Aradon a magyar emlékművek valóságos reneszánszát éljük – olvasható a polgármesteri hivatalhoz benyújtott tavalyi nagy-romániás tiltakozásban. A tiltakozás nem volt eredményes, a 40 éve a minorita templomban őrzött Szentháromság-szobor visszaállítását megszavazta a városi tanács. Most Menyházán mondta az egyik román, hogy a magyaroknak sikerült kiharcolniuk a jeles természetjáró, Czárán Gyula márványtáblájának a visszaállítását. Az itt élő románság a sajátjának tartja és Iuliu Taranunak is nevezte a románul is jól beszélő, egyébként örmény származású természetbúvárt, érvelt Puskel Péter, aki szerint egyre több a beidegződésein felülkerekedő ember, aki belátja: a múlt ismerete nélkül nincsen jövő. Egy város, egy tájegység történelmének évszázadain nem lehet egyszerűen keresztülugrani, s ami volt letagadni, eltüntetni. Ezt példázza a nemrég elhelyezett Damjanich-emléktábla is. /Puskel Péter: Emléktáblák, relikviák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

A szórványban nehéz megmaradni, ez hivatás, sőt elhivatottság kérdése. Ennek egyik legszebb példája több mint évtizede Borosjenőben, a város szülöttéről, Horváth Béla művészről elnevezett szavalóverseny. Itt, “a szórványok szórványában”, ahogyan azt a verseny főszervezője, dr. Vajda Sándor mondta, nincs mindig lehetőség anyanyelven tanulni, itt a szó szoros értelmében a részvétel a fontos. Megrendezéséhez, a nyeremények, ajándékok beszerzéséhez anyagi fedezetre van szükség, aminek nagyobb hányadát évek óta az anyaországi támogatók biztosítják, köztük elsősorban Tasnádiné Jilling Erika, a Budapesti Hölgyek Egyesületének vezetője és férje, dr. Tasnádi Lajos. Május 20-án a rendezvényen megjelent Matekovits Mihály tanügyminisztériumi vezérigazgató és Tóth Csaba, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke is, átadták a terepet a főszereplőknek, mintegy nyolcvan kisebb-nagyobb versmondónak. /Dr. Brauch Magda: Májusi ünnep a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

Az utolsó Ezer Székely Leány találkozót szervezik meg az eddig megszokott formában idén Csíksomlyón. Boros Károly esperes, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnöke elmondta: elsősorban a költségek miatt nem tudnak vállalni a következő években is a megszervezését. Nehéz összegyűjteni a szükséges pénzösszeget. Ma már az is nehezen megoldható, hogy Székelyföld minden tájegysége bemutatkozzon a fesztiválon. /Daczó Dénes: Megtorpant Ezer Székely Leány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Május 22-én kezdődött a harmadik alkalommal megszervezett Film.dok dokumentumfilm fesztivál, a korábbi két évben Sepsiszentgyörgyön rendezett filmszemle és verseny ezúttal Csíkszeredában zajlik. Az egyhetes fesztivál megnyitóján Farkas György a fesztivál igazgatója köszöntötte a jelenlevő filmeseket és érdeklődőket, majd Beke Mihály András, a szervező Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója, a fesztivál elnöke szólt. A megnyitón a budapesti Sebestyén Márta fellépett Nyitva látám mennyeknek kapuját című műsorával. A zsűri elnöke Sára Sándor rendező-operatőr. A verseny kategóriákban zajlik: Tudomány.dok, Történelem.dok, Művészet.dok, Természet.dok, Fikciós.dok, Kísérlet.dok, Portré.dok, Év.dok csoportokba nevezhették be alkotásaikat a dokumentumfilm-készítők. /-f-: III. Film.dok . Magyar–Román Dokumentumfilm Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Két, erre az alkalomra megtanult moldvai román népdallal lepte meg bukaresti közönségét Sebestyén Márta Oscar-díjas budapesti népdalénekes. A Bukaresti Magyar Napok záróünnepségeként tartott koncerten nem maradtak üres hely. A bukaresti RMDSZ főszervezésében egy héten át zajlottak a Bukaresti Magyar Napok. Változatos tevékenység folyt Bukarest egyetlen magyar iskolájában, az Ady Endre Líceumban, a Petőfi Házban és a Calvineumban. Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Korodi Attila államtitkár tájékoztatta a közönséget az EU-integrációval kapcsolatos kérdésekről. /Orosz Anna: Sámánének az Odeonban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Május 26–28. között ünneplik a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub /KABK/ megalakulásának 40. évfordulóját. A klubot 1966-ban Bagaméri Béla alapította, azóta a szervezet aktív tagjai több tíz barlangot fedeztek fel. A résztvevőket a Katalin panzióba várják, amely Torockó előtt található. Fényképkiállítás, régi és új barlangász felszerelések bemutatása lest a klub tevékenységének bemutatása mellett. A rendezvényen jelen lesz Bagaméri Béla, a KABK alapítója, de több volt elnök, oszlopos tag is eljön, mint például Varga Alfonz, Szilágyi Árpád, Varga László, Szabó Zoltán. Természetesen részt vesz Vári László, a KABK jelenlegi elnöke is. /K. O.: Nagyszabású barlangász tábor Torockón. Negyvenéves a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke dicséretre méltónak nevezte a mikolai Zestrea – Hozomány Egyesületnek a hagyományok felkutatása–megőrzése érdekében végzett tevékenységét. Ennek szellemében ez az egyesület volt a Régiók Találkozó egyik díjazottja, több megyebeli népművész mellett. Dobos István, Mikola község polgármestere üdvözölte a főként Hargita, Kovászna megyékből érkezett résztvevőket, bemutatva a települést. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke pozitív példának mondta a hagyományos népművészet felélesztését. Ungvári Erzsébet, a Zestrea – Hozomány Egyesület elnöke kifejtette: azzal, hogy Mikolában tartják a találkozót, a tömbben élő erdélyi népművészet képviselői megtapasztalhatják, milyen az, amikor négy, egymás mellett élő nemzetiség hagyományai kölcsönhatással vannak egymásra. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség idei életműdíját az ombodi Vajda Irén kapta. Mikolán megnyitották a népművészeti tárgyak kiállítását. A székelyföldi faragások, fazekasedények mellett a megyeiek is jelentkeztek. /(fodor): Több megyebeli népművészt díjaztak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 23./

