Hét évvel ezelőtt Szabó Ferenc tanító, a temesvári Bartók Béla Líceum jelenlegi aligazgatója maga köré gyűjtött tíz tanulót, és elindult velük hagyománykeresőbe. A feledésbe merülő dél-alföldi magyar néptáncot próbálta felébreszteni. Hét év alatt a maroknyi csapatból három – Nagy Bokréta, Kis Bokréta, Morzsák – csodálatos tehetségű tánckar és egy lelkes citerazenekar nőtte ki magát, Temesvár magyar közösségének büszkeségére. Most nyilvános főpróbán láthatta a közönség a Nagy Bokréta legújabb produkcióját, a hortobágyi botos táncot. A Kis Bokréta is új táncrenddel mutatkozott be, szűnni nem akaró tapsot aratott a legkisebbek, a Morzsák gyermekjátéka. A Bokréta hagyományőrző táncaival bejárta a Kárpát-medencét. Színpadi fellépéseiknek a száma meghaladja a százat. Ezen a héten a vajdasági Székelykevére – a magyar nyelvterület legdélibb településére – viszik el a néptáncot, a népdalt, a citeramuzsikát. /Sipos János: Elindultak hagyománykeresőbe. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./

Gyergyóremetén második alkalommal szervezték meg a Bárdos Lajos Gyermekkari Fesztivált a Kárpát-medencén átívelő XXX. Bárdos Lajos Zenei Hetek rendezvénysorozat keretében. A Szent Lénárd-templomban sorra énekeltek a részt vevő kórusok. Budapesti iskolai kórus is fellépett, mellettük a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium vegyes kórusa, a csíkszeredai Nagy István és a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola kórusa. /Ferencz Imre: Bárdos Lajos kórusfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

Május 19-én Aktív turizmus címmel szervezett turisztikai konferenciát a Kovászna Megyei Tanács és a sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal Sepsiszentgyörgyön. Tavaly egészségturizmus, idén pedig az aktív turizmus témakörében tartottak tanácskozást magyarországi, francia és svéd előadók részvételével. A rendezvény külföldi szakemberei bemutatták vidékeik idegenforgalmi lehetőségeit. /Domokos Péter: Esélyt jelent az aktív turizmus Háromszék idegenforgalmának. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Május 20-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál közösségi házban országos konferencia keretében ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját a romániai Máltai Szeretetszolgálat, amely 1991-ben 27 alapító taggal jött létre Temesváron. A tanácskozáson részt vett a romániai szervezet elnöke, Puskás Bálint szenátor, Barla Zsuzsa főtitkárnő, a szervezet lelke és mindenese, illetve Bárányi Ferenc alelnök. Barla Zsuzsa elmondta: mindig a legnehezebb helyen és pillanatban igyekeznek segíteni. Így volt ez tavaly a bánáti, majd a moldvai, nagyenyedi árvizek alkalmával, az idén a Duna menti árvizek esetében. Tavaly 90 szociális programot bonyolítottak le, ezzel 4000 embert támogattak. 26 aktív fiókszervezetükkel szinte az egész országban jelen vannak. Van ifjúsági csoportjuk is, 450 taggal. A bedolgozóknak mintegy 80%-a önkéntes, vannak azonban olyan szakemberek is, akiket fizetni kell. Jól együttműködnek a Vöröskereszt és a Caritas képviselőivel, a párhuzamosságok elkerülése és közös tevékenységek érdekében. A bevételi források szempontjából a legjelentősebb szerepet a Nemzetközi Máltai Szervezet, valamint a Máltai Lovagrend játssza. /Bakó Botond: 15 éves a Máltai Szeretetszolgálat romániai szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Tizenegy évmunkájának eredményeként május 21-én Nagyváradon felavatták a város egyetlen új református templomának tornyát, s ezzel magának a templomnak a felépítése befejeződött. A Varadinum ünnepségsorozat zárónapján a rogériuszi templomba gyűlteket Fazakas Sándor lelkész köszöntötte. Az ünnepi igehirdetést Tőkés László református püspök tartotta, beszédében az evangélium szavait összekötve történelmi valóság évszázados harcaival, győzelmeivel. A múlt, a jelen és a jövő példás módon fonódik össze a rogériuszi templom esetében – mondta a püspök. Markó Béla miniszterelnök-helyettes közbenjárására a rogériuszi templom építésre nemrég egymilliárd régi lejnyi kormánytámogatást utaltak át. Tőkés püspök megköszönte ezt az adományt, majd emlékeztetett: a kormány jóval kevesebbet juttat a magyar egyházaknak, miközben igen bőkezűen osztja a közpénzt más egyházaknak. /Szőke Mária: Lelki kövekből lelki házakat. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 22./

