Gazda József író-szociológus volt Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége ,Gazda József Emlékek Ázsiája – Őseink földjén című, az első és második világháború idején az „őshazába” sodródók visszaemlékezéseit feldolgozó népi- és nemzetsors-szociográfiája Sepsiszentgyörgyön látott napvilágot. A szerző adatközlői fogolyéletükről meséltek: az Ázsiából származónak vélt „madzsarokat” nem ellenséges katonaként, hanem rokonként fogadták az őslakosok. Gazda József Bernád Ilona marosvásárhelyi népi- és természetgyógyásszal 2004-ben közösen megjelent könyvének címe: Magyarok Amerikája. A mostani találkozón Gazda József a magyarság „végvárainak” közös jellemzőiről, valamint a nemzeti tudat rombolásának e végvárakban előforduló eszközeiről beszélt. A nemzeti önfeladás okait keresve helyenként a többségi nemzeti agresszivitást és a „nemzeti butaságot vagy elbutíthatóságot” is kimutatta értékelésében. /Gergely Edit: Nemzeti végváraink útirajza. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Az Erdélyi Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) díjazott alkotásokat öttagú zsűri választotta ki. Fésős András rendező, a zsűri magyarországi tagja elmondta, tizenegy film közül kellett kiválasztani a legjobbat. Annak az alkotásnak van ereje, amelyből sugárzik, hogy valamit meg akar fogalmazni, valamit üzenni akar – és ezt megfelelő formában teszi. A TIFF-en olyan filmeket mutatnak be, amelyek máshol még nem nyertek díjakat, de ez a rendezvény felfedezi őket magának. /Fülöp Noémi: „A rendező hadvezér kell hogy legyen”. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Május 23-27. között tartották Lakiteleken a Huszárik Zoltán emlékére meghirdetett, kistérségi és kisközösségi televíziók VI. szemléjét, a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében. A versenyen magyar nyelvű kisközösségek, falvak, kisvárosok televíziói, magánszemélyek mutatkoztak be, határon innen és túlról. A gyergyói Zsigmond Attila A gyimesi guzsalyozás című filmje a művelődés kategóriában aratott sikert. Tíz különdíjat osztott a zsűri, egyenként százezer forintos értékben, ezek egyikét a Farsang farkán című alkotás érdemelte ki, Barabás László, Kötő Zsolt és Karácsony Molnár Erika munkája. Az erdélyi magyar tévénéző számára nem ismeretlenek Barabás László szokásrögzítő filmjei. Életét tette erre a munkára. A farsang farkán-t a Hír Televízió is díjazta. /B. D.: „Kistévék” seregszemléje. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

A FUEN Kongresszus alkalmával Bukarestben járt a Magyar Televízió forgatócsoportja. Kovács Gábor szerkesztőriporter és Árva Tibor operatőr azonban nemcsak a kongresszus eseményeit dolgozta fel, hanem egy 25 perces riportfilmet is készített a bukaresti magyar jelenlétről. Jártak a Hungarológián, a Szabadalmi és Találmányi Hivatalban, a Petőfi Házban, a Calvineumban, de megfordultak a kedvenc értelmiségi találkozóhelyen, a Sanyi kocsmában is. Többek közt megszólaltatták Markó Bélát, Nagy Zsoltot, Niculescu Tónit, Gáspárik Attilát, Ágoston Hugót, Varga Gábort. /Bukarest magyarul a Magyar Televízióban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Héderfáján a helyi RMDSZ és a Gazdakör közös szervezésében Bordi András festőművész születésének századik évfordulójára emlékeztek. A művész életművéből 45 munkát állítottak ki. Nagy Miklós Kund, a Népújság újságírója méltatta a művész munkásságát. /Bordi András évforduló.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Sikert aratott a kolozsvári bábszínház magyar társulatának Piroska és a farkas című előadása. Venczel Péter zenéje segítette a jó hangulatot. /Kerekes Edit: Piroska és a farkas. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Megkezdődött vasutassztrájk, befejezésének időpontja még kétséges. Március közepén lejárt a kollektív munkaszerződés, és a megállapodás megkötésére vonatkozó egyeztetések nem vezettek eredményre. /Ú. I.: Kényszermegállás a vasútállomásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

