Temesváron a művészkocsmának tartott Papillon Klubban nyitották meg a székelyudvarhelyi Benedek Leventének, a temesvári képzőművészeti fakultás negyedéves hallgatójának az egyéni tárlatát. A grafikákról Szekernyés János közíró, a Képzőművészek Szövetsége helyi szervezetének elnöke mondott méltatást. /(P. L. Zs.): Ifjú tehetség tárlatan. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Újabb irodalmi találkozóhellyel gazdagodott Marosvásárhely. A Kultúrpalota, Bernády Ház, Deus Providebit Ház, Bocskai Terem, Diakóniai Központ, unitárius egyházi tanácsterem mellett most az új lehetőség a nemrég felújított Pálffy-ház. November 5-én itt volt Tomaso Kemeny, azaz Kemény Tamás, a gyermekkorában Olaszországba szakadt irodalmár /ma az egyik leghíresebb olasz, vagy olaszul (is) író költő/ könyvbemutatója. A szerző olasz nyelven írt, nemrégiben magyarra fordított Erdély aranypora /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című eposzának bemutatóján Kemény Tamással–Tomaso Kemennyel Szőcs Géza beszélgetett. Tomaso Kemeny Budapesten született, egész életében foglalkoztatta Erdély, annak történelme, mitológiája, és ennek eredménye a megszületett mű: La Transilvania Liberata. A páduai egyetemen angol irodalmat tanító Kemény Tamással erről is beszélgetett Szőcs Géza. /Nagy Botond: Erdélyi aranypor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./

Megjelent Böszörményi Zoltán első regénye /Vanda örök. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2005/. Írója a Nyugati Jelen napilap és az Irodalmi Jelen folyóirat főszerkesztője, több verseskötet szerzője, a torontói egyetem filozófiai karának diplomása. A Vanda örök sodró cselekményű, izgalmas történet. /Jámbor Gyula: Ki van a tükörben? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Traian Basescu államfő Szlovákiába látogatott. November 8-án Pozsonyban kijelentette, Románia nem kapott semmiféle felkérést az Amerikai Egyesült Államok részéről titkos CIA-börtönök létesítésére. Ivan Gasparovic szlovák elnök ugyanazon a sajtótájékoztatón elmondta, Szlovákia sem kapott hasonló felkérést. /Basescu Szlovákiában. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter átadta Calin Popescu Tariceanu kormányfőnek az Európai Bizottság figyelmeztető levelét, amelyet Oli Rehn bővítési biztos küldött. A levél nagy vonalakban megismétli az október 25-én ismertetett országjelentés következtetéseit, átveszi a figyelmeztető jeleket is. Az áruk szabad forgalmával kapcsolatos részben a levél sürgeti egy átfogó közbeszerzési törvény mielőbbi elfogadását, ellenkező esetben hátrányos helyzet alakul ki a kohéziós és strukturális alapok elosztásában. A levél hangsúlyozza, meg kel valósítani az adó- és illetékügyi európai tájékoztató rendszert. A levél kitér az igazságügy és belügyek fejezetére is: szigorítani kell az ellenőrző procedúrákat a határátkelőkön, továbbá egyértelmű bizonyítékokat kell felmutatni a korrupció elleni harcban. /Megérkezett az EB figyelmeztető levele. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

