Temesváron folyosói beszélgetések témája, hogy ki lesz a temesvári Csiky Gergely Állami Színház igazgatója, Demeter András István utóda, aki a minisztérium egyik vezérigazgatói posztját tölti be egy hónap múlva. Szász Enikő, a társulat tagja, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke elmondta, hogy játszik a gondolattal. Balázs Attilát, a színház Jászai-díjas művészét egy ideje a sajtó Demeter András riválisaként tartja számon, ő azonban leszögezte, soha nem volt célja, hogy kitúrja az igazgatót. Ha azonban az önkormányzat, valamint a temesvári magyar közösség támogatását megkapja, akkor részt vesz a versenyvizsgán. Szabó K. István kategorikusan cáfolta, hogy az igazgatói posztra fájna a foga. Jelenleg még a Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője Székelyudvarhelyen, de november elsejétől Temesvárra szerződött főállású rendezőként. /Pataky Lehel Zsolt: Három nevet “hoztak hírbe” a Csiky Gergely-színházzal. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

Dr. Nagy Örs professzort, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettesét nemrég választották meg a Román Ortopédiai és Traumatológiai Társaság elnökének. Úgy érzi, hogy a marosvásárhelyi ortopédiai iskola elismeréséről van szó. Újabb szakosztályok, alszakosztályok létrehozását tervezik. Ezek külön szakmai társaságként működnének az ortopédiai és traumatológiai társaság égisze alatt, ami Nyugat-Európában már régen megvalósult. Szeretne minél több ösztöndíj-lehetőséget biztosítani a fiatalok számára. Az elnökség feladata a színvonalas szakmai összejövetelek, konferenciák megszervezése. Ezért kapcsolatba lépett vele dr. Vécsei Vilmos professzor, a bécsi traumatológiai klinika vezetője, az Európai Traumatológiai Társaság leköszönő elnöke Vécsei professzor ígéretet tett, hogy meglátogatja Romániát, s Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen szakmai tanácskozást tartanak. /(bodolai): A vásárhelyi ortopédiai iskola elismerése is. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

Ősszel szülők, véndiákok felháborodottan tiltakoztak, mert két szakosztály is indult a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. Az előzmények miatt jogosnak is nevezhető a tiltakozás, hisz 1989 előtt a nagy múltú iskolát ipari líceummá fokozta le a hatalom, s szinte megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Szőcs Ildikó főigazgató kifejtette: a háromlépcsős, EU-normáknak is megfelelő építőipari, illetve turisztikai-közélelmezési szakosztály elsősorban a gyermekek, de a kollégium javát is szolgálja. A szakosztályok indulásának az az előzménye, hogy a nyári kisérettségin román nyelv és irodalomból a nyolcadikosok zöme megbukott, s nem folytathatta a tanulást az elméleti osztályokban. Innen eredt a szakosztályindítás ötlete. A szakosztályok beindításának is köszönhetően idén százhúsz tanuló kezdhette el a IX. osztályt, szemben a tavalyi hetvennel. Az anyanyelven való továbbtanulás lehetőségének iskolapéldája is ez. Nyolcszáz diákja van a kollégiumnak. Az épületen málladozik a vakolat, a több mint százéves tetőszerkezet és fedél átereszti a vizet, a tornaterem Borbély László miniszter ígéretének megvalósulására vár. A kolozsvári református püspökség támogatásának köszönhetően felújították a bezárással fenyegetett étkezdét, a fiúbentlakásként szolgáló Bagolyvárban korszerűsítették a nyílászárókat. A Bethlen Gábor dokumentációs könyvtár visszaadása már folyamatban van, de miként az egykori tanári lakásoké, az sem zökkenőmentes. Újabban anyaországi befektetőket is keres a püspökség. /Ferencz L. Imre: Megőrzi elméleti jellegét a skóla. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

