Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2004. november 17.
A szórványiskola-térképről Kötő József, a felmérő tevékenységet irányító RMDSZ alelnök kifejtette. 1023 település – illetve 1270 iskola helyzetét felmérő ívet küldtek szét. Szeptemberre a településfelmérők közül 555, az iskolaiak közül 732 érkezett be. November elsejéig tolták ki a határidőt, hogy minél több adat beérkezzen a szórványiskola-térképhez. A fejkvótarendszer általános bevezetése 2007-re várható, tehát nem késtek el. A törvénybe – az RMDSZ javaslatára – beépültek azok az elemek, amelyek segítenek abban, hogy a fejkvótarendszer bevezetése után is legyen lehetőség kis létszámú kisebbségi iskolák működtetésére. /Szabó Csaba: Készül Erdély szórványiskola-térképe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2004. november 17.
Sztranyiczki Szilárd leváltása ellen tiltakozók aláírását tartalmazó dokumentumot juttattak el az RMDSZ Ügyvezető Elnökségéhez, valamint az RMDSZ Kolozs megyei szervezetéhez kolozsvári személyek. A Kolozs Megyei Kataszteri Hivatal vezetői tisztsége egy ideje hagyományosan az RMDSZ-é volt, a megye mintegy 50 közintézménye közül ez volt az egyedüli, amelyet magyar személy vezetett. A hivatal tevékenysége a föld és erdő-visszaszolgáltatás révén számos magyart érintett. Sztranyiczki leváltásnak az RMDSZ szerint politikai háttere volt, a Szociáldemokrata Párt így kívánt bosszút állni az RMDSZ-en azért, hogy az RMDSZ Kolozs megyében a D. A. Szövetséggel kötött egyezséget a helyhatósági választások után. Sztranyiczki szerint az RMDSZ nem tett meg mindent, hogy visszaszerezze a hivatal vezetői tisztségét. /B. T.: Tiltakozás Sztranyiczki Szilárd leváltása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2004. november 17.
A Duna Televízió műsorába iktatta az Actiunea Populara nevű román párt rendezvényeinek bemutatását, mert néhány helyen a párt listáján a Magyar Polgári Szövetség jelöltjei is szerepelnek. Nagy Zsolt, az RMDSZ kampánystábjának vezetője sérelmezte ezt. Szerinte ebben az esetben az egyik magyar közszolgálati televízióban egy román pártnak kampányolnak. /Mózes Edith: Nagy Zsolt: A Duna Tévé ne adjon teret a megosztó kísérleteknek! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./
2004. november 17.
Január elsejétől a hivatal a prefektúra hatáskörében működik, gyorsabb ügyintézést ígérnek a Kolozs megyei útlevélosztályon. Az útlevélosztályon jelenleg órákig kell sorban állni, a teljes procedúra akár egy hónapot is igénybe vesz. A hivatalnál évek óta naponta hosszú sorokat lehet látni. /L. L.: Átszervezést jelentett be a prefektus. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./
2004. november 17.
Nov. 5-7. között tartották Marosvásárhelyen a II. erdélyi magyar régészeti konferenciát. A tanácskozásról Molnár-Kovács Zsolt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének tanársegéde és Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum középkorszakértő régésze nyilatkozott. Emődi Tamás a leglátványosabb középkori leletanyaggal szerepelt, amelyet a gyergyószárhegyi Lázár-kastélynál folytatott ásatások során tártak fel. Botár István a csíksomlyói plébániatemplom régészeti feltárásáról, Soós Zoltán a görgényszentimrei várban feltárt Zsigmond-kori kaputoronyról tartott előadást. Az erdélyi régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület olyan programot szeretne, amely a különböző erdélyi régiók egységes feltárását eredményezné. Szükség lenne egy régészeti folyóiratra. – 1998-ban indult be a régészképzés, azóta megnőtt fiatal szakemberek száma. Ma már 11 romániai kutatóintézetben dolgoznak magyar nyelvű régészek, s az okleveles, a mesteri, doktori képzésen résztvevők száma a 40-et is meghaladja. Időszerűvé vált az anyaországi és az erdélyi intézményesített régészeti kapcsolatfelvétel is. /(bodolai): Régészfórum a kutatási eredményekről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./
2004. november 17.
