Csíkszeredán november 25-én Szőcs János történész bemutatta a gyimesbükki Bilibók Ágoston A Csíkszereda–Gyimesbükk vasútvonal története című könyvét. A szerző hosszú évtizedek óta tanulmányozza, gyűjti a vasúttörténettel kapcsolatos dokumentumokat, a tárgyi emlékeket. Egyedi gyűjteménye a gyimesbükki vasútállomás termeiben is látható. /(Kristó Tibor): Vasúttörténet könyvben és képekben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./

A várakozásokkal ellentétben nem politikust nevezett ki az államfő az Országos Hírszerzési Közösség (CNI) élére. Az intézmény vezetője a Védelmi Minisztérium titkosszolgálati részlegének eddigi vezetője, Sergiu Tudor Medar tábornok lesz, aki az államfő nemzetbiztonsági tanácsadójaként felel majd a titkosszolgálatoktól befutó információk összesítéséért, feldolgozásáért és továbbításáért. Az ötvenhét esztendős tábornok mérnök képesítést szerzett, majd – kapitányi rangban – kutatóként dolgozott. A rendszerváltás után alkalmazta a katonai hírszerzés. 1996 és 1999 között Románia washingtoni katonai attaséja, majd a katonai hírszerzés vezetője volt. /Nem civil vezeti a Hírszerzési Közösséget. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./ Évtizedes vajúdás után megszületett az Országos Hírszerző Közösség (CNI). A CNI nem a parlamentnek lesz alárendelve, hanem közvetett módon Traian Basescu államfőnek. A Hírszerző Közösség ötlete először az első koalíciós kormányzás idején merült fel. Az ellenzék valószínűleg óvást nyújt be az alkotmánybírósághoz, sérelmezve, hogy túl sok hatalom összpontosul egyetlen kézben. A Védelmi Tanács kivonja a Hírszerzési Közösséget a parlament, illetve a civil szféra ellenőrzése alól. Ezt sérelmezi az RMDSZ is. Markó Béla elnök kijelentette: a titkosszolgálatokat csakis a parlamentnek vagy a kormánynak szabad alárendelni. /Sz. L.: Egy kézben a hatalom? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