A Fehér Megyei Alkotói, Kutatói és Néphagyományőrző Központ szervezésében november 20-án különböző nemzetiségeket felvonultató műsort rendeztek Gyulafehérváron, a Művelődési Házban. Főleg magyar, de szász, cigány és román együttesek is felléptek. Kiemelkedő volt a Maros Népi Együttes. A Bethlen Gábor Kollégium fiatal táncegyüttese a magyarlapádi hagyományőrzőkkel együtt, magyarlapádi szüreti kalákát mutatott be. Amikor magyar szöveg is elhangzott a színpadon, több helyről is bekiabálták: „beszéljetek románul!”. /Bakó Botond: Fehér megye. Multikulturális előadás Gyulafehérváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Brassóban november 17–20-a között tartották a XII. Bartalis János szavaló és énekmondó versenyt, amelyet a helyi Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezett. A zsűri elnöke Banner Zoltán előadóművész, művészettörténész (Békéscsaba) volt, a zsűri tagja között szerepelt Bálint Ferenc tanár, a brassói tévé magyar adásának szerkesztője és Házy Bakó Eszter, ACSJKE elnöke. /XII. Bartalis János szavaló- és énekmondó verseny. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Kovács Sándor több mint huszonegy éve Udvarhelyszék római katolikus főesperese, ami azt jelenti, hogy napi rendszerességgel a papi megbízatás mellett számos pénzügyi, ügyvezetői és adminisztratív teendőt is el kell látnia. Ő Székelyudvarhely legközismertebb egyházi személyisége. A múltban nagy nyomás volt az egyházon, a Securitate sok embere feljárt a plébániára beszélgetésekre, rendszeres volt a telefonlehallgatás, ebből bonyodalmaik is születtek. Átszerelték a telefondugaszokat, és másnap már jelentkeztek is az illetékesek, hogy valami gond van a készülékekkel, nem működnek, és kérték, hogy szereljék vissza azokat a régi formában. Figyelték az egyház minden lépését. Utólag két kazettát megkapott a hangfelvételekből. Az egyháznak az emberi élet védelmét kell tanítania, hangsúlyozta. Az azonos neműek házassága nem hoz gyümölcsöt, az abortusz pedig életellenes cselekedet. Hogyan engedhet ezekben a kérdésekben az egyház? A legfőbb feladatuk hirdetni az evangéliumot. Kovács Sándor hangsúlyozta, kisebbségi helyzetben szükség van politizálásra. Addig mehet el az egyház, amíg meggyőzi a rábízott embereket, hogy a jobbik részt válasszák. Kovács Sándor /sz. Székelykál, 1948. ápr. 25./ a középiskolát Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Gimnáziumban végezte, majd a teológia következett. Első papi állomása Sepsiszentgyörgyön volt, különböző helyek következtek, 1984-ben került Székelyudvarhelyre, ahol ‘87-ben főesperesi megbízatást kapott. /Máthé László Ferenc: Beszélgetés Kovács Sándor főesperessel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./

A Zenélő Kolozsvár-projekt a kolozsvári zeneiskola magyar tagozata IX–XII. osztályának több hónapi munkáját képezi. Nem csak a zene nyelvén kívánnak szólni: a képzőművészet és az irodalom kifejezőeszközeit is latba vetik. A zeneiskolában november 20-án tartott hangversenyen bemutatkozott Szép András is, aki két szerzeménnyel tette le zeneszerzői névjegyét. Márkos Albert előadóművészként, kamarazenészként és tanárként is bizonyított. Buzás Pál Liszt- és Bartók-interpretációja minden igényt kielégítő volt. A közönség megtekinthette Szuflarszky Cecília és Lőrincz Lehel alkotásait is. /N.-H.D.: A Zenélő Kolozsvár-projekt első rendezvényéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Zavaczki Walter József Attila-szobra Székelykeresztúr központjának nyugati részében kap helyet, jelezte Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület elnöke. Miután a József Attila-emlékév tiszteletére az egyesület nem állíthatta fel Székelyudvarhelyen a szobrot, Keresztúr önkormányzata örömmel fogadta a kőszobor felállításának javaslatát. A Kápolnási Közbirtokosság jóvoltából az udvarhelyi szobrászművész, Zavaczki Walter andezitből készíti József Attila szobrát, és úgy véli, december 5-ére befejezi az alkotást. A szobor felállítását december 15-re tervezik. /Barabás Blanka: Keresztúr örül József Attila szobrának. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./

