Közös sajtótájékoztatót tartottak nov. 15-én Csíkszeredában az RMDSZ csíki képviselőjelöltjei, Kelemen Hunor és Korodi Attila, valamint Sógor Csaba szenátorjelölt. Kelemen Hunor képviselőjelölt, a SZET elnöke elmondta: Budapesten, az Országgyűlés költségvetési, valamint külügyi bizottságának ülésén vett részt, ahol a határon túli szervezetek képviselőivel folytattak megbeszélést a magyar politikai pártok vezetői, a 2005-ös költségvetés-tervezet kapcsán. Kelemen Hunor, az RMDSZ képviselőjeként elmondta: a romániai magyar közösség szeretné, ha a határon túli magyar közösségeknek nyújtott támogatások nominális értékben legalább a 2004-es szinten maradnának a következő évben is. A 2005-ös magyar állami költségvetésben valamivel több mind 12 milliárd forint szerepel a határon túli közösségek támogatására. A következő évben 2 milliárd forintot kap a Sapientia Egyetem, az oktatási nevelési támogatásra 4,1 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, az Illyés Közalapítvány rendelkezésére pedig 900 millió forint áll. Kelemen Hunor beszámolt a MÁÉRT 8. üléséről is. A képviselő elmondta: az RMDSZ álláspontja a kettős állampolgárság kapcsán egyértelmű. Az Illyés Közalapítvány 5 millió forintos támogatásából az Iskola Alapítvány eddig 31 fénymásolót adományozott erdélyi iskoláknak, ugyanakkor a jó vételárnak köszönhetően további 13 fénymásolót sikerült beszerezniük. Ebből Hargita megyében további négy iskola, Kovászna megyében kettő, Maros megyében pedig három iskola kap fénymásolót. /(Daczó Dénes): 12 milliárd forint a határon túli közösségeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A kettős állampolgárságról szóló vitával kapcsolatban a Népújság arról írt, hogy a budapesti politikai vita elmérgesedése a határokon túlra is átterjed. A lap szerint nem is az a kérdés, hogy mit hoz dec. 5-én tartandó választás a határon túli magyaroknak, hanem inkább az, hogy mi indokolja az éles szembenállást – a belföldi magyar politikai érdekek húzódnak meg a háttérben. Ugyanezen szembenállásnak a következményeként az erdélyi magyarság abba a veszélybe sodródott, hogy a két hét múlva sorra kerülő parlamenti választásokon nem éri el a bejutáshoz szükséges küszöböt. /Bálint Zsombor: Egy eldöntetlen vita tanulsága. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./

Megengedhetetlennek nevezte a Magyar Polgári Szövetség kizárását a választásokról Gál Kinga (Fidesz – MPSZ) az Európai Parlament plenáris ülésén nov. 15-én elmondott napirend előtti felszólalásában Strasbourgban. A kizárás megkülönböztető törvényen alapul, ezt az Európai Bizottság is kifogásolta, az Európai Néppárt pedig külön is vizsgálja. Gál Kinga úgy vélte, a választási iroda közigazgatási megkülönböztetéssel élt, és a rendőrség is részt vett a megkülönböztetésben. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja emlékeztetett: az önrendelkezést és a kettős állampolgárságot több mint egy évtizede az EMK kezdeményezte, folyamatosan küzdött értük, és most is megfogalmaz néhány javaslatot a legsürgősebb teendőkről: ,,a romániai magyar nemzeti közösség politikai egységének” mielőbbi helyreállítását, ,,a bukaresti politika mindennemű nyílt vagy burkolt kiszolgálásának” gyökeres felszámolását és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által december 16-ra kitűzött székelyföldi területi autonómiareferendum hatékony támogatását. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

