Pákéban november 27-én, vasárnap iskolanévadó ünnepséget tartottak. Az elemi iskola felvette Vida András iskolaalapító nevét. Az eseményen jelen volt a falu apraja-nagyja, egykori és mai tanulók, valamint Barátos község elöljárói. Orbaiszéken a legkisebb településnek is vannak kiemelkedő személyiségei. Pákéban Vida András, aki iskolát alapított e kis településen. Szántó István volt polgármester, aki régi dokumentumokból felkutatta az iskola történetét, pontos adatokat közölt a kis tanintézet 130 éves múltjáról. Vida András /1721- 1885/ egyszerű pákéi falusi ember volt. Egyházi és közéleti tisztségeket töltött be. Az iskola falán elhelyezett magyar és román nyelvű táblát Beder Győző iskolaigazgató és Balázs Ferenc, Vida András leszármazottja leplezte le. /Bodor János: Beteljesült álom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

November 27-én Kéz­divásárhelyen a Vigadóban megnyílt a gyergyó­csomafalvi Borsos Miklós (1906–1990) Kossuth-díjas szobrász vándorkiállítása. A kiállítás szervezői: a budapesti Borsos Miklós–Kéry Ilona Alapítvány, a gyer­gyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a csíkszeredai Hargita Megyei Művelődési Központ. A céhes város a vándorkiállítás nyolcadik állomása, ahol a művész harmincegy ké­pe, tíz érme és nyolc kisplasztikája látható. /Iochom Zsolt: Borsos Miklós-vándorkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

Bő választékkal várja az olvasókat a nagyszalontai Pallas könyvesbolt. Wass Albert regényei mellett Nyírő József hét könyve, Péter I. Zoltán Nagyvárad száz éve és ma című munkája, továbbá Orbán Balázs Székelyföld leírása új kiadásban. /P. Gy. A.: Ünnepi könyvajánlat a nagyszalontai Pallas könyvesboltban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 30./

Szilágyi Ferenc érmihályfalvi tanár Bihar megye felekezeti földrajza című könyve Magyarországon jelent meg. A könyvet Nagyváradon fogják bemutatni. /Könyv megyénk felekezeti földrajzról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 30./

Napvilágot látott Szente B. Levente Tollkalitka című verseskötete, mely az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg, P. Buzogány Árpád szerkesztésében. A 33 éles költő Szörényvárán (Turnu-Severin) született, de 1979 óta családjával Székelykeresztúron él. Iskoláit Székelykeresztúron, majd Marosvásárhelyen magyar–néprajz szakon végezte. Első írásai, versei, tárcái, elbeszélései 1994-ben jelentek meg a Romániai Magyar Szóban. Később verseket, mesét, majd tudósításokat közölt a Hargita Népében, Népújságban, Udvarhelyi Híradóban, Korunkban, Lángban, Helikonban, Kisvárosban, Gyergyói Kisújságban és a Hepe-Hupában. A különböző irodalmi pályázatokon összesen tizenegy díjat nyert, melyből egyet Magyarországon. Jelenleg a székelykeresztúri önkormányzat Kisváros című folyóiratának főszerkesztője. Szente B. Leventének eddig három önálló kötete jelent meg: Az első éj, versek (1996), Az ezüsthajú tündérlány, mesék (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2000), Örök szél dala, versek (Kaposvár Kiadó, Kaposvár, 2001). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Kinyílott a Tollkalitka... = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

- Nem tartalmaz túlzásokat a romániai kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet, amely jelenlegi formájában csupán a létező valóság jogi keretét fogalmazza meg – fejtette Kolozsváron Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Nem kell félni a kulturális autonómiától vagy a kisebbségeknek biztosított jogoktól. A miniszterelnök szerint az európai fórumok azért sürgették a tervezet elfogadását, mert olyan benyomás alakult ki, hogy Bukarestben a törvény megszületését bizonyos politikai erők akadályozzák. Emlékeztetett az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP), és a Nagy-Románia Párt (NRP) vezetőinek a kisebbségi törvénytervezet elleni éles támadásaira. /–or– : Tariceanu : nem kell félni a kulturális autonómiától. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

