A vajdahunyadi “Kapisztrán Szent János Ferences Világ Rend testvéri közössége” újabb négy örökfogadalmassal gyarapodik. Demény Ottilia, Gergely Katalin, Jenei Mária és Zmau Ibolya döntött úgy, hogy miután a képzés és próba idején megerősödtek meggyőződésükben: vállalják, egész életükön át, az evangéliumi életformát, melyet Assisi Szent Ferenc példája és szavai sugallnak. Az ünnepélyes fogalomtételre dec. 2-án kerül sor a vajdahunyadi római katolikus templomban. A vajdahunyadi Kapisztrán Szent János ferences világrend testvéri közössége velük együtt 35 tagot számlál. /Doboly Beatrix: Egész életre szóló fogadalom. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

Nov. 26-án megnyílt Kosztándi Katalin és Kosztándi Jenő kézdivásárhelyi képzőművészek közös tárlata Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában. A kiállítás alkalmával ismertették a két művész munkásságát bemutató, a Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent albumokat is. Kosztándi Katalin beszélt vízfestményei, pasztellképei és grafikái üzenetéről. /Bajna György: Kiállítás és könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./

Ferenczes István hosszúverseit tartalmazza legújabb kötete /Minerálnájá pesznyá /Pro-Print, Csíkszereda, 2004/. Ennek egyik darabja, a Didergés, amely a Domonkos István-poéma, a Kormányeltörésben méltó párja, a nyelvében is magányosodó, magukra maradt csángók monológjaiból egyetlen panasszá áll össze: ,,Tatöl nostru / mint vagy a mennyekbe / akképp a fődön es / övéjük az ország / az impöröcia királság / hatalom, dicsőség / Adzsud Isztambul / Budapest Bukarest / mennyei kapuk / nyitatlan nyílanak / mennyei gyortyák / gyújtatlan gyúlanak / münk csak a munka / münk csak nem gondol / eccer se itt / máccor se ott / lett lettem / vót / izé / léleknek lélek / halálnak halál.”    A Minerálnájá pesznyá egy romba dőlt világot idéz. Lepusztul a természet, fertőzött víz és levegő. /Bogdán László: ,,…kilöknek egy hazátlan virradatba”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

  Wass Albert utóélete – Isten kenyere címmel jelent meg a Wass Albert életműve sorozatban a Kráter Műhely 36. kötete, Turcsány Péter szerkesztésében.  A kötet a sokak által a XX. század legolvasottabb magyar írójának minősített szerző holtában is folytatódó kálváriajárásának krónikája.  Wass Albert magyar állampolgárságának helyreállítása körül kialakult s alantas vita a napjainkban a kettős állampolgárság ürügyén kialakult magyar-magyar polémiának vihart kavaró előszele, állapította meg Sylvester Lajos.   Az 1946-ban Kolozsváron apjával együtt koncepciós perben halálra ítélt Wass Albertet a ’70-es években floridai otthonában a román szekuritáté bérgyilkosai akarták eltenni láb alól. Wass Albert 1996. június 24-én, Horn Gyula miniszterelnökségének idejében egykori magyar állampolgárságának elismeréséért és érvényesítéséért a magyar belügyminisztériumhoz fordult.  A 90. életévében járó Wass Albertet Kuncze Gábor belügyminisztersége idején 1997. június 26-án a következő megjegyzéssel fizetik ki: ,,...a bizonyítvány a kiállítástól számított egy évig érvényes”.  Wass Albert a megaláztatást nem tudta elviselni – sokak szerint 1998. február 17-én ezért lett öngyilkos. Mások szerint meggyilkolták. /Sylvester Lajos: Nagy emberek nagy vihart kavarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

Amint Vagyok címmel, a Krasznamihályfalvi Református Egyházközség kiadásában, megjelent a Nagykárolyi Református Egyházmegye ifjúsági lapja. /Amint Vagyok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 27./

A Jelek /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ Baricz Lajos nyolcadik kötete. A múlt héten a lírikus plébános újabb könyvét ezúttal is együtt ünnepelte a marosszentgyörgyi katolikus gyülekezet és a község, illetve a szerző több máshonnan érkezett barátja. /Jelek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

