Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. november 23.
Nov. 21-én Szatmárnémetiben a Szentlélek plébánián tartották A Mindentudás Egyeteme Szatmáron című tudományos ismeretterjesztő videofilm-sorozat ünnepélyes elindítását. Vizi E. Szilveszter Egy életem egy halálom című tudományos ismeretterjesztő előadását hallhatták az érdeklődők. A rendezvényt a Szatmári Római Katolikus Püspökség, a Szatmári Református Egyházkerület, a Szent-Györgyi Albert Társaság és a Szentlélek plébánia szervezte. /A Mindentudás Egyeteme Szatmáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2004. november 23.
Tamás József segédpüspök 60 éves, ebből az alkalomból dr. Jakubinyi György érsek köszöntötte. Tamás József kinevezése előtt tizennyolc évig volt Gyulafehérváron, a kispapok spirituálisa (lelki igazgatója), teológiai tanár, általános helynök. 1996-ban segédpüspöki kinevezést csak hosszas ellenállás után, az engedelmesség nevében fogadta el. Azóta segédpüspökként Csíkszeredában székel, a csíksomlyói Szűzanya lábánál. /Dr. Jakubinyi György érsek: Tamás József segédpüspök 60 éves. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 23./
2004. november 23.
A Modern problémák – ősi megoldások című előadássorozat, amelyet a Genezius Társaság rendezett a kolozsvári Mátyás-házban november elején, rendhagyónak bizonyult. Visky András író, dramaturg, a Genezius Társaság alapítója és kurátora szerint a Modern problémák – ősi megoldások előadássorozat címe szójáték, amely arra céloz, hogy a modern problémák időtlenek, az ősi megoldások pedig megismételhetők. Isten személyéről, mint megoldásról van szó. Baló Levente ügyvezető igazgató elmondta, az 1997-ben megalakult keresztény református diákszervezet olyan programokat akar szervezni, amelyek a hit és a kultúra közti átjárási lehetőséget keresik a művészetek, pl. a zene, az irodalom vagy a film által. /Csóg Szidónia: Modern problémák – ősi megoldások. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 23./
2004. november 23.
Mezőpanit községközpont erős faluközösség, állandó népességgyarapodást ért el. Mezőpanit a hozzá tartozó településekkel (Csittszentiván, Mezőbergenye, Harcó és Kövesd) alkot egy nagyobb községet. Az összlétszám közel hatezer (5985) fő. Bartha Mihály, a község szülötte, polgármesteri minőségben a harmadik mandátumát tölti, úgyszintén Gálfi Sándor is Csittszentivánról alpolgármesterként. Sikerült a Tegyük széppé környezetünket! akció első szakaszát befejezni. Járdát öntöttek, melynek összhossza 4920 m. Hosszú távú tervük az ivóvíz bevezetése és a csatornarendszer kiépítése. /Ősz P. Zoltán községi tanácsos: Noblesse oblige! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./
2004. november 23.
Véget értek a XII. Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. Bemutatta első régészeti gyűjteményét az Erdővidéki Tájmúzeum. Demeter László, a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke elmondta, a múzeum még használhatatlan. A közművelődési napokon sikeres volt Sylvester Lajos előadása, Kónya Ádám II. Rákóczi Ferencről szóló ismeretterjesztője és Jánosi József Háromszéki táncok című kötete is. Megnyílt a Megálló vizuális műhely tagjainak /Albert Levente, Daczó Enikő, Kolumbán Hanna és Péter Alpár/ kiállítása. Bardócon és Olaszteleken bemutatták Benkő Józsefnek a kézirat elkészülte után 233 évvel, idén kiadott Filius Posthumus című egyháztörténeti kötetét. A komolyzene kedvelői a Kájoni Consort együttes régizene-hangversenyén vehettek részt. Fellépett a baróti római katolikus ifjak BAKI együttese, a vargyasi Csudálókő néptánccsoport, az Erdővidék néptáncegyüttes, a diákcsapatok pedig a Ki mit tud Bölöni Farkas Sándorról? című vetélkedőn mérkőztek. A közművelődési napokkal párhuzamosan zajlott Baróton a TUDEK, 2004 elnevezésű, diákok számára kiírt Kárpát-medencei tudományos verseny erdélyi döntője. Közel 120 dolgozatot mutattak be a diákok. /Benkő Levente: Múzeum nincs, tárlat van. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./
2004. november 23.