Kolozsváron a Művelődési Ház háromnapos Egykori Kolozsvár elnevezésű fesztiválja fotókiállítással rajtolt november 22-én. Mintegy 30 fénykép eleveníti fel a középkori és reneszánsz kori Kolozsvárt: Bocskai és Báthori arca, Bánffy György dolmánya, a szabók bástyája, a Szent Mihály-templom, a Ferencesek temploma, Mátyás szülőháza és más jellegzetes épületek, használati tárgyak, egykori várostérképek mellett E. van der Rye az 1617-es Kolozsvárt ábrázoló munkája is megtekinthető. /(fi): Az egykori Kolozsvár képei. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Az Erdővidék Kultúrájáért-díjas Bodosi Dániel baróti festőművész kiállításának megnyitójával megkezdődtek a XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok. A főszervező Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, Demeter László az egyesület tizenöt évének sikereiről, kudarcairól vallott, majd átadta a szót Rácz Magda rajztanár-képzőművésznek, aki Bodosi Dániel munkásságát méltatta. Gaál Mózes ébresztése címmel tartott előadásában Hegedűs Imre János az erdővidéki pedagógus, író és művelődésszervező munkásságáról szólt. Gaál Mózest, az ifjúsági irodalom újra fel kell fedeznünk – hangsúlyozta. A háromszéki származású kutató, Hegedűs János Benedek Elek korszerűségéről szólt az egybegyűlteknek. /(hecser): Tárlatnyitó és előadások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./

Nem szűnik meg a Filmtett, de idén az októberi volt az utolsó megjelenés, ennek megfelelően nem lesz november–decemberi összevont lapszám, jelezte Zágoni Balázs, a filmes folyóirat főszerkesztője. A pályázatokból még be nem folyt pénzek miatt anyagi gondok merültek fel. Különválasztották a profit és non-profit tevékenységet, megalakítva a Filmtett Egyesületet, amely – a Moebiustól átörökölve – három területen működik majd: megjelenteti a folyóiratot, lebonyolítja a Filmtett-fesztet, és továbbra is megszervezi a Filmtett – Duna Műhely Alkotótábort. A Moebius Egyesület fő tevékenysége a filmforgalmazás marad. /Köllő Katalin: Nem szűnik meg a Filmtett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Kis- és Nagyadorján Nyárádgálfalvához tartozó két falu zárt elszigetelt, érintetlen völgyben. A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ a falu üresen álló volt iskolaépületében a gálfalvi tanáccsal együttműködve környezetvédelmi információs és fejlesztési központot létesített. Megpróbálták gyakorlatba ültetni az integrált folyógazdálkodás elveit. Az Adorjánok völgye egy olyan könyvecske, amely a sokévi munka eredményeit foglalja össze. Szerzője Hajdú Zoltán mérnök, a Fókusz Öko Központ vezetője, aki bemutatta be a vízgazdálkodási mintaprogram elméleti és gyakorlati oldalait. A kiadvány a marosvásárhelyi Kreatív Stúdióban készült. /-vagy-: Az Adorjánok völgye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

