Resicabánya temetői gondozatlanok. A Hármas Temetőben leírhatatlan a temetőrombolás, sírgyalázás, míg ilyesmire az ugyanazon bejárattal rendelkező Kettős Temetőben egyáltalán nem került sor. A sértetlen köztemető szinte kizárólag ortodox, az egyre inkább földúlt a római katolikusok és protestánsok köztemetője. /Makay Botond: Temetői séták mindenszentek napján. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

Erdélyi Halottak Emlékhelyét kívánják felépíteni a budapesti Reménység Szigetén – tájékoztatott Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze. Mint minden évben, idén is egész napos rendezvény keretében emlékeztek november 1-jén Magyarországon élő erdélyiek az otthoni földben nyugvó szeretteikre, református istentisztelet és római katolikus mise keretében. Az ideiglenes emlékhelyen az elhunyt hozzátartozóik nevét tartalmazó kis kartonlapokat, valamint gyertyát, mécsest, virágot helyeztek el. A felépítendő emlékhely tervét Eleőd Ákos építész készítette. /Guther M. Ilona, Budapest: Erdélyi Halottak Napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Brassai Sámuel házsongárdi sírjánál emlékeztek meg az ötvenhatos egyetemisták 49 évvel ezelőtti kivonulásáról, melynek nyomán elkezdődtek az októberi magyar forradalmat követő erdélyi perek. Az egyetemi ifjúság 1956-ban itt hallgathatta meg először Bartis Ferenc híressé vált Utószó című költeményét, melynek „és mégis élünk” refrénje hosszú ideig szállóigévé vált a fiatalok körében. A Málnási Ferenc és Pataki Enikő magyartanárok által szervezett rendezvényen – melyen diákok adtak elő korabeli hangulatot idéző verseket, köztük az Utószót – Bartis Ferenc, az Összmagyar Testület elnöke is jelen volt. /Csomafáy Ferenc: Ötvenhatosok szelleme a Házsongárdban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter kezdeményezésére a kormány tartalékalapjából mintegy 800 ezer új lejt utaltak ki a Hunyad megyei Déván működő Téglás Gábor Iskolacsoport számára. A dévai és a környező szórvány-magyar falvakban élő gyermekek, akiket nagyon erős asszimilációs hatás ér, most végre anyanyelvükön tanulhatnak. Jelenleg több mint 400 diák folytatja itt a tanulmányait. A közeljövő tervei között szerepel a bentlakások, műhelyek és különböző szakoktatást szolgáló termek kialakítása. A teljes iskola átadását a jövő év tavaszára tervezik. A Téglás Gábor nevét viselő intézmény létrehozásához a magyar kormány is anyagi támogatást nyújtott. /Kormányzati támogatás a Téglás Gábor Iskolacsoportnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Kárpát-medencei magyar egyesületek, köztük erdélyiek (Hargita, Kovászna és Maros megyéből) összefogásával létrejött egy regionális felnőttképzési hálózat terve Pannon Forrás címmel – tájékoztatott Borbély Emma, a Kis- Küküllő Térségi Társulás elnöke. Az uniós forrásszerzés kétnyelvű felnőttképzési programjainak regionális és határon átívelő régiók közti hálózati kiterjesztése időszerű. Harminchárom képzési központot terveznek, vázolta fel Borbély Emma, ezek megvalósításához viszont az állami, önkormányzati, gazdálkodó és civil szervezetek együttműködése szükséges. /(mr): Pannon Forrás felnőttképző hálózat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

Sáromberkéban nyáron országos IKE-találkozó volt, október 29-én pedig megtartották az V. Teleki Sámuel Kórustalálkozót, melyen részt vettek a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye gyülekezeti kórusai, a bonyhai és marosfelfalusi egyházközségek kórusai, valamint a nagysármási fúvószenekar. Több mint 300 vendéget fogadtak a Teleki-kastély udvarán. A rendezvény hagyományosan a kórusok felvonulásával kezdődött. A kórusok zászlaik alá sorakozva vonultak be a református templomba. A vendégek megtekinthették a 2003-ban megalakult falumúzeumot, mely a templom szomszédságában áll. /Nemes Csilla: Egyházmegyei kórustalálkozó Sáromberkén. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

