Az Arad Megyei Múzeumban megnyílt a Szabóné Ferencz Irma-emlékkiállítás. Ferencz Irma az aradi kulturális-művészeti élet közismert és nagyra becsült jeles személyisége volt, országosan elismert szaktekintély, a múzeumnak több mint három és fél évtizeden át volt munkatársa. Az ötvenes évek elején, az egyetem elvégzése után helyezték ide. Ő hozta létre a múzeum porcelángyűjteményét. A gyűjteménybe kerültek a herendi porcelángyár remekei. /Balázs Katalin: In memoriam Ferencz Irma. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

A Csíkszeredához közeli 200 fős Csiba kistelepülésen jövőre felszentelhetik azt a római katolikus kápolnát, amelynek építése tavaly kezdődött el. Az épületben közösségi terem, szálláshely, konyha is helyet kap. /Kovács Attila: Kápolna épül Csibában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17/

Katonák lőttek a tüntetőkre 1990 júniusában, nem a bányászok – jelentette ki Dan Voinea katonai ügyész, akit az 1989-es decemberi és az 1990 júniusi véres események kivizsgálásával bízott meg Ilie Botos főügyész. Azokban a napokban hatan haltak meg, húszan megsebesültek. Voinea szerint sokan csak álcázták magukat bányászoknak, ők belügyisek voltak. Az ügyben 20 személy érintettségét vizsgálják, köztük Ion Iliescuét – erősítette meg Voinea. /Bányászoknak álcázott belügyisek? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Tizedik napja folyik a vasutassztrájk: Megszakítás nélkül folynak a tárgyalások, megállapodás még nem született. A szerelvényeknek mindössze egyharmada közlekedik. A miniszterelnök egyetlen megoldást lát a kérdés megoldására: a vasúti jegyek drágítását. /Kilin Sándor: Manőver. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