Gazda László sepsiszentgyörgyi tanár a hetvenes években pionírkirándulásokat szervezett Moldvába azzal a céllal, hogy tanulócsoportok élén hivatalosan járja végig a csángó­magyarok által lakott falvakat. Tapasztalatait Csángó expedíció címen megírta és a Csángóújságban, majd a későbbi/jelenlegi Moldvai Magyarságban megjelentette, nemrég pedig a Hargita Kiadóhivatal Codex címen könyv formájában adta közre. Ezt a kiadó Bibliotheca Molda­viensis című kétnyelvű so­rozatának hatodik köteteként mutatta be Ferenczes István kiadóigazgató. A Székelyföld és a Moldvai Magyarság kiadója abból a meggondolásból indította útjára a kétnyelvű sorozatot, hogy a csángók történelméről szóló dokumentumokra alapozva olyan munkákat jelentessen meg magyarul és románul, amelyek Bandinustól egészen a jelenkorig feltárják a moldvai magyarságot érintő történelmi/társadalmi jelenségeket. Bandinus munkái mellett, a sorozatban megjelentek Petrás Incze János tudósításai, Zöld Péter és Domokos Pál Péter írásai, a jászvásári egyetemi tanár, Nastase történelmi leírásai, valamint Gazda László Codexe. /(fekete): Csángó expedíció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./

Szilágyság ikertelepülése, Kis- és Nagydobaj falunapot tartott. Nem hullócsillagot, „megasztárt” hívtak meg, hanem saját művészeik léptek fel. A helyiek citerazenekara újra összeállt, új műsorral lepte meg a közönséget. Csapó Károly polgármester, mint tanár, zenész, egyházához hű személyiség, helyt állt. Nagy Mihály református lelkész lendületesen végzi munkáját, elődje, Püsök Sándor nyomdokán, aki három évtizeden át szolgálta a két gyülekezetet. A két templom között a Csicsaj hegye van, különben mindig közel voltak egymáshoz. Az istentisztelet után átadták a felújított kultúrotthont. /Cs. I.: Falunap Kis- és Nagydobán. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), nov. 23. /

Varga Károly lelkész értékes munkája A Koltó-katalini református egyházközség története című könyve, melynek előszavát Balogh Béla nyugalmazott főlevéltáros írta. A szerző több évtizedes kutatómunkájának eredménye ez az összegzés. Varga Károly párhuzamosan mutatja be a két falut, melyeknek közös lelkipásztoruk volt, de két templomuk, két temetőjük. Már 1605-től ismertek a lelkészek nevei. A szerzőnek segítségére volt, hogy 1734-ben az akkori lelkész, Bogdány József kis könyvecskében örökítette meg az akkori egyházi javakat. /Csűry István főjegyző: Varga Károly A Koltó-katalini református egyházközség története. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), nov. 23. /

November 23-án az Európai Parlament Külügyi Bizottsága elfogadta a Románia és Bulgária csatlakozásának állását vizsgáló jelentést. Ebben a kisebbségi törvény elfogadására sürgetik Romániát, de a restitúció és a magyar felsőoktatás kérdésének megoldása sem maradt ki. A Romániáról szóló jelentés a különböző politikai csoportokban ülő magyar képviselők által beadott indítványok hatására kiegyensúlyozott, ugyanakkor a kisebbségeket érintő kérdésekben kritikus hangvételű lett. Gál Kinga (Fidesz) módosító indítványának többsége bekerült a határozattervezet szövegébe, így az ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása, a romák védelmében sürgető intézkedések tényleges alkalmazása. A jelentés politikai kritériumként határozza meg a kisebbségek helyzetének javítását, többek között elégedetlenségét fejezve ki a még hatályban lévő választási törvény diszkriminatív volta miatt. Sikerült elérni, hogy a szöveg utaljon arra, hogy további lépések szükségesek a magyar kisebbség védelme területén: a szubszidiaritás és önkormányzatiság elvein alapulva. Felhívja a román hatóságok figyelmét, hogy teljes mértékben támogassák a magyar kisebbség felsőoktatását, mindehhez biztosítva a szükséges anyagi feltételeket. Tabajdi Csaba (MSZP) EP-képviselő úgy vélte, hogy „a kemény hangú jelentés a magyar EP-képviselők összefogásának és kiváló együttműködésének, valamint a Finnugor Fórum és a nemzeti kisebbségügyi EP-intergroup lobbyerejének köszönhető”. A Velencei Bizottság megjegyzéseit belefoglalják a kisebbségi törvénytervezetbe – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu. Markó Béla RMDSZ-elnök élesen bírálta a Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (NKP) álláspontját a tervezettel kapcsolatban. Markó elítélte a Gusa-féle zsebpártok magatartását, amelyek a kisebbségi törvény kapcsán kiújult magyarellenes retorikával igyekeznek szavazókat toborozni. /EP-s sürgetés a kisebbségi törvény elfogadására. A magyar felsőoktatás rendezését is a dokumentumba foglalták. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