Marosvásárhelyen az októberi Belvárosi Szerdák estéjén Csortán Ferenc, a Maros Megyei Művelődésügyi Igazgatóság műemlékvédelmi tanácsosa Erdélyi templomerődök a Világörökségben címen tartott vetített képes előadást. A székely erődített templomok legnagyobb számban Háromszéken bukkannak fel. Hét erdélyi erődített templom a Világörökség részét képezi: Kelnek, Prázsmár, Németfehéregyháza, Székelyderzs, Szászkézd, Berethalom és Baromlak temploma. /Nagy Botond: Erdélyi erődtemplomok, évszázadok ujjlenyomatai. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

Gyülekezeteken túlmutató kisrégiós lapot ismertettek Csittszentiván gyülekezeti otthonában. A KÉVE hetilapot lelkészek írják. Főszerkesztője Brassai Zsombor. /(bölöni): Kis lap áll a Maros „túlmentében”. KÉVE – nem szétzilál, összefog. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

Több mint egy esztendeje jelent meg az Egyházközségi Apostol. A hetilapot a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia adja ki. Tulajdonképpen a lap újraindításáról döntött egy évvel ezelőtt Darvas-Kozma József plébános, c. esperes, hiszen hatvan évvel ezelőtt, 1947-ben Antal József csíkszeredai plébános indította útjára az Egyházközségi Apostolt. Az akkori lapot 1948 augusztusában betiltották a kommunista hatóságok. A hetilap „születésnapján” a szerkesztők találkoztak az olvasókkal. /Szondy Zoltán: Egyéves múlt az Egyházközségi Apostol. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

A Népújságban 2004. március 31-én jelent meg a Székelybőben megállt az idő? című írás a kis településről. A településen 90 ember él, nagy csendességben. A helyi templomnak nincs papja. A cikkre a székelybői születésű, Marosvásárhelyen élő Szente Kinga válaszolt, Ki akar segíteni Székelybőn? címmel 2004. április 22-én. Ennek nyomán sikerült megalakítani a Székelybőért Egyesületet. Két év múlva Székelybő 675 éves, az ünnepi alkalomra a falu monográfiáját szeretnék kiadni, az anyagok gyűjtését elkezdték. Összefogással talán sikerül megmenteni a falut. /Kilyén Attila: Egyesület Székelybő „feltámasztásáért”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

November 7-től meghatározatlan ideig tartó általános sztrájkot hirdet a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) – tájékoztatott Kocs Ilona, a munkavállalói érdekvédelmi szervezet bizalmija – amennyiben a kormányzat nem teljesíti az oktatás finanszírozására vonatkozó követeléseket. November 1-jén a négy nagy tanügyi szakszervezet képviselői álltak sztrájkőrséget a parlament székháza előtt. A tanügyi szakszervezetek legfontosabb követelése: a jövő évi költségvetési törvényben az oktatás részesüljön a bruttó hazai termék 6 százalékában. Emellett béremelést, az ingázók utazási költségeinek megtérítését, a munkavállalással kapcsolatos orvosi vizsgálatok ingyenességét kérik. /Sarány István: Hétfőtől beszüntetik a munkát a pedagógusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

Turulmadaras kopjafát avattak Kispiacon a délszláv háborúban elesett magyar áldozatok emlékére. Az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) szervezésében október 30-án megtartott emlékműavatón sok száz résztvevő előtt felszólalók az igazságtalanságról, a magyar áldozatokról beszéltek. Most először tettek magyar fiatalok és idősebbek fogadalmat arról, hogy többé nem fognak gyáva módon megfutamodni, nem adják másnak hazájukat, nem hagyják veszni nemzetüket. A kispiaciak bátorsága (mint ismeretes, e falucska lakói nem engedték, hogy fiaikat a szerb mészárszékre hurcolják) ehhez kellő erőt és megfelelő útmutatást ad. Maurer Oszkár, az EMI elnöke megfogalmazta: akkor lehetünk majd elégedettek, hogyha nem a halottainkra emlékező kopjafákat állítunk, hanem az égbe törő hatalmas obeliszkeket, amelyek nemzetünk dicsőségét hirdetik. A beszédek után a helyi plébános, Szél József megáldotta a turulmadaras kopjafát. /Kopjafa a délszláv háborúk magyar áldozatainak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Október 31-én mutatták be dr. Bréda Ferenc költő, műfordító Nemo című verseskötetét Kolozsváron a Bulgakov kávézóban. Posztmodern kötet, elsősorban a francia, de a román nyelvi dialektusokat is igyekezett beleformálni alkotójuk a magyar nyelvbe. Bréda nyolc évet tartózkodott Franciaországban, ahol elmondása szerint nagyon nehéz bekerülni az irodalmi életbe, és, ahol csak két, esetleg három kötetet tudott volna megjelentetni. 2002 óta hat kötete látott napvilágot, további két kötete pedig készülőben van. /Lőrincz Levente: Könyvbemutató a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

