A Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete Gyarmathy Zsigáné Emléknapokat szervezett Magyargyerőmonostoron, Körösfőn és Bánffyhunyadon. Az érdeklődők többek között gyalogos emléktúrán, olvasóversenyen és filmvetítésen vehettek részt. Magyargyerőmonostorra a templom előcsarnokában Sinkó András helyi születésű tervezőművész Zsolnay-porcelánkiállítását lehetett megtekinteni. A porcelántárgyakat dr. Gergely Hugó egyetemi tanár ajándékozta a gyülekezetnek. Az ünnepi istentiszteletet koszorúzás követte Gyarmathy Zsigáné szülőházánál. Péntek László a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke elmondta: Gyarmathy Zsigáné emlékére azért szerveznek évente emléknapokat, mert Kalotaszeg nagyon sokat köszönhet a népművészetet felkaroló Nagyasszonynak. /Dézsi Ildikó: Gyarmathy Zsigánéra emlékeztek Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Harmadik alkalommal tartottak községnapokat Uzonban, s ennek keretében az RMDSZ társszervezésében másodszor rendezték meg az Erdély legerősebb faluja vetélkedőt a hét végén.   /(Szekeres): Bikfalva megőrizte címét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

Bölönben megtartották a falunapot.  A múlt évben felavatott Erzsébet királyné-szobor első évfordulóján s a horgászidény teljében került sor az idei Bölön-napokra. Az Erzsébet-park ékessége immár idevonzza a szoborállítás kezdeményezőit – a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány, valamint a Pro Comcordatia Populorum Lovagrend képviselőit.  Május 28-án az Erzsébet-park a fúvósok birodalma lett, a rétyi Kováts András Fúvósegylet zenekara lépett fel. /(Ferencz): Sissi és a horgászat bűvkörében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

Május 30-án Kolozsváron vendégszerepel a nagyváradi bábszínház magyar tagozata. Magelona históriája című játékot a kolozsvári Puck Bábszínházban mutatják be. /Magelona históriája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Huber András történész könyve szerint a második világháborúig a mezőségi magyarok közül, Besztercétől Désig, 11 akadémikus, írástudó került ki, és azóta egyetlenegy sem, vetette fel Raff Róbert besztercei református segédlelkész. Ennek okát keresve szerveztek a hét végén a besztercei Magyar Házban egy olyan találkozót, melyen arról beszélgettek: miért nem írnak a besztercei magyarok? Kerekes Adél zselyki könyvtárosnak két gyerekverskötete jelent meg. Fazekas István helyi költő, aki az idősebb generációt képviseli, azt vallja: a modern vers nem alkalomra íródik, érthetetlen. Deák Zsuzsanna pszichológus néhány éve, szakmai írásai, könyvei, füzetei után, az irodalommal is szembenézett. /Mayla Júlia: Alkalmivers-szeretet Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Május 27-én a kolozsvári Állami Magyar Színház emeleti előcsarnokában. Bemutatták a román származású, Franciaországban élő neves színházi szakember, George Banu Színházunk, a Cseresznyéskert /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/ című kötetét, a szerző jelenlétében. George Banu munkái közül első ízben jelenik meg magyar nyelvű változat Magyarországon és Erdélyben egyaránt, a kiadó további kötetek lefordítását is tervezi. /Köllő Katalin: Színházunk, a Cseresznyéskert, még egyszer. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

A Bárdos Lajos – Nagy István kórusfesztiválon két napon át, közel háromszáz dalos, nyolcvan százalékuk fiatal, énekelt – hetvennél több művet, népdalokat, népdalfeldolgozásokat, az egyetemes és magyar klasszikus és kortárs kórusirodalom kimagasló alkotásait, latinul, olaszul, angolul, németül, románul és természetesen magyarul. Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke mondott köszöntőt. A tizenötödik évét megért Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar felvállalta a Bárdos Lajos – Nagy István kórusfesztivál megszervezését Marosvásárhelyen. Kovács András karnagy dalosainak száma százharminc körül mozog, három kórusban: a Nagy István nevét viselő ifjúsági vegyes karban, a Primaverában és a vártemplomi református gyülekezet Psalmusában. Ez nem ritkaság, hiszen Hajdó Károly is két kórust mozgat, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloriát és a Laudate Dominum ifjúsági kart. /Bölöni Domokos: Zenei kultúránk védelmében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30/