A magyar kormány többségi támogatással, az SZDSZ fenntartásával szerdán elfogadta a határon túli magyarok közjogi státuszáról szóló előterjesztést. Az alkotmányban a módosítást követően szerepelnie kell annak, hogy a határon túli magyarok része a nemzetnek, mint közös nyelvi, kulturális, történelmi hagyományokkal rendelkező közösségnek. „Új tartalmat kap tehát a nemzet fogalma, és ez a határon túli magyarokat az alkotmány eszközével is a nemzet részeivé nyilvánítja” – mondta Batiz András kormányszóvivő. Az alkotmánymódosítás szövege csak gesztus, mondta Eörsi Mátyás (SZDSZ), szerinte a határon túliak ügyében egy tisztességes, Európa-centrikus, reális politikára van szükség. Az MDF egyetért a kormány azon szándékával, hogy bekerüljön az alkotmányba: a Magyar Köztársaság a határon túli magyarokért felelősséget visel – mondta Csapody Miklós MDF-es képviselő. Ez korábban az MDF javaslata volt, évekkel ezelőtt ő maga nyújtott be hasonló alkotmánymódosítási javaslatot. /Kormánydöntés a határon túli magyarok közjogi státuszáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Roppant megtisztelő, ha az emberről hivatalosan is elismerik, hogy azonos önmagával. A jelenlegi magyar kormány ezt a gesztust kívánja megtenni a „határon túli” magyarok irányában, írta Papp Attila Zsolt. Kizárólag az SZDSZ állt ki a javaslat ellen. Aki ismeri a magyar liberálisoknak minden, szimbolikus és gyakorlati nemzetpolitikai kezdeményezéssel szembeni frusztrációját, nem csodálkozik ezen. Az viszont túlzás, hogy ez lenne az elmúlt tizenöt év legfontosabb nemzetpolitikai lépése Ezt állította Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A kormány javaslata annak „a december 5-i népszavazásnak az évfordulója tájékán született, amelynek végeredményétől éppen nem a magyar nemzethez való tartozásunk érzése erősödhetett meg”, állapította meg a cikkíró. Magyarországon rajtolt a választási kampány, ezt figyelembe kell venni. /Papp Attila Zsolt: Az ajándék ló. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