A romániai árvízi védekezésben a tervezettnél két héttel tovább, június 18-ig segítenek magyar szakemberek – közölte a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A segítségnyújtás meghosszabbítását Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter kérte a tárcától. Magyarország május 7-én 14 szakembert küldött és 16 darab, percenként 30 ezer liter kapacitású szivattyút bocsátott rendelkezésre. Az eszközök szállításával, telepítésével és működtetésével kapcsolatban felmerült összesen 100 millió forintos költséget június 5-ig a magyar kormány fedezte. A segítségnyújtás napi 700 ezer forintos számláját azóta a román állam fizeti, az eszközök hazaszállításának 30 millió forintos költségét azonban szintén Magyarország állja majd. /Meghosszabbított magyar segítségnyújtás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Maradtak és megdicsőültek a titkosrendőrség emberei. Emil Constantinescu volt elnök annak idején bevallotta, hogy a szekusok legyőzték. Mert sokat tudtak. Többet, mint a helyükbe ültetett bizalmi emberei. Traian Basescu elnök újabban egészen jól kijön velük. Azokkal is, akiket néhány hónappal ezelőtt még meneszteni akart. Az államelnök az egekig magasztalta a román titkosszolgálati szerveket: hozzáértésüknek köszönhető a túszként fogva tartott román újságírók szabadon bocsátása. Persze az ő irányításával. Radu Timoftet és csapatát, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ nem fenyegetheti többet elbocsátás veszélye. Az elnök elmarasztalta a legnépszerűbb tévéadók egyikét, az Antena 1-et, amelyet a közvélemény tudatos félretájékoztatásával vádolt. /Németh Júlia: Maradtak és megdicsőültek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Gheorghe Funar szerint a román állampolgároknak azt a csoportját lehet nemzeti kisebbségnek tekinteni, amelyik „Románia területén él a géta-dák állam megalakulása óta, és amelyik kifejezte a román állam iránti lojalitását”. A Nagy-Románia Párt (PRM) szenátusi frakcióvezetője elmondta, többek között ezt is tartalmazza az a módosító javaslatcsomag, melyet pártja a kisebbségi törvényhez dolgozott ki. A PRM egyébként támadást indított a szenátusban beterjesztett törvénytervezet ellen. A törvény 78 cikkelyéhez csak Funar 136 módosító javaslatot állított össze. Markó Attila államtitkár, a törvénytervezetet előkészítő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke közölte, a kisebbségi törvénytervezetet az RMDSZ egy héttel azután nyújtotta be a parlament felsőházába, hogy azt a kormány elfogadta. A véleményezési joggal rendelkező művelődési bizottságban nem kapta meg a többség támogatását a tervezet. /Gazda Árpád: Gheorghe Funar a dákoktól számítja a kisebbségeket. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