Egyre több román politikus kifogásolja a kisebbségi törvény tervezetét. A Nagy-Románia Párt mellett a leghangosabb ebben a tekintetben egy zsebpárt, a Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN). A PIN felszólította a román pártokat és civil szervezeteket, foglaljanak állást a kisebbségi törvény ügyében, a kormányt pedig felszólította: vonja vissza a tervezetet. Valeriu Tabara, a Demokrata Párt képviselőházi frakcióvezető-helyettese leszögezte, a törvény tulajdonképpen az RMDSZ politikai célkitűzéseit jeleníti meg. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a koalíciós partnerekről nem állítható, hogy nacionalisták lennének. „Ám éppen azért, mert nemzeti kérdésekben nincs egy markáns programjuk, állandóan bizonytalanok, meg lehet őket ijeszteni” – tette hozzá. A magyar oldalról érkező támadásokról így vélekedett: „Az már az életünk abszurd kis színjátéka, hogy Funar megdicséri Szász Jenőt a román szenátusban, és utána a sajtónak nyilatkozva is, illetve az, hogy a hátunk mögött ők kezet fognak.” „A kisebbségi törvénytervezet kompromittálja hosszútávon az autonómiatörekvéseket. Ha ezt elfogadnák, úgy tűnne, mintha volna autonómia, mert úgy hívják, hogy kulturális autonómiatanács, és ebben benne van az autonómia szó, tehát akkor megvan az autonómia” – fogalmazott Szász Jenő MPSZ-elnök. Funar /Nagy-Románia Párt/ meggyőződése, hogy még 2-3 évig elhúzódik a tervezet ügye. Funar szerint a magyar kisebbség nem lojális a román államhoz, és a kisebbségi törvénytervezetet kezdeményező RMDSZ diszkriminálni akarja a román többséget és a többi kisebbséget. Ugyanakkor Funar szerint vannak a román állam alkotmányát tiszteletben tartó magyarok is Romániában, ilyen például Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, aki levélben fordult Nicolae Vacaroiuhoz, a szenátus elnökéhez. Ebben az MPSZ elnöke kérte, hogy a szenátus ne szavazza meg a tervezetet. /Román össztűzben a kisebbségi törvénytervezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

A kisebbségi törvény halogatásában a román politikusok az erdélyi magyarságon belüli viszályt is kihasználják. Ágoston Hugó, a lap főszerkesztője szerint Szász Jenő és Gheorghe Funar meg társai úgy találkoznak a politikai porondon, mint harcostársak. Ki kell mondani: történelmi felelősség terheli azt, aki az RMDSZ programja ellen munkálkodik, hangsúlyozta Ágoston Hugó. /Ágoston Hugó: A felelőtlenség ára. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Idén a földgáz ára 60 százalékkal növekedett, december közepére újabb drágulást ígérnek. Ennek hatására a távfűtés-szolgáltató is növelte a díjat. Kolozsváron a kisnyugdíjasok csak nehezen tudják kifizetni a téli hónapokban több millió lejre rúgó közköltséget. Néhányan közülük a Nyugdíjasok Önsegélyező Pénztárához fordulnak, és a felvett kölcsönből pótolják ki az összeget. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kölcsönből is fizetik a közköltséget. Legtöbben családjuk megsegítéséért fordulnak a nyugdíjpénztárhoz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