A tanügyi sztrájk beszüntetésére szólította fel a tanárokat november 27-én Traian Basescu elnök. Kérte a szakszervezeti vezetőket: közöljék a tanárokkal, hogy hétfőtől álljanak munkába. Az államfő bejelentette, hogy a mostani tárgyalás nyomán a kormány által megszabott ajánlat a maximális. A kormány újabb ajánlata szerint a tanárok átlagosan 11,5 százalékos fizetésemelésben részesülhetnek. Erre két részletben, 2006 január elsején és 2006 szeptember elsején kerül sor. /A tanárokkal tárgyalt Traian Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Sajtóbeszélgetésre hívta meg a romániai magyar média vezetőit Markó Béla miniszterelnök-helyettes november 26-én Marosvásárhelyre. Markó a kormánykoalíció tényleges eredményeit a látszatnál többre tartotta, és sajnálatát fejezte ki, hogy a szövetséget alkotó pártok nézeteltéréseiket kifelé is megjelenítik. Szerinte a kisebbségi törvény elfogadása márciusnál hamarabb nem várható. Amikor Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester levelével érvel az ügyben a szenátusban, akkor megállapítható, hogy mindkét fél gyengíti a törvény elfogadási esélyeit. Az elnök köszönetét fejezte ki az összes magyarországi Európai parlamenti képviselőnek a törvénytervezet támogatásáért. Markó Béla lehetőséget lát arra, hogy a nemzeti bruttó össztermék jelenleg előirányzott 3,9 százaléka helyett 5 százalékot fordítsanak oktatási célokra. A jelenlévő újságírók bírálták az RMDSZ-t, amiért álláspontját nem hozza kellő mértékben nyilvánosságra. Markó Béla elismerte, hogy a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség véleményét nem ismeri ez ügyben, s mindkét felet felelősnek tartja ezért. Markó Béla bejelentette, hogy funkcióhalmozás miatt lemondott a Communitas Alapítvány elnökségéről, valamint a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztőségéről. Elismerte, hogy a Communitas Alapítványhoz befutó közpénzek elszámolását nem teszik teljes egészében nyilvánossá, mert annak egy részét formailag az alapítvány szervezte tevékenységekre vagy működésre fordítják, és a jelenlegi jogszabályok értelmében nem hozható nyilvánosságra, hogy valakinek mennyi a fizetése. A pályázatokra kiírt alapítványi pénzelosztás továbbra is nyilvános lesz, ígérte. A Communitas-összegek szétosztását a jövőben is az RMDSZ végzi. Elismerte, hogy a volt Romániai Magyar Szót az alapítvány kiemelten támogatta. Az oktatási támogatásként a magyarul taníttatásért járó 20 ezer forintokat jelentő támogatás hiányzó felét, 600 millió forintot a múlt héten Magyarországról átutalták, a másik fele 2006-os kifizetésre csúszhat. /B. Á.: Kisebbségi törvény márciusra. Markó Béla sajtóbeszélgetése hazai magyar médiavezetőkkel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A Magyar Polgári Szövetség vezetősége megdöbbenéssel értesült Traian Basescu elnök válaszáról Székelyföld autonómiája kapcsán, és kérte az államfőt, hogy Koszovó helyett az ország problémáira figyeljen. Az államelnök magyarázatából “az derül ki, hogy az államelnök véleménye szerint csak háború útján lehet kivívni Székelyföld területi autonómiáját” – áll az MPSZ-közleményben. Az MPSZ szerint a koszovói alaphelyzet hasonló volt a székelyföldihez: a régióban számbeli többségben élők autonómiát, anyanyelvű oktatást és közigazgatást akartak, olyat, amilyet Európa számos népe élvez, Dél-Tiroltól Aland szigetekig. “A két régió között a különbség az, hogy míg a koszovói albánok jogaik érvényesítéséért fegyveres harcot kezdtek, addig a székelyek a jogállam eszközeit választották” – áll a közleményben. Az MPSZ vezetősége szerint az elnöki hivatal szóvivőjének nyilatkozatai azt sugallják, hogy Basescu elnök csak akkor fogadja el az autonómia biztosítását, ha azt fegyveres harc előzi meg. Az MPSZ hangsúlyozza: a székelység nem mond le a területi autonómia iránti igényéről. Adriana Saftoiu elnöki szóvivő kifejtette: “Az államelnök tudomásul vette az MPSZ álláspontját, de úgy gondolja, hogy a koszovói megoldás nem alkalmazható Románia esetében, mivel országunk alkotmánya egyértelműen rendelkezik ebből a szempontból”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

November 26-án tartotta éves közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozsváron, idén ünnepelték az EMKE megalakulásának 120. évfordulóját. A résztvevők egyperces csenddel adóztak Zahoránszky Ibolya emlékének, akinek elhunytával a Máramaros vidéki magyar közösség egyik éltetőjét vesztette el. Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, az 1885-ös alakuláskor a megmaradás volt a cél, a három alappillér, amelyre építettek: az egyház és az iskola megerősítése, a gazdasági erő megtartása és a kultúra felkarolása. Azóta is erre a három tényezőre kell figyelnie az erdélyi magyarságnak. 1910-ben például 163 iskola, 77 óvoda élvezte az EMKE támogatását, 227 könyvtár, 154 daloskör működött az égisze alatt. 1949-ben az összes civil szervezetet megszüntették, az EMKE is erre a sorsra jutott, majd 1991-ben újraalakult. Kötő József államtitkár elnöki beszámolójában az EMKE történetét meghatározó építő tevékenységet emelte ki. A felújítások, építkezések sorából kiemelendő a Szabédi-ház, a pusztinai közművelődéi központ, a Györkös-ház, az országszerte épülő magyarházak, és nem utolsósorban a Barabás Miklós Céh kolozsvári székháza. Több mint 60 civil szervezet csatlakozott társszervezetként az EMKÉ-hez. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök bemutatta a marosvásárhelyi szervezet által az ünnepi alkalomra megjelentetett kiadványt. Szép Gyula alelnök elismerte: a minisztériumban való gyenge képviselet rányomja bélyegét a magyar közművelődési életre, hiszen a megyei igazgatóságok, múzeumok, könyvtárak stb. a minisztérium alárendeltségébe tartoznak, ezért elenyésző a magyar alkalmazottak száma. A területi szervezetek képviselői megtartották beszámolóikat. Délután a Magyar Színházban folytatódott az ünnepség a Guttmann Mihály vezette Romániai Magyar Dalosszövetséggel együtt. Az EMKE idei díjátadóját kórusfellépések színesítették. Az EMKE-díjak nemcsak ünnepi gesztusok, hiszen olyan személyiségek kapják meg évről évre, akik a közművelődés prófétái, példájukat népszerűsíteni kell – fogalmazott Kötő József. Az idei díjazottak: Spectator-díj: a Filmtett szerkesztősége; Kacsó András-díj: Orza Calin; Bányai János-díj: Antal Árpád; Kun Kocsárd-díj: Varga Ferenc; Nagy István-díj: Tana Anna; Bánffy Miklós-díj: Kövesdy István; Kovács György-díj: Dobos Imre; Poór Lili-díj: Bicskei Zsuzsanna; Szentgyörgyi István-díj: Kováts László; Szolnay Sándor-díj (a Barabás Miklós Céhel közösen): Novák Ildikó, Szabó Márta és Németh Júlia; Monoki István-díj: Kiss Jenő; Balázs Ferenc-díj (a Romániai Magyar Népfőiskolai Társasággal közösen): Balla Zoltán; gr. Mikó Imre-díj: László Attila; életműdíj Szilágyi Ferenc és Orth István. Farkas Imola: Továbbélés a cselekvés jegyében. /120 éves az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

