Románia lakosságának csupán 12 százaléka használja az internetet, szemben az Európai Unió 47 százalékos átlagával. A nyugdíjasok 1 százalék használja a világhálót. Internethasználatot illetően Románia az utolsó Európában. A Tudásra Alapozott Gazdaság elnevezésű program a kis helyi közösségek internetes hálózatának kialakítását célozza. A program a Világbank támogatásával, a Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium szervezésében zajlik. A pályázati úton kiválasztott települések úgynevezett Elektronikus Hálózat a Helyi Közösségért megoldásban részesülnek. November 21-én Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke avatja fel az első Elektronikus Hálózatot a Helyi Közösségért és ennek keretében a lakosság számára létrehozott Közösségi Tudásközpontot Korondon. A magyarországi diákok 87 százaléka használja a világhálót, a román diákok 51 százaléka. /(ke): Internetezésben utolsók vagyunk Európában. A hazai nyugdíjasok 1 százaléka használja a világhálót. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

Hivatalosan is megkezdte a párttá alakulásához szükséges aláírások gyűjtését a Magyar Polgári Szövetség a hét végén Sepsiszentgyörgyön. Szász Jenő, a szervezet elnöke elmondta: a kisebbség kisebbségének pozíciójából nehéz politikai alternatívát felépíteni, de nem lehetetlen feladat, ezért nem adják fel a küzdelmet. /Párttá alakulna az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség elnöke kijelentette: az utóbbi években 250 000 erdélyi magyar vándorolt ki Romániából. “Az erdélyi magyar közösség 250 000 lelket veszített az utóbbi években, és ha ez a tendencia folytatódik, Sepsiszentgyörgy Marosvásárhely helyzetébe, Marosvásárhely pedig Kolozsvár helyzetébe kerül” – mondta Szász. Az MPSZ elnöke szerint a kivándorlók a 20 és 40 év közöttiek, azok, akik gyermeket vállalnak, és adót fizetnek. /Negyedmillióval fogytunk. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében létrejött a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, amely a magyar tagozat támogatását vállalja magára. A Bolyai Társaság szintén betölt ilyen háttérintézményi és szolgáltató-egyesületi szerepet. Az egyetemi oktatóknak a különböző szakmai és szociális problémáiban, illetve különböző egyetemi rendezvényeknek a megszervezésében segítenek, vagy közvetlen pályázatok útján, vagy oktatók és tanszékek pályázatainak a közvetítésével. A múlt héten adtak le ilyen célra a Szülőföld Alaphoz egy majdnem százoldalas pályázati anyagot. /Ö. I. B.: Van esély a magyar tagozat önállósodására. Interjú dr. Veress Károllyal, a Bolyai Társaság elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

1944 szeptemberében az egyetem rektori tanácsa úgy döntött, hogy az intézményt nem menekíti el a városból. 1945. december 11-én, központi rendelettel, a kolozsvári Magyar Tannyelvű Állami Egyetemet Bolyairól nevezték el. A 60. évforduló kapcsán Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben november 19-én a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórum társrendezvényeként, Bolyai Egyetem Emlékkonferenciát tartottak. Veress Károly, a Bolyai Társaság elnöke kifejtette: rendezvényük célja nem a múltba fordulás, hanem a jövőépítés. Utána neves egyetemi tanárok és kutatók részéről tíz előadás hangzott el. Gaál György az erdélyi egyetem megteremtésére kifejtett törekvéseket vette számba János Zsigmond fejedelemtől, Báthory István, Báthory Gábor és Mária Terézia korát érintve, Ferenc József idejéig, amikor 1872. november 10-én megnyílhatott a Magyar Királyi Tudományegyetem. Egyed Ákos gróf Mikó Imrének az egyetemalapításban betöltött szerepéről beszélt. Csetri Elek „A Bolyai Egyetem a politika sodrásában (1945–2005)” című előadásában végigkövette azokat a történelmi és politikai eseményeket, amelyek az egyetem sorsát alakították. Gábos Zoltán a Bolyai Egyetemen folyt fizikusképzést elevenítette fel. Kerekes Jenő a BTE-n tapasztalt jogász és közgazdászképzési nehézségekről szólt, ezen a területen a magyar nyelvű képzés évtizedekre szünetelt, csak 2000-ben indulhatott be újra. Molnár Jenő felelevenítette a sokoldalú, a tudós és tudománynépszerűsítő Tulogdi János professzor alakját. Balázs Sándor ismertette a tudományos munka mérlegeként 1955-ben készült, huszonnyolc tanulmányból álló gyűjteményt /A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem 1945-1955/. Péntek János „A Bolyai Egyetem hatása és példája az anyanyelvű képzésben” című előadásában hangsúlyozta, hogy a trianoni diktátum a magyar nyelvben is törést, területi és funkcionális regressziót okozott. Horváth Andor filozófiai szempontból vizsgálta meg a modern tudományosság megteremtésének feltételeit, a tudós és a hatalom viszonyát. /Ördög I. Béla: Bolyai Egyetem Emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