Böjte Csaba szerzetes hitvallását közölte a lap a népszavazásról: „Népünket csakis a szeretet, az önzetlen jóság s a tiszta erkölcs teheti jobbá. Az elutasítás, a kizárás, az elzárkózás sem egy pártot, sem egy nemzetet nem tehet erősebbé, gazdagabbá.” „Árpád vezér a vérszerződésben testvérként befogadott idegen törzseket, és létrehozta a magyar népet. A történelem azoknak a nagyjainknak a nevét őrzi, akik szeretettel fogadták az ajtónkon kopogtatókat. A bezárkózó, testvéreket elutasító, a nemzetet szétvágó politikusok felett nem kell ítéletet mondani, nem kell őket kirekeszteni, hanem imádkoznunk kell értük, hogy értéket, gazdagságot lássanak az egyszerű emberben.”  „Én Erdélyben születtem, és Erdélyben akarok meghalni, gyermekeinket a szülőföld iránti szeretetre nevelem, arra, hogy becsülettel dolgozzanak és mindenkivel éljenek jószomszédi viszonyban.” /Böjte Csaba ofm: A határon „túlról" . = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./

Nov. 18-án Kolozsváron először gyűltek össze történelmi magyar egyházak lapjainak képviselői, hogy tájékoztassák egymást működésükről és problémáikról. A kezdeményezés és szervezés a kolozsvári Üzenet kéthetente megjelenő református lap érdeme. Ötvös József esperes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze sorolta az erdélyi református kiadványokat: a legrégebbi, folyamatosan megjelenő lap a 2007-ben százéves Református Szemle, az 1989 decemberi fordulat után megjelent Üzenet, az Igehirdető, az Értesítő, a Református Család, Az Út, a Kis Tükör, a Studia. A többi egyház lapjaival közös gond a csökkenő példányszám, a fizetett alkalmazottak kérdése és a lapterjesztés nehézsége. Szabó Mihály rendszergazda a Hírvivő című honlapot mutatta be, amely az Erdélyi Református Egyházkerület 16 egyházmegyéjéhez biztosít elérhetőséget, gyülekezeti adatgyűjtést. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjait, a Harangszót és a Partiumi Közlönyt ifj. Csűry István, a Harangszó főszerkesztője képviselte. Elmondta, hogy a 30 000 példánnyal kezdő, jelenleg 12 000 példányban megjelenő Harangszónak gazdag történelmi múltat kellett felvállalnia, hiszen annak idején, a kommunizmus berendezkedése előtt, több színvonalas református újság jelent meg Nagyváradon. A két római katolikus lapot, a Vasárnapot és a Keresztény Szót, valamint az erdélyi unitárius egyház Unitárius Közlöny című folyóiratát és negyedévi folyóiratát, a Keresztény Magvetőt Jakabffy Tamás szerkesztő ismertette. /Schuller Mária: Nyílt sajtónap. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./

Nov. 20-án a Mallersdorfi Ferences Nővérek az Erdélybe való letelepedésük 140. évfordulóját ünnepelték. Ebből az alkalomból szerveztek ünnepséget Székelyudvarhelyen, hiszen az 1991-ben újraalakult nővérközösségnek ebben a városban biztosított rendházat az érsekség. A Mallersdorfi Ferences Nővéreknek jelenleg öt helységben (Székelyudvarhelyen, Déván, Nagyváradon, Szépvízen és Kézdiszentléleken) van szerzetesi közössége. /Gagyi Katinka: Száznegyven éve Erdélyben. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./

Bár abszolút többséget nem szerzett, a Szociáldemokrata Párt és szövetségese, a Román Humanista Párt tekinthető a parlamenti választások nyertesének – derül ki a választóknak a szavazóhelyiségekből való kilépésekor felvett adatokon alapuló felmérésekből. /Szociáldemokrata győzelem a parlamenti választásokon. Az exit poll szerint az RMDSZ átlépte a parlamenti bejutási küszöböt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