Magyar karok létrehozását kérte a BBTE szenátusától Egyed Emese, Kása Zoltán és Sárkány-Kiss Endre. A javaslat szerint az egyetem magyar oktatói versenyvizsga nélkül kerülnének át az új struktúrába, amelyet a tervek szerint a Természet-, Humán-, Társadalomtudományi Kar alkot majd. A már létező, és önálló magyar karként működő Református és Római Katolikus Vallástanárképző Kar a módosítás után is változatlanul működne tovább. A Közgazdaságtudományi, Jogi, Testnevelési és Pszichológia Karon működő magyar tanszékek pedig nem tömörülnének az új szerkezetbe, ezek a jelenlegi, szakonkénti és nem nyelvi kritériumok alapján elkülönített karokban működnének tovább. A Természettudományi Kar a matematika, informatika, fizika, kémia, valamint biológia és geológia tanszékeket tömörítené. A Humántudományi Kar pedig a történelem, filozófia és logika, nyelvészet, magyar irodalom, etnográfia és antropológia, újságírói, színház és televízió, valamint tanárképzési tanszéket tartalmazná. A harmadik, legkisebbnek tervezett Társadalomtudományi Karon a szociológia és szociális munkás, politikatudományi és közigazgatási, illetve földrajz tanszékek működnének. A magyar karok létrehozása után az egyetem laboratóriumait továbbra is közösen használná a román és a magyar tagozat. A kérés előterjesztői statisztikát is csatoltak a dokumentum mellé, amelyből kiderül, hogy a BBTE magyar oktatóinak a 83 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Az adatok a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által végzett aláírásgyűjtéséből származnak /179 magyar oktató közül 149 támogatja az új struktúrák létesítését, 28-an tartózkodtak, és mindössze 2-en ellenezték a tervet/. Kovács Lehel, a BKB alelnöke, az egyetem oktatója elmondta: az oktatók kérvényükben január 30-át állapították meg határidőként, mivel azt szeretnék, hogy az egyetem legfontosabb döntéshozó testülete eddig vitassa meg a kérést. /Borbély Tamás: A magyar karok létrehozását kérik a BBTE szenátusától. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Heves reakciót váltottak ki Erdélyben Salat Leventének, a BBTE rektor-helyettesének a Kossuth Rádióban a minap elhangzott kijelentései, amelyekben meglehetősen pesszimistán vázolja fel az erdélyi magyarság jövőjét. Eszerint az erdélyi magyarság dimenzióiban elveszíti a politikailag releváns közösség szerepét, és néhány évtizeden belül etnográfiai színfolttá redukálódhat. Salat Levente kijelentette, hogy a reakciót nem a Kossuth Rádióban elhangzott interjú állításai fakasztották, hanem a szerinte félresikerült írásos összefoglaló, amely a rádió honlapján jelent meg. Salat leszögezte, nem igaz, hogy kivándorlásra bujtatja az erdélyi magyarságot. Az általa jelzett tendencia „talán még nem visszafordíthatatlan realitás”. Salat kritikája elsősorban az erdélyi magyar elitet célozta meg, amely, „elenyésző kivételtől eltekintve, a román féllel történő kapcsolatba való invesztálást módszeresen fölöslegesnek tartotta az elmúlt 15 év során. Közösségi érdekeink érvényesítésében a nemzetközi nyomásgyakorlásban, a hatalmi pozícióban bíztunk inkább, és nem törekedtünk elég módszeresen arra, hogy azokat a román partnereink saját érdekükként fogják fel. Amikor pedig a kicsikart törvények alkalmazhatatlanságának, elszabotálásának a tényeivel szembesülünk, értetlenül állunk beállítottságunk, bár nehezen elfogadható, mégis logikus következményei előtt.” Mindez a kisebbségi törvényre is alkalmazható. /Rostás Szabolcs: „Nem bujtatok kivándorlásra” Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi magyarság perspektíváiról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

Politikai visszarendeződésnek is lehet minősíteni azt, ami a Kolozs Megyei Kataszteri- és Ingatlannyilvántartási Hivatalban az elmúlt napokban történt. A Szociáldemokrata Párt egy bírósági ítélet alapján visszanyerte az intézmény igazgatói tisztségét, és ennek következtében november 29-én leváltották Sztranyiczki Szilárdot, aki a koalíciós megegyezés során foglalta el eddig az igazgatói széket. Sztranyiczki Szilárdot már hatszor nevezték ki és váltották le a kataszteri hivatal igazgatói tisztségéből. /(i): Leváltották Sztranyiczki Szilárdot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

