Romániában a történetírást a kelet-európai átlagnál jóval nagyobb mértékben fertőzte meg a mítosz, az egyoldalúság, a manipulatív érdek. Amikor e mítoszok közül egyiket-másikat román tudósok megpróbálták lebontani, a felhördülés hatalmasnak bizonyult. Jó példa volt erre Lucian Boia Istorie si mit in constiinta romaneasca (Történelem és mítosz a románság tudatában. Editura Humanitas, Bukarest, 1997.) című könyve, ugyanígy a romániai holokausztnak a román történelemírás által tagadott valóságait összegező ún. Wiesel-bizottság jelentése (Comisia Internationala pentru Studierea Holocaustului in Romania [A Romániai Holokausztot Tanulmányozó Nemzetközi Bizottság], Raport final [Zárójelentés]. Editura Polirom, Iasi, 2005.). Ellentmondásos a román történetírásban dr. Petru Groza megítélése. Magyarul is remekül beszélt, Budapesten szerzett doktorátust, miniszter volt a Trianont követő időszak több román kormányában, képviselő a bukaresti parlamentben Dúsgazdag volt az 1930-as években. Később balra sodródott, az Ekés Frontnak nevezett, a kommunistákhoz közel álló parasztmozgalom vezére lett, baloldali és zsidókat pártoló tevékenységéért 1943-ban bukaresti börtönbe került, onnan 1945. március 6-án egyenesen „az első demokratikus román kormány” kormányfői székébe ült, majd 1952-től 1958-ban bekövetkezett haláláig a Nagy Nemzetgyűlés elnökségének elnöke, azaz államfő lett. Két könyv jelent meg róla az elmúlt években a bukaresti Compania Kiadónál. Az első könyv (Petru Groza, Adio lumii vechi! [Agyő, régi világ!]. Editura Compania, Bukarest, 2003. – a következőkben: Groza, 2003.) Petru Groza memoárjait tartalmazza. A második könyv Dorin-Liviu Bîtfoi fiatal történész munkája, Groza politikai életrajza (Dorin-Liviu Bitfoi, Petru Groza, ultimul burghez. O biografie [Petru Groza, az utolsó nagypolgár. Egy életrajz]. Editura Compania, Bucuresti, 2004. – a következőkben: Groza, 2004.). A hatvanas években azt mondták, róla: kommunista. Később, a kilencvenes évek elején, pedig: nem volt kimondott kommunista. Petru Groza a Piskihez nagyon közel fekvő Bácsi faluban született 1884-ben, régi ortodox (görög keleti) papcsaládban. A szászvárosi Református Gimnáziumban magyar tanult, ahol 1903-ban érettségizett. Ezt követően jog- és gazdaságtudományi tanulmányokat folytatott Budapesten, Berlinben és Lipcsében, s 1907-ben Budapesten szerzett jogi doktorátust. Később az erdélyi románok autonómiájáért küzdő Román Nemzeti Pártban politizált, részvevője volt az Erdély Romániával történő egyesítésével végződő politikai akcióknak. Román nemzetisége miatt a magyarok sokszor megalázták, ezt soha nem tudta elfelejteni. Mégis vallotta, hogy a két nép megbékéléséért harcol. Groza 1919 végén utazott Bukarestbe, hogy az egyesülés utáni Nagy-Románia első, alkotmányozó nemzetgyűlésében képviselője legyen. Megdöbbentette a regáti korrupció, az erkölcstelen élet, a mocsok és a szegénység. Fő céljának tekintette, hogy a Regátot a „nyugatias” erdélyi szintre felemelje. Erőfeszítései sikertelennek bizonyultak, ezért kivonult a politikából, évekre visszavonult dévai ízlésű villájába. A baloldali eszmék híve lett, 1933-ban a dévai központú Ekés Front elnökévé választották, s így közelebb került a Kommunista Párthoz. Ion Antonescu marsall, a román diktátor idején őrizetbe vették, ezután lett az új rendszerben miniszterelnök. A kommunisták nem szerették: benne az osztályát eláruló nagypolgárt látták. Groza kijelentette: az erdélyi magyarok legyenek nyugodtak, mert Románia és Magyarország között nemsokára létrejön a vámunió, és a határokat el fogják törölni. Groza miniszterelnökként 1947 után aktívan részt vett a történelmi román pártok felszámolásában, a magyarokkal történt leszámolásban, a kommunisták választási csalása fölött szemet hunyt. A kommunista vezetők nem mozdították el Grozát, mert tudták, hogy az erdélyi tömegek tisztelik, ezért fölfelé, a pusztán dekoratív államfői székbe buktatták. Maradék befolyását az egykori polgári osztály azon exponenseinek börtönből való kiszabadítására fordította, akik iránt valamennyi tiszteletet érzett. Szobrait 1990-ben Románia-szerte ledöntötték, a dévait és a székelyudvarhelyit is, a róla elnevezett erdélyi város pedig visszakapta régi nevét: Stei (Vaskohsziklás). /Tibori Szabó Zoltán: A nagypolgárság kommunistája, a kommunisták nagypolgára. Petru Groza történelmi szerepének átértékelése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12., folyt.:15., 16./