Szatmárnémetiben a Németi református egyházközség kiadásában megjelent az egyházközség múltját és jelenét bemutató kiadvány. A Szatmár–Németi Református Egyház címmel megjelentetett kiadványt támogatta az Identitas Alapítvány. /Egyházi kiadvány. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 23./
2004. november 23.
Kányádi Sándor Kossuth-díjas író, költő, műfordító kapta az idei Maecenas-díjat nov. 22-én Budapesten. Maradandó költői életművéért, mély humánumáért, az összmagyarság nemzettudatának erősítéséért, az örök és egyetemes emberi értékek melletti példamutató elkötelezettségéért ítélték Kányádi Sándornak a díjat. Az elismerés átadásakor Kányádi Sándort Szántó György Tibor, a Maecenas Kiadó igazgatója, a Maecenas-díj Bizottság titkára köszöntötte. A díjátadás után a Kaláka együttes megzenésített Kányádi-verseket adott elő. Kányádi Sándort /sz. Nagygalambfalva, 1929/ 1993-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 2000-ben a Közép-európai Irodalmi és Kulturális Társaság (CET) millenniumi különdíját, 2002-ben a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíját nyerte el, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át. /Kányádi Sándor kapta az idei Maecenas-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
2004. november 23.
Temesváron nagy érdeklődés előzte meg Remus Georgescu karmester és zeneszerző legújabb kompozíciójának, a Jecza Péter bronzszobraira írt “Triade – egy kiállítás szobrai”-nak ősbemutatóját. A Ion Vidu Zenekollégium előcsarnokában sorakoztak a legszebb Jecza-szobrok. A szimfonikus mű előadásán a Banatul Filharmónia teljes zenekara jelen volt, sőt az ütőhangszeres részt főiskolások adták elő. Az ősbemutatót maga a zeneszerző dirigálta. Jecza Péter egy bronz kisplasztikával ajándékozta meg a szobrászművészetének hódoló zeneszerzőt. /Szekernyés Irén: Szimfonikus költemény Jecza-szobrokra. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./
2004. november 23.
Déván könyveladással egybekötött bemutatón ismerkedhettek meg az érdeklődők Zsók Béla néprajzos Édesanyám dalai Kriterion /Könyvkiadó/ című magyar népdalkötetével. Ez a gyűjtés egyedülálló, hiszen egyetlen bukovinai székely asszony által ismert 1030 dallamból készült válogatás kottás lejegyzése. A bukovinai székely mesegyűjtemény, mely Az egyszeri ember címmel jelent meg, majd az Elment a madárka című népdalgyűjtés és az Én mindig itthon voltam, Déváról szóló néprajzi írásokat magába foglaló kötet után ez a könyv kerekké teszi Zsók Béla néprajzkutató munkásságát. A könyvbemutatón László Imola és Fazakas Júlia, az idei csernakeresztúri mesemondó vetélkedő nyertesei ízes bukovinai székely nyelven elevenítették fel a hajdani meséket, majd a Búzavirág gyermekegyüttes lépett színpadra. /Gáspár-Barra Réka: Édesanyám dalai. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./
2004. november 24.
Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök nov. 23-i rádióinterjújában úgy nyilatkozott: sem a kormány, sem ő nem kívánja befolyásolni, miként szavazzanak az emberek december 5-én a kettős állampolgárságról. Azt mondta, a népszavazásnak "sok-sok vesztese lesz, bármi is a végeredmény". Szerinte az ellenzék, Orbán Viktor Fidesz-elnök nem mutatta be törvényjavaslatát, amely megoldhatná a kettős állampolgárságról szóló népszavazás miatt kialakuló helyzetet. Mátrai Márta fideszes képviselő szerint Gyurcsány becsapja az embereket. Napok óta kampányol az országban, az állampolgárság megtagadására biztat. Majd bemegy a televíziók és rádiók stúdiójába, és letagadja saját véleményét. Mátrai adatai szerint a kormány 23 millió forintot költ a nem szavazat propagálására. Nov. 23-án általános vitára alkalmasnak találta a nemzetpolgárságról, illetve a Szülőföld-alapról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés külügyi bizottsága. A javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták. A vitán jelen volt Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának (SZET) elnöke. A kormány ellátja a magyar állampolgárság könnyített megadásáról kiírt népszavazás előkészítésével összefüggő feladatait – mondta Szabó Vilmos. Bugár Béla és Kelemen Hunor egyaránt úgy fogalmazott: a magyar választók vegyenek részt a népszavazáson, és mondjanak igent. A kettős állampolgárság megadása esetén sem gyorsulna fel a határon túli magyarok áttelepülése. /Huszonhárommillió forint a nem szavazat propagálására? Gyurcsány: Nem akarom befolyásolni a magyar választókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
2004. november 24.
A négy magyarországi parlamenti frakció nov. 23-án nem fogadta el azt az MDF által kezdeményezett politikai nyilatkozatot, amely a december 5-ei népszavazáson való részvételre buzdít. Az MSZP, az SZDSZ és az MDF támogatta volna az eredeti javaslatot, azonban a Fidesz csak módosítás után tudta volna elfogadni azt. Németh Zsolt (Fidesz) közölte: a kettős állampolgárság ügyében szemmel láthatóan áthidalhatatlan ellentétek vannak a pártok között a tartalmi kérdéseket illetően. Az állampolgárság kérdésében az MSZP ragaszkodik a nemhez, de az útlevél megadása tekintetében nyitottabb. /Nem született politikai nyilatkozat a népszavazásról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
2004. november 24.
A véletlenek egybeesése folytán a Kárpát-medencei magyarság sorsa tíz napnál alig hosszabb időszak alatt két szavazáson dől el, állapította meg Magyari Lajos. Vasárnap a romániai parlamenti választásokon másfél millió erdélyi magyarnak kell arra válaszolnia, hogy akar-e törvényhozási képviseletet. Két magyar politikai erő nem kerülhet be a román törvényhozásba. A másik döntés dec. 5-én történik, s a kettős állampolgárság ügyére vonatkozó népszavazási voksolás kimenetele nem az anyaország ,,magánügye”, hanem az egész magyar nemzeté, szögezte le Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Két hét, és… lesz-e tovább? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./
2004. november 24.
,,Mert miért is adna Románia magyar állampolgároknak területi autonómiát?” – kérdezte dr. Eörsi Mátyás, az SZDSZ nemzetszakértője. ,,Adnánk mi területi autonómiát az itteni kínai textilkereskedőknek?” – folytatta. Bolgár György műsorügynök is letette a garast: ,,Egy magyarságot igazoló papírt a szívem fölött is viselhetek, de ha másra is jó, például arra, hogy átjöjjek Magyarországra, munkát vállaljak, tanuljak, egzisztenciát teremtsek, letelepedjek, csupa magyar között éljek, méghozzá jobban, mint Romániában, Szerbiában vagy Ukrajnában, akkor jönni fogok.” Bodor Pál viszont a kettős állampolgárság mellett érvelt. Az Eörsi- és Bolgár-félék nem érzékelik, hogy a magyar nemzet számára nem mindegy, ha a Kárpát-medence mai magyarságának a határon kívüli harmada román, szlovák, szlovén állampolgárként tagolódik be az unióba, írta Sylvester Lajos. Eörsi és társai az Európai Uniót is védik, azt mondják ugyanis, hogy tízmillióról szólt a belépési alku, és mit szólna az unió, mikor egy szép napon tizenötmillió magyarra ébredne? Medgyessy Péter sem szavaz igennel. Tamás Gáspár Miklós üres lapot dob az urnába. /Sylvester Lajos: Új nemzetszakértők? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./
2004. november 24.