– A határon túli magyar szervezetek pályázatait és a megítélt támogatások többségét ezentúl bárki megtekintheti a világhálón – jelentette ki Szabó Vilmos politikai államtitkár december 1-jén Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) tartott sajtótájékoztatóján. Az adatbázis célja, hogy minden pályázatról és minden pályázóról tudjanak, és a rendszer segítségével ki tudják szűrni a párhuzamosságokat. A http://tamogat.htmh.gov.hu/tamogatas címen elérhető térképen a többi közt követhető, hogy melyik térségben, illetve településen milyen mértékű támogatást vettek eddig igénybe a pályázók. Az adatbázisban jelenleg 35 milliárd forint igényelt, és 22 milliárd forint megítélt támogatásra utaló adat szerepel, de az adatbázist folyamatosan frissítik, visszamenőlegesen is. Az idei ötmilliárd forint támogatási igényből 1,28 milliárdot ítéltek meg a döntéshozók. Ebből mindeddig 44,1 millió forintra szerződtek és 39,1 milliót fizettek ki. Szentgyörgyi Lajos, a HTMH elnöki főtanácsadója közölte, hogy a központi koordinációs keret támogatásait csak technikai számon rögzítik a rendszerben, így nem tudható, melyik szervezet mekkora összeget kapott. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap tanácsának elnöke közölte: az alap rendelkezésére álló 975 millió forintot még ebben az évben kifizetik a nyertes pályázóknak. A Szülőföld Alap keretének kifizetése nem érinti az Illyés Közalapítványt, ahová az idei 920 millió forintos keretből eddig csak 483 millió forint érkezett meg. /Nyílt nyilvántartás a határon túli magyarok pályázatairól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Székely Istvánt, a romániai magyarság képviselőjét választották a Szülőföld Alap oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégiumának elnök-helyettesévé a testület november 30-i ülésén. A kollégium tagjai döntöttek a beérkezett pályázatokról. A pályázati döntések a külügyminiszter jóváhagyását követően megtekinthetőek lesznek a www.szulofold.hu honlapon. /Döntöttek az első pályázatokról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Egyre több kamaszkorú fiatal hagyja el Romániát, hogy külföldön próbáljon szerencsét. Többségük dolgozni szeretne, de sokan lopásra vagy prostitúcióra kényszerülnek, hogy élni tudjanak – állította a Gyermekért, Közösségért és Családért Alapítvány tanulmánya. A kiskorúak párizsi bírósága elé kerülők egynegyede román állampolgár. A francia bíróság elé kerülő román kiskorúak 40 százaléka Románia északi részéből, Máramaros vidékéről származik. /Külföldön dolgoznak a máramarosi kamaszok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Basescu államfőnek címzett nyílt levelében kérte, hogy az államfő fogadja el, nemzetközi részvétellel induljanak tárgyalások Székelyföld közigazgatási-területi autonóm-eurorégió törvény általi – létrehozásáról. /Nemzetközi tárgyalást kér Csapó Basescutól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Homlokegyenest mást tapasztalt Borbély László középítkezésekkel és területfejlesztéssel megbízott miniszter az árvíz sújtotta Temes megyei településeken folyó rekonstrukcióknál, mint amit egy héttel korábbi temesvári villámlátogatásakor jelentettek neki, és amit ő a sajtóval közölt. Akkor azt mondta: a 819 újjáépítésre jelölt házból 261 maradt még hátra, ebből 215-öt befejeznek a november 30-i határidőre, és csak 46 esetében szükséges újabb kéthetes haladékot adni az építkezést végző cégeknek. Valójában 182 lakóépületek nincs kész, és a jelek szerint lehetetlenség befejezni december 15-ig. Többek között Fényen 112, Óteleken 39, Jánosföldén négy házat kellene addig átadni. “December 15-ig minden házat be kell fejezni, kifogásokat nem fogadok el a késlekedésre” – sürgette a munkálatokat a miniszter, aki menesztette tisztségéből az építkezéseket vezető Országos Lakásügynökség (ANL) területi kirendeltségének igazgatóját, Ionel Laichici-ot. /P. L. Zs.: Döbbenet: 46 helyett 182 házat kell befejezni. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

November 30-án tartotta ülését a Sepsiszéki Székely Tanács. A küldöttek beszámolót hallgattak meg az autonómiatörekvések aktuális fejleményeiről, a helyi népszavazások kezdeményezéséről saját határozatot fogadtak el, amelyben leszögezik: ,,ha a felkérés benyújtásától számított harminc napon belül az önkormányzatok nem határoznak a népszavazás kiírásáról, akkor polgári kezdeményezésekkel igyekeznek nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hogy a tanácstagok legalább egyharmada éljen a törvény adta lehetőséggel, és kezdeményezze a népszavazási határozat elfogadását”. Az autonómiatörekvések ismertetése érdekében minden településen lakossági fórumokat, tájékoz­tatókat szerveznek. A testület Balla Barna lemondása után a Sepsiszéki Székely Tanács elnökévé Benedek Barna málnásfürdői küldöttet választotta, akit az eddigi alelnök, Kovács István és titkár, Gazda Zoltán segít munkájában. /(Dánél): Benedek Barna az új elnök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

