Bukarestben tanácskozott márc. 26-án a Szentszék küldöttsége az Eugen Uricaru államtitkár vezette román küldöttséggel. 1992 és 1995 után ez volt a harmadik kétoldalú tanácskozás. Hangsúlyozták a katolikus, az ortodox és a többi egyház együttműködésének szükségességét szociális, kulturális és humanitárius téren. A Szentszék küldöttsége reményét fejezte ki, hogy a román hatóságok végrehajtják a restitúciót. A román fél megköszönte a Szentszék támogatását Stefan cel Mare, a román szent fejedelem emlékét idéző római kiállítás megrendezéséhez, amely szept. 30-án nyílik meg a Vatikáni Múzeumban. /Tanácskozás a Szentszék és Románia között. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 25./

Morus Szent Tamás mártírhalála előtt írt szellemi végrendelete, amelyet a Mohács utáni magyarság létkérdéséről írt két magyar nemes filozofikus párbeszéde formájában, Erősítő párbeszéd balsors idején /Szent István Társulat, Budapest, 2004/ címmel először jelent meg magyar nyelven. A könyvet Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Szőcs Géza író részvételével ápr. 24-én mutatják be a budapesti nemzetközi könyvfesztiválon, a Budapest Kongresszusi Központban. /Először magyarul! = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 25./

Öt nappal Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása előtt, ápr. 25-én, vasárnap ünnepélyes keretek között leleplezték az aradi Tűzoltó téren elhelyezett Szabadság-emlékművet, valamint a 48–49-es szabadságharc román hőseinek állítandó emlékmű makettjét. Az eseményre közel 7–8 ezren sereglettek össze, határon innen és túlról egyaránt. A magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök, míg a Nastase-kabinetet Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter képviselte. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Jonathan Shelee, az Európai Bizottság romániai küldöttség vezetője, valamint a magyar történelmi egyházak vezetői. A FIDESZ-Magyar Polgári Szövetséget Martonyi János volt külügyminiszter és Schmitt Pál, a FIDESZ-MPSZ alelnöke képviselte. A méltóságteljes ünnepséget egy kisebb, Románia zászlóját lobogtató csoport próbálta megzavarni, amely az ünnepi beszédek alatt nacionalista jelszavakat skandált, árulónak nevezte mind a magyar, mind a román felszólalókat. A hangulatkeltésen kívül rendbontást nem történt. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A leleplezésre Markó Bélát, Razvan Theodorescut, Medgyessy Pétert, Dorel Popát, Arad polgármesterét, valamint Desewffy Sándort, a tizenhárom aradi vértanú egyik leszármazottját kérték fel. "És íme, áll a Szabadság-szobor! A Szabadság-szobor szabad! Kiszabadítottuk!" – jelentette ki Markó Béla ünnepi beszédében. Markó elmondta: "a Szabadság-szobor kiszabadítása fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé. Az erről szóló kormányhatározat azt jelenti, hogy ezt hivatalosan is elismerik. Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani, akinek pedig múltja van, jövője is lesz! Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy a Szabadság-szobor megszabadított minket a kishitűségtől, reménytelenségtől, beletörődéstől, kiábrándultságtól, csalódástól, hogy nekünk soha, semmi sem sikerülhet", vélte az RMDSZ elnöke. Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter úgy vélte: a román–magyar Megbékélési Park felavatása vonatkozási pont, valószínűleg az egyik legjelentősebb a két szomszédos ország jelenkori történelmében. "Történelmi pillanat, ha mi, románok meg tudjuk érteni ezt a jövőt, kezet tudunk nyújtani azoknak, akik nem voltak nekünk, és akiknek nem voltunk mi barátai, de akik mellett annyi ideig éltünk, és akiket a történelem, a földrajz, a nemzetközi együttélés szabályai arra ítéltek, hogy hozzánk hasonlóan túllépjenek az ellenségeskedéseken", jelentette ki. Medgyessy Péter szerint ez a szobor a szimbólumkódja már nemcsak a múltról szól, amit végre ki kellene beszélnünk magunkból. Rámutatott: mindaz, ami magyarokat és románokat összekötött, csak akkor működik, ha tiszteljük egymásban azt is, amiben különbözünk. "Minél otthonosabban, szabadon érzik magukat itthon az erdélyi magyarok, a székely magyarok, annál nyugodtabb, szabadabb és prosperálóbb ez az ország." – állapította meg Medgyessy Péter. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, akinek köszönhetően a Szabadság-szobor kikerült a várfogságból, beszédében kiemelte: ezen a vasárnapon itt Aradon, Erdélyben és az anyaországban hangsúlyosan érezhette a vigaszt, a büszkeséget, hiszen több évtizedes tetszhalotti állapotából támadott fel a Szabadság-szobor, amely egyben a Kárpát-medencei magyarság feltámadásának jelképe, a közös Szabadságé. A Szabadság-szobor azt üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyszer, mint az Európai Unióhoz való határok nélküli csatlakozás, mondta. /Papp Annamária: Ismét áll Aradon a Szabadság-szobor! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az ünneplők között voltak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, a határon túli magyar szervezetek reprezentánsai, köztük Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője, valamint Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke is. /Ünnepélyesen felavatták a Szabadság-szobrot. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