Bulgáriának és Romániának jó esélye van arra, hogy 2007. január elsején csatlakozhasson az Európai Unióhoz (EU) – olvasható az Európai Bizottság (EB) Strasbourgban közzétett jelentéséből. Romániától további eredményeket vár az EB a korrupció elleni harcban, az állami fizetések felülvizsgálatában, az emberkereskedelem elleni fellépésben, valamint a romák társadalmi beilleszkedésének segítésében és a rasszizmus leküzdésében. Jelentős előrelépésről számolt be a jelentés a gyermekvédelem területén. /Csak ősszel lesz csatlakozási időpont: Többnyire pozitív országjelentést kapott Románia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Május 16-án megalakult az új Országgyűlés, miután a törvényhozás tagjai, a történelmi zászlók előtt letették az esküt. A honatyák ismét Szili Katalint, az Országgyűlés korábbi elnökét választották meg a parlament élére. Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltjét bízta meg kormányalakítással. – A reformok kormányát szeretném vezetni – jelentette ki a miniszterelnök-jelölt. Orbán Viktor, a Fidesz és a KDNP frakciószövetségének elnöke a Batthyány örökmécsesnél kifejtette: Magyarország jelenlegi nehéz helyzete arra kötelezi a Fideszt, hogy alkotó ellenzékként végezze munkáját a következő négy évben. – A magyar demokrácia bajban van, hiszen az ország polgárai tudta nélkül került pénzügyi válságba, ezért ránk alkotó szerep is vár, nemcsak a kormány ellenőrzése, hanem a demokrácia megerősítése érdekében végzett alkotó munka. Úgy fogalmazott: „Magyarország és a magyar nemzet, a mi népünk, Magyarország polgárai nagyon nehéz helyzetben vannak. Egy kifosztott, kivéreztetett, eladósított demográfiai katasztrófa szélén egyensúlyozó országot kell szolgálnunk a következő négy esztendőben”. – Hozzátette: ha nem sikerül megoldást találni, akkor nemcsak demográfiai katasztrófával, hanem az ennek nyomán fellépő „betelepülési nyomással” is szembe kell néznie a magyar nemzetnek. /Megalakult a magyar Országgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ „Új alapon, és közösen kell újra felépíteni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát” – szögezte le Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nem kívánta kommentálni az államelnök nemzetpolitikára vonatkozó kijelentését. „Nemcsak üdvözölni, hanem megköszönni is tartozunk a köztársasági elnök úrnak, hogy amikor a kormányoldal szemmel láthatóan forró krumpliként kezeli a határon túli magyar ügyet, ő vállalja, hogy a maga független pozíciójából kezdeményezésekkel és javaslatokkal álljon elő” – nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz-MPSZ képviselője. Hozzátette, fontosnak tartja azt is, hogy a Magyar Állandó Értekezlet „ne legyen semmiféleképpen áldozata az új kezdetnek”. „Az államfő beszéde tiszta, világos és követhető volt” – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a szövetséget képviselte az alakuló ülésen. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint „figyelembe véve sanyarú állapotunkat, teljesen indokolt, hogy az államelnöki beszédben a nemzetpolitika és a határon túli magyarok problematikája ilyen előkelő helyen szerepeljen”. Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Közösség Tanácsának elnöke egyetért az államfővel abban, hogy meg kell próbálni új úton elindulni, „ha mindaz, ami idáig történt, nem hozott megnyugtató eredményt”. „A nemzet javát szolgálná az is, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyűlés” – hangsúlyozta az államfő. /Guther M. Ilona: Új országgyűlés, új nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Tisztázó megbeszélést javasol Tabajdi Csaba MSZP-s európai parlamenti (EP) képviselő az erdélyi magyar felsőoktatás ügyében. Egyetértett Markó Béla RMDSZ-elnökkel, hogy a tájékozódási problémák jövőbeni elkerülésére jobb magyar–magyar párbeszéd szükséges. Tabajdi ezért azt javasolja, az érintettek, Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes, Kötő József államtitkár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetői, az MSZP, a FIDESZ az SZDSZ és az MDF magyar országgyűlési és EP-képviselői, a magyar kormány illetékesei, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar vezetőségi tagjai részvételével tartsanak megbeszélést akár Kolozsváron, akár Marosvásárhelyen, június végén. /Tisztázó egyetemvitát javasol Tabajdi. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Ismét felfüggesztették a kisebbségi törvénytervezet vitáját május 16-án a parlament három szakbizottságának ülésén. Az ellenzéki pártok nem jelentek meg az ülésen. Florin Iordache szociáldemokrata honatya kijelentette: fölösleges a kérdés elnapolása, ugyanis az Európai Bizottság jelentése kedvező lesz Románia számára. A halasztásra éppen akkor került sor, amikor az EB nyilvánosságra hozta az országjelentést – állapította meg Máté András. /(k. o.): Stagnál a kisebbségi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Ötmillió forinttal támogatja a magyar költségvetés a csíkszeredai magyar konzulátus melletti tér átrendezését, ahol az 1956-os magyar forradalom ötvenedik évfordulóján köztéri szobrot avatnak az évforduló tiszteletére. Az erről szóló megállapodást a Városháza dísztermében írta alá Szabó Béla csíki magyar főkonzul és Ráduly Róbert polgármester. A szobortervre pályázatot hirdetett a városi önkormányzat, erre tizenegy székelyföldi alkotó tucatnyi pályamunkát küldött be. A szobrok, illetve a térplasztikák makettjeit a városháza dísztermében állították ki. /Daczó Dénes: Csíki térrendezés a magyar állam pénzén. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Marosszentgyörgyön találkoztak a körzet magyar szakos tanárai, a szervezésben szerepet vállalt Simon Ferenc polgármester-helyettes és Baricz Lajos helybeli plébános, aki vendégül látta a rendezvényt. A helyi Szent György Gimnázium Szőcs Kálmán Irodalmi Köre előadással állt elő. A Szent György Gimnázium udvara még építőtelep, a régi és az új szárny összekötésén dolgoznak. Hollandok hozzájárulta a berendezés egy részének biztosításához. A 13. századi kazettás mennyezetű templomban, majd az udvarán levő Szent György-oszlopnál Baricz Lajos plébános tartott történelemórát a magyartanároknak. /(bodolai): A marosszentgyörgyi titok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

A Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán visszakerült a református egyház tulajdonába a magyar iskolának kiszemelt tordai épület. Az ingatlan visszaigénylését a bíróság már korábban jóváhagyta, de ez ellen a tordai önkormányzat fellebbezett. Elvileg nincs akadálya a tordai magyar iskola létrehozásának, még a helyi tanács döntése szükséges. Ezt a kérdést azonban eddig nem sikerült napirendre tűzni, ezért vasárnap tüntetést szerveznek a tordai magyar egyházközségek, az RMDSZ, valamint a Petőfi Társaság. /Debreczeni Hajnal: Iskolaépület már van Tordán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

A fogyatékkal élő romániai gyerekek ellátásának kérdése méltán okozott felháborodást nyugati körökben. Tariceanu kormányfő azonnal kivizsgálást rendelt el. Jonathan Scheele egy alkalommal kijelentette: a kisebbségi kérdés rendezése nem tartozik a csatlakozás feltételei közé. Azt Bukarestnek kell megoldania. Annak a román többségnek, melynek értelmisége túlnyomó többségében úgy véli, hogy a székelyföldi gyerekek nyelvi fogyatékosoknak tekintendők. Valójában ezek a gyerekek zömükben ugyanazon okokból nem tanulhatnak meg anyanyelvi szinten románul, mint a színromán települések tanulói angolul. Az utóbbiak ráadásul még kedvezőbb helyzetben is vannak, hiszen őket nem a Londonban élő gyerekek ábécéskönyvéből kezdik angolul tanítani, hanem idegenek számára kidolgozott sajátos módszertan alapján. Az anyanyelvi szintű nyelvismeret erőltetése a nemzeti homogenizáció felújítását jelenti. A megoldás nyilvánvalóan az lenne, ha a román nyelv ismeretének igényét a székelyföldi iskolákban is az ott élők reális igényeihez igazítanák. Ezeket a tényeket, amint azt a múlt hét végén a Balázs Lajos, a Sapientia EMTE román-angol tanszéke vezetőjének kezdeményezésére szervezett szakmai tanácskozás kudarca is jelzi, a román kollégák túlnyomó többsége továbbra sem hajlandó tekintetbe venni. /Bíró Béla: Nyelvi fogyaték. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Az Új Magyar Szó átvette a Népszabadság cikkét, miszerint a Gyurcsány-kormánynak „költségvetési kiigazítást” kell végrehajtania, ennek árát döntő mértékben a bérből, fizetésből, az állami ellátásból élők fizetik meg. Ez elbocsátásokkal, pluszterhelésekkel jár. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint az elmúlt négy évben „tették tönkre” az országot. Aczél Endre, a Népszabadság cikkírója szerint ez a tönkretétel hazugság. Orbán szerint Gyurcsányék elhazudták az ország valóságos állapotát, és ezzel nyertek. Aczél megkérdőjelezte, hogy a Fidesznek van programja. /(Aczél Endre, Népszabadság): A helyrehozatal esélyei. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Eltelt két bő hét a magyarországi parlamenti választások óta, nincs sem kormányprogram, sem új kormány, de a pánik jelei már mutatkoznak a győztes baloldalon. Elkezdték az igazság kis töredékét bevallani. Már nem beszélnek ,,dübörgő gazdaságról”, az össznépi nagy jólétről, s ha vezéreik, Gyurcsány, Hiller, Kuncze, Lendvai még nem is mondják ki a lesújtó igazságot, hogy soha a rendszerváltás óta nem volt ily sanyarú helyzetben az ország, kimondatják a hozzájuk közel álló közgazdá­szokkal, szakértőkkel, újságíróikkal, eme frissiben támadt ,,vészmadarakkal”, akik nem mertek huhogni a választások előtt, mert nem kaptak rá parancsot. Most kaptak.  A politikusok és a beavatottak következetesen eltagadták választóik elől az igazságot, az ország valós helyzetét, írta Magyari Lajos, közben ellenfeleiket pánikkeltő kampánnyal vádolták. A bajokat Gyurcsány Ferencéknek közölniük kell azokkal, akik vörös lufikat röptettek az Andrássy úton, s táncra biztatták az ő Ferencüket. Gyurcsányéknak erre is van már forgatókönyvük, újabban már az egész tizenhat esztendős demokráciát ,,bevádolják” a felgyülemlett gondokért. Most még eladnak mindent, ami csak eladható, az önkormányzati választásokig. Várható, hogy a jobboldalt megpróbálják szétverni, megosztani, mert ha nincs erős ellenzék, akkor számonkérés sincs. /Magyari Lajos: Pánik és szalámitaktika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