„A bukaresti magyar oktatás régebbi, mint a román: a református iskola megjelenése előtt itt már folyt a katolikus oktatás. Éppen ezért nagyon nagy felelősség hárul ránk” – hangzott el Bukarestben, az Ady Endre Líceumban tartott ünnepi rendezvényen. A tanintézmény diákjai a hét végén a bukaresti magyar oktatás 190 évét ünnepelték. Leleplezték az emléktáblát. Mint elhangzott, Sükei (Sükő) Imre hajdanán Izmírtől Angliáig vándorolt támogatást kérni egy magyar templom és egy kultúrház építésére, hogy megszülethessen a bukaresti magyar nyelvű oktatás. Aki bukaresti és magyar, valószínűleg valamikor adys volt, vagy adys lett. A közel kétszáz év történéseit próbálták összefoglalni az ünnepségen politikusok, közéleti személyiségek, tanárok és akadémikusok. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött. Neculai Ontanu, Bukarest második kerületének polgármestere a román-magyar barátság fontosságáról beszélt, majd kiválósági plakettet és diplomát nyújtott át Bejan Ibolyának, az iskola jelenlegi igazgatónőjének. Dr. Terényi János bukaresti magyar nagykövet Ady szellemiségéről és annak a jelenre való hatásáról szólt, majd megkoszorúzta a költő mellszobrát, és könyvcsomagot adott át. Az Ady egyik volt igazgatója, Tulipánt Ilona elmondta, hogy amikor a bukaresti magyar iskolába jött, egy nagy család fogadta be tagjai közé. Buday Richárd Tibor, a bukaresti RMDSZ elnöke az iskolatámogatás fontosságáról beszélt. /Tapasztó Ernő: Kőbe vésett évszázadok a bukaresti Ady Líceumban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

A legendás hírű pap, lapszerkesztő, tanár, emlékíró, a magyarrégeni születésű Koós Ferenc halálának 100. évfordulóján emlékező rendezvényt tartott a hét végén a Calvineumban a bukaresti református egyházközség. Koósnak a bukaresti magyar közösséget szervező tevékenységét, illetve kétkötetes főművét (Életem és emlékeim) Zsold Béla, a Calvineum lelkésze, Demény Lajos akadémikus és Bántó István szerkesztő méltatta. /Koós Ferencre emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Dr. Berde Károly Adatok Nagyenyed szellemi néprajzához az 1870–1920-as évekből című könyvét Keszeg Vilmos mutatta be Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Elhunyt szerzőről lévén szó, Keszeg Vilmos kiemelte, hogy a kallódó kéziratok kötetbe szerkesztése Gyárfás Zsuzsa szerkesztői munkájának gyümölcse, amely meghozza majd a néprajzosként eddig ismeretlen Berde Károly számára az elismerést. A második bemutatott kötet Zsók Béla Az andrásfalvi reformátusok fél évszázada című műve. A kötetet méltató Adorjáni Zoltán szerint a bukovinai székelység, így az andrásfalvi székelység története félelmetesen emlékeztet az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetére. A harmadik bemutatott mű a magyarországi Balogh Balázs és Fülemüle Ágnes szerzőpáros Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen című könyve. /Kiss Bence: Hármas könyvbemutató a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