A képviselőházban is folytatódik a szenátusban alkalmazott halogatási folyamat, amely csak alkalom arra, hogy egyesek folytathassák ultranacionalista retorikájukat – jelentette ki Markó Béla bukaresti sajtóértekezletén. Markó szerint európai integrációs szemszögből is sürgős a kisebbségi törvénytervezet elfogadása. Sajnálatos módon irredentistáknak, fasisztáknak neveznek bennünket – mondta Markó. /Markó: a koalíció érdeke a kisebbségi törvénytervezet mielőbbi elfogadása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

A Cotroceni- és Victoria-palota közti rivalizálás az Iliescu-Nastase „tandem” idejéből jól ismert, de a demokrata és liberális vezetőknek sikerült „tökélyre vinniük”. A Traian Basescu államelnök és Calin Popescu Tariceanu kormányfő nevével fémjelzett korszakot az utókor bizonyára olyanszerű elnevezésekkel jelöli majd meg, mint például a „paloták harca”. A háborúban a miniszterelnök, a Victoria-palota ura áll vesztésre. Ennek oka, hogy Basescu korán felismerte: a titkosszolgálatok ellenőrzése révén a maga javára fordíthatja a harcot. /Salamon Márton László: Paloták harca. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Előrehozott választásokat akar a Szociáldemokrata Párt, a határidő előtti megmérettetésen pedig a voksok 45 százalékát szeretnék megszerezni. Ezt Mircea Geoana, az SZDP elnöke jelentette ki. /Előrehozott választásokat akar az SZDP. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

 – Az erdélyi magyarság státusa jogi rendezésének szándéka tulajdonképpen egyidős a szövetséggel, ezt még 1990-ben belefoglaltuk programunkba – vázolta az ügy gyökereit Márton Árpád, a képviselőház RMDSZ-frakciójának vezetője. Azonban ő sem merte megjósolni, hogy végül megszavazzák-e a kisebbségi törvény tervezetét. Az RMDSZ akkor sem erőltette a tervezetet, amikor 1996–2000 között kormányon volt. Az RMDSZ március végén a kormány elé terjesztette, s az ügy azóta húzódik. A tervezetet erdélyi magyar értelmiségi, politikai körökből, de magyarországi ellenzéki oldalról is össztűz érte. A Politeia Társaság áprilisban szervezett vitaestet a törvénytervezetről. Bakk Miklós politológus kijelentette: az RMDSZ “hamis realista” alapon saját hegemóniáját építi körül közjogi eszközökkel. A tervezettel szemben a legerősebb kifogás, hogy a kulturális autonómia jogosítványait egyetlen szervezet kezébe adná, amely választásokon igazolná elsőbbségét. Bakk úgy véli, az autonómiában nem a nemzeti-nemzetiségi közösség részesül, hanem annak politikai szervezete. Ugyanakkor helyeselte a kisebbségi közösségek államalkotó tényezőnek való nevezését. A Magyar Polgári Szövetség a szenátusi fiaskó után az RMDSZ csúcsvezetésének lemondását követelték. “Az RMDSZ csúcsvezetőségének felelőssége, hogy olyan kisebbségi törvénytervezetet készítettek, amely nem rendelkezik a romániai magyar társadalom többségének, történelmi egyházaink, magyar civil szervezeteink támogatásával (…)” – áll nyilatkozatukban. Velük ellentétben Toró T. Tibor képviselő több szempontból is megalapozottnak tartja a tervezetet. Szerinte két dologért érdemes keresztülverekedni a törvényt: az egyik a kulturális autonómia, a másik pedig, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek államalkotó tényezők, s ezáltal joguk van a közhatóságokhoz. /Irházi János: Kisebbségi törvénytervezet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./