November 18-án tartották Marosvásárhelyen az EMKE-közgyűlését. Folytatják a hagyományos tevékenységeket – mint a Gyöngykoszorú találkozók, civil szervezetek fóruma, Mindentudás Egyeteme, részvétel a Marosvásár-helyi Napokon, emellett pedig újabb rendezvények szervezésére is lehetőség nyílik – fogalmazták meg a jövő évi teendőket. Az elmúlt év tevékenységéről dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke számolt be. A legnagyobb megvalósításként a Don-kanyarban elesett áldozatok tiszteletére felállított emlékmű felavatását említette. A Marosvásárhelyi Napokon társszervezőként szerepeltek a Kárpát-medencében fekvő Vásárhely elnevezésű települések találkozóján. A tagsággal és a szimpatizánsokkal való szorosabb kapcsolattartás, az információszolgáltatás, a megyében működő közművelődési egyesületek, csoportok feltérképezésének fontosságát emelte ki az EMKE elnöke. A közgyűlésen tisztújításra is sor került. Ábrám Zoltán elnök mellett Kilyén Ilka, Ábrám Noémi, Barabás László, Náznán B. Olga, Fazakas Ildikó, Kiss Zoltán tölt be a megyei EMKÉ-ben vezető funkciót. /Mészely Réka: Tisztújítás és jövő évi tervek az EMKÉ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./ Az elnök által többször felfüggesztett, majd határozatát mindannyiszor visszavont tisztújító közgyűlést tartott a hét végén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete. A vita alapvető forrása a megyei szervezet elnöke, Ábrám Zoltán és alelnöke, Náznán Olga közötti nézeteltérés volt. Előbbi kijelentette ugyanis, nem óhajt alelnökével tovább dolgozni, az alelnökhöz viszont a közgyűlés ragaszkodott. Náznán Olga azt rótta fel Ábrámnak, hogy nincs tekintettel az alelnökök munkájára. Ábrám visszautasította a személye elleni kifogásokat. Nagy Pál közíró, miután az alapszabályhoz ragaszkodva felrótta, hogy a közgyűlés nem statutáris, továbbá: a nem volt pénzügyi beszámoló, otthagyta a közgyűlést. A távozó példáját többen követték. A maradék testület, rövid tanácskozás után, a régi vezetést közfelkiáltással új mandátummal bízta meg. /Lokodi Imre: EMKE-tisztújítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Az agrárium fontos kérdéseiről hangzottak el előadások az Erdélyi Múzeum- Egyesület /EME/ hét végi rendezvényein, Kolozsváron és Marosvásárhelyen. „A Sapientia kertészhallgatói olyan színvonalas előadásokat tartottak, amelyek bármilyen nemzetközi konferencián megállnák a helyüket” – nyilatkozta Jakab Sámuel, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Agrártudományi szakosztályának elnöke. Az EME A magyar tudomány napja Erdélyben címmel tartott tudományos konferenciáján részt vett Berényi Dénes akadémikus, az MTA határon túli magyar tudományosságért felelő tagja is. A plenáris rész előadásai az erdélyi tudományosságról szóltak, olyan témakörökben, mint a magyar felsőfokú agrároktatás Erdélyben gróf Mikó Imre meghatározó szerepe az Erdélyi Gazdasági Egylet fejlődésében, tájkultúra és nemzeti identitás. A szekcióüléseken két nagy témacsoportra bontva – kertészet, környezet, valamint mezőgazdaság, állattenyésztés – sorjáztak az előadások. /Bögözi Attila: Az EME és az agrárium. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Első alkalom volt, hogy a két ország tudományos akadémiája nem Bukarestben vagy Budapesten, hanem Csíkszeredában, a Sapientia Egyetemen szervezte meg közös rendezvényét, a Román–Magyar Gazdasági Kerekasztalt. A Román Akadémia Nemzeti Gazdasági Kutatóintézete (NGK), valamint a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete (VGKI) között már a 80-as évek végétől létezik együttműködés. Mircea Ciumara volt pénzügyminiszter, az NGK elnöke szerint fontos, hogy a két akadémiai intézet kölcsönösen informálja egymást kutatási eredményeiről, másodsorban pedig a régióban végbemenő gazdasági folyamatok kapcsán közös álláspontot alakít ki a két intézet, amelyet javaslat formájában terjesztenek a két ország kormánya elé. A kutatások főként Románia és Magyarország EU-csatlakozási problémáit, a gazdasági átmenet sajátos folyamatait, valamint a globalizációs témaköröket érintik. /Orbán Ferenc: Román–magyar akadémiai kerekasztal. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 21./