Nov. 14-én vasárnap, Szatmárnémetiben az RMDSZ tartott kampányolással egybekötött ünnepséget. Ott volt Schönberger Jenő megyéspüspök, Sipos Miklós szatmári, Nagy Sándor nagykárolyi református esperes, Szilágyi Éva a református gimnázium igazgatója, Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, vállalkozók, művészek, önkormányzatok, civilszervezetek, ifjúsági szervezetek, s persze Ilyés Gyula a megyei RMDSZ elnöke, Szatmárnémeti polgármestere, továbbá az RMDSZ szenátusi és parlamenti képviselőjelöltjei. Frunda György szenátor összefoglalta az elmúlt évek fontosabb eredményeit: több százezer hektár visszaadott erdő, visszakapott egyházi ingatlanok, alkotmányos garancia a magyar nyelvhasználatra, 300 vasútállomás magyar neve, önálló magyar iskolák, az autonómia alapköveinek sokasága. Szégyenteljes dolog – mondta –, hogy a rendszerváltás után 15 évvel nem a nagy-romániások, hanem a román pártokhoz bújt magyarok gáncsolják őket. /(Sike Lajos): Petőfi is tulipánt vett kezébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Háromszék, a Székelyföld határán, a Feketeügy kökösi hídja mellett tartotta rendhagyó sajtótájékoztatóját az RMDSZ három politikusa: Márton Árpád, Tamás Sándor és Antal Árpád-András. Bejelentették, hogy az RMDSZ háromszéki képviselői elkészítik és benyújtják a román parlamentnek a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. Antal Árpád képviselőjelölt elmondta, a Pro Regio Egyesület közreműködésével a megyehatárt jelző táblára kiteszik azt a háromnyelvű feliratot (román, magyar, német nyelven), hogy az erre haladók beléptek Székelyföldre. /(s): Itt kezdődik a Székelyföld! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./

Nov. 13-én nagyszabású médiarendezvényre került sor Marosvásárhelyen: a Krónika erdélyi napilap ünnepelte a Sportcsarnokban fennállásának ötödik évfordulóját. Az egyik politikai párt – pontosabban szövetség – burkolt reklámfellépését (egy szenátor egyértelműen arra buzdította a jelenlévőket, hogy az általa képviselt szövetségre szavazzanak), a szervezők finoman "leültették". Szabó Csaba újságíró ezt helyeselte, a szenátort ugyanis visszaélt a helyzettel. Elgondolkodtató, mennyire tünékeny a népszerűség. A néhány évvel ezelőtt még istenített szenátort szinte kifütyülik a türelmetlen fiatalok. Az újságíró felvetette: amennyiben az RMDSZ minden romániai magyarért felelősnek érzi magát, akkor bizony azoknak a gondjait is fel kell vállalnia, akik magyarok ugyan, de vagy nem akarnak elmenni szavazni, vagy más pártok listájára voksolnak. Az RMDSZ-nek segítenie kellene azokon, akik az "ernyőn kívül" akarnak maradni: segítenie kellene nekik a tájékozódásban. /Szabó Csaba: A fekete bárányok szabadsága. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Fiatalok szervezésében gyalogos zarándokút indul nov. 21-én Nagyváradról Budapestre a határon túli magyarok kettős állampolgárságának nyomatékosításáért, tájékoztatta a sajtót Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. ”Jogunk van a magyar állampolgársághoz, kiérdemeltük és megszenvedtük ezt a jogot. Azt reméljük, befolyásolhatjuk a történelmi döntést, és ezzel új erőt adunk a magyar nemzetnek„ – fogalmazott Biró Rozália. /(Balla Tünde): Magyar a magyarnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A Bocskai István Alapítvány Nagyszalontán elindította az Üzenet haza nevet viselő mozgalmat, amelynek keretében a külhoni települések önkormányzatai megkeresik a magyarországi testvértelepüléseken élő családokat, s egy-egy képeslappal kérik a december 5-i népszavazáson való részvételre és az “igen” szavazatra. Török László, Nagyszalonta polgármestere elhatározta, hogy fiatalok segítségével a dec. 5-i “igen” szavazatra buzdító szórólapokat helyez a településre érkező minden magyarországi rendszámú személygépkocsi szélvédőjére. /Üzenet haza. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