A Marosvásárhelyi Rádióban május 28-án hangzott el a népszerű Szól a nóta című műsor 300. adása. A szerkesztőpáros, a Kacsó házaspár, Tibor és Ildikó, hasznosítani igyekezett az aranyszalagtár értékes anyagait, és a még élő dalosokat, muzsikusokat felkeresve beszéltették őket emlékeikről, munkásságukról. A Magyar Rádióval való kitűnő kapcsolatnak köszönhetően anyaországi előadók vagy szalagok, kazetták is a közönség szórakoztatását szolgálják. /(bölöni): Szólt a nóta – háromszázadszor. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30/

Egy hét múlva megkötik a szerződést, majd elkezdődhetnek a versenytárgyalások, hogy kiválasszák a kivitelezőt a Nyárádgálfalvát Szentháromsággal és Bedével összekötő 5,5 kilométeres útszakasz korszerűsítésére. A SAPARD pályázaton elnyert pénzből leaszfaltozzák a szóban forgó útszakaszt. A nyárádgálfalvi és szentháromsági művelődési otthonok felújítására használják fel azt az egymillió forintot, amit Marosvásárhely testvérvárosa, Kecskemét önkormányzata adományozott a településnek. A Szülőföld Alaptól nyert pénzzel a polgármesteri hivatal számítógép-parkját szerelték fel. A Focus Eco Centerrel közösen a vizes élőhelyek rehabilitációjára pályáznak Kis- és Nagyadorjánban. Július 8-án a község látja vendégül a 18 Kárpát-medencei Szent László nevet viselő település küldöttségét. A romániai falvak mellett Szlovéniából, Szlovákiából, Magyarországról és Horvátországból várnak részvevőket. A község elöregedett falvaiban a polgármesteri hivatal a Caritas segítségével működteti az idős, beteg személyek házi gondozását. A földek egy része parlagon, a gyümölcsösök, szőlősök kipusztultak. A község lakossága elöregedett. /(kilyén): Nyárádgálfalvi oldal. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30/

Tatarozásra szorul Nyárádszentlászló műemlék temploma, az unitárius templom. A helybeli száztíz lelket számláló unitárius gyülekezetnek nem kis gondot jelent fenntartani a templomot. Nagy László unitárius esperes közölte, a Vallásügyi Államtitkárság 150 millió lejt utalt ki az épület tatarozására. /(kilyén): Tatarozásra vár a műemlék templom. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30/

Fülöp G. Dénes, volt vártemplomi lelkipásztort „post mortem”, kitüntette a magyarországi ’56-osok Szövetsége, a népért, hazájáért, egyházáért való tevékenységéért és bátor kiállásáért. A kitüntetést 75. születésnapja alkalmából adta át egy küldöttség május 13-án özvegyének, Fülöp G. Ilonának Marosvásárhelyen. Gellért Márta és Szövérfi István Reményik-verseket mondtak, majd id. Balogh Károly nyugdíjas lelkipásztor beszélt Fülöp G. Dénesről. /Balogh Etelka, ny. kántor: Post mortem kitüntetés. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30/