Miron Cozma volt bányászvezér szabadon bocsátása rossz hatással lehet Románia uniós integrációs törekvéseire. Az EU-tagság érdekében azonban Romániának rövid időn belül határozott reformokat kell végrehajtania a tulajdonrestitúció, az igazságszolgáltatás reformja, a korrupció visszaszorítása és a piaci verseny terén. A restitúciós törvénnyel kapcsolatban Tibori Szabó Zoltán sok olvasó véleményét foglalta össze Megjegyzések, javaslatok című feljegyzésében, amelyet mindegyik RMDSZ-es képviselőnek elküldött. Azután kiderült, hogy a javaslatokat a képviselők fel sem vetették, azok az elutasított javaslatok listáján sem szerepelnek. Az újságíró leszögezte: a politikai elit kétszínűségének köszönhetően az ország rendkívül nehezen dolgozza fel a múltját, amelynek árnyai újra és újra rávetődnek integrációs törekvéseire. /Tibori Szabó Zoltán: A múlt árnyai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Antal Árpád András és Máté András képviselő írásban fordultak kérdéseikkel Vasile Blaga belügyminiszterhez. Emlékeztetnek: azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot, fel kell tüntetni a helységnévtáblán a kisebbség anyanyelvén is a település nevét. Eszerint a Cluj-Napoca román nyelvű felirat mellett fel kell tüntetni a Kolozsvárt is, hiszen a törvény szerint nem a közel 19 százalékos arányt mutató 2002-es, hanem az 1992-es népszámlálás érvényes. Máté András emlékeztetett: a városi tanács is elfogadott egy határozatot, amely szerint magyarul és németül is ki kell írni a város nevét, ennek a dokumentumnak azonban Emil Boc sem szerzett érvényt. A képviselők azt kérdik a belügyminisztertől: miért nincsenek még kétnyelvű helységnévtáblák; ki okolható a törvényes előírások megszegése miatt; hogyan fogják megbüntetni azokat, akik nem tartották tiszteletbe a törvényes előírásokat; mit tesznek a probléma megoldása érdekében; milyen határidőt szabtak a kétnyelvű táblák felszerelésére. /Elfelejtődött volna a Cluj/Kolozsvár helységnévtábla? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Az RMDSZ bukaresti székházában rendhagyó sajtóértekezleten Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke megvonta az első hat hónap kormányzati mérlegét. Az egyik legnagyobb eredménynek a kisebbségi törvénytervezet kormány általi elfogadását tartja. Fontos az igazságszolgáltatás reformja, a pénzügyi reform, az egységes adókulcs bevezetése. Probléma viszont, hogy a román kormánynak még mindig nincs infrastruktúra-fejlesztési stratégiája. /Béres Katalin: Az RMDSZ bukaresti sajtóértekezlete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Június 15-én a szenátus több szakbizottságában is hozzákezdtek a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitájához. A szenátus elé kerülő jelentést a jogi, valamint az emberjogi, kisebbségvédelmi és felekezeti szakbizottság készíti. Mindkettőnek elnöke RMDSZ-es szenátor, a jogi bizottságot Eckstein-Kovács Péter vezeti, az emberjogit pedig Frunda György. A kormány számára fenntartott helyen Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője foglalt helyet. Az emberjogi bizottság ülésén Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács igazgatója is jelen volt. A jogi bizottságban a kisebbségi kérdésekkel nem rokonszenvező szenátorok ülnek. Az emberjogi bizottságnál pedig a fő szónok az a Moisuc Viorica Pompilia volt, aki politikai nyilatkozatot tartott a Trianon-évforduló kapcsán. Az első nap nyitánynak számított. Markó Attila elmondotta, hogy az emberjogi bizottságban a benyújtott 223 módosító indítványból 54-et vitattak meg, a jogi szakbizottságban viszont csupán egyet. Az indítványok 90 százalékát Funar szenátor nyújtotta be, ezek esetében nem szükséges sok érvet felsorakoztatni. Markó Béla kijelentette: a kisebbségi törvény Románia számára a demokrácia feladványa, de a koalíció egyfajta próbája is lesz. /Béres Katalin: Megkezdődött a kisebbségi törvénytervezet kálváriája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Június 18-án terjesztik az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé azt a határozattervezetet, amelyet a Kolozs megyei MKT-tagok utolsó ülésükön fogadták el – jelentette be a Vekov Károly, az RMDSZ Nemzetépítő Platformjának elnöke. A tervezet szerint: önálló magyar oktatási rendszer létrehozása, magyar bölcsődékben magyar személyzet alkalmazása, létszám alatti óvodás csoportok és osztályok, valamint magyar szakiskolaközpont létrehozása. Továbbá szeretnék, hogy minden tantárgyat magyar nyelven oktassanak, Románia történelmét és földrajzát is. Ezenkívül a román nyelvet a kisebbségek számára összeállított tantervek szerint és a kisebbségeknek írott tankönyvekből tanítsák. Kérvényezik emellett a magyar történelemnek minden szinten való oktatását. A kettes szorzó alkalmazása az egyetemi oktatásban a kis létszámú magyar csoportok anyagi fedezetét biztosítaná, ugyanakkor nem kerülhet háttérbe az állami magyar tannyelvű egyetem létrehozására vonatkozó kezdeményezés sem. Mint történész nehezményezte azoknak a történelmi dokumentumoknak az eltűnését, amelyek Kolozsvár, Dés és Beszterce középkori történéseit tartalmazzák. Ezek a dokumentumok a nemzeti örökség részei, lemásolni vitték el őket a kilencvenes években a kolozsvári levéltárból, de azóta sem kerültek vissza. /Dézsi Ildikó: Anyanyelvi oktatás minden szinten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Adrian Casunean-Vlad volt prefektus kifejtette, nem hiszi, hogy leváltanák György Ervin jelenlegi háromszéki prefektust, ha nem óvja meg a készülő mikrorégiós társulás jogi személyiséggé válását, merthogy ,,ennél nagyobb törvénytelenséget is elnéznének neki”. Casunean, ,,román nevű, magyar identitású” személyeknek nevezte Gabriel Andreescut és Smaranda Enachet, előbbit minapi cikkéért, melyben elítélően írt arról, ahogy a román állam anyagi javakkal, ingatlanokkal halmozza el a Hargita–Kovászna megyei ortodox püspökséget, mely Andreescu szerint az ún. román civil szervezetekkel együtt csak azért ,,csap akkora zajt”, hogy újabb javakhoz jusson, miközben ,,megfertőzi” e megyék közéletét. /(b. kovács): Casunean nem tágít. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

A Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) nem elvont szellemi műhely létrehozása a cél, hanem a magyar közösség képzése – jelentette ki Nagyváradon Tőkés László református püspök. Az intézmény középtávú tervei között szerepel egy új épület megépítése Nagyvárad Újváros nevű negyedében, az egyetemi épületek szomszédságában. A tervekhez a Sapientia Alapítvány kuratóriuma már megítélte a szükséges induló összegeket. Ősztől beindul az agrárképzés is, és Szatmárnémetiben szeretnék folytatni a terjeszkedést. „A félmillió partiumi magyart megilleti az önálló egyetem” – hangoztatta Tőkés László. Geréb Zsolt, a PKE rektora közölte, idén az egyetem is csatlakozik a Bolognai Folyamathoz, azaz itt is bevezetik a kétszintű képzést. A teológia, német és szociológia szakokon már az új, 3+2-es éves oktatási rendszerben indul a képzés. A felvételiről elmondta, a rendelkezésre álló helyek nyolcvan százaléka tandíjmentes, húsz százaléka pedig költségtérítéses lesz. /Balogh Levente: Új szakok idén, campus később. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

„Az 1990-ben újraindult Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ ugyan nincs monopolhelyzetben, hiszen a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és a Kriza János Társaságnál is folyik tudományos kutatás, de nem titok, hogy az EME erdélyi magyar akadémiává, tudományos kutatóintézetté akar alakulni” – magyarázta Egyed Ákos történész, az EME elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja. Azonban az EME szinte kizárólagosan magyarországi forrásokból működik. A magyar állami költségvetéstől függő keretből az EME pillanatnyilag 12 belső kutatót foglalkoztat, emellett az MTA Domus Hungarica programjában nyertes, néhány erdélyi szakember 1–3 hónapig részesülhet kutatási ösztöndíjban. Egyed Ákos szerint mindez még akkor is kevés, ha több erdélyi szakértő az EME ajánlását is élvezve végezhet egyéni kutatómunkát. „Ilyen körülmények között nagy a lemorzsolódás, és sérül az utánpótlásképzés” – vázolta az EME elnöke. „A bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, a biológia-, fizika- és kémia-, az orvostudományi, műszaki, jogi és társadalomtudományi, a matematika- és informatika-, valamint agrártudományi szakosztályokat működtető EME csak akkor válhat a romániai magyar tudományosság akadémiájává, és hosszú távon csak úgy maradhat fenn, ha kiemelt támogatásban részesülve az MTA területi intézményévé válik, és kapcsolatot létesít a Román Akadémiával” – tette hozzá. Csucsuja István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem karának dékán-helyettese szerint a kutatási támogatások rendszere tulajdonképpen „partizánakció”. A tudományos történetkutatás bel- és külföldi forrásai nagyrészt elapadtak, így sem a tanároknak, sem a tanársegédeknek, illetve doktorandusoknak nem adódik lehetőségük a kutatásra. A BBTE magyar történészei korábban az Országos Kutatási Tanács (CNSIS) pályázatain szereztek munkájukhoz pénzt, de két esztendeje ez a forrás is elapadt. Az egyetemnek nincsenek kutatást segítő belső pénzügyi forrásai, ráadásul az MTA Bolyai-ösztöndíjaihoz sem jutnak már hozzá. Mostanában egyetlenegy lehetőséggel, az MTA Domus Hungarica pályázati programja révén szerzett forrásokkal kell beérniük. „Általában 40-50 millió lejről van szó, ami azonban legfeljebb 2-3 ember nagyon rövid ideig tartó kutatásához elegendő”. Az erdélyi magyar történészeknek azt róják fel a magyarországiak: nem kutatnak eleget, de ezt a szűkös anyagi háttér nem teszi lehetővé. Valamivel előnyösebb helyzetben vannak a társadalomkutatók. A BBTE szociológia karának dékán-helyettese, Horváth István szerint a szociológiai kutatás egyrészt nem túlzottan infrastruktúra-igényes, másfelől pedig be tudnak kapcsolódni olyan programokba, amelyek keretében „kisebb” témákhoz is tudnak gyűjteni adatokat. Az igazán nagy reprezentativitású kutatásba legtöbbször bele sem kezdenek, mert támogatásuk nem folyamatos. Horváth szerint a mai állapotok távolról sem felelnek meg a kutatási ideálnak, de az 1990-es évek elejéhez képest óriási előrelépés tapasztalható. „Ráadásul – tette hozzá Horváth István – a mi erdélyi magyar kulturális sajátosságainkból azáltal is hasznot lehet húzni, hogy a munkánk mind a támogatások, mind az eladhatóság szempontjából magyar és román irányban egyformán működtethető.” Brassai Zoltán professzor, a Sapientia – EMTE tudományos tanácsának elnöke, a Kutatási