Olyan Temes megyei településekre is eljutottak a magyar kultúra hírnökei Toró T. Tibor RMDSZ képviselőjelölt választási kampányát támogatva, ahol emberemlékezet óta nem láttak magyar nyelvű színházi előadást. Temesrékáson tizenöt év után először vendégszerepelt a temesvári Csiky Gergely Színház , Csenén pedig fellépett a végvári Csűrdöngölő együttes. Választási kampánytalálkozók voltak az elmúlt két hétben Temes megye több magyarlakta településén. A képviselőjelölt bemutatkozását a temesvári magyar színtársulat, a Bokréta és a Csűrdöngölő hagyományőrző együttesek vagy a Kovács Ibolya nótaestjei színesítették. Toró T. Tibor minden településen átadta a helyi magyar közösség vezetőjének a Közösségi Krónika egy-egy díszkötéses, de üres lapokat tartalmazó példányát, azzal a felkéréssel, hogy a következő években töltsék meg azokat a magyarság fontosabb rendezvényeiről, a közösség életéről szóló beszámolókkal. Toró T. Tibor választási programja a Bánság autonómiájáról szól. /Pataki Zoltán: Színház, néptánc és nóta a bánsági választási találkozókon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A nagybányai, november 10-i kampánynyitó nagygyűlés után – amelyen Markó Béla államelnök-jelölt és az országos kampánystáb is részt vett – dr. Bónis István, a Máramaros megyei parlamenti képviselőjelölt és a helyi kampánystáb egy része folytatta a vidéki magyarlakta települések választóival való találkozást. Szinérváralján, a kultúrházban beszélgetett el dr. Bónis István és a máramarosszigeti Váradi László szenátorjelölt a helyi választókkal, Nov. 13-án szombaton Magyarlápos szórványvidéken folytatódott a kampány. /Farkas E. Zoltán: RMDSZ-kampány Máramaros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Tőkés László püspök, az EMNT elnöke a Magyar Állandó Értekezlet nov. 12-i ülése kapcsán nyilatkozatot adott ki. A magyar kormány sodródik. Se programja, se stratégiája nincsen a határon túli magyarok dolgában. A kormány mulasztásában cinkos szerepet vállalt az RMDSZ. Markó Béla elnök nem is olyan régen még azt hangoztatta, hogy a kettős állampolgárság és az autonómia egymással összeférhetetlenek. A Markó-féle pártvezetőség a román kormánnyal együttműködött abban, hogy a kettős állampolgárságot képviselő Magyar Polgári Szövetséget valósággal letörölje a politikai palettáról, az autonómia ügyét hordozó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Székely Nemzeti Tanácsot pedig ellehetetlenítse.  /Tőkés László püspök, az EMNT elnöke: ... nemzeti egységre jussanak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 16./

  A kolozsvári gyülekezetek presbitériumai nov. 5-én presbitertalálkozót rendeztek. A találkozó témája az új idők kihívásai, az egyház küldetése volt. Makkai János főszervező, az egyházmegye főgondnoka a belmisszió megreformálásának szükségességét ecsetelte. Vasárnaponként átlagosan 250-en járnak templomba, ami azt jelenti, hogy a 12 gyülekezet „hívő” tagsága nem haladja meg az ötezer főt. A többi tizenhatezer a gyülekezeten kívül van. Ha nem mennek utánuk, elmennek a neoprotestánsok, jehovisták vagy éppen a buddhisták. Az egyház egyre fogy. 1995-ben még 32 500 reformátust tartottak nyilván Kolozsváron, 2003-ra számuk 26 750 főre csökkent. Nyolc év alatt tehát a fogyás 5750 fős. Nehéz megszólítani a kolozsvári fiatalokat. Újabb kihívás az, hogy egyre több a román nyelvű református, akik román nyelvű istentiszteletet igényelnének.    /Somogyi Botond: Missziós lelkészeket Kolozsvárra! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 16./

Nov. 14-én Borosjenőn Pávai Gyula rendezésében az aradi Kölcsey Színpad fiataljai szavaltak, majd előadták Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája című művét. Ezután Barna Tibor helyi RMDSZ-elnök bemutatta Király András képviselő-, valamint Bölöni György szenátorjelöltet. Király András dicséretesnek ítélte a borosjenői magyarságnak a helyhatósági választások alkalmával tanúsított összefogását, melynek eredményeként városi tanácsost küldhetett az önkormányzatba. Szó esett a hagyományos borosjenői Horváth Béla-szavalóverseny népszerűségéről is. Borosjenőn