A hét végén második alkalommal szervezték meg a Hargita Megyei Civil Konferenciát, amelyen a megyében működő fontos egyesületek, alapítványok, szövetségek képviselői vettek részt és folytattak párbeszédet a megyei, helyi és országos döntéshozók képviselőivel. – A megyei önkormányzat a civil szféra szereplőit elfogadja egyenlő partnernek, jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. A második konferencián már jóval nagyobb számban jelentek meg a nemkormányzati szervezetek képviselői. – Bátorságot kap a civil társadalom, és megérti azt, hogy próbálják elfogadni őt – mondta Potozky László, a Csíki Magánvállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Borboly Csaba szerint az Országos Ifjúsági Hatóságnak nincs elegendő forrása ahhoz, hogy a megyében létező táborokat felújítsa, így a civil szférából próbálnak bevonni forrásokat. Az Úz-völgyi tábor kapcsán megállapodás jött létre a Bákó megyei és a Hargita megyei Ifjúsági Hatóságok között, így megvan az esély arra, hogy a tábor tényleg visszakerüljön Hargita megyéhez. /A partnerségen a hangsúly. Civil konferenciát tartottak Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

November 19-én, Árpád-házi Szent Erzsébet napját méltóképpen kívánta megünnepelni a nevét viselő minorita tartomány, valamint az arad-belvárosi Páduai Szent Antal plébánia. Horváth János atya, minorita tartományfőnök a minorita palota hátulsó részében felszentelte a szegénykonyhát. Naponta olyan 50 személy kap itt ebédet ingyen, akik szociális felmérés során találtattak rászorulóknak. Aradon a Páduai Szent Antal Szegénykonyha nevű intézmény önkéntesek közreműködésével fog működni. A felszentelési ünnepségen Bognár Levente, Arad alpolgármestere köszönetet mondott a szegénykonyha létrehozásáért és működtetéséért, amely Arad szociális gondjain hivatott könnyíteni. /Balta János: “Úgy szeressünk, ahogy Te szerettél bennünket!” Páduai Szent Antal Szegénykonyha Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

November 19-én Arad a Jelen Ház kávézójában átadták a nyáron meghirdetett Riporter kerestetik verseny díjait. Első díjat nem adtak ki, a másodikat Sinka Pál (Pécska), a harmadikat Dávid Éva (Arad), a két különdíjat Szakács Izabella és Nagy Henriette érdemelte ki. A díjakat Szőke Mária, a Nyugati Jelent kiadó Occident Media Kft. igazgatónője adta át. /Díjak fiatal riportereknek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

November 19-én Pécskán ünnepi ülést rendezett a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület. Megkoszorúzták a 130 esztendővel ezelőtt Pécskán született, gróf Klebelsberg Kunó miniszter mellszobrát. A koszorúzók között volt Klebelsberg Éva, az egykori magyar oktatási miniszter unokahúga Ezt követte a közösségi, helyi, kisebbségi oktatásról szóló ünnepi ülés. Részlet hangzott el az eddigi egyetlen fennmaradt Klebelsberg-hangfelvételről. Nagy István bemutatta a kultuszminiszterről készült rövid diavetítést. Klebelsberg Kunó 1875-ben született Magyarpécskán, jogot tanult Budapesten, Berlinben és Münchenben, a Sorbonne-on pedig történelmet és közgazdaságtant is hallgatott. Először Kolozsvár, később Sopron, majd Szeged országgyűlési képviselője, 1922–31 között a konszolidációs Bethlen-kormány kultuszminisztere. Az iskolaépítő és iskolareformer, tudománypolitikus, egyetemépítő, a sportot is támogató Klebelsberg 1932-ben váratlanul, paratífusz következtében hunyt el, s a szegedi Fogadalmi templom kriptájában nyert örök nyugodalmat. Az ünnepi ülés hozzászólói közül Horváth László, a budapesti Puskás Tivadar Iskola igazgatója a magyarországi tehetséggondozó programról beszélt, Dóczi Tamás az önkormányzatok oktatási feladatait ismertette. Felolvasták Matekovits Mihály dolgozatát a magyar nyelvű oktatás helyéről és szerepéről. /Irházi János: Klebelsberg Nap Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

