Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. november 20.
Kétnapos tisztújító küldöttgyűlés kezdődött a Magyarok Világszövetségénél (MVSZ) nov. 19-én Budapesten, a szervezet jelenlegi elnöke, Patrubány Miklós újrajelölteti magát. A gyűlésen a Kárpát-medencei és a Kárpát-medencén kívüli (korábban nyugatinak nevezett) régióból érkező tagok 100-100 küldöttet állíthatnak. A Kárpát-medencei régió elnöke Sárközy Csaba szombathelyi magyartanár, míg a Kárpát-medencén kívüli testület elnöke Pungor József Kanadában élő református lelkész lett. A régióelnökök személyét a nov. 20-i küldöttgyűlés erősíti meg. /Tisztújító küldöttgyűlés az MVSZ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./
2004. november 20.
Vekov Károly leszögezte a kettős állampolgárság vitáról, hogy a hivatalos magyar álláspont lemondott a határon túlra került magyarságról, nem akar tudomást szerezni arról, hogy az továbbra is a magyar nemzet részének tekinti magát. Régen is nehezményezték, rosszallták egyesek, hogy mit mind kell "magyarkodni". Hol világpolgárok, hol a világ proletárjai kerültek szembe a magyarokkal, írta Vekov Károly. Évtizedeken át folyt az agymosás a különböző izmusok és "korszerűségek" jegyében: nincs már szükség magyarságra, meghaladott ez a gondolkodásmód, maradi, nacionalista. A "határon túlinak" nevezett magyarság – hosszú szünet után – hovatartozását és szolidaritását szeretné újólag kifejezni, egyben a kettős állampolgársággal növelni biztonságérzetét. Van-e aki – magyarként – ezt a jogot megkérdőjelezi? /Vekov Károly: Magyarnak lenni… = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2004. november 20.
Európa számos országában létezik a kettős állampolgárság intézménye. Csehország nem ismeri el a kettős állampolgárságot, kivételt képeznek azok a szlovákiai csehek, akik 1993-ban, Csehszlovákia kettészakadásakor fölvették a szlovák állampolgárságot. Őket akkoriban azonnal megfosztották cseh állampolgárságuktól, de egy 1997-es alkotmánybírósági határozat megadta nekik a jogot a kettős állampolgársághoz; ezt 1999-ben az állampolgársági törvény módosítása megerősítette. A szlovákiai csehek száma mintegy 50 ezer. Becslések szerint közülük 25 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. Visszakaphatja cseh állampolgárságát – az eddigi állampolgárság elveszítése nélkül – az a Csehországból származó emigráns is, akit cseh (csehszlovák) állampolgárságától a kommunista rendszer idején, 1948. február 25. és 1990. március 28. között fosztottak meg a prágai hatóságok. E törvény alapján az Egyesült Államokban eddig mintegy 4000 ember kért cseh állampolgárságot. Ezekre a személyekre vonatkoztak a cseh restitúciós törvények is, tehát részt vehettek a kárpótlásban, és visszakérhették a kommunista rendszer által elkobzott vagyonukat is. Valamennyi kettős állampolgár rendelkezik választójoggal a csehországi parlamenti választásokon. Horvátország azonnal a függetlenség kikiáltása után, 1991-ban rögzítette alkotmányában, hogy a határon túli horvátokat megilleti a horvát állampolgárság. A kettős állampolgárság intézményének bevezetése nem okozott elvándorlást. A horvát állampolgárság megszerzéséhez nem kell előzőleg igényelni a letelepedési engedélyt, ugyanakkor a kettős állampolgárság szavazati joghoz is juttatja a kérelmezőt. Szerbiában hamarosan a parlament elé kerül a szerb kormány által nemrég elfogadott állampolgársági törvénytervezet. Ennek egyik jellegzetessége a kettős állampolgárság intézménye. A törvényelőkészítő szerint az új jogszabály nem akadályozza a kettős állampolgárság megszerzését, de más ország állampolgárságának megszerzése minden ország nemzeti törvényeitől is függ, illetve a Szerbiával kötött kétoldalú megállapodásoktól. Oroszországban a 2002-es orosz állampolgársági törvény értelmében külföldi állampolgárság megszerzése nem vonja maga után az orosz elvesztését. Moszkva ezeket a kettős állampolgárokat kizárólag oroszoknak tekinti, s ekként védelmezi őket külföldön. Az orosz állampolgárság megszerzéséhez viszont feltételül szabja a külföldiről való lemondást az Oroszországot lakhelyükül választók számára. Ez alól kivételt csak azok képeznek, akikre kettős állampolgársági megállapodás terjed ki. A Szovjetunió szétesése után Oroszországon kívül rekedt 20–22 millió orosz jelentős része új állam polgára lett. Moszkva csak Tádzsikisztánnal és Türkmenisztánnal tudott egyezményt kötni a kettős állampolgárságról. Németországban az állampolgárságot alapvetően a származási elv határozza meg: bárhol született valaki, ha csak egyik szülője is német, akkor már maga is német polgár. 