Programok Intézetének igazgatója sem tartja elegendőnek a kutatásra fordított keretet. Az EMTE a Sapientia Alapítvány révén évi kétmilliárd forintos támogatást kap a magyar államtól. Az összeg 85-90 százalékát egyetemfejlesztésre fordítják, kutatásra, doktori ösztöndíjakra, illetve könyvkiadásra 5-6 százalék, azaz 100-120 millió forint jut. Ennek 60 százalékát belső, 10 százalékát vegyes, 30 százalékát pedig külső kutatásokra irányítják. Brassai professzor összehasonlításként az évi 27 milliárd forintból gazdálkodó debreceni, illetve a 20 milliárd forintos kerettel rendelkező miskolci egyetemet említette, az EMTE ennél jóval szerényebb, 5-6 milliárd forintos kerettel is beérné. Miközben az erdélyi kutatók külső forrásokat keresnek, a Communitas Alapítvány idén sem hirdetett pályázatot munkájuk támogatására. Takács Csaba, a Communitas kuratóriumi elnöke, az RMDSZ ügyvezető elnöke elismerte: a panasz jogos, a kutatók elvárása indokolt. Szerinte a Román Tudományos Akadémia irányában sem szabad elzárkózni. „Az MTA nem tudja felvállalni a feladatok sokaságát, de partner abban, hogy a határon túli magyar kutatás megtalálja útját és helyét a nemzetközi rendszerben” – jelentette ki Tarnóczy Mariann, az MTA Határon Túli Magyarok Tudományos Titkársága elnöki bizottságának titkára. 1990-ben még a határon túli magyar szakemberek számbavétele volt a fő tennivaló, ma már közös programokban közös kutatásokat végeznek. Az MTA idén 110 millió forintot fordít a határon túli magyar tudományos kutatásra. Az összeg több mint a fele Erdélybe megy, de ez korántsem elég. Tarnóczy Mariann szerint nemcsak magyar, más nyelvű kiadványaikban is közölniük kell a magyar kutatóknak munkájuk eredményeit, ezáltal tudnak bekapcsolódni abba a nemzetközi rendszerbe, amelyben a szélesebb körű ismertség mellett a kutatás támogatásának további forrásai is elérhetők. „Ezért fontos, hogy a határon túli magyarság felépítse saját intézményrendszerét, meghatározza annak sajátos céljait, elképzeléseit, prioritásait. Ebben az MTA partner, akárcsak azokban a kutatási programokban, amelyeknek adott részei azonosak a határon túli magyar kutatókéval” – mondta Tarnóczy Mariann. /Benkő Levente Nagy feladatok kevés pénzből. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke /sz. 1955/ első tudatosabb gyűjtéseit középiskolában kezdte, Kovásznán, a háromszéki népballadákkal kezdett foglalkozni. Személyes kapcsolatba került az erdélyi magyar néprajztudomány kiválóságaival. 1981 szeptemberében Kézdivásárhelyre helyezték ki tanárnak, akkor kezdett el foglalkozni az erdélyi szászokkal. 1990 után hirtelen megnyílt az erdélyi magyarság köré kiépített szigorú információs zárlat. Akkor kezdtek rádöbbenni, hogy amit addig tudománynak hittek, az mennyire messze áll attól, amit Közép- vagy Nyugat-Európában művelnek. Péntek János professzor őt és több fiatal kutatótársát visszahívta az egyetemre. Kolozsváron fokozatosan megalapozták az egyetemi fokú néprajzos oktatást. Ebből a műhelyből született meg előbb a Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék, majd annak megfelezéséből a Magyar Néprajz és Antropológiai Tanszék. Ezenkívül nagy segítségükre volt a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek keretében évente három-négy tematikus konferenciát szerveztek, ahová a magyar néprajztudomány legjobbjai jöttek el. A társaság fennállásának tizenöt éve alatt 10 ezer kötetes szakkönyvtárat, jelentős archívumot, adattárat hoztak létre, és ott helyezték el a moldvai csángósággal kapcsolatos adattárukat is. 1991-től kisebb-nagyobb rendszerességgel diákjaikkal Moldvában kutattak. Több kutatásukba bevontak román, magyarországi, olasz és német kollégákat is. A csángóság kérdéséről Pozsony Ferencnek román nyelvű kötete jelent meg három évvel ezelőtt. A könyvnek pozitív visszhangja volt, újabb kiadást is nyomtattak. Pozsony Ferenc Zabolán, szülőfalujában múzeumot alapított, ebben helyet kapott a moldvai csángó népművészeti kiállítás. Tavaly bejegyeztették a Pro Múzeum Zabola Egyesületet, amely szerződést kötött a Székely Nemzeti Múzeummal. Eszerint a gyűjtemény fokozatosan betagolódik a nagy múltú múzeum szerkezetébe, így állandó munkatársat is alkalmazhattak. Pozsony fontosnak tartotta a gyűjtést, a tárgyi kultúra őrzését, mert Moldvában nagyon gyors kultúraváltás indult meg. /Rostás-Péter Emese: Utak Moldva felé, szélesedő ösvényeken. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