A Kis-Küküllő Térségi Társulás Gyulakután működő Otthoni Beteggondozó Központjában okkal ünnepeltek. Véget ért az a program, amelynek segítségével a kistérség falvaiban élő tíz hátrányos helyzetű – jobbára mozgássérült – fiatal előtt ablakot nyitottak a világra. A Szülőföld Alap pályázatán (amelyet a Határon Túli Magyarok Hivatala hirdetett meg) elnyert összegből számítógépet vásároltak azoknak, akiknek nem volt, majd a központba (a Caritas és az érintett polgármesteri hivatalok támogatásával) beszállított fiatalokat megtanították a számítógép-kezelés fortélyaira, s ahol a technika lehetővé tette, öt hónapos internet-hozzáférhetőséget biztosítanak számukra az elkövetkező hónapok során, számol be Borbély Emma, a társulás és a program vezetője. A 28 éves szovátai jogász, Szopos Enikő egy baleset nyomán került tolószékbe. Mivel nagyon félreeső helyen laknak, szinte lehetetlen számára otthonról kimozdulni. Két napja él az internet-szolgáltatás a lakásban. Borbély Emma abban reménykedik, hogy az öt hónapos előfizetés az internet-szolgáltatásra meghosszabbítható. /Bodolai Gyöngyi: Ablak a világra. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30/

Hatodik alkalommal szervezték meg a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a Szórvány színjátszó találkozót. Kötő József színháztörténész, a rendezvény fővédnöke az erdélyi diákszínjátszás bölcsőjeként emlegette a kollégiumot. Demény Piroska, a kollégium aligazgatója megjegyezte: a találkozó három napján kiderült, hogy vannak játékos kedvű pedagógusok, és vannak játékot szerető gyerekek. /Tamás András: Szórványbéli színjátszóbölcső. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban 2001-ben kezdték Demény Piroska jelenlegi aligazgató kezdeményezésére a szórványban levő magyar iskolai színjátszók találkozójának szervezését. Idén már a 6. Szórványszínjátszó Fesztivált tarthatták meg. Összesen 11 iskolából jött 14 diákszínjátszó csoport. Sok tehetséges diák mutatkozott be, akikkel érdemes foglalkozni. /Bakó Botond: Szórvány színjátszók a Kollégiumban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./

Bukarestben immár az első kerületben is vesztegzárat hirdettek, miután a hét végén ott is madárinfluenza-gócpontra bukkantak. Az állatjárvány az elmúlt napokban kiterjedt Iasi, Gorj és Arges megyékre is. Maros megyében legutóbb Mezőkirályfalván ütötte fel fejét a fertőzés. Fehér megyében Lodormányban szintén megjelent a H5-ös vírus. /Újabb fertőzésgócok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Traian Basescu államfő megszakítja kórházi kezelését kétnapos franciaországi látogatásra indul. Párizsban megbeszélést folytat Jacques Chirac államfővel, és felkéri újra a francia hatóságokat, hogy megfelelő időn belül ratifikálják Románia EU csatlakozását. Eddig Románia EU csatlakozását 17 ország ratifikálta. /Basescu Párizsba utazik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Az Európai Parlament (EP) Európai Unió-Románia vegyes bizottságának küldöttségét fogadta május 29-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Arról tárgyaltak, hogyan lehet az ország 2007-es csatlakozásáig megoldani a még hátralevő problémákat. „Meg kell oldani a gondokat a pénzügyben, illetve a mezőgazdaságban, másrészt azonban a madárinfluenza megfékezésére, illetve a hazai kisebbségek ügyére is oda kell figyelni” – nyilatkozta a megbeszélést követően Markó, ugyanakkor határozottan kifogásolta a Demokrata Párt kisebbségi törvénytervezettel szembeni ellenállását. „Vannak még olyan hiányosságok a romániai magyar kisebbségi kérdésben, amelyben a figyelemfelkeltés lehet az egyik eszköz a kielégítő megoldáshoz” – jelezte Gál Kinga néppárti EP-képviselő. Fontos, hogy a kisebbségi törvényben benne maradjon a kulturális autonómiára vonatkozó előírás. Szükséges továbbá a magyar karok, illetve a romániai magyar állami egyetem létesítése. Az EP-képviselők elmondták, támogatják a csatlakozási szerződés ratifikálását. /Gujdár Gabriella: Ratifikálási támogatást ígértek az EP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Az árvízkárosultak ne a kocsmában várják, hogy mások felépítsék házaikat, és azt se higgyék, hogy ott a vályogviskók helyett az állam hőszigetelő ablakokkal ellátott házakat építtet – nyilatkozta Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke. A Belügyi és Közigazgatási Minisztérium szerint jelenleg több mint 10 ezer személy van továbbra is kilakoltatva. Az áradások nyomán 156 település van még mindig víz alatt, 2331 házat öntött el a víz, és további 1271 ment tönkre. /Boc: ne várják a sült galambot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Több mint 60 ezer román és bolgár érkezett csempészhálózatok segítségével illegálisan Spanyolországba az év első négy hónapjában, tudósított a madridi sajtó. /Spanyolország: 60 ezer illegális román és bolgár bevándorló. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Az RMDSZ megkapja a szállításügyi tárcát, cserében pedig a demokratáké lesz a kormány átszervezésével létrehozandó Fejlesztési Minisztérium – ennyi szivárgott ki a koalíció két vezető alakulata, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) egyeztetéséről. Borbély László jelenleg a szállításügyi tárca középítkezéssel megbízott minisztere, Markó Béla kormányfő-helyettes pedig már jelezte: kívánatosnak tartaná, ha Borbély a teljes tárca vezetését átvenné az eddig igencsak halvány teljesítményt nyújtó Gheorghe Dobre helyett. Koalíciós források szerint inog az oktatásügyi miniszter széke is. Mihail Hardau állítólag már másfél hónapja megírta a lemondását, amit azonban a PD akkor még nem fogadott el. /Cs. P. T.: Borbély László teljes tárcát kap? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