Az RMDSZ hajlik arra a megoldásra, hogy ne válassza szét a Babes–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE), és gondolkodik azon, hogy a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) legyen az önálló magyar állami felsőoktatási intézmény. Emellett egy harmadik intézmény létrehozásának lehetőségét is fontolgatják, ami akár az 1998-ban tervezett Petőfi–Schiller Egyetem is lehetne. Mindezt Kötő József, az RMDSZ színeit képviselő oktatási államtitkár nyilatkozta a Szabadságnak. A politikus szerint az RMDSZ azért hajlik erre a megoldásra, mert a BBTE oktatói elsősorban a kolozsvári egyetemen tervezett önálló magyar karok és tanszékek létesítésére kérnek politikai támogatást. Arra a kérdésre, hogy gondoltak-e arra, legyen az EMTE a román állam által finanszírozott önálló egyetem, Markó elmondta: az alapító erdélyi magyar történelmi egyházaknak kell eldönteniük, alkalmasnak tartják-e ezt a megoldási lehetőséget. Az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek távlati célja a teljes jogú, magyar nyelvű, adófizetők pénzéből államilag támogatott felsőoktatás létrehozása. Kötő József szerint vagy az EMTE-t alakítanák önálló állami egyetemmé, vagy egy harmadik felsőoktatási intézményt hoznának létre. Az államtitkár közölte: még érvényben van az a kormányhatározat, amellyel kimondták a Petőfi–Schiller Egyetem létrehozását. Kötő elmondta: egyelőre a kisebbségi törvénytervezet a prioritás, utána pedig a felekezeti oktatást szabályozó törvénytervezetet kell megvitatni, de elképzelhető, hogy ezzel párhuzamosan a romániai magyar felsőoktatás gondjait is felvetik. /Borbély Tamás: Felmelegítik a Petőfi–Schillert? Harmadik egyetem létrehozásán is gondolkodnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Interjút adott a Transindex internetes portálnak Hantz Péter adjunktus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke. Elmondta, hogy egy állami magyar egyetemi konzorciumot hozna létre, amelynek egyik tagja a Bolyai Egyetem lenne. A BBTE magyar természettudományi, humán tudományi, valamint társadalom- és gazdaságtudományi karait a lehető legsürgősebben létre kell hozni, hangsúlyozta. A Bolyai Kezdeményező Bizottság rendelkezésére állnak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Oktatási Szakbizottságának irodái, számítógépei és alkalmazottai, a működéshez szükséges összegeket pedig adományokból gyűjtik össze. A Bolyai Egyetemnek a BBTE infrastruktúra 25 százalékát, a székelyföldi campusokat és a főépület felét kell örökölnie. Ha nem történik változás, és a jelenlegi keretek közt kell tovább dolgoz­ni, akkor a BBTE magyar tagozatának jelen­tős része menthetetlenül le fog épülni, jelentette ki. Az egyetem vezetősége elérte, hogy a magyar tagozat vezetői szembeforduljanak velük, és egyes magyar vezetők végezzék el a »piszkos munka« tekintélyes részét. /(b. kovács): Valóban szét akarjuk szakítani a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

A magyar kormánytól kapott 300 millió forintos keretből nem lehet létrehozni az erdélyi magyar televíziót, ezért a médium létrehozásával megbízott Janovics Jenő Alapítvány az összeg rendeltetésének megváltoztatását szeretné elérni –mondta Nagy Zsolt kuratóriumi elnök, kommunikációs és távközlési miniszter. Ezt az összeget – a Szülőföld Program kiegészítéseként – a romániai magyar elektronikus média rendelkezésére bocsátják. Nagy Zsolt annyit árult el: digitális, műholdas televíziózásra szeretnék fordítani a pénzt, ehhez kérték a magyar kormány novemberben várható beleegyezését. /Benkő Levente: Jegelték az erdélyi tévé tervét. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

A demokrácia ellen küzdött Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a 80-as években – jelentette ki Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője azokra a napokban megjelent sajtóinformációkra alapozta kijelentéseit, melyek szerint a miniszterelnök a 80-as években a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) pécsi városi bizottságának titkáraként aláírt levelében politikai eszközökkel történő harcot sürgetett az esetlegesen megalakuló Fidesz-csoportok ellen. „Úgy vélem, hogy a KISZ-nek politikai eszközökkel kell fellépnie az általa elfogadhatatlannak tartott törekvések ellen, politikai munkával kell elszigetelni az esetlegesen megalakuló Fidesz-csoportokat” – áll Gyurcsány 1988. augusztus 17-i keltezésű levelében, melyet a pécsi felsőoktatási intézmények párttitkárainak címzett. Révész felhívta a figyelmet arra is, hogy a diktatúra politikai eszközei annak idején megfélemlítést, egyetemről való kizárást vagy egzisztenciális ellehetetlenítést jelentettek. Révész nyilatkozataira reagálva Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI-nek elmondta: ma is vállalhatók Gyurcsány Ferenc közel húsz évvel ezelőtt írt szavai, vagyis politikai eszközökkel kell küzdeni a politikai riválissal szemben. /Demokráciaellenes levelek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