November 25-én ismertették Kolozsváron az Irodalomtanítás öröméért elnevezésű pályázat ez évi díjazottjait. Két kategóriát hirdettek meg a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének tanárai: a műértelmező és a tanári napló kategóriát. Egyed Emese tanszékvezető történelmi pillanatnak nevezte az eseményt, hiszen mindkét alkalommal szerzőket avattak. Idén a tanári naplót illetően Patek Mária és Antal Margit első díjat nyert, Misztrik Jolán második díjat, könyvjutalomban részesült Kolcsár Irén. A műértelmező kategóriában az első díjat Szilveszter László kapta. /N.-H.D.: Díjazott magyar szakos tanárok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Ünnepélyesen átnyújtották a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt-díjat november 26-án Vizi Imre tanárnak, a Teodidaktos Alapítvány elnökének. A Sólyom László köztársasági elnöke által adományozott kitüntetést dr. Cseh Áron főkonzul adta át a díjazottnak, a kolozsvári főkonzulátus székhelyén. /Kitüntették Vizi Imrét, a Teodidaktos Alapítvány elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Vizi Imre diákkorában az egykori román válogatott gerincét adó kolozsvári egyetemi sportklub kosárlabda-csapatának volt az alapembere. 1990-ben a helybeli Báthory Líceum aligazgatója lett. Pályázati pénzekből és más forrásokból „összehozott” egy fiú- és egy leány-diákotthont. Itt a tehetséges erdélyi gyermekek tanulmányi idejükre, minimális térítés ellenében lakhatnak és anyanyelvi képzésben részesülhetnek, s nem vesznek el a romániai magyarság kultúrája számára. /Magas magyar állami kitüntetést nyújtottak át Vizi Imrének. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

Az aradi Magyar Színház Alapítvány idén második alkalommal megrendezte a régió színjátszóinak az Amatőr Színjátszók Fesztiválját, melynek célja a magyar nyelvű iskolai színjátszás bátorítása, felkarolása, és ezáltal az anyanyelvi kultúra fejlesztése, a közösségépítés. A kezdeményezést felkarolta Arad városi tanácsa. November 26-27-én négy együttes mutatkozott be az aradi Jelen Házban. Az igazfalvi (Temes megye) általános iskolások produkciója némileg elütött a fesztivál meghirdetett profiljától, de a közönség tetszéssel fogadta. Az ágyai műkedvelők előadása (Nóti Károly: Nyitott ablak) kellemes meglepetés volt. Sikert arattak a temesvári Bartók Béla Líceum színjátszói, végül a Pávai Gyula vezette aradi Kölcsey Színpad színjátszói léptek fel. /Hagyományápoló amatőr fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

Második alkalommal került sor november 26-án a Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozóra a Diákművelődési Házban. A nagyszabású rendezvényre Haranglábról, Nagykárolyból, Szamosújvárról, Mérából, Szucságról és Szegedről is érkeztek előadók, de fellépett a házigazda Ördögtérgye és a Zurboló néptáncegyüttes is. A rendezvényt gyermektáncház nyitotta meg Both Zsuzsa, Both József, Marha Tibor és Székely Melinda irányításával, délután felnőtt táncoktatásra került sor. Az esti gálaműsort a hetvennyolc éves haranglábi Balogh János vadászmeséje és népdalai fűszerezték. A gálaműsort táncház követte. /D. I.: II. Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozó. Népzene, néptánc, táncoktatás és kézművesség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Szeretetből született meg ez az épület – hangsúlyozta Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ megálmodója és létrehozója, dr. Csiha Kálmán, nyugalmazott püspök, az épület fennállásának ötödik születésnapján, melyen megjelent a szellemi és anyagi támogatást nyújtó hollandiai KOEN Alapítvány képviselője is. Az épületben három intézmény kap helyet: a Református Asszisztensképző Iskola, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ és a Diakóniai Alapítvány marosvásárhelyi fiókja, mely bejegyeztetés alatt áll. A központ együtt ünnepelt a Bethlen Kata Diakóniai Központtal /Kolozsvár/, és megtartották az Új kihívások az otthoni beteggondozó szolgálatában című konferenciát. Az egyház feladata az emberek egyenlő esélyhez való juttatása, az életkörülmények megváltoztatása – emelte ki beszédében Kató Béla püspök-helyettes. – Segítsünk, hogy önálló életet élhessenek fogyatékosok, idősek – ez fejezheti ki az egyház lényegét, tette hozzá. A központban megnyílt Hunyadi Mária és László, valamint Csatlós Levente tárlata is. /Diakóniai központok közös ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