Csernakeresztúron a csökkenő diáklétszám miatt úgy néz ki, a jövő tanévtől megszűnik a falu iskolájának önálló státusa. Ez hátrányosan érintené az intézményhez tartozó, ám külön épületben működő csernakeresztúri magyar tagozatot is. A Hunyad megyei magyar oktatási központ kialakítását felvállaló dévai Geszthy Ferenc Társaság megbeszélésére hívta össze a csernakeresztúri magyar szülőket, hogy közösen eldönthessék, hogyan lehet a továbbiakban biztosítani a csernakeresztúri gyermekek számára az anyanyelven történő oktatást. Elhatározták, hogy a jövő tanévtől kérelmezni fogják, hogy a csernakeresztúri magyar tagozat a dévai magyar oktatási központ kirendeltségeként működjön. /Gáspár-Barra Réka: A Geszthy Ferenc Társaság támogatja a közösségi döntést. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./
2004. november 17.
Idén ünnepli Gyimesfelsőlokon a Berszán Lajos esperes által alapított Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium tanintézet fennállásának tizedik évét. Az egyetlen kilencedikes osztállyal induló iskolában ma már 54 óvodás, 68 elemista, 83 V–VIII. osztályos diák és 153 gimnazista tanul. A Moldvából, Székelyföldről és a szórványból érkező bentlakók száma megközelíti a másfél százat. Sok moldvai csángó gyermek kerül ide úgy, hogy alig beszél magyarul. Mire végeznek, visszakapják anyanyelvüket. Az elmúlt tíz esztendőben mindig akadt, aki az iskolát támogassa, de voltak támadók is. A Bákó megyei Desteptarea című napilap néhány évvel ezelőtt azzal vádolta Berszán Lajost, hogy veri a gyerekeket. Az iskolát pénzügyi ellenőrök hada szállta meg, végül négy, leltáron szereplő könyv hiánya volt a legsúlyosabb hiba. Az állam csak a pedagógusok fizetését biztosítja. A nyáron igényelt nyolcmilliárd lejes támogatásból csak 300 milliót ítéltek meg. /Szucher Ervin: Szilárd hittel a Sziklára épített házban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./
2004. november 17.
Pusztinán közösségi magyar ház építését tervezik a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával, a ház építése remélhetően a tavasszal elkezdődik, jelezte Nyisztor Tinka néprajzkutató, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke. Nyisztor Tinka néprajz szakot végzett Budapesten, Bukarestben és Svájcban, majd hazaköltözött Pusztinára. A Csángó Szövetségen és a pusztinai egyesületen belül vallási kérdésekkel foglalkozik. 2002-ben sikerült telket vásárolni, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma elkülönített 13 millió forintot a pusztinai ház felépítésére. A házat az EMKE építi, és ő fogja kezelni. Két éve faluturizmusról is beszélhetünk Pusztinán. Tavaly és idén is több mint 500-an keresték fel Pusztinát Magyarországról. Egy éve konkrét ígéretek van a pápai nunciustól, aki elmondta, hogy a Vatikán négy éve nyomást gyakorol a magyar mise ügyében a iasi-i püspökségre, s egyszerűen nem tudnak megbirkózni a helyi papokkal. /Gál Éva Emese: Jövőre közösségi ház épül Pusztinán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
2004. november 17.
Nov. 15-én Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Kör ülésén Boga László irodalomkritikus A befogadás rétegei /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, Ariadné Könyvek/ című könyvét mutatta be a kötet szerkesztője, Balázs Imre József. Boga László Kolozsváron végzett a bölcsészkaron, 1996-ban. Jelenleg doktorandus az ELTE-n, ugyanakkor a Széchényi Könyvtár irodalmi szakreferense. A befogadás rétegei tanulmányok, kritikák gyűjteménye. A kötet írásainak jellemzője a kánon-elméletek, kánon-háborúk tematikája. A tervezett háromkötetes új irodalomtörténeti munkáról elmondta: a készülő kötet csomópontokból indul ki, felvállalva hogy az irodalomtörténet szubjektív. /F. I.: Neo-spenót vagy saláta? Készülőben az új irodalomtörténeti munka. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2004. november 17.
Az erdélyi szász közösséget már aligha lehet megmenteni, de történelmi és építészeti hagyatékát mindenképpen meg kell óvni – ez volt a végkicsengése annak a kétnapos nemzetközi konferenciának, mely a nov. 16-án ért véget Segesváron. A Brassó, Szeben, Maros és Fehér megyei résztvevők több mint negyven, egykor szászok által lakott település fellendítési tervét mutatták be abban reménykedve, hogy a hazai és nemzetközi fórumok több figyelmet és főként pénzt fordítanak a kulturális örökség megmentésére. Az Eminescu Alapítvány falvakat járó munkatársai pedig arról próbálják meggyőzni a települések kicserélődött lakosságát, hogy az általuk birtokolt történelmi kincseknek nem szabad elpusztítani. /Szucher Ervin: Faluturizmussal a hagyatékért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./
2004. november 17.