2000. január 1. óta a területi elv is érvényesül, korlátozottan. Amennyiben egy külföldi gyereke Németországban születik, megkaphatja a német állampolgárságot is, ha bármelyik szülő nyolc év óta jogszerűen tartózkodik Németországban, vagy a szülést megelőzően három évvel korlátlan időtartamra szóló tartózkodási engedélyre tett szert. A kettős állampolgárság azonban csak átmeneti: az érintettnek 23 éves életkoráig el kell döntenie, hogy melyik ország állampolgára akar lenni. Ausztriában az állampolgársági törvény csak kivételes esetekben engedélyezi a kettős állampolgárságot. Nagy-Britanniában az 1981-ben kelt törvény alapján két alapvető állampolgársági forma létezik. A legáltalánosabb a brit állampolgárság, amelynek feltétele, hogy az illető Nagy-Britanniában, illetve Észak-Írországban szülessen brit állampolgárságú édesanyától, vagy törvényesen elismert édesapja brit állampolgár legyen. Ha ezek a feltételek megvannak, külföldi születés és lakhely esetén is általában megadják a brit állampolgárságot. Létezik emellett a "Brit Függő Területek állampolgársága" megjelölésű forma, amely a tengerentúli területeken – ezek összlakossága nem haladja meg a 180 ezret – élő személyekre vonatkozik. Az állampolgársági jogok szempontjából jelentős másik sajátos intézmény a Nemzetközösség, amelyeknek polgárai – csakúgy, mint a tengerentúli területekéi –, a brit választójogi törvény alapján a brit parlamenti választásokon is részt vehetnek, ha életvitelszerűen az Egyesült Királyságban élnek, automatikus nagy-britanniai letelepedési joguk azonban nincs. Ebben az összesen 54 tagállamot számláló, jórészt az egykori brit gyarmatokból álló országcsoportban ugyanúgy megtalálható Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika, Pakisztán és Banglades, mint Tuvalu, Nauru, Vanuatu, Kiribati és Tonga. Kivételes helyzetben van az Európai Unió egyik tagországa, az Ír Köztársaság is, amely ugyan nem tagja a Nemzetközösségnek, de Nagy-Britanniában vagy Észak-Írországban élő polgárai indulhatnak és szavazhatnak a brit parlamenti választásokon. Franciaország A francia jog nem követeli meg a francia állampolgárságot felvett külfölditől, hogy lemondjon az eredeti állampolgárságáról, illetve hogy a külföldi állampolgárságot felvett francia feladja a francia állampolgárságát, kivéve a nemzetközi megállapodásokban leírt eseteket. A szuverenitás elve értelmében Franciaország úgy tekinti a kettős állampolgárságú személyt, mint a francia állampolgársággal kapcsolatos jogok és kötelességek összességével felruházott állampolgárt, legyen szó franciáról, aki külföldi állampolgárságot nyert, vagy francia állampolgárságot nyert külföldiről. A kettős állampolgárságú francia azonban nem érvényesítheti francia állampolgárságát annak az államnak a szervei előtt, amelynek állampolgárságával szintén rendelkezik, ha éppen annak területén tartózkodik. A kettős állampolgársággal rendelkező francia számára a francia állampolgárság megszűnik: vagy automatikusan a nemzetközi megállapodások, illetve a felvett állampolgárság szerinti ország törvényei alapján, vagy a tartózkodási országban lévő konzulátuson tett lemondó nyilatkozattal. Portugália Az ibériai ország törvényei elismerik a kettős állampolgárság intézményét. A portugál állampolgárságot megszerző személynek, illetve a valamely külföldi államét fölvevő portugálnak csak abban az esetben kell lemondania egyik állampolgárságról, ha azt a másik állam törvénye kötelezően előírja. A portugál törvény nem tesz különbséget belföldi (anyaországi) és külföldi portugál állampolgár között. Külföldi személyek 10 évi portugáliai tartózkodás után kérvényezhetik a portugál állampolgárságot; a volt gyarmatokról érkezettek esetében ez az időtartam 6 év. A külföldön élő portugál, illetve kettős állampolgárok szavazati joggal bírnak, amennyiben állandó külhoni tartózkodásukat bejelentették az ottani portugál nagykövetségen, illetve konzulátuson. E bejelentés alapján vehetők ugyanis fel a választói névjegyzékbe. A külföldön élő portugál állampolgárok száma mintegy 4 millió; a legtöbben közülük Franciaországban, Brazíliában, Venezuelában, Kanadában és az USA-ban élnek. Az anyaországban csak parlamenti választásokon bírnak szavazati joggal. A 180 tagú lisszaboni törvényhozásba – a részvételi aránytól függetlenül – 4 képviselőt küldenek a külhonban élő portugálok. Románia A határon túli románok számára a román állampolgárság megszerzését először egy 1991-ben hozott törvény kínálta fel. Ennek értelmében egy külföldi állampolgárnak