Temesváron a Magyar Ház felavatásának 75. évfordulójára emlékeztek november 26-án a Temes megyei RMDSZ, a Heti Új Szó és az új Magyar Ház Részvénytársaság szervezésében. A magyarok közművelődési és érdekvédelmi szervezetei jelenleg csak megtűrtek az ingatlanban, bocsátotta előre Graur János, a hetilap főszerkesztője. Szász Enikő főszervező üdvözölte a megjelenteket. Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint az, hogy ez a helyiség szűk az emlékezők részére, azt jelenti: érdemes még harcolni ezért a házért. A honatya kifejtette: a Magyar Ház azt tükrözi, miként is áll 15 évvel a rendszerváltás után Romániában a restitúció, milyen is a demokrácia és mennyire független az igazságszolgáltatás. Szekernyés János helytörténész kiemelte: ez a romániai magyarság egyetlen ingatlana, amit önerőből emelt és nem mentett át a trianoni diktátum előtti korból. Fellépett a Bartók Béla Elméleti Líceum Bokréta együttese. /Pataky Lehel Zsolt: Hetvenöt éves a Magyar Ház. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

November 24-én a nagyenyedi városi tanács egyöntetűen jóváhagyta a Bethlen Gábor Kollégium tornatermének helyreállítására kért 10 964 eurót. Az iskola részt vesz az Országos Beruházási Ügynökség sportcsarnok-felújító programjában, melynek feltétele, hogy a munkálatok összköltségének 10%-át a helyi tanács fedezze. Szőcs Ildikó kollégiumi igazgató személyesen ismertette a helyzetet. A tornaterem 1896-ban épült, 1948 óta a román állam tulajdona, és azóta komolyabb javítások nem történtek. Az épület jelenlegi állapotában használhatatlan. /Takács Ildikó: Sarkára állt az RMDSZ. 11 ezer euró a Bethlen tornatermére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

Gazdasági megerősödés nélkül a szórványmagyarság sorsa nem javulhat jelentősen. A küszöbön álló EU-csatlakozás fokozott kihívást jelent a gazdasági háttér kialakítása szempontjából. A november 26-án Vajdahunyadon tartott magyar gazdasági fórum mindezekre próbálta felkészíteni a Hunyad megyei magyar vállalkozókat. – Önmagában a csatlakozás nem cél, nem oldja meg a problémákat – hangsúlyozta Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetségének kereskedelmi attaséja. Éppen ellenkezőleg, a verseny felerősödik. Ebben a helyzetben az információ a legfontosabb tényező a vállalkozó számára. Grün György, a Hunyad megyei kereskedelmi kamara képviselője közölte, a szükséges tudnivalók kiválasztásában a kereskedelmi kamara is segítséget nyújt. Szepessy Szabolcs, az ITDH kolozsvári képviseletének vezetője elmondta, hat erdélyi képviseletén keresztül az ITDH támogatást nyújt az erdélyi és magyarországi vállalkozók közötti kapcsolatteremtésben, import-export tevékenységben, emellett szakmai tanácsadással szolgál. A szintén anyaországi Új Kézfogás program anyagi támogatást nyújt a szomszédos országokban induló vagy már működő kis- és középvállalkozásoknak. Végül a Szülőföld program nagyobb mértékű beruházásokat támogat. /Chirmiciu András: Magyar gazdasági fórum Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