A parlament előtt „gyónta meg” bűneit Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, akit azzal vádolnak: barátja, üzleti partnere, Dinu Patriciu Rompetrol-elnök ügyészségi kihallgatásának napján felhívta Ilie Botos főügyészt. A telefonálás puszta ténye nagy vihart kavart a médiában. A botrányt a leköszönő elnöki tanácsos, az exliberális Elena Udrea robbantotta ki. A miniszterelnök kérte, hogy a Különleges Távközlési Szolgálat /az egyik titkosszolgálat/ adja át a Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsnak az Ilie Botos főügyésszel, valamint a Traian Basescu államfővel folytatott telefonbeszélgetések felvételét. Tariceanu elmondta, a főügyészt kormányfői minőségében hívta fel telefonon, hogy tájékozódjon, de nem állt szándékában befolyásolni a vizsgálatot. A Különleges Távközlési Szolgálat nem rendelkezik a kormányfő telefonbeszélgetéseinek felvételeivel – jelentette ki Tudor Tanase, az intézmény igazgatója. /”Meggyónta” bűneit Tariceanu. A beszélgetések nyilvánosságra hozatalát kérte. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Hét kötelezően privatizálandó vállalatot koloncként cipeltek magukkal a román hatóságok a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások során, ezek továbbra is egyre súlyosabb gondként nehezednek a kormányra. A szocializmusban közel hatezer embert foglalkoztató, most egyfajta privatizációs hajrához közeledő két brassói mamutgyár esete mégsem nevezhető példaértékűnek. A romániai privatizációs folyamat nem kínál egyebet nyomasztó, gyanakvásoktól és pénzmosásoktól terhes precedenseknél. /Csinta Samu: Szép új világ. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

Azokban az országokban, ahol egy-egy nemzeti közösség integrációját az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elvei alapján oldották meg, nemcsak a kisebbség erősödött meg, hanem az állam is. Ez az egyik következtetése annak a kétnapos konferenciának, amelyiken első alkalommal mutatták be Bukarestben az Európai Unión belüli autonómiamodelleket. Az Európai Unió által finanszírozott konferencia programjában a román igazságügyi, belügyi és külügyi tárcavezető is előadóként szerepelt, az utolsó pillanatban azonban valamennyien lemondták részvételüket, és maguk helyett sem küldtek mást a rendezvényre intézményeik képviseletében. „Nem tisztem ezt kommentálni, de az egyik résztvevő is megjegyezte, üzenetértéke van annak, hogy a román kormány részéről egyedül Markó Béla miniszterelnök-helyettes jött el” – jelentette ki a Krónikának Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője, a Románia–EU parlamenti vegyes bizottság alelnöke. Jelen volt azonban a konferencián a romániai civil szféra több jeles képviselője, és az elhangzott előadásokat könyv formájában is eljuttatják majd a román illetékeseknek. „Ez azért fontos, mert Romániában sem lehet már sokáig halogatni az autonómiáról folytatandó párbeszédet, érdemi vitát” – jelentette ki Gál Kinga. Az elfogadott zárónyilatkozatot szerint nem lehet változatlan formában átvenni az autonómiamodelleket. Ezek mindenütt a sajátos helyi adottságokhoz kell hogy igazodjanak. Az autonómia csak demokratikus közegben valósulhat meg. A rendezvényen skót, dél-tiroli, katalán és finnországi svéd politikusok, szakértők a saját közösségük példája bemutatása által fejtették ki, valamennyi autonómia a közösség megerősödéséhez vezetett, de az államot nem gyengítette. Markó Béla többek között arról beszélt, hogy a román kormány által benyújtott kisebbségi törvénytervezet nem az egyének, hanem a közösségek számára biztosít jogokat. /Az államot is erősíti az autonómia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes november 7-én Bukarestben részt vett a Kin-state involment in minority protection – Lessons learned című könyv bemutatóján. A Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Egyesülete, a Velencei Bizottság és a Külügyminisztérium együttműködésével kiadott kötet a 2004. február 12-én Bukarestben megrendezett szeminárium anyagát tartalmazza, az előadások a kisebbségvédelem európai gyakorlatát járják körül, különös figyelemmel a státustörvény kedvezménytörvény által kiváltott szakmai és politikai vitákra. Markó szerint az elmúlt 15 évben szemléletváltás történt a nemzeti kisebbségek problémái rendezése tekintetében. Ugyanígy, hosszas viták előzték meg a Magyarország által bevezetett kedvezménytörvény elfogadását. Markó Béla jogosnak tekinti, hogy Magyarország kezdeményezett egy, a határon túli magyarok érdekeit támogató törvényt, amely ma már példaértékű jogszabály más országok hasonló törekvéseiben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt időszakban a párbeszéd, az együttműködés útját választotta a konfrontáció, a heves viták helyett – emlékeztetett a szövetségi elnök, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a kisebbségi kérdések ügye nem visszafordíthatatlan. Amíg egyik héten közös román-magyar kormányülést rendeztek Bukarestben, addig néhány nappal később a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet. /Anyaország és kisebbségvédelem. Nemzetközi könyvbemutató Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