Nov. 16-án kezdődtek Kolozsváron az V. Unitárius Kollégiumi Napok. Popa Márta kollégiumi igazgató beszédében a négynapos rendezvény közösségépítő jellegét domborította ki. /Sz. Cs.: Megkezdődtek az Unitárius Kollégiumi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2004. november 17.
Nov. 16-án megkezdődtek a régió több települését átfogó Erdővidéki Közművelődési Napok. A rendezvényt a két társszervező, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, Demeter László és a baróti művelődési ház igazgatója, Lászlóné Varga Jutka nyitotta meg. Az első rendezvény a Megálló kortárs vizuális műhely tagjainak /Albert Levente, Daczó Enikő, Kolumbán Hanna és Péter Alpár/ tárlata volt. Ezután  a baróti Elveszett Világ Természetvédő, Turista- és Barlangászegyesület elnökének, Dénes Istvánnak a Csodálatos mészkővilág című előadása következett. /(hecser): Megkezdődtek az Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./
2004. november 17.
Nov. 16-án a csíkszeredai Kriterion Házban a Svédországban élő Kasza Imre képzőművész Csak a beérés ideje a biztos /Alutus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét ismertették, majd megnyílt a művész festészeti tárlata. Kasza Imre itthon van Csíkszeredában, pályafutása itt kezdődött. Könyvében az élet nagy kérdéseit feszegeti, helyenként verssé sűrűsödő vallomások olvasható benne. /Ferencz Imre: Könyvbemutató és kiállítás a Kriterion Házban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./
2004. november 18.
A nyugati országokba történő utazásról szóló törvényes rendelkezések megszegése miatt január elejétől október végéig a határrendőrség 1,5 millió román állampolgárnak tiltotta meg az utazás folytatását. Idén 146 nemzetközi személyszállítással foglalkozó cég működését szüntette meg a határrendőrség, ugyanis a sofőrök pénzt biztosítottak az utasoknak az átkeléshez vagy engedélyük lejárt. A nyugati államok területén elkövetett kihágások és bűncselekmények miatt ez év első tíz hónapjában 20 785 román állampolgárt toloncoltak ki. /K. O.: Másfél millió személyt fordítottak vissza a határról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2004. november 18.
A kormány sohasem támogatta a verespataki beruházást, az Adevarul Despina Neagoe kormányszóvivőt idézte, aki szerint "Adrian Nastase kormányfő több alkalommal is aggodalmát hangoztatta a projekt esetleges negatív környezeti hatásai miatt". Nov. 16-án a Greenpeace környezetvédelmi szervezet aktivistáinak mintegy 20 fős csoportja Bukarestben az egyik kormányzati épület bejárata előtt tiltakozott a bányászati terv ellen. /A kormány nem támogatja a verespataki beruházást. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./
2004. november 18.
A Fidesz információi szerint a szocialisták titokban kampányújságot készíttetnek Erdélyben, Székelyudvarhelyen, amelyben "nem" szavazatra buzdítanak a december 5-i, kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazáson – mondta Szijjártó Péter (Fidesz) sajtótájékoztatóján Budapesten. A magyarországi terjesztésre szánt kampányújságot azért készíttetik Erdélyben, mert ott olcsóbb. A kampányújságban a szocialisták ismételten riogatnak: tömeges áttelepüléssel, gazdasági következményekkel. Nyakó István, az MSZP szóvivője cáfolta, hogy a fideszes politikus állításai igazak volnának. A Magyar Rádió megszólaltatta Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökét, aki elmondta: ő maga látta a szórólapot. Ebben Gyurcsány miniszterelnök mellett Hiller István pártelnök is gyakorlatilag a kettős állampolgárság ellen agitál. Mindezt Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban, az RMDSZ-hez közelálló nyomdában, készítik, ahol RMDSZ-kampánylapokat, -plakátokat, -szórólapokat is nyomnak. A felelős döntés című MSZP-s kampányfüzet kiadását a székelyudvarhelyi Infopress nyomdának tulajdonítják – értesült az MTI. Ebben az egyik írás arról szól, hogy milyen költségtöbbletet jelentene a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak. Minden oldal alján ez olvasható: "A december 5-i népszavazás: 2 X nem". /Fidesz: Erdélyben készítteti a népszavazási nemre buzdító kampányújságját az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ A kiadvány nyomtatásával hírbe hozott a székelyudvarhelyi nyomda, az Infopress vezetősége közleményben reagált a híresztelésekre, kifejtve, semmilyen kereskedelmi és másféle kapcsolatban nem állnak a Magyar Szocialista Párttal. Az Infopress rengeteg magyarországi nyomda alvállalkozójaként dolgozik. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete közleményében kifejtette: a sajtóból értesültek az MSZP által állítólag Erdélyben, Székelyudvarhelyen nyomtatott kiadványról, amely a kettős állampolgárság ellen való szavazásra szólítja fel a magyar választópolgárokat. Az állásfoglalás szerint: „Ilyen vagy hasonló kiadvány tartalmával nem érthetünk egyet, hiszen az RMDSZ változatlanul és határozottan fenntartja álláspontját, mely szerint méltányosnak tartja a határon túli magyarok igényét, hogy aki magyar nemzetiségű, kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz.” /J. Á.: Botrány egy kampányújság körül. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./
2004. november 18.
