Zajos tetszésnyilvánítása kísérte Mircea Dinescu Szentségekből bukásra című szatírakötetének Budapesten, a Kossuth Klubban történt bemutatóját. A szatírákat és pamfleteket először maga a szerző olvasta fel románul, majd a közönség a fordító, Váli Éva magyarításában élvezhette a rövid írásokat. A szerzőről és kötetéről Göncz Árpád volt köztársasági elnök mondott laudációt. /Vincze Ferenc, Budapest: Szentségekből bukásra – Budapesten is. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

Erdélyben is több rendezvényt szerveztek Trianon 85. évfordulója alkalmából. Kolozsváron a határon túli magyar vidékeken lerombolt emlékműveket ábrázoló képeslapokból álló kiállítást mutattak be. A kolozsvári Protestáns Teológia Intézetben a 140 képeslapot tartalmazó gyűjteményt – amint azt a rendezvényt szervező Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Bagoly Zsolt ismertette – nagy sikerrel mutatták be Nagyváradon, de a sepsiszentgyörgyieknek is lehetőségük lesz majd megtekinteni. Fodor András, a gyűjtemény tulajdonosa szerint összesen 280 teljes mértékben elpusztított vagy részlegesen megrongált határon túli magyar vidéken felállított, Nagy-Magyarországhoz kötődő emlékműről tudnak, de ennek csak a feléről sikerült szerezni képes dokumentumokat az elmúlt négy évben. A gyűjtés ötlete egy Magyarországon kiadott hasonló tematikájú kiadvány megismeréséből származik. Fodor ragaszkodik ahhoz, hogy gyűjteményébe kizárólag postabélyeggel ellátott képeslapok kerülhessenek, hogy senki se vonhassa kétségbe azok eredetiségét. Murádin Jenő művészettörténész előadását távolléte miatt Bagoly Zsolt ismertette. Trianon után a román hatalom két okból pusztította el a magyar vonatkozású emlékműveket, egyrészt a múltat akarta megsemmisíteni, másrészt pedig a szimbolikus térfoglalást tűzte ki célul. Murádin szerint három fázisban zajlott az emlékműrombolás: először a román katonák erdélyi bevonulásakor a lakosság ösztönösen pusztított, másodszor 1920 táján a román hatalom már hivatalosan, rendeletekkel folytatta az emlékművek eltüntetését, a harmadik rombolási hullám pedig a harmincas években a román vasgárdista mozgalom megerősödésének időszakára tehető. A rendezvényen Gali Teréz előadóművész adott elő gitáros kísérettel korabeli dalokat, és Boér Ferenc szavalt szintén e témakörhöz kapcsolódó verseket. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség vezetői felszólaltak a megemlékezésen. – Nem Magyarországnak akarunk igazságot, hanem a határon túli magyarságnak – mondta Kiss Jenő, a Kovászna megyei könyvtár igazgatója. Este hat órakor a város valamennyi – a magyar történelmi egyházakhoz tartozó – templomában megszólaltak a harangok, jelezve a megemlékezés kezdetét. Gazda Zoltán, a rendezvényt szervező Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, a trianoni döntés áldatlan hozadékát orvosolni kell, de „nem a hatalomhoz való folyamatos odasimulással, hanem a történelmi igazságtétel szorgalmazásával, jogaink követelésével”. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke kifejtette: vannak olyan pillanatok, amikor minden magyar egyformán érintett, amikor el kell tűnniük a politikai nézetek közötti különbségeknek, és rá kell jönnünk arra, hogy közösségi és egyéni létezésünk alakulásának ugyanaz a kiindulópontja. Adrian Cioroianu liberális párti szenátor, a bukaresti egyetem történelem tanszékének docense szerint Trianon emléke jelen van a román köztudatban, a politikában hatnak még ezzel kapcsolatban populista és nacionalista kísértések, de a román történetírásban és az iskolai történelemoktatásban e téma megjelenítése egyre mentesebb a hetvenes-nyolcvanas évek elfogultságaitól. A történész nem tartotta drámai