Brassó megyében Traian Basescu 134.583, Adrian Nastase 87 478, Corneliu Vadim Tudor 32.797, Markó Béla pedig 16.343 szavazatot kapott. A képviselő házra adott szavazatok közül az NLP-DP Szövetség 120.062, az SZDP-RHP Szövetség 74.170, a NRP 32.981, az RMDSZ pedig 22.042 szavazatot tudhat magáénak. A szenátusra adott szavazatok közül az NLP-DP Szövetségé 119.946, az SZDP-RHP Szövetségé 75.569, a Nagy-Románia Párté 32.643, az RMDSZ-é pedig 22.197 szavazat. /Végleges választási eredmények Brassó megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Arad megyében 13.563 szavazatot kapott az RMDSZ államfőjelöltje, Markó Béla. A megyében a szenátorlistákon a DA 70.318, az SZDP 54.076, az NRP 38.187, az RMDSZ 18.025 szavazatot kapott. A képviselőjelölt-listák megoszlása: a DA 70 241, az SZDP 53 597, az NRP 30 160, az RMDSZ 17 731. /(Balta): Megvannak a végeredmények. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Hunyad megyében az érvényesen leadott szavazatok összeszámlálását követően a következő a megoszlás. Az államelnökjelölteknél Adrian Nastase vezet, Markó Béla pedig 6.241 szavazatot szerzett. A képviselőház esetében az SZDP+RHP vezet, az RMDSZ 10.194 szavazatot kapott. A szenátus esetében az SZDP+RHP az első, 10.095 szavazatot megszerzett RMDSZ. /(GBR): Országos leosztásra várva. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Temes megyében Markó Béla, az RMDSZ államfő-jelöltje 9142 szavazatot kapott, ez a szavazatok 2,82%-t jelenti. A szenátorjelöltek listáján az RMDSZ tulipánjára 16 217-en nyomták a pecsétet (5,08%). A képviselőházi jelöltekre az RMDSZ 15.685 szavazatot kapott (4,92%). /(Sipos): Nem vitatják az eredményt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Jó kezekben, hiteles és erős kézben van a romániai magyarság képviselete – jelentette ki dec. 1-jén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki gratulált a Romániai Magyar Demokrata Szövetség sikeres választási szerepléséhez. A magyar kormányfő a Parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki a nap folyamán részt vesz a Szülőföld Alapról beterjesztett törvény- és a szülőföld-programról szóló határozati javaslat országgyűlési vitájában. Markó Béla elmondta, hogy a vasárnapi törvényhozási választás eredményei megerősítik az erdélyi magyarság egyértelmű akaratát, miszerint, hogy ezt az egységet tovább kell vinni. Az eredmény visszautasítása volt mindenfajta megosztási, pártalapítási kísérletnek – tette hozzá. /Gyurcsány-Markó találkozó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

Magyar és román politikai elemzők szerint az RMDSZ-nek az erdélyi magyarok lelkiismeretére kellene bíznia azt, hogy kire szavazzanak az államelnök-választások második fordulójában. Többen úgy értékelik: az RMDSZ-nek – egyelőre legalábbis – nem kellene elköteleznie magát Adrian Nastase mellett, ezért Markó Béla nyilatkozata, amelyben alátámasztja a szociáldemokratáknak a választások tisztaságára vonatkozó elméletét, nem volt a legszerencsésebb – vélik. Bányai Péter politikai szakértő szerint ameddig nem világos, milyen irányban alakul a helyzet, semmiképpen sem szabad felszólítani a magyarokat arra, hogy szavazzanak Nastaséra. Gabriel Andreescu szerint az lenne a legelőnyösebb, ha az RMDSZ egyetlen jelöltet sem támogatna. Markó Bélának nem kellett volna Nastase segítségére sietnie. Bodó Barna, a BBTE politológia tanszékének előadótanára szerint az RMDSZ abban az előnyös helyzetben van, hogy megkérheti a támogatásnak az árát. Most van itt az alkalom, hogy Székelyföld számára valamiféle külön státust szerezzen az RMDSZ. /Székely Kriszta: Bízzák a magyarok lelkiismeretére a második fordulót – ajánlják az RMDSZ-nek a politikai szakértők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Nov. 23-án a Megyei