A romániai magyar kisebbségnek a román hatalommal kell megegyeznie az autonómiáról, ebben a kérdéskörben az anyaországnak minimális szerep jut – hangzott el azon a fórumon, amelyet a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezete szervezett november 7-én Nagyváradon. A Beszélgessünk az autonómiáról! című sorozat első rendezvényén a magyar nyelvű sajtó munkatársai fejtették ki véleményüket az önrendelkezésről. Elhangzott: a Partiumban is fölvetődik a területi autonómia igénye. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke hozzászólásában úgy vélte, túlmisztifikálják az autonómiáról való ismeretek hiányát. A hallgatóként jelen lévő Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke megjegyezte: az egyik legfontosabb célkitűzés az önkormányzatok tényleges autonómiája kellene hogy legyen. /G. Á.: Újságírószemmel az önrendelkezésről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

„Gőzhengerként halad előre Budapest és Bukarest támogatásával, illetve Európa hallgatása mellett a magyarok számára kedvezőtlen kisebbségi törvény tervezetének elfogadása” – jelentette ki november 8-án Nagyváradon Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A püspök emlékeztetett: az 1947-es párizsi békeszerződés aláírása előtt a román kormány mindent – iskolákat, egyetemet – megadott a magyaroknak, amikor azután megszűnt a bizonyítási kényszer, mindent leépítettek. A püspök szerint az EU-integráció is ilyen bizonyítási kényszerhelyzetbe hozza Romániát. Tőkés kifogásolta, hogy ennek ellenére elsikkad az autonómia, az állami magyar egyetem és az ingatlanrestitúció ügye. „Az RMDSZ megalkuvása a nemzetárulás határán mozog. Valakik kiegyeztek a hátunk mögött, cinkos magyar politikai összjátékról van szó a román politikum szája íze szerint” – vélte Tőkés, aki egyúttal felhívást intézett az RMDSZ szavazóihoz: „ne tűrjék némán, hogy a fejük fölött álmegoldásokat dolgoz ki az RMDSZ”. /B. L.: Tőkés: nemzetárulás határán az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

November 8-án megalakult a Szülőföld Alap második kollégiuma. A regionális és önkormányzati együttműködési kollégium határoz a 175 millió forint pályázati forrásról. Az alakuló ülésen döntés született a Romániára, Szlovákiára, Szerbiára és Montenegróra, Horvátországra és Szlovéniára vonatkozó pályázatokról és a melléjük rendelt keretösszegekről. Pályázni lehet majd többek között európai uniós pályázatokra való felkészülésre, műemlékvédelemre, közösségi informatikai fejlesztésekre. /Megalakult a Szülőföld Alap második kollégiuma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Amennyiben az önálló magyar karok létrehozására létezik egy olyan elképzelés, amelyet mindenki magáénak tart, az RMDSZ részéről biztosan támogatást nyer – nyilatkozta Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke azzal kapcsolatban, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság aláírásgyűjtésbe kezdett a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói között az önálló magyar karok létrehozása érdekében. Lakatos szerint az okoz gondot, hogy tizenöt év alatt sem sikerült összeállítani egy olyan tervezetet, melyet mindenki magáénak tartana. Nagy László, a BBTE rektor-helyettese szerint az oktatók az önálló magyar karok létrejötte mellett érvelnek, de nem tudják, melyik lenne a járható út. /Lázár Lehel: Jobb lenne a tagozati autonómia? = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