Az árvízsújtotta települések polgármestereivel és az újjáépítést végző cégek képviselőivel találkozott november 23-án Temesváron Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter. Felszólította a polgármestereket, mielőbb oldják meg azon néhány, sátorban lakó árvízkárosult család helyzetét. A miniszter közölte, hogy az ország különböző régióiban pusztító árvizek 85 ezer házat és gazdasági épületet károsítottak kisebb-nagyobb mértékben. A szaktárca eddig összesen 45 millió eurót költött az újjáépítésre. /Pataki Zoltán: Lopástól tartanak a sátorlakók. December közepéig befejezik a bánsági újjáépítést. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Kétszázmillió forint gyűlt össze az augusztus végi székelyföldi árvíz károsultjainak megsegítésére a katolikus egyház felhívására – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóirodája. A katolikus templomokban szeptember 25-én tartott országos gyűjtés eredménye 167 millió forint volt, ugyanerre a célra a Katolikus Karitászhoz további 31,4 millió forint érkezett magánszemélyektől és önkormányzatoktól. A segítségnyújtásban a Katolikus Karitász erdélyi partnerszervezete a Gyulafehérvári Egyházmegyei Karitász és a Székelyudvarhelyi Önkormányzat – áll a közleményben. /Katolikus egyház: kétszázmillió forint az erdélyi árvízkárosultaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

„Az SZDSZ szerint meg kell szüntetni az egyházaknak nyújtott »feudális privilégiumokat« és ennek érdekében felül kell vizsgálni a vatikáni szerződést” – jelentette ki a napokban Gusztos Péter, az SZDSZ, a magyar liberális párt ügyvivője. November 23-án közreadott közös levelében a négy magyarországi történelmi egyház jelezte: szó nincs félreértésről, de ha a Kuncze-levél a Gusztos-kijelentések miatti bocsánatkérés lenne – elfogadják azt. A közös nyilatkozat aláírói – Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Szebik Imre püspök-elnök a Magyarországi Evangélikus Egyháztól és Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke – hangsúlyozzák: szeretnének kimaradni mindenfajta politikai kampányból. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára kifejtette: alaptalan Gusztos állítása, miszerint az egyházi intézmények másfélszeres támogatásban részesülnek – hiszen ezt a kérdést szakértők bevonásával már korábban tisztázták a minisztériumokkal. „Hogy a helyi önkormányzatoknál az egyházi intézmények adómentességben részesülnek, valóban igaz, de álságos úgy beállítani, mintha ez privilégium lenne, hisz ez más közfeladatokat ellátó intézményeknek, alapítványoknak, sőt pártoknak is járó kedvezmény” – mutatott rá a püspök. Az egyházaknak valós gondot jelent a 2006-os költségvetési tervezet szerinti forráscsökkenés, valamint a szociális törvény tervezett módosítása – amely az ellátórendszer szerkezeti átalakítását célozza. „A két kérdést együtt kell kezelni, mert a szociális területet mindkettő alapjaiban fogja érinteni” – fogalmazott Czibere Károly, a Magyarországi Református Egyház Zsinata Szeretetszolgálati Irodájának vezetője. Az idősotthonok esetében például olyan új rendszert vezetne be januártól a kormányzat, ami minőség szerint különböztetné meg a férőhelyeket. Jelenleg egységes a normatíva: férőhelyenként 770, jövőre az átlagos színvonalúak esetében 730 lenne, az emelt színvonalúak esetében ennél kevesebb, 615 ezer forint a költségvetési támogatás. Czibere szerint a tervezettel előidézhetik, hogy az ellátó intézmények visszaminősítsék férőhelyeiket. Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Elnökségének szóvivője leszögezte: a 2006-os költségvetést illetően az egyházakkal nem történt érdemi egyeztetés. Kifejtette, a normatívák esetében 20 százalékos csökkenésről van szó, pedig idén is alultervezett volt a szociális szféra támogatása, ami miatt forráshiányra való hivatkozással többször is előfordult, ez év elején is, hogy az egyházi szociális intézmények nem kapták meg a normatívát, veszélybe sodorva ezzel gondozottak ellátását. A szociális törvénytervezettel kapcsolatos véleményét a négy történelmi egyház közös levélben juttatta el Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez. /Guther M. Ilona, Budapest: Fókuszban a magyarországi egyházak közfeladatainak támogatása. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Egynapos előadás-sorozatot szervezett Marosvásárhelyen a Sapientia EMTE koronkai campusában az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya. Jelen volt dr. Péter Mihály az egyesület alelnöke és több településéről érkeztek tagok, meghívottak. Az ülésen színvonalas előadás hangzott el Farkas Zoltán, a szakosztály alelnöke, Scholz Béla, Szentmiklósi Zoltán, Kupán Edit részéről. A találkozó második felét dr. Jakab Sámuel, a szakosztály elnöke vezette. Kertészet és környezeti kérdésekkel kapcsolatosan 14 előadásra került sor. Felszólalt: Csávossy György, Wagner István, Jakab Sámuel és több fiatal szakember. Hangsúlyozták: az agrártudományi szakosztály, Farkas Zoltán javaslatára, idén alakult, de már jelentős eredményeket ért el. Ez azért is jelentős, mert a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen magyar nyelvű tanügyi személy már nincs, pedig sok magyar hallgató tanul itt. /Hírmorzsa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