elegendő volt bármilyen távoli rokont "felmutatni" a visszahonosításhoz. Ők azonban kettős állampolgárként nem rendelkezhettek a határon belüli románokat megillető valamennyi joggal: nem indulhattak romániai választásokon, nem viselhettek közjogi hivatalt. A tavaly ősszel elfogadott alkotmánymódosítás azonban már lehetővé teszi, hogy kettős állampolgárok is betölthessenek felelős állami posztokat. Kivételezett helyzetben vannak a moldovai románok: ők bármely romániai megyei rendőrparancsnokságon is elnyerhetik a román állampolgárságot. Nem hivatalos adatok szerint a román állampolgárságot kapott moldovaiak száma eléri a félmilliót. (Arról a Moldováról van szó, amely a Prut és a Dnyeszter folyó között terül el – korábbi neve Besszarábia volt –, s amelyet a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében Románia 1940-ben kénytelen volt átengedni a Szovjetuniónak.) Valamennyi román állampolgár, így a román okmányokat szerzett moldovaiak is, rendelkeznek szavazati joggal a romániai választásokon. A külföldi állandó lakhellyel rendelkező személyekre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármely olyan román állampolgár számára, aki a választások idején külföldön tartózkodik. Számukra Románia külképviseletein biztosítják a szavazás lehetőségét. Tavaly nyárig nem jelentek meg hivatalos adatok a román állampolgárságot is szerzett moldovai állampolgárokról, mivel egy évvel ezelőtt még a moldovai alkotmány tiltotta a többes állampolgárságot. A Moldovai Köztársaság azonban tavaly törvényben tette lehetővé ezt. Szlovákia Szlovákia jogrendjének egyetlen, állampolgárságot érintő törvényében sem fordul elő a "kettős állampolgárság" kifejezés. Sem az alkotmány, sem az állampolgárságról rendelkező 1993-as törvény, sem a határon túli szlovákok hazai jogállását szabályozó, 1997-ben hatályba lépett törvény nem írja le a kettős állampolgárság fogalmát. Az állampolgárságról szóló törvény azonban úgy fogalmaz, hogy kedvező elbírálásra számíthat az a szlovák állampolgárságért folyamodó személy, aki nem áll más állam állampolgári kötelékében, vagy ha mégis, akkor bizonyítani tudja, hogy az adott államban már kezdeményezte az állampolgári kötelékből való kilépés hivatalos folyamatát. Tekintet nélkül arra, hogy ennek a későbbiek során megfelelt-e vagy sem, a szlovák állampolgárság az ilyen kérelmezőnek megadható akkor, ha: szlovák állampolgárral kötött házasságot, vagy ha gazdasági, tudományos, kulturális, műszaki területen különleges jelentőségű érdemeket szerzett a Szlovák Köztársaságnak. Kedvező elbírálás alá esik az a szlovák állampolgárságért folyamodó személy is, aki már kiváltotta a határon túli szlovák státusát bizonyító igazolványt. Berényi József, a szlovák külügyminisztérium államtitkára az MTI érdeklődésére megerősítette: A kettős állampolgárság fogalma a szlovákiai jogrendben valóban nem jelenik meg, viszont az állampolgárság odaítélése során a kedvezményezett kategóriába sorolható kérelmezőnek nem kell teljesítenie azt a feltételt, hogy kilépjen azon állam kötelékéből, amelyhez a szlovák állampolgárság kérelmezésekor éppen tartozik. /A kettős állampolgárság intézménye néhány európai államban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2004. november 20.
Jakubinyi György érsek körlevelében felhívással fordult a katolikus hívéhez. Az egység jegyében minél erősebb képviseletet kell küldeni a törvényhozásba. Egységben kell maradni, nem kell engedni felelőtlen vezetők és egységbontó csoportosulások csábításának. /Körlevél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2004. november 20.
Varga Gábor arra emlékeztetett, milyen is volt 1989 előtt. Amikor a gyereket véresre verték, mert magyarul beszélt, amikor már a magyar újságokban is Oradeát írtak le, amikor egész Nagyváradon összesen két magyar középiskolai osztály létezett. Eltelt idestova 15 év, a nagyváradi állomáson ki van írva magyarul, hogy Nagyvárad, a Nagyváradi Állami Színház neve ki van írva magyarul, a polgármesteri hivatalban magyar feliratok vannak, magyarul lehet fogalmazványokat beadni. Mindezért nagy küzdelmet kellett folytatni napról napra, évről évre. Ezt az eredményt úgy tudta elérni az erdélyi magyarság, hogy egységes maradt. Azok, akik az egységet teszik kockára, azok Varga Gábor előtt nemzetárulók. Az RMDSZ-t lehet szidni, ő is szidja. Azonban az egység a romániai magyarság egyetlen értéke. /Varga Gábor, a Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója: Egység vagy felszámolás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2004. november 20.