A határon túli magyarokat több pontban is érinti a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénytervezet, amelyet Gyurcsány Ferenc (MSZP), Lendvai Ildikó (MSZP) és Kuncze Gábor (SZDSZ) képviselők nyújtottak be az Országgyűlésnek. A tervezetről, amely a minisztériumok számát csökkenti – megszüntetéssel, összevonással, illetve hatáskörök átcsoportosításával -, május 30-án szavaznak a parlamentben. Ezek szerint a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátását, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala felügyeletét a továbbiakban a Külügyminisztérium helyett a Miniszterelnöki Hivatal fogja végezni. Alapítása óta a Határon Túli Magyarok Hivatala többször is gazdát cserélt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Külügyminisztérium (KM) között. A HTMH-t 1992-ben alapították, a 90/1992. (V. 29.) kormányrendelettel, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkársága egyidejű megszüntetésével. Az Orbán-kormány idején felügyeletét áttették MeH-től a Külügyminisztériumhoz. A következő ciklusban, a Medgyessy-kormány idején újra MeH keretében működött, a Gyurcsány-kormány felállása után visszakerült a külügyhöz. Most ismét közvetlenül a MeH-nek lesz alárendelve. Az önálló Informatikai és Hírközlési Minisztérium megszűnése is kérdéseket vet fel a határon túli magyarok ügyével kapcsolatban, hisz az IHM évek óta több nagyszabású és sikeres programot futtat határon túl. Az IHM feladatköréből a közigazgatási informatikai feladatok ellátása a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül, minden más a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz. Határon túli szempontból fontos változtatás a magyar állampolgársággal, a külföldiek beutazásával és tartózkodásával, a menedékjoggal kapcsolatos feladatok áthelyezése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz a megszűnő Belügyminisztériumtól. /Guther M. Ilona, Budapest: Tegnap aláírták a koalíciós szerződést, ma szavaznak a kormányátalakításról. HTMH – újra elveszik a külügytől. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Simon Judit, a lap főmunkatársa rosszallóan írta az ellenzékről: kétséges, hogy Orbán Viktor és Semjén Zsolt erősen azon munkálkodna, sikeres legyen a kormányzás. A MAGOSZ elnöke máris kilátásba helyezett néhány demonstrációt. Gyurcsány Ferenc nemzeti kormányzást hirdetett, maga mellé állította a nemzeti szárnyat is, és a vállalkozók érdekeit képviselőkkel, valamint a szakszervezetekkel is képes megállapodni, vélekedett az újságíró. Sikerülni fog „leépíteni pár tízezer aktatologatót”, olvasható a tervezett elbocsátásokról. /Simon Judit: És a határon túliak? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