Törzsök Erika terjedelmes tanulmányában /előadásának anyaga/ kifejtette véleményét a kisebbségpolitikáról. 1989 december végén sokan gondolták, hogy Kelet-Közép-Európában minden megváltozik. A térségben levő országok feladják hagyományos nacionalizmusukat, és elindulnak egy modernizációs pályán. Törzsök Erika sérelmi ideológiáról beszélt. Szerinte az új konzervativizmus eszközrendszere „a múlt hamisíthatósága, a kollektív nemzeti létezésnek alávetett individuális élet eszméje, – a társadalom átszervezése és mozgósítása, ellenségképek megfogalmazása és aktivizálása, melyek által  hamis tudati tartalmakat generál és tesz elfogadhatóvá”, sőt „elutasít minden olyan törekvést, amely valós válaszokat keres a kor problémáira.” Szerinte jelenleg „karriert fut be a kölcsönös sérelmi ideológia, vagy gondoljunk a panaszkultúra mindennapjainkban való dominanciájára, mely már-már bénítóan hat.” Törzsök Erika elítéli a nemzetfogyásért aggódókat, akik szerinte „mind a mai napig lazán zárójelbe tudják tenni 600 ezer magyar zsidó, 50 ezer cigány honfitársunk halálba küldését, 200 ezer fiatal magyar férfi Don-kanyarba halálba küldését és mintegy 200 ezer német kitelepítését 1946-tól kezdődően.” A tanulmány írója úgy látja, hogy „a magyar társadalom kizárólag a határon túli kisebbségi pártokban találta meg partnereit. Nem született gazdag és autonóm, plurális kapcsolati intézményrendszer. A magyar társadalom és a kisebbségi közösségek jelenleg is szűk pártcsatornán kommunikálnak, amelynek csúcsa a MÁÉRT. Ez szükségszerűen eltorzítja a kapcsolatokat.” „A szerencsétlen 2004. december 5-i referendumon Magyarországon megbukott az etnikai nacionalizmus.” Törzsök elítéli „a paternalista támogatáspolitikát”, ehelyett a közösségépítést, az Európai Unió pályázati rendszerével kompatibilis módon kell kialakítani. Szerinte a megoldás: a határ menti régiók, kistérségek EU-forrásokra történő közös pályázásának előmozdítása, közös fejlesztési térségek kialakítására, e régiók és kistérségek közös intézményfejlesztése. Törzsök Erika úgy látja, hogy a „határok lebontása mindkét oldalon nagy növekedési energiát indukálhat. A korábban elválasztott régiók újra integrálódhatnak. Ennek függvényében kell látni a magyar szülőföld-politika kereteit, amely kiegészítheti a szomszédos országok belső önfejlődését, segíthet kiaknázni a felzárkózási potenciált.” Továbbá már „nem helytálló a határon túli területeket egyoldalúan az elmaradottság, a hanyatlás, a kilátástalanság kategóriáival leírni. Sokkal inkább tapasztalható, hogy a megkésett fejlődésből adódóan az utolérési effektusok erősödnek.” /Törzsök Erika: Színes szőttest! Milyen kisebbségpolitikára van szükség? = A Hét (Marosvásárhely), máj. 17./

Újból Gáspárik Attilát, a médiafelügyelet jelenlegi alelnökét jelöli az RMDSZ az Országos Audiovizuális Tanácsba (CNA). A 2000-ben megválasztott Gáspárik mandátuma másfél hónap múlva lejár, a parlament várhatóan a következő együttes ülésén szavaz az új CNA-tagok személyéről. /Médiafelügyelő maradhat Gáspárik Attila. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Csíkszeredában az Udvarhely felőli városkijáratnál új helységnévtábla hirdeti fennen a város nevét, csak románul. /Csibi Barna, Csíkszereda: Hoppá! = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

Egyelőre csak félórás-órás stúdióbeszélgetéssel, de ismét elkezdte napi műsorát a sepsiszentgyörgyi városi televízió, az Aktív TV. Hétfőn, szerdán és pénteken magyar nyelven Incze Melinda műsorvezetésével közvetítenek beszélgetéseket a várost foglalkoztató témákról. Kedden és csütörtökön román nyel­vű műsort sugároznak. A technikai felszerelés egyelőre ennél többet nem tesz lehetővé, közölte Kereskényi Áron igazgató. /(-kas): Sugároz a helyi tévé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

A Demokratikus állampolgárság program keretében tartott legutóbbi megbeszélésen tanügyi alkalmazottak, politikusok, polgármesterek és a civil társadalom képviselői az oktatásban tapasztalható gondok megoldására kerestek kiutat. A résztvevők véleménye szerint a gyermekek utáni fejkvóta iskolák felszámolásához, illetve összevonásához, pedagógusok elbocsá­tásához vezet. A 2006/2007-es tanévtől érvény­be lépő új finanszírozási törvény komoly gondokat fog okozni Erdővidék iskoláinak életében, hiszen ahhoz, hogy egy iskola önerőből működni tudjon, legalább kétszáz diákkal, az óvodákban pedig legkevesebb száz gyer­mekkel kell foglalkozni – jelentette ki Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő. Erdővidék több iskolájában is összevont osztályok működnek, így előreláthatóan nyolc tanintézményt érint majd az új finanszírozási módszer. A települések diákjainak sorsát a régió önkormányzatainak kell felvállalniuk, megszervezve a közszállítást, bentlakási lehetőségeket biztosítva a gyermekeknek.  /Hecser László: Merre tovább, erdővidéki oktatás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