Nekünk nem fél Székelyudvarhely, nekünk nem fél Székelyföld támogatására van szükségünk – fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 18-án a Székelyudvarhelyen tartott választási rendezvényen. Markó számos Udvarhely-környéki településen találkozott a helyi magyarsággal. Markó Béla szövetségi elnök, államelnök-jelölt Székelyudvarhelyen is átadta az RMDSZ szimbolikus ernyőjét, amely alatt – mutatott rá – megférnek egymás mellett Verestóy Attila és Sógor Csaba szenátorjelöltek is. Markó arra is kitért, hogy azok, aki román párt listáin jelöltetik magukat, veszélyeztetik az egységes magyar érdekképviseletet. Dr. Verestóy Attila szenátor rámutatott: csakis a közösség iránti felelős és alázatos munka lehet eredményes az elkövetkező időszakban is. Markó Béla nov. 19-i Kovászna megyei körútját Vargyason kezdte meg. Hídvégen az RMDSZ elnöke és a szövetség Kovászna megyei vezetői átadták a település első magyar polgármesterének az RMDSZ támogatásával beindított új magyar iskola kétnyelvű névtábláját. /(Csernik Attila): Nem egy fél, hanem egész Udvarhelyre van szükségünk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2004. november 20.
Nov. 19-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben megnyitották az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága által szervezett A magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű fórumot. A kétnapos értekezlet központi témája: tudományos műhelyek párbeszéde. Egyed Ákos, az EME elnöke megnyitó beszéde után Vízi E. Szilveszter, az MTA elnöke emlékeztetett arra, hogy 2002-ben írták alá a két tudományos intézmény közötti együttműködési szerződést. Az MTA kötelességének tekinti segíteni az erdélyi magyar tudományosságot. Az Európai Unióban nem ritka a kettős állampolgárság intézménye, és az MTA támogatja a határon túli magyaroknak erre vonatkozó igényét. Az MTA néhány éve bevezette a külső tagságot, és ma már több mint ezer köztiszteleti tagja van az országhatárokon túlról. Bálint-Pataki József HTMH-elnök nemzeti jelentőségűnek nevezte az EMÉ-t, amelynek oroszlánrésze van az erdélyi tudományosság fenntartásában és fejlődésében, amelyhez a továbbiakban biztos háttér szükséges. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és a Kolozsvár Társaság alelnöke, az egykori kincses város rehabilitációjának fontosságát és sürgősségét említette. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, a "kisebbik testvér" nevében szólt arról a példaértékű együttműködésről, amely intézményét a nagyobb testvérhez, az EMÉ-hez kapcsolja. Az EME-ben kifejtett tevékenységük elismeréseképpen Vízi E. Szilveszter díjakat adományozott Bitay Enikőnek, a Műszaki Tudományok Szakosztály elnökének, és Péter Mihálynak, az Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztály marosvásárhelyi fiókja vezetőjének. /Ördög I. Béla: Újratermelhető tudással, megmaradásunkért. A 3. Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2004. november 20.
Emberközeli politikára van szüksége az RMDSZ-nek, hiszen kiderült, hogy sok esetben a fiatalok csak politikai szólamok, szlogenek szintjén ismerik az RMDSZ tevékenységét – ez volt az egyik következtetése annak a kampánykörútnak, amit az RMDSZ ifjúsági kérdésekért felelős főosztálya szervezett. Azt látják, hogy jobban oda kell figyelni a szórványközösségekre. /–or–: Emberközeli politikára van szüksége az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2004. november 20.
Mi magyarok szidjuk milliomosainkat, írta Sike Lajos. Egyik „ellenzéki" ismerőse azt mondta: Verestóy Attila már a fél Székelyudvarhelyt megvette. Az újságíró Verestóy védelmére kelt. Verestóy a mozgóurnás előválasztáson újfent első helyre kerül a Hargita megyei szenátori listán. Talán mégis van valami olyasmi Verestóy Attilában, ami sokaknak rokonszenves, érvelt Sike. Hozzátette: Pécsi Ferenc parlamenti képviselő több román újságban feljelentett néhány magyar újgazdagot, korrupcióval vádolta meg őket. Azonban konkrétumokat nem tudott feltálalni. „Mérgében átpártolt az MPSZ-hez, ahonnan az őszön Szász Jenő kirúgta. Alkalmasint azért, mert az ilyen feljelentéseket magának sajátította ki, hogy övé legyen a babér” – írta Sike Lajos. /Sike Lajos: Sárga irigység. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2004. november 20.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyergyói fiókszervezetének közgazdasági szekciója novemberben tudományos értekezletet szervezett Gyergyószentmiklóson, amely Erdély, illetve a Gyergyói-medence gazdasági helyzetét és jövőbeni kilátásait taglalta. Somai József, az Erdélyi Magyar Közgazdász Társaság elnöke előadásában feltárta a szegénység, elmaradottság okait. A ’90-es évek elején a magángazdálkodáshoz való visszatérés jóval alacsonyabb szinten történt, mint amilyen színvonalon az 1930-as években volt, ugyanakkor az ’50-es évek kollektivizálása hiteltelenítette a szövetkezeti rendszert az emberek előtt. Győrfy Lehel, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karának adjunktusa kifejtette, hogy a mezőgazdaságban a munkatermelékenység alacsony, a lakosság 40%-át foglalkoztartaj, ami az uniós országokhoz képest, ahol ez 15% alatt van, igen magas arány. Dr. Garda Dezső a Gyergyói-medence gazdasági helyzetét taglalta, ahol a területnek csak 10,7%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre, ezért az erdőgazdálkodásnak jut fontos szerep. 1990–92 között 6000-rel csökkent a medence lakossága, 1992–2002 között 3000-rel, jelenleg több mint 6000-en dolgoznak Magyarországon, hogy eltartsák itthon élő családjukat. A térséget a racionális erdőgazdálkodás mentheti meg, az erdők újraültetése. Másik lehetőség egy 2005-ben benyújtandó törvénytervezet az erdővédelemről. Somai József bemutatta az Erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából c. könyv I. és II. kötetét, amely a Romániai Magyar Közgazdász Társaság gondozásában jelent meg, és 22 neves, a gazdasági gondolkodás fejlődéséhez hozzájáruló személyiségről – mint Wesselényi Miklós, Bölöni Farkas Sándor, Mikó Imre, Barabás Endre, Pete Ferenc, Orbán Balázs – közöl tanulmányt. /Gál Éva Emese: Katasztrófa vár a falvakra, ha elmarad a vidékfejlesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2004. november 20.