A 2006-os év a tankönyvkiadás szempontjából vízválasztó lesz: az Oktatási Minisztérium által kiírt tankönyvírási pályázatokon külön nevesítik a magyar és más nyelveken megírható tankönyveket – jelentette be Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke. Ez 24 tételt jelent: többek között a IV. osztályos, kisebbségeknek szóló román nyelv és irodalom, magyar nyelvű történelem, földrajz, technológia, zene, matematika tankönyvek megírására lehet pályázni. /Nem kell többé fordítani. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

A román rendőrség ezentúl állásokat tart fenn kötelékében kisebbségiek számára is, mivel jótékony hatása lehet annak, ha a rendfenntartó közeg ,,ismeri a lakosság nyelvét és szokásait”. A minap Brüsszelben közzétett 2005-ös országjelentés megírta, hogy a kisebbségi nyelvhasználat dolgában még sok a tennivaló a rendőrségeken, azaz további lépéseket kellene tenni, hogy a rendőrségi eljárások során használható legyen a magyar nyelv például. Az utóbbi években Háromszéken a rendőrségi alkalmazottak 95 százaléka volt román nemzetiségű. Vettek fel magyarokat is, de arány még mindig abnormálisan alacsony. Ráadásul kisegítői, alárendelt szerepkörükben valóban csak a tolmácsi feladatokat láthatják el. Szó sincs hát arról, amit joggal vár el a székelység az általa 80–85 százalékban lakott régióban: hogy parancsnoki karától le az ablakhoz ültetett hölgyig és titkárnőig többségében magyar nyelvet ismerő, sőt, magyar legyen az állomány. Az a gyakorlat, hogy a magyarnak mondott rendőrtiszt csak főnökei utasítására hajlandó magyarul megszólalni. Hasonlóképpen robotszerűen jár el a közrendőr, aki igazoltatáskor kizárólag csak románul hajlandó szólni. /B. Kovács András: Magyarul bemutatkozó rendőrt! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

November 10-én Udvarhelyszéken is elkezdődik a Magyar Polgári Szövetség pártbejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése – jelentette be Thamó Csaba és Szakács István, a szervezet széki, illetve városi vezetője. A Magyar Polgári Párt létrehozásához országos szinten 25.000, megyénként pedig 700 aláírásra van szükség. /Máthé László Ferenc: MPSZ-es aláírásgyűjtés, közgyűlés és találkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 9./

A határon túli pedagógusok és oktatók évenként a költségvetési törvényben kötött felhasználású támogatásként hozzájárulást vehettek igénybe szakirodalom-vásárlásra, melynek összege 14 ezer forint volt. Az Oktatási Minisztérium ezt a támogatást – átmenetileg – most megszüntette – írja a Hídlap. Az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Irodájának vezetője Zilahi László közleménye szerint: „Az Oktatási Minisztérium tájékoztatja a határon túli pedagógusokat és oktatókat, hogy a költségvetés kényszerű átcsoportosítása miatt 2005. október 1-jétől átmenetileg nem vehető igénybe a szakirodalom-vásárlási kedvezmény (14 ezer forint). A jogosultak a 2005. évi hozzájárulást 2006ban vehetik majd igénybe, ekkor nyílik mód a kedvezmény levásárlására.” Erdély.ma, nov. 9./