- Az aradi Szabadság-szobor köztérre való visszahelyezésével és ünnepélyes leleplezésével ismét bebizonyosodott, hogy az RMDSZ következetes politikája eredményes, s hogy a szemléletváltás lassan Romániában is bekövetkezik – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Fél évvel ezelőtt politikai válság alakult ki az RMDSZ és a román kormánypárt között amiatt, hogy a Szabadság-szobor visszaállításának előkészületeit leállították. A hónapokig húzódó válságot csak az idei márciusi kormányhatározat elfogadása oldotta fel. Markó szerint igazolódott, hogy az RMDSZ ma már ilyen nehéz kérdést is képes megoldani. Lassan Romániában is elérhető a szemléletváltás. „A szoborvita pontosan arról szólt, hogy ki van otthon Erdélyben, kinek a történelme lehet otthon Erdélyben, s kinek a műalkotásai lehetnek ott erdélyi köztereken. S végül is annak, hogy eljutottunk egy ilyen megbékélési park jellegű megoldáshoz, ahol ott lesz a Szabadság-szobor, de vele szemben a román történelmet megörökítő diadalív is, az az üzenete, hogy egya

Hiller István magyar kulturális miniszter és Mircea Geoana román külügyminiszter közösen felavatta ápr. 24-én Gozsdu Manónak (1802-1870), a budapesti Gozsdu-udvar bejáratánál elhelyezett emléktábláját. "Magyarország és Románia új úton jár; ez az út közös, ez az út a történelmi megbékélés és partnerség útja" – jelentette ki a miniszter. Mircea Geoana örömét fejezte ki, hogy a két ország történelmi megbékélése "egy újabb pillanatának" lehet tanúja. Emanuil Gojdu (Gozsdu Manó) a XIX. század második felében sikeres ügyvédként dolgozott Budapesten és alapítványt hozott létre "a tanulni vágyó ortodox román fiatalok" támogatására. /Budapest: Felavatták Gozsdu Manó emléktábláját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./

Budapestre látogatott Mircea Geoana külügyminiszter. Mircea Geoana hangsúlyozta: Románia számára prioritást jelent a Gozsdu vagyon megszerzése. Geoana szerint úgy ahogy a magyar fél gyakran „erőszakos unszolására” Románia számos, a románok érzékenysége szempontjából kényes ügyet elintézett, a közös magyar–román örökséget jelentő Gozsdu-vagyon átadása „minimális gesztus” lenne annak viszonzására, amit Románia az utóbbi időben tett. /Balogh Levente: Jár a Gozsdu-vagyon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