Május 22-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában rendezték meg az óvodások megyei mesemondó vetélkedőjét. A Hol volt, hol nem volt című versenyt első alkalommal szervezi meg a Maros Megyei Tanfelügyelőség. A „kis előadóművészek” szebbnél szebb magyar népmesékkel és állatmesékkel nyerték el a közönség tetszését. Kilyén Ilka színművésznő dicsérte a gyerekek színészi képességeit. /Menyhárt Borbála: Mesedélelőtt a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Nagyszerű műsort láthattak, akik Aradon a minorita kultúrotthonban megnézték május 21-én, vasárnap a Csiky Gergely Iskolacsoportban működő Százszorszép Gyermekszínpad előadását. Az Ujj Ágnes tanárnő által vezetett tizenöt tagú csoport Z. Németh István Hócompóc bohócai c. musicaljét vitte színpadra. Az ötödikeseknek nem volt könnyű megtanulni a koreográfiát. A Százszorszép nyolc éve született Ujj Ágnes kezdeményezésére. A tanárnő nyugdíjba vonulása után továbbra is a gyermekeknek szenteli életét és szabadidejét. A mostani előadás koreográfiája is az ő munkája. Sok segítséget kapott, a bohócmaskarákat az egyik szülő varrta stb. /Sólya R. Emília: “Életünk már nem szól emberi dolgokról”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

Holló Barna és Holló Kinga (apa és lánya) Kontraposzt című munkáját Banner Zoltán ismert művészettörténész mutatta be május 20-án szombaton Nagyváradon, a Limes könyvfesztiválon. Banner, aki az Europrint Kiadó gondozásában megjelent Kontraposzt előszavát is írta, beszélt a művészeti könyvek sorsáról s a művészet válságáról, ami valójában a társadalom válsága. Ezután Ranschburg Jenő Félelem, harag, agresszió című könyvét ismertették. /F. N. L.: Művészet és lélektan. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 23./

A nagyváradi villamosközlekedés századik évfordulóját ünnepelték május 19-én a váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Bihar megyei szervezete rendezésében. A Festum Varadinum ünnepségsorozat részét képező ismeretterjesztő műsor diavetítéssel kezdődött. 1906. április 25-én kezdődött el a villamosjáratok rendszeres üzemeltetése Nagyváradon. A rendezvényt könyvbemutató zárta, az Álmában csönget egy picit című kiadványt ismertették, melynek szerzői Nagy István, Zsíros Attila és Páll József. /Szőke Mária: Az első villamos már elindult. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 23./