November 19-én felavatták a gátaljai e-Magyar Pontot, a magyar Informatikai Minisztérium, valamint a romániai Progress Alapítvány támogatásával létrehozott számítógépes központot. A temesvári Szórvány Alapítvány pályázott meg két számítógépet a városkának, amit meg is nyert, a hozzá tartozó nyomtatóval, fény- és távmásolóval. Az e-Magyar Pont a Gorove László Társaskör székhelyén fog működni, az ünnepélyes avatón megjelent Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő és Nász Julianna helyi RMDSZ-elnök. A rendezvényen részt vett Kiss Károly, a megyei magyar gazdaegyesületek elnöke is, ugyanis szintén ezen a napon tartotta alakuló ülését és táblaavatóját a (Gorove-társaskörrel egy székházban működő) Gátaljai Szent István Gazdakör. A nap harmadik rendezvénye a kultúrotthonban tartott Erzsébet-napi bál volt. /P. L. Zs.: Hármas rendezvény Gátalján. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

Marosvásárhelyen november 19-én a telt házas Kultúrpalota ünnepelte a kétszázharmincnyolc lakosnak Zalaegerszeg testvérváros tiszteletbeli polgárává avatását. Az összmagyarságban, együvé tartozásban gondolkodók Zalaegerszegen nem értettek egyet a múlt évi december 5-i népszavazás eredményével, ezt sajátos módon kifejezésre juttatják: „az egymás iránti felelősségtudat, a közös múlt, nyelv és hagyományok arra köteleztek, hogy ezt a csekélyke lépést megtegyük, bár nem nekünk kellene itt állni és ily módon próbálkozva jóvátételt tenni, Magyarország miniszterelnöke kellene a Kultúrpalota színpadáról magyar útleveleket és személyi igazolványokat adományozzon az itt élő véreinknek” – mondta dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere. A műsorvezető Kilyén Ilka színművésznő volt, a fellépő Szabó Csilla budapesti énekesnő immár „hazajár” Erdélybe. /(f.): Minden magyarért felelősen. Zalaegerszeg tiszteletbeli polgári címeket adományozott. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

Újszentesen író–olvasó találkozón mutatták be a Nyugati Jelen 2006-os Évkönyvét. Szűcs András Ottó tiszteletes, a helyi magyarság lelkes közösségszervezője biztosított helyet a rendezvénynek. /Kalendárium-bemutató Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

Déván, a belvárosi római katolikus templomban tartott ünnepi szentmisével kezdődött november 20-án Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének 425. évfordulója alkalmával tartott megemlékezés. A fejedelem marosillyei omladozó szülőházának felújítását a Böjte Csaba atya vezette Szent Ferenc Alapítvány vállalta magára. /CH. A.: Bethlen Gábor felújított szülőházának átadási ünnepsége. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./ Délután a Marosillyén, Bethlen Gábor felújított szülőházában folytatódott az ünnepség. Bethlen Gábor a marosillyei várban született. Öt évvel ezelőtt az épület az összeomlás szélén állt. Böjte Csaba atyának a 2004. december 5-i népszavazás okozta keserűségben született elképzelése szerint múzeumszerűséget lehetne berendezni, elsősorban magyar ifjak számára. Jó lenne, ha nem lenne többé olyan anyaországi fiatal, aki érettségi előtt ne járt volna Erdélyben, a magyar történelmi emlékhelyek nyomán. S Arad után Marosillye fontos megálló lenne útban Vajdahunyad, Kolozsvár vagy Székelyföld felé. Az ötlet tetszett Bethlen Farkasnak, aki magyar óvodákat és ifjúsági központokat működtet Erdélyben és Kárpátalján, s együttműködéséről biztosította Böjte atyát. /Chirmiciu András: Magyar múlt és magyar jövő. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