A magyar és a román nép közötti történelmi kibéküléshez szükség van az egyházakra is – hangsúlyozta Geoana külügyminiszter, a román ortodoxnapok központi ünnepségén ápr. 24-én Budapesten. A külügyminiszter a román kormány részéről azt kérte a magyar kormánytól, vigyázzon a magyarországi román kisebbségre is, amely hidat jelent a két ország között. Mint hozzátette, Románia is igyekszik vigyázni az ott élő magyar kisebbségre. /Geoana a magyar–román történelmi kibékülésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői ápr. 24-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében gyűltek össze. Az SZNT képviselői délelőtti tanácskozásukon a székelyföldi autonómia-tervezet képviselőházi elutasítása után kialakult helyzetet vitatták meg, és több határozatban is döntöttek arról, hogy az európai fórumokhoz fordulnak. Az EMNT képviselői délutáni tanácskozásukon három autonómiatervezetet fogadtak el. A párbeszédről szólva Tőkés László kijelentette: az EMNT kezdettől fogva nyitott volt az RMDSZ-szel történő dialógusra, az RMDSZ csúcsvezetősége azonban csak látszatpárbeszédre törekedett. Az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József négy határozattervezetet terjesztett elő, amelyek szavai szerint a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelem újabb állomásai. A felszólalók elfogadhatatlannak tartották a román képviselőház érvelését Székelyföld autonómia-statútumának elutasításáról. Az első határozattervezet az Európai Parlamenthez, az Európa Tanácshoz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez fordul, azzal a kéréssel, hogy tegye Románia európai integrációjának előfeltételévé Székelyföld autonóm régióként történő elismerését. Egy másik elfogadott határozat több európai autonóm régió vezetőihez fordul, hogy nemzetközi szinten támogassák Székelyföld azon törekvését, hogy autonóm régióként kerülhessen be az Európai Unióba. Ugyanezt kéri a harmadik határozat a Kárpát-medencei magyar szervezetektől. A küldöttek arról is döntöttek, hogy népszavazást kezdeményeznek a történelmi Székelyföldhöz tartozó székek lakossága körében Székelyföld önrendelkezési jogának kivívásáról. Az EMNT tanácskozás 217 résztvevője meghallgatta Tőkés László püspök, az EMNT elnökének beszámolóját a decemberi alakuló ülés óta eltelt időszakról. Az EMNT autonómia-elképzeléseit ismertették a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, illetve a Magyar Demokrata Fórum vezetőivel. Mindkét ellenzéki párt támogatásáról biztosította az SZNT és az EMNT vezetőit. Az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseiről Mádl Ferenc magyar államfő is első kézből értesülhetett, ugyanakkor több magyarországi fórumon, különféle gyűléseken ismertették törekvéseiket. Tőkés László szerint szükség van az igazi párbeszédre, olyanra, amely magyar egységet teremthet az autonómia körül. Tőkés László bírálta az RMDSZ egyre megalkuvóbb politikáját, amelynek része az aradi Megbékélési Park is. Feltette a kérdést, hogy milyen árat fizethet az RMDSZ a román államtól polgári célokra kapott pénzek politikai célokra történő eltereléséért. Mi lehet az ára annak, hogy a román állam tétlenül nézi a Communitas Alapítvány körüli botrányt, ugyanakkor a közvélemény szinte semmit nem tud a Progres Alapítványról, amely a státustörvény alkalmazására kapott pénzek és az infrastruktúra fölött rendelkezik, szintén teljes RMDSZ-felügyelet mellett. Toró T. Tibor részletesen ismertette a Bakk Miklós vezetésével, kolozsvári politológusok által kidolgozott három autonómiatervezetet. A munkában részt vett Bodó Barna, dr. Csapó I. József, továbbá Kovács Péter és Gál Kinga magyarországi szakemberek, valamint Komlóssy József svájci szakértő. A küldöttek támogatásukról biztosították a tervezeteket. A vita végén a résztvevők megszavazták az autonómiatervezeteket. /Makkay József: A méltányos integráció előfeltétele az autonómia. Marosvásárhelyen ülésezett az SZNT és az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