Fellebbviteli Bíróság úgy döntött, hogy Marosvásárhelyen nem lehet kitenni a Kossuth Lajos utca névtáblát. Jogilag ez megfellebbezhetetlen határozat, csak Bukarestben, a Legfelsőbb Bíróságon lehet megtámadni. Csegzi Sándor alpolgármester a sajtóból értesült e döntésről. A bíróság döntése azt bizonyítja, hogy nem független a jogszolgálat Romániában – mondotta. Amennyiben valóban megfellebbezhetetlen a határozat, akkor az új tanács ismét napirendre tűzi majd a Kossuth utca ügyét és a működési szabályzatnak megfelelően fele plusz egy szavazattal el tudjuk ismét fogadtatni politikai partnereinkkel – nyilatkozta az alpolgármester. /Vajda György: Függőben a Kossuth utca ügye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

Elbírálta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) azokat a kérelmeket, amelyek a magyar Oktatási Minisztérium által a romániai magyar szórványközösségek támogatására szánt pályázati kiírására érkeztek be. Kötő József, az EMKE elnöke, aki egyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy a magyar szaktárcától 14,5 millió forintot kaptak erre a célra. Négy kategóriában hirdették meg a pályázatot, ezek főként a szórványközösségek pedagógusainak díjazására és a diákok utaztatására vonatkoztak. Az EMKE kuratóriuma a pénzalap 60 százalékát a szórványban élő magyar diákok ingázási költségeinek kiegészítésére fordította. A legtöbb pénzt a Kolozs, Szilágy, Maros és Brassó megyét lefedő Kallós Zoltán Alapítvány és a marosvásárhelyi székhelyű, erőteljesen szórványosodó Mezőséget lefedő Bernády György Alapítvány kapta. /B. T.: Az ingázásra szánták a legtöbbet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Hangsúlyosan fog szerepelni a napirendi pontok között a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok kérdése, ha kormányzó tényező lesz az RMDSZ – jelentette ki Kötő József, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke. Közölte: a szövetség oktatási főosztálya megkapta az egyetem magyar oktatói által elkészített, négy lehetőséget felvázoló dokumentumot, és a kormányalakítás után tervezett tárgyalásokon válaszolni fognak az oktatók által felvetett kérdésekre. Korábban Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese elmondta: a magyar oktatók egyebek között azért is aggódnak, mert a jelenlegi tanszékekből leváló új struktúrákat esetleg újból engedélyeztetni kell. Kötő szerint az akkreditálási folyamatot is le lehetne bonyolítani sikeresen, hiszen az oktatók által elkészített dokumentumokból egyértelműen kiderült, a magyar tagozat rendelkezik az ehhez szükséges oktatói létszámmal. /Borbély Tamás: Kiemelten kezelik majd a BBTE-n tervezett magyar karok ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Dec. 1-jén összehívta az RMPSZ dévai szervezete a város aktív és nyugdíjas magyar pedagógusait. A Melite református gyülekezeti házban megtartott rendezvényen Máté Márta kisebbségi tanfelügyelő ismertette az épülő önálló magyar oktatási központ dokumentációját. Nincs még neve a létesülendő új tanintézménynek. A jelenlévők többsége dr. Téglás Gábor (1848–1916) hajdani középiskolai igazgató, jeles régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja mellett voksolt. A Segesvári Miklós Pál Egylet népi tánccsoportja örvendeztette meg előadásával az egybegyűlteket. /Gáspár-Barra Réka: Pedagógustalálkozó Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Nov. 30-án emlékeztek Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, a Kemény Zsigmond Társaság irodalmi estjén Bözödi Györgyre, a tizenöt évvel ezelőtt elhunyt íróra. 1989-ben hunyt el Budakeszin. Született 1913-ban Jakab Györgyként Bözödön, a Bözödi nevet íróként vette fel. Költő, író, prózaíró, történész, szociográfus, irodalomtörténész, kritikus, műfordító volt egy személyben. Nagy Pál előadása után Kárp György színművész olvasta fel a megjelenni nem tudó jó barát, Sütő András Bözödiről szóló írását. Dr. Egyed Ákos történészprofesszor A történetíró Bözödi György címmel tartott előadást, kitért Székely bánja című könyvére, az első erdélyi magyar szociográfiai tanulmányra. /Nagy Botond: "Amit leírt, tudomány is, szép is...". = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