Az alkotmányt és az emberi jogokat sértőnek, illetve diszkriminatívnak tartja a kultusztörvény tervezetét az a tíz civil szervezet, amelyek nyílt levélben bírálták a napokban a készülő jogszabályt. A legfőbb kifogás, hogy a készülő jogszabály állandósítaná a jelenlegi tulajdonviszonyokat, korlátozva a görög katolikus egyház jogérvényesítési lehetőségeit. A görög katolikus végleg búcsút mondhat a kommunizmus idején elkobzott, máig az ortodox egyház által használt ingatlanainak, ha a kultusztörvény tervezetét jelenlegi formájában fogadja el a parlament. A dokumentum aláírói – köztük a Helsinki Bizottság (APADOR-CH) – szerint a kultusztörvény tervezete számos diszkriminatív, az emberi jogokat sértő előírást tartalmaz. Korábban, tizennégy éven át az 1990-ben elfogadott törvényerejű rendelet megtiltotta a görög katolikusoknak, hogy a bíróságon kérjék elkobzott javaikat. A tavaly életbe lépett módosítás előírja, hogy amennyiben a kétoldalú egyeztetések harminc napon belül nem vezetnek eredményre, a görög katolikusok a törvényszéken kereshetik igazukat. A változtatás óriási felháborodást váltott ki a többségi egyház köreiben. Teoctist pátriárka tizenegypontos tiltakozó levelet tett közzé, amelyben többek között azzal vádolta a görög katolikusok, hogy úgymond jogtalanul visszafoglalják egykori templomaikat. /Szőcs Levente: Kultusztörvény – „fagyos” tulajdonviszonyok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

A Kolozsvári Állami Magyar Színház következő bemutatója Visky András: Tanítványok című színműve lesz. Visky a Gulág-világ történeteit mondja újra a színpad nyelvén. A Tanítványok a Szentírás terét és idejét kitágítva a bibliai üldözők elől menekülő tanítványokat egy barakkba menekíti. Ily módon az előadásban az 50-es 60-as évek megfélemlítéssel teli Romániájának légköre rajzolódik ki. A rendező Tompa Gábor. /Országos bemutató a sétatéri színházban. Visky András: Tanítványok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Somogy megye összegyűjtött négymillió forintos adományát vehette át a minap Siófokon Hargita megye tanácselnöke, Bunta Levente. Ez az adomány az árvizek okozta károk helyreállítására szolgál, akárcsak a Békés megye által felajánlott ötmillió forint. Miskolc város önkormányzata 5 millió forintos adományt ajánlott fel újjáépítési munkákra. /(Szász Emese): Újabb anyaországi adományok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

A rendszerváltás utáni időszak egyik visszatérő kutatási témája az erdélyi magyar intézmények kérdése. Mindmáig nem sok eredmény született. Ennek egyik oka az erdélyi tudományos élet széttöredezettsége. A magyar intézményeket a nagyrészt a magyar elit által létrehozott civil szervezetekkel azonosították. Kiss Dénes célszerűnek tartja a magyar intézményrendszerhez sorolt intézmények halmazát a követett céljaik szerint „alrendszerekre” felosztani. Hat alrendszert javasol: közigazgatási-, politikai-, gazdasági-, vallási-, oktatási-tudományos- és művelődési alrendszereket. Egyesületi keretek között működnek egyes protestáns megújulási mozgalmak és a jogi kerettel is rendelkező katolikus bázisközösségi mozgalmak (ilyen pl. a református egyházban működő CE Szövetség). Szintén egyesületi formában működnek az állam által egyházakként el nem ismert, vagy az elismerés folyamatában levő új, vagy Erdélybe újonnan érkező vallási közösségek. Szoros politikai kötődésűek egyes központilag szervezett ifjúsági szervezeti hálózatok is, melyek a politikai elit utánpótlása számára képeznek részben szocializációs, részben legitimációs hátteret, alapot. – A művelődési alrendszerhez tartozik a legkiterjedtebb jogi formával nem rendelkező egyesületi szféra: tánc- és zeneművészeti csoportok, színjátszó körök, tájházak és egyéb gyűjtemények. – A gazdasági alrendszer művelődési-kulturális orientáltságú szektorát a cégekként működő könyv és lapkiadók, szerkesztőségek, könyvesboltok alkotják, az írott és elektronikus média egy része is ide tartozik, valamint a kulturális programszervezést is vállaló irodalmi kávézók és művész-kocsmák. – A kolozsvári kiadású Erdélyi Társadalom folyóirat, illetve a csíkszeredai KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja kiadványainak szerzői például egymás írásaira egyáltalán nem hivatkoznak, hivatkozásaik a közvetlen munkatársak közöttiek, illetve a magyarországi és angolszász szakmai mezők fele mutatnak. /Kiss Dénes: Az erdélyi magyar intézményrendszerről. = A Hét (Marosvásárhely), nov. 3./