„Budapest nem válaszol” – jellemezte a magyarországi kormány magatartását az elszakított területeken élő magyarok iránt, édesapja egyik könyvére utalva, Schöpflin György fideszes EP-képviselő kolozsvári előadásán. A professzor a Bolyai Kezdeményező Bizottság meghívására tartott előadást az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában Az Európai Unió és a kisebbségpolitika címmel.     Előadásában Schöpflin a kisebbségi lét hátrányairól beszélt, ecsetelve a többségi kultúra kétségtelen presztízse által gyakorolt nyomást. Schöpflin szerint az állami magyar egyetem és az egyházi ingatlanok ügye rendeződik, de még várni kell rá, a kisebbségi törvényt is elfogadják idővel, csak éppen semmit sem fog érni, valamint a székely autonómiatörekvés is célt érhet, viszont egyáltalán nem lesz könnyű. A kisebbségi ügyekben Budapest nem hajlandó lépni ez ügyben, az RMDSZ még úgy sem, ők hárman pedig (Gál Kingával és Tabajdi Csabával) nem sokat tudnak elérni ilyen körülmények között. Schöpflin elmondta, nem sikerült rábírni az RMDSZ-t arra, hogy beszéljen a bővítési biztossal, s világosítsa fel tévedéséről. Rámutatott, hogy ha az RMDSZ-re nem lehet számítani, kimagaslóan fontos a civil szféra szerepe, a BKB által indítványozott e-mail-kampány új kezdete lehet annak, hogy az erdélyi magyarság igényt formáljon a véleménye meghallgatására. A magyar külügyminisztériumtól segítséget várni fölösleges, az ország gazdasági csőd előtt áll, és egy hatványozott Bokros-csomag előállításán fog ügyködni a kormány, másrészt mert sem Medgyessy, sem Gyurcsány kormányának nem volt és nincs külpolitikája. /Bagoly Zsolt: Schöpflin György Kolozsváron. Budapest nem válaszol. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

Éhségsztrájkkal fenyegetőznek az új egészségügyi törvénycsomag ellen tiltakozó kolozsvári orvosok, megvétózva a nyugdíjaztatásukra vonatkozó új rendelkezést. Június elsejétől ugyanis az egészségügyi dolgozók esetében a nők nyugdíjkorhatára 57, a férfiaké 62 évre csökken. Eszerint mintegy 2 000 orvosnak kötelezően nyugdíjba kellene vonulnia. Az új kórháztörvény értelmében több mint 400 kórházigazgatót váltanak le, a kórházak élére hat hónapra, az állások betöltésére meghirdetett verseny kiírásáig ideiglenes igazgatókat neveznek ki. /Éhségsztrájkkal fenyegetőznek a kolozsvári orvosok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Az EU abból indul ki, hogy minden egyes tagállam megbízható, becsületes, nyilatkozta Schöpflin György professzor, az Európai Parlament fideszes képviselője interjújában. Megállapította: a határon túli magyarok egyik fő problémája, hogy kötődnek Magyarországhoz, de ott ők mégis valamennyire külföldiek. A határon túli magyar politikusok – és ez az, amit Budapesten nagyon nehéz megértetni – a román politika részesei. A kisebbség maga dönti el, hogy milyen célkitűzésekkel él, hol helyezi el magát a román politikai mezőnyben. Egy másik probléma: a lélektani távolság Erdély és Bukarest között. A román gondolkodás homogenizálja az országot, ennek következtében a régióknak alig van szerepük Romániában. A román regionalizmus, mint fogalom a valóságban alig létezik. Schöpflin úgy látja, a romániai magyar társadalom kérhet, követelhet magának különféle politikai-hatalmi döntésjogokat, mondván: a regionalizmus és nem az etnicitás alapján teszi ezt. Az RMDSZ-nek létre kellene hoznia a visszahívhatóságot, a felelősségvállalást. Schöpflin felvetette, a legkönnyebben legitimizálható Európában: civil társadalmi alapon követelni dolgokat, mert mindezt etnikai alapon tenni, megnehezíti a helyzetet. Az Európai Unión belül a kisebbségvédelem csak most indul el. A globalizáció Erdélyt is elérte. A fiatalabb korosztály másképpen nézi a politikát, másképpen látja az RMDSZ tevékenységét. Magyarország a gazdasági csőd szélén áll. Az államháztartás deficitje legalább hat százalék, hivatalosan, ami amúgy is a legmagasabb az EU-n belül, nem hivatalosan pedig, mondjuk kilenc százalék. Ez aggasztó. /Köllő Katalin: Megbízható államokban gondolkodik az Unió. Beszélgetés Schöpflin György professzorral, fideszes EP-képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