Civil kezdeményezés eredménye Szatmár megye negyedik Petőfi-szobra, amelyet november 23-án avattak fel Lázáriban. Kovács Albert kőfaragó mester teljes költségét állta a mellszobornak, az alkotómunkát is ő végezte el. Kovács Albert elmondta: tartozott iskolájának, községének és kedvenc költőjének az emlékművel. /Petőfi-szobor Lázáriban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Háromnapos rendezvénysorozattal ünnepli a nagyváradi Sulyok István Református Főiskolából lett Partiumi Keresztény Egyetem fennállásának tizenötödik évfordulóját. A november 24-26-a közötti rendezvénysorozat előadásokból, megemlékezésekből áll. November 24-én tartják a Bolyai-emlékkonferenciát, melyre számos bel- és külföldi vendég hivatalos. /15 éves a Partiumi Keresztény Egyetem. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora hangsúlyozta, az egyetem ügye az egész magyar társadalom ügye. Szűcs István egyetemi kancellár ismertette részletesen a programot. Végül Pajzsos Zsolt a PKE diákszervezetének leköszönő elnöke elmondta, a diákszervezet megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepli. /Tóth Hajnal: Ma kezdődnek a Partiumi Egyetemi Napok. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 24./

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium 2006–2007-es beiskoláztatási tervében 5 osztály beindítása szerepelt, egy-egy matematika-informatika, intenzív angol, református teológia, tanító-óvónő képző osztály, építészeti és turisztika-közélelmezési szakosztály. A megyei tanfelügyelőség a minisztérium által kiadott új beiskoláztatási tervre hivatkozva a tanító-óvónő képző osztályt elutasította. Középiskolai szinten nem lesz többé tanítóképzés. Szőcs Ildikó a Bethlen Gábor Kollégium igazgatónője elmondta, hogy az osztályok számát nem csökkentik. Jövőre is 5 osztály indul, a képzőt egy új profilú osztállyal helyettesítik A tanítóképzés azonban nem marad el a kollégiumban. 1999-ben beindult a Tanítóképző Főiskola. Tavaly nem jelentkezett osztálynyi diák, de idén 25 főiskolás kezdte az első évet. Az oktatás egyetemi szintű. Ha a diák folytatni akarja tanulmányait, 2 év mesteri után megkaphatja az egyetemi diplomát, pszichológia, pedagógia vagy más rokon szakon. /Takács Ildikó: Lesz tanítóképzés Nagyenyeden! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