Az RMDSZ Kovászna megyei képviselő-, és szenátorjelöltjei nov. 22-én a kökösi megyehatárnál felállították a Székelyföld határát jelző táblát. Antal Árpád képviselőjelölt szerint ezáltal is üzenni szeretnék, hogy az RMDSZ nemcsak kampányszlogenként használja az autonómia kifejezést, hanem határozottan harcolni fog Székelyföld autonómiájáért. Az RMDSZ jelöltjei elmondták, hogy a következő parlamenti ciklusban kidolgozzák, és benyújtják a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. A rendőrség néhány perc múlva eltávolította a háromnyelvű Székelyföld-névtáblát. A Kovászna megyei RMDSZ képviselőit rendőrök várták a helyszínen, ahol egy buldózer állt a megyehatárt jelző székelykapu előtt. Tamás Sándor parlamenti képviselő elmondta, a névtábla elhelyezése az első lépés az autonómia felé. Nichita Teodor főfelügyelő, a Kovászna Megyei Rendőr-felügyelőség vezetője félbeszakította Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a felsőház alelnökének beszédét, mondván, hogy az RMDSZ kezdeményezése illegális. Puskás arra kérte a rendőrfőnököt, hogy ne zavarja meg beszédét. "Meglepett a főfelügyelő közbelépése. Nyolcéves tevékenységem alatt egyszer sem szakított félbe sem a rendőrség, sem az államfő. Lehetőségem volt probléma nélkül elmondani politikai véleményem; most, egy politikai álláspont ismertetése közben félbeszakított a főfelügyelő és megfenyegetett, amit én elképzelhetetlennek tartok. Értesítem a romániai és külföldi illetékes szerveket a történtekről. Megszegték alkotmányos jogaimat. Én választókat képviselek, akik a parlamentbe delegáltak, bárhol kifejthetem politikai nézeteimet", nyilatkozta újságíróknak Puskás Bálint. Nechita Teodor főfelügyelő nem kívánta kommentálni a szenátus alelnökének nyilatkozatát. A rendőrfőnök elmondta, a közúti közlekedésről szóló 2002/195-ös kormányrendelet megtiltja a táblák elhelyezését a közutakon az útügyi igazgatóság és a rendőrség engedélye nélkül. A Székelyföld-névtáblát elhelyezése után pár perccel eltávolította a rendőrség. Puskás Bálint szerint a rendőrség törvénytelenül beleavatkozott a választási kampányba. Horia Grama Kovászna megyei prefektus szerint a rendőrség közbelépett egy illegális tevékenység kapcsán. "A névtábla eltávolítása törvényes, mivel bizonyítékként szolgál a rendőrségi vizsgálatban", szögezte le a prefektus. /Csak néhány percig állt a Székelyföld-névtábla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
2004. november 24.
Nov. 23-án Bukaresten Wilfried Martensszel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével, Konstantine Sasmatzoglouval, az EPP politikai tanácsadójával, valamint Antonio Costanzóval, a Kereszténydemokrata Munkavállalók Európai Szövetségének (EUCDA) főtitkárával találkozott Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és államelnök-jelöltje. /Markó Béla az EPP elnökével találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
2004. november 24.