A lobbinak bármikor helye van az Európai Parlamentben (EP), ha arra lehetőség mutatkozik – mondta Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es képviselő, Románia egyik európai parlamenti megfigyelője. Egy hónapból két-három hetet Brüsszelben, egyet Strasbourgban töltenek, és havonta, illetve kéthavonta egy hétre „szabadok”, azaz az itthoni parlamenti munkát végzik. Az EP-ben a megfigyelők bármelyik bizottságba bejárhatnak, ha olyan témakör merül fel, ami érdekli őket. A bizottságok és a parlamenti frakció ülésein felszólalhatnak, a plénumban nem. Kónya-Hamar Sándor is aláírta azt a levelet, amelyben több európai parlamenti képviselő figyelmeztette az Európai Bizottság elnökét, hogy a romániai magyarok helyzete a jelentésből kimaradt; ezt megelőzően Olli Rehn kapott hasonló tartalmú levelet. Meglepő volt, hogy Olli Rehn a külpolitikai bizottságban, majd a plénum előtt is megválaszolatlanul hagyta ezeket a kérdéseket. /Cseke Péter Tamás: Nagyüzemi lobbi az EP-ben. Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti megfigyelővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Florea, Marosvásárhely polgármestere tovább folytatja a helyi magyarság ellen viselt háborúját. A közel három éve illegálisan a városháza előtt veszteglő Mihály vitéz mellszobor mellé a napokban kikerült egy újabb, a helyi tanács által ezúttal sem engedélyeztetett alkotás. Az új, arany színben pompázó „remekmű”, melynek megvalósulását a helyi sovén-nacionalista Avram Iancu „kulturális társaság” patronálta, egy sasfélét ábrázol. A parkban viszont ismét van tulipán. Ez évekkel ezelőtt ez elképzelhetetlen volt, ugyanis a nacionalisták mindig gondoskodtak arról, hogy annak az RMDSZ szimbólumát eltüntessék a járókelők szeme elől.   Tizenhat év alatt    kétszázezer fővel csökkent az erdélyi magyarság lélekszáma. Marosvásárhelyen létrehoztak egy Avram Iancu emlékházat. Valójában ez a ház nem is létezett az ő idejében. Arról nem is beszélve, hogy Avram Iancu az erdélyi magyarság hóhéra volt, nyolc ártatlan magyar falut irtatott ki. Végre ezekről is beszélnünk kellene nyíltan, mert 16 évvel a rendszerváltás után lennie kell magyar érzékenységnek is, írta Fazakas Csaba. Közben Marosvásárhelyen a Nagy-Románia Párt segédletével a bíróság elutasította a helyi tanács által immár másodszorra is megszavazott Kossuth Lajos utcanév használatát. A szomszédos utcában a háborús bűnös Antonescu neve a jogerős törvényszéki ítélet ellenére is a helyén áll. A temetők sincsenek biztonságban, mert kiderítették, hogy az évszázados fákat el kell távolítani. Ebben, mint sok más magyarellenes megnyilvánulásban, a polgármester a város első magyarjának, Csegzi alpolgármesternek a támogatását is élvezi. /Fazakas Csaba: Kis magyar abszurd. Velünk és ellenünk Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