az anyanyelvű elemi beindítása még várat magára, a fakultatív magyar nyelvű oktatás Szotír Gábor jóvoltából már zökkenőmentes. /(Balta): Borosjenőn továbbra is együtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió új, internetes hírszolgáltatást indított. A www.triplexregio.net címen található hírportál magyar, román, szerb és angol nyelven tájékoztat a határon átnyúló kapcsolatokról. Működtetője a Regionális Média Alapítvány, partnerségben Csongrád Megye Önkormányzatával és a DKMT Eurorégiós Fejlesztési Ügynökséggel. /A DKMT Eurorégió új hírszolgáltatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, a Csomafalvi Értelmiségi Fórum, és a Csomafalvi Székely Tanács szervezésében nov. 12–13-án másodízben tartottak Csángó Napokat Gyergyócsomafalván, amelyen Pusztináról és Frumószáról 26 gyermeket, valamint felnőtteket láttak vendégül. A rendezvénysorozat keretében Duma András csángó költővel találkoztak a csomafalviak, aki fölolvasott verseiből. Csángók és székelyek ma címmel kerekasztal-megbeszélésnek adott otthont a Borsos Miklós Emlékház, amelyen először Nyisztor Ilona frumószai óvónő és magyar nyelvoktató elmondta, egyre több gyermek iratkozik be a magyar órákra, s újabb csángó falvakban mutatkozik igény a magyar oktatásra. Jelenleg 450 csángó gyermek vesz részt magyar órákon, ez még nagyon kevés, a csángók közül 62 ezren beszélik a magyar nyelvet. Elmondta, hogy megszőtték-varrták a régi frumószai csángó népviselet ruhadarabjait, hogy a falu népviseletében visszatérjen eredeti hagyományaihoz. – A 60-as évek elején az iskolakezdő 7 éves gyermekek egyáltalán nem tudtak románul Pusztinán, s elég volt 40 év ahhoz, hogy ez a visszájára forduljon. A legnagyobb gond, hogy még mindig nincs magyar mise a katolikus csángó templomokban. Oláh Gál Elvira újságíró a Magyarországon munkát vállaló határon túliakról szolgáltatott adatokat: az évi 80 ezer munkavállalóból a legtöbb romániai, az idei első félévben 36 ezer munkavállalási engedélyt bocsátottak ki romániaiak részére, ezen kívül sok az időszakos feketemunkát vállaló is. Azonban Csángóföldről többen mennek Olaszországba, Spanyolországba és Izraelbe vendégmunkásnak, mint Magyarországra. 30–40 ezer csángó vállal külföldön munkát, kitelepedésre nem gondolnak, a pénzt hazahozzák, és házat építenek. /Gál Éva Emese: Csángó napok Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Dávid Ferencre, a vallásszabadság kikiáltójára emlékeztek nov. 14-én Tordán. Toleranciáról, a szellem, lelkiismeret, hit és vallás szabadságáról szólt Kiss László tordai unitárius lelkész ünnepi beszéde, a 425 éve elhunyt Dávid Ferenc emlékére szervezett ünnepségen. A Tordai Magyar Dalkör idén is, mint minden évben fellépett a megemlékezésen. /Ladányi Emese Kinga: Torda. 425 éve hunyt el Dávid Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Nov. 15-én Kolozsváron megalakult az Erdélyi Múzeum-Egyesület hetedik szakosztálya, amelyben agrárszakemberek vesznek részt, Erdély magyarlakta megyéiből. Az ülésen dr. Egyed Ákos professzor, az EME elnöke, dr. Csávossy György, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének tiszteletbeli elnöke, valamint Farkas Zoltán, az RMGE Kolozs megyei elnökének részvételével elfogadták a szervezeti szabályzatot. Az EME-nek anyagi támogatásra nincs lehetősége, de szakmai vonatkozásában a szakosztály léte indokolt. Össze kellene hangolni a tevékenységet az RMGE-vel, hiszen közös célok vezénylik mindkét szervezetet: hathatósan támogatni a magyar gazdálkodókat. A vezetőség megválasztásáig a szakosztály munkáját ideiglenes titkári minőségben Farkas Zoltán irányítsa. /Barazsuly Emil: Mi lesz veled, magyar gazda? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

