Továbbra sem járnak a vonatok, a szakszervezet a tizenhárom napja tartó vasutassztrájk ellenére sem ért el semmilyen eredményt. A maxi-taxi vállalkozók nyeresége megduplázódott, a munkabeszüntetési kényszerhelyzetet kihasználva, megdrágították a jegyek árát. A sztrájkot a mozdonyvezetők kezdték el június 8-án, akikhez június 20-án a teljes vasúti személyzet csatlakozott. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök nyilatkozatai nem ígérnek túl sok jót a tiltakozóknak. A kormányfő szerint a sztrájkolók követelései nem indokoltak, mivel az állami társaság veszteséges, amit csak fokoz a sztrájk miatti bevételkiesés. /Kiss Bence: Továbbra sem járnak a vonatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Egy éve lett Emil Boc Kolozsvár polgármestere. Megválasztását követően Boc tapintatosan, de hozzálátott Funar embereinek, a magyarság irányába megbocsáthatatlan intézkedéseket kezdeményező városházi alkalmazottak és igazgatók eltávolítására. Eltűntek a nemzeti színű padok, a belvárosi járdák szélén levő trikolór oszlopocskák és kukák. Azonban Boc megfeledkezett arról, hogy alkalmazza a volt helyi ellenzék által kiharcolt tanácsi határozatot, amely a település nevének három (román, német és magyar) nyelven történő feltűntetéséről szól. Egy kivétellel a decentralizált közintézmények élére továbbra sem neveztek ki magyar szakembereket. Épülnek az áruházak, beindult a lakásépítés. Boc egyben polgármester pártelnök is, egyre több időt tölt Bukarestben. /Kiss Olivér: Boc egy éve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Öt cég kezdi el az árvízkárosult Temes megyei településeken 130 lakóház felépítését. Június 21-én kezdik el az építkezést Gátalján, Szigetfalun, Birdán, Dentán, Nagykövéresen és Rudnán, majd a vizek visszahúzódása után Fényen és Ótelken. /Elkezdődik a Temes megyei lakóházak újjáépítése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Néhány nappal ezelőtt 22 tekintélyes civil szervezet – közöttük a Polgári Szövetség, a Temesvári Társaság, a Pro Democratia, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége – felhívással fordult az ország első számú méltóságaihoz. A rendszerváltásban vezető szerepet betöltő civilek azt követelik, hogy legalább most, tizenöt éves késéssel kezdődjön meg “A kommunizmus pere”. Azt követelik, hogy a kommunista rezsimben elkövetett bűntényeket és visszaéléseket – a meglévő dokumentumok alapján – az emberiség elleni bűntényekké, következésképpen elévülhetetlenekké nyilvánítsák. Továbbá a törvény erejével szögeznék le: semmisnek nyilvánítják a kommunista bíróságok összes politikai pereinek ítéleteit, az államelnök pedig a parlament előtt ítélje el a kommunizmust, mint törvénytelen és bűnös rezsimet. A hétpontos követelésben szerepel többek között a Temesvári Kiáltvány nyolcadik pontjának elfogadása, az 1987-es brassói munkáslázadás, a ’89-es decemberi forradalom, az 1990-es véres marosvásárhelyi események, a bányászjárások dossziéi ügyében folytatott vizsgálatok befejezése, valamint az, hogy vizsgálják ki, miként konszolidálódott újra Romániában a szekurista-kommunista oligarchia. Válasz eddig nem érkezett a címzettektől. Június 18-án – két baloldali politikai zsebalakulat egyesülésével – új párt alakult, jelvénye a sarló és kalapács, alapján vörös zászlóval. Elnöke – a Nagy-Románia Párt egyik egykori kisvezére – többek között a következőket mondta: “Mi magunkénak tartjuk Ceausescu értékét. Ő egyike Románia legnagyobb vezetőinek, talán a múlt század legnagyobbja.” Hát ilyen Janus-arcú a mi társadalmunk, tette hozzá Kilin Sándor újságíró. /Kilin Sándor: Janus-arc. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Az őszi ülésszakra halasztották a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitáját. Jelenleg a szenátus jogi és emberjogi szakbizottságában van a tervezet: nagy valószínűséggel a félév végéig sem tudják elkészíteni róla a jelentést a sok módosító indítvány miatt. Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint most kellene megrendezni azt a társadalmi vitát, amit az RMDSZ vezetősége megspórolt, amikor a törvénytervezetet idő előtt átadta a kormánynak. Érdemes lenne nemzetközi szinten is foglalkozni a törvénytervezettel. Meg kell keresni az európai hírű szakértőket, kikérni a véleményüket. Erre jó alkalom a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Az RMDSZ vezetősége nem kíváncsi sem a nemzeti jobboldalon levő különböző véleményekre, sem a szakértői véleményekre. A kisebbségi törvénytervezet nem kínál megoldást a Székelyföld alapvető problémáira. Többségi szavazással úgy határoztak, hogy az RMDSZ frakciói nem vállalják az SZNT törvénytervezetének a benyújtását. Az SZNT törekvése, hogy törvénytervezetében egyedi esetként kezeli a Székelyföldet, és kiharcolja Székelyföld területi autonómiáját, a járható utak közül az egyik. Dél-Tirolban hasonló egyedi alkuról volt szó. Ez követhető modell. A Toró T. Tibor által kezdeményezett és Bakk Miklós politológus által vezetett nemzetközi munkacsoport kidolgozott egy regionális autonómia-kerettörvényt, ezt is elő kell venni. /Makkay József: Áttörést a székelyföldi autonómia ügyében. Beszélgetés Toró T. Tibor parlamenti képviselővel a kisebbségi törvénytervezetről és a székelyföldi autonómiatörekvésekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 21./

Nem tudták megnevezni az elkövetett törvénytelenséget, ezért csak a kisrégiós társulások ,,túl általános” szabályait kifogásolták a liberális-demokrata pártszövetség Háromszék megyei vezetői, akik szerint egy ilyen szövetkezésből etnikai alapú autonómia is lehet, az pedig elfogadhatatlan. Az Illyefalvát, Kököst, Uzont és Rétyet magában foglaló, nemrég létrejött kisrégiós összefogás kapcsán született nyilatkozatok mulasztás bűnében elmarasztalták György Ervin prefektust is, amiért nem támadta meg a vonatkozó határozatot. ,,Valószínűleg, léteznek még támadási lehetőségek, és meg fogjuk azokat találni” – ígérte Gheorghe Baciu megyei DP-elnök. /(demeter): Veszélyt hordoz a kisrégió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Magyar nyelvű tájékoztatót is kiadott a Román Nemzeti Bank (RNB): az új lejre való áttéréssel kapcsolatos információkat színes szórólapokon ismerteti. Háromszékre harmincezer példányt juttattak el. /(sz.): Magyarul is tájékoztatnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Ismét fellángolt a konfliktus a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium melletti telek ügyében. Beperellek! Van engedélyed, hogy itt filmezz? Csak uszítani tudtok! – támadt a nagyváradi Szentháromság ortodox parókia személyzetének egyik tagja az újságírókra, akik azért érkeztek, hogy a gimnázium sportpályája körül kirobbant konfliktus újabb felvonásáról tudósítsanak. A görögkeletiek ugyanis behatoltak a sportpályára – amelyet, a reformátusok szerint vitatható körülmények között született tavalyi tanácsi döntés nyomán koncesszióba kaptak –, és fából készült, több mint öt méter hosszú feszületet helyeztek el az udvaron, majd behegesztették a két bejáratot. A kapura az ortodoxok táblát helyeztek, amely szerint a pályán a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint a Deportáltak és a Kommunista Elnyomás Áldozatai Szervezete közreműködésével emlékmű épül a totalitárius rendszer idején vértanúságot szenvedett ortodox püspökök emlékére. „A magyarverések után a mi arculcsapásunk következett” – nyilatkozta Tőkés László püspök. Mint elmondta, az egyházkerület mindent megtesz, ami törvényesen lehetséges, hogy visszaszerezze a sportpályát. A püspök szerint az emlékműállítás csupán ürügy. A reformátusok tiltakozó megmozdulását a pálya kerítésén túlról négy egyenruhás és egy civil rendőr követte figyelemmel, akiket Florin Puscas, az ortodox templom papja hívott ki. Az ortodox parókia tetejéről folyamatosan filmezték az eseményt. A békés rendezvény lezárultával a civil ruhás rendőr félrehívta Tőkés püspököt, és arról érdeklődött, milyen jogcímen hatoltak be a pályára. A rövid kihallgatás lezárultával a rendőr nem kívánt nyilatkozni a sajtónak, csupán annyit árult el, hogy a rendőrség képviseletében volt jelen. Előfordulhat, hogy a református egyházkerületnek birtokháborítás és rongálás, Tőkés Lászlónak pedig az erre való felbujtás vádjával kell szembenéznie. Florin Puscas pópa megerősítette, feljelentést tettek az ügyben. /Balogh Levente: Ortodox műemléket állítanának a pályán. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

A XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem július 17-24-e között lesz, számos román és magyar politikus, közéleti személyiség látogat Tusnádfürdőre. Szabó András főszervező és Ilyés Szabolcs, a tábort szervező ErGo Egyesület ügyvezető elnöke elmondta, a magyarországi meghívottak listáján Orbán Viktor volt miniszterelnök, Schöpflin György és Gál Kinga európai parlamenti képviselő, Martonyi János volt külügyminiszter, Matolcsy György volt gazdasági miniszter, Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is szerepel. Meghívták a magyarországi kormánypártok képviselőit is. Várják többek között Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztert, Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét és Renate Weber elnöki tanácsadót, ugyanakkor az RMDSZ néhány vezető politikusától is pozitív visszajelzést kaptak. /Lázár Lehel: A magyar kormány képviselőit is várják Tusnádra. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

A levéltárak és a tudományos kutatás, a kutatók hozzáférhetősége a levéltári dokumentumokhoz – címmel tartottak június 20-án kerekasztal-megbeszélést az országos levéltár Maros megyei igazgatóságánál. Módosult az 1880 előtti iratok tanulmányozására vonatkozó előírás, míg korábban csak másolatban, mikrofilmen lehetett ezekbe betekinteni, jelenleg a levéltár igazgatója engedélyezheti az eredeti dokumentumok kézbevételét, ha azok megfelelő állapotban vannak. Pál-Antal Sándor nyugalmazott levéltáros szóvá tette, hogy változtatni kell a jelenlegi feltételeken. Túl kevés dokumentumot kap kézbe egy alkalommal a kutató, az 1800 előtti iratok tanulmányozására vonatkozó szabály meghozatalakor nem vették figyelembe az erdélyi helyzetet – vélekedett. Más kutatók a tematikus útmutatók kiadását hiányolták. Marosvásárhelyen a megyei levéltárban közel hét kilométernyi 1369-1989 között készült dokumentumot őriznek. Megtalálható Marosvásárhely város, Marosszék, Küküllő vármegye, Maros- Torda megye valamint Kis- és Nagy-Küküllő vármegye közigazgatási dokumentumanyaga. A XX. századból több mint 150 község levéltára, a bírósági és törvényszéki levéltárak, egyházi és iskolai (református kollégium, római katolikus gimnázium és más tanintézetek) levéltárai, a gazdasági szervek, vállalatok, gyárak valamint a Román Kommunista Párt, illetve az 1945 utáni szervek dokumentumanyaga, a Teleki és a Toldalaghi család levéltára. /(bodolai): Levéltárak hete. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Visszakapta a gyimesbükki iskolában közel egy hónappal ezelőtt elkobzott kérdőíveit Nagy Tünde, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai gyakornok tanára. Az oktató a gyimesbükki kétnyelvű közösség nyelvhasználatát kutatta két román tannyelvű iskolában, amikor egy osztályteremben rárontott egy községi tanácsos, és kitépte a kezéből a gyermekekkel névtelenül kitöltetett kérdőíveket. „Kértem a minisztérium ellenőrző testületét, szóljanak le a Bákó megyei tanfelügyelőségre, mert semmilyen törvény nem tiltja, hogy az iskolában az igazgató engedélyével tudományos kutatást végezzenek” – jelentette ki Kötő József államtitkár. Radu Ababei Bákó megyei főtanfelügyelő elmondta: az általa vezetett intézmény még nem ért az ügyben elrendelt vizsgálat végére, ugyanis a helyszínre küldött tanfelügyelő még nem készítette el a jelentését. /Gazda Árpád: Visszakapta kérdőíveit a Sapientia tanára. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