A jogállamiság alapvető szabályaira fittyet hányva, egyértelmű RMDSZ-segédlettel a Központi Választási Iroda elutasította a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) 53 000 aláírással benyújtott bejegyzési kérelmét, Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ülésezett, ápr. 25-én pedig Aradon felavatták az újra felállított Szabadság-szobrot. Az MPSZ bejegyzését az RMDSZ képviselőjének határozott kérésére utasították el. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy az aláírásgyűjtők becsapták az embereket, mi több, megpróbálták hamisítani az íveket. Mindezt az MPSZ vezetői egyértelműen cáfolták. /Makkay József: Megkérdőjelezett választási alternatíva. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Transindex internetes újságnak nyilatkozta: „nem tudok arról, hogy az RMDSZ kezdeményezte volna, hogy az Országos Választási Bizottság ne fogadja el az MPSZ aláírásait. Álláspontom a kezdetektől az volt, hogy nem nyilatkozom az aláírásgyűjtés kapcsán. Az RMDSZ nem adott ki felhívásokat, hogy az aláírók ne csatlakozzanak és annak ellenére, hogy számos jelzés érkezett hozzánk, semmilyen eszközzel nem léptünk közbe, annak ellenére, hogy nem tetszett nekünk, ami történik". Markó szerint Szász Jenő megrágalmazta az RMDSZ-t. A szövetségi elnök azt nyilatkozta, hogy a történtekről nem ismer részleteket, mindössze annyit, hogy a bizottság egyhangúan utasította el a Magyar Polgári Szövetség beiktatási kérelmét. Markó szerint az, hogy a Magyar Polgári Szövetség nem indulhat a választásokon önmagában nem szül új politikai helyzetet: „az RMDSZ eddig is nyitott volt, ezután is az lesz". „Rendkívül rossz a szám íze. Hogyan mondhatták azt, hogy az RMDSZ támogatásáról van szó, vagy civil szervezet elindításáról, miközben tegnap bejelentették, hogy részt kívánnak venni a parlamenti választásokon. Nem értem azokat a képviselőtársaimat, akik felveszik a fizetésüket, használják az RMDSZ telefonjait, igénybe veszik az RMDSZ infrastruktúráját, miközben egy RMDSZ-ellenes pártot kívánnak bejegyezni” – mondta Markó. Arra a kérdésre, hogy kezdeményezni fogja-e az érintett RMDSZ-képviselők kizárását, a szövetségi elnök azt nyilatkozta: „Én most sem akarom őket kizárni, jeles RMDSZ-es kollegáim bírálnak is amiatt, hogy miért vagyok ilyen engedékeny." /Nem érvényesek az MPSZ-t támogató aláírások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

A nagyváradi zsidó hitközösség vendége volt dr. Plankó Erika, a magyar Igazságügyi Minisztérium főcsoportvezetője és dr. Juhász Zoltán, a Központi Kárrendezési Iroda főigazgatója, hogy a második világháborúbeli deportálásokban, kényszermunkán elhunytak, vagy a magyar bíróságok által halálra ítéltek hozzátartozóival ismertessék a kárpótlás feltételeit. Nagyvárad az első olyan erdélyi település, ahová személyesen látogatnak el a magyarországi szakemberek, meggyorsítani az 1997-ben elkezdett kárrendezési folyamatot. A törvény értelmében 400 ezer forinttal kártalanítják a hozzátartozókat. Jelenleg 116 ezer érvényes kártalanítási kérvény van és 33 ezer hozzátartozó kapott kárpótlást. Erdélyben 3500 jogosultról van tudomásuk. /Balla Tünde: Magyarországi kárpótlás az emberéletekért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