A magyarság újra fegyelmezett és felelős választóbázisnak bizonyult, rácáfolva azokra a jóslatokra, miszerint az alternatívák megjelenése összekuszálja a voksolók meggyőződését. A megszavazott bizalom feladatként is értelmezhető: a magyarság parlamenti képviseletét biztosító szövetségnek haladéktalanul el kell kezdenie a tényleges verseny és választás körülményeinek megteremtését. /Csinta Samu: Bizalom és feladat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

Rendőrségi feljelentést tett Bencze Attila székelyudvarhelyi fiatalember, aki azt állítja, hogy Benedek Árpád Csaba, a városi tanács RMDSZ-frakciójának tagja nov. 27-én hajnalban megverte, mert a Népi Akció pártjának plakátjait kívánta kiragasztani. Bencze Attila elmondta, Benedek Árpád Csaba előstör négyszázezer lejt ajánlott fel neki, amennyiben inkább RMDSZ-plakátokat helyez ki, vagy egyszerűen hazamegy. Ő erre nem volt hajlandó, erre Benedek Árpád Csaba és társai nekilökték a kerítésnek, és amikor már a földön feküdt, rúgni kezdték. Mindezt a köztisztasági vállalat közel huszonöt, éppen munkába tartó dolgozója látta. Benedek, aki a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ ifjúsági és sportbizottságának elnöke is, cáfolta, hogy pénzt ajánlott volna fel, továbbá szerinte a fiatalember ittas. Bencze Attila a kórház sürgősségi osztályára ment, ahol megállapították, hogy lábán több komoly zúzódás is van. Ezt követően a fiatalember panaszt a rendőrségen. /Zilahi Imre: Megverték a plakátolót? = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

Egy órával az urnák zárása előtt Verestóy Attila, az RMDSZ Hargita megyei szenátorjelöltje megjelent a székelyudvarhelyi Digital3 kábeltévé adásában, és a szavazáson való részvételre buzdította a városlakókat. Nagy Mária Terézia, a Népi Akció képviselőjelöltje alig húsz perccel ezt követően faxüzenetben jelezte a megyei választási irodának az esetet. /Választási törvényt sértett az RMDSZ Székelyudvarhelyen? = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

Tőkés László, Duray Miklós és Ágoston András nyilvános televíziós vitára hívja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a kettős állampolgárság, az erre vonatkozó népszavazás kérdésével kapcsolatban. A miniszterelnök dec. 3-án áll kihívói rendelkezésére. Tőkés László püspök hangsúlyozta: a velünk élő Trianon következményeinek csak akkor vethetünk gátat, ha tudjuk, mi a tennivalónk, ha komoly jövőképünk van, s ha tudjuk, hova adjuk le szavazatunkat. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „erőszakkal vonták meg tőlünk a magyar állampolgárságot", tehát most arról van szó: ebben a vonatkozásban fel tudjuk-e újítani a magyar jogfolytonosságot. Azzal, hogy „817 ezer magyar elindul Budapest irányába és felzabálja Magyarországot. (...) Hogyan merik feltételezni azt, hogy az elszakított magyarság csak vérszívókból áll" – tette hozzá indulatosan. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke azt hangsúlyozta, pártja szerint egy új, demokratikus, EU-tag magyar nemzetállamra van szükség. (MTI) /Nyilvános tv-vitára hívják Gyurcsányt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Ma a nemzeti radikalizmus és a bátor hazafiság küzd egymással – jelentette ki nov. 28-án Gyurcsány Ferenc kormányfő az MSZP baloldali tömörülésének budapesti tanácskozásán. Aki azt állítja, hogy Magyarországon egy nagy nemzeti kérdés van, az nem mond igazat. December 5-én nemcsak a szavazólapon szereplő kérdésre kell választ adni, hanem többek között arra is, hogy lesz-e elegendő munkahely, vannak-e még szegénységben élők, tisztességes nyugdíjból élnek-e az idősek, csökkentek-e a társadalmi különbségek, és a dilemmákat a politikai erők meg tudják-e oldani az arra hivatott intézményekben – mondta Gyurcsány Ferenc. Ezekre a kérdésekre a parlamentben kell választ adni, és nem az utcán – tette hozzá. „A mi tisztességünk próbáját nem Orbán Viktornak hívják" – mondta a kormányfő, aki elfogadta a határon túli politikusok nyilvános vitára szóló kihívását. A vitán valóban elválhat a szenny a víztől, és kiderül az is, mi a szenny, és mi a víz – mondta Gyurcsány Ferenc. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke arra buzdította a koalíciós pártok szavazóit, hogy pártállástól függetlenül két igennel szavazzanak a dec. 5-i népszavazáson. „Jó szándékkal fordulunk mások felé, hiszen szándékaink nemesek, és így őszintén fordulhatunk azok felé is, akikről tudjuk, hogy számos kérdésben nem értenek velünk egyet" – mondta a politikus. Dec. 5-én arról kell dönteni, hogy abból a szabadságból, ami „nekünk már megvan, adunk-e a határon túli magyaroknak is" – mondta a volt miniszterelnök. /Gyurcsány elfogadta a kihívást. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./