Juhos Szabolcs 2004-ben végezte a sepsiszentgyörgyi Gábor Dénes Főiskola műszaki informatikai szakát anyanyelvén. A diplomákat még akkor melegében összeszedték, s felvitték Kolozsvárra az RMDSZ-alapítványhoz, hogy honosítsák a főiskolai okleveleket a minisztériumban. Közel esztendeje várják a fiatalok ennek valóra váltását, ezt még mindig nem tették meg. Az RMDSZ meg csodálkozik, hogy az vékonyodik a tömegalapja, s a fiatalok külföldön keresik a jobb megélhetést. Mikor lesz már hivatalosan is elismert főiskolai oklevelük? /Ferenczy L. Tibor: Van diploma, nincs diploma?! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

A Kárpát-medencében lassan mindennapossá válnak a magyarverések. E jelenség mintegy előrevetíti a magyarságnak szánt sorsot. Szlovákiában milliónál több lelket embertelenül kitoloncoltak nemzeti alapon a Benes-dekrétummal. Eme kegyetlenséget még ma is helyesnek tekinti Szlovákia, az Európai Unió szó nélkül hagyja mindezt. Szerbiában naponta verik a magyarokat. Temerinben viszont a visszaütni merő magyarokat emberéletnyi börtönbüntetésre ítélték, a kettős mérce iskolapéldáját valósítva meg. Az erdélyi magyar politizálás érthetetlenebb. Székelyföld kizsákmányolása az itt élő fiatalokat kivándorlásra kényszeríti. A területi autonómia kérdése érdemben fel sem tevődött, máris elhallgatni, lezárni szeretnék. Ahányszor igazságot szeretnének, megmutatni a sebeket (pl. Trianont), meghurcolás következik. /Zsigmond László, Sepsiszentgyörgy: Elcsépelt magyarverések. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 21./

A Marosvásárhelyi Napok keretében megnyílt a 3. nemzetközi fotóművészeti kiállítás. Török Gáspár, a Marosvásárhelyi Fotóklub alelnöke megnyitóbeszédében kihangsúlyozta: a vásárhelyi fotóművészek a világszínvonalhoz tartoznak. A tárlatot Markó Béla miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. Török Gáspár felolvasta a díjazottak listáját, illetve átadta a díjakat a nyertesek közül jelenlevőknek. A kiállítás fődíját, Markó Béla miniszterelnök-helyettes különdíját az egyesült államokbeli Thomas Lang nyerte kollekciójáért, míg a Maros Megyei Tanács különdíját Suszkiewicz Ole dániai fotóművész érdemelte ki. /Nagy Botond: A látás művészete. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Június 20-24. között hatodik alkalommal rendezik meg a marosvásárhelyi katolikus napokat. Június 20-án bibliai alapokon való önértékelést tartottak dr. Nagy József teológiai tanár vezetésével. A következő napokban szó lesz az evangelizációról, test és lélek együttes gyógyításáról, lesznek kiscsoportos beszélgetések, éneklések. Egyházművészeti értékekből nyílik kiállítás. A színházban a Te Deum – Keresztelő Szent János születése című zenei összeállítással zárulnak az idei marosvásárhelyi katolikus napok. /(mr): VI. Marosvásárhelyi katolikus napok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Csávossy Györgyöt, a nagyenyedi származású borászt, az erdélyi borvidékek egyik legkiválóbb szakértőjét 80. születésnapja alkalmából köszöntötte június 20-án Budapesten a Magyar Borok Házában a Magyar Borakadémia. A Magyar Borakadémia elnöke öt új erdélyi tag felvételét jelentette be. /Vincze Ferenc, Budapest: A bor szerelmese. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

Az ország délnyugati részének szórványmagyarsága is szeretne szerepet játszani a helyi közéletben és a civil szférában egyaránt, de ehhez egy olyan közösségszervezőre lenne szükség, aki elindítaná őket a polgári kezdeményezés útján. Ezt a következtetést vonhatták le Boksánbányán és Resicabányán az olvasókkal szervezett találkozókon, amelyeken a Nyugati Jelent Balta János terjesztési igazgató, Pataky Lehel Zsolt temesvári szerkesztőségvezető és Makay Botond resicabányai református lelkipásztor, a lap Krassó-Szörény megyei munkatársa képviselte. Boksánbányán a közérdekű, tájékoztató és tanácsadó jellegű cikkek fontosságát emelték ki. Resicabányán a magyar nyelvű oktatás jövőjéért aggódtak. Jelenleg öten tanulnak az elemi I–IV. osztályában, a tanítónő pedig külföldre költözik. Várják most végző tanítóképzősök jelentkezését. /Író-olvasótalálkozó. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. február 17./ című tanulmányához két hozzászólást mellett olvasható Bottoni összegzése a vitáról: a/ Kuszálik Péter /az inkvizítor, ahogyan Tamás Pál nevezte/ ismét felsorolta Sütő András elleni érveit. Elmagyarázta többek között, hogy Sütő az alázat fogalmát nem a Szent Ágoston-i, hanem a marxi-lenini tanok szerint értelmezte. Kuszálik szerint ebben a vitában nem voltak „előre megfogalmazott ítéletek”. A „kompromisszumok határairól, a hatalom-közeliek kiváltságairól és gőgjéről volt szó.” /Kuszálik Péter: Néhány morzsa. = A Hét (Marosvásárhely), jún. 21./ b/ Nem kívánom grafomán munkatársukat, bizonyos Kuszálik Pétert megtisztelni azzal, hogy vitába bocsátkozom vele, írta Kántor Lajos. Azonban Kuszálik Az ügyvédi kamara c. cikkében (jún. 2.) szereplő állítása, hogy Kántor csak Réthy Andor bibliográfiáját mondta maradandónak a Láng Gusztávval közösen írt irodalomtörténetükből, „egyszerűen hamis”. A magát szintén bibliográfusnak (is) vélő K. P.-ről a cikkében Romániai magyar irodalom című könyvük kiadási évét pontatlanul jelölte meg. /Kántor Lajos: „Maradandó” hazugságok ellen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./ c/ Stefano Bottoni hangsúlyozta, vitaindító tanulmánya nem Sütő András személyét vagy írói képességeit elemezte. Szerinte szükség van a 1945 utáni (magyar) kisebbségkutatás újraértelmezésére. „A kisebbségtörténet, a kisebbségkutatás egyfajta tudományos gettóvá vált, amiből a lehető leghamarabb ki kell lépni.” A kommunista társadalom „sűrű hálózatok és sokrétű kapcsolatok által összeforrt kényszeregységet” hozott létre. A diktatúra nem új szocialista embert hozott létre, hanem „meghasonlott, eltorzult személyiségű embert, aki egyszerre áldozat és együttműködő, ellenzéki és rendszerpárti, fekete és vörös.” /Stefano Bottoni: Zárszó helyett. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Június 23-án mutatják be Aradon, a Tulipán könyvüzletben a Kölcsey Egyesület Arad és Vidéke című új antológiát, mely nemcsak Aradon élő vagy élt, de Arad megyében élő szerzők műveit is bemutatja. Az eltávozott költők között szerepelnek G. Pataky András, Kopacz Levente, Szávics Károly, Kenyeres Pál. Az élő költők közül Karácsonyi Zsolt, Horváth Csaba, Bognár Zoltán, Kenderessy Attila, Almási Szilárd, Gombos Szilárd, Ódry Mária, Regéczi Szabina Perle, Eszteró István versei. A prózai részben az elhunytak közül Szabó Imre, Manga István, Kenyeres Pál, Dísz Péter, az élők közül Brittich Erzsébet, Horváth Csaba, Kató Gizella, Pávai Gyula írásai szerepelnek. A visszaemlékezések, kritikák, és esszék rovatban Spectator, Ficzay Dénes mellett Ujj János, Ruja Ildikó, Brauch Magda, Kövér Gábor írásai, dr. Vajda Sándor, Baracsi Levente Zoltán, Csanádi János és Pávai Gyula megemlékezései, tanulmányai találhatók. A könyv megjelenését az Arad Városi Tanács és a Kölcsey Egyesület támogatta. /Könyvbemutató a Tulipánban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Nagyszentmiklóson a mintegy 700-800 lelket számláló magyar közösség néhány értelmiségi tagja összeült, hogy létrehozzon egy civil szervezetet, amely keretet biztosítana a nemzetiségi közélet újraélesztésének. Révai Miklósról nevezeték el egyesületüket. Révai Miklós úttörő nyelvész, író, egyetemi tanár Nagyszentmiklós szülötte, mesélte Telbisz Mária gyógyszerésznő, a Révai Miklós Egyesület elnöke. Nem olyan egyszerű egy civil szervezetet bejegyezni, különösképpen nemzetiségi alapon. Húszan indultak, és nagyjából most is az akkori alapító tagok vállalják, viszik a munka nehezét. Maroknyi lelkes értelmiségi, ők a Révai Miklós Egyesület éltető ereje. Vágyálom, hogy legyen székházuk. Ráadásul a jelenlegi törvényhozási ciklusban a nagyszentmiklósi magyarságnak nincs helyi tanácsosa. /Sipos János: Rögös úton a Révai Miklós Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte a máramarosszigeti Hollósy Simon Vegyes Kar, a helyi református templomban. A jubileumi ünnepségen a nagybányai Lendvay Márton Színjátszókör tagjai József Attila születésének századik évfordulójára emlékeztek összeállításukkal. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke a máramarosszigeti kórus tizenöt éves múltját méltatta, amely néhai Zahoránszky Ibolya fáradhatatlan munkájának köszönhető. Felléptek Erdély-szerte, Kárpátalján és Magyarország több városában. /Berszán Blanka: Kórusünnep Máramarosszigeten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

Az Ulpius-ház irodalmi estjét tartották meg június 19-én Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. Cserna-Szabó András Levin körút és Szálinger Balázs A sík című köteteit mutatták be. Szőcs Géza, az est egyik házigazdája beszélt a Szálinger Balázs-jelenségről. A keszthelyi író tíz éve bukkant fel a magyar irodalmi életben és szerette volna, ha műveit Kolozsváron is megismerik. A házigazda szerint azzal, hogy magyarországi költőként jelentkezett be Kolozsváron, helyreállította a magyar irodalom szétvert egységét. A sík című filozófiai poéma hexameterekben íródott, és megírását Vörösmarty Rom című töredéke váltotta ki. Orbán János Dénes Cserna-Szabó Andrást mutatta be. /Dézsi Ildikó: Az Ulpius-ház irodalmi estje a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Nem államalkotó, hanem a romániai lakosság része a magyar kisebbség – így módosították a kisebbségi törvénytervezetet a szenátus jogi bizottságában június 21-én, a Konzervatív Párt (KP) javaslatára, amelyet az ellenzéki Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt (NRP) is támogatott. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke kijelentette, ez a módosítás fokozza „a terminológiai homályt” ebben a kérdésben. /Módosították a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Több tíz családot kellett kilakoltatni Fehér megyében, mert házaikat elöntötte a víz. Károkat okozott az erős esőzés. Tíz lakásban okozott kárt a víz Nagyenyeden. A város szélén lakó roma családokat is ki kellett lakoltatni, a víz elárasztotta a város központjában található tömbházak pincéjét, valamint a piacteret is. Szászgorbón, Nyírmezőn és Tövisen több házat öntött el a víz. Utakat is elárasztott a víz, a Kisküküllő folyó egyik hídját tönkre tette az áradás. /Fehér megye. Tovább pusztít az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Király András Arad megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő parlamenti nyilatkozatában elítélte az ott elhangzott magyarellenes kijelentéseket. Elfogadhatatlanok azok a magyarellenes megnyilvánulások, hogy a magyar egyházi javak visszaszolgáltatásának feltételeként szabták meg, hogy a magyar kormány véglegesen oldja meg a Gozsdu-örökség problémáját. Egyes képviselők elfelejtik, hogy a javakat nem Magyarországnak adnák vissza, hanem olyan jogi személyeknek vagy egyházaknak, amelyek Románia területén működnek, és elfelejtik azt, hogy az egyházaknak, beleértve az ortodox egyházat is, nincs nemzetiségük. /Király András képviselő politikai nyilatkozta. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 22./

Az Országgyűlés emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága két napon át (június 15-16) Bukarestben vendégeskedett. A Frunda György vezette hazai emberjogi szakbizottsággal aznap találkoztak, amikor néhány óra múlva több felsőházi szakbizottságban megkezdődött a kisebbségi törvénytervezet vitája. Frunda György szerint ez a megbeszélés a koalíciós partnereket megerősítette szándékukban, hogy támogatni kell a kisebbségi törvénytervezetet. Szászfalvi László, a küldöttség vezetője köszöntötte a romániai kollégákat. Fodor Gábor, volt oktatásügyi miniszter, a küldöttség ragja tíz évvel ezelőtti tapasztalatait