eseménynek például bemutatták Koltay Gábor Trianon-filmjét, sőt, kifejezetten hasznosnak és kívánatosnak ítélte a román közvélemény alakítása szempontjából is. /Trianonra emlékeztek Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Kolozsvár egyetlenegy Trianon-megemlékezését az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte. A Szabadság, a helyi napilap bojkottálni próbálta a megemlékezést azzal, hogy nem volt hajlandó leközölni az EMI felhívását, mégis mintegy hatvan ember jött össze. Murádin Jenő művészettörténész, Szakács János szakértő és Magyari Levente előadásai közben Gali Teréz előadóművész és Boér Ferenc színművész korabeli költők verseivel idézte fel Trianont. A jelenlevők végük a Teológia udvarán gyertyát gyújtottak az ott álló harangnál. /Bagoly Zsolt: Szobordöntő Trianon Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

Az Alfa Kartell szakszervezethez tartozó Bechtel munkások a Kolozs megyei prefektúra elé vonulnak június 7-én, hogy tiltakozzanak az észak-erdélyi autópálya körül kialakult helyzet miatt. Az építkezés lassítása végett június elejétől az amerikai cég a munkások több mint 90 százalékát kényszerszabadságra küldi, ha azonban a terv kivitelezésére a kormány továbbra sem folyósítja a szükséges összeget, akkor szeptember 1-jétől végleg elbocsátják őket. /Borbély Tamás: Tiltakoznak a Bechtel munkásai az elbocsátások miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Valóban Omar Hayssam szíriai-román üzletember rendezte meg Bukarestből a román újságírók iraki elrablását – erősítette meg hivatalosan Traian Basescu államfő a nyilvánosság előtt. A szíriai üzletembernek az volt a célja, hogy valamilyen módon kijusson Romániából, Hayssamnak ugyanis nem volt szabad elhagyni az országot az ellene folyó vizsgálat miatt. Felajánlotta, ha elmehet szabadon Bagdadba a válságdíjjal, kiszabadítja az újságírókat, akiknek őrizetbe vételét korábban ő tervelte ki. /Hayssam és Munaf rendezte meg az elrablást – ismerte el Traian Basescu államfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Az Országgyűlés június 6-án ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a magyar állampolgárságról és a külföldiek beutazásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek eredményeképpen könnyebb lesz a külföldiek beutazása és ott tartózkodása. A parlament szintén igennel szavazott arról, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől. A most elfogadott törvénnyel a kormány a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását, és az anyaországgal való akadálymentes kapcsolattartást kívánja elősegíteni. Bevezetik a nemzeti vízum intézményét, megszüntetik a kötelező hatósági orvosi vizsgálatot, rövidebb lesz az állampolgárság megszerzésének ideje, szűkül az alkotmányos alapismereti vizsgát tevők köre, és az ügyintézési határidő is csökken. /Parlamenti igen a magyar nemzeti vízumra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

A Székely Nemzeti Tanács vezetősége nyílt levélben kéri az RMDSZ parlamenti frakcióinak tagjait, hogy nyújtsák be a parlamentben a Székelyföld autonómia statútumáról szóló törvénytervezetet. Az SZNT májusban egyenként fordult az RMDSZ-frakciók tagjaihoz, támogatást kérve a tervezet benyújtásához, de a kérésre eddig senki sem válaszolt. Az SZNT szerint az RMDSZ-honatyák e magatartása „ellentmond a választási kampányban tett vállalásuknak.” /Székelyföld autonómia statútuma – másodszor? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Az Európai Parlament elfogadta a Nicholson-jelentést, amelyben egyebek között az áll, hogy Románia csak akkor csatlakozhat 2007-ben az unióhoz, ha a következő elvárásokat teljesíti: határozott intézkedések a korrupció megfékezése, a rendőrségi kegyetlenkedések megszüntetése, a sajtószabadság biztosítása, az örökbefogadási moratórium által érintett családok jogainak elismerése érdekében. Az országban élő más nemzetiségűekkel szembeni bánásmódot miért nem kifogásolja az Európai Parlament? – tette fel a kérdést Boros Ernő. Talán azért, mert ezen a téren Romániában elfogadható a helyzet? Nem erről van szó. Az EU nyomásának engedve, Romániában az utóbbi években egész sor demokratikus törvény született. Csakhogy ezeket ebben az országban senki nem veszi komolyan. Ezek a törvények csak papíron léteznek. Biztosan jó az, hogy letagadják: a nem románoknak, jelenleg is negatív megkülönböztetésben van részük. /Boros Ernő: Rólunk miért hallgat a Nicholson-jelentés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Június 4-én, a trianoni békeszerződés 85. évfordulóján Rozsnyón felvonuló szlovák neonácik közül többen leköpdösték Kossuth Lajos szobrát. Azzal a szándékkal készültek tüntetni, hogy dicsőítsék a trianoni döntést és ledöntsék a sok évtized múltán – két éve – ismét felállított rozsnyói Kossuth-szobrot. A rendőri készültség miatt mindössze nyolcvan újfasiszta utazott Rozsnyóra, ahol az egykori fasiszta Hlinka-gárda fekete egyenruháit utánzó öltözetben, szlovák és román zászlók alatt, „Álljuk útját a magyar sovinizmusnak!” feliratú transzparens alatt, rendzavarás nélkül végigvonultak a városon, majd több órán át különböző szónoklatokat hallgattak meg, egy-egy román és szerb újfasiszta szervezet támogató leveleit is felolvasták. Hangadójuk, Marián Kotleba kijelentette: eredményesen fognak küzdeni azért, hogy „a magyar keselyű, Kossuth” szobra eltakarodjon a városból. Ennek érdekében a szobor felállítói ellen, bűncselekmény gyanújával feljelentést tettek a rendőrségen. Kotleba ezt követőn leköpte a szobrot és a talapzaton elhelyezett, magyar nemzetiszínű szalaggal díszített koszorúkat. Ugyanezt utána még néhányan követték. /Trianon-ünnep Szlovákiában. Leköpdösték Kossuth szobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Június 6-án Csíkszeredán a bíróság elutasította Kovács Imre Csaba óvását, amelyet a Trianon című film csíkszeredai levetítését megszervező férfi a rendőrség által kiszabott 50 millió lejes pénzbírság ellen nyújtott be az év elején. Kovács fellebbezni kíván. Kovács Imre Csabát 50 millió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezték január elején, mivel az Országos Filmforgalmazó Központ besorolási bizonyítványa nélkül szervezte meg Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjének csíkszeredai bemutatását. Lukács Péter, a madéfalvi MPSZ elnöke, akire ugyanezért 100 millió lejes bírságot szabtak ki, szintén óvást nyújtott be a rendőrségi jegyzőkönyv ellen, ügyében a bíróság még nem döntött. /Elutasított óvás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./ Kétszeri halasztás után alapfokon elutasította Kovács Csaba fellebbezését a Trianon-perben a csíkszeredai bíróság. Az ítéletet nem hirdették ki nyilvánosan. A csíkszeredai bíróságon született döntéssel ellentétben, ugyanazon törvény alapján, Székelyudvarhelyen helyt adtak Jakab Attila fellebbezésének, és áprilisban semmisnek nyilvánították a bírság kifizetésére kötelező rendőrségi jegyzőkönyvet. Ugyancsak a csíkszeredai bíróságon tárgyalják június 16-án Péter Lukács ügyét is. A csíkcsicsói fiatalembert százmillió lejre büntette a rendőrség, szintén a Trianon című dokumentumfilm levetítése miatt. /D. Balázs Ildikó: Elutasították a fellebbezést a Trianon-perben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Kinek fáj Trianon? címmel rendezett filmvetítéssel egybekötött előadást az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Magyar