A Felső-Bega-völgye RMDSZ-szervezetei vezetőinek november 26-án Lugoson tartott tanácskozásával befejeződtek az idei régiós találkozók. Marossy Zoltán alprefektus, szervezési alelnök a tagnyilvántartás aktualizálását és az úgynevezett “törpe-RMDSZ-ek” megszervezését kérte a jelenlévőktől, Sütő Udvari Magda szociális alelnök pedig az árvíz utáni újjáépítésekről, a Reconstructio 2005 Egyesület tevékenységéről számolt be. Toró T. Tibor parlamenti képviselő a kisebbségi törvénytervezet szenátusi és alsóházi vitájáról, az ellenzéki és koalíciós pártok gáncsoskodásairól tájékoztatta az érintetteket. /(pataky): Befejeződtek a kistérségi találkozók. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

Baróton a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület ünnepi közgyűlésén szó esett a tizenöt éves múlttal rendelkező intézmény tevékenységéről, majd a kilencvenkét éves Bodosi Dániel festőművésznek ünnepélyesen átadták az első alkalommal odaítélt Erdővidék Kultúrájáért díjat. Az egyesület alapító elnöke, dr. Demeter János további munkára serkentő üdvözlőbeszédét a tisztséget jelenlegi ellátó Demeter László olvasta fel, majd beszédében örömét fejezte ki, hogy az elmúlt esztendőkben sikerült az Erdővidéki Közművelődési Napokat a régió egyik fontos kulturális eseményévé fejleszteni. Demeter sikerként értékelte, hogy a Barót 770, majd 775 éves írásos említésének megünneplését kezdeményezésükre szervezte meg a város, hogy évek óta megjelennek az Erdővidéki Lapok és az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tár, gyakorta frissíteni tudják az erdovidek.ro honlapot, hogy az egyesület szárnyai alatt működik a Kájoni Consort régizene­együttes, a gyermekverseket megszólaltató Kelekótya együttes s a közelmúltig a Rozmaring kórus is. Dr. Egyed Ákos, az egyesület tiszteletbeli elnöke beszédében a helyi értékek megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. /(hecser): Átadták az Erdővidék Kultúrájáért díjat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

November 26-án Csíkszeredában találkoztak a parajdi, korondi, borszéki, tekerőpataki, vaslábi és a gyergyóalfalvi fúvósegyüttesek. Még mielőtt a zenekarok a találkozó színhelyére – a Szabadság térre – vonultak volna, a város különböző részein ízelítőt adtak repertoárjaikból. Végül Urszuly Árpád karmester vezénylete alatt közösen fújták el a Hargita-indulót, ezután mindegyik együttes repertoárja kedvenc darabjait szólaltatta meg. /Kristó Tibor: Fúvósok találkozója Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./

Megalakulásának első évfordulóját ünnepelte a bögözi Mácsonya Néptáncegyüttes. A fiatal csapatnak huszonkét tagja van, vezetőjük Nagy Boróka néptáncoktató. Az évforduló kapcsán a helyi Művelődési Házban ünnepi előadásra került sor, melyen több mint kétszázan vettek részt. /(fbz): Egy éve alakult a Mácsonya Néptáncegyüttes. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 28./

November 25-én Székelyudvarhelyen bemutattak két novelláskötetet az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány szervezésében. A két szerző – Zsidó Ferenc és Szántai János – egymást faggatva elemezte a megjelent könyvek írásait. Zsidó Ferenc, a Csigaterpesz címmel kiadott novelláskötet szerzője elmondta, mindkettejük kötete ugyanannál a kiadónál jelent meg, az Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/ című sorozatban. Ez a csoport az erdélyi irodalom hagyományaival próbál szakítani, amit Zsidó Ferenc úgy fogalmazott meg, hogy a nemzetét elsirató íróval szemben a „helyőrségesek” a szórakoztató, sok esetben vulgáris, poénirodalmat részesítik előnyben. Szántai Sziszüphosz továbblép című novelláskötetének írásaira a filmnovellaszerű vetítés a jellemző. /bágyi: Két fiatal szerző az „előretolt helyőrségből”. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 28./