Nagyváradon a szavazással összeállt a városi tanácsosi jelöltlista. A szavazatok alapján kialakult sorrendben: dr Földes Béla, Lakatos Péter, Cseke Attila, Delorean Gyula, Pető Csilla, Pásztor Sándor, Huszár István, Vági László és Kis Gábor. Nagyváradon a költségvetési pályázati támogatásból 930 millió lejt a református, 670 milliót a római katolikus gyülekezetek, 60 milliót a baptista, 40-et az evangélikus és 20-at az unitárius egyház kapott. A kulturális célra megpályázható 2,1 milliárd lejnek a fele magyar civil szervezetekhez került, például 270 millió a Varadinum Alapítványhoz, 50 millió a Tibor Ernő Galériához. A ifjúsági alapból is jutott a magyarsághoz, a 350 millióból támogatták a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot és az Albin Alapítványt. /(Balla Tünde): Veletek Váradért – Kilencen a befutó helyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

Gróf Széchenyi István mellszobrát, Kampfl József szobrász alkotását leplezték le ápr. 24-én Székelyudvarhelyen, a Művelődési Ház előtti téren. Beszédet mondott Harragh Péter, az Országgyűlés alelnöke, dr. Rubovszky András, a Budapesti Széchenyi Társaság főtitkára, valamint dr. Mitnyán György, Budapest XII. kerületének polgármestere. A házigazdák nevében Szász Jenő polgármester, a Magyar Polgári Szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket. A rendezvény az újonnan felavatott szobor koszorúzásával, valamint – a Balázs Ferenc Vegyes Kar és a Székely Dalegylet közreműködésével – a Szózat és Székely Himnusz előadásával zárult. /Szász Emese: Széchenyi-szobor Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

A Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójának nagyenyedi eseményeire, többek között az akkor hősi halált halt diákokra emlékeztek a hét végén a Bethlen Gábor Kollégiumban. A díszbeszédek sorát Szabó Hajnal kollégiumi igazgatóhelyettes nyitotta meg. Mádl Ferenc köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke üzenetének tolmácsolása után Kötő József, az EMKE főjegyzője emelkedett szólásra. Az emlékünnepségen felavatták a magyarországi Siklós település támogatásával újraöntött iskolacsengőt, majd ismertették a diákok és tanárok tudományos dolgozatait. Bemutatták az I. György angol király mellszobrát, a budapesti Mikó Diana szobrászművész munkáját. A király a 300 évvel ezelőtti labanc pusztításokat követően oroszlánrészt vállalt a kollégium újjáépítésében. Az avatások sorát a kollégium véndiákjának, Barabás Miklós festőművésznek emléket állító dombormű leleplezése zárta (Lőrinc Lehel műve). A kollégiumokban kiállítások nyíltak meg, tárlatok fogadták az érdeklődőket. A rendezvényt az ápr. 25-i ünnepi istentisztelet és a "nagyenyedi két fűzfa" újraültetése zárta. /Szabó Csaba: Emlékünnep a nagyenyedi két fűzfa árnyékában. Felavatták I. György angol király mellszobrát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Romániában az Oktatásügyi Minisztérium megtiltotta, hogy az egyetem előtti oktatásban kizárólag vagy túlnyomórészt roma diákokból álló csoportokat vagy osztályokat hozzanak létre, mivel ez a szegregáció egyik módja. A megyei tanfelügyelőségek máj. 28–ig tájékoztatják a szaktárcát a megyékben tapasztalható szegregáció méreteiről és ennek megszüntetésére kidolgozott terveikről. /(bor): Megszüntetik a cigányiskolákat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./