Az Otthoni Beteggondozást Szolgáltatók Országos Szövetsége konferenciát rendezett Bukarestben. Az otthoni beteggondozást eddig civil szervezetek végezték, de ma már a minisztériumok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az otthongondozás intézményesítésére. Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke bemutatta a Hargita Megyei Otthoni Szakápolói és Szociális Gondozói Szolgálatot. Ilyenszerű civil és önkormányzati együttműködésre még nem volt példa Romániában. /Szakmai konferencia. Példamutató kezdeményezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

Nem indít bűnvádi eljárást az Országos Korrupcióellenes Főosztály azon Hargita megyei rendőrök ellen, akiket azzal gyanúsítottak, hogy éveken keresztül szemet hunytak Csibi István és emberei törvénytelenségei fölött. A csíkszeredai üzletember tavalyi letartóztatását követően nyolc, többségében magas beosztású rendőrtisztet mentettek fel tisztségéből belügyminiszteri rendelettel, de mindannyian a rendőrség kötelékében maradtak. Közülük hatan már nyugdíjba vonultak. A belügyminisztérium, valamint Ioan Rus volt tárcavezető beperelését fontolgatja Sándor István, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság egykori logisztikai parancsnoka. A főfelügyelőt néhány nappal Csibi István tavaly áprilisi letartóztatását követően mentette fel tisztségéből Ioan Rus belügyminiszter. /D. Balázs Ildikó: Tisztára mosott csíki rendőrök. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./ A Korrupcióellenes Országos Főosztály (DNA) október 12-én keltezett átiratban arról értesítették az elhíresült Csibi-üggyel kapcsolatosan meggyanúsított Hargita megyei rendőröket, hogy nem kezdeményeznek ellenük büntetőjogi eljárást. Ez azt is jelenti, hogy a feltételezett bűntényt nem követték el. /Megszüntették az eljárást. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

Elkészültek a Magyar Polgári Párt létrehozásához szükséges belépési űrlapok – jelentette be Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Kovászna megyei szervezetének elnöke. Csíkban jövő héten kezdik az aláírásgyűjtést. Az új párt alternatívát kíván nyújtani az RMDSZ-szel szemben, programjának fő pontjai az autonómia és az erdélyi autonóm intézményrendszer megteremtése. /Szondy Zoltán: Támogató aláírásokat gyűjt az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

Felszámolják Fehér megyében a magyarbecei általános iskolát, jelezte Tóth Gabriella tanfelügyelő. A kormány összevonással felszámolja a kis létszámú középiskolákat, függetlenül attól, hogy magyar vagy román tagozatról van szó. A magyarbecei V- VIII. osztályban mindössze 10 gyermek van. A legközelebbi iskola Magyarlapád községben van. /T. A.: Megszűnő iskolák. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./

Tizenharmadik századból származó református templomával, a Kendeffy család kastélyával Őraljaboldogfalva a hátszegi medence, az úgynevezett “Hátszegország” egyik leghíresebb települése. Az utolsó évszázad sorozatos embertelenségei azonban alaposan kikezdték történelmi örökségét. Őraljaboldogfalva – és egész Hátszegország – már száz évvel ezelőtt is szórványnak számított a magyarság számára. A század elején magyarul mindenki tudott, az iskolában magyarul tanítottak. Darányi Pál, az Ausztriában élő Kendeffy unoka visszaszerezte a család fészkét, az őraljaboldogfalvi kastélyt. /Évszázados személyes emlékek Őraljaboldogfalváról. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./