Országszerte összesen 12 976 magyar nyolcadikos vizsgázott június 21-én anyanyelvéből, rajtuk kívül pedig még 1162 német, 75 szlovák, 28 szerb és 20 ukrán nemzetiségű diák „kisérettségizett”. Dáné Szilárd Hargita megyei magyar szakos tanfelügyelő szerint a tételek közepes nehézségűek voltak. A diákok szövegértési és szövegértelmezési képességeit Balassi Bálint Egy katonaének című műve egy részletének alapján mérték le, illetve tesztelték nyelvi ismereteiket is. Országszerte 279 332 végzős „kisérettségizik”. /Bálint B. Eszter, D. Balázs Ildikó: Balassiból „kisérettségiztek” a nyolcadikos magyar diákok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Az új lej bevezetéséről június 13-án 30 ezer magyar nyelvű szórólapot küldtek Sepsiszentgyörgyre. A Kovászna megyei prefektúrán azonban csak június 20-án, kezdték szétosztani a népszerűsítő anyagot. Nicolae Carlanescu, a prefektúra jegyzője elmondta, azért késett a prospektusok terjesztésével, mert az elmúlt héten Bukarestben tartózkodott. Az elmúlt hónapban a román nyelvű szórólapok és plakátok megérkeztek, azokat szétosztották. Hargita megyébe június elején 22 ezer magyar nyelvű szórólapot küldtek. Maros megyébe 1560 darab magyar nyelvű szórólap érkezett. Mugur Isarescu jegybanki kormányzó jónak nevezte a tájékoztatási kampányt. /Elsikkadt a tájékoztatási kampány? = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Összesen 178 iskolai tábort tartanak számon Romániában, azonban mindössze a fele kapta meg a működési engedélyt az idei nyárra. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke elmondta, az évtizedekkel ezelőtt létesített táborok többsége felújításra szorul, sok helyen nem teljesítik a működtetéshez szükséges minimális feltételeket: nincs ivóvíz, a mosdók és mellékhelyiségek nem felelnek meg az egészségügyi feltételeknek, a szobák bútorzata és a konyhai felszerelés elavult, némely esetben maga az épület sem biztonságos. /Valkai Krisztina: Sürgős tatarozásra szorulnak az iskolatáborok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Két éve zajlik a 650 éves műemlék katolikus templom javítása Magyarfenesen. Dr. Köllő Gábor plébános abban bízik, hogy az idén sikerül befejezni a munkálatokat. Szakemberek véleménye szerint a templom a XIII. századból való, a freskókat pedig a XIV. században készítették. Magyarországról a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, a Kolozs Megyei Tanácstól és magánszemélyektől kaptak támogatást. Nyolc csíki mester dolgozott itt, a falu lakói naponta hozták az ételt nekik. Templom mellett a plébánia épületét is felújítják. Azt tervezik, hogy abban szakmai mesteriskolát létesítenek szórványvidéki gyermekeknek. Magyarfenesen szobrot terveznek állítani a falu jeles festőművészének, Balázs Péternek. /Barazsuly Emil: Magyarfenes. Két éve javítják a római katolikus templomot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

A Kolozsvárt megviselő történelmi viharok ismeretében szinte csodával határos, hogy egyáltalán fennmaradt a több évszázados múltra visszatekintő Kolozsvári Állami Magyar Színház levéltári anyagának nagy része. A budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) munkatársai pillanatfelvételt készítettek a magyar nyelvű színházak levéltárairól. Megállapították, hogy a levéltár felbecsülhetetlen információkat tartalmaz. Az archívumban az 1800-as évek közepétől kezdődően vannak előadás-színlapok, sajtó-kivágatok, fényképek, szövegkönyvek, rendezői példányok, különböző emléktárgyak. A kolozsvári színjátszás 1792-ben indult. Janovics Jenő színházigazgató 1945-ben hunyt el, de 1900-tól haláláig folyamatosan jelen volt a kolozsvári színházi életben, hagyatékuk is bekerült a színház dokumentációs tárába. Olyan színházi folyóiratokat is őriznek Kolozsváron, amelyek sehol máshol nincsenek meg. Jelenleg rendszertelen az adathalmaz, rendszerezése még tart. A végcél a digitalizálás lenne. Hatalmas fotómennyiség áll még feldolgozatlanul. Több magyar színház levéltárának a feltérképezését végzik el Felvidéken, Erdélyben és Délvidéken. A kolozsvári anyag feltárásához több szakemberre van szükség. /F. I.: Feltáratlan színháztörténeti kincsek. Jobb sorsra érdemes a Kolozsvári Magyar Színház dokumentációs tára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