Május 20-án a Kárpát-medencei szórványmagyar gyermek és ifjúsági népzene, néptáncfesztiválon a résztvevők majdnem négyórás ünnepi műsorral tisztelegtek Kallós Zoltán nyolcvanadik születésnapja alkalmából. A kolozsvári Diákművelődési Ház jócskán megtelt érdeklődőkkel. Sólyom László köztársasági elnök is eljuttatta köszöntését, melyben a népzenegyűjtőt „iránymutató mesterként” említette. /k. b.: Szórványmagyar néptáncfesztivál Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Kolozsváron az Apáczai-líceum képzőművészeti tagozatos diákjainak immár harmadik éve teremt bemutatkozási lehetőséget a Gy. Szabó Béla Galéria. A Székely Géza és Lovász Noémi szaktanárok irányításával készült festmények, rajzok, metszetek és kerámiák zenehallgatás közben keletkeztek. Németh Júlia műkritikus pedig a zene és a képzőművészet kapcsolatáról szólva értékelte a tárlatot. /(-h): Hangok színeváltozása. Az Apáczai-líceum képzőművészeti tagozatos diákjainak tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

A református gimnáziumok újraalakulásának 15. évfordulója alkalmából, a Szatmárnémeti Református Gimnázium május 20-21-én diákkonferenciát szervezett. A találkozón részt vettek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, a kézdivásárhelyi, a kolozsvári, a zilahi, a váradi, a marosvásárhelyi, a sepsiszentgyörgyi és a házigazda Református Gimnázium pedagógusai, diákjai. Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatónője köszöntötte a megjelenteket. A találkozó első felében a véndiákok kaptak szót, s felelevenítették diákkori éveikhez fűződő emlékeiket. Katona Sándor véndiák, később a Református Gimnázium tanára készülő könyvéből olvasott fel részleteket, a református iskola falai között eltöltött diákévekről. A diákok tudományos dolgozatukban bemutatták iskolájuk történetét; a hétköznapokról és ünnepi pillanatairól készült rövidfilmet, valamint különböző riportokat iskolájuk tanulóival, véndiákjaival. A diákok által készített munkákat közös kiadványban jelentetik meg, az iskolák életéről készült rövidfilmekből pedig közös bemutató filmet szerkesztenek a találkozó rendezői. /Karikás Enikő: Romániai református gimnáziumok találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./

Szavalóversenyt ígért, de a megjelenteknek annál jóval többet adott Nagybányán a helyi Kaffka Margit Művelődési Társaság május 21-i, vasárnapi rendezvénye. Sróth Ödön elnök elmondta: a Mindenség zenéje szavalóverseny ötlete a Bartók évhez kapcsolódik. Bartók Béla az egyetlen zeneszerző és népdalgyűjtő, akiről több mint háromszáz verset írtak. Ezek közül tartalmaz 152 költeményt az antológia, amelyből a verseny résztvevői válogathattak. A gyermekek két kategóriában – V–VIII., illetve IX–XII. osztályos tanulók – léptek a közönség elé. A nagykárolyiak remélhetőleg hagyományt teremtettek ezzel a rendezvénnyel. /(báthory): Jó versek, jó zene – minél több embernek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./

A rendezvény nevéhez híven virágba borult akácfák alatt ünnepeltek a hétvégén Érmihályfalván, a XIV. Nyíló Akác Napokon. Az ünnepen idén is több ezren vettek részt. Az általános iskola felvette a város szülötte, Zelk Zoltán költő nevét, akinek tiszteletére szavalóversenyt is rendeztek. Emellett volt Zelk Zoltán-emlékműsor, tárlatnyitó, könyvbemutató, majd a néptáncé lett a főszerep. A kistérség fejlesztéséről értekeztek, a Vissza az Érmellékhez – az Érmellék rehabilitációja című szimpóziumon. Nem hiányoztak a szórakoztató rendezvények, vetélkedők sem. /Pap Melinda: Négynapos ünnep az Érmelléken. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Kis létszámú, de lelkes közönség tapsolta meg a temesvári Művelődési Házban a baróti Transylmánia együttes koncertjét, a XI. Bánsági Magyar Napok nyitórendezvényén. Újszentesen, majd Igazfalván is bemutatta a Szeged melletti Algyőről, Újvár testvértelepüléséről érkezett Móra Ferenc Népszínház Végh Antal–Kátó Sándor: A tékozló lány című népszínművét. Fergeteges sikert aratott május 20-án Zsombolyán, május 21-én Óteleken a Hagyománykeresőben folklórműsor. A temesvári Bartók Béla Líceum Szabó Ferenc vezette „kis” és „nagy” Bokréta néptánccsoportjai ismét bizonyították, hogy a bánsági hagyományőrző mozgalom élvonalában van a helyük. /Pataki Zoltán: Identitásőrző Bánsági Napok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