Bárányi Ferenc, a kiváló orvos-aneszteziológus, ismeretterjesztő publicista és szépíró ismét föltűnt. Marosvásárhelyen az RMDSZ-vezetés orvosokkal való találkozásán beszélt. Egy ideig az egészségügyi miniszteri tisztséget töltötte be /1998-ban/. Azután róla, aki legodaadóbb híve volt közösségének, kiderítették, hogy „aláírt”. Besúgó volt. Azóta teljesen tisztázódott: Bárányi Ferenc természetesen nem volt besúgó. De akkor az RMDSZ nem védte meg őt. A miniszternek le kellett mondania. Az egyetlen ember, akire alkalmazták azt a bizonyos törvényt, ő volt. /Ágoston Hugó: B. F. redivivus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Romániai viszonylatban 1953–1954-ben készítettek egy átfogó műemlék-jegyzéket, mely 1956-ban jelent meg a Román Népköztársaság Akadémiájának a kiadásában 195 lapon: Lista monumentelor de cultura de pe teritoriul R.P.R. (A Román Népköztársaság területén található művelődési emlékek jegyzéke). Kolozsvár város műemlékei összesen 174 tételt tettek ki. Kolozsvár akkor szerencsés volt, mert az összeírás „felelősi” tisztségét igazi szakember, Debreczeni László töltötte be, s tapasztalatait külön tanulmányban is összegezte: Az 1953. évi kolozsvári műemlék-összeírás építéstörténeti eredményei (Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár–Bukarest, 1957). Amint írta, 284 házszám szerinti műemléket vettek jegyzékbe, közülük válogatták ki a hivatalossá nyilvánított 174 tételt. Ez a jegyzék némely utólagos kiegészítéssel 1989-ig hivatalos maradt. Azután is csak belső használatú listák készültek. 2004 nyarán jelent meg újra a teljes romániai műemlék-jegyzék. Ennek előkészítése már az 1990-es évek elejétől folyt. A kolozsvári Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság például a Házsongárdi temető védelemre javasolt síremlékeinek a jegyzékét állította össze még az 1990-es évek közepén s juttatta el az illetékesekhez. Talán ennek köszönhető, hogy maga a temető egyetlen címként mégiscsak bekerült a jegyzékbe. Hogy végül is ki volt az új jegyzéknek a kolozsvári vezetője, nem sikerült megtudni, de érezhetően nem végezte felelősségteljesen munkáját. Az új jegyzék a Hivatalos Közlöny függelékeként jelent meg román nyelven. A rendeletet Razvan Theodorescu akkori miniszter látta el kézjegyével. Három vaskos, ezer oldal körüli kötet tartalmazza a megyénként összeállított nyilvántartást. Az első kötetben van Kolozs megye, összesen 1382 tétellel. E lista közzététele után a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság több jelzést kapott az egyes tételek pontatlanságával kapcsolatban. Éppen ezért javasolták, hogy erdélyi viszonylatban készüljön el a magyarok lakta megyék műemlék-jegyzékének a lefordított, helyesbített változata. Ilyen irányban tett írásos javaslatot az RMDSZ ügyvezető elnöksége is kapott. Egy év óta még nem kaptak választ. Az új kiadványban összesen 363 tétel vonatkozik Kolozsvárra, tehát az 1956-os listához képest jó kétszeres a bővülés. Azonban szakmai igényesség tekintetében a lista nem megfelelő. Számos ház sarok-jellegéből kifolyólag kétszer is szerepel (mindkét utcánál) a jegyzékben. A régi Református Kollégium még mindig „Ady–Sincai” Líceum – pedig az elnevezésből 1990-ben törölték Ady nevét, s azóta az épületet visszakapták a reformátusok. A II. József, Deák és Vörösmarty, Petőfi, Bem kolozsvári látogatását megörökítő belvárosi táblák nem szerepelnek a jegyzéken. A jegyzék legnagyobb hiányossága a Házsongárdi temető. Más megyékben, nagyobb városoknál néhány síremléket megneveznek. A Házsongárdi temetőnél egyetlen sírt sem méltattak felsorolásra. /Gaal György, a KLMT elnöke: A kolozsvári műemlékek jegyzéke. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Kolozsváron a városi tanács legutóbbi ülésén Somogyi Gyula és Molnos Lajos is felszólalt a Házsongárdi temető ügyében. Szóvá tették a szeméthegyek terjedését, a felbecsülhetetlen értékű síremlékek barbár megrongálását, az alapvető közbiztonság hiányát. Emil Boc polgármester elmondta: ő úgy tudja, hogy a temetőben az elmúlt időben takarítottak, rendet teremtettek. A teremben levők közül ezt többen cáfolták. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Mélyponton a kolozsvári köztemetők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szervezésében a második félévben is folytatódik a magyar nyelvű műszaki Terminológia előadás-sorozat a Kolozsvári Műegyetem Építőmérnöki, Gépészmérnöki, Számítástechnika, Villamosmérnöki, illetve a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Vegyészmérnöki karán. /Magyar nyelvű szakelőadások – EMT. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Gernyeszegen az általános iskola munkaközösségének, a helyi önkormányzat összefogásának eredménye a tanintézményben november 8-án megnyitott információs és dokumentációs központ, mely francia mintára született, a megye több helységében található központokhoz hasonlóan. Itt nem csak a tanintézmény diákjai, tanárai dokumentálódhatnak, hanem ajtaja nyitva áll a község lakói előtt is. Három projekt révén vásároltak televíziót, videót, szkennert, nyomtatót, tíz számítógépet (internet- hozzáféréssel) és vetítőgépet. Az iskola könyvállománya négyezer kötetre bővült, a Németországban élő Telekiektől is kaptak könyvadományokat. /Mészely Réka: Összefogással nyithatunk a világra. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Nagy érdeklődés övezte Kidén november 5-én a fórumot. Kiss János, a Kide Egyesület elnöke elmondta: a kerekasztal-beszélgetések során hasznos eszmecserére, került sor. Barabási Ferenc mérnök, a dési Tanácsadó Iroda munkatársa a mezőgazdaságban dolgozók projektjeit támogató SAPARD-programról szólt. A kerekasztal-megbeszélésen eldöntötték: Gergely István kolozsvári népitánc-oktató vezetésével elkezdi működését a kidei táncház. /Lukács Éva: Újra indul a táncház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Szilágyi Ferenc magánénekest köszöntötték 80. születésnapján. A Kolozsvári Magyar Operában eltöltött közel három évtizednyi munkásságát az ünnepeltről Víg Emese által rendezett-szerkesztett portréfilm mutatta be. A falusi környezetből származó fiatalember súlyos betegségéből – a tüdőbajból – kigyógyulva indult. Több mint huszonöt opera fő- és címszerepét énekelte el, felsőfokú zenei képzettség nélkül aratott nagy sikert. Az ünnepelt korát meghazudtoló hangi erőnléttel lepett meg mindenkit. A zenekart Kulcsár Szabolcs vezényelte. /Nagy-Hintós Diana: Be szép is volt a hősi múlt, /Be jó, hogy rá emlékezel…Szilágyi Ferenc magánénekest köszöntöttük 80. születésnapján. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