Nov. 30-án Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesboltban bemutatták Gömöri György, a cambridge-i egyetem professzora Erdélyi merítések /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, Ariadné Könyvek / című művelődéstörténeti tanulmányokat és esszéket tartalmazó kötetét. A harminc éve Angliában élő szerző az utóbbi évszázadok során szövődött angol-erdélyi irodalmi kapcsolatokkal foglalkozott. /Ördög I. Béla: Belőlünk merítettek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

A nemzeti önbecsülés próbája előtt állunk, írta a dec. 5-i népszavazásról Plugor Magor. Mégha a kettős állampolgárság megadása 500 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, akkor is meg kellene azt szavazni! A magyar állampolgárság megadása valamennyi magyar számára nagy horderejű nemzeti jóvátétel. Amennyiben anyagi nehézséget jelentene, alighanem a külhoni magyarok szervezetei önként elzárkóznának az állampolgárság kérésétől, hiszen számukra mindennél értékesebb egy erős, tehetős anyaország. A kormányfői érvelés mégis 500 milliárdos kiadással riogatja a polgárokat, s arra hív, hogy az állam alkotmányával szembemenve nemmel szavazzanak a feltett kérdésre. – Ha nincs egy Illyés Gyula, a Magyar Népköztársaság évtizedekig a külhoni magyarok létezését is letagadta volna. /Plugor Magor ,,kettős” állampolgár: Magyar állampolgárságot! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./    

Dec. 1-jén Budapesten a Szülőföld Alapról beterjesztett törvény- és a szülőföldprogramról szóló határozati javaslatról tartottak országgyűlési vitanapot. Az Országházban felszólaltak a határon túli magyar szervezetek vezető politikusai is, egybehangzóan magyar állampolgárságot kérve az anyaországtól.  A magyar kormány a nemzetpolgárság megteremtésével, egymilliárd forintos kezdőtőkéjű Szülőföld Alap létrehozásával, húszmilliárd forintos hitelprogrammal, valamint az akadálytalan Magyarországra utazást lehetővé tevő úti okmány biztosításával kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való boldogulását – mondta Petrétei József igazságügy-miniszter. A kormány szülőföldprogramja nem helyettesítheti a kettős állampolgárság megadását – ezt az álláspontot fejtették ki a határon túli magyar szervezetek képviselői a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat vitájában.    Németh Zsolt (Fidesz) közölte: a kormány téved, ha azt hiszi, hogy a szülőföldcsomag eltereli a figyelmet a népszavazásról, és téved abban is, hogy ,,néhány milliárddal megvásárolhatja a határon túli magyarokat”. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka közölte: miközben a „szegény” határon túli magyarok azt gondolják, hogy róluk van szó, addig ez a vita valójában a magyar politikáról szól, arról, hogy ,,ki hogyan gyűri le a másikat”. Eörsi Mátyás szerint a népszavazásért nagymértékben Orbán Viktor a felelős azzal, hogy aláírta az arról szóló kezdeményezést. Csapody Miklós (MDF) közölte: a népszavazás előtt bejelentett tervezet ,,propagandisztikus”, de végre kézzelfogható javaslatokat tartalmaz, ami jelzi, hogy a cselekvés sürgető kényszerét mindenki érzi. Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalásában kijelentette: a kormány szülőföldprogramját – a vitás kérdések tisztázása után – támogatják, ugyanakkor a program nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta, hogy minden olyan programot támogatnak, amely a szülőföldön való megmaradást segíti elő, ugyanakkor kifogásolta, hogy a kormány törvényjavaslatát nem ismerhették meg időben, arról nem kérték ki a véleményüket. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta: a szülőföldön való megmaradás feltétele a kettős állampolgárság, a szülőföldprogram és az autonómia megvalósítása. /Magyar állampolgárságot kérnek a határon túli vezetők (Budapesti vita a Szülőföld programcsomagról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a magyarok egyek voltak és egyek lesznek. A nemzet erőszakkal szétszakított részeit senki nem kérdezte, akarnak-e idegenként élni szülőföldjükön. Rólunk ismét mások döntenek, az anyaországi testvérek. Kikérjük magunknak, hogy élősködő, haszonleső hordaként állítsanak be minket, akik romba döntjük Magyarország gazdaságát – hangsúlyozta Kasza József. A délvidéki politikus emlékeztetett arra a szórólapra is, amely a határon túli magyarok betelepítésével riogatja az anyaországi polgárokat, s mint fogalmazott, ez a sárga cédula a zsidó csillagra emlékeztet, majd a kormánypárti padsorok felé fordítva fejét, kijelentette: ,,szégyen, de nekünk szántátok”. Kasza is azt mondta: a kettős állampolgárságot nem helyettesítheti a kormány által beterjesztett Szülőföldprogram. Hozzátette: idegenekké még egyik nemzet sem nyilvánította saját testvéreit. A kettős állampolgárság elutasítása a megsemmisülés útjára küldené a határon túli magyarokat, s megkezdődne az anyaországi magyarság sorvadása is. – Ha így lenne, visszaköveteljük teljes jussunkat, Adyt, Mátyás királyt, Zrínyit, az aradi vértanúkat és az Országház nekünk járó részét. Ez csupán annyira képtelenség, mint a nemzetegyesítés megtagadása – vélekedett Kasza József. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Ágoston András, a vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke úgy vélte, a kettős állampolgárság eszköz ahhoz, hogy Magyarországból új típusú demokratikus nemzetállam jöjjön létre, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke pedig azt fejtette ki, a kettős állampolgárság intézményét egyfajta belső „indíttatásból kérik, amely abból fakad, hogy Horvátország a saját nemzettársainak ezt már megadta.” Radda István, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének főtitkára javasolta, hogy a törvényjavaslatba „be kellene venni a Nyugat-Európában élő magyarokat is.” Pozsonec Mária, a Szlovén Köztársaság parlamentjének képviselője szerint „a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az igennek kell győzni. A nem nagyon fájna“ – tette hozzá. Szintén a kettős állampolgárság megadása mellett érvelt Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Országos Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: a kormány Szülőföld-programja „kizárólag kiegészítője lehet a kettős állampolgárság megadásának.” Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke „reményét fejezte ki, hogy legközelebb már a magyar állampolgárságról szóló törvény vitájában vehet részt a magyar parlamentben, miután a kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikeres lesz.” /Igen, igen, mindörökké! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Németh Zsolt /Fidesz/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: pártja elutasítja a tervezetet, ez nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Mint mondta, inkább a rossz lelkiismeret dolgozik a kormányban, mint a felfokozott érzékenység a határon túliak irányában. Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc azon hazug kijelentését akarják ellensúlyozni, hogy 539 milliárd forintba kerül majd az anyaországiaknak a 800 000 betelepülő. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Markó Béla kifejtette: úgy adódott, hogy 630 ezer szavazattal a hátuk mögött nem Budapesten, hanem Bukarestben folytathatnak hamarosan koalíciós tárgyalásokat, amelyek valószínűleg erős befolyással lesznek az erdélyi magyarság sorsára; hogy a román parlamentben bármikor megszólalhat jog szerint, a magyar parlamentben pedig csak egészen kivételesen, a házszabálytól való eltérés szerint. „Valójában nem adottság, nem elrendelés, nem történelmi fátum hozta így – mondta –, hanem a Trianon előtti és utáni rövidlátás, magyar politikusoké és másoké is. Eleink hibáiból is vagyunk, ahol vagyunk, és éppen ezért egy pillanatig sem hiszek abban, hogy amit elrontottunk, azt nem lehet kijavítani. A XX. században ez nem sikerült, de sikerülnie kell a XXI.-ben.” Leszögezte, a Szülőföld Alap nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. /Guther M. Ilona: A Szülőföld Alapról szóló vitában Határon túliak is felszólalhattak a magyar parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A Népszabadság tudósítása szerint megdöbbenésükben és felháborodásuk miatt levegőért kapkodtak a kormánypárti képviselők Kasza József hozzászólása közben: a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a zsidócsillag színére asszociált egy sárga szórólapról, s azt sugalmazta, hogy azt az MSZP osztogatja. /Rányomta bélyegét a népszavazási kampány a Szülőföld-programcsomag vitájára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A 137 tagú szenátusban a mostani kormánypárt, Szociáldemokrata Párt és a Román Humanista Párt szövetsége 57, a D.A. Szövetség 49, a Nagy-Románia Párt 21, az RMDSZ pedig 10 helyet szerzett. A 332 tagú képviselőházban a kormánypárti szövetségnek 132 helye van, az ellenzéknek 112, az RMDSZ-nek 22, a Nagy-Románia Pártnak pedig 48. A képviselőházba 18 képviselőt küldtek a különféle nemzeti kisebbségek. Tekintettel arra, hogy az SZDP elzárkózik a szélsőségesen nacionalista NRP-vel való szövetkezéstől, egyetlen koalíció-képes partnerre számíthat, az RMDSZ-re, amelytől szintén nem idegen a kormányzati szerepvállalás gondolata az SZDP és az RHP oldalán. – Jelenleg az RMDSZ-szel való szövetségre lépés a legelfogadhatóbb megoldás a parlamenti többség létrehozására – jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Frunda György szenátor szerint egy választások utáni egyezség esetében az RMDSZ kizárólag a kormányzati szerepvállalást fogadja el és elutasítja a kormányzati támogatás lehetőségét. Kifejtette ugyanakkor, az RMDSZ csak azzal a feltétellel vállal kormányzati szerepet, ha a kormányt alakító SZDP+RHP vagy NLP–DP elfogadja a szövetség programját, biztosítja a politikai. Adrian Vlad Casunean, az SZDP Kovászna megyei vezetőjének kifejtette: a helyi szervezet soha nem lesz hajlandó elfogadni azt, hogy a megye élére egy magyar tisztségviselőt nevezzenek ki. /SZDP–RMDSZ kormány a láthatáron – a nemzeti kisebbségek támogatásával. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Az RMDSZ-nek nem kell elköteleznie magát egyik elnökjelölt mellett sem a második fordulóban – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor, az RMDSZ Szabadelvű Körének vezetője. A partnerségnek az az alapja, hogy az RMDSZ jogos elvárásait támogassák, és hogy elfogadják a döntéshozói hatáskörrel ellátott székelyföldi eurorégió megalakítását. /Köllő Katalin: Eckstein: Ne kötelezze el magát az RMDSZ a második fordulóra! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Öt képviselői és két szenátori mandátummal kevesebb jutott az idén az RMDSZ-nek. A jövőben az RMDSZ-t 22 képviselő és 10 szenátor képviseli. A töredékszavazatok elosztása után a szövetségnek lesz egy Galac megyei képviselője is a következő parlamenti ciklusban. Bihar megyében a harmadik, Hargita megyében az ötödik, Maros megyében a negyedik, Szatmár megyében a harmadik képviselői helytől esett el az RMDSZ, és elvesztette egyetlen Hunyad megyei és bukaresti képviselőjét is. Került azonban egy Galac megyei képviselői mandátum, ezt Székely Levente Csaba, a helyi RMDSZ-szervezet vezetője tölti be. A vesztesek a Bihar megyei Székely Ervin, a Hunyad megyei Winkler Gyula. A Maros megyei RMDSZ-lista negyedik helyezettje, Benedek István, a Szatmár megyei harmadik, Visnyai Csaba, illetve a bukaresti Ciho Miron új jelöltként pályázott parlamenti mandátumra. Ami a szenátorokat illeti, két mandátumot vesztett az RMDSZ: a második Szatmár megyei szenátort (Kereskényi Sándor), illetve a négy évvel ezelőtti visszaosztáskor elnyert Calarasi szenátori helyet (Vajda Borbála). /Elosztották a mandátumokat. RMDSZ: 22 képviselő, 10 szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Hét honatyával kevesebbel kezdi az RMDSZ az új parlamenti ciklust: a választásokat követően a magyar szenátorok száma 12-ről 10-re, a képviselőké pedig 27-ről 22-re apadt. A felsőházban Kereskényi Sándor és Vajda Borbála szenátor, a képviselők közül pedig Winkler Gyula és Székely Ervin nem kapott újabb mandátumot. Ezenkívül nem jutott parlamenti megbízatás a Szatmár megyei lista harmadik, a Maros megyei lista negyedik, illetve a Hargita megyei lista ötödik jelöltjének, Vizsnyai Csabának, Benedek Imrének és Korodi Attilának; a felsorolt helyek négy évvel ezelőtt még befutónak számítottak. A Kárpáton túli megyékben „helycsere” történt: a töredékszavazatok elosztását követően Pataki Júlia képviselőt a galaci Székely Levente Csaba váltja fel a törvényhozásban. Kereskényi Sándor a jövőben a kultúrpolitika terén kíván tevékenykedni. Vajda Borbála egy könyvelési cég tulajdonosa, így a vállalkozását vezeti a továbbiakban. Winkler Gyula úgy nyilatkozott, az RMDSZ vezetői már jelezték, hogy számítanak pénzügyi szaktudására. Székely Ervin elmondta: újságíróként került be a parlamentbe, s ha másvalami nem adódik, visszatérne a sajtóba, de kormányzati munkát is elfogadna. /Nem újrázhat több hazai magyar politikus. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Megdolgozott az RMDSZ a parlamenti választásokon elért jó eredményéért, bár többet is elérhetett volna – jelentette ki Albert Álmos /Sepsiszentgyörgy/, az RMDSZ területi elnöke. 2000-ben az RMDSZ 90 000 szavazatot kapott a megyében, most csupán 71 000 voksot gyűjtött be. A harmadik képviselői hely csupán néhány szavazat hiányán múlott, a második szenátori helyhez már több hiányzott. A Magyar Polgári Szövetség a megyében a csupán 3100 ,,elvitt” szavazatával jelentéktelen veszteséget jelent az RMDSZ-nek. Háromszéknek most egy román képviselője is lesz, a demokrata párti Petre Strachinaru, akivel eddig a közös művelődési programok terén jó kapcsolatot épített ki az RMDSZ. /(vop): Erős RMDSZ, jelentéktelen MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

,,A magot elvetettük, de még várnunk kell az aratásra” – summázta Gazda Zoltán sepsiszéki elnök a Magyar Polgári Szövetség választások utáni helyzetét. A szervezet a továbbiakban is közéleti fórumot kíván nyújtani a nyílt vitáknak, és mivel a kampányban nem egy jelszavát átvette az RMDSZ, számon fogja azokat kérni, miként számos más ígéretét is. ,,A területi autonómiát mindenki akarja, miért nem hoznak hát a helyi tanácsok határozatot az autonómia-népszavazás kiírására?” – kérdezte. /(b. kovács): A magot elvetették (Magyar Polgári Szövetség). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

   Nem tudom, Romániában hogyan történnek ezek a dolgok, de bennünket ez idáig még senki sem kérdezett meg az eltávolított kökösi Székelyföld-tábla ügyében – jelentette ki Albert Álmos területi RMDSZ-elnök. Jelezte, hogy rendőrségi kivizsgálást kér a tábla eltűnése körülményeinek kiderítésére, és visszakéri a rendőrségtől az eltávolított feliratot. /(vop): Tavasszal felkerülnek a Székelyföld-táblák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