A Budakalászi Találkozón résztvevő civil szervezetek képviselői Zárónyilatkozatot fogadtak el, eszerint elhatározták a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Szövetségének létrehozását. Továbbá célul tűzték a Közép-Kelet Európai régióban élő magyarság értékteremtő jelenlétéről, mostani jogi és társadalmi helyzetéről, a kívánatos jövőképéről a térség egészében megfelelő információk közvetítését. A záródokumentumban kérték a támogatások elosztási rendszerének reformját, kérték a magyar kormányt a határon túli magyarság autonómia törekvéseinek támogatására, a területi, kulturális és személyi elvű autonómiaformák helyzetenkénti alkalmazásához; nehezményezték az írott és elektronikus sajtó közömbösségét, távolmaradását; üdvözölték az ifjúság szerepvállalását, melynek bizonyítéka az ifjúsági civil szervezetek hangsúlyos jelenléte. Sürgették a Kárpát-medence épített magyar öröksége regiszterének elkészítését. /A Budakalászi Találkozó Zárónyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Megjelent Vargyas Antal Székelyföld. Útikalauz /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ harmadik javított és bővített kiadása. /Megjelent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Negyven év után újra olvasható a Kazán-szorosban gróf Széchenyi István emléktáblája, amely azoknak a munkálatoknak az emlékét örökítette meg, amelyeket magyarok végeztek: korszerű, hajózható csatornát alakítottak ki a Vaskapu örvényei között. Az eredeti tábla 50 méterrel került a jelenlegi vízszint alá, miután a Vaskapu vízi erőművének duzzasztózsilipjei mögött fölgyűlt a víz. A román hatóságok csak a római kori emléktáblák újraelhelyezését biztosították, a magyar emléktáblát víz alatt hagyták. A Gróf Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Yacht Egylet hajós küldöttsége június 15-én elhelyezte az új emléktáblát. A tábla az eredetivel egyező szöveget tartalmaz, mellé helyeztek egy magyar és egy román hajólobogót és a Széchenyi család lobogóját a Szent Koronával. Az egylet hajós küldöttsége úgy véli, hogy a Széchenyi táblát minden magyar hajós hajókürt-jelzéssel fogja megtisztelni, emlékezve a nemzet kiemelkedő személyiségére, Széchenyi Istvánra. /Újra Széchenyi-emléktábla a Vaskapunál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Június 21-én Kolozsváron, az Apáczai Csere János Líceumban a tanulók moldvai csángó játék-összeállításukkal köszöntötték a Szivárvány című gyermekfolyóirat munkaközösségét, a lap 25. születésnapi rendezvényén. Zsigmond Emese főszerkesztő megköszönte az előadást. A folyóirat születésnapja januárban volt, az ünnepséget mostanra halasztották. A Szivárvány és a másik gyermeklap, a Napsugár legszebb meséiből készített kötet, a Mese, mese, mátka ugyanis most jelent meg. A 25 évvel ezelőtti indulásakor népes belső munkatársi gárdával rendelkezett a gyermeklap, mára kéttagúra zsugorodott a szerkesztőség, Zsigmond Emesére és Müller Katalinra, aki a folyóirat grafikai megjelenéséért felelős. Tevékenységüket azonban lelkes munkatársak segítik, név szerint: Imecs Veronka, Pauer Ildikó, Tulogdy György és Salamon Károly. Fodor Sándor író a Csipike posta rovatot ma is vezeti, méghozzá ingyenesen. /Köllő Katalin: Boldog születésnapot, Szivárvány! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Egyre-másra jelentek meg a magyar sajtóban a beszámolók arról, hogy a VIII. osztályt végzett magyar gyerekek közül feltűnően sokan buktak meg a képességvizsgán, nagy részük a román nyelv és irodalom miatt, főleg az olyan megyékben, ahol a magyarok túlnyomó magyar többségű településeken élnek. Szilágyi N. Sándor hosszadalmasan kifejtette, szükség van arra, hogy magyar iskolákban a román nyelv tanítása első osztálytól ne csak a negyedik elemiig, hanem a középiskola, a líceum végéig a nyelvelsajátítás szempontjait követve történjen. A törvénymódosítás után pedig rögtön ki kell dolgozni a modern nyelvoktatás elveit követő, szakszerű tanterveket, és megírni az ezekhez tartozó korszerű nyelvtanítási módszereket követő tankönyveket. Miért is buknak meg a magyar gyermekek románból évről évre? Erre Simó Erzsébet már tavaly megadta a választ a Háromszék 2004. július 19-i számában: azért, mert ,,nem sikerült e majdnem másfél évtizedes időszak alatt azt sem elérni, hogy a politika, a nemzeti kizárólagosság avítt elve távol maradjon az oktatástól. Hogy a magyar, de szlovák vagy török, tatár, illetve ukrán gyermekeket a modern pedagógia és módszertan eszközeire támaszkodva tanítsák meg a román nyelv és irodalomra, az ország történelmére és földrajzára, ne talpig trikolórba öltözött honatyák habókos elképzelése szerint. A sokat vitatott tanügyi törvényt az elmúlt hat-hét esztendő alatt az RMDSZ meg sem próbálta megváltoztatni, a magyar egyetemekért folyó küzdelemben elveszett az igazi cél: minőségi oktatás az elemi, általános és középiskolákban, valamint a fiatal magyar értelmiség újratermelése a felsőfokú képzésben. /Szilágyi N. Sándor: Miért buknak meg a magyar gyermekek románból? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21., folyt.: jún. 22./