A Háromszék megyei szaktanácsadó testület tagjai a Háromszék június 9-i számában megjelent Kötelező című cikk valótlan kijelentéseit visszautasítják. Az óvodai oktatás terén második éve szerepel már az országos nevelési programban az ökológiai nevelés. Háromszék megyében régóta működik az óvónők Pro Natura mozgalma, akárcsak az Erdei Óvoda program. Ezek szolgáltak kiindulópontként a Bóbita Környezetvédő Óvónők Egyesülete megalapításához. Ők készítették a környezetvédelmi helyi óvodai programot és a Zöld Napok Ökokalendáriumot. Hangsúlyozták, hogy a kiadványok megvásárlása nem kötelező. /Bartók Szende, Bardócz Anikó, Elekes Ildikó, Márk Emese, Molnár Dalma, Péter Izabella, valamint Prezsmer Imola szakfelügyelő: A kiadványok megvétele nem kötelező. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./ Az újságíró válaszolt erre a visszautasításra: igenis kötelezővé tették a kiadvány megvásárlását. Elkezdődött a hajtóvadászat: azt keresték, ki volt az ,,informátor”? /Szekeres Attila: Fentről jött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

Temesváron hálaadó szentmisével ért véget a Gerhardinum Római Katolikus Líceumban a tanév. A tanév elején énekkar jött létre, a negyventagú kórus megalakulását maga az igazgató, Szabó Péter szorgalmazta. A több nyelven éneklő kórus tagjai háromnapos jutalomkirándulással kezdik a vakációt. /(Sz. I.): Elmúlt egy tanév, megszületett egy kórus. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

Félidőn túl van a Civitas Alapítvány „A munkaerőpiacra való visszatérés és elhelyezkedés ösztönzése” című programja. A hat témakörben ingyenes képzést kínáló programon 55 hallgató vesz részt Székelyudvarhelyről, Székelykeresztúrról és Szentegyházáról. Csáki Rozália projektvezető elmondta, igen nagy érdeklődést mutattak a program iránt a munkanélküliek, a munkahelyváltást tervezők és a gyermeknevelési szabadságuk végén járó anyukák. A PHARE által támogatott projekt a szervezők szerint gördülékenyen halad. /Kiss Edit: A gyakorlatiasságra fektetik a hangsúlyt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 17./