Emil Constantinescu volt államelnök, a Népi Akció (AP) jelenlegi elnöke Marosvásárhelyen professzorként szerette volna felkeresni a Sapientia EMTE új kampuszát, de Szilágyi Pál rektor Kolozsvárról megtiltotta, hogy ezt megtegye, mondván, hogy kampány idején nem jó, ha ilyesmire vállalkozik. Máthé Éva újságíró készített interjút Constantinescuval. Emlékeztette őt arra, hogy annak idején ellenezte azt, hogy Kolozsváron külön magyar állami egyetem jöjjön létre. Másrészt egyes RMDSZ-vezetők azt állítják: amikor szóba került, hogy a Székelyföld autonómiát akar, ön azt mondta: nincs semmi baj, majd kiszáll a hadsereg és rendet teremt. Constantinescu felháborodottan cáfolta ezt a kijelentést. Az sem igaz, hogy ő megakadályozta az állami magyar egyetem létrejöttét. Azokban az években, mikor ő államelnök volt, más idők jártak, egyes dolgok, amelyek most természetesek, akkor még kivitelezhetetlenek voltak. Azt viszont elfelejtette az RMDSZ, hogy Smaranda Enache a Pro Európa Liga társelnökeként hogyan viselkedett az 1990-es márciusi események idején, tette hozzá. Kifejtette: „miközben Smaranda Enache és én ugyanazok maradtunk, az RMDSZ vezetői gyökeresen megváltoztak, elárulták a demokráciát, ezért jó lenne, ha a szövetség nevéből elhagynák a demokrácia szót”. Constantinescu felrótta az RMDSZ vezetőségének, hogy a jelenlegi kormánypárttal együtt antidemokratikus törvényeket szavazott meg: Többek közül az államtitkok törvényét, a pártok törvényét emelte ki. Üzleti összefonódások vannak a kormánypárti és az RMDSZ-es tisztségviselők között, tette hozzá. /Máthé Éva: Emil Constantinescu – Marosvásárhelyen. Cáfolt és vádolt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2004. november 24.
Kuszálik Péter ajánlotta, érdemes elővenni régi újságokat. „Borbély Imre, aki köztudottan egyik legnagyobb ellensége az RMDSZ-nek és a szövetségi elnöknek, kezdetben még így vélekedett: Markó Béla »a jelenlegi nehéz időkben« ideális elnöke lesz az RMDSZ-nek. (Orient Expressz, 1993. febr. 12.)” Borbély Imre – és eszmetársai számára – az „ideális elnök” rövid idő alatt átváltozott „leváltandó elnökké”. Az erdélyi magyarság nagyobbik része elfogadja Markót, írta Kuszálik. Sokan próbálták eltávolítani az RMDSZ vezérkarát. Bitay Ödön, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete vezető tanácsának tagja például kijelentette, hogy az RMDSZ egy megcsontosodott, működésképtelen szervezet. (Magyar Hírlap, 1993. ápr. 26.) Bitay azóta revideálta az álláspontját, az RMSZ 2004. nov. 4-i számában a Demokratikus Újbaloldali Fórum elnökeként ítélte el a „romániai magyarság politikai megosztására irányuló – kívülről sugallt és céljainktól távol álló – kísérleteket”, s arra figyelmezteti a Polgári Szövetséget: felelősséggel tartoznak az egységbontásért. Katona Ádám 1993-ban úgy látta, hogy „még sohasem állt olyan közel a teljes széthulláshoz az RMDSZ, mint most” (Pesti Hírlap, 1993. máj. 26.); Nagy Béla, korábbi Bihar megyei elnök szerint az RMDSZ hajója süllyedőben van (Bihari Napló, 1993. jún. 1.). Borbély Imre 1996-ban úgy vélte: azért halogatják a belső választások megszervezését, mert az a „bebetonozott RMDSZ-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetné” (Erdélyi Napló, 1996. jún. 12.). /Kuszálik Péter: Morfondír. Egy kis lapszemle! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2004. november 24.
Sike Lajos újságíró az Erdélyi Napló egyik számából Borbély Zsolt Attila írását idézte: „Ma úgy tűnik, az RMDSZ parlamenti képviseletének megszűnése több haszonnal járna nemzetpolitikai síkon, mint amennyi kárral. Úgy vélem, az MPSZ nem szabad partnere legyen, de még cinkosa sem abban, hogy az RMDSZ még egyszer parlamenti képviselethez jusson.” Ha nem lesz az RMDSZ a parlamentben, akkor majd „Zsolti barátunk” fogja elintézni, írta ironikusan Sike, hogy az EU követelte új régiós felosztással ne csatolják Bakóhoz Csíkszeredát, ő nyargal majd Pestre Kövér Lászlóhoz, az erdélyiek nagy-nagy barátjához, hogy a háromszéki román rendőrök ismét magyarországi tankönyvekért kutatnak a székely iskolások táskájában. Biztosan magával viszi harcostársát, Bayer Zsoltot is. /Sike Lajos: Jéghideg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2004. november 24.