Nőszövetség Temesváron június 5-én, vasárnap, a Kós károly Közösségi Központban. Koltai Gábor Trianon című filmjéből készített egyórás összeállítás levetítése után Halász Ferenc és Vicze Károly történelemtanárok válaszoltak a hallgatóság kérdéseire. Szóba kerültek a kisebbségi jogok, továbbá az autonómia és az anyaországhoz való viszony. A “hogyan tovább”-ot a vitavezető Szász Enikő fogalmazta meg. Történelmünket meg kell ismernünk, fájó gondjainkat “kibeszélnünk,” gyermekeinknek pedig nemzeti nevelést kell nyújtanunk az iskolában, a családban és a vallási közösségekben. /Szekernyés Irén: Trianon – miértek és hogyanok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

A korábbi években nem volt „szokás” Trianon évfordulóját emlegetni. Most ért meg erre az idő. Milyen vehemens reakciót váltott volna ki akármilyen Trianonnal kapcsolatos demonstráció akár néhány évvel ezelőtt is a román hatóságok részéről. Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa szerint más népek elsősorban a történelmi győzelmeket ünneplik, az (időnként hősi) elbukás ünneppé avatása magyar sajátosság. S jaj mindenkinek, aki esetleg nem áll be ilyenkor a sorba, könnyű árulóvá, a nemzeti érdekek kiárusítójává kikiáltani. Különösen igaz ez Trianon esetében, hisz miféle „megátalkodott kutya” lehet az olyan magyar, aki nem hajlandó ilyen szomorú évfordulón elsiratni a nemzetet?” Önsajnálat helyett a jövő felé kell fordulni. /Bálint Zsombor: Trianon-évforduló – múlt és jövő. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

Június 3-án Magyarországon több országos napilap is foglalkozott a 85 éve bekövetkezett országvesztéssel. A magyar történelemkönyvekben ma is csak hiányosan, hézagosan tanítanak Trianonról. Romániában a kommunista rendszer sikeresen beletáplálta az emberek fejébe, hogy Ezért látnak sokan ma is az 1989-es események mögött magyar titkosszolgálati beavatkozást, a marosvásárhelyi pogrom mögött Erdély elszakítására tett kísérletet. Ezért nem kellett alig egy hónapja a felajánlott magyar katonai segítség, az árvíz sújtotta Bánságba. – Június 4-én Budapesten semmi sem emlékeztetett Trianonra. A Duna és Hír Televíziót kivéve, hallgatnak róla a közszolgálati médiumok is. A Magyar ATV-n ment a Fásy Mulató, a közszolgálati Kossuth Rádióban pedig a Rádiókabaré. A Felvonulási téren, a Regnum Marianum templom helyén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Jobbik szimpatizánsai emlékeztek, a Hősök terén a MIÉP tartott nagygyűlést. Toroczkai László HVIM-elnök kifejtette: ”2001-ben azért hirdettük meg ezt a fáklyás felvonulást, mert sirattuk a múltat. Ellenségeink a balliberális médiában felteszik a kérdést: miért foglalkozunk a múlttal. Ez óriási tévedés: Trianon nem lerágott csont, hanem nemzetünk élő, fájó sebe. Lásd: Délvidék, ahol verik a magyarokat, és újabban Erdélyben is. Miért hagyjuk? Meg kell mutatnunk, hogy nincs a szívünkben félelem.” Toroczkai után Kovács Dávid, a Jobbik elnöke beszélt. Kiemelte: „magyar testvéreinket folyamatosan megalázzák és megverik. Tamás Gáspár Miklós és barátai a Moszkva téren küzdenek a rasszizmus ellen. Ajánlom, hogy menjenek át Erdélybe vagy a Délvidékre és ott küzdjenek. Ott van feladatuk. Június negyedike nemcsak a nemzeti emlékezet napja, hanem az önvédelmi ösztön mozgósításának napja is kell hogy legyen.” A megjelentek felkeresték a szerb, francia, román, szlovák nagykövetségeket. A petíciókat sehol sem fogadták el. Ezekben területi autonómiát követelnek a határon túli magyaroknak. A Hősök terén Csurka István, a MIÉP elnöke mondott beszédet. /Fábián Tibor: Magyarország emlékezik. Trianon sem örök. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7.