Szeptembertől a ramnicu-valceai RMDSZ-t területi szervezetté minősítették. Stanescu Szabó Anna asszony a helyi RMDSZ elnöke. Mintegy 20-25-en vettek részt a református istentiszteleten. Az iskola, azaz a gyülekezeti terem egyúttal az érdekvédelmi szervezet székhelye is. Hét éve van állandó jelleggel saját lelkipásztoruk. A legutóbbi népszámlálás alkalmával a megyében 340 személy vallotta magát magyarnak, a választáson mégis 550-en szavaztak az RMDSZ-re. Ramnicu-Valcea városban 100-110 magyar élt. A templomot sikerült szépen rendbe tenniük, az erdélyi testvérgyülekezetek segítségével. A szászok megüresedett templomát használják az itteni magyar reformátusok. Hasonló a helyzet Krajovában, ott is hajdani szász templomot használ a magyar református gyülekezet. A fiatal Székely Attila a krajovaiak lelkipásztora. Elmondta, hogy a telefonkönyvből nézett ki magyar neveket, s akit csak elért, meghívott az istentiszteletre. A templom magyar ház is, mert járnak ide katolikus magyarok is, magyarul énekelni és imádkozni. Hiányzik a magyar szó, a magyar könyv, a magyar zene, mondják az ottaniak az újságírónak. /Sike Lajos: Riport. Vendégségben a regáti magyaroknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2004. november 21.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke valamint a Kriza János Néprajzi Társaság Erdély és Moldva népi vallásossága címmel konferenciát rendezett Bálint Sándor születésének 100. évfordulója tiszteletére. A nov. 5-6-án Kolozsváron tartott értekezletet Keszeg Vilmos, a magyar tanszék vezetője nyitotta meg. Az erdélyi szakembereken kívül magyarországi néprajztudósok is megjelentek. Csapody Miklós magyar országgyűlési képviselő Bálint Sándor életéről és politikai működéséről írt, A világban helytállani című könyvét mutatta be. Nyisztor Tinka beszámolt arról, ami Pusztinán történik a moldvai magyarok fennmaradása érdekében. /P. Daczó Árpád Lukács OFM: Istenhittel, emberszeretettel népéért. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 21./
2004. november 21.
Nov. 11-én templombúcsúra került sor Munkácson, a 100 éves Tours-i Szent Márton székesegyházban. A helyi püspök meghívta az ünnepségre Schönberger Jenő szatmári püspököt is. A munkácsi egyházmegyét néhány éve, 2002-ben alapították, amikor az kiszakadt a szatmári egyházmegyéből. /100 éves a munkácsi székesegyház. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 21./
2004. november 21.
Nov. 12-14. között tartották a katolikus magyar egyetemisták országos találkozóját Temesváron. A vendéglátó TEKMEK (Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége) mintegy 200 fiatal résztvevőt fogadott. A találkozó témája: Fedezd fel a csodát, ami te vagy. Előadást tartott Bereczki Silvia segítőnővér. /Egyetemisták országos találkozója Temesváron. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 21./
2004. november 21.
Dr. Bárth János néprajzkutató a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója Úz-völgyi magyarok című kötetet mutatták be nov. 20-án Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. A szerzője negyedik erdélyi vonatkozású munkáját tette le az asztalra. Kató Zoltán múzeumigazgató elmondta, a gyimesi csángó eredetű magyarokat bemutató, településtörténeti és népesedési tanulmány az első önálló néprajzi kötet Úz völgye népéről. A kötet bemutatja, miként kovácsolódott közösségé a Gyimesekből a múlt század elején érkezett, majd szétszórtan letelepedett népcsoport. /Mózes László: Önszerveződés az Úz völgyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./
2004. november 21.
Megjelent Egyed Péter Madonnák, porban /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című regénye, melynek helyszíne a napfényes Itália. című regény helyszíne a napfényes Itália. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 21./
2004. november 22.