A Magyar Polgári Szövetség vezetősége arra kéri az erdélyi magyarokat, hogy december 5-én, a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás első évfordulóján gyújtsanak gyertyát a templomok előtt. Közleményében az MPSZ kifejti, a tavalyi népszavazás sikertelenségére az erdélyi magyarságnak higgadtan kell válaszonia. Sepsiszentgyörgyön a római katolikus templom udvarára várják a magyarokat, hogy gyertyát gyújtsanak, nyilatkozta szerdán Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke. /Gyertyagyújtásra szólít az MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Egyik vezetőjét, Dénes Istvánt indítja jelöltként a Nemzeti Szabadelvű Kör az RMDSZ alsóháromszéki területi elnöki tisztségéért folyó versenyben. Dénes István a tavalyi polgármesterválasztás harmadik helyen végzett jelöltje volt a megyeszékhelyen, a szavazatok számottevő részét sikerült összeszednie. A Nemzeti Szabadelvű Kör a tavalyi választások nyomán jött létre, országosan elismert platformja az RMDSZ-nek. Dénes István Pető Antal ügyvezető elnök és Szőcs Endre ifjúsági alelnök társaságában jelentette be, hogy fő feladatának az országos szervezetté fejlesztést tekinti. Legsürgősebb a székelyföldi régió létrehozása, lesz egy közép-erdélyi, egy partiumi-bánsági és egy óromániai-dobrudzsai szervezet is. A Kör 30 alapító tagján kívül pillanatnyilag 85 rendes taggal és kb. 3000 támogató taggal rendelkezik. Van egy képviselője Markó Béla elnöki kabinetjében is. A Nemzeti Szabadelvű Kör szövetségesének tekinti a liberális áramlatokat, meggyőződése, hogy a magyarságot a regionális politizálás vihetné előre. Szőcs Endre szerint az RMDSZ és az MPSZ is egyaránt elmarasztalható abban, hogy ,,adminisztratív politi­zálást” folytatnak, fontos lenne alulról és a civil szférában is építkezni, ezáltal gátat vetni az ifjúság kivándorlásának. A Kör hangsúlyozottan igényli a nemzedékváltást is az RMDSZ-en belül, mégpedig az ,,ál generációváltás” helyett a valódit. Ezt Dénes így magyarázta: nem a mások által előtérbe tolt ún. ifjakra gondolnak, hanem a feltörekvő nemzedék igazi képviselőire. A Kör sérelmezi, hogy nem hívták meg a helyi három másik RMDSZ platform választások előtti tanácskozására, a belső választások idején megkezdett gáncsoskodás ma sem ért véget. /(b.kovács): Országos hálózattá válni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