Vágás és Székelydobó két összeépült falu közös templommal. A helybéli Márton Áron Egyesület elnöke, Székely Zoltán elmondta, hogy a templom körül, a két falu határának találkozásánál közös központot terveztek, amelynek kialakítása megkezdődött. A kilencvenes években már elkészült a két világháborúban elesett dobói és vágási katonák emlékére állított Hősök emlékműve. Ugyancsak a közös, már parkosított téren állították fel a Márton Áron-emlékművet. Az általános iskola és az óvoda elé egy-egy faragott székely kaput terveznek. /bbj: Két falu közös központja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

Megnyílt a kolozsvári születésű Horváth Szőke Gyöngyvér tárlatának a Haáz Rezső Múzeumban, Székelyudvarhelyen. Az 1977-ben grafika szakot végzett képzőművész kollográfiáin, pasztelljein visszafogott színek dominálnak. /Barabás Blanka: Tetten érni a lelket. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

November 18-án a hatvanéves Cseke Péter publicistát, kultúrtörténeti esszéírót, krónikás tudósítót köszöntötte az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány meghívására összesereglett közönség Székelyudvarhelyen. A hatvanéves közírót köszöntő est vendégei voltak Albert Júlia kolozsvári színművész és Csép Sándor nyelvész. Cseke Péter a rendszerváltás óta nemcsak Erdélyt, Romániát, hanem a nyugat-európai országokat is járja mint meghívott előadó. Az esten bemutatták „Jöjjön el a mi időnk” című kötete. Emlékezetes kötetei: Víznyugattól vízkeletig, Látóhegyi töprengések, Könyv és kenyér, Láthatatlan emlékművek, Hazatérő szavak. /Bágyi Bencze Jakab: Cseke Péter hatvanéves. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

November 18-án Kézdiszentléleken bemutatkozott dr. Borcsa János irodalomkritikus és kiadóvezető. Iochom István ismertette az idén megjelent Irodalmi horizontok című tanulmánykötetét, valamint az Ambrózia Kiadó /Kézdivásárhely/ eddig megjelent könyveit. A szerző elmondta: Kézdi­vásárhelyen született, de mindig kézdi­szent­lélekinek vallotta magát, itt éltek felmenői, ide kötik gyermekkori élményei. Borcsa Kézdiszent­lélekhez fűződő önélet­­­­rajzi töprengéseiből olvasott fel egy rövid részletet, majd azt javasolta, hogy a helyi könyvtár vegye fel Kemény Zsigmond nevét, hiszen az író Özvegy és leánya című regényének köszönhetően vált ismerté Kézdiszentlélek neve, és a Tarnócziak ma már romokban álló kastélya. Az Ambrózia Kiadó tizedik, a közeljövőben megjelenő kötete kézdiszentléleki kötődésű lesz, a 86 esztendős Ráduly Béla háborús visszaemlékezéseit jelenteti meg. /Iochom István: Találkozó Borcsa Jánossal (Kézdiszentlélek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

November 19-én Kovásznán emlékeztek a négy éve elhunyt filozófusra, íróra és tanárra, Fábián Ernőre. A megemlékezésen többek között megjelent Bayer Zsolt magyarországi publicista, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az MPSZ elnöke, Puskás Bálint szenátor és Zsuffa Levente polgármester. A sírnál tisztelgés után az egybegyűltek a művelődési házban folytatták az emlékezést, ahol részt vettek a Fábián Ernő Társadalmi-Kulturális Egyesület által szervezett emlékkonferencián. Bárdi Nándor budapesti szaktörténész körvonalazta Fábián Ernő helyét a romániai magyar elit nemzedéki csoportjain belül, majd hátrahagyott naplójának társadalmi összefüggésrendszeréről beszélt. Mint mondta: Fábián Ernő kisebbségpolitikus volt, akinek a hetvenes évek közepétől ’89–90-ig jegyzett naplója életművének kulcsfontosságú részét képezi. Gazda József kritikus, író, nyugalmazott tanár előadásában Fábián Ernőről, régi tanártársáról beszélt. /Bodor János: Fábián Ernőre emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