Újabb magyarverés történt Erdélyben, jelezte június elsején Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke. Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy után ezúttal Marosvásárhelyen vertek meg két fiatalembert, mert magyarul beszéltek az utcán. A rájuk támadó román fiatalok bozgornak (hazátlannak) nevezték őket, majd nekik estek. Az egyik áldozat arccsonttörést és orrtörést szenvedett, a másik könnyebb sérülésekkel megúszta. A fiatalok a támadók bosszújától tartanak, ezért nem tettek feljelentést. Ennek tulajdonítható, hogy sem az erdélyi, sem a magyarországi média nem szerzett tudomást az incidensről. Az esetek nyomán az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete szórólapok terjesztését tervezi. Ezekben leírják, kikhez forduljanak azok, akiket nemzetiségük miatt támadás ér. Erdélyben, csak az utóbbi egy hónap alatt, három városban több mint 15 magyar fiatalt vertek meg, mert anyanyelvüket használták az utcán. A megoldást egy erdélyi magyar jogvédő iroda létrehozása jelentené, amely ingyenes zöldszám működtetésével és szintén ingyenes jogi képviselettel segítené az anyanyelvük használata miatt áldozattá vált magyarokat. /Fábián Tibor: Marosvásárhely: elhallgatott magyarverés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

Az 571/2003-as fiskális törvény tervezett módosításai ellen tiltakoznak a Hargita megyei erdőtulajdonosok. Mint mondják, ha a módosítások hatályba lépnek, veszteséges lesz az erdőgazdálkodás, a tulajdonosoknak jövedelem helyett csak kiadásaik lesznek. A kormány által már elfogadott tervezet szerint az erdőterületekre egységesen évente 35 új lej/hektár adó fizetendő, ami megközelítőleg 10 eurót jelent. –Az erdőtulajdonosoknak fizetniük kell az adminisztrálást, a 20 százalékot az újratelepítésre, az üzemtervezés költségeit, a közbirtokosság alkalmazottainak fizetését és az ezzel járó járulékokat Mindezek mellett ez az új adó gyakorlatilag veszteségessé teszi az erdőgazdálkodást, mondta Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosságok Szövetségének elnöke. /Kovács Attila: Tiltakoznak az erdőtulajdonosok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

A törvényes körülmények között megvásárolt államosított házak a jelenlegi tulajdonosoké maradnak, az egykori tulajdonosok pedig kárpótlást kapnak, jelentette ki Calin Popescu Tariceanu kormányfő egy szemináriumon. Bogdan Olteanu parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter hangsúlyozta, az egykori bérlők tulajdonlevelének érvényességéről a bíróság dönt majd. Ha a bíróság érvénytelennek minősíti a polgármesteri hivatal és az egykori bérlő által kötött adásvételi szerződést, az egykori tulajdonos visszakapja ingatlanját. Olteanu elmondta, jelenleg 12.000 ilyen per folyik országszerte. /A törvényesen eladott államosított ingatlanok a jelenlegi tulajdonosoké maradnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 7./

Csetri Elek történész, egyetemi tanár kifejtette, hogy a dáko-román kontinuitás elmélete az 1700-as évek utolsó negyedében keletkezett. A reneszánsz kori olasz tudósokra vezethető vissza, akik amikor megjelentek Mátyás udvarában, rájöttek arra, hogy a román hasonlít a latinhoz, illetve az olaszhoz. Ezt újította fel később, a 18. században a latin iskola, amely azt hirdette, hogy a románok a rómaiak leszármazottjai. A vita akkortól vált élesebbé, amikor a románság a politikai színpadra lépett. Ki volt itt előbb? Ki az őslakos? Ez volt a központi kérdés. – Csetri Elek szerint Erdély nem a románoké, nem a magyaroké, hanem azoké a népeké, amelyek lakják. Együtt, valamennyiüké. – A román történészek között is voltak olyanok, akik megkérdőjelezték a kontinuitást. Például Petrovici, a szlávista, még 1989 előtt. Azonban aki kétségbe vonta ezt az elméletet, az már félig-meddig hazaárulónak számított. 