Többségi szavazattal elutasította Marosvásárhelyen a városi önkormányzat azt a határozattervezetet, melyet a Vatra Romaneasca szervezet, a Nagy-Románia Párt /PRM/, valamint Ioan Sita PRM-s tanácsos nyújtottak be, kérve azoknak a tanácsi határozatoknak a visszavonását, melyek alapján, Marosvásárhelyen a Calarasilort Kossuth utcára, az Antonescu sétányt Vársétányra keresztelték vissza. Szerintük Kossuth Lajos célul tűzte ki az összes román kiirtását és 40 ezret meg is ölt. /Bögözi Attila: Marad Kossuth és a Vársétány. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Gyakori igazgatócserék, lemondások és elbocsátások után normalizálódni látszik a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ élete. Az elmúlt hét végén rendezett ötéves születésnapon az derült ki, hogy a ház egyre inkább kezdi betölteni eredeti szerepét. „Mára nemcsak a kálvinizmus, hanem a magyar kultúra egyik legfontosabb bástyájává nőtte ki magát” – mutatott rá a központ megálmodója és létrehozója, Csiha Kálmán nyugalmazott püspök. A diakóniai otthonban ma már három intézmény – a Református Asszisztensképző Főiskola, a most induló otthoni beteggondozó szolgálat és maga az étteremmel és szálláshelyekkel rendelkező Bod Péter Központ – működik, ezenkívül számos egyházi és világi tevékenység színhelye. A társadalmi és művelődési rendezvények, konferenciák, bálok, kiállítások szinte egymást követik. A marosvásárhelyi diakóniai és tanulmányi ház öt évvel ezelőtt a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központ mintájára készült. Az EREK akkori püspöke, Csiha Kálmán nyugat-európai és tengerentúli gyűjtőkörútra indult, abbó építették az ingatlant. A nyugalmazott püspök a ház jelenlegi igazgatója, Ábrám Zoltán Bod Péter-emlékplakettel tüntette ki. A központban Új kihívások az otthoni beteggondozó szolgálatban címmel konferenciára került sor. Előadások hangzottak el a diakónusok tevékenységéről, az egészségbiztosításnak az otthon gondozottakra vonatkozó rendelkezéseiről, a Caritas otthoni beteggondozó szolgálat tevékenységeiről és a Diakónia Keresztyén Alapítvány működéséről. /Szucher Ervin: Egyházi és kulturális bástya. Ötéves a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata december első felében több vendégszereplésre indul a Liliomfi című zenés vígjátékával. Rendező: Gali László. Előbb Magyarországon – Százhalombattán és Ausztriában – Bécsben lépnek fel, majd Gyergyószentmiklóson a Szentmiklós Napok rendezvénysorozaton szerepelnek, végül csíkszeredai vendégjátékon vesznek részt a marosvásárhelyi művészek. A marosvásárhelyi közönség elé december 11-én, vasárnap lépnek, akkor Visky András A szökés című darabja lesz műsoron. /Körúton a Liliomfi. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

A hat évvel ezelőtt Zabolán létrejött Basa Tamás Gazdasági Kulturális Egyesület a szülőföldön való megmaradást, a munkahelyteremtést és a széles körű kapcsolatteremtést tűzte ki céljául, nyilatkozta az elnök, Pásztori Tibor Endre zabolai nyugalmazott református lelkész. Az egyesület már kistérségi tömörüléssé minősült, s magában foglalja a Zabola-Réty kisrégiót. Kapcsolatokat teremtettek az ügyben segíteni tudó személyiségekkel, így a zabolai származású Csekme Évával, aki tagja a Magyarok Világszövetségének. Kaptak már segítséget az ősi zabolai templom renoválására, segítséget kértek pályázatok megírására, idegen nyelven megjelenő pályázatok lefordítására. Kapcsolatban állnak képviselőkkel, szenátorokkal és a megyei tanáccsal. Kapcsolatot teremtettek Nyíregyházával, a szlovákiai Martos nevű településsel, és most van alakulóban kapcsolatuk a magyarhoni Kétpóval. /(kisgyörgy): A zabolai Basa Tamás Gazdasági Kulturális Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

Az RMDSZ vezetőségével, parlamenti képviselőivel és kormánytagjaival találkoztak november 29-én az Új Magyar Szó (ÚMSZ) bukaresti szerkesztői. Az eszmecserén mind a politikusok, mind az újságírók elmondták, hogyan látják a politikum és a sajtó viszonyát, illetve a magyar kisebbség helyzetét. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az ÚMSZ a legjobb úton halad afelé, hogy az erdélyi magyarság mérvadó napilapjává váljék. /G. G.: RMDSZ-ÚMSZ „csúcstalálkozó”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Dr. Kovács Zita főorvos, a Pro Vita Hominis Társaság vezetője Árkoson átadta az Irgalmasság Anyja Kismamaotthon vezetését a ferences nővéreknek. ,,Isten hozta a ferences nővéreket haza, szülőföldjükre” – köszöntötte Tamás József segédpüspök december 1-jén Árkoson a szerzetes nővéreket. /Józsa Zsuzsanna: Átvették a kismamaotthont. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