Az Erdélyi Unitárius Egyház Főtanácsa felhívást intéz az illetékes társadalmi és politikai szervezetekhez az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseinek támogatása érdekében. Felkérik az egyház híveit, hogy vegyenek részt a politikai választásokon és döntéseiket lelkiismeretük szerint, nemzeti és egyházi érdekeink figyelembe vételével hozzák meg. /Állásfoglalás közéleti kérdésekben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
2004. november 24.
Immár ötödik esztendeje Budapesten a Hilton Szállóban jótékonysági estet rendez a csángókért a Frater Julianus Alapítvány javára, amely a határon túli magyar kisebbségek megsegítését tűzte ki céljául. Nov. 21-én megtelt a terem. Mint ahogy 1999 óta minden esztendőben, ezúttal is kitüntette jelenlétével a rendezvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök, illetve Dalma asszony, aki az esemény fővédnöke volt. Idén első ízben meghívták a rendezvényre a szatmárnémeti Harag György Társulat színművészét, Bessenyei Istvánt is, aki fiával a több országos és nemzetközi irodalmi, illetve előadói versenyen díjazott Bessenyei Gedő Istvánnal lépett fel a közönség előtt. Nagy tapssal üdvözölték Tőkés László püspököt, illetve a politikai szférát képviselő Áder Jánost és Semlyén Zsoltot. /(Dancs Artur): Jótékonysági est a csángókért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2004. november 24.
Nov. 23-án Csíkszeredában ünnepélyes átadták a Székelyföld kulturális folyóirat díjait. Az idei kitüntetettek: Gagyi József társadalomkutató; Vida Gábor és Nagy Koppány Zsolt prózaírók. Idén osztották ki először azt a díjat, amelyet a határon túli alkotóknak szánnak. Az idei és egyben első díjazott Bella István magyarországi költő. Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője üdvözölte a jelenlévőket, majd elhangzottak a laudációk. /Ferencz Imre: Székelyföld-díjak hetedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./
2004. november 24.
Nov. 22-én Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör, valamint a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete vendége volt Sántha Attila költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, a Székely Szótár összeállítója, szerkesztője. Sántha Attila elmondta, hogy az E-MIL már 148 taggal rendelkezik, az írók gondjait próbálja fölvállalni. Ezt követően a Kemál és Amál című, Magyarországon idén megjelent verseskötetéből olvasott fel. A Székely Szótárról szólva kiemelte, hogy nem tájszótár, hanem a székely népesség sajátos, csak rá jellemző szókincsét próbálja egybegyűjteni, ami nem korlátozódik a Székelyföldre, de a magyar nyelvterület több tájegységén fellelhető. /(Gál Éva Emese): Sántha Attila Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2004. november 24.
Nov. 20-án Bonyhán a tanfelügyelőség és a Tanítók Háza kezdeményezésére emlékeztek arra, hogy 250 éve jelent meg a helység egykori híres nagyasszonya, Árva Bethlen Kata Önéletírása. A Soós Katalin szaktanfelügyelő szervezte rangos megemlékezésen alig lehetett beférni a Kis-Küküllő Alapítvány igyekezete nyomán létesült szórvány oktatási központba. Dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke előadását a bonyhai általános iskolások műsora előzte meg. Árva Bethlen Kata települése a magyar kultúra fellegvára volt hosszú időn keresztül, most meg a környéken végveszélyben a magyar anyanyelvi oktatás, figyelmeztetett az előadó. A rendezvény legmaradandóbb élményét Farkas Ibolya színművésznő nyújtotta, aki huszonöt évvel ezelőtt játszotta nagy sikerrel itthon és szerte Nyugat-Európában Kocsis István Árva Bethlen Katáról írt monodrámáját. Most tömörített változatban szólaltatta meg az író veretes szavait. Ezen a napon megnyílt Kolumbán Kántor Zita Bonyhán született fiatal marosvásárhelyi textilművésznő kiállítása. A pedagógusvendégek megismerkedhettek a bonyhai általános iskola nemrég felavatott dokumentációs központjával. /N. M. K.: Árva Bethlen Katára emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
2004. november 24.