„Hordoztam a székelyek örökségét: A helytállást és a virrasztást.” – ezt a Tamási Áron-idézetet választották a szervezők – a Tamási Áron Gimnázium, a Tamási Áron Alapítvány vezetői, a farkaslaki polgármesteri hivatal és a római katolikus egyházközség –, akik az író, Tamási Áron halálának 40. évfordulójára készülnek (1966. május 26-án halt meg Budapesten) egy emlékező rendezvénysorozattal. Budapesten is tisztelegnek az író emléke előtt, Tamási lakóházánál Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke mond beszédet. Székelyudvarhelyen május 26-án kezdődik a rendezvény, megkoszorúzzák a Tamási-szobrot, majd az Udvarhely Néptáncműhely előadja a Zeng a lélek című táncjátékot. Köszöntik a Tamási Áron-ösztöndíjas diákokat, majd a Virrasztás Tamási Áron pedagógiai díjat adják át Lőrincz József tanárnak. A Művelődési Házban lesz vetélkedő a helyi Tamási Áron Gimnázium, valamint a magyarországi és a révkomáromi testvériskolák részvételével. Másnap Farkaslakán folytatódik a rendezvénysorozat. /(bb): Tamási Áronra emlékeznek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 22./

Május 20-án egy sugárzóan tehetséges húszéves lány a nézők szavazatainak köszönhetően megnyert egy televíziós vetélkedőt. Lesz berendezett lakása, új autója, elkészül egy lemez a dalaival. A győztes, Rúzsa Magdolna vízummal jött Magyarországra. Ha a TV2 egy esztendővel ezelőtt nem dönt úgy, hogy a Megasztár elnevezésű zenei tehetségkutató műsorába engedi jelentkezni a határon túl élő magyarokat is, a mostani győztes csak egy tévénéző lett volna a sok közül. Egy munkanélküli szülésznő, aki a reklámszünetben talán elábrándozik azon, hogy milyen is lehet tizenkétezer ember előtt énekelni. A vajdasági, kishegyesi lány nagy fölénnyel győzött. Végre normálisan működtek a dolgok, mert most Gyurcsány Ferenc nem mondta, hogy határon túli magyarként Magdi elveszi az anyaországi énekesek elől a (nyeremény) lakást-autót, és azt sem hirdették óriásplakáton, hogy ha rá szavaznak, húszezer szerb dalnok özönlik majd Magyarországra. Most nincs kampányidőszak, ezért Gyurcsány Ferenc most megtapsolta a határon túli magyart. Rúzsa Magdolna (média)történelmet írt Magyarországon. És vajon hány hozzá hasonló zenei talentum ült szombat este sóvárogva a képernyők előtt szerte a Kárpát-medencében csak azért, mert ők nem hallottak idejében a lehetőségről, vagy éppen nem volt pénzük útlevélre-vonatjegyre, amivel felutazhattak volna Budapestre? És hány jobb sorsra érdemes tehetség kallódik el más művészeti ágakban, a sportban, a tudományban csak azért, mert a történelem és a körülmények így alakultak a világnak ezen a szegletén? Ősztől egy másik területen is változik a világ: a magyar jégkorongbajnokságban elindul a Csíkszeredai Sportklub együttese. /Lukács Csaba: Rúzsa Magdi büszkesége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 22./

Nagyváradon a Limes – I. Határ Menti Könyvfesztivál díszvendége, Konrád György író volt. Bár nem volt kimagasló az érdeklődés, sikeresnek ítélte a hét végén Nagyváradon tartott rendezvényt Derzsi Ákos főszervező. A rendezvényen 16 kiadó volt jelen, a békéscsabai, szegedi, debreceni kiadók mellett kolozsvári, aradi és váradi könyvkészítők. Szilágyi Aladár, a Nagyváradi Ady Társaság elnöke, Szűcs László, a Várad és Erdélyi Riport főszerkesztője és a Váradról Budapestre települt Kőrössi P. József, a könyveit megjelentető Noran Kiadó vezetője faggatta Konrád Györgyöt hitvallásáról, életútjáról, váradi emlékeiről. „Ez az ország, s a térség más országai '89 után feszített ritmusban próbáltak igazodni Európához, lábujjhegyre álltak, de utána belefáradtak, s mikor nem látta senki, visszaereszkedtek” – mondta