Az Országgyűlésnek a köztársasági elnököt megválasztó ülésén az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte. A szavazást követő ünnepélyes eskütétel után adott fogadáson az ügyvezető elnök az RMDSZ és Markó Béla szövetségi elnök nevében gratulált dr. Sólyom Lászlónak. /Magyarország új elnökét köszöntötte az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Negatívan véleményezte a szenátus kulturális bizottsága a kisebbségi törvénytervezetet, ezért Markó Béla, az RMDSZ elnöke közölte: a kormánykoalíciós partnerek vezetőitől kérni fogja, figyelmeztessék szenátoraikat, hogyan szavaznak a tervezet esetében. A negatív véleményezéshez a liberális Mihai Dumitrescu is hozzájárult. A döntésnek azonban nincs nagy jelentősége. A két szakbizottság jelentése a fontos, mindkét parlamenti bizottságot magyar vezeti: a jogi szaktestület elnöke Eckstein-Kovács Péter, az emberjogit pedig Frunda György. /Elvesztette első csatáját a kisebbségi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Nem támogatják az RMDSZ képviselői és szenátorai a Székely Nemzeti Tanács kérését, hogy a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet terjesszék a parlament elé. Toró T. Tibor képviselő elmondta: a frakció tagjai nem tartották időszerűnek a statútum benyújtását, mivel ez taktikai okokból akadályozná a kisebbségi törvénytervezetet. Toró kifejtette, egyelőre ő sem látja értelmét annak, hogy változatlan formában másodszor is a parlament elé terjesszék az autonómia-statútumot, erről párbeszédet kezdeményez majd az SZNT képviselőivel, és csak akkor terjesztené a törvényhozás elé a tervezetet, ha meggyőzik őt ennek ellenkezőjéről. Puskás Bálint szenátor szerint fontos kérdésről van szó, amely az erdélyi magyarság egészét érinti, ezért úgy döntöttek, hogy az RMDSZ parlamenti frakciónak tagjai közös határozatot fogadnak el a kérdés kapcsán. Szerinte a nemzeti kisebbségekről szóló törvénytervezet jelent prioritást. A tervezet elfogadása után tárgyalhatnak más autonómiaformákról is. Az SZNT szerint az RMDSZ-honatyáknak ez a magatartása „ellentmond a választási kampányban tett vállalásuknak, akadályozza a törvénytervezet parlamenti vitájának megkezdését, de szolgálhatja a román hatalom érdekeit, hogy bármilyen eszközzel megakadályozza Székelyföld autonómiájának elnyerését, megsemmisítse a székelység autonómia-törekvéseit.” /Nem támogatja az RMDSZ Székelyföldi statútumát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Kónya-Hamar Sándor és Kelemen Attila képviselőket, valamint Szabó Károly szenátort javasolja az RMDSZ az Európai Parlament megfigyelői státusú képviselőinek román küldöttségébe – döntötték el az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciójának együttes ülésén. Románia ősztől 35 EP-megfigyelőt küldhet az Unió parlamentjébe, ebből három hely (két képviselői és egy szenátori) az RMDSZ-t illeti meg. A szavazás eredménye: Kónya-Hamar 29 szavazat, Kelemen 24, Szabó 19. A posztra pályázott még Sógor Csaba szenátor is, aki viszont csak 10 szavazatot kapott. /Sz. K.: Kijelölték az RMDSZ-es EP-megfigyelőket. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

A verespataki aranykitermelést tervező kanadai–román cég létrehozásával kapcsolatos szabálytalanságokat kezdte vizsgálni a legfőbb ügyészség. Az ügyészek arra próbálnak fényt deríteni, milyen körülmények között jött létre a verespataki aranykitermelést tervező kanadai–román cég, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC). /A verespataki vállalat létrejöttét vizsgálják az ügyészek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Markó Bélának, az RMDSZ elnökének írt nyílt levelet több háromszéki civil szervezet, történelmi magyar egyházak képviselői és iskolaigazgatók, azt kérték, hogy a parlament hozzon létre különbizottságot, amely kivizsgálja a sepsiszentgyörgyi magyar fiatalok megverésének körülményeit. A sepsiszentgyörgyi rendőrparancsnok tagadja az erőszakos cselekedetek etnikai jellegét. Az aláírók között van Kónya Ádám, Domokos Géza, Sylvester Lajos, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Kovács Sándor, a Székely Nemzeti Múzeum Alapítványának elnöke. /Markó Béla úrnak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének, a kormány miniszterelnök-helyettesének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

Súlyos gond a Hargita megyei kórházakban a szakorvos és az ápolószemélyzet hiánya. Jelenleg többtucat szakorvosi állás vár betöltésre. Nagyon sok végzős orvos külföldön vállal munkát, jelezte Bokor Márton, a csíkszeredai megyei kórház igazgatója. Itthon a hatéves orvosi egyetem után a frissen diplomázott orvos egyéves gyakornokoskodás leteltével Bukarestben kénytelen rezidensvizsgát tenni, és csak ezután következhet a 4-5 éves szakosodási időszak. Ha mindezt sikerrel elvégzi, még mindig fennáll annak a veszélye, hogy nem tud elhelyezkedni. „Nyugat-Európában nem vizsgáznak, hanem pályázni lehet az állásokra, ezért egyik oka az elvándorlásnak a rendszer túlzott központosítása” – mondta az igazgató. A magyarországi kórházak például szerbiai, ukrajnai és romániai orvos- és ápolóképzőkből toborozzák a munkaerőt. „A magyarországi kórházak évek óta a Székelyföldről pótolják az ápolóhiányt” – tájékoztatott Bokor. /D. Balázs Ildikó: Szakorvos- és ápolóhiány a Hargita megyei kórházakban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