Nov. 20-án Markó Béla, az RMDSZ államelnök-jelöltje beszédet mondott a Csíkszeredában rendezett választási fórumon. – Minden magyar felelős minden magyarért. Csíkszereda felelős Szatmárnémetiért, Vajdahunyad Gyergyószentmiklósért, minden székely minden székelyért, és minden magyar minden magyarért. Az összefogás a garanciája annak is, hogy a kettős állampolgárságot itt Romániában is el tudjuk fogadtatni – mondta Markó Béla. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere mutatta be az RMDSZ Hargita megyei szenátor- és képviselő-jelöltjeit: Verestóy Attilát, Sógor Csabát, Korodi Attilát, Becsek Garda Dezső Kálmánt, Kelemen Hunort, Antal Istvánt és Asztalos Ferencet. /Markó Béla székelyföldi kampánykörútja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./
2004. november 22.
Gyalogos zarándoklat indult nov. 21-én, vasárnap Nagyváradról Budapestre, hogy elvigye a magyar lakossághoz a romániai magyarságnak a kettős állampolgárságot támogató üzenetét. Lakatos Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei elnöke elmondta: magyarországi fiatalok egy csoportja kezdeményezte korábban ezt a zarándoklatot, most eljöttek Nagyváradra, felajánlva, hogy elviszik Magyarországra az erdélyi és a partiumi magyarság üzenetét. A felajánlást a helyi RMDSZ és Tempfli József nagyváradi katolikus püspök egyaránt örömmel fogadta. Így a zarándokok – akikhez csatlakoztak romániai magyarok is – útjuk során megállnak a nagyobb magyarországi helységekben, felkeltve az ottani lakosság empátiáját a határon túli magyarok ügye iránt. Nov. 21-én Tempfli püspök misét celebrált a nagyváradi bazilikában. A mise után a bazilika melletti utcán felolvassák azokat az üzeneteket, amelyeket a fiatalok magukkal visznek. /Gyalogos zarándoklat Nagyváradról Budapestre. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./
2004. november 22.
Már tízezer bihari magyar támogatja aláírásával a határon túliak kettős állampolgárságát a Bihar megyei RMDSZ által elindított párhuzamos népszavazáson, tájékoztatott Lakatos Péter, a megyei RMDSZ elnöke. Nov. 21-én, vasárnap lakossági fórumot szervezett a Bihar megyei RMDSZ, amelynek vendége a MDF elnök asszonya, Dávid Ibolya és Takács Csaba, az RMDSZ országos ügyvezető elnöke volt. Nem kell tartani attól, hogy minden határon túli magyar elhagyja szülőföldjét, hiszen miután Magyarország az EU tagjává vált. A decemberi népszavazás sorsdöntő, mondta Dávid Ibolya. /(Balla Tünde): Dávid Ibolyával a kettős állampolgárságról. A kaput minél nagyobb erővel kell döngetni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2004. november 22.
A magyarországi politikai osztály 15 éven át nem akart, vagy nem mert szembesülni a kettős állampolgárság kérdésével, most pedig elkerülhetetlen a véleménynyilvánítása. Nyilvánvaló, hogy a Gyurcsány–Hiller féle csapatnak eszébe sem jutott volna a nemzetpolgárság, a határon túli útlevél, a Szülőföld program, ha nem éreznék úgy, hogy ellensúlyozni kell valamivel az állampolgárság elutasítását. Patrubány Miklós és Borbély Imre a kilencvenes évek elején az RMDSZ elnökségének voltak a tagjai. Nevükhöz kötődik az 1992-es autonómianyilatkozat, a Szent Mihály- templomban letett autonómiaeskü. A beszűkülő RMDSZ kiszorította őket az erdélyi politikából, állapította meg Gazda Árpád újságíró. A magyarországi népszavazás kikényszerítése arra utal: helyzetet teremthettek volna az autonómia ügyében is. /Gazda Árpád: Kivándorolt helyzetteremtés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./
2004. november 22.
Nov. 20-án tartotta tisztújító küldöttgyűlését a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). Lényegében egyhangúlag döntöttek arról, hogy a következő négy évben is a kolozsvári Patrubány Miklós lesz a szervezet elnöke. Patrubány egyedüliként indult az elnöki posztért, miután a korábban jelölt szombathelyi Sárközi Csaba és az ausztráliai Kardos Béla még a szavazás előtt visszalépett. Az 53 országból Budapestre érkezett MVSZ-tagok által állított 200 küldött közös állásfoglalásban szólította fel a magyar választópolgárokat, hogy a kettős állampolgárságról tartott dec. 5-i népszavazáson mind „a nemzet egységéről”, mind „a nemzet egészségéről” szóló kérdésre szavazzanak igennel. Patrubány Miklós kifejtette: a világszövetség azért támogatja az általa kezdeményezett referendumot, mert úgy látják: „A haldoklás évtizedei után eljött az újjászületés ideje a magyarság számára.” A Kárpát-medencei régióelnöki tisztségben Sárközy Csaba szombathelyi magyartanár váltja Borbély Imre temesvári politológust, aki egészségi okokból nem vállalta tovább a sok utazással járó posztot, és a stratégiai bizottság elnökeként tevékenykedik tovább. A Kárpát-medencén kívüli (korábban nyugatinak nevezett) régió elnöke Pungur József Kanadában élő református lelkész lett, aki a franciaországi Léh Tibort váltja a tisztségben. /Salamon Márton László: Status quo a világszövetség élén. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./
2004. november 22.