A „nemzettudat vállalás kérdése, mely szellemi és közösségi mivoltunk alapja és bizonyítéka.” A magyar közösségi ünnepek meghatározása és megélése hatékony eszközt jelent, „ezért (az év nagy részében megtartható) új ünnepnapokat kívánunk nagy egyezségben megalapítani. Nemzetünk jelentős hányada alanya és alkotója, vagyis részese is lehet ennek a mozgalomnak.” – olvasható a Magyarországért Alapítvány felhívásában. Példaként a magyar nemzet eseménye lehet: Magyar örökség napja; A Kárpátok hágóinak ünnepnapja; Győztes csatáink ünnepe. A kisebb közösségek ünnepei: Helységnevünk ünnepe = helységnév, utcanév, régi helységnevek, falu- és városrészek nevei; A szántóföld napja = a hajdani határbejárások emléke; Történelmi emlékhelyek napja (ahol nincs a településnek történelmi ünnepe). Konkrét dátumok: Október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe és a magyar címer napja. December 26. Karácsony másodnapja és Szent István megkoronázásának napja. Január 1. Az áldott állapotban lévők és a megszületendők napja. Január 2. Névünnep = családnevek, keresztnevek, nemesi stb. előnevek (és kialakulásuk) ünnepe. Január 22. A nemzeti imádság napja. December 5-höz legközelebb eső vasárnap – idén december 4-én – lesz a Nemzetünnep és a keresztények számára advent. Ekkor a nemzeti egységet, a teljesség és összefogás alkalmát fogják megünnepelni. Kezdeményezik, hogy idén első ízben Székelyudvarhelyen legyen az a jelentős ünnepség, ahol a nemzeti összetartozás eszméjét hirdetik. A magyar közösségi ünnepeink meghatározásában a Magyarországért Alapítvány vállalja a szervezést. Összegyűjtik az országban és az egész világon működő magyar közösségektől, civil szervezetektől a konkrét ünnepnapokkal és magával a mozgalommal kapcsolatos javaslatokat a következő internetes címen: magyarunnep@t-online.hu. /Jankovics Marcell, Makovecz Imre, Farkas Balázs, Német Miklós Attila alapító elnök – Magyarországért Alapítvány, Budapest: Magyar ünnepek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./