Kövenden gazdakört akarnak alakítani, amelynek a pecsétjén az állna: Vásárhelyi Géza Baráti Társaság Gazdaköre. Bukarestbe küldtek levelet névlevédés végett, de válasz azóta sem jött. Kolozsi Ernő községi RMDSZ-elnök javasolta, ismételjék meg a kérést, egyszerűsítve a nevet Kövendi Gazdakörre. Megtettek mindent: a bejegyzéshez szükséges irat, az alakuló gyűlés jegyzőkönyve, névlevédő papíros, alapszabályzat, számlanyitás… Kiderült, a szabályzat kifogásolható, így újraírandó, megtörtént az is, telt az idő.  -  Idővel majd csak bejegyzik a gazdakört. /Cserés Ferenc: A névadás fintora. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23./

Május 12-én Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Ifjak és a helytörténeti kör szervezésében tartotta A magyar Szent Korona című előadását Kincses Kálmán református lelkész.  Kincses elmondta: A történelemben nincs még egy nép, amely akkora jelentőséget tulajdonított volna koronájának, mint a magyarság a Szent Koronának. A magyarság csak azt fogadta el megkoronázott királynak, akit a Szent Koronával koronáztak meg. A magyar Szent Korona ugyanis a királytól elvonatkoztatott személyiség volt, ő birtokolta az országot és a nemzeti vagyont. Továbbá a Szent Korona az államhatalom alanya volt, az ő nevében gyakorolta a hatalmat az alkotmány értelmében a király, s neki maga a király is alá volt rendelve. Ezen eszmei uralkodói rend a századok során, a szabadságjogok küzdelmeiben kiművelődött közjog megtestesítője volt.   A Papp Gábor – Pásztori-Kupán István – Kincses Kálmán hármas által felállított elmélet megcáfolja a Szent Koronára vonatkozó hivatalos akadémiai álláspontot. /Nemes Előd: Rendhagyó történelemóra. A Magyar Szent Korona története. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23./