Markó Béla Ágoston Hugó vele készített, A lábujjhegyre állt ország című interjúkötetének nagyváradi bemutatóján. Nagyváradon a hagyományos Varadinum-ünnepségek keretében, a hét végén hirdették ki a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság által meghirdetett országos helytörténeti pályázat eredményét. Az első díjat Puskel Péter újságíró-helytörténész, az Új Magyar Szó aradi tudósítója nyerte el az idén százéves arad-hegyaljai motorosvasút történetét feldolgozó munkájával. Puskel immár harmadszor nyer díjat a váradi pályázaton. /Pap Melinda: Konrád: faggatom magam. Félsikernek ítélik a szervezők a határ menti könyvfesztivált. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Helytörténeti kiadványok bemutatásával kezdődött a váradi Limes könyvfesztivál utolsó napja. A budapesti Wagner Péter Feneketlen a múltnak kútja /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című könyvéről elmondta: a könyv fiatalkori kutatásának az eredménye, s a széki népi építészettel foglalkozik. A szerző három évvel ezelőtt vette elő az 1970-es évek elején készült anyagot. Új felvételeket készített 2003-ban, hogy felmérje, mi maradt meg az akkori világból. Bemutatták továbbá Borbély Gábor Stark Erzsébettel és Dukrét Gézával egyetemben írott, Bihar megye útikönyve című kiadványának második kötetét (Prolog Kiadó). Ezután Dánielisz Endre beszélt Biharország népi világa (Prolog Kiadó) című könyvéről. Fleisz János bemutatta Egy város átalakulása – Nagyvárad a két világháború között (Literátor Kiadó, Nagyvárad) című kötetét. Ez a könyv a tíz évvel ezelőtt megjelent Város, kinek nem látni mását című kötet folytatása. Ebben 1867-től 1918-ig ismerhették meg Várad történetét, a két világháború közötti időszakról (1919-1940) pedig az Egy város átalakulásában olvashatnak. Végezetül Péter I. Zoltán beszélt a Nagyváradi emlékképek című (Europrint Kiadó), tavaly megjelent könyvéről. /Fried Noémi Lujza: Helytörténeti könyvek matinéja. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 22./

Ágoston Vilmos neves kritikus, szerkesztő mutatta be május 19-én a Nagyváradi Ady Társaság Magyarok a román parlamentben című kiadványát. Ágoston nem csupán a két világháború közti időszakról, valamint a Váradon született, ékesszólásáról híressé vált Hegedüs Nándor egykori romániai parlamenti képviselő eredményes munkásságáról beszélt, hanem párhuzamot vont a 20. század első felének és napjaink politikai vitakultúrája között. „Megdöbbentem, hogy a mai parlamentben ugyanaz hangzik el, mint jó pár évtizeddel ezelőtt. Ez külön elemzés tárgya lehetne” – mondta az író, majd az RMDSZ-es politikusok interpellációira, valamint az azokkal szinte azonos előzményekre utalt. /Gurzó K. Enikő: Hegedüs Nándor és a romániai vitakultúra. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 22./

Kiss Józsefet, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum nyugalmazott tanárát nyolcvanadik születésnapja alkalmából május 20-án egykori pedagógustársak, diákok és a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körének tagjai köszöntötték. Bemutatták Kiss József Közjóra születni /Alutus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét, mely az iskola 1946–2000 közti időszak történéseit, emlékeit foglalja össze. /(mr): Aki a közjóra született. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Öt Brassó megyei településen, illetve a Kovászna megyei Szitabodzán igazolta vissza a nagy-britanniai szaklaboratórium a legveszélyesebbnek ismert H5N1 típusú madárinfluenza vírust. Pillanatnyilag 34 madárinfluenza-gócpontot, illetve 24 fertőzésgyanús helységet tartanak számon – jelentette be Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter. Megerősítették a madárinfluenza vírusának jelenlétét Segesváron is. /Igazolták a H5N1 vírus jelenlétét hat településen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Románia komoly haladást ért el az európai csatlakozáshoz vezető úton, még van tennivaló is, de meg vagyok győződve, hogy december 31-én az EU-delegáció befejezi bukaresti küldetését – jelentette ki a Team Europa rendezvényen Jonathan Scheele, az EU romániai delegációjának vezetője. /Isán István Csongor: „Folytatni kell a reformokat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