1990 után egyre többen vannak, akik azt mondják: mérsékletre van szükség, nem kell kiélezni a kérdést. Van egy román–magyar történelmi vegyes bizottság, de az soha nem tárgyalta a kontinuitást. Most már vannak román történészek is, akik megkérdőjelezik az elméletet. A magyaroknak lényegében hallgatniuk kellett Trianonról és a nemzetiségi kérdésről egészen 1987-ig. Akkor kezdte el Tabajdi és Pozsgay és részben Glatz is ezeket a témákat feszegetni a Históriában. Most lehetne róla beszélni, de ismeretes a Trianon-film reakciója. A kérdésben a két történetírás között nincs megegyezés a mai napig sem. Romániát a franciák juttatták a Trianonban megkapott területekhez. – A román társadalomra és nemzetre kettősség jellemző. A vallása, szókincsének jelentős része /az egyházi és műveltségi/, a kultúrkör szempontjából a keleti világhoz tartozik. Tamás Lajos, a kiváló nyelvész kimutatta, hogy 1790-ben a román szókincs több mint fele szláv eredetű volt. Ezután egy olyan erős nyelvújítás kezdődött, hogy ma már a román szókincs 80 százaléka latin. /Fábián Tibor: A kontinuitás és Trianon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

Soros György magyar származású amerikai üzletember Bukarestbe látogatott. A roma gyerekek oktatásában az egyik legnagyobb probléma a gyerekek elkülönítése speciális osztályokba, vagy értelmi fogyatékos osztályokba. A romák integrációjának évtizede című kezdeményezés egyik célja pedig ennek megszüntetése, jelentette ki. „A román vezetés világosan jelezte: az szeretné, hogy a romák integrációjának évtizede eredményes legyen”, mondta Soros, aki a Nyílt Társadalomért Intézet révén a program egyik finanszírozója. /Soros Basescunál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Az ígéret ellenére mégsem kezdődtek meg június 6-án a Gátaljához tartozó Szigetfalun az árvíz sújtotta első házak újjáépítési munkálatai. Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke közölte: azért nem foghatnak neki az újjáépítésnek, mert még mindig nem érkeztek meg a szakminisztérium által kiválasztott projektek, amelyek alapján felhúzzák a házakat. Ezeket a terveket május 30-áig meg kellett volna kapnia a megyei tanácsnak. A kárt szenvedett házak szakértői véleményezésével sem végeztek a megszabott határidőig a megyei hatóságok. /P. L. Zs.: Késik a házak újjáépítése. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

Marosvásárhelyen a legutóbbi tíz hónapban négy, többnyire magyar nyelvű könyveket is árusító könyvesbolt zárt be, végérvényesen. Aki Vásárhelyen könyvesboltot akar nyitni, a balkáni állapotok miatt egyszerűen képtelen üzlethelyiséghez jutni. A segélypénzeken megjelentetett könyvek általában kevés példányban jelennek meg. A sajtó helyi képviselői azután nagy hírverést rendeznek a könyvnek. Csökken a könyvvásárlás magyaroknál is. /Fazakas Károly Csaba: Mi volt előbb: a könyv vagy a könyvesbolt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

Megrongálták a székelyudvarhelyi Príma Rádió technikai berendezését: ismeretlen tettesek feltörték a Csalóka-tetőn lévő adóállomás vasszekrényét, kitépték a falból, és összevagdosták a kábeleket. Orosz-Pál Levente, a Príma Rádió igazgatója elmondta: nem vittek el semmit, de minden jel arra utal, hogy előre megfontolt, szándékos rongálásról van szó. „Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy a trianoni békediktátum 85. évfordulóján történt mindez, szerkesztőségünk ugyanis aznap délután az alkalomhoz illő zenés összeállítással jelentkezett” – nyilatkozta Szabó Attila felelős szerkesztő. László János, az adó tulajdonosa kijelentette: a Príma Rádiót lényegében elnémították. /Farkas Krisztina: Szándékos volt az elhallgattatás? = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Elmarasztaló hangvételű nyílt levelet küldött Ciprian Dobre Maros megyei prefektusnak és Lokodi Editnek, a megyei tanács elnökének második polgármesteri mandátuma egyéves érvfordulóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere. Florea június 6-i sajtótájékoztatóján ugyanakkor bírálta a városi tanács tagjait és a megye parlamenti képviselőit is. Dorin Florea szerint a prefektúra elhanyagolja a városlakók legfőbb gondjait. A polgármester a hadügyminisztérium repülőterét, lövöldéjét, kaszárnyáit és sportlétesítményeit szeretné a városháza tulajdonába venni. „Engem a megye legfontosabb dolgai érdekelnek – reagált a nyílt levélre Ciprian Dobre. – Most is közigazgatási gondokkal foglalkozom, és nem kampányolok.” Lokodi Edit megyei tanácselnök szintén visszautasította a vádakat. Dorin Florea a városi tanácsot sem kímélte. A polgármester szerint a testület rendkívül gyenge, és a gáncsoskodáson kívül semmivel sem foglalkozik. „A polgármester csak azt nem veszi észre, hogy a tanács a döntéshozó, ő pedig a végrehajtó” – replikázott Kirsch Attila, az RMDSZ képviselője. Mint mondta: valóban rosszul működik a polgármester és a tanácsosok közötti kommunikáció, de ez annak tudható be, hogy a polgármester „önfejűen szeret dönteni”. /Szucher Ervin: Mindenkivel elégedetlen Marosvásárhely polgármestere. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Visszakapja az ortodoxoktól egykori székesegyházát a nagyváradi görög katolikus püspökség. Erről és két másik görög katolikus ingatlan – a szamosújvári katedrális és a bukaresti Polonia utcai templom – visszaszolgáltatásáról Teoctist pátriárka, a román görögkeleti egyház feje döntött, miután megbeszéléseket folytatott Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel. A kormányfő közölte, a kormány hajlandó finanszírozni a nagyváradi és a szamosújvári templomok felújítását. Florin Jula, a nagyváradi görög katolikus püspökség szóvivője elmondta, örömmel fogadták az ortodox egyházfő döntését. „Pontosan nem tudom, minek köszönhető a határozat, annyi bizonyos, hogy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását az Európai Unió is csatlakozási feltételül szabta” – fejtette ki a szóvivő. „Remélem, hamarosan folytatódik a visszaszolgáltatási folyamat, hiszen csak Nagyváradon hét templomunkat igényeljük vissza az ortodoxoktól” – fejezte ki reményét Jula. /Balogh Levente: Visszakapják székesegyházukat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Becslések szerint a Marosvásárhelyen végzős sapientiások mindössze negyede fog államvizsga-dolgozatot benyújtani, mivel sokan nem járnak előadásokra – tájékoztatott Hollanda Dénes, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki- és Humántudományok Karának dékánja. A vásárhelyi Sapientián jelenleg 61 beiratkozott utolsó éves diák van, a pedagógia szakon 32, a matematika-informatikán 29. Mindkét szak végzettjeinek a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen kell államvizsgázniuk. Az egyetemi akkreditációnál lényeges feltétel, hogy az államvizsgára jelentkezők 51 százaléka sikerrel védje meg dolgozatát. A dékán szerint teljesíteni fogják ezt a követelményt. Kolozsváron, a Természettudományi és Művészeti Karon egyelőre nincs végzős évfolyam, itt az oktatás 2002-ben kezdődött a környezeti földrajz szakon 20 diákkal, akik jelenleg harmadévesek. /Bakk-Dávid Tímea: A végzős sapientiások negyede államvizsgázik? = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Lányi Szabolcs professzor bukaresti állását feladva vállalta, hogy Csíkszeredába jön, és egyetemet épít. Elmondta, hogy versenyhelyzet alakult ki az erdélyi lehetséges központok között. A hagyományos nagy központ, Kolozsvár emberei ma sem tudják elképzelni, hogy egy új tudásközpont még meg is előzheti Kolozsvárt. Marosvásárhely és Kolozsvár olyan bástyák, amelyeket nem lehet feladni. Az akkor magyar politikai vezetés, személyesen Orbán Viktor elfogadta, hogy a határon kívül rekedt magyarok is a nemzet részeként fontos nemzetpolitikai szerepet kapjanak. A magyar egyetem volt az első nagy akció, amikor sikerült a határon kívül rekedt magyarságot helyzetbe hozni. Nem segítségről van szó, hanem befektetésről, amit a magyar nemzetnek egy aktívabb és jobb helyzetben levő tagja tesz ugyancsak a magyar nemzetbe, hogy az tíz, ötven, száz év múlva is erős maradjon, fejtette ki Lányi Szabolcs. /Kovács Attila: Befektetés a magyar nemzetért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Az EMTE Csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Karán Biró Zoltán, valamint, Rostás Zoltán dékán beszélt az egyetemről. A szociológia szakosokról Biró Zoltán közölte, meglehetősen sok jó képességű hallgató jelentkezik náluk. Bizonyos alapkészségek, alapismeretek tekintetében induláskor komoly hiányosságok vannak, ezért szintre hozó kurzusokat szerveztek. Minden hallgató diplomamunkájához önálló kutatást végzett valamelyik településen, térségben, nagyobb intézményben, iskolában. A tanulmányok egy jelentős része pedig felkérésére készült. Olyan