Kápolnás községben június 18-án tájházavatót tartanak. Fellép a Zergeboglár tánccsoport, a kápolnási iskolások, valamint a hagyományőrző csoport. /Fbz: Tájházavató Kápolnáson. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 17./

Székelyudvarhelyen az első világháborút követő hatalomváltáskor két jelentős alkotást tüntetett el a román hatalom: az 1896-ban emelt millenniumi emlékművet, illetve a Vasszékelyt. Az utóbbit a román katonák 1919 januárjában először megcsonkították, majd lerombolták. Egy megmaradt darabját ma a múzeum őrzi. A város 2000-ben ismét felállította a Vasszékelyt az első és második világháború udvarhelyi áldozatainak háborús emlékműveként, a bronzszobor Szabó János alkotása. Arra is vannak tervek, hogy a millenniumi emlékművet is visszaállítsák. A két fekvő oroszlán által közrevett emlékoszlop két darabja megmaradt, ezeket a Haáz Rezső Múzeum őrzi. 1915-ben a Kuvar-szikla oldalába a város vezetősége két domborművet készíttetett, Ferenc József osztrák–magyar és II. Vilmos német császár portréival. Ezeket is leverték a hatalomváltáskor, viszont a domborművek nyomai egészen a közelmúltig felfedezhetők voltak, csupán a benzinkút átépítésekor tűntek el véglegesen. Ugyancsak eltüntették az 1940 szeptemberében felavatott országzászlós emlékművet az öt címerrel (Magyarország, Erdély, Udvarhely vármegye, Székelyudvarhely városa és Pestszentlőrinc testvérváros címerei). 1945 után két mellszobrot állítottak, a hodgyai születésű Józsa Béla szobrát 1961-ben, a kőszobor ma a múzeum udvarán van. 1990. december 8-án az iskola udvarán Benedek Elek szobrát állították fel, Szabó János alkotását. Dr. Petru Groza /1945 márciusa és 1952 júniusa közötti miniszterelnök/ szobrát 1974-ben avatták fel, alkotója nem ismeretes, a márványból készült szobrot Bukarestből hozták. A szobrot 1990 januárjában eltávolították, azóta az iskola egyik raktárában van. 1979-ben állították fel Székely József szobrászművész Kibontakozás című fém térplasztikáját az akkori Olympia mozi előtt. A 18 méter magas alkotást szintén a rendszerváltás után, az épület felújításakor tüntették el. Az 1969-ben a városi parkban felállított Napozó nőt (szintén Székely József alkotása) ledöntötték néhány évvel ezelőtt, de napok múlva helyére tették. A szobrász információi szerint egy más városból jött női kézilabdacsapat tagjai voltak a tettesek, dühükben, a sportcsarnokban elveszített mérkőzés után. /Katona Zoltán: Ledöntött szobraink és emlékműveink. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 17./

A nagybányai Teleki Magyar Ház meghívására az elmúlt napokban erdélyi előadókörutat tett Gryllus Vilmos, az elsősorban kicsinyeknek szóló műsorai miatt annyira közkedvelt magyarországi előadóművész. Fellépett Szamosújváron is, a helybeli cserkészcsapat szervezésében, továbbá Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Zilahon és Szilágysomlyón is. /Erkedi Csaba: Gryllus Vilmos Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Összetartozunk – ez a felirata annak a monumentális székely kapunak, amelyet a zabolai Basa Tamás Gazdasági és Művelődési Egyesület Vitéz Kelemen Dénes gelencei faragóművésszel készíttetett a budapesti Nemzeti Értékmegőrző Egyesületnek ajándékul, amiért ennek tagjai – olimpiai sportolók, írók, költők, neves művészek, építészek stb. – a december 5-ei népszavazáskor kiálltak a határon túli magyarok kettős állampolgársága mellett. A kapu kész van, a szükséges engedélyeknek is birtokában az egyesület, már csak az elszállításához keresnek támogatókat. A kapuállításra Sárospatakon kerül sor, az alkalomra több jeles személyiséget, köztük Orbán Viktor volt kormányfőt is meghívták. /(demeter): Összetartozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