A kettős állampolgárság témájáról, a dokumentáció és a tudományosság igényével indított honlapot a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete, a Teleki László Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Nemzetközi Jogi Tanszék. A www.kettosallampolgarsag.mtaki.hu címen elérhető honlap magyarországi és külföldi jogászok, politológusok, szociológusok, történészek részvételével szakmai ankétot indított a témával kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében. Emellett elérhetők a Magyarországon és a szomszédos államokban érvényes állampolgársági törvények és egyéb, a kérdéskörhöz kapcsolódó dokumentumok. /Tudományosan a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Nem is olyan rég felvetették az ötletet, hogy meg kell adni a kettős állampolgárságot. Azonnal riadót fújtak, hogy Magyarországot 23 millió román árasztja el. Valójában Romániának nincs 23 millió lakója. A MÁÉRT novemberi értekezletén kirajzolódtak a frontvonalak. A határon túli résztvevők egyhangúan a népszavazás kiírása és az "igen" mellett szólaltak fel. Ehhez csatlakozott a magyar parlamenti ellenzék is. Népszavazás tehát lesz, az eredményt azonban nem lehet megjósolni. /Dr. Balogh András: Kettős állampolgárság? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Nov. 15–16-án tartotta Harasztiban (Horvátország) a Magyar Református Lelkészegyesületek Szövetsége évi választmányi ülését, melyen a Kárpát-medencében levő magyar református lelkészegyesületek képviselői vettek részt. A választmány felhívást fogalmazott meg a kettős állampolgárságra való népszavazással kapcsolatban. A felhívás szerint a magyar nép igen szavazatával arról tesz tanúbizonyságot több mint nyolc évtized után, hogy ismét egységes nemzetté képes szerveződni, ahol a nemzet minden tagja önszántából magyar állampolgárrá válhat. . A Kárpát-medence református lelkipásztorai felhívnak minden nemzetét szerető magyar állampolgárt, szavazzon igennel a népszavazáson, határon kívül rekedt testvéreink állampolgárságára. /A Magyar Református Lelkészegyesületek Szövetségének felhívása. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

A Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság tagjai felhívással fordultak Magyarország minden polgárához, hangsúlyozva, hogy valamennyien az egységes magyar nemzet részének, a magyar nemzethez tartozóknak tekintik magukat. „Számunkra a kettős állampolgárságnak nincs anyagi vonzata, hanem erkölcsi jelentőséggel bír”, hangsúlyozták. Kérésük: „fogadjanak nemzettestvéreikké, szavazzanak „igen"-nel”. /Nyílt levél magyarországi nemzettestvéreinkhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