Traian Basescu államfő Franciaországba utazott, november 21-én Párizsban hivatalos megbeszélést folytatott Jacques Chirac elnökkel. A találkozón Románia uniós csatlakozásáról és európai biztonsági kérdésekről esett szó. A találkozó után Basescu elmondta, hogy Franciaország továbbra is fenntartások nélkül támogatja Románia EU-integrációját. /Basescu és Chirac Románia EU- csatlakozásáról tárgyalt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./ Az elnöki stratégia szerint ez az út egyik állomása a román külpolitika céljainak a világ fontos fővárosaiban való elfogadtatásának. /Traian Basescu bevonult Párizsba. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

A titkosszolgálati információk egységes feldolgozására külön struktúrát hoznak létre Romániában, amely nem a parlamentnek lesz alárendelve, hanem közvetett módon Traian Basescu államfőnek. Politikai elemzők a CNI létrehozásában az államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közötti politikai harc újabb – Basescu által megnyert – csatáját látják. /Hány szálon fut a hír? Az információ hatalom. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

Csak egységes politikai fellépéssel tudunk az erdélyi magyarságért cselekedni, és ennek érdekében ezután is helyet biztosítunk az RMDSZ-ben minden tenni akaró magyarnak, olvasható az RMDSZ-közleményben. A dokumentum a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) pártként való bejegyeztetéséhez kezdett aláírásgyűjtési akciója kapcsán emlékeztetett, hogy a Szász Jenő által vezetett szervezetnek ez a harmadik ilyen kísérlete. A párttörvény értelmében minden állampolgár csak egy politikai pártnak lehet tagja. A közlemény felkéri az RMDSZ-tagokat, hogy ne írják alá a listát. /RMDSZ: nem lehet egyszerre két szervezet tagja lenni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

A dögöljön meg a szomszéd kecskéje is típusú logikát követő MPSZ választásokon való indulási kísérlete kudarcot vallott ugyan a tavaly, de előbb vagy utóbb ez alighanem sikerülni fog Szász Jenőéknek, írta Salamon Márton László, a lap munkatársa. Az a baj, hogy az RMDSZ nem adja jelét, hogy felkészült volna arra: milyen stratégiát alkalmaz abban az esetben, ha magyar versenytársai is lesznek a választásokon. /Salamon Márton László: A kesztyű. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Rokonszenvtüntetést szervez november 24-én Budapesten, az Egyetem téren a Fidesz ifjúsági szervezete több civil egyesülettel közösen, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a Bolyai Egyetemért küzdő erdélyi fiatalokkal. A tüntetés megszervezésében a Fidelitashoz csatlakozott a Rákóczi Szövetség. Az önálló állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozásához vezető első lépés a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagjai szerint a BBTE-n tervezett önálló karok létesítése lenne. Az egyetemen oktatók több mint 80 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Hantz Péter közölte: Salat Levente rektor-helyettes csak bizonyos feltételek mellett vállalta, hogy az egyetem legfőbb döntéshozó testülete elé terjeszti a kérést, Nagy László rektor-helyettes „kerek-perec kijelentette, hogy nem ért egyet a magyar karok létrehozásával, és nem is hajlandó képviselni az ügyet, ezért a jelenlegi szerkezet megőrzését támogatta aláírásával”, Szamosközi István, a BBTE Akadémiai Tanácsának alelnöke pedig „úton-útfélen a magyar karok ellen érvel”. /Borbély Tamás: Budapesti tüntetés a Bolyai Egyetemért. A jövő héten kérik a BBTE szenátusától a magyar karok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

A román sajtó napok óta rágódik azon, hogy Erdély-szerte lehet vásárolni kis faliórákat Nagy-Magyarország térképével, magyar címerrel. A román nacionalizmus képviselői ezek láttán újult erővel harsoghatnak a magyar veszélyről. Jó részük máris összekapcsolta a jelenséget a kisebbségi törvény parlamenti vitájával. Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa kifejtette, ez nekünk árt, lerombolja a békés együttélés illúzióját. Az újságírónak elege van a zárt körben nagymagyarkodó mitugrászokból. Székelyföldön „értelmesnek látszó fiatalemberek” mondják, hogy ők nem tanulnak meg románul, „Magyar vagyok, nem szégyen”, „Igazságot Magyarországnak” „Szállj fel turulmadár”feliratú pólókat viselnek. A cikkíró szerint ezzel elveszítjük annak a kevés románnak a bizalmát is, aki jelenleg jóindulatú a magyarság iránt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kinek árt és kinek használ? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