Nov. 21-én Bethlenben, a római katolikus plébánián felavatták a teleházat. A rendezvényen részt vettek két környékbeli falu, Várkudu, valamint Vice képviselői is – a szervezők ezzel kívánták kiemelni, hogy a teleház nemcsak a bethlenieké, hanem a régióé is. Zoltán Etelka, a helyi Madisz képviselője a bethleni ifjúság képviselőinek eddigi tevékenységét vázolta fel. Székely Emese a Bethlen Egyesület eddigi programjait mutatta be. Ezek egyike az idén már ötödik alkalommal megszervezett Bethlen és környéke szórványifjúsági találkozó. /Teleházavató Bethlenben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
2004. november 24.
Egy bértollnok a romániai magyar baloldali sajtóban újabban az Erdélyi Naplóval kötekedik, írta Nits Árpád. Nevét nem említi, mert meggyőződése, hogy ezek az újságok és munkatársaik annak arányában részesülnek bizonyos alapítványi pénzekből, hogy milyen gyakorisággal “monitorizálják” az egy-két jobboldali lapnál dolgozó két-három, anyagilag független újságírót. Régebben akkor váltunk az RMDSZ-oldali bértollnokok céltáblájává, amikor kiálltak a Bolyai Egyetem újraalapítása, a kettős állampolgárság intézményesítése és az autonómia megteremtése, valamint Tőkés László mellett. Most azon lovagolnak, hogy az Erdélyi Napló egyik munkatársa az egykori bukaresti pártfőiskola végzettje. Róla, Nits Árpádról van szó. „Kíváncsian várjuk, miért fognak belekötni az Erdélyi Naplóba az elkövetkező hetekben.” – írta. /Nits Árpád: Népszavazás káderügyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 30./ Nits Árpád nem írta ki, de Kuszálik Péternek erre a cikkére célzott: Morfondír. Egy kis lapszemle! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2004. november 25.
Kiegyensúlyozottnak ítélték az Európai Parlament Romániára vonatkozó jelentésének tervezetét az EP külügyi bizottságának tagjai – közölte az MTI-vel Brüsszelben Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), aki számos módosító javaslatot nyújtott be a tervezethez. Az Európai Unió képviselőtestülete várhatóan még a további EU-bővítésről december 17-én állást foglalni kívánó EU-csúcsértekezlet előtt határoz a jelentésről. A tervezet – amelyet a francia szocialista Pierre Moscovici készített – egyetért a csatlakozási tárgyalások lezárásával ez év végén, ugyanakkor fenntartja egy védzáradék alkalmazásának lehetőségét esetlegesen később felmerülő problémák esetére. A tervezet elismeri azokat a lépéseket, amelyeket Bukarest tett a csatlakozás irányában, de felhívja a figyelmet a hiányosságokra is: megemlíti a korrupciót, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kételyeket, illetve a romák helyzetével összefüggő aggodalmakat. Gál Kinga – a román–EP vegyes bizottság alelnöke –módosító indítványaival kiegészíteni kívánta a parlamenti jelentést a bizottsági jelentés lezárta után történtekkel, például a választásokkal kapcsolatos problémákkal. Szent-Iványi István (SZDSZ) kitért a verespataki beruházás kérdésére, amely megítélése szerint, megvalósulása esetén környezeti katasztrófával fenyeget. /Kiegyensúlyozott az Európai Parlament romániai jelentéstervezete – véli Gál Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2004. november 25.