Júliusban kellene aláírni a Kolozs megyei koalíciós együttműködési megállapodást, ezt szeretné László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. A kormány beiktatása óta fél év telt el, de nem sikerül dűlőre vinni a helyi együttműködési megállapodás kérdését. A megyei tanácsnál működő művelődési felügyelőség vezetői tisztségére mai napig nem nevezték ki a Kolozsvári Állami Magyar Opera aligazgatói posztjára kinevezett Szép Gyula helyett az új vezetőt. /(borbély): Akadozik a kormánykoalíciós együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Nincs könnyű helyzetben a városi tanácsban a bethleni RMDSZ frakciója. A volt kormánypárt, a PSD-s tanácstagok alkotják a többséget. Az RMDSZ szemére vetik, hogy a városban két tömbház befejezését állíttatta le Borbély László megbízott miniszter. Orbán László RMDSZ-elnök elmondta: sokan szidják Borbély Lászlót Bethlenben a befejezetlen házak és az utak állapota miatt. A helyi RMDSZ az egykori református iskola épületének visszaszolgáltatásában is támogatást várnak Borbély Lászlótól, aki korábban azt megígérte. /(F. L. I.): Tanácsi gondok Bethlenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A hatáskörébe tartozó kulturális intézmények tevékenységét értékelte legutóbbi ülésén Szatmárnémetiben a megyei tanács. Több felszólaló, köztük Visnyai Csaba tanácsos, nagykárolyi zenetanár azt kifogásolta, hogy a színház, illetve a filharmónia keveset tesznek azért, hogy saját bevételeikkel növeljék a fenntartásukhoz való hozzájárulást. Ilyen szempontból a Megyei Múzeum áll a legjobban, mely az elmúlt években a költségvetés 25 százalékára tornázta fel saját bevételét /A múzeum munkatársai részt vesznek a magyarországi autópályák nyomvonalainak régészeti feltárásaiban. Másrészt a múzeum sok kiállítást szervez és rendez, ami megint csak növeli a bevételt./ Visnyai Csaba szerint sem a színház, sem pedig a filharmónia nincs eléggé jelen a vidék művelődési életében. /Csak a múzeumot dicsérték! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A Beszterce–Naszód megyei Magyarnemegyén. június 6-án avatták fel a református egyházközség tulajdonát képező, svájci segéllyel épült diakóniai központot. A központ rendeltetése a járóbeteg-gondozás. A szolgáltatásokat minden rászoruló igénybe veheti, vallástól, nemzetiségtől függetlenül. Emellett a mozgássérültek, a lábadozók kölcsön vehetik a központ felszereléseit (tolókocsik, mankók, járókák stb.). /Kresz Béla: Diakóniai központot avattak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A Háromszék-felsőfehéri Unitárius Egyházkör Baróton tartott éves kiértékelő gyűlésén Háromszék és Brassó megye mintegy húsz lelkésze vett részt. Pap Máriának, az Unitárius Egyházkör esperesének beszámolójából kiderült, hogy tavaly mintegy 130 lélekkel csökkent az egyházkör létszáma, jelenleg 15 500 unitáriust tartanak számon a két megyében. Az apadás nem feltétlenül az elhalálozásnak tudható be, a kivándorlásnak is jelentős szerepe van. Az egyházkör területén nincs betöltetlen állás, inkább fiatalok látják el a lelkipásztori feladatot. Mindössze két olyan egyházközség van, amelyik nem rendelkezik a szellemi (tanulmányi ösztöndíjak) és anyagi (főként építés és javítás) támaszt jelentő amerikai kapcsolattal. /(hecser): Éves kiértékelő az unitárius egyháznál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

A székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikórus, illetve az Alla Breve Ifjúsági Vegyeskórus minősítési hangversenyét tartották május 21-én, melynek során a Seprődi János Kórusszövetség Művészeti Tanácsának bírálóbizottsága az Aranykoszorús Hangversenykórus minősítést adta ki mindkettőnek. A férfikórus szívesen tesz eleget hazai és külföldi meghívásoknak. Júliusban Galgahévízen lépnek fel. /Gellért Géza: Aranykoszorús hangversenykórus. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