Dec. 2-án Adrian Nastase miniszterelnök Nagyváradon már árnyalta a kettős állampolgársággal kapcsolatos gyulafehérvári nyilatkozatát. Elmondta: nem ért egyet azzal, hogy a romániai magyarok tömegesen kaphassák meg a magyar állampolgárságot. Kifejtette: reméli, hogy Magyarország Romániához hasonlóan egyéni kérelmek alapján fogja megadni a romániai magyaroknak a kettős állampolgárságot, amit például egy román és egy magyar személy házassága indokolna. /Nastase pontosított a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A román külügyminisztérium kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint ma is érvényben van az az 1979-es magyar–román egyezmény, amely nem ismeri el a kettős állampolgárság fogalmát. Catalin Ionita, a külügyi tárca szóvivője szerint „nyilvántartásunkban nem szerepel, hogy bármelyik fél hatálytalanította volna az egyezményt, tehát az ma is érvényben van.” Magyar kollégájához még a hétvégi parlamenti választások előtt írt levelében Mircea Geoana azt bizonygatta: az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak a románról. Válaszában viszont Somogyi Ferenc külügyminiszter közölte: a román partnere által idézett megállapodást Magyarország 1990-ben hatályon kívül helyezte, az erről hozott döntést törvényben kihirdette, sőt erről annak idején tájékoztatta Bukarestet is. Elítélte Geoana álláspontját Frunda György is. /R. Sz.: Mircea Geoanáék kötik az ebet a karóhoz. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Az Európai Parlament néppárti politikusai rosszindulatúnak és értelmetlennek minősítették Adrian Nastase miniszterelnök kijelentését, amelyben őrültségnek nevezte a kettős állampolgárság intézményét. Az Európai Unió nem érintett abban, hogy tagországai kinek adják meg az állampolgárságot akár egy másik tagországban, akár azon kívül, ez a tagállamok kizárólagos illetékessége – jelentette ki Brüsszelben Ewa Klamt, az Európai Parlament néppárti csoportjának vezető képviselője a szabadságjogok, valamint a bel- és igazságügyi kérdések területén. A német EP-képviselő azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Schmitt Pál és Szájer József, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-delegációjának vezetői hívtak össze annak érdekében, hogy egyértelművé tegyék: minden alapot nélkülöznek azok a feltételezések, amelyek szerint az EU-nak bármiféle kompetenciája lenne az állampolgárság megadásával kapcsolatban.  A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról döntő népszavazással kapcsolatban mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra a kockázatra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon, más közép-kelet-európai államokhoz hasonlóan, nacionalista, populista világ lehet, mondta Gyurcsány Ferenc azzal kapcsolatban, mi történhet, ha a vasárnapi referendumon a kettős állampolgárságra leadott igen szavazatok lesznek többségben. Úgy fogalmazott: ,,én azt mondom, hogy nemet kell mondani, mert nem akarok Jugoszlávia sorsára jutni”. Mindenkinek a lelkiismeretére van bízva, hogy miképpen szavaz, senki sem tartozik elszámolni a voksával – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke dec. 2-án, eszéki látogatásán. Németh Miklós volt miniszterelnök elmegy szavazni, és igent mond a kettős állampolgárságra. Eljött a döntés pillanata, amikor választ adhatunk arra, hogy kik is vagyunk mi tulajdonképpen, kik is vagyunk mi, magyarok – mondta Orbán Viktor. ,,Az ami összefoglalja a válaszunkat erre a kérdésre, az nagyjából így hangzik; egymáséi vagyunk, és ennek az egymáshoz tartozásnak az elfogadása tesz minket, tehet minket egy egységes magyar nemzetté” – hangsúlyozta a Fidesz elnöke. /(MTI – mol): Brüsszelben rosszindulatúnak tartják. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