említette föl, amikor tárcavezetőként Bukarestben járt. 1995-ben még érezni lehetett annak a hatalmas szellemi tehernek a reminiszcenciáit, amit a Ceausescu-diktatúra annak idején a lakosságra kényszerített. Frunda György, az emberjogi bizottság elnöke kifejtette, hogy időközben Romániában mentalitásváltás következett be. Aki Erdélyben utazik kétnyelvű feliratokat lát, a polgár anyanyelvén beszélhet a közigazgatás és igazságszolgáltatás különböző intézményeiben, hangsúlyozta. Puiu Hasotti szenátor, a felsőházi demokrata-liberális frakció elnöke azt fejtette ki, hogy a szélsőséges megnyilatkozások eltűnőben vannak. Kimondotta: mind a hazai magyarság, mind a többség részéről, sajnos, voltak ilyen megnyilatkozások. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Haller István, a Pro Europa Liga emberjogi szakértője kimondta, a Marosvásárhelyen 1990 márciusában történtekért máig nem vonták felelősségre a szervezőket, értelmi szerzőket. Egyes helyi újságírók erre sopánkodnak, hitetlenkednek. Az utóbbi 15 évben számtalan helyen hazai magyar politikusok, írók hangoztatták, hogy a marosvásárhelyi összetűzés alapja nem a helyi magyar–román viszály volt, hanem azt mesterségesen kreálták, és arra szolgált, hogy létrehozzák a volt Szekuritátéból az új Hírszerző Szolgálatot. Haller azt is szóvá tette, hogy a romániai történelemkönyvekben teljesen eltorzítva jelenik meg a marosvásárhelyi „fekete március” története, háttere. /Máthé Éva: Itt és most. Az a bizonyos spanyolviasz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Nagyszabású kutatásba kezd az észak-erdélyi autópálya hatásairól az a munkacsoport, amely többnyire a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) diákjaiból áll, de részt vesznek benne magyarországi, amerikai és más külföldi kutatók is. Entz Géza programigazgató elmondta: a tíz évre terjedő interdiszciplináris kutatás újszerűsége abban rejlik, hogy az autópálya-építés által kifejtett hatásokat a megépítés után is figyelemmel követik. A kutatók figyelme kiterjed majd a környezetvédelmi hatások mellett a kulturális, gazdasági és társadalmi következményekre is. Entz Géza szerint a kutatás elvégzésében a román kormány mellett mindazon helyi és megyei önkormányzatok érdekeltek, amelyek területét érinti az észak-erdélyi autópálya. Éppen ezért a szervezők ezektől az intézményektől remélnek anyagi támogatást. /Interdiszciplináris kutatás az észak-erdélyi autópálya hatásairól. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

A Csíkszeredai Bíróság június 21-én elfogadta a Trianon című dokumentumfilm csíkcsicsói levetítését megszervező Péter Lukács óvását a kiszabott 100 millió lejes bírság ellen, és semmisnek nyilvánította az erről szóló rendőrségi jegyzőkönyvet. Péter Lukácsot, a Magyar Polgári Szövetség csicsói szervezetének elnökét februárban büntették meg 100 millió lejre, mivel megszervezte Koltay Gábor alkotásának levetítést. /Újabb büntetés-megsemmisítő ítélet a Trianon kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Máté András Kolozs megyei képviselő június 21-én politikai nyilatkozatában reagált Emil Boc, kolozsvári polgármesternek, a Demokrata Párt (PD) ideiglenes elnökének nyilatkozatára. Boc felszólította a D. A. Szövetség koalíciós partnereit, hogy mielőbb döntsék el, kormányozni akarnak vagy ellenzékben maradnak. Máté András felhívta a figyelmet egy múlt heti eseményre: a Kolozs Megyei Tanács ülésén egy határozat kapcsán a D.A. Szövetség képviselői a Szociáldemokrata Párttal és a Nagy-Románia Párttal együtt szavaztak. Ezután mennyire lehet jogos az a fenyegetés, mint amilyennel Emil Boc illette koalíciós partnereit. Máté RMDSZ-es képviselő nehezményezte azt is, hogy Emil Boc több ingatlan esetében is megtámadta az államosított ingatlanokat visszaszolgáltató bizottság döntését, majd a számára kedvezőtlen bírósági alapfokú ítéletet is. /Folytatódik a Máté-Boc konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./