Ritka összhangban buzdítják a romániai törvényhozási választásokon való részvételre a romániai magyarságot a legnagyobb magyar pártok, nov. 24-i nyilatkozatuk szerint nagyon fontos, hogy a romániai magyarság megőrizze parlamenti képviseletét Bukarestben. – Nagyon fontosnak tartom, hogy az erdélyi magyarság képes legyen megőrizni parlamenti képviseletét, mivel ez rendkívül fontos eszköze annak, hogy egyrészt folytatódhasson a határokat átívelő nemzetegyesítés Magyarország és az erdélyi magyarság között, beleértve a magyar állampolgárság kiterjesztésének kérdését, illetve az autonómia megadása előreléphessen – szögezte le Németh Zsolt (Fidesz). Hangsúlyozta, pártja semmilyen formában nem kíván beleszólni sem a romániai, sem pedig az erdélyi magyarságon belüli vitákba. A romániai belügyekbe az MSZP sem kíván beavatkozni, így a párt nem kívánja megmondani, hogy miként szavazzanak a romániai állampolgárok – hangsúlyozta Hárs Gábor (MSZP). "Természetesen vannak preferenciáink, s ezek között is a legfontosabbak közé tartozik az, hogy az RMDSZ a következő törvényhozási ciklusban is bekerüljön a román parlamentbe. Örömmel vennénk azt is, ha az RMDSZ tagja lenne a kormánykoalíciónak; bár a felmérések azt mutatják, hogy minderre most kevesebb a lehetőség" – mondta. Szintén az RMDSZ-re szavazás mellett érvelt múlt heti nagyváradi látogatása alkalmával Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke is. /Ritka összhang a magyarországi pártok között: RMDSZ-t a parlamentbe! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2004. november 25.
A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kérdése egyértelmű. Ha az igennel szavazók többségben lesznek, a jogalkotónak nincs mérlegelési lehetősége – állította a Népszabadság kérdésére Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. Patrubány kijelentette: durva alkotmánysértés lenne, ha elfogadnák a nemzetpolgárság intézményéről szóló országgyűlési határozatot, mert "ez a tartalommal nem bíró metafora alkalmas arra, hogy a választókban azt a képzetet keltse, mintha a referendumnak nem lenne tétje". /Kedvezményes honosítás órák alatt? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2004. november 25.
Egy év alatt megduplázódott a román útleveles moldovaiak száma. Először szavazhatnak félelem nélkül a chisinaui román nagykövetségen a román állampolgárságot is szerzett moldovai állampolgárok. Számukat titkolják a román hatóságok. Ebben az évben szeptemberig 53 429 moldovai–román állampolgár számára állítottak ki román útlevelet. Az egy évvel korábban feltett hasonló kérdésre a minisztérium 27 253 román útlevelet szerzett moldovai–román kettős állampolgárról számolt be. Az ukrán–román állampolgárok közül 2641-en szereztek román útlevelet is. Ez mutatja, hogy Romániát nem zavarja az, hogy Ukrajna alkotmánya tiltja a kettős állampolgárságot. Észak-Bukovina lakói a tilalom ellenére is igénylik és megkapják a román állampolgárságot, valamint a vele járó útlevelet, amely vízummentes beutazást biztosít számukra az Európai Unió országaiba. A Krónika hiába próbálta megtudni a moldovai–román és ukrán–román kettős állampolgárok számát. A Nyugdíjbiztosító szerint nem terhelte meg különösebb mértékben a román nyugdíj-biztosítási rendszert a román állampolgárságot is szerzett moldovai és ukrán állampolgárok jelentkezése. /Gazda Árpád: Az állampolgárság román modellje. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./
2004. november 25.
Az idei elnökválasztás második fordulója előtt az RMDSZ ajánlást fogalmaz majd meg a romániai magyar választók számára, jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnökjelöltje. Hozzátette: a Szociáldemokrata Párt + Román Humanista Párt (SZDP–RHP) szövetséggel, illetve a liberális-demokrata szövetséggel egyaránt elképzelhető a választás utáni együttműködés, mindkét formáció tett ugyanis ajánlatot ez irányban. Markó kifejtette: a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megpróbálja megakadályozni az RMDSZ parlamentbe való bejutását, jelöltjeinek azonban, akik közül néhányan a Népi Cselekvés listáin indulnak a választásokon, nincs esélyük. – Két koncepció áll szemben: az RMDSZ-é, amely a román pártokkal kollaborálva akarja elérni célkitűzéseit, beleértve az autonómiát is, illetve az MPSZ-é, amely szerint az RMDSZ jelenléte a parlamentben nem volt hatásos, ezért parlamenten kívüli eszközöket kellene használni – fejtette ki Markó. /Markó: Mindkét szövetséggel elképzelhető az együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./