A határon túli románok számára a román állampolgárság megszerzését először egy 1991-ben hozott törvény kínálta fel. Ennek értelmében egy külföldi állampolgárnak elegendő volt bármilyen távoli rokont „felmutatni" a visszahonosításhoz. Ők azonban kettős állampolgárként nem rendelkezhettek a határon belüli románokat megillető valamennyi joggal. A tavaly ősszel elfogadott alkotmánymódosítás azonban már lehetővé teszi, hogy kettős állampolgárok is betölthessenek felelős állami posztokat. Kivételezett helyzetben vannak a moldovai románok: ők bármely romániai megyei rendőrparancsnokságon is elnyerhetik a román állampolgárságot. Nem hivatalos adatok szerint a román állampolgárságot kapott besszarábiai száma eléri a félmilliót. Valamennyi román állampolgár, így a román okmányokat szerzett moldovaiak is, rendelkeznek szavazati joggal a romániai választásokon. A külföldi állandó lakhellyel rendelkező személyekre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármely olyan román állampolgár számára, aki a választások idején külföldön tartózkodik. Számukra Románia külképviseletein biztosítják a szavazás lehetőségét. Szlovákia jogrendjében nem fordul elő a „kettős állampolgárság" kifejezés. Az állampolgárságról szóló törvény azonban úgy fogalmaz, hogy kedvező elbírálásra számíthat az a szlovák állampolgárságért folyamodó személy, aki nem áll más állam állampolgári kötelékében, vagy ha mégis, akkor bizonyítani tudja, hogy az adott államban már kezdeményezte az állampolgári kötelékből való kilépés hivatalos folyamatát. Ukrajnában Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölt korainak nevezte a kettős állampolgárság bevezetését, de az állampolgárság megváltozásának egyszerűsítése mellett foglalt állást a választások előtti kijevi sajtóértekezletén. Janukovics kormányfő kettős állampolgárságot és az orosz nyelv hivatalossá tételét ígérte az Ukrajnában élő többmilliós orosz kisebbség, illetve az orosz ajkú ukránok szavazótáborát megcélozva. /Hogy „áll a bál" a szomszédoknál? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Elérkezett az idő, hogy a magyarság új nemzetpolitikát dolgozzon ki magának. Nem célszerű továbbra is erőltetni, hogy a határon túli magyarság mindenáron megmaradjon a szülőföldjén, írta Major Nándor /Újvidék/. A magyarság létszáma és arányszáma évtizedek óta rohamosan csökken minden egykori szállásterületén. Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy hosszabb távon a magyarság együttesen jól elférne Magyarországon. Szervezett formában lehetővé kell tenni, hogy a mind nagyobb számban távozók boldogulhassanak Szerbiában a jelenlegi helyzet miatt az ifjabb nemzedék magyarjainak egy része távozni akar. Kettős állampolgárság híján a szerbiai magyar fiatalok fő kivándorlási irányává ismét Kanada és Ausztrália válik. Szerbiában csaknem mindenki, aki akar, kaphat kettős állampolgárságot. Számtalan szerbiai állampolgárnak van boszniai vagy horvátországi állampolgársága is. A szerbiai szlovákok közül is sokan rendelkeznek szlovákiai állampolgársággal. A szerbiai románok is fennakadás nélkül hozzájuthatnak romániai állampolgársághoz. És ebből egyik ország sem csinál gondot. (Népszabadság / nov. 23.) /Major Nándor író, Újvidék: Tágas hazában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Kilin Sándor újságíró a vonaton három erdélyi magyar útitársával beszélgetett, akik Magyarországon élnek és dolgoznak, nagyon várják a kettős állampolgárság megadását, akkor könnyebben letelepedhetnek. Az újságíró szerint kettős állampolgárság megadása esetén belátható időn belül nem lesz, ki örüljön a kisjenői, nagyszalontai, nagyváradi állomások magyar névtábláinak. /Kilin Sándor: Kluzsnapoka felé. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

Örömmel fogadták az RMDSZ marosvásárhelyi "főhadiszállásán" az exit poll-eredményeket, Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, sikernek tekinthető ez az eredmény, hiszen több hónapos megosztási kísérletek után az erdélyi magyarság letette a voksát a politikai egység mellett. /B.T.: Pezsgőbontás az RMDSZ marosvásárhelyi főhadiszállásán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Nov. 26-án az RMDSZ bukaresti szervezete új székházba költözött. A legutóbbi népszámlálás szerint mintegy 9000 főt számláló magyar közösség az évek során kinőtte a Petőfi Házban rendelkezésére bocsátott irodáit, ezért az RMDSZ vezetőségének közbenjárására megkapta az egykori Mezőgazdasági Bank épületének egyik emeletét. A házavatásra eljöttek az RMDSZ-honatyák, a történelmi egyházak képviselői, egyetemi oktatók, művészek, újságírók, diákok. Jelen voltak a bukaresti magyarság listavezető parlamenti jelöltjei: dr. Kövér György sebészorvos (szenátus), valamint dr. Cihó Miron történész, a Bukaresti Tudományegyetem tanára (képviselőház). Az ünnepséget Budai Richárd, a bukaresti RMDSZ elnöke nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ vezetője összefoglalta a kampánykörútjának tapasztalatait: összesen húsz ezer kilométert tett meg, ez idő alatt fölkereste eldugott falvak szórványközösségeit éppúgy, mint a tömbmagyar vidékek városait. Mindenütt szeretettel fogadták. /(Barabás István): Bukaresti magyar ünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Kovászna megye talán az ország legmagasabb burgonyahozamát takarította be, a 445 ezer tonnából úgyszólván az ország minden részébe szállítottak kisebb-nagyobb tételeket, de még mindig sok vár vevőre. Egyelőre még nem alakult ki az értékesítési hálózat. /Flóra Gábor: Háromszéki burgonyautak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