Szatmár megyében a magyar óvónők, tanítónők, és magyartanárok számára 1989 után most tartják az első nagyobb szabású továbbképzést, a minisztérium által akkreditált programmal. Az első program százórás, a második kilencvenórás, a harmadik modul kilencven és száztíz óra közötti. Ezek összesen 90 kreditpontot fognak jelenteni a résztvevő pedagógusok számára. A megnyitó május 13-án volt. A továbbképző intézet magyar igazgatónője, Fóris Ferenczi Rita tartotta a megnyitót, aztán megkezdődtek az első előadások, tájékoztatott Végh Balázs Béla főiskolai adjunktus. A képzés vizsgával zárul, a résztvevőknek szakdolgozatot kell készíteniük minden tárgyból. /Farkas Orsolya: Megkezdődtek a továbbképzések. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 17./

Nyíregyházán rendezték meg a Jedlik Ányos országos fizikaversenyt a Kárpát–medence diákjai számára, melyen a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ tanulói ismét szép sikereket értek el. A sikereket tetézve, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanulója, Ferenc Endre egy oxfordi tanulmányutat nyert. Mindennek a főszponzora Szendrei Péter, egy debreceni fogorvos, pilóta. /(farkas): Legjobbak között vannak a Kölcsey diákjai. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 17./

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke és egyben Zsolna polgármestere az egyik szlovák kereskedelmi televízióban “szlovákirtó magyar nemesnek” nevezte II. Rákóczi Ferencet. A belügyminiszteri posztra pályázó nacionalista pártvezér azt is kijelentette: a kommunistákat és a Magyar Koalíció Pártját kivéve bármely politikai párttal kész koalícióra lépni. Véleménye szerint a magyarok az elmúlt nyolcéves kormányzati pozíciójuk során igen sok kárt okoztak Szlovákiának, ezért az újonnan megalakuló kabinetben nincs keresnivalójuk. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke úgy értékelte: Slota Rákócziról szóló állítása csakis magáról a pártvezérről állít ki szegénységi bizonyítványt. Hozzátette: a szlovák népköltészet köztudottan pozitívan említi Rákóczit, miként Mátyás királyt is, és mindkét történelmi személy nagy becsben áll a szlovákok körében. /Világsajtó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

A Kálvineum bukaresti református templomot is érinti az az építkezés, amely miatt a napokban a Vatikán is tiltakozott. A főváros két magyar református temploma közül az egyik ugyanis épp annak a Szent József római katolikus katedrálisnak a szomszédságában áll, amely mellé a Millennium Building Kft. egy hetvenöt méter magas épületet kezdett el építeni. Mivel az építkezés a műemlék jellegű katedrálist veszélyezteti, az érsekség tiltakozott, eredménytelenül, ezért a plébánia a Vatikánhoz fordult és ugyanakkor pert indított a városvezetés ellen. A Szentszék hivatalosan kérte Romániától a munkálatok felfüggesztését. Az „ügyet csak a bíróság oldhatja meg, mert adminisztratív úton nem volt lehetőség az építkezés leállítására” – nyilatkozta Adriean Videanu főpolgármester. /Mihály László: Bukaresti református templomsirámok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Páratlan az erdélyi műkedvelő versmondók közt Rüsz Károly állhatatossága. A Nagykenden élő nyugdíjas háromszor lett első, egyszer második díjas a szépkorúak kategóriájában Veresegyházon, ahol immár 16. alkalommal tartották az Anyám fekete rózsa, Csoóri Sándor versének címét viselő vers- és prózamondó találkozót. Anyám fekete rózsa – a Kárpát-medence rendezvénye. Május 5-7-e között gazdag rendezvénysorozat várta az érdeklődőket Veresegyházon. A verseny elődöntőjén több mint 1200-an vettek részt, 103-an kerültek a döntőbe, közöttük szép számmal erdélyiek. Több erdélyi volt eredményes, például a székelyudvarhelyi Kotár Dániel, a korondi Kovács Jácinta, a temesvári Lehócz Zsuzsa, vagy a második díjat elnyert kászonújfalui Nagy Szeréna. Karcsi bácsi (Rüsz Károlyt mindenki így hívja) mesélte: az ünnepséget Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese nyitotta meg, volt számos képzőművészeti esemény és színházi előadás is. Rüsz Károly Veresegyházról utazott tovább Nagykanizsára, a Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny döntőjére – ott dicséretet nyert. /b.d.: Szívnek a vers, tüdőnek az oxigén. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