A nagy erdélyi tudósra, Bolyai Farkasra születésének 230. évfordulóján számos rendezvényen megemlékeznek. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum megszervezi a Bolyai nevét viselő Kárpát-medencei tanintézmények találkozóját és a Bolyai kerékpáros túrát, amely a tudós nevét felvett intézményeket látogatja sorra. Magyarországi városokba is ellátogatnak a túra résztvevői: 5–6 tanár és 10–12 tanuló a marosvásárhelyi líceumból, őket magyarországi, kárpátaljai és vajdasági diákok és tanárok kísérik el. Az 1000 km körüli utat augusztus 26.–szeptember 11. között szándékoznak megtenni a kerékpárosok. Június 11–12-én a Marosvásárhely–Kolozsvár–Marosvásárhely útvonalat teszik meg, felkeresve Bolyai szülőházát és a Babes–Bolyai Tudományegyetem főépületét. /1000 kilométeres Bolyai kerékpár-túra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

A turisztikai lehetőségeket vették számba a testvérvárosból, Békéscsabáról Gyergyószentmiklósra érkező újságírók. /Bajna György: Békési újságírók Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Székelykeresztúron már az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején fejlett kulturális élet volt. Több híres műkedvelő csoport tevékenykedett, nyomda, társalgókör, kaszinó, hetilap stb. állt a kulturális élet szolgálatában. Ebben az időszakban Keresztúrt iskolavárosként is emlegették. A diktatúra éveiben is voltak értelmiségiek, akik szabadidejüket feláldozták a művelődési ház keretében alakított műkedvelő csoportokért. Ma viszont, a fúvószenekar kivételével, egy műkedvelő csoport sem működik Székelykeresztúron. A városban minden évben tartanak néhány fontos kulturális rendezvényt, amilyen a március 15-i ünnepség, a Sóskúti Fesztivál, a fúvószenekarok nemzetközi találkozója stb. Hírnevet vívtak ki maguknak az Orbán Balázs Gimnázium szavalói, a Pipacsok Néptáncegyüttes, a Polgári Fúvószenekar, a Petőfi Sándor Általános Iskola Gyermeklánc nevű kórusa, de a fúvószenekart leszámítva ezek nem a kultúrház keretében tevékenykednek. Jelenleg a városban a kultúrház helyett a múzeum szervezi a különféle rendezvényeket. A kultúrház viszont ma már nem a városé, mert azt a református egyház visszakapta. Több éve megszűnt a filmszínház is. Azóta az épület kihasználatlanul áll és állaga romlik. /László Miklós: Keresztúr: kulturális élet egykor és ma. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 9./

A háromszéki óvónőkkel megvásároltatták százezer lejért a Környezetismereti és környezetvédelmi helyi óvodai program című füzetet, a tanfelügyelőség kiadványát. Arra is kötelezték az óvónőket, hogy ötvenezer lejért vásárolják meg a Zöld napok ökokalendárium című falinaptárt, ez is tanfelügyelőségi kiadvány. A lap munkatársa kérte, ne tegyék kötelezővé a megvásárlását. /Szekeres Attila: Kötelező! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