15. alkalommal szervezték meg Zilahon, Ady Endre hajdani iskolájában, a költő születési évfordulójának szentelt versmondó-versenyt. 1990 óta hagyomány, hogy a volt Wesselényi Kollégiumban minden november vége előtt a költő nevével jelzett megyei versmondó- versenyt tartanak. Idén a vetélkedő rajzversennyel és énekműsorral bővült. A hagyományokhoz híven Szilágy megye középiskoláin kívül részt vettek testvértelepüléseinek versmondói, felvidékiek is. /Ady iskolája a nyertes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Sikeres volt a hétvégi pedagógus-továbbképző rendezvény Kolozsváron, amelynek szervezői a Gál Kelemen Oktatási Központ és a megyei tanfelügyelőség, főszereplői pedig a Debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Gyakorló Iskola oktatói voltak. A debreceni küldöttség a szakmai előadások előtt betekintést nyerhetett a Mezőség mindennapjaiba. Szembetalálták magukat az egyházak sajátos transzszilván munkavállalásának sikereivel, az archaikus szokásokban gazdag faluval. /Szabó Csaba: Élménypedagógia továbbképző szinten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Újszentesen újjávarázsolták a református parókia épületét, a munka befejezését ünnepelték nov. 28-án. Szűcs András Ottó tiszteletes felolvasta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének az újszentesi gyülekezethez írt levelét. A tiszteletes hosszan olvasta azok nevét, akik pénzadománnyal, anyaggal, munkával segítették az épület renoválását. Szilágyi Géza mérnök, Újszentes polgármestere elmondta, hogy a község lakosai nemcsak parókiájukat hozták rendbe ezen a nyáron, hanem a nyolcosztályos iskolát is a tetőtől a parkettig teljes egészében felújították. /(Sipos): Bizakodó, állhatatos közösség. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

Véget ért a Színjátszócsoportok Regionális Fesztiválja, amelyet Aradon, a Jelen Házban szerveztek. Az Aradi Magyar Színház Alapítvány által idén első alkalommal megrendezett fesztiválon nagyváradi, dévai, temesvári és aradi amatőr színjátszócsoportok léptek fel. Egyikük volt nemrég alakult aradi Nevesincs Társulat, szerepelt az aradi Kölcsey Színpad is. /(nagyálmos): Véget ért az első aradi amatőr Színházfesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

Százötven évvel ezelőtt született Temesvár történetének legkiválóbb polgármestere, Telbisz Károly (1854–1914), aki modern nagyvárossá varázsolta a kisvárost. Az évforduló alkalmából a Magyar Nőszövetség és az RMDSZ helyi szervezete megkoszorúzta Telbisz Károly síremlékét és megemlékezést szervezett a Kós Károly Közösségi Központban. Szekernyés János helytörténész előadásban vázolta fel Telbisz Károly életútját. A megemlékezések résztvevői vállalták, hogy Székely László temesvári főépítészhez és Geml József, Temesvár utolsó magyar polgármesteréhez hasonlóan a méltatlanul elfeledett Telbisz Károlyt is visszahozzák a köztudatba, utcát neveznek el róla és szobrot állítanak neki. /(Pataki Zoltán): Telbisz Károlyra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./