Látogatható Kovászna város hivatalos honlapja, a www.kovaszna.ro, amelynek egyelőre csak a magyar nyelvű változata működik, június végéig elkészül a román és az angol nyelvű is – tájékoztatott Zsuffa Levente polgármester. A honlap főként belföldi és magyarországi turistáknak szól, az oldalon on-line helyfoglalásra is alkalom nyílik a kovásznai panziókban. /Bakk-Dávid Tímea: On-line helyfoglalás a www.kovaszna.ro-n. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

A Magyar Olajipari Múzeum meghív minden érdeklődőt Papp Simon geológus egész alakos bronzszobrának ünnepélyes elhelyezésére Kapnikbányára, június 26-ára. A szobor Krupiczer Antal szobrászművész alkotása. /Szoboravatás Kapnikbányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 17./

Heinrich Ferencnek, a nagybányai (fernezelyi) Árpád-házi Szent Erzsébet Egyházközség plébánosának Keressétek az igazságot címmel öt kötetben megjelent elmélkedései a Szatmári Egyházmegye alapításának 200. évfordulója alkalmából láttak napvilágot. /Dr. Korcsog Mátyás gyógyszerész: Keressétek az igazságot. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 17./

Sófalvi András régész-történész, valamint Derzsi Csongor régészhallgató az általuk végzett ásatások eredményeiről számoltak be Székelyudvarhelyen. Kányád határában középkori templom, Árpád-kori szentély feltárását végzik. A bemutatott leleteket – kőmaradványokat, freskótöredékeket, kerámiatöredékeket – restaurálják. A régészeti feltárás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem hallgatói közreműködésével történik. /Szász Emese: Régészeti feltárás Kányádban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 18/

Újabb dráguláshullám következik július 1-jén amikor a villany, gáz, hőenergia árát megemelik. A következő hónaptól a gázért 10 százalékkal, a meleg víz és a fűtéshez használt hőenergiáért 8–9 százalékkal, a villanyért öt százalékkal kell többet fizetni. /Újabb merénylet a zsebünk ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Tizenöt évnek kellett eltelnie, hogy elkezdjék az 1990. június 13–15-i bukaresti bányászjárás részletes feltárását. Most már egyre világosabb, hogy 1989 decemberében előre kidolgozott forgatókönyv alapján állították félre a zsarnokot, az úgynevezett terroristákkal vívott harccal pedig azt a látszatot keltették, hogy keményen küzdöttek a demokrácia győzelméért. Iliescu 1990. január elején elismerte a kisebbségek jogait, beleértve az anyanyelv használatához valót, a közösségi jogokat is. Alig telt el néhány nap, s a magyar iskolák újralétesítésekor Iliescu máris erdélyi szeparatista tendenciákat emlegetett. Sorra alakultak a pártok, köztük a történelmiek. A bányászok január végi, első bukaresti látogatása ezt kísérelte meg visszavetni, ekkor hangzott el első ízben: „nem adjuk el az országot”. Megkezdődik a feltárás, de az 1990. márciusi marosvásárhelyi pogromról mindenki hallgat. Ez is az akkori vezetőség műve volt. Ennek ürügyén más néven, de újjászervezték a politikai rendőrséget. A bányászjárásról most mutatnak első ízben képeket arról, amint egyenruhások – belügyisek? katonák? – tömege öltözik át bányásznak. Emil Constantinescu frissen megjelent könyvében számos, a szervezőket terhelő bizonyítékot közöl. /Asztalos Lajos: Teregetik a szennyest. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Kemény ellenzéki ellenállásba ütközik a kisebbségi törvénytervezet, amely jelenleg a szenátus jogi és emberi jogi bizottsága előtt van. A szociáldemokraták és a nagy-romániások elsősorban a kulturális autonómia fogalmát kifogásolják. Emil Boc ideiglenes pártelnök szorgalmazta, hogy még a mostani ülésszakban váltsák le a két házelnököt /akik a mostani ellenzéki párt tagjai/. Boc elégedetlen, mert a mai napig sem sikerült a megyék szintjén a tavaly decemberben beiktatott kormánynak átvennie a hatalmat. Markó közölte: az RMDSZ nem támogatja a liberális-demokrata szövetséget a házelnökök leváltásának kérdésében, amíg a parlament nem fogadja el a kisebbségi törvénytervezetet. /Borbély Tamás: Sakkban tartja az RMDSZ kormányzó partnereit. Nem egyezik a koalíciós pártok prioritáslistája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Mádl Ferenc reméli, Románia reménybeli uniós tagsága lehetővé teszi, hogy a Partium ismét kialakítsa valaha jól működő kapcsolatrendszerét, hangsúlyozta a köztársasági elnök Partium, az európai régió című konferencián Debrecenben, június 17-én. Mádl Ferenc szerint a Partium újjászületése a térség integrációját is szolgálja. A tanácskozáson Tőkés László református püspök a Partium újjászületéséről szólva hangoztatta: egy nagy múltú történelmi-kulturális régió újraegyesítése zajlik gazdasági, egyházi, kulturális téren egyaránt. Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a „december 5-i visszás népszavazásra” utalva, arra válaszként értékelte, hogy a debreceni tanácskozáson együtt vannak az itthoni és a határon túli magyarok. Emlékeztetett a zsinat legutóbbi döntésére, amely egyetemes egységnek tekinti a magyar református közösségeket, és a legfontosabb célnak a magyar református integráció teljes megvalósítását nevezte. A köztársasági elnök Debrecenből továbbutazott a Partiumba; június 17-én és 18-án Szatmár, Szilágy és Bihar megye vendége. /Partium, az európai régió. Romániai látogatáson Mádl Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