Ápr. 24-én ismét rangos nemzetközi tudományos rendezvény színhelye volt a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház: az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) immár tizenkettedik alkalommal szervezte meg az OGÉT 2004 elnevezésű Nemzetközi Gépész Találkozót. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntését követően a több mint 140 külföldi (svájci, magyarországi és szlovákiai) és hazai (köztük székelyudvarhelyiek és csíkszeredaiak) szakember plenáris ülésen vett részt. Délután a szekciók – számítógépes tervezés és gyártás, minőségbiztosítás és környezetvédelem, finommechanika, optika, mechatronika, illetve általános gépészet – keretében mintegy 80 előadás hangzott el. A hagyományokhoz híven a szervező, az EMT az idén is a konferenciát megelőzően – ápr. 23-án – ismerkedő jellegű egész napos kirándulást szervezett a résztvevők számára Csíksomlyó – Gyimesek – Sósmező – Ojtoz-szoros – Kézdivásárhely – Csíksomlyó útvonalon. /Hecser Zoltán: Rangos tudományos találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

A Naturland Alapítvány 10. születésnapját ünnepelte ápr. 21-én Gyergyószentmiklós. Filmvetítéssel idézték föl az eltelt tíz év tevékenységeit, facsemete ültetés a Csíky-kertben, Föld- napi rendezvények, tájékozódási versenyek, takarítás a Gyilkos-tónál, víztisztaság- mérések, játszótérépítés, természetjárás stb. Pál Árpád polgármester, a Naturland tiszteletbeli elnöke értékelte a szervezet munkáját. Ápr. 22-én a helyi Salamon Ernő Líceumban dolgozataikat mutatták be a diákok. Ugyanitt állították ki az eltelt tíz év diákkutatásaiból, dolgozataiból válogatott füzetet, amelyet erre az alkalomra kinyomtattak. /Gál Éva Emese: Egy alapítvány tíz éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

Hatodik alkalommal szervezte meg a hét végén a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete az Erdélyi Szőlőhegyek országos borversenyt. Ez az ország egyik legnagyobb és legrangosabb ilyen rendezvénye. Az idei versenyt Tordaszentlászlón tartották, a Tamás Bisztróban. A versenyt Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke nyitotta meg, üdvözölve a megmérettetés elnöki tisztjét betöltő dr. Csávossy Györgyöt és az elnökség tagjait. /Valkai Krisztina: Erdélyi Szőlőhegyek borverseny Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Immár harmadik alkalommal tartották meg Magyarlónán, ápr. 24-én a Hagyományőrző Néptánctalálkozót. A tánccsoportoknak a Zurboló zenekar húzta a talpalávalót. Felléptek a magyarkapusi, kalotaszentkirályi, mérai néptánccsoportok, a református egyház keretében működő KRISZ csoport, valamint a magyarlónai hagyományőrzők kis- és nagy csoportja, illetve a Gábor cigány tánccsoport. /(vk): Teltházas néptánctalálkozó Magyarlónán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Az Országos Rendőrfelügyelőségen tesznek panaszt azok az újságírók, akiket a letartóztatott Csibi István emberei bántalmaztak ápr. 23-án a Hargita Megyei Törvényszéken. Az újságírók elégedetlenek azzal, ahogyan a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség sajtóközleménye tükrözi az incidenst. Az újságírók sérelmezték, hogy a rendőrök késéssel, csak a bántalmazott riporterek kiáltozásai nyomán avatkoztak be a törvényszéken a szemük előtt folyó agresszióba. Robert Veress, az Adevarul újságírója, aki a bántalmazottak között volt, kijelentette, hogy a Hargita megyei rendőrök és az ügyészek tétlenül nézték, amint Csibi István gorillái bántalmazzák a sajtó képviselőit. /Csibi emberei újra újságírókra támadtak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

Dr. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul jelenlétében nyílt meg ápr. 24-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában Petkes József nyíregyházi képzőművész kiállítása. A festőművész Szatmárnémetiből települt át Magyarországra. /Ünnepi kiállítás a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