Június 15-én a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgármesterek Egyesülete által rendezett, „A magyar önkormányzatiság tizenöt éve” című ünnepi konferencia díjkiosztóval zárult. A díjazottak között volt Létai Zoltán, Élesd város alpolgármestere, aki a határon túli magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként kapta meg az arany pecsétgyűrűt. /Arany pecsétgyűrű Létai Zoltánnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Június 23-án zárul a IX. Szejke Szépteremtő Kaláka Népművészeti Alkotótábor Szejkefürdőn. Az itt készült népművészeti alkotásokból, a Szejke Fesztivál rendezvénysorozata keretében tárlat nyílik Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban. Ezen a héten huszonkilencedik alkalommal rendezik meg a Szejke Népzene- és Néptáncfesztivált, mely idén többnaposra bővült. A hagyományos népviseleti felvonulás június 25-én lesz. A szabadtéri gálaműsorra a Szejkefürdő színpadán kerül sor. /Szász Emese: Többnaposra bővült a Szejke Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

Megjelent az első olyan hetilap, mely kimondottan regionális székelyföldi kiadványként határozza meg magát – hangzott el a Székelyudvarhelyen szerkesztett Polgári Élet bemutatása alkalmával. A pár hónapja kapható lapot két munkatársa, Zsidó Ferenc főszerkesztő és Komoróczy György főmunkatárs mutatta be a sepiszentgyörgyi érdeklődőknek. A Polgári Életet a régió lakossága egészét foglalkoztató közéleti orgánumként határozták meg. Rokonszenveznek az autonomista törekvésekkel, az azt támogató szervezetekkel. /(b. kovács): Új székelyföldi hetilap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

Másodszor látogatott el Szamosújvárra az adácsi Veritas Színpad. A magyarországi együttes 15 éve szerepel határon túli magyar településeken is. Megfordultak Erdélyben és Felvidéken is. A Marica grófnő című három felvonásos operetten jól szórakozott a közönség. A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány ismét bebizonyította kapcsolatteremtési képességét. /Erkedi Csaba: Magyarországi színjátszók Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Napvilágot látott a csíkszeredai Matematika–Fizika Líceum (ma Márton Áron Gimnázium) negyvenöt tanévéről szóló Közös nevezőnk című könyv. Váli Éva, a könyv szerkesztője felkérésére 55 tanárkollégája és 79 véndiák emlékezett az iskolára. A könyv tehát: vallomások a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumról. /Váli Éva: Sokszínű szubjektív kép mozaikkockákból. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