Sokat változott az elmúlt években a munkaerőpiac elvárása, foglalkozások tűntek el, új szakmák iránti igények jelentek meg. Egyre többen rászorultak arra, hogy át- vagy továbbképezzék magukat, és ha tájékozatlanok, könnyen megeshet, hogy kidobott pénz az, amit tandíj címén kifizetnek. /Újvári Ildikó: Szakképesítések és továbbképzések csapdája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Egyre több külföldi befektető jelenik meg nemcsak a központi, bukaresti napilapok, hanem a vidéki, főleg erdélyi kiadványok piacán is. A Vorarlsbergben székelő Eugen Rus tulajdonában levő Inform Media-csoport jogelődjei révén már majdnem másfél évtizede van jelen Romániában, öt évvel ezelőtt vásárolta első romániai napilapjait: a nagyváradi Bihari Naplót és Jurnal Bihoreant. A három nagy példányszámú kelet-magyarországi napilapot (Hajdú-Bihari Napló, Kelet-Magyarország, Észak-Magyarország) kiadó sajtóvállalat fokozatosan terjeszkedve mostanra elérte, hogy hat napilapot birtokoljon, amelyek együttesen auditált terjesztett példányszáma meghaladja a 84 ezret. A két nagyváradi napilapon kívül az Inform Media egy magyar nyelvű (Szatmári Friss Újság) és három román napilapot jelentet meg. A Krónika napilapnál is megváltozott a tulajdonosi szerkezet, a Krónika Kiadóvállalat többségi részvényeit birtokló magyarországi Hungarom Médiában lépett színre új tulajdonos. A Krónika az Épszer-Vegyépszer-birodalmat irányító kolozsvári származású magyarországi üzletember, Nagy Elek – Méhes György író fia – érdekeltségévé vált. A Krónika egyelőre nem adott felvilágosítást, a kiadóvállalat vezetését elvállaló Kovács Ferenc azt közölte: amint a folyamatban levő átalakulások lezárulnak, sajtóértekezleten válaszolnak majd a kérdésekre. /Átalakulóban az erdélyi napilappiac. A kolozsvári Krónika tulajdonosi szerkezetében is változás ment végbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Sok port kavar az életbe lépett új kórházi törvény alapján kinevezendő ideiglenes kórházvezetők ügye. Csíkszeredában például vissza kerülhet a Hargita Megyei Kórház igazgatói tisztségébe az a Bachner István, akit alig több mint két hónappal ezelőtt mentett fel tisztségéből az intézmény ideiglenesen kinevezett vezetőtanácsa. /Daczó Dénes: Kiújul a csíki kórházháború? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Egy éve az önkormányzat szakszervezete letette a kollektív munkaszerződésre vonatkozó javaslatát a Ráduly Róbert polgármester asztalára, ezt a mai napig nem fogadták el. Emiatt hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesznek a törvényszéken Csíkszereda polgármestere ellen, jelentette ki Sorin Badea, az Alfa Szakszervezet Hargita megyei elnöke. A szakszervezeti elnök bírálta Ráduly Róbert polgármestert, aki szerinte a hivatal alkalmazottaival nem viselkedik megfelelően. „Kiabál és sértegeti az alkalmazottakat” – jelentette ki Badea. Antal Ildikó, a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal szakszervezeti vezetője szerint a városházi alkalmazottak „ki vannak készülve pszichikailag, ugyanakkor terror alatt tartja őket Szőke Domokos alpolgármester”. Antal Attila alpolgármester a megfogalmazott kijelentések kapcsán elmondta: mindkét oldalon vannak feszültségek, de ez elsősorban a feszes munkaritmus miatt van. /Daczó Dénes: Feljelentik Ráduly Róbertet. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./