Sepsiszentgyörgyön a Kiss Árpád Általános Iskola felszámolásáról és a Mezőgazdasági Iskolaközpont egyes osztályainak a Puskás Tivadar Iskolaközpontba költöztetéséről döntött a megyei tanfelügyelőség. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint egyetlen tanár sem marad munka nélkül, egy tanítónő kivételével mindenkinek megvan már a helye, a kisegítő személyzet egy része helyben marad, másokat áthelyeznek. Albert Álmos polgármester hangsúlyozta, bár a gyermeklétszám csökkenése miatt valóban kérdéses a szemerjai iskola további léte, megszüntetéséről még nem született tanácshatározat. A szemerjai iskolában, jelenleg hetvenhárman tanulnak. A polgármester és az iskolaigazgatók találkozóján Albert Álmos cáfolta, hogy a polgármesteri hivatal alkalmazottai nagyobb fizetést kapnak, mint a tanügyiek. /Fekete Réka: Egy iskolát bezárnak, egyet átszerveznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./

November 23-án Kézdivásárhelyen Markó Béla miniszterelnök-helyettes, szövetségi elnök, Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, Székely Ervin egészségügyi államtitkár, valamint Tamás Sándor parlamenti képviselő jelenlétében felavatták az anya- és gyerekközpontot. Az épület még nincs befejezve, eddig sikerült használhatóvá tenni a harmadik emeletet, ahol a gyermekosztály néhány hónapja otthonra talált. Szinte teljesen elkészült az első és a második emelet is. Itt a szülészet- nőgyógyászat, szülőszobák, műtők, az újszülöttosztály, intenzív terápia, vérközpont, és a központi sterilizáló egység fog néhány nap múlva beindulni. A 260 ággyal működő kórház nemcsak Kézdivásárhely, hanem a környező falvak lakosságát is ellátja. /Egy évtized munkájának gyümölcse a kézdivásárhelyi Anya- és gyerekközpont. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

Ötvenéves az Ady Endre Emlékmúzeum Nagyváradon. Az évfordulóra ünnepséggel emlékeztek, többek között Ady Endre publicisztikáiból összeállítottak könyvvel (Ha hív az acélhegyű ördög, Ady Endre Társaság, Nagyvárad). Az épület előtti Ady-szobornál egyházak, civil szervezetek koszorúztak, a múzeumban pedig emlékülést rendezett a helyi Ady Endre Társaság. A tanácskozás meghívottjaiként jelen voltak a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum képviselői, Hegyi Katalin irodalomtörténész, muzeológus, valamint Cséve Anna tudományos titkár. /Ötvenéves Ady-emlékmúzeum. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A november 22-én tartott emlékülésen Indig Ottó, az Ady Endre Társaság elnöke, majd Tóth János, a múzeum vezetője mondott beszédet. /Gálovits Zoltán: Adyra emlékeztek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 24./

Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum alapítójának mellszobránál zárult az az emlékező zarándoklat, amely a háromszéki magyar tudomány nagyjainak emlékhelyeit járta végig november 23-án, az Erdélyi Magyar Tudomány Napján. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató kezdeményezésére a tudomány területén működő civil szervezetek, intézmények koszorúztak: az Anyanyelvápolók Szövetsége Kőrösi Csoma Sándor sepsiszentgyörgyi emlékplakettjét, a Székely Mikó Kollégium Erdély Széchenyijének szobrát, a Székely Nemzeti Múzeum a száz éve elhunyt múzeumalapító Csereyné Zathureczky Emília emléktábláját, az EME háromszéki orvostudományi tagozata az egyesület első elnökének emlékplakettjét koszorúzta. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság helyi vezetői annál a Lósy-Schmidt Ede-emléktáblánál rótták le kegyeletüket, amelyet épp egy évvel ezelőtt az épületben ma működő iskola vezetője miatt nem lehetett felavatni. /Ferencz Csaba: A tudomány nagyjaira emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./