Mindszenty József hercegprímás létrehozott egy alapítványt hagyatékának ápolására és a magyar keresztény oktatási, nevelési, kulturális és karitatív intézmények felkarolására. Az alapítvány – Mindszenty bíboros halála után – a boldoggá és a szentté avatási eljárásra az actor szerepét vállalta, mely a felperes szerepének felel meg.  A Mindszenty Alapítvány munkatársai már a nyolcvanas évek elején kezdték összegyűjteni azokat a személyeket, akik mint szemtanúk vallomást tehettek Mindszenty bíboros életszentségéről.      – Mindszenty esztergomi székfoglaló beszédében 1945. október 7-én imahadjáratot kezdeményezett: „Legyünk most az imádság nemzete. Ha újból megtanulunk imádkozni, lesz honnét erőt és bizalmat meríteni. Én is a milliók imahadjáratában, édesanyám mostantól még szorosabbra fogott rózsafüzérében bízom. Ne veszítsétek el bizalmatokat!”– mondta. A Magyarországi Mindszenty Alapítvány  kiemelkedő feladata a Mindszenty hagyaték ápolása, írásainak feltárása, gondozása. Szeretnék megjelentetni a Mindszenty breviáriumot, a bíboros gondolatait életről, halálról, üldöztetésről, szeretetről, megbocsátásról. /Frigyesy Ágnes: „Ha lesz egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől” Beszélgetés Szőke János szalézi szerzetessel, Mindszenty József és Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátorával. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) madárinfluenzára vonatkozó jelentése nem tartalmaz világos bizonyítékokat arra, hogy a Magyarországról és Szlovákiából importált szárnyasok okozták volna a járványt, nyilatkozta május 23-án Calin Popescu Tariceanu kormányfő a titkosszolgálat feljegyzésével kapcsolatban. A vádat a magyar és szlovák kormányszóvivők, az illetékes állategészségügyi szervek vezetői, és az érintett forgalmazók is cáfolták. Kiderült az is, a pulykák tulajdonképpen csirkék, és jelenleg is életben vannak. Adriana Saftoiu elnöki szóvivő elmondta: Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter előzőleg Basescu államelnök támogatását kérte információk gyűjtésére. Flutur kérése alapján Basescu államfő kérte az SRI közbelépését, hogy információkat gyűjtsön ebben az ügyben, mondta. Az elemzők egyöntetűen nevetségesnek minősítették az RHSZ „fontoskodó”, tárgyi tévedésektől sem mentes feljegyzését, amelyet a titkosszolgálat nyilvánosságra hozott. /Megalapozatlan a „magyar importjárvány”-elmélet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Az új fertőzési gócok megjelenésének „egyetlen lehetséges okaként” két feketehalmi baromfitelep magyarországi és szlovákiai, egy maros-szentimrei tyúkfarm hollandiai baromfiimportja szerepel a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) május 23-án nyilvánosságra hozott jelentésében. A feljegyzés szerint a Magyarországról behozott napospulykát a feketehalmi cégnél elpusztultak. Az elásott szárnyastetemekről a később elvégzett laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy a tetemek madárinfluenza-vírussal fertőzöttek. A feketehalmi Patiprod képviselői viszont a 29 ezer növendékpulyka pusztulását csibeneveldéjük túlzsúfoltságával, és a telep villamoshálózatának meghibásodásával magyarázták. Az állítólag madárinfluenza-vírussal fertőzött magyarországi napospulykákat importáló brassói Verba Trans Kft. cáfolta a jelentés: cége nem napospulykákat, hanem naposcsibéket vásárolt Bábolnáról, s azok megvannak, egészségesek, tehát az SRI-feljegyzésében említett csibék egy percig sem voltak pulykanövendékek. A román elemzők „csaknem diplomáciai botrányt kirobbantó koholmánynak” mondták az SRI „minduntalan előrángatott magyar mumust” sugalmazó feltételezéseit. Calin Popescu Tariceanu kormányfő is úgy nyilatkozott, nincs egyértelmű bizonyíték a madárinfluenza vírusának Magyarországról vagy Szlovákiából történt behurcolására. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az illetékesek mintha máshol keresnék a bűnbakot – ami jelen esetben „bűnpulykává” változott-, és ha tőlük telne, a madárinfluenza elterjedéséért is a magyarokat tennék meg felelősnek. Batiz András magyar kormány-szóvivő szerint minden valóságot nélkülöznek a román titkosszolgálat vádjai. A bukaresti magyar nagykövetség hivatalos tájékoztatást kért a román külügyminisztériumtól. /Megalapozatlan a „magyar importjárvány”-elmélet. Diplomáciai botrányt kavarhat a titkosszolgálati jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ úgy döntött: magyar (és mellesleg szlovák) számlára írja a madárinfluenza újbóli megjelenését. Az SRI és testvérintézményei nem először teszik ezt. A 2004-es választások előtt is akadt olyan miniszter, aki elpanaszolta: rettentő butaságokat jelentgetnek, rendszeresen. Szerencsétlen titkosszolgálatiakat egyáltalán nem zavarja az a tény, hogy a madarak az állatorvosi vizsgálat szerint nem a H5N1-es vírus, hanem a közönséges E. Coli bacilus miatt döglöttek meg. Az sem zavarja őket, hogy sem Magyarországon, sem Szlovákiában nincs és nem is volt madárinfluenza-járvány. Itt egy másfajta betegséggel van dolgunk, értelmiségi körökben hungarofóbia a neve, írta Ercsey-Ravasz Ferenc. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Magyarok s egyéb állatfajták. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Május 22-ről 23-ra virradó éjjel megerősítették a H5 vírus, azaz a madárinfluenza jelenlétét Héjjasfalván és Segesváron is. Héjjasfalván 70 lakóházat és kb. 200 személyt zártak karanténba. Segesváron 350 személy van vesztegzár alatt. /Mózes Edith: Madárinfluenza Segesváron és Héjjasfalván. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

Összesen 995 darab szitkozódó e-mailt kapott május 23-ra virradó éjszaka a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a Ján Slota vezette magyarellenes Szlovák Nemzeti Párttól (SNS), s ezekben „magyar prostituáltaknak” nevezték a címzetteket. A csaknem ezer drótpostai üzenet változatlanul egyazon mondatot ismétli. „Az SNS ezzel a százszázalékos nacionalizmus mélyeire süllyedt” – mondta az MKP által delegált Szigeti László oktatási miniszter, aki nem szólt arról, hogy a párt elszánja-e magát jogi lépésekre. Slotát a minap egy vendéglőben kapta rajta a JoJ televízió kamerája, amint részegen, minősíthetetlen szavakkal szidalmazta a magyarokat és a homoszexuálisokat. Miután a felvételeket a televízió adásba vette, Slota pártja nyilatkozatban tiltakozott, mondván, semmi sem igaz a képekből, az egész a magyarok ármánykodása, a képsorokat ők montírozták össze. Szlovákiában alig egy hónap múlva előre hozott választások lesznek, és a közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy Slota pártja ismét parlamenti pozíciót szerez. /Szitkozódó leveleket kapott az MKP. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