A világ különböző tájain élő magyar gyerekeknek és fiataloknak szervez találkozókat a martonvásári Katedra Oktatássegítő Alapítvány: az első programsorozat június 26. és július 4. között a Fejér megyei Felcsúton lesz. A nemzetközi találkozók célja, hogy segítse a gyerekek és fiatalok közötti barátságok kialakulását, az anyaországgal való érzelmi kötődés megteremtését, továbbá a történelmi Magyarország egy-egy jellegzetes tájegységének, kultúrájának a megismerését – mondta el Kárpáti József. A találkozókat minden évben másutt – a Felvidéken, Erdélyben és a Kárpátalján – rendezik majd meg. /Magyar-magyar kapcsolatépítő program kezdődik. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Május 12–14-e között Brassóban szervezték meg a kisiskolások Kurutty vetélkedőjének országos szakaszát. A döntőre tizenegy csapat jutott el, közöttük két Hargita megyei is. A vetélkedőt a brassói 10-es Számú Általános Iskola Szirtisasok csapata nyerte meg. A versenyről senki nem tért haza üres kézzel, könyvjutalmak, kirakós játékok, írószerek találtak gazdára. /Takács Éva: Országos kuruttyolás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

Sikeres évadot zárt a zetelaki Dr. P. Boros Fortunát Iskola középiskolás lány kézilabdacsapata, miután tavaly a döntő előtt igazságtalanul kizárták a bajnokságból. A május 11–14. között Resicabányán megrendezett országos döntőn a Tamás Zoltán által felkészített csapat simán nyerte meg mindegyik mérkőzését, végül ők vehették át az aranyérmeket. /(Ilyés András): Zetelaka bajnok! . = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

A kisebbségek statútumának és a pártfinanszírozási törvénynek az elfogadását szorgalmazta május 17-én Bukarestben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn bővítési biztos. Frunda György szenátor Budapestre utazott, Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével tartott megbeszélésén kifejtette, hogy a kisebbségi törvény szakbizottsági vitája annál a szakasznál akadt el, amely kimondja, hogy a romániai magyar gyerekek a történelmet és a földrajzot anyanyelven tanulhassák. Hozzátette: a kulturális autonómiáról az RMDSZ nem mond le. Közölte: ezzel párhuzamosan pártja tárgyalni fog a területi autonómiáról is, mert mint hangsúlyozta, „a kulturális autonómia nem egész területi autonómia nélkül”. /A kisebbségi törvény elfogadását sürgeti az EB. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A Kárpát-medencei képviselők fórumának folytatásáról és kibővítéséről tárgyalt Szili Katalin, az Országgyűlés újraválasztott elnöke május 17-én a Parlamentben Frunda György szenátorral, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökével. Szili elmondta: a Kárpát-medencei képviselők fórumának újabb találkozója szeptember második hetében lesz. Hozzátette, a fórum keretében új elemek is megjelennek, mint például a gazdasági együttműködés, és bevonják a civil társadalmat is ebbe az együttműködésbe. Szili Katalin arra készül, hogy szeptember–október folyamán a román szenátus és képviselőház elnökeivel Erdélyben találkozzon valamelyik magyar településen. A találkozón részt vesznek a régió polgármesterei, képviselői is – tette hozzá. /Szili Katalin a román parlament elnökeivel találkozna. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Nem csökken az Illyés Közalapítvány idei költségvetési kerete – nyilatkozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára arra a sajtóhírre reagálva, hogy Pomogáts Béla, a közalapítvány elnöke az idei 800 millió forintos keret 270 millió forintos csökkentéséről beszélt egy kolozsvári könyvbemutatón. Az államtitkár kifejtette, félreértés történhetett, mert a 270 millió forintot nem elvonják, hanem a költségvetési szervek számára előírt tartalékolási kötelezettség folytán átütemezik a kifizetését a következő évre. Pomogáts Béla megerősítette az államtitkár által közölteket. „De ez az idei évből mindenképpen elvonás – hangsúlyozta -, még akkor is, ha jövőre kifizetik, és én ezt nagyon helytelennek tartom” – szögezte le. Kifejtette, ez sok gondot fog jelenteni, mert például az idei évben kellene különböző építkezéseket befejezni ahhoz, hogy tél előtt tető alá kerüljenek. Ez együtt jár azzal, hogy a jövőre esedékes költségvetési keretnek megint egy részét át fogják ütemezni 2008-ra. „Nekem bizonyos tények alapján a benyomásom, hogy a kormányzat a Szülőföld Alapra akarja áttenni a hangsúlyt a támogatáspolitikában, az Illyés Közalapítvány korábbi szerepét ezzel egy kicsit leértékelve, amit nem tartok helyesnek” – jegyezte meg Pomogáts. Az IKA elnökének ezt a kijelentését Szabó Vilmos államtitkár nem kívánta kommentálni, megjegyezve, hogy a Szülőföld Alap „egyáltalán nem egy kormányzati irányítás alatt álló intézmény”, mind a tanácsába, mind a kollégiumaiba a MÁÉRT-en képviselt szervezetek küldtek képviselőket, és magyarországi részről a közalapítványok elnökei is tagok. /Guther M. Ilona, Budapest: Vita az IKA költségvetése körül. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