A Magyarnóta-szerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesülete tavaly mutatkozott be először Arad megyében: Ágyán, Kisjenőn és Aradon telt ház előtt tartottak egy-egy nagy sikerű nótaestet. Az egyesület elnöke, dr. Majzik István most újra Aradon járt, javaslataival. Elmondta, hogy kihasználva Románia EU-csatlakozását, közösen elkészítendő pályázatok útján szeretnének pénzt szerezni a kölcsönös kulturális tevékenységhez. A hivatalosan bejegyzett egyesületekkel, esetleg intézményekkel megállapodást kötnének, amelyben rögzítik a fellépés időpontját, feltételeit, beleértve az anyagiakat is. E fellépéseket szeretnék kétoldalúvá tenni. /Balta János: Határtalan lehetőségek. Szeged a kezét nyújtja. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

József Attila halálának évfordulóján, december 3-án a székelyudvarhelyi Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár (NYÖP) irodalmi köre és a kórus egy verses-dalos műsort mutatott be Bencze Ilona nyugdíjas tanítónő irányításával. /fbz: Verses-dalos műsort mutattak be József Attila emlékére. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./

Simon Gotthárd tanítónő több udvarhelyszéki, háromszéki és Brassó megyei településen tanított, munka után néptáncot oktatott, színdarabot tanított, maga is szerepelt, népművészeti gyűjtést végzett. Nyugdíjas évei alatt is aktív szerepet vállalt és vállal a népművészeti értékek átmentésében, tányérokat festett, felélesztette a bútorfestést Udvarhelyszéken. Mindemellett fest is. Tatrangon kultúrigazgatóként tevékenykedett, és felélesztette a hétfalusi csángók egy régi táncát, a boricát. 1980-ban jött Székelyudvarhelyre, és 1986-os nyugdíjba vonulása után is folytatta sokrétű tevékenységét. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség 2001-ben a bútorfestés kiváló mestere címet adományozta neki, munkásságát pedig 2004-ben életműdíjjal ismerték el. Simon Gotthárd Anna életében nagy tragédia történt, fia, a fiatal költő, Vass László Levente a katonaságnál elszenvedett kegyetlen bánásmód nyomán kialakult betegségben fiatalon elhunyt. /Kiss Edit: Simon Gotthárd Anna: Mindig pörögtem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./

Az Áprily-estek során, november utolsó napján Torockó és Nagyenyed festőművészére, Vass Albertre (1896–1969) emlékezett a nagyenyedi közönség. Király László, az ünnepelt egykori kollégája személyes élményei alapján idézte a festő emlékét, Pópa Tibor előadásban méltatta Vass Albert sokszínű művészetét, Hantz Lám Irén /Kolozsvár/ Vass Albert festményeinek tizenhárom reprodukciójával díszített 2006-os falinaptárát mutatta be. Vass Albert az internálás után, 1945-től a Bethlen Kollégium rajztanára volt. Feleségével, Székely Piroska keramikussal és tánctanárnővel együtt Nagyenyed meghatározó művész értelmiségije volt. Vass Albert olaj- és pasztellképeiben, akvarelljeiben és rajzaiban egy letűnt világot örökített meg, a népművészetéről híres Torockó és Torockószentgyörgy világát. /Józsa Miklós: Nagyenyed festőjére emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Megjelent Bartha Zoltán Béni levelei című ifjúsági kötete, a Tinivár Kiadó 150. kiadványaként. /Ö. I. B.: Béni serdülőkori levelei. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./