A népszavazás eredményeképpen Montenegró független lett, megszűnt a szerb-monteregrói államszövetség. „Ma este megújult a független és szuverén montenegrói állam” – hangoztatta Milo Djukanovic montenegrói kormányfő. Hozzátette, hogy 88 évet várt erre az ország népe. /Független lett Montenegró. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

[A csatlakozó országnak]...stabilan működő demokratikus intézményrendszerrel kell bírnia, amely (...) biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását.” Ennek a félmondatnak köszönhető az, hogy 1998-tól napjainkig az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentéseiben helyet kap a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló fejezet. Az idézett passzus ugyanis az uniós csatlakozásának egyik – 1993-ban Koppenhágában lefektetett – politikai kritériuma, amelynek teljesítését számos más szigorú feltétel mellett a bizottság minden évben megvizsgálta. A koppenhágai félmondat súlyát növeli, hogy az európai integráció alapvető szerződéseinek egyikébe, az amszterdami szerződésbe is bekerült 1997-ben, sőt az uniós alkotmány tervezetében is megtalálható. Az Európai Unióban a kisebbségekkel kapcsolatban nem készült átfogó közösségi jogszabály, a magyar kisebbség szempontjából kiemelt jelentőséggel bírhat, amit az Európai Bizottság a Romániáról szóló országjelentéseiben e kérdésről megfogalmaz. Tariceanu miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a kisebbségi törvényt mielőbb elfogadja a parlament. Mindez a bizottság ösztönzésének köszönhető. Az 1998 és 2004 közötti éves országértékelések (Regular Report), majd a csatlakozási tárgyalások lezárását követő 2005-ös és 2006-os monitoring jelentések (Monitoring Report) gyakorlatilag mindannyiszor azt vizsgálják, hogyan áll Románia a koppenhágai kritériumok, illetve a csatlakozási tárgyalásokon vállaltak teljesítésével. A kisebbségi jogok tiszteletben tartásának taglalása valamennyi jelentésben a Politikai kritériumok című fejezet egyik alfejezetében történik. A jelentések mindegyike – a legutóbbi kivételével – konkrétan kitért a magyarok és a romák helyzetére is. A roma kisebbség jogainak taglalása minden esetben jóval meghaladja a magyarokra vonatkozó rész terjedelmét. A 2006-os jelentéstől eltekintve a vonatkozó alfejezetek mindegyike egy összefoglaló mondattal indít általában a kisebbségek, illetve azon belül a magyarok helyzetéről. A vonatkozó alfejezetek felsorolják azokat a pozitívumokat, amelyek a vizsgált egyéves időszakban hozzájárultak a magyar kisebbség és általában a kisebbségek helyzetének javulásához. Az 1998-as jelentés kivételével az országértékelések negatívumokat is felsorolnak. Általános kiértékelés 1998 „A kisebbségek védelme kielégítő” 1999 „A kisebbségi anyanyelvhasználat feltételei – különösen a magyarok esetében – javultak” 2000 „[A romáktól eltekintve] Románia pozitív kisebbségvédelmi politikát folytat” 2001 „Több előrelépés történt” a kisebbségvédelem terén 2002 „Folytatódtak az előrelépések” a kisebbségvédelem terén 2003 „Továbbra is jó a viszony a magyar kisebbségekkel és javult a kisebbségvédelem” 2004 „[A romáktól eltekintve] a kisebbségekkel fenntartott viszonyban nem mutatkoztak különösebb problémák” 2005 „Javult a magyar kisebbség helyzete” Pozitívumok 1998 Zajlik a vita az önálló magyar egyetem létrehozásáról; politikai egyezség született a magyar-német multikulturális egyetem létrehozásáról 1999 Az új tanügyi törvény lehetővé teszi az anyanyelvi oktatást minden szinten; az új közigazgatási törvény biztosítja az anyanyelvhasználatot a hivatalokban 2000 A tanintézmények öt százalékában kisebbségek anyanyelvén zajlik az oktatás (többségükben magyarul); elhárult az utolsó jogi akadálya a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásának 2001 Bővült az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az oktatásban; megszületett a döntés egy magyar nyelvű magánegyetem (Sapientia) létrehozásáról 2002 A közigazgatási törvény alkalmazása „viszonylag