A Románia és Bulgária uniós csatlakozásának időpontjáról szóló döntés elhalasztása teljesen természetes, hiszen az Európai Uniónak az az érdeke, hogy az utolsó pillanatig teljesítményre serkentse ezt a két országot – mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ számára pedig elégtételt jelent, hogy a jelentésben szó esik a kisebbségi törvényről – tette hozzá a politikus. /Markó Béla: természetes a döntés halasztása. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Arany János-díjjal jutalmazta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biró A. Zoltánt az utóbbi években elért kiemelkedő tudományos teljesítményéért. A díjazott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője. Az MTA indoklásában Biró publikációi mellett kiemelte a kutatásszervezési, intézményvezetési, valamint a helyi fiatal kutatók segítésére, helyzetbe hozására fordított munkáját is. Biró hangsúlyozta, hogy mindez nemcsak neki, hanem a KAM intézetnek is szól, hiszen ebben az elismerésben benne van munkatársainak munkája is. /Kozán István: Arany János-díj. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./

Május 13-án zárult a Civilek a közösségért elnevezésű vidékjáró képzéssorozat. A temesvári START – Továbbképző és Tanácsadó Iroda által márciusban elindított program keretében három helyszínen – Temesváron, Lugoson és Zsombolyán – a helyi és a városok vonzáskörzetében található települések magyar civil szervezeteinek képviselőivel találkoztak a szervezők. A cél az volt, hogy a részvevők megismerhessék a kisközösségek szervezésének és működésének hátterét, a szükségletek felmérésének technikáit. Inkább az idősebb generáció képviseltette magát, s bár a tréningek főleg a civil szektornak szóltak, legtöbbször az RMDSZ-es tisztségviselők, helyi tanácsosok, polgármesterek vagy alpolgármesterek voltak jelen. Ebből is látszik, hogy néhol kevés a tettre kész ember, ugyanazok vállalnak szerepet minden téren. A civil szervezetekben még mindig kevés a saját kezdeményezés, jellemzőbb az elvárás a polgármesterek, a hivatalok, az állam irányába. Többször belefáradt emberekkel találkoztak, akik kényszernek érzik a munkaidőn túli közösségszervezést. Erejüket, tudásukat, sokszor saját pénzüket használják fel egy-egy program megvalósításához. Alkalmazkodni kell a változásokhoz, az újabb igényekhez, meg kell tanulni kihasználni a lehetőségeket. Voltak pozitív példák is: Temesság, ahonnan jelezték, hogy minél több tréningen szeretnének részt venni, vagy Lugos, ahonnan már második éve minden START-képzésen két-három résztvevő van. /Pataky Lehel Zsolt: Egy vidékjáró képzéssorozat tanulságai. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./