Az Ighaz Kulturális Egyesület bejegyzésére hatmillió régi lejt, a Teleház részére számítógépet nyert Igazfalva a Communitas Alapítvány pályázatán. A felső-Bega-völgyi község elöljárója elmondta: az RMDSZ-es tisztségviselőnek felvázolta jövőbeni terveiket és a jelenleg zajló beruházásokat. “Jövőre e-Magyar Pont létrehozására fogunk pályázni, amire az alelnök szerint van esélyünk. Ez nemcsak az Internet-használat miatt lesz hasznos, hanem a fiatalok itt letölthetik, megírhatják a saját pályázataikat a helyi érdekeltségű rendezvényekre. Merthogy a fiatalok körében beindult az önszerveződés, a közélet iránti érdeklődés” – mondta a polgármester. /P. L. Zs.: Igazfalvi előrelépés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

A csíkszeredai Csángó Napok rendezvénysorozatai közül talán az idei volt a legsikeresebb – összegezte Borbáth Erzsébet, a csángó kultúra népszerűsítését szolgáló esemény egyik szervezője. A moldvai csángó magyar gyermekek csíkszeredai, erdélyi taníttatásában jelentős szerepet vállaló pedagógus szerint az idei megbeszélésekre nem telepedett rá a politika. November 26-án a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában csángó diákok csángó költők verseiből szavaltak, majd a Tanulók Háza Borsika gyermeknéptánc-együttese moldvai táncokat mutatott be. A Moldvai csángó diákok Csíkszereda középiskoláiban témájú szakmai eszmecserén a 46 moldvai csángó magyar diák csíkszeredai oktatásában szerepet vállaló intézmény képviseletében számoltak be sikerekről, keresték a gondokra a megoldást. Ferenczes István költő ismertette az általa vezetett Hargita Kiadóhivatal csángó témájú kiadványait. /Sarány István: A csángó kultúrát népszerűsítő rendezvények. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./ Bemutatták a Iancu Laura-Benedek Katalin szerzőpáros: Magyarfalusi emlékek című könyvét és a Moldvai Magyarság című folyóiratot. Darvas Kozma József esperes szerint a magyar misék erőltetése helyett kezdetben a magyar irkára van szükség, hiszen a magyar misék bevezetésének csak akkor van értelme, ha ezt a moldvai csángók is értik. Ehhez pedig magyar óvodák, iskolák kellenek. /Daczó Dénes: Csángókért szólt a harang. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

A tanügyi szakszervezetek november 28-án a sztrájk beszüntetése mellett foglaltak állást, elfogadva a kormány béremelési javaslatát. E szerint január 1-től 5,5 százalékos fizetésemelést kapnak, szeptember 1-től pedig 6 százalékkal kapnak több pénzt. A tanítást november 29-én mindenhol el kell kezdeni. A béremelés a kisegítő-személyzetet is érinti. /Befejeződött a tanügyi sztrájk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

A korrupcióellenes harc legyen Románia legfőbb célkitűzése az elkövetkezőkben, áll a Pierre Moscovici európai parlamenti képviselő által összeállított jelentésben. A jelentést a külügyi bizottság elfogadta. A dokumentum határozattervezet az Európai Parlament plénuma részére. Romániában a magas szintű korrupció jelenti a legsúlyosabb problémát, valamint az igazságszolgáltatásban jelentkező korrupció. A határozattervezet szerint ezt a jelenséget a törvény által kiszabott büntetések súlyosabbá tételével, és a korrupciós esetek jobb kivizsgálásával lehet elérni. /Románia túl korrupt Európának. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Cianid tartalmú folyadék vagy zagy került a hétvégén a Csiszla-patakba, onnan pedig a Tiszába ömlő Visó folyóba a borsabányai bányavállalat ércelőkészítő üzeméből. A vegyszerek között nátriumcianid is volt. Böndi Gyöngyike prefektus összehívta a Máramaros megyei katasztrófavédelmi bizottságot, amely elrendelte a vízminőség ellenőrzését. A vállalat nem jelentette a törvényszabta időn belül a szivárgást, ezért a Remin Társaságot 27 ezer új lejre bírságolták. Madalin Mihailovici, az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) vezetője kijelentette, nem juthat magyar területre a Visó folyón levonult ciánszennyezés. Politikai vitát váltott ki Magyarországon az újabb romániai ciánszennyezéses eset. A legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz a kormányzati intézkedéseket hiányolta, és az ügy kivizsgálását kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől. /Farkas Zoltán: Újabb ciánszennyezés a Tiszán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ – Nem lehet megengedni, hogy a ciánszennyezés állandóan fenyegesse Magyarországot, fel kell lépni ellene – jelentette ki Sólyom László magyar köztársasági elnök november 28-án. – Nagy szerencse, hogy nem történt nagyobb baj, de ez nem döntő szempont. Tűrhetetlen, hogy a szennyezés veszélye állandóan fennáll. Fel kell lépni ellene, meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak erre, beleértve az egyeztetést és a nemzetközi egyezményeket – mondta a köztársasági elnök a romániai Visó folyó ciánszennyezése kapcsán. Legutóbb 2000-ben történt hasonló baleset Romániában, amely akkor teljesen tönkretette a Tisza élővilágát. /Ismét ciánpánik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