November 21-én Budapesten az Országgyűlés elfogadta a Magyar-Román Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról törvényjavaslatot. A Gozsdu Közalapítvány székhelye Budapesten lesz, a Gozsdu-udvarban. Az alapítvány vagyonát a két állam paritásos alapon biztosítja: induló tőkeként 200-200 ezer eurót, a továbbiakban pedig minden évben minimum ugyanennyit. A közalapítvány tevékenységei között ösztöndíjak adományozása, csereprogramok szervezése, tudományos rendezvények, konferenciák szervezése szerepel, valamint a létrehozandó Gozsdu Manó Emlékmúzeum, Könyvtár és Stratégiai Partnerségi Intézet működésének támogatása. Odáig ment el a két kormány, ameddig elmehetett ebben az ügyben, nem kívánja átvenni az alapítvány majdani kuratóriumának funkcióit olyan kérdésekben, amelyeket ön fölvetett, ezekben az alapítvány kuratóriuma lesz az illetékes – válaszolta Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottsága elnökének ama felvetésére, miszerint a megállapodás szövegében van néhány pontatlanság, ami nem szerencsés. A lényege, hogy Románia lemond arról a vagyonjogi követeléséről, amelyet a Gozsdu-vagyonnal kapcsolatban megfogalmaztak – jelentette ki Németh Zsolt Ez azt is jeleni, hogy Magyarországnak azt a jogi álláspontját, miszerint az 1953-as vagyonjogi szerződés lezárta a Gozsdu-vagyonnak az ügyét, ezt elfogadta a román fél is. Somogyi Ferenc külügyminiszter utalt az 1953. július 7-én Bukarestben aláírt egyezményre, melynek tárgya a Románia és Magyarország között függőben lévő egyes pénzügyi és gazdasági kérdések végleges rendezése. Ennek keretében a felek kölcsönösen lemondtak minden 1945 előtt vagy után keletkezett egymással szembeni követelésről, beleértve a Gozsdu-vagyont is. Közben a Szent László Alapítvány bukaresti javainak sorsa feledésbe merül. Alapvetően azonos volt a Gozsdu-, illetve a Szent László Alapítvány célja: a másik ország fővárosában tanuló fiataloknak megteremteni a nemzeti közösséghez és vallásukhoz való tartozás feltételeit, hozzájárulni identitásuk megőrzéséhez. Az első világháború előtt a Nagyváradon bejegyzett Szent László Alapítvány azzal a céllal vett meg, illetve épített fel Bukarestben nyolc ingatlant, hogy lehetőséget teremtsen az akkori román ókirályságban élő magyar, elsősorban katolikus fiataloknak kisiskolásként az anyanyelvükön tanulni, valamint hogy szállással és étkezéssel nyújtson segítséget a középfokú és egyetemi tanulmányaikat Bukarestben folytató diákoknak. Ennek ellenére a mai bukaresti magyar tannyelvű Ady Endre Líceumban nincs bentlakási lehetőség. /Guther M. Ilona, Budapest: Gozsdu-ügy: közalapítvány épül a történelmi romokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

November 21-én Korondon felavatták az első Közösségi Információs Központot, mely a számítógépekkel és belső közösségi hálózattal ellátott országos falusi kommunikációs rendszer első lépcsőfoka. – Nem pusztán internet-hozzáférés biztosításáról van szó, hanem arról, hogy ebbe a közösségi rendszerbe beletartoznak majd az iskola, a könyvtár, a polgármesteri hivatal hozzáférhető adatbázisai – mondta Nagy Zsolt távközlési miniszter. Létrehozása a Távközlési és Informatikai Minisztérium kezdeményezésére történt. A kormány 70 millió dolláros hitelkeretre kötött szerződést a Világbankkal, hogy ennek életképességét, hitelességét a próbaidőszakban kilenc településen bizonyítsa. Amennyiben jónak bizonyul az elképzelés, Románia-szerte további 300 gazdaságilag életképes falusi település számíthat a beruházásra. /Pintér István: Közösségi Információs Központot avattak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Magyar kommentár címmel az Új Magyar Szó idézett Tamás Gáspár Miklóstól és az Élet és Irodalom hetilapból. Utóbbiból egy Orbán Viktort elítélő cikkből. /Magyar kommentár. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./