A Magyar-Amerikai Koalíció közleménye szerint remélik, hogy a népszavazáson sokan vesznek részt, és igennel szavaznak a kettős állampolgárságra. A magyar állampolgárság visszanyerése etnikai hovatartozásuk hivatalos kinyilvánítását és a történelmi igazságtalanság részleges orvoslását jelenti magyarok ezrei számára, akik másodosztályú állampolgárokként élnek, és a történelmi nemzeti kisebbség tagjaiként diszkriminációt szenvednek el. /Magyar-Amerikai Koalíció: Igen a kettős állampolgárságra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Fél óráig szóljanak a harangok dec. 5-én déli 12 órakor minden erdélyi és partiumi templomban – kezdeményezte a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A kampánycsend miatt Magyarországon a félórás harangozást december 3-án ejtik meg. /Vasárnap félórás déli harangszó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Az Európa Tanács 1963-ban megpróbálta közös keretbe helyezni az egyes államok állampolgárság-felfogását. Az ekkor született egyezmény a többes állampolgárság visszaszorítását célozta; rendelkezései értelmében a menedékjogot kapó, idegen személyek esetében automatikusan megszűnik az eredeti állampolgárság. Az azóta történt módosítások (1977, 1993) a kettős állampolgárság elfogadása irányába mutattak. Megengedetté vált az eredeti állampolgárság megőrzése akkor is, ha az új állampolgárságot házasság révén kapta. /A kettős állampolgárság európai példái. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Legendás riogatássá vált az MSZP esete a magyar igazolvánnyal, amikor úgymond 23 millió romániai munkavállaló beözönlésével „riogatta" a magyarországi lakosságot. Nem úgy lett, a riogatás csak hangulatkeltésre volt jó. Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó munkatársa megmagyarázta: az MSZP akkor rosszul élte bele magát a határon túliak logikájába. Az újságíró hangsúlyozta: a kettős állampolgársággal kapcsolatos anyaországi népszavazás igenis felvet olyan kérdéseket, melyeknek komoly anyagi vonzatuk van. Pénzbe kerülne majd az a kettős állampolgársággal járó, útlevél. Pénzbe kerül az idejétmúlt román–magyar nyugdíjjogi egyezmény. /Cseke Gábor: Riogatás és környéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Kis János filozófus Népszabadságban közölt írása szerint a december 5-i igen szavazatok esetében ,,…beláthatatlan zűrzavar keletkezik a magyar–magyar viszonyban, a határok körül élő magyarok és a többségi nemzetek viszonyában, a magyar állam és a szomszéd államok viszonyában, továbbá Magyarország és az Európai Unió viszonyában”.   A Népszabadságban Valki László nemzetközi jogász is nemre szavaz. Nem lehet alapon ténykedik a magyar kormány és a két párt prominens gárdája is, élén Gyurcsány Ferenccel.   /Sylvester Lajos: ,,Szenny" és pánik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

  Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) 150 erdélyi írót tömörít, választmánya állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy egyetlen magyar nemzet létezik, melynek tagjai millió szállal kapcsolódtak-kapcsolódnak egymáshoz és a magyar államisághoz. E nemzeten belül pedig értelmetlen dolog különbséget tenni magyar és magyar között. A kettős állampolgárság a magyar és magyar közti diszkrimináció lehetőségét szünteti meg. E tekintetben követendő példa a román állam, amely kérésre minden moldáviai és ukrajnai románnak biztosítja a román állampolgárságot. Az E-MIL választmánya: Böszörményi Zoltán, György Attila, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szávai Géza, tiszteletbeli elnöke: Fodor Sándor /Erdélyi magyar írók hangja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./