A Demokrata Párt továbbra sem hajlandó változtatni a kisebbségi törvényről kialakított álláspontján, jelentette ki Markó Béla. Másfél millió magyart érintő kérdésről van szó, melynek teljesítését elvárja az Európai Unió. /Változatlan DP-álláspont. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Felelőtlenek azok, akik nem ismerik el többség-kisebbség, a román és magyar polgárok közötti jó együttműködés jelentőségét Románia integrációs folyamatában – értékelte május 23-án Markó Béla RMDSZ-elnök annak kapcsán, hogy a Koalíció Országos Tanácsának ülésén egyetlen pontban, így a kisebbségi törvény kérdésben sem sikerült megegyezésre jutni. A Demokrata Párt (PD) továbbra is hajthatatlan a kisebbségi törvényről kialakított álláspontját tekintve. Ennek ellenére az RMDSZ 2006-ban támogatni fog minden, Románia EU-csatlakozásához szükséges intézkedést, ám ha 2007-ben továbbra sincs egyetértés a koalíciós partnerek között, elkerülhetetlenné válik az előrehozott választások megszervezése. A koalíciónak nem kellene másodrangú partnerként kezelnie az RMDSZ-t, mivel annak támogatása a parlamentben elengedhetetlen, az RMDSZ pedig nem a kormánykoalíció utánfutója, szögezte le Markó. /G. G.: Az RMDSZ nem koalíciós utánfutó. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

A Baloldali Pólus nem a Szociáldemokrata Párt ellen szerveződik – jelentette ki Petre Roman. Ion Iliescu leszögezte: a baloldal „összeforrásáról” beszélni kell, mivel csak ezáltal adható válasz a jelenlegi hatalom önkényuralmi törekvéseire. Petre Roman „politikai családról” beszélt a Baloldali Pólus kapcsán, „amelyben valamennyi jóhiszemű embernek helye van”, míg Mircea Geoana PSD-elnök egyszerűen úgy vélte: a tömörülés mentőövet jelenthet „politikai haszonlesőknek”. /Sz. L.: Pólus politikai haszonlesőknek? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

A rendszerváltás utáni legdöbbenetesebb liberális törvénymódosító kezdeményezés a magyarországi nők azon ,,jogára” vonatkozik, hogy tizennyolc esztendősen eldönthessék, akarják-e sterilizáltatni magukat. A korábbi rendelkezés úgy szólt, hogy ilyen beavatkozáshoz annak a nőnek van joga, aki legalább három gyermeket szült már, és betöltötte 35. életévét. Ami most terítékre került, az viszont egyenlő a szervezett nemzetgyilkosság fogalmával, s hogy a kezdeményezés egyáltalán a magyar Alkotmánybíróság asztalára kerülhetett, az jól rávilágít a balliberálisok által kormányzott anyaország tudati állapotára, írta Magyari Lajos. A magyar alkotmánybíróság áldását adta az elképzelésre, mondván, nem lehet a ,,szent személyiségi jogokat korlátozni”.   Köztudott, hogy Magyarország népessége fogyatkozik, s e tragikus fogyást-csökkenést még a határokon túlról érkezők letelepedése-honosítása sem mérsékelheti. /Magyari Lajos: Szervezett nemzetpusztítás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

„Hihetetlen, de a világban és Romániában még egyaránt léteznek emberek, akik tagadják a holokausztot, ezt az atrocitást, amely az antiszemitizmust, az idegengyűlöletet és a kisebbségekkel szembeni gyűlölet egyéb formáit állandósítja” – fejtette ki Nicholas Taubman, az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövete május 23-án Az antiszemitizmus legyőzése és a holokauszt felidézése című vitafórumon Bukarestben. A Elie Wiesel Romániai Holokausztot Vizsgáló Országos Intézet rendezvényén a kormány több képviselője és számos közéleti személyiség is részt vett. /Bukaresti vitafórum a holokauszt ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