Nem készülhetett el az az interjú, amelyet a Duna Televízió Régiók című műsorának marosvásárhelyi szerkesztője, Máthé Éva a Népi Akció (AP) pártja országos alelnökével, Smaranda Enachéval és Berekméri Sándorral, a Magyar Polgári Szövetség Maros megyei elnökével tervezett. A Krónika értesülése szerint a tiltás Barabássy Győző gyártásvezető nevéhez fűződik. Az interjú készítése előtt egy órával Máthé Éva „felsőbb utasításra” hivatkozva és elnézéskérések közepette visszamondta az anyag elkészítését. „Az újságírónő restelkedve mondta, hogy politikai nyomásra kénytelen lefújni az interjút. Nagyon szomorú, hogy 2004-ben az RMDSZ így értelmezi a demokráciát, a választási jogot és a szólásszabadságot” – kommentálta a történteket Smaranda Enache. – Nem igaz, hogy a Népi Akció pártja és erdélyi magyar jelöltjei túl sokat szerepelnének a Duna Televízió adásaiban, amint ahogy azt Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke egy korábbi nyilatkozatában állítja.” Mátay László, a Duna Televízió határon túli adásai igazgatóságának vezetője nem tudott a marosvásárhelyi interjúk tervéről. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető elnöke a marosvásárhelyi Népújságnak nyilatkozva bírálta a Duna Televízió műsorpolitikáját, azzal vádolva a magyarországi tévécsatornát, hogy az MPSZ jelöltjeit is felvonultató AP népszerűsítésével lényegében egy román pártnak kampányol. Nagy Zsolt /aki egyben az erdélyi magyar televízió létrehozására hivatott alapítvány elnöke/ szerint a Duna Televíziónak nem szabadna teret adnia a megosztó kísérleteknek. /Csinta Samu, Szucher Ervin: „Megfojtott” Smaranda Enache-interjú. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./
2004. november 22.
Kapcsolat, együttműködés, közös erőfeszítés, nyitás – e négy irányelv jegyében tartotta a hét végén A magyar tudomány napja Erdélyben című fórumát az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. Egyed Ákos, az EME elnöke javaslatára az EME nem kisebb célt fogalmazott meg, mint a történeti Erdély igényes és széles körre kiterjedő monográfiájának megírását. Egyes Ákos azzal indokolta a monográfia megírásának tervét, hogy bár a millennium idején, 1896-ban Magyarországon a vármegyék és a városok történetéről számos munka jelent meg, ezekből a történeti Erdély majdnem teljesen kimaradt. Egyed Ákos szerint évszázados hiányt kell pótolni a történeti és természeti régiók monografikus kutatásával és megírásával. Az egyesület hét szakosztálya, illetve az Erdély-szerte létező közel negyven tudományos műhely képviselői elfogadták a javaslatot, amelyet az MTA elnöke, Vizi E. Szilveszter is messzemenően támogat. Az EME másik nagy terve fennállása 150. évfordulójának méltó megünneplése. Jakó Zsigmond történészprofesszor javaslatára az elnökség határozatot fogadott el arról, hogy a jubileumra az EME saját, illetve egyetemi könyvtárakban őrzött és használt óriási mennyiségű tudományos gyűjteményének feldolgozásával készüljenek tanulmánykötetek, monográfiák annak felmutatására, hogy az EME és az erdélyi tudomány mivel járult hozzá az összmagyar tudományossághoz. /Monográfia készül Erdélyről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./
2004. november 22.
Szakmai, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében kifejtett munkájáért az MTA által alapított, és az EME-vel közösen kiadott Arany János-kitüntetést és díszoklevelet kapott dr. Péter Mihály orvos, az MTA külső tagja, a marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem nyugalmazott professzora, az EME marosvásárhelyi orvostudományi szakosztályának vezetője. Hasonló elismerésben részesült a kolozsvári dr. Bitay Enikő, az EME műszaki szakosztályának vezetője. /Kitüntetések a tudományos élet megszervezéséért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./
2004. november 22.
„A szakmérnöki oktatás a mai napig hiányzik a magyar nyelvű romániai egyetemi és főiskolai képzés palettájáról. Ezt a hiányt hivatott pótolni a Gábor Dénes Főiskola (GDF) Erdélyi Konzultációs Központja, amelynek végzettjeit egyre inkább keresik az erdélyi és európai munkahelyeken” – fejtette ki dr. Selinger Sándor. A magyarországi főiskola erdélyi központjának igazgatója a tanintézet hétvégi kolozsvári diplomakiosztó ünnepségén elmondta, az idei végzettekkel együtt a GDF hét erdélyi oktatási helyszínén végzett okleveles mérnökeinek száma 325-re emelkedett. /Benkő Levente: Diplomakiosztó ünnepség a Gábor Dénes Főiskolán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./
2004. november 22.