Június 22-én az ellenzék bizalmatlansági indítványa elbukott a szenátus és a képviselőház együttes ülésén. /Elutasították az SZDP bizalmatlansági indítványát. Egyelőre nem lesz előrehozott választás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Felfüggesztette 30 napra a vasutasok sztrájkját a bukaresti fellebbviteli bíróság. Ez az ítélet megfellebbezhetetlen. /Felfüggesztették a vasutas sztrájkot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

A gyulafehérvári ítélőtábla megsemmisítette azt a művelődési minisztériumi dokumentumot, amelyik a római leleteket tartalmazó Kirnyik-havast régészeti szempontból kivonta a védett területek köréből. Az ítélőtábla azt is elutasította, hogy a verespataki tervet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a román művelődési tárca közötti perbe a bányaprojektet szorgalmazó kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMCG) is érintett félként bekapcsolódjék. Amennyiben a döntést jogerőre emelkedik, az egész verespataki aranybánya-projekt ellehetetlenülését eredményezné. Korábban a verespataki bányaprojekt ellen foglalt állást a Román Tudományos Akadémia, valamennyi történelmi egyház, számtalan zöld- és civil szervezet, továbbá mintegy 600 világhírű tudós. /T. Sz. Z.: Bírói ítélet menti meg Verespatakot? Ismét régészeti védettséget élvez a Kirnyik-havas. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Markó Béla, az RMDSZ-elnöke, kormányfő-helyettes megállapította, hogy az erdélyi magyar társadalmon belül nő a pluralizmus igénye. Ugyanakkor „ha több pártot akarunk magunknak, akkor egy sem lesz”, szögezte le. A romániai magyarság a maga 6 és 7 százalék közti arányával két szervezetet soha nem fog tudni bejuttatni a román parlamentbe, csakis egyet. – A kormány a déli fejlesztésekre koncentrál, az észak-erdélyi autópálya már túlságosan északra van nekik. A székelyföldi utak rossz állapotát sokan felvetették. A Pénzügyminisztérium nem képes a megfelelő forrásokat felkutatni, a gödrök betömésére sincsen elég pénz.- Az 1990-es marosvásárhelyi események feltárására is szükség van. /Tibori Szabó Zoltán: Nekik az észak-erdélyi autópálya túlságosan északra van. Beszélgetés Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Ráduly Róbert Kálmán egy éve Csíkszereda polgármestere. Összegezte tevékenységének eddigi eredményét. Rendezték a katolikus egyházzal szembeni adósságot, a Márton Áron és a Segítő Mária gimnáziumoknak otthont adó ingatlan bérleti díjáról, illetve a Szék útján működő iskolaépület bérleti díjáról volt szó. A közüzemek képviselőivel hetente találkoznak. Cél az infrastruktúra-fejlesztési tevékenység – ivóvízhálózat, eső- és szennyvízcsatorna kiépítése, útkarbantartás és -javítás stb. – összehangolása. A kulturális intézményekkel is jó a kapcsolatuk. Hangsúlyozta: amíg Bukarestben döntik el, hogy melyik iskolában hány osztály induljon, milyen szakon, addig lehetetlen lesz teljes mértékben piacorientált szakmai képzést megvalósítani a városban. /Sarány István: Másként költik a közpénzt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Segíteni érkeztek Sepsiszentgyörgyre Zala megyei politikusok, vállalkozók, azonban a helyi érdeklődés a vártnál kisebb volt. A szervezést az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom nevű platformja vállalta, távol maradtak a megye polgári körös vezetői, Demeter János tanácselnök sem jött el. Az európai uniós csatlakozás tapasztalatait megosztani jöttek a Zala megyeiek. Kiemelték, hogy a a felkészültségen múlik nagyon sok minden, legfontosabbnak az önszerveződést és a szakágak érdekképviseletének megerősítését nevezték. Az előadás-sorozat június 23-án folytatódik. /(-kas): Más kárán sem tanulunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