munkát végeztek, amely hasznosítható lesz az illető térségben. Rostás Zoltán hangsúlyozta, hogy a térségre, piacra figyelő oktatás teljesen újszerű, máshol nem jellemző. A dékán a nagy eredmények között említette a Műszaki és Társadalomtudományi Karon kiépülő tanári kart. Induló egyetemnél nehéz főállású tanárokat találni. Övék az egyetlen tanszék, ahol 99 százalékban saját erőből állították össze a tanári kart. /Kovács Attila: Az egyetemnek a térség előtt kell járnia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Dr. Bakacsi Gyula, a Sapientia Gazdaság- és Humántudományi Kar dékánja kifejtette, fontos kérdés, hogy a végzősöknek milyen munkába állási lehetőségeik vannak. Létrehoztak egy ún. karrierirodát, amelynek az a célja, hogy segítse a hallgatók elhelyezkedését. Összesen 160-an végeznek, a dékán reméli, hogy mind jó munkahelyeken tudnak majd elhelyezkedni. A Bolognai Egyezmény miatt változtatások lesznek: a környezetgazdaságtan, az agrár-élelmiszeripari gazdaságtan és az általános közgazdaságtan egyetlen szakban lesz a jövőben. Ennek van egy kötelező alaptárgy-struktúrája és vannak választható keretei, a szakon belüli belső elágazásként az eddigi szakok alapismeretei jönnek. /Kovács Attila: Változások a Bolognai Egyezmény értelmében. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Már Erdélyben is lehet fogni „az egyik magyarországi agymosási kultúrintézmény műsorait, kezdjük érteni, hogy miért is használják néhányan odaát ezt a jellemzést a kereskedelmi televízióra.”, írta az RTL Tv-ről Rédai Attila. Legutóbb Csonka András „szlovák” névrokonát mutatták be a magyarországi színésznek, aki „Komarno”-ban lakik. „Pont olyan, mintha egy másik Rédai Attila mondjuk Nagykanizsán lakna, s engem mint román névrokonát hoznának össze vele” – jegyezte meg a cikkíró. Vágó István általános műveltségi vetélkedőjében így szólt Tamási Áron szülőfalujáról: Farkaslaka, mostani nevén Lupény. Aztán kijavította magát: mostani román nevén. Romániában jelenleg törvény rögzíti a település magyar nevét, tehát még hivatalos szinten is lehet így használni, nemhogy egy tévéműsorban. De nem csak az RTL Klubra jellemzők az ilyen megnyilvánulások. Nemrég a Magyar Televízió híradójában a temesi árvizek következményeiről tudósítva „romániai Bánátról” beszéltek Bánság helyett. /Rédai Attila: Bánáttól Komarnóig, magyarul. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 7./

Zsehránszky István szerint a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása, a Tóték volt az eddigi csúcs a Kisvárdai Fesztiválon. Tipikus fasizmusellenes, és ezen belül a fasizmus magyar változata ellen kihegyezett műnek tekintették a darabot. A Tóték színházi pályafutása a kollektív bűnösség eszméjét és hangulatát táplálta. Valójában Vidnyánszky Attila rendezése nyeri vissza a Tótékat. Vidnyánszky megcsinálja a világháborúban vergődő vidéki magyar világot. Ilyen roncsokat termel minden háború és minden hadviselés. Ilyenné válnak a betolakodók a végtelen orosz pusztán, a vietnámi őserdőben és az iraki sivatagban is. /Zsehránszky István: Kisvárda, XVII. Az őrnagy és a halál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium Osonó Diákszínháza és a Művészeti Gimnázium dráma- és tánc tanszékének diákjai érdemelték ki közös előadásukkal a legjobb csapatnak járó díjat a LicArt 2005 országos diákszínjátszó fesztiválon, Bukarestben. A fesztiválra idén 68 diákcsapat nevezett be az országból, köztük az egyetlen magyar társulatként a sepsiszentgyörgyi Osonó. /Bíró Blanka: Országos sikert aratott az Osonó diákszínpad. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Kiválóan szerepeltek a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ diákönkormányzatának színjátszói a hét végén megrendezett nem román nyelvű líceumok színjátszó csoportjainak fesztiválján: első díjat nyertek, a két főszereplő pedig, Réthy Dóra és Veress Előd a legjobb lány- illetve fiú-alakítás díját is elvitte. A darabot Aszalos Géza színművész irányításával több mint egy éve állították színpadra, és azóta többször is előadták az iskolában és a városban. /(Sz. I.): Három első díj a bartókos színjátszóknak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./