November 28-án Romániába látogatott James Jones amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek (SACEUR) főparancsnoka, Teodor Atanasiu védelmi miniszterrel és Eugen Badalan vezérkari főnökkel találkozott. A főparancsnok elismerését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az országnak nagyon rövid idő alatt látványos eredményeket sikerült elérnie. „Mi a NATO-ban azzal mérjük az elkötelezettséget, hogy egy országnak miként sikerül megvalósítania azt, amire ígéretet tett. Márpedig Románia megtette azt, amit célul tűzött ki” – szögezte le James Jones. Gujdár Gabriella: NATO-főparancsnok dicsérte Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

November 28-án fogadta Jonathan Scheele-t, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetőjét Markó Béla államminiszter. A találkozón az európai integrációs kérdésekről, a még hátralevő uniós feltételek teljesítéséről tárgyaltak. Markó Béla elmondta: „Konkrét kérdésekről is beszéltünk, mint a kisebbségi törvény, a gazdasági fejlesztési régiók, és a regionális fejlesztés kérdése.” /Orosz Anna: Markó-Scheele találkozó a Victoria-palotában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

November 26-án Marosvásárhelyen ülésezett Marosszék Székely Tanácsa (MSZT). Az MSZT egyetért Basescu elnöknek a koszovói helyzet rendezésére Párizsban tett nyilatkozatával, amely szerint meg kell adni a tartománynak a területi autonómiát, azzal a feltétellel, hogy ez ne veszélyeztesse Szerbia területi integritását, jelentette ki Fodor Imre, az MSZT elnöke. Kincses Előd szerint a területi autonómia három úton valósítható meg, a belső jog alapján (pl. Grönland, Korzika, Spanyolország), a külső, avagy nemzetközi jogrend alapján (Dél-Tirol, Aland-szigetek), vagy pedig vegyes módszerrel, azaz a belső szabályok és a nemzetközi jog alapján. Az autonómia- törekvések időszerűségéről Fodor Imre, az autonómiára vonatkozó igénylések jogi helyzetéről és esélyéről Kincses Előd, az önrendelkezés pozitív hatásairól Bod Aladár beszélt. Andrássy Árpád az MSZT teendőit vázolta. Fodor Imre kifejtette, Székelyföld területi autonómiája közel hét évszázados múltra tekint vissza. Székelyföld területe 10.000 négyzetkilométer, lakossága 809 ezer, amelyből 612 ezer, vagyis 75,6% magyar nemzetiségű és őshonos. Marosszék őslakossága 281 ezer, ebből 168 ezer, azaz 59,8% magyar. Ezért jogosult a területi autonómiára, mert csak így lehet megállítani az etnikai összetétel megváltoztatását, további romlását. Az autonómia nem cél, hanem eszköz. Az az eszköz, amelynek segítségével szülőföldön magyarként megmaradhatnak, gyarapodhatnak, jelentette ki Kincses Előd. A tanácskozáson határozattervezetet fogadtak el a Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozására vonatkozó helyi népszavazások további kezdeményezéséről, a Székely Nemzeti Tanács önálló és egységes közképviseletéről. Az MSZT nyilatkozattervezetet fogadott el az autonómia-igénylések egységes megjelenítéséről, a megvalósításban szükséges együttműködésről, valamint az azzal összefüggő tevékenységek támogatásáról. /Mózes Edith: „Az autonómia nem cél, hanem eszköz”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./