A Székely Nemzeti Tanács vezetősége felhívást intézett „a székely nép jövőjéért felelősséget érző” magyarokhoz, hogy vegyenek részt a június 18-án Gyergyóditróban tartandó székely nemzetgyűlésen. /SZNT-felhívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Temesvárott magyarországi és hazai szakértők értekezletet tartottak a romániai magyar szórvány ügyében. A romániai magyar szórvány iskoláztatása – az autonómiák mellett – az egész romániai magyarság ügyének kulcskérdése. Kiderült, hogy elkészült a projekt, 252 (!) szakértő mondott róla véleményt, és most már csak a régiónkénti tervek elkészítésén a sor. Továbbá fel kell építeni a bentlakásos iskolaközpontokat. Egymilliárd euró áll a projekt rendelkezésére. A magyarság egyenjogúságáért folyó harc egyben az asszimiláció ellen folytatott harc is, a leggyengébb asszimilációs pont a szórvány. Magyarországon idén is megtartották a magyar nyelv hetét. Romániában is elkelnének az efféle rendezvények. A nyelvi renyheség teszi, hogy a megfelelő magyar szó helyett a gyakrabban hallott románt használják az emberek. A nyelvet tisztán tartani „több mint szent kötelesség, egyenesen létkérdés. Az anyanyelv elfelejtése a nemzeti érzés elhalványulásával együtt jár” – írta Szász János. /Szász János: Szórvány, nyelv. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Beindult Szováta első magyar nyelvű, 24 órán át sugárzó kereskedelmi rádiója: fürdőtelepi rajtjához a GaGa Rádió a Szülőföld Alap legutóbbi, médiafejlesztést célzó kiírásán is sikerrel pályázott meg 3,5 millió forintot. A GaGa Marosvásárhelyről látja el Szovátát és környékét műsorral. /GaGa-szó Szovátán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Az Új Magyar Szó átvette a Népszabadságból Révész Sándor cikkét. Révész kiállt a tandíj bevezetése ellen, mondván, azt már hamarabb be kellett volna vezetni. Ezért is Orbán Viktort tette felelőssé: „A tandíj volt az orbánista demagógia egyik legelső áldozata, és ez lett a demagógia járványos pusztításának mintapéldája”. Most a reformkormány csak fél- és pótmegoldással mer a nyilvánosság elé lépni. Révész szerint az utólagos tandíjszedés a megfelelő jövedelmi szintet elérő diplomásoktól helyénvaló. /(Népszabadság, május 23. Révész Sándor) /Olcsó és fél. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ Révész nem ír arról, hogy négy év alatt az MSZP-SZDSZ kormány miért nem vezette be a tandíjat, ha az olyan fontos.

Május 22-én nyílt meg Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban a “II Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc európai emlékei” kiállítás, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület szervezésében. A Budapesten működő egyesület felvállalta Európa magyar emlékhelyeinek a feltárását, a Magyarországon és külföldön fellelhető hagyatékok felkutatását. Ez a kiállítás Dobai János tiszteletbeli tag és Messik Miklós elnök gyűjtőmunkájának köszönhető. Erdély négy városában – Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Nagyenyed és Déva – mutatják be a gyűjteményt. A megnyitón a Dévai Nagy Kamilla vezette Krónikás zenede két növendéke énekelt kurucnótákat. /Takács Ildikó: Magyar emlékek Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

Háromszéken a tanulólétszám csökkenése miatt osztályok szűnnek meg, ez legkevesebb negyven tanári állás felszámolásával jár, mégsem marad senki katedra nélkül – vélte Keresztély Irma főtanfelügyelő. Közel hétszáz állásra hirdetett versenyvizsgát a megyei tanfelügyelőség. Ennyi szakképzett pedagógusnak lesz lehetősége, hogy ősztől változtasson óvodát, iskolát.   A 444 helyettesítő állásból nyolcvanhármat a magyar óvónők, ötvenötöt a magyar tanítók számára hirdetnek meg, sorrendben a román nyelv és irodalom, angol és matematika szakos helyek következnek.   Jelenleg a 4457 háromszéki pedagógusból 3350 (95,76 százalék) szakképzett, közel százötvenen a tanítás mellett folytatják felsőfokú tanulmányaikat, és csupán egy százalék azok aránya, akik középfokú végzettséggel rendelkeznek. /(fekete): Jobb katedrák reményében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Dicsőszentmártonban kétnyelvű táblák kihelyezéséről határoztak, annak ellenére, hogy a településen a magyar lakosság számaránya 20 százalék alatt van. /Dicséretes dicsői gesztusok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./