Minapi sajtótájékoztatóján Adrian Casunean-Vlad volt képviselő, a Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei elnöke etnikai eredetű kovásznai verekedésről beszélt, amelynek román résztvevőitől elmondása szerint nyilatkozatokat gyűjt, s e nyilatkozatokat benyújtja a parlamentnek. Senki sem tud arról, hogy az elmúlt napokban etnikai eredetű verekedés történt volna Kovásznán. A kovásznai rendőrségen sem tudnak semmit. Bodor János, a lap munkatársa felhívta Adrian Casunean-Vladot, hogy, milyen verekedésről beszél, de ő kijelentette, telefonon nem nyilatkozik. Kovásznán az elmúlt tizenöt év alatt etnikai hovatartozásuk miatt egyetlen hajszáluk sem görbült a románoknak. De magyarnak igen. Például ezelőtt néhány évvel a vajnafalvi L. I. egy magyar erdészt úgy megvert – a vasvilla nyelével –, hogy lép nélkül maradt. Szintén négy-öt évvel ezelőtt a Korona diszkóban B. L. barátosi magyar fiatalt egy román csoport félig agyonverte. Vasile Balamuc egykori városi tanácstag több magyart vert meg. E verekedésekről törvényszéki periratok is tanúskodnak. Három-négy évvel ezelőtt a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontban román diákok megvertek egy magyar diákot. Ezt az ügyet annak idején az iskola vezetősége elhallgatta, hogy az intézmény hírneve ne csorbuljon. /Bodor János: Ki kit ver meg Kovásznán? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

Nem valószínű, hogy a következő időszakban etnikai konfliktus tör ki Romániában, de átmenetileg számolni kell még egy olyan konfliktus-potenciál meglétével, amelyet szélsőséges politikai alakulatok kiaknázhatnak, amennyiben ezt érdekeik megkövetelik – fogalmazta meg Salat Levente politológus, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának a vezetője az Etnikai kapcsolatok barométere 1994–2002 című kötet bemutatója alkalmából. Salat Levente szerint enyhülő tendencia tapasztalható a romániai kisebbségek és többség közötti viszonyban. Meglátása szerint a súlypont áttevődik a romakérdésre. A roma elit megjelenésével a kérdés fokozatos etnicizálódása figyelhető meg. Salat szerint ez elutasító magatartást fog kiváltani mind a román, mind a magyar kisebbség részéről. Az elmúlt közel tíz esztendő során kollektív sikertelenségi érzés gyűlt fel a magyar közösség tagjaiban, mivel az erdélyi magyarság három szintű autonómiára, önálló állami egyetemre, a magyar nyelvnek az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban való használatára vonatkozó célkitűzései nem valósultak meg. Két törésvonal van, az egyik a románok és magyarok identitás-szerkezetei között mutatható ki, a másik pedig a magyar kisebbség etnopolitikai célkitűzései és a román többség ezzel kapcsolatos fogadókészsége között van. A román államot a romániai magyarok többsége hajlamos továbbra is velük szemben ellenségesen fellépő hatalomként megítélni, a magyar állam szerepével kapcsolatban pedig túlzott várakozások alakultak ki. Mindez segíti az elvándorlást. Salat úgy látja, hogy a két ország érdekei 1918 óta először megegyeznek: a romániai magyarok tömeges kivándorlása Magyarországnak a negatív demográfiai tendenciák miatt lenne előnyös, a román politikum célja pedig az, hogy a romániai magyarság – a zsidókhoz és a szászokhoz hasonló módon – etnográfiai színfolttá zsugorodjon. /B. T.: Javuló etnikumközi kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