A romániai kisebbségi törvénytervezetről, az észak-erdélyi autópályáról, a fejlesztési régiókról és az autonómiakérdésről egyaránt tájékozódott szerdán és csütörtökön Bukarestben Szászfalvi László vezetésével az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának küldöttsége. A fideszes delegációvezető mellett Németh Erika (MSZP), Donáth László (MSZP), Schmidt Ferenc (Fidesz) és Fodor Gábor (SZDSZ) vesz részt a látogatáson. A képviselők találkoztak az RMDSZ szenátusi csoportjának tagjaival, így Frunda Györggyel, a szenátus emberi jogok, felekezetek és kisebbségek bizottságának elnökével, George Sabin Cutassal, a szenátus alelnökével, Lucian Augustin Bolcassal, a parlamenti román-magyar baráti csoport elnökével, Nicolae Paun képviselővel, az emberi jogok, felekezetek és a nemzeti kisebbségek bizottságának elnökével. Közös asztalhoz ültek Eckstein-Kovács Péterrel, a szenátus jogi, fegyelmi és mentelmi jogi bizottságának elnökével, Renate Weber elnöki tanácsossal, Kibédi Katalinnal, az igazságügyi minisztérium államtitkárával, Markó Attila államtitkárral, az etnikumközi kapcsolatok főosztályának vezetőjével, valamint Niculescu Tónival, a külügyminisztérium reformokért és intézményközi együttműködésért felelős államtitkárával. Szászfalvi László elmondta: a román vendéglátók egyebek közt tájékoztatták őket a parlament elé terjesztett kisebbségi törvény tervezetéről. A magyar honatyák szorgalmazták, hogy folytatódjék a tervezett észak-erdélyi autópálya építés, mert az Szászfalvi fontosnak nevezte az autonómia megteremtését. /Magyarországi honatyák Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kulturális szakbizottságának június 16-ai ülésén ismertették a Nemzeti Felelősség Program elemeit. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által meghirdetett program a Szülőföld Programból, továbbá a nemzeti vízum, a gyors és méltányos honosítás, az integráció és autonómia, valamint az alkotmányosan rendezett jogállás a határon túli magyaroknak című pontokból áll. Ezt Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkára, a szakbizottság elnöke ismertette. A tárgyaláson a különböző tárcák és politikai pártok magyarországi és határon túli képviselői vettek részt. Ismertették ezenkívül a határon túli magyar kulturális műhelyek fejlesztésére irányuló elképzeléseket, közöttük a könyvtárfejlesztésre, az alkotói ösztöndíj-rendszer bővítésére, a közművelődési intézményrendszer fejlesztésre és a közművelődési szakemberképzésre vonatkozó terveket. /A MÁÉRT kulturális szakbizottsága A Nemzeti Felelősség Programról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./