A napokban kortárs magyar költőnők szerelmes verseit tartalmazó antológia látott napvilágot Magyarországon. A kötet címét Hervay Gizellától kölcsönözték: Lecsukott szemeden át látom. Kortárs magyar női szerelmes líra. A szerzők Magyarországról, Erdélyből, Újvidékről, és Kárpátaljáról valók. /Gál Éva Emese: Kortárs magyar költőnők szerelmes versei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Az 1970-es évek elején Beke György írt átfogó riportsorozatot a Gyorokra telepített bukovinai székelyekről. Jóval később, 2002-ben a Bartók szülőföldjén című riportkötetében visszatért pár gondolat erejéig erre a témára. A köznyelvben tévesen csángóknak nevezett népcsoport jó 120 éves gyoroki jelenléte azonban eddig elkerülte a tudományos kutatók érdeklődését. Egy aradi román néprajzos, Elena Rodica Colta figyelt fel a témára, térképezte fel román nyelvű tanulmánykötetében Gyorok hegyaljai nagyközség sajátosságait hangsúlyozó etnikum hagyományait, kapcsolatrendszerét. Aradon a kulturális antropológiai nemzetközi szimpóziumon mutatta be az érdeklődőknek dr. Pozsony Ferenc kolozsvári egyetemi tanár, ismert néprajzkutató. Pozsony Ferenc szerint szerencsés, hogy éppen Rodica Colta nyúlt ehhez a témához, hiszen olyan kérdéseket vethetett fel, amelyekért egy magyar kutatót “hazabeszéléssel”, azaz az elfogultság vádjával illetnék. A szerző, az aradi múzeum néprajzi osztályának főkutatója előítéletek nélkül vizsgálta meg és vázolta fel az 1883-ban a bukovinai Istensegítsről Gyorokra érkezett és itt megtelepedett 126 család történetét napjainkig. A szerző kitért a szomszédsági viszonyokra, az interetnikus kapcsolatokra is. Rodica Colta hangsúlyozta, hogy milyen fontos szerepet játszott az egyház és az anyanyelvi oktatás az önazonosság megőrzésében, és milyen kedvezőtlen hatást váltott ki az etnikum életében a telepi általános iskola 1975-ös összevonása a román iskolával. A telepi magyar lakosság rohamos fogyatkozása, elvándorlása, asszimilálódása ellenére a szerző még életképesnek látja ezt az immár egyre kevésbé archaikus magyar közösséget. /Puskel Péter: Forrásértékű tanulmánykötet a gyoroki magyarokról. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. február 17./ című tanulmányával kapcsolatban a hetilapban folyó vitában újabb hozzászólások érkeztek. a/ Kuszálik Péter újból jelentkezett, fontoskodóan mindent elutasított. Két folytatásban közölt írásában elutasítva azokat, akik Sütő védelmében szólaltak fel. Szokása szerint saját korábbi cikkeiből is közöl részletet /ő már akkor látta…/ Szerinte Kántor Lajos az árkosi írótáborban leszögezte, a Láng Gusztávval írt irodalomtörténetükben /Romániai magyar irodalom 1944-1970/ csak Réthy Andor bibliográfiája maradandó. Kuszálik a vitában Sütő mellett megszólalókat /Ablonczy László. Görömbei András, Cs. Nagy Ibolya/ ítélte el. /Kuszálik Péter: Az ügyvédi kamara. = A Hét (Marosvásárhely), jún. 2., folyt.: jún. 9./ b/ Burján Emil kifejtette, amit Sütő András Földes Lászlóval kapcsolatban kifogásolt, szinte mind-mind pozitív emberi vonás. Burján Emil hozzászólásában elmarasztalta Sütő Andrást, amiért nem nézett szembe akkori önmagával. /Burján Emil: Földes-ügy. = A Hét (Marosvásárhely), jún. 9./ c/ Sylvester Lajos Bíró Bélával, – emlékezete szerint – bizonyos szóbeli megjegyzések erejéig a Tragikum tragédiája című Sütő ellenes zsebkönyvecskéje kapcsán szállt vitába. Sylvesternek birtokában vannak a Megyei Vizionáló Bizottság 1983. március 3-tól keltezett jegyzőkönyvei. Ezekben Sütő Pompás Gedeonját cenzúrázták, csonkíttatták. A darabot vidéki turnén is feljelentették, nacionalistának, irredentának, miegyébnek nevezték. Sylvester felvetette, hogy ez alatt egyesek hol voltak, mit műveltek? /Sylvester Lajos: Egy „Bírói” ítélkezés margójára. = A Hét (Marosvásárhely), jún. 9./ d/ Róna Éva emlékeit idézte fel: szenvedő alanya volt családostól az 1958-as ún. párttisztogatási akciónak. Az egyetlen velük szolidáris ember a környezetükben, aki melléjük állt, Sütő András volt. /Róna Éva. az Izraelben megjelenő magyar nyelvű központi napilap, az Új Kelet munkatársa: A Hét című lap szerkesztőségének. = A Hét (Marosvásárhely), jún. 9./