A Református Teológia, illetve az Erdélyi Református Egyházkerület székhelye Kolozsváron található, ezért mindig ott volt papszentelés. Idén azonban Marosvásárhely adott otthont a 18 fiatal lelkész (2 lány és 16 fiú) felszentelésének, és az egyházkerület közgyűlésnek. Június 21-én a templomban Kató Béla püspök-helyettes hirdetett igét, majd 18 kispap letette az esküt, ezután idősebb társaik, köztük a püspök és helyettese, megáldották őket. Az Erdélyi Református Egyházkerületben az 500 lelkipásztorból körülbelül hetven a nők száma. A rendszerváltás előtt korlátozták a lelkészi évfolyamok létszámát, hat tagú évfolyamok is voltak. Évtizedekig többen mentek nyugdíjba, mint ahányat föl lehetett venni. 1990 után egyszerre mindent be akartak pótolni. Volt olyan évfolyam, ahol százan voltak. A „százas évfolyam” – így nevezik az 1995-96-ban végzetteket. Sikerült feltölteni a hiányt. A püspök nem a lelkészhiánytól, hanem a hívek fogyatkozásától tart. /Máthé Éva: Eskütétel a marosvásárhelyi Vártemplomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Marosvásárhelyen a Népi Egyetem magyar néprajzi tanfolyama az egyetlen hivatalosan engedélyezett ilyen jellegű kurzus Erdélyben, 1993 őszétől Asztalos Enikő tanárnő vezetésével működik. Sokan a tanultak hatására fogtak hozzá szülőfalujuk vagy választott szülőföldjük népi értékeinek összegyűjtéséhez, a diákok, egyetemi hallgatók általános műveltségük kiegészítésére folytattak néprajzi tanulmányokat. A hallgatók évi nyolcvan órában a magyar néprajz alapfogalmaival ismerkedhetnek meg, a harmadik évfolyamon általában azok maradnak, aki kutatással szeretnének foglalkozni. A Népi Egyetemnek szerződése van a Pedagógusok Házával, ami azt jelenti, hogy a tanárok, tanítók számára érdempontok járnak a tanfolyam elvégzéséért. A hallgatók gyűjtésének eredményét a Marosvásárhelyi Napok keretében megnyíló kiállításon mutatják be évről évre. /(bodolai): Bevezetés a néprajztudományba. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Június 23-án kezdődik a VI. Lármafa Találkozó. A Magyarok Székelyföldi Társasága által szervezett rendezvénysor Nagyváradon, Szent László király városában kezdődik, majd Kolozsvár, Torda, Szentlászló és Magyarlóna, Nagyenyed, Bögöz és Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Árokalja és Cegőtelke a rendezvénysor helyszínei, a záróünnepséget pedig Désen tartják. – A Lármafa-találkozók célja a Szent László-kultusz felélesztése, ápolása – emelte ki Beder Tibor. /Sarány István: Lármafa találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Hargita megye Tanácsa, a magyar Országgyűlés Alkotmány és Igazságügyi Bizottsága, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a romániai Kisebbségi Hivatal közös szervezésében rendezik meg a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió elnevezésű diákszemináriumot, július 3-9 között Tusnádfürdőn. /Diákszeminárium Tusnádfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Véső Ágoston festőművész a természet szerelmese, minden szabad idejét a Nagybánya és környéke erdőit barangolva tölti. Ezúttal fotókiállítása nyílt meg Nagybányán. /Farkas E. Zoltán: Festőművész fotókiállítása Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Kolozsvári Papp László /Kolozsvár, 1940. – Budapest, 2005./ színész lett Temesváron, majd Pestre távozva író. Írt és fordított egész életében, fáradhatatlanul. Regényei között remekművek is akadnak, mint a kolozsvári gyermekkorát idéző Malomárok vagy a kilencvenes évek közepén megjelenő Bűvös vadásza. Fő műve a Holló úr címmel megjelenő és a Kleotéra történetével folytatódó kolozsvári ezeregyéjszakája. Hősei egy kolozsvári asztaltársaság tagjai, ülnek és mesélnek. Kolozsvári Papp Lászlót szülőföldjén még ma sem ismerik eléggé, noha Holló úr című könyvét idehaza jelentette meg. /Bogdán László: Madarak voltunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

Marosvásárhelyről évekkel korábban rossz magyarsággal, a város múltjának csupán egyoldalú történetét bemutató szóróanyaggal szemben, most rendelkezésre áll Marosvásárhely útikalauzának új kiadása, szövegében igényes. A gazdag képanyag alapján készült összehajtható leporellókat Plájás István szerkesztette. Borítóján Bethlen Gábor kiváltságlevele, Székely-Marosvásárhely hajdani térképe. A színvonalas várostörténet, a Kultúrpalota történte Bónis Johanna történész munkája, a Tükörterem üvegablakairól Asztalos Enikő tanárnő írt ismertetőt. /(b. gy.): Igényes leporellók megyeszékhelyünkről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./