A magyar katolikus püspöki kar felhívásában arra kérte a magyar katolikus hívőket és minden magyar honfitársat, hogy a népszavazáson való részvételével és IGEN szavazatával legyen részese az új nemzetegyesítésnek. A dec. 5-i népszavazáson arról kell dönteni mindenkinek, hogy vállalja-e a sorsközösséget azokkal, akik nem önszántukból rekedtek az országhatáron kívül. „Lelkiismereti kötelességünk, hogy szavazatunkkal támogassuk azt a szándékot, amely az egymáshoz tartozást hivatalosan is kifejezésre akarja juttatni a kettős állampolgárság megadásával. Ennek támogatása akkor is erkölcsi kötelességünk, ha ez anyagi áldozatokkal jár. Hasonlóképpen tartsuk szem előtt, hogy az emberek egyenlő méltóságának olyan gondoskodás felel meg, amely az emberek életét és egészségét nem puszta piaci értéknek tekinti, hanem a szolidáris szeretet és méltányosság alapján megfelelő szintű egészségügyi ellátásban részesíti a társadalom minden tagját.” /A Magyar Püspöki konferencia felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2004. november 18.
Mintegy ötszáz határon túli magyar református lelkész hirdet igét nov. 28-án és dec. 5-én a magyarországi templomokban; erről a Kárpát-medencei Református Generális Konvent Elnöksége döntött a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán nov. 17-én Beregdarócon. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke közölte: elsősorban a népszavazás ténye az, amit szeretnének a magyar közvéleményben tudatosítani. A generális konvent vezető testületét a Kárpát-medencei református egyházkerületek elnökségei alkotják. A magyarországi püspökök és főgondnokok mellett a grémium tagja Erdélyi Géza püspök és Koncsol László főgondnok (Szlovákia), Pap Géza püspök és Tonk István főgondnok (erdélyi egyházkerület) Tőkés László püspök (Királyhágómelléki egyházkerület), Horkai László püspök és Szilágyi Lajos főgondnok (Kárpátalja), valamint Csete-Szemesi István püspök és Póth Péter főgondnok (Szerbia- Montenegró). /Református kezdeményezés a népszavazás kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./
2004. november 18.
A kettős állampolgárság támogatására tett közzé felhívást a Szórványszervezetek Erdélyi Egyesületének Ideiglenes Ügyvivőtestülete. A közlemény tudatja, hogy ,,Erdélyben a magyarság mintegy harmadrésze – több mint 400 000 fő – olyan számbeli kisebbségi helyzetben él, amely fokozódó anyanyelvi és magyar szellemi szórványosodásra kárhoztatja. Ezek számára a magyar egyházak mellett immár csupán a »haza a magasban« az egyetlen vékony(odó) szála az összmagyarsághoz kötődésnek, a Kárpát-medencéhez tartozásnak.” /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./
2004. november 18.
Nov. 17-én tartotta évi közgyűlését Szatmárnémetiben az evangélikus–lutheránus egyház, melynek témája Az egyház a közéletben volt. Adorjáni Dezső Zoltán püspök igehirdetésének központi gondolata az volt, hogy legfőbb feladatunk az, hogy megpróbáljuk közösen viselni egymás terheit. A közgyűlés elfogadta a felhívást, hogy a hívek vegyenek részt a november 28–án tartandó parlamenti választásokon és szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire. /Elek György: Az evangélikus–lutheránus egyház közgyűlése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 18./
2004. november 18.
Medgyessy Péter volt miniszterelnök bejelentette, nem megy el szavazni dec. 5-én. Szerinte a kettős állampolgárság a magyarság többsége számára érzelmi kérdést jelent, amelyet azonban racionális módon is meg kell közelíteni. Szerinte Románia "perceken belül" tagállammá válik. /Medgyessy nem szavaz. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 18./
2004. november 18.