simán” zajlott; a kisebbségek nyelvén beszélő rendőröket alkalmaztak; lehetővé vált a nemzeti szimbólumok használata 2003 Az új alkotmány szentesítette az anyanyelvhasználatot az oktatásban, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban; megkezdődött a kétnyelvű helységnévtáblák felállítása; javult a csángók helyzete 2004 Elhelyezték a kétnyelvű helységnévtáblákat; a magyar nyelvet már használják az igazságszolgáltatásban; bővült a Sapientia; jelentős mértékben javult a csángók helyzete 2005 A kormány elfogadta a kisebbségi törvényt; „kielégítő” az anyanyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések alkalmazása; bővült a Sapientia Negatívumok 1999 Nem készült el a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásának jogi kerete 2000 Nehézkes a multikulturális egyetemek létrehozása 2001 Bár a jogi akadályok elhárultak, még nem jött létre a Petőfi-Schiller Egyetem 2002 A helyhatóságok akadályozzák a magyar nyelv oktatását a Csángóföldön 2003 Enyhén csökkent az anyanyelvükön tanuló kisebbségiek száma 2004 Továbbra is „viszonylag kevés” a kisebbségek nyelvén beszélő rendőr 2005 A parlament még nem fogadta el a kisebbségi törvényt /Cseke Péter Tamás: Kisebbségek – brüsszeli távlatból. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ 5/ – Az RMDSZ támogatja a kormányzati struktúra leegyszerűsítését célzó reformot, álláspontja szerint azonban a kormányzó pártok közötti súlyos viszálykodások miatt a kormánykoalíció erre most nem képes – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök május 22-én Nagyváradon, a Festum Varadinum-ünnepség keretében tartott politikai fórumon. Markó szerint az országjelentés nem hozott újat ahhoz képest, amit a megjelenése előtti napokban már mindenki tudott. A kisebbségi törvény elfogadását figyelemmel követi az Európai Unió. Elfogadáshoz a koalíciós szolidaritás megerősítésére van szükség, állapította meg Markó. Jelezte, idén ősszel is megtartják a román-magyar kormányülést. /Markó Béla: A koalíció nem képes a környezeti reform végrehajtására. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Az RMDSZ képviselőházi frakciója bejelentette, igényli, hogy a jogi bizottság sorait Tamás Sándor Kovászna megyei képviselővel egészítsék ki, ezt a politikai algoritmussal magyarázták. Az alsóház jogi bizottságának jelenleg egyetlen RMDSZ-es képviselő, Máté András a tagja. /G. G.: Tamás Sándort akarják az alsóházi jogi bizottságba. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Több hónapig, de esetenként akár évekig is tisztségükben maradhatnak azok a köztisztviselők és politikusok, akikkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy együttműködtek a Szekuritátéval és a politikai rendőrséggel – ez volt az üzenete Claudiu Secasiu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnöke sajtóértekezletének. Secasiutól mindenki – eredeti ígéretének megfelelően – konkrét adatokra, nevekre számított, Secasiu azonban a törvényes megszorításokra hivatkozva nem közölt besúgólistát. Azzal érvelt: kénytelen betartani a törvényt, amely szigorú keretek közé szorítja a személyekre vonatkozó információk közzétételét. A 2006/16-os sürgősségi kormányrendelet olyan kiskaput biztosít a köztisztviselőknek és elöljáróknak, amelynek köszönhetően adott esetben akár nyugdíjaztatásukig is kihúzhatják jól jövedelmező állásukban. A CNSAS által végzett összes vizsgálat folyamán ugyanis tiszteletben kell tartani a védelemhez való jogot és az ártatlanság vélelmét. „Attól kezdve, hogy valaki ellen hivatalból vagy kérésre kivizsgálás indul, kötelező módon be kell tartani bizonyos szakaszokat, amelyeknek időtartamát összevetve legkevesebb 140 napba telik, míg kijelenthető, hogy az illető személy együttműködött-e vagy sem a Szekuritátéval” – fedte fel Germina Nagat, a CNSAS Kutatási osztályának igazgatója. Az érintett ugyanis óvást nyújthat be, majd beperelheti a CNSAS-t, a per pedig bármeddig elhúzódhat. Sürgősen intézkedni kell a CNSAS létszámának növelése érdekében, mert a testület képtelen a birtokában levő összes dossziét elemezni. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) május 22-én átadta a CNSAS-nak a mintegy hét métert kitevő, eddig nemzetbiztonsági dokumentumként kezelt dossziék első szállítmányát. Június elején a SRI – a nemzetbiztonságot érintő információk kivételével – átadja a Szekuritáté számítógépes adatbázisát is. A Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) május 30-án kezdi meg a birtokában levő dossziék első, mintegy háromezer iratcsomót és az ezekhez tartozó számítógépes adatbázist jelentő szállítmányának átadását. /Jogi kiskapu késlelteti a besúgó- és ügynöklisták közzétételét a CNSAS-nál. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Május 22-én kihallgatták az 1990. június 13–15. között zajló bányászjárás ügyében Adrian Nastase volt kormányfőt, az SZDP exelnökét és Ion Diaconescut, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) egykori vezetőjét. A képviselőház volt elnökeit tanúként idézték be. Adrian Nastase a sajtónak leszögezte: jelentéktelen szerepet játszott az 1990 júniusi bányászjárásban, mivel akkoriban még nem volt a kormány tagja, a Nemzeti Megmentési Front külügyi főtitkáraként és a front szóvivőjeként tevékenykedett. Az 1990-es bányászjárás perében mintegy húsz személy érintett, köztük Ion Iliescu volt államfő is. A „hadjárat” során tíz személy meghalt, több ezren megsebesültek, a Bukarestet elözönlő bányászok pedig több fontos állami intézmény épületét feldúlták. /Bányászjárás ügyben kihallgatták Nastasét és Diaconescut. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Kieshet a vidékfejlesztési lánc egyik szeme, ha nem jönnek létre a települések közötti kistérségi egyesületek – jelentette ki Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke Sepsiszentgyörgyön, az RMDSZ-es polgármesterek és alpolgármesterek önkormányzati tanácskozásán. A megyei önkormányzat és a kormányhivatal átadta a mikrorégiós társulások döntés- és jogkörét a településeknek. Demetr hangsúlyozta, mielőbb létre kell hozni és bejegyezni az egyesületeket, hogy a leendő szervezetek fiatal irányítói szakképzésen vehessenek részt Magyarországon. Antal Árpád parlamenti képviselő jelezte: háromszéki elektronikus háló-program indul húsz település részvételével az önkormányzatok kommunikációjának erősítésére, illetve azért, hogy elkészülhessen 10-15 finanszírozási pályázat, a később lehívandó alapok megszerzéséhez. /Domokos Péter: Kistérség a fejlesztés kulcsa? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Gyergyóditróban szervezi meg a második székely nagygyűlést a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A második nagygyűlés helyszíne azt követően vált bizonytalanná, hogy Gyergyóditró független polgármestere, az egyébként SZNT-tag Bardocz Ferenc nem támogatta a rendezvény megszervezését. Az elöljáró úgy nyilatkozott: azt szeretné, hogy a magyarságot képviselő szervezetek – az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség – helyi vezetői és Ditró község önkormányzata előzetesen egyeztessenek a nagygyűlésről. A Bardocz Ferenc által sürgetett egyeztetés végül létrejött: tárgyalóasztalhoz ültek a gyergyóditrói székely nemzetgyűlés szervezésében érintett felek. A megbeszélésen az RMDSZ ditrói választmánya közölte: nem áll szándékában meggátolni a rendezvény megszervezését. „Most Ditróban arra teszünk kísérletet, hogy az alapoktól felfelé haladva építsünk hidat az RMDSZ és az MPSZ között abban a kérdésben, aminek a megvalósításához nagy szükség van az összefogásra. Ez pedig az autonómia” – nyilatkozta Árus Zsolt. Bardocz Ferenc nagy eredménynek tartotta, hogy az érintett felek személyes indulataikat félretéve tárgyaltak. /Székely Nagygyűlés Ditróban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Megyei önkormányzati konferenciát rendez június 23-án az RMDSZ Sepsiszentgyörgy. Arról is döntöttek, hogy ezentúl a megye elöljárói, az RMDSZ vezetői nem csak a szövetség színeiben megválasztott polgármesterekkel, alpolgármesterekkel találkoznak, hanem a havi megbeszélésekre meghívják a függetlenként megválasztott magyar vezetőket is. A kistérségi társulások létrehozása lassan halad. Előrelépés Erdővidéken tapasztalható, de bejegyzett egyesület még sehol sincs. /(-kas): Nyitna az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

A civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködési lehetőségeiről volt szó a hét végén a Szilágyperecsenen megtartott konferencián. A kétnapos tanácskozást az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány és a szilágysomlyói Báthory Alapítvány szervezte. Az előadók a közösségfejlesztés technikáiról, eszközrendszeréről beszéltek. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke elmondta, hogy ha a konferencián elhangzottakat már tizenöt évvel ezelőtt tudja, és nem ennyi idő alatt kellett volna megtanulnia, akkor sokkal hamarabb juthattak volna el a mai szintre. Az előadások bemutatták a helyi fejlesztési ügynöki, illetve a falugondnoki szolgálatot, a szociális gondozás javítási lehetőségeit. Minden előadás után a résztvevők kérdéseket tehettek fel. Egri István, az ERMACISZA ügyvezető igazgatója elmondta: a Szilágyságban, általában a szórványban nem érződik ellentét, feszültség a különböző csoportok között. Mindenki tudja, hogy kisebbségi helyzetben kötelező az együttműködés. Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke szerint: ez számunkra természetes. Boncidai Csaba, szilágyperecseni polgármester szerint megkönnyíti a dolgunkat a civil egyesületek segítőszándéka. Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács alelnöke elmondta: a megyei tanács már második éve pályázati rendszerben ítéli oda a különböző célokra szánt pénzalapokat. A kolozsvári székhelyű ERMACISZA bármely szakterületen segít, szociális vagy falufejlesztési szakemberek képzését is vállalja. /Józsa László: Civil szervezetek szilágyperecseni konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A süketek párbeszédéhez hasonló a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatainak létrehozása körül folyó vita. Látszatra a legfontosabb érv a szakmaiság érve. Az igazi kérdés a multikulturalitás kérdése. Ha a román partnerek elfogadják a valódi multikulturalitást, és a kolozsvári egyetemet mindenki számára többnyelvűvé teszik, ez ellen nincs kifogás. De ha továbbra is ragaszkodnak a kizárólag román multikulturalitáshoz, nekünk sem marad más esélyünk, mint hogy kizárólag a saját nyelvünkön legyünk multikulturálisak, hangsúlyozta Bíró Béla. /Bíró Béla: Többnyelvűség és multikulturalitás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) A külhoni magyar újságíróképzés jelene és jövője című, a Határon Túli Magyarok Hivatalának védnöksége alatt május 19-21. között Szegeden megtartott tanácskozására erdélyi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai magyar újságírók, magyarországi szakértők részvételével került sor. A rendezvényt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) valamint a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete szervezte meg. A KMÚEK zárónyilatkozatában szorgalmazza, hogy az anyaországban és a külhoni magyar közösségekben egyaránt nemzetstratégiai ügyként kezeljék a kisebbségi magyar újságíróképzést. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke megállapította, hogy e szövetségre már a magyar állam is odafigyel, szerepe van a magyar–magyar párbeszédben. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke alapvető és stratégiai fontosságú mozzanatnak nevezte, hogy a határon túli újságok, újságírók a legmagasabb szakmai szinten, a legjobb infrastrukturális ellátottsággal működjenek. Ötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a sajtószabadság határairól, kritériumairól, értekezett. A külhoni régiókban sajátosak a gondok, az újságíróképzést pedig közelebb kell vinni a szerkesztőségi igényekhez, nagyobb figyelmet kell fordítani az oktatás gyakorlati részére – fogalmazta meg Makkai János, a Népújság főszerkesztője. A KMÚEK zárónyilatkozatában hangsúlyozza, hogy elsőrendű fontosságú a külhoni magyar újságíró-iskolák illetve újságíró-műhelyek létrehozása, a már meglevő ilyen intézmények munkaterveit a fentebb megfogalmazott stratégiai céllal kell összehangolni. /Antalfi Imola: A kisebbségi magyar újságíróképzés mint nemzetstratégiai ügy. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./