49 éve már, hogy Haynaut is túllicitáló kegyetlenséggel fojtották vérbe a magyar forradalmat. A forradalom hőseit egyöntetű tisztelet övezi, emléküket számos emlékmű, kopjafa őrzi. Magyarországon tág lehetőség van arra, hogy megismerhetők legyenek a másik oldal szereplői is. Erdélyben még sok még a fehér folt; nagyon hiányzik az átfogó leírása mindannak, ami történt a Székelyföldön és Erdély-szerte. Minden üldözött megérdemli, hogy ismerje nevét a közvélemény. Ugyanennyire fontos az is, hogy megismerjék az árulókat, akik a diktatúra szolgálatába álltak, jelentéseket készítettek, és ezzel emberek százainak életét törték ketté. Közel ötven év után nevükön kellene nevezni a bűnösöket, joggal elvárható részükről legalább a bocsánatkérés, /Szakács Attila, Csíkszereda–Szeged: Gondolatok november 4-én. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./

Balázs Katalin, a Nyugati Jelen nyugdíjas munkatársa 45 évvel ezelőtt, éppen november 8-án a Nyugati Jelen lapelődjénél kezdte munkáját, s azóta is megszakítás nélkül újságíró. Puskel Péter tudós hely- és sajtótörténész szerint a romániai magyar sajtóban nincs még egy hölgy, aki négy és fél évtizedet dolgozott volna újságíróként napilapnál. /45 év napilapnál! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

Új magyar nyelv- és irodalom szöveggyűjteményt mutattak be az RMDSZ ügyvezető elnökségén. Az Ábel Kiadó gondozásában, hétezer példányban megjelentetett, XI. és XII. osztályok számára készített kötetek Bara Katalin és Csutak Judit válogatásának eredményeképpen jöttek létre. /N.-H.D.: Új magyar szöveggyűjtemények. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Megjelent A Maros megyei polgármesterek könyve /Romghid Kiadó/ című kiadvány, amely román és magyar nyelven tartalmazza a városok, községek rövid monográfiáját, adatokat a lakosság számáról, összetételéről nemzetiségi, vallási megoszlás szerint, felsorolja a főbb turisztikai látványosságokat, a polgármesterrel való beszélgetés révén pedig betekintést nyújt a település életébe. A szerzők, Pop Ágnes és Simion T. Pop a teljességre törekedve egészítették ki a könyvet tényekkel, monográfiai adatokkal. A megye százkét közigazgatási egységéről találhatók részletes információk a könyvben. /(a.): Polgármesterek könyve. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

November 7-én Kolozsváron, a Bulgakov kávézóban bemutatták Burus János Botond „Pethő Marcit elhagyja az Isten” című novelláskötetét. Burus kisprózái a transzcendencia és az emberi érzelmek közötti viszonyt tükrözik. /Lőrincz Levente: Burus Pethő Marcija. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./