Kampánystábot hozott létre Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) azért, hogy közvetett módon ösztönözzék Magyarország lakosságát, vegyen részt a december 5-i népszavazáson. A kampánycsapat az Erdélyi Református Egyházkerület által működtetett Misztótfalusi Kis Miklós Nyomda támogatásával 10 200 darab szórólapot készített el, és jutatott Pécsre. A kezdeményezők azért választották a Baranya megyei várost, mert Kolozsvár és Pécs testvérvárosi kapcsolatot tart fenn. /B. T.: Népszavazási kampánycsapat működik Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2004. november 18.
A Romániai Magyar Szó a Postafiók rovatban egy levelet közölt a kettős állampolgárság mellett és kettőt a megadása ellen. Az egyiket Prinner Béla, a másikat HLL, Budapest szignóval. – A romániai magyar lapok egyöntetűen a kettős állampolgárság megadása mellett állnak ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
2004. november 18.
Fodor Sándor jelezte, nem tartozik azok közé, akik egyaránt lelkesednek az RMDSZ minden vezető személyiségéért és szükségesnek tartja az érdekvédelmi szervezet megújulását. Most azonban kiáll az RMDSZ mellett, elítélve új, "alternatív" magyar és székely pártok létrehozását. /Fodor Sándor: Túlélni, parlamenti pártként. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2004. november 18.
Nov. 16-án Kolozsvárott, ülésezett az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Országos Elnöksége. Megállapították, hogy kialakulóban van az a hálózat, amely megteremtheti a minőségi kultúra-művelés feltételeit. Az EMKE felkéri a tagságot, vegyen részt a parlamenti választásokon, szavazzon az RMDSZ jelöltjeire. /EMKE Országos Elnöksége: A minőségi kultúra jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2004. november 18.
Erdélyi és magyarországi szakemberek részvételével szervezte meg Kolozsváron az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány és a Teleki László Alapítvány az erdélyi lelkészek és plébánosok örökségvédelmi továbbképzését. A két alapítvány először szervez közösen ilyen jellegű konferenciát. /B. T.: Örökségvédelmi továbbképzés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2004. november 18.
Uzonban a helyi Jókai Mór Közművelődési Egyesület rendezésében ünnepelték a Szivárvány asszonykórus fennállásának tizedik évfordulóját. Uzonban hagyományai vannak a közös éneklésnek. Itt 1880-ban alakult kórus. Azóta van kisebb-nagyobb megszakításokkal karéneklés. A Szivárvány kórus 1994-ben alakult. Karnagya, Keresztes Enikő zenetanár Seprődi János-díjat kapott, tájékoztatott Kőmíves István, az egyesület elnöke.  A megjelentek megkoszorúzták Jókai Mór emléktábláját. A kórustalálkozó a Jókai Mór Művelődési Otthonban folytatódott, ahol Ráduly István polgármester és László Attila, a Romániai Magyar Dalosszövetség alelnöke mondott köszöntőt. Uzonban működik az Atlantisz Fúvósegyesület is. /(Kgy. Z.): Jókai-megemlékezés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./
2004. november 18.
A mártír tábornok, Nagysándor József 200. éve született Nagyváradon, a bihari megyeszékhely magyarsága idén több rendezvénnyel is adózott a szabadsághősnek. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban emlékülést tartottak a hétvégén, amelynek jeles vendége, dr. Katona Tamás, budapesti történész professzor volt és bemutatták dr. Fleisz János váradi történész Nagysándor Józsefről írott könyvét. A Bihar megyei Civil Szervezetek Szövetsége, illetve a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szervezte emlékülésen Fleisz János ismertette kutatásainak eredményét. /Balla Tünde: Nagysándor József emlékülés és könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
2004. november 18.
Felújítják az Arad-belvárosi katolikus templomot. Első lépésként lecserélik minorita templom a régi, töredezett cserepeit. Az 1,7 milliárd lejes beruházáshoz a Németországban élő Apponyi testvérek 10 ezer euróval, a plébánia és a minorita rend nagyjából ugyanennyivel járult hozzá a költségekhez, az aradi önkormányzat 300 millió lejt adott. /(Péterszabó Ilona): Felújítják az Arad-belvárosi katolikus templomot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
2004. november 18.
Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban nov. 18-án Sándor József László tart az általános ázsiai és európai hun történelemről előadást, valamint a Hadak útján című kétkötetes könyvének sorra kerülő harmadik kiadásáról. Ezután Beder Tibor, a Julianus Alapítvány és a Magyarok Székelyföldi Társaságának alapító elnöke fogja ismertetni az Attila-emlékbizottság létrejöttét és célkitűzéseit. /Bágyi: Hunokról a Művelődési Házban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./