Tíz évvel ezelőtt, 1994-ben Arad és Gyula között megtartották a Kézfogások rendezvényt, később aláírták a testvérvárosi egyezményt is. A tizedik évforduló alkalmából november elején Gyulán, 19-én pedig Aradon emlékeztek meg az eseményről. /Péterszabó Ilona: Tízéves a Kézfogások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2004. november 22.
Pattermanné Farkas Györgyi Magyarországról küldött olvasói levelében /Racionális döntés a népszavazáson, nov. 13./ kifogásolta Asztalos Lajos írásának hangnemét, mondván, az "ma már csak a magyar szélsőjobb sajtó sajátossága". Asztalos Lajos válaszában leszögezte, nem tartja magát szélsőjobbnak. Kik azok, akik 1956-ban a tömegbe lőttek, a forradalom vérbefojtása után vallattak, ítéltek, akasztottak, üldöztek, elnyomtak, most pedig szemforgató módon áldozataik sírját koszorúzzák, a demokrácia bajnokának szerepében tetszelegnek? – kérdezte. Akik hol 23 millió román, hol a szomszédos országok magyarjainak Magyarországra özönlésével fenyegetnek. Mindenki ellen kikelnek, aki föl meri emlegetni múltbéli viselt dolgaikat. Szerintük azok szélsőjobboldaliak vagy éppenséggel fasiszták. Magyar állampolgárként, de áttelepedés nélkül, szülőföldünkön akarjuk megőrizni anyanyelvünket, szögezte le Asztalos Lajos. /Asztalos Lajos: Ésszerű döntés reményében… Válasz Pattermanné Farkas Györgyinek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2004. november 22.
Nov. 20-án tartották az EMKE, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, valamint Adyfalva, Gencs és Tasnád RMDSZ–szervezetei a közös rendezvényt, tizenötödik alkalommal került sor az érmindszenti zarándoklatra. Katona Tamás volt az idei megemlékezés főszónoka. Sagyebó Lászlónak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének beszéde után András Gyula és Marcel Mirea színművészek szavaltak Ady–verseket. Az érmindszenti református templomban zajlott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Ady Endre Társaság és a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh Ady–megemlékezése. Tőkés László püspök a magyarság fogyására, az anyaországon kívül élő magyarok egyre súlyosbodó helyzetére hívta fel a hallgatók figyelmét. Kalász Márton budapesti költő és Indig Ottó nagyváradi irodalomtörténész előadása után Melegh Vilmos nagyváradi színművész és a helyi fiatalok szavaltak Ady–, vagy Adyról írt verseket. A templomban a karzat alatt lévő széket, amelyben egykor az Ady család foglalt helyet, Ady–emlékhellyé nyilvánították. /Elek György: Tizenötödik alkalommal emlékeztünk Ady Endrére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22./
2004. november 22.
Első alkalommal szervezte meg nov. 20-án a Hargita megyei önkormányzat a civil szervezetek konferenciáját, melyet Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke nyitott meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke üdvözölte a kezdeményezést. A konferencián előadások hangzottak el a környezetvédelemről, a politika és a civil szféra együttműködéséről, az EU-elvárásokról a civil szférával szemben, a közösségfejlesztésről, a kihívásokról stb. /Szüszer-Nagy Róbert: Civil szervezetek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./
2004. november 22.
Csíkszereda is megtartotta (ötödízben) immár hagyományos csángó rendezvényeit. Ádám Gyula fotóművész nyolcvanas években készült csángóföldi felvételei sorakoztak a falakon. Fellépett egy csángó zenei kórus, a Borsika gyermektáncegyüttes csángó produkcióját eredeti klézsei muzsika kísérte, Ferenczes István, a Székelyföld, a Moldvai Magyarság főszerkesztője, illetve a Hargita Kiadóhivatal igazgatója tartott könyvszemlét, bemutatta a legújabb, csángó vonatkozású kiadványok jelenlévő szerzőit (Domokos Máriát, a 4 CD-ből álló gazdag moldvai és bukovinai csángó népzenei gyűjteményt; Halász Pétert, aki új kötetét hozta el, amelynek külön érdekessége, hogy tartalmazza mindhárom csángóföldi útjának izgalmas, dokumentumértékű naplóját; Kovács Lászlót és Nagy Zoltánt, akik Moldovai magyarok címmel képes albumban, mutatták be felfedező útjaik hozadékát; Csoma Gergely szobrászt, aki fotóalbumát ajánlotta a közönségnek, elmondta, hogy nov. 21-én Pusztinára készül, hogy az általa ott megfaragott Szent István szobrot felszenteljék.) A kerekasztal-beszélgetésen Borbáth Erzsébet beszélt a Moldvába hazatérő fiatal csángó értelmiségiek sorsvállalásáról. Akik visszatérnek, a mindennapi nehézségek alatt elbizonytalanodnak. A csángó-ügyre szánt különféle támogatások felhasználási módja indulatokat váltott ki. /Cseke Gábor: Csángó napok – csángó bajok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./