A múlt hét végén a székelyudvarhelyi Boro-Info Kft, az Erdélyi Vendéglátás című szaklap kiadója megszervezte az I. Erdélyi Gasztronómiai és Cukrásztalálkozót. A jelenlévők megalakították az Erdélyi Gasztronómiai és Cukrászszövetséget. A megalakulásnál a gasztronómia nemzetközileg ismert szaktekintélyei bábáskodtak. A jelenlévők egyhangú szavazással megválasztották a szövetség ideiglenes vezetőségét. Elnök: Kovács István Sepsiszentgyörgy, alelnökök: Nagy György Székelyudvarhely és Gyulai Gabriella Szatmárnémeti. /(Váradi János): Megalakult az Erdélyi Gasztronómiai és Cukrászszövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Modern könyvtár nyitotta meg kapuit nov. 15-én Szatmárnémetiben, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban. Ádámkó István iskolaigazgató köszöntötte a megjelent vendégeket. A könyvtár kezdeti állománya 20 ezer kötet, a felekezeti iskola diákjai jan. 10–től használhatják azt, a nagyközönség előtt pedig csak 2005 szeptemberében nyílik meg. A könyvtárban a diákok és az érdeklődők a világhálón adatbázisokat érhetnek el, és használhatják a saját szervergépre telepített elektronikus adatbázisokat is. A könyvtár két olvasóterme 34 olvasót képes egy időben fogadni, a tudományos diákköri foglalkozásokat kutatószoba segíti. A könyvtár néhány éven belül regionális könyvtári centrummá szeretne válni. Schönberger Jenő püspök elsősorban Istennek mondott köszönetet a könyvtárért, majd pedig azoknak, akik az Ő eszközei voltak ebben. Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester az RMDSZ megyei szervezete nevében 10 millió lej pénzadományt adott át a könyvtár gyarapítására. A Pro Hungaris Kultúraközvetítő Alapítvány /Budapest/ 7 millió forint értékben adományozott könyvet az iskola könyvtárának. Dr. Bura László, a katolikus iskola alapító igazgatója átadta a könyvtár számára a most kiadott Könyvek és könyvtárak Szatmáron és Németiben a XVII.–XIX. században című könyvét. /Elek Anikó: Modern könyvtárt avatott a Hám János Iskolaközpont. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 16./

Aradon a Jelen Házban bemutatták Puskel Péter újságíró-helytörténész Emléklapok a régi Aradról című könyvét. Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozat legújabb kötete az 1885-1945 közötti Maros-parti várost idézi fel, közel 400 korabeli képeslap, nyomtatvány felhasználásával. A szerző korábbi sikeres kötetei, az Arad marad és Arad redivivus után fogott neki a képes várostörténet megírásának. Puskel Péter három és fél évtizedes aktív újságírói pályafutása alatt rengeteg dokumentumot, fotót, reklámszöveget, postai üdvözlő kártyát, tárgyi dokumentumot gyűjtött össze. Fontosnak tartotta a már nem létező épületek, szobrok, emlékművek bemutatását, felvillantani neves aradi intézmények történetét és egykori jeles emberek portrévázlatát. /(Péterszabó Ilona): Emléklapok a régi Aradról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Bayer Zsolt újságíró, a Magyar Nemzet munkatársa a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) nov. 14-i, vasárnapi marosvásárhelyi fórumán kijelentette: a budapesti kormány és az RMDSZ ugyanazoknak "a politikumot gazdasággá változtató kommunista hálózatoknak" részei. A fórumon, jelen volt Szász Jenő MPSZ-elnök is. A magyarországi publicista súlyos vádakkal illette az RMDSZ több vezetőjét, és arra buzdította a hallgatóságot, hogy a parlamenti választásokon szavazzon a Népi Akció listáira, amelyeken az MPSZ jelöltjei is szerepelnek. A találkozón Szász Jenő utalt Verestóy Attila vagyoni helyzetére. Az MPSZ elnöke szerint egy egyszerű számítást elvégezve nyilvánvalóvá válik, hogy lehetetlen ekkora vagyont felhalmozni a honatyai fizetésből. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke válaszképpen azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy Bayer Zsoltnak az erdélyi magyarság parlamenti jelenlétével kellene foglalkoznia, és "az erdélyi magyarok megosztására tett kísérletnek" nevezte a budapesti újságíró kijelentéseit. "Nincs szükségünk a tanácsaira. Magyarországon folytasson kampányt, ne itt. Nevetséges, amit a hálózatokról mond, de az ilyen kérdéseket jogi úton meg lehet oldani. Nem mondhatja sem Bayer, sem másvalaki, hogy az RMDSZ-ben olyan vezetőink vannak, akik tagjai voltak a kommunista nomenklatúrának. A vezetőségben nincs olyan személy, aki a Kommunista Pártot támogatta volna, ráadásul programunkban szerepel a Temesvári Nyilatkozat 8. pontja is", nyilatkozta Borbély László. /Bayer: Az RMDSZ a politikumot gazdasággá változtató kommunista hálózatok része. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Sokan voltak kíváncsiak Bayer Zsolt jobboldali publicistára, akit korábban három hónapra kitiltottak Romániából. Bayer Zsolt ezúttal is keményen fogalmazott. Szerinte a Kárpát-medence országaiban az a legnagyobb baj, hogy a volt kommunisták gazdasági hatalmat szereztek, és azt visszaváltották politikai hatalommá. A kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásról, az egész kérdéskörről szólva „a nemzet árulóinak” nevezte a Magyar Szocialista Pártot és a Szabad Demokraták Szövetségének a vezetőit, akik arra buzdítják az anyaországi magyarságot, hogy nemmel szavazzon december 5-én. /Máthé Éva: Kampányol az MPSZ. Bayer Zsolt ismét régi formáját hozta... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Nov. 16-án a kettős állampolgárságról négypárti egyeztetést tartottak az MDF kezdeményezésére. A Fidesz azt javasolta, hogy a parlament minél előbb alkossa meg a nemzeti összetartozás törvényét, amely a határon túli magyaroknak bevándorlás nélkül biztosítana magyar állampolgárságot – nyilatkozta Németh Zsolt (Fidesz). A politikus a kormány által kidolgozott szülőföld-csomagot ígéretes ötletnek minősítette. Visszalépésként értékelte, hogy a kabinet csomagja nem tartalmazza a határon túli magyarok számára a külhoni magyar útlevél biztosítását. Az MSZP és az SZDSZ szerint nem jelent megoldást a Fidesz által kezdeményezett jogszabály. /Budapest: Négypárti egyeztetés a kettős állampolgárságról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

A Bocskai Szövetség megdöbbenéssel szembesül az érvek hamis áradatával, amelyekkel a magyar kormánykoalíció buzdítja híveit, hogy szavazzanak nemmel a határokon túli magyarság magyar állampolgárságára – olvasható közleményükben. A Magyar Szocialista Párt álláspontjával bebizonyította: képtelen szakítani állampárti múltjával. Miközben a kettős állampolgárság intézménye Európa-szerte gyakorlattá vált, és a szomszédos államok egy percig se haboznak állampolgárságot adni a határaikon túli nemzettársaiknak, a MSZP és az SZDSZ pénzkérdéssé silányítja a magyar nemzethez való tartozást. /Bocskai Szövetség: Szavazni igennel! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

A Romániai Református Egyház Zsinatának Elnöksége aggodalommal figyeli a kettős állampolgárság kérdése körül az anyaországi és az annak határain kívüli magyarok körében kialakult vitát. A magyar nemzet sorsát a következő évtizedekre meghatározó döntés alapos előkészítése anyaországi és határon kívüli nemzetrészek szakembereinek, politikusainak közös munkáját és főleg időt igényel. A Zsinat IGEN szavazatra ösztönöz mindenkit. A Romániai Református Egyház Zsinati Állandó Tanácsa nevében Tőkés László püspök, Pap Géza püspök, Kovács Zoltán főgondnok, Tonk István főgondnok /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Korábban a 168 Óra hetilap 38-as számában Eörsi Mátyás SZDSZ-s képviselő így nyilatkozott: „Mert miért adna a Románia magyar állampolgároknak területi autonómiát? Adnánk mi területi autonómiát az itt élő kínai textilkereskedőknek?” Mindezt felidézte Kövér László /Fidesz/ az Országgyűlés 2004. november 17-i ülésén.

Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője Kányádi Sándor versének aggódó, féltő sorait idézte a Magyar Állandó Értekezlet 8. ülése kapcsán: most sem kellünk sem itt, sem ott, „sem inde, sem unde". A ’80-as évek óta – akkor írta a költő A bujdosni sem tudó szegénylegény énekét – Erdélyben változott a helyzet, a nemzeti közösség jogainak érvényesítésében értek el eredményeket. Hát odaát kellünk-e? – tette fel a kérdést. A kettős állampolgárság lehetőségének törvénybe foglalását elutasító magyar kormánypárti reagálás ezt kérdésessé teszi. Továbbtart a riogatás. Akik tartanak a kettős állampolgárság következményeként esetleg előálló áttelepülési hullámtól, megfeledkeznek a határon kívülről érkezett munkaerő hasznáról, s nem utolsósorban a keresete után fizetendő adóról. „Egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla" – olvasható a Határon Túli Magyarok Hivatalának a MÁÉRT 8. ülésére kiadott dokumentum gyűjteményében. A MÁÉRT-en a kormány szülőföld-programot, új nemzetstratégiát hirdetve elzárkózott a kettős állampolgárság lehetőségétől. A határon túli magyar szervezetek képviselői, a magyarországi ellenzéki pártok mindvégig határozottan kiálltak a kettős állampolgárság mellett, álláspontjukat alternatív nyilatkozatban rögzítették. Az MSZP és az SZDSZ nem fogadta el közös nyilatkozatként. Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét, a népszavazás kezdeményezőjét be sem engedték az ülésre. Mádl Ferenc köztársasági elnök leszögezte: „Sem a nemzetközi, sem a magyar jog nem zárja ki a magyar állampolgárság kérelemre történő megadását magyarországi állandó lakhely, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül sem". Befejező szavai: „Én arra szólítanám fel Magyarország választópolgárait, vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot megosztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával." Orbán Viktor Fidesz-elnök bejelentette: november 27-re nagy népgyűlést terveznek, így erősítve a hitet a kétkedőkben, hogy minden magyar jó lelkiismerettel mondhasson igent a népszavazáson. /Borbély László: Kellünk vagy nem kellünk? Szavak és tettek ütközése a kettős állampolgárságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő a kimagyarázás kínjában egyszerre nyom féket és gázt.  Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő most nem beszél másságról. A magyaroknak nem dukál szabad mozgás, szabad munkavállalás, szabad letelepedés. Újabban a nemzetpolgárságot kezdték emlegetni a kettős állampolgárság megadása helyett, írta Sylvester Lajos. Képesek azt mondani, hogy a kettős állampolgárságot Európa nem ismeri.  Czakó Gábor mondta: ,,Ha a népszavazás eredménye a nem lesz, az azt fogja jelenteni, hogy a nemzet megszűnt. Maga jelentette ki azt a tényt, hogy nem közös ihlet már, erkölcsi értelemben nem létezik, nem is óhajt létezni. A sírt, hol majd nemzet süllyed el, népek fogják körülvenni Vörösmarty látomása szerint, szemükben azonban nem ül majd gyászkönny, inkább nagyot röhögnek.” /Sylvester Lajos: Fék és gáz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke cáfolta, hogy bármilyen érdekeltsége volna a verespataki aranykitermelésben. Bayer Zsolt magyarországi publicistának egy MPSZ-rendezvényen tett kijelentéseit kommentálta. Bayer Zsolt nyilatkozatának egyetlenegy célja van: megrágalmazni az RMDSZ ügyvezető elnökét, lejáratni az RMDSZ-t a választási kampányban. Takács emlékeztetett: az RMDSZ annak idején elítélte a román kormány magatartását a tiszai ciánszennyezés kapcsán kirobbant botrányban, és most is hasonlóan határozott véleményt képvisel Verespatak ügyében. /Sz. K.: Takács Csaba cáfol: Nem érdekelt a verespataki projektben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Kézdivásárhelyen a Vigadó zsúfolásig megtelt nov. 15-én, a Népi Akció színeiben induló Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács választási jelölt- és programbemutató kampánygyűlésén, melyre meghívták Bayer Zsolt budapesti újságírót, Szabó Csilla, Sasvári Sándor, Beregszászi Olga és Homonyik Sándor anyaországi előadóművészeket, akik erdélyi körútjuk első állomására érkeztek. Bayer Zsolt elmarasztalta Markó Bélát és az RMDSZ csúcsvezetőségét, mondván, félrevezetik a magyar közösséget, nem mondanak igazat, visszautasították az SZNT népszavazási kezdeményezését. Ha most az RMDSZ bejut a román parlamentbe, mondotta, a következő négy évben ismét lekerül napirendről az autonómia ügye. Elmondta: a kommunista diktatúra éveiből, a nyolcvanas évekből három nevet ismert: Doina Cornea, Smaranda Enache és Tőkés László – ők nyíltan szembe mertek szállni a Ceausescu-diktatúrával. Bayer a kettős állampolgárság kérdésére is kitért, lélekkufároknak nevezve a mostani magyarországi kormányzó pártokat.  Ezt követően bemutatkoztak a Népi Akció színeiben induló MPSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek: dr. Csapó József, Benkő Emőke, dr. Fekete Károly, Benedek Barna József, valamint Bereczki Kinga, Sánta Imre, Benkő Árpád Jenő, Cseh Béla és Gazda Zoltán. Szász Jenő, az MPSZ országos elnöke, Székelyudvarhely polgármestere az RMDSZ tizenöt éves kudarcait, megvalósítatlan választási ígéreteit vette számba. /Iochom István: Főrészvényesek Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./