A kalazancinusok (kegyesrendiek) Erdélyben című dokumentumfilmet Kolozsváron ápr. 28-án, szerdán du. 6 órakor a Római Katolikus Nőszövetség székházában. A filmet rendezte és a forgatókönyvet írta Sas Péter művelődéstörténész. /Krónika. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Május elseje, az országnak az Európai Unióba való belépése alkalmából sok településen nagyszabású ünnepi rendezvényekre kerül sor Magyarországon. Az Orosházán megrendezendő ünnepségsorozatra egyebek között a romániai testvérváros, Nagykároly képviselőit is meghívták. A nagykárolyi küldöttség egy, a várost bemutató fotókiállítás anyagát, nagykárolyi szerzők (Benedek Zoltán, Boros Ernő, Nagy László, Sróth Ödön stb.) könyveit és egyéb reprezentatív tárgyakat is magukkal visznek, amelyeket ott kiállítanak. /(b): Nagykárolyt bemutató kiállítás Orosházán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./

Ápr. 23-án Ruszkabányán ökumenikus istentiszteleten emlékeztek Maderspach Károlyra és feleségére, Buchwald Franciskára. Az egykori Maderspach-házon lévő háromnyelvű emléktáblát felszentelték. A márványtábla magyar, román és német felirattal tudatja: “Ebben a házban élt Maderspach Károly és neje Buchwald Franciska, a XIX. századi ipari fejlődés és polgári haladás jeles személyiségei”. At előző napon Temesváron tartották a Maderspach-szimpóziumot. /Szakmáry Károly: “Új hidak épülnek”. A Maderspach család feltámadása Ruszkabányán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) közösen a Romániai Magyar Közgazdász Társasággal (RMKT) Gazdaság a médiában címmel szakmai tanácskozást szervezett nov. 24-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Lipovecz Iván, a Heti Világgazdaság főszerkesztője és Simkó János, a Gazdasági Rádió főszerkesztője tartott előadást, amelyet vita követett. Csép Sándor, a MÚRE elnöke kiemelt fontosságúnak tartotta a gazdasági újságírás szerepét és jelentőségét a tömegtájékoztatásban. Lipovecz Iván beszámolt a Heti Világgazdaság (HVG) sikertörténetéről, amely a legnagyobb példányszámú gazdasági-közéleti hetilap Magyarországon. Az országos napilapokról elmondta: az ötből csak a Népszabadság és a Blikk önfenntartó, illetve termel profitot, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Népszava veszteségét különféle tulajdonosi kör fedezi. /M. J., Ö. I. B.: Sajtóhelyzet a mai Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

- Az európaiság győzedelmeskedett a politikai provincializmus felett azzal, hogy lehetővé vált a Szabadság-emlékmű felavatása – mondta ápr. 25-én Aradon újságírók előtt Medgyessy Péter miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A két politikus az avatási ünnepség után tárgyalt, s az ezt követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak azért a támogatásért, amelyet a Szabadság-emlékmű kérdésének a megoldásában nyújtott. A megbeszélésen Medgyessy Péter tájékoztatást kapott a romániai magyarság felkészüléséről a nyári helyhatósági választásokra. A felek áttekintették a határon túli magyarságot érintő támogatási rendszer működését, a különböző alapítványok, a kedvezménytörvényre alapozott oktatási támogatás kérdését. Medgyessy kedvezően fogadta azt a javaslatot, hogy a magyar kormány fontolja meg egy európai integrációs támogatási keret létrehozását. Medgyessy Péter szerint az RMDSZ jól képviseli a romániai magyarság érdekeit. Mindenki,

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében Áldás, népesség címmel kétnapos értekezletet tartottak április 17-én és 18-án a szilágycsehi gyülekezeti házban és a désházi református templomban. Csép Sándornak, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének kezdeményezésére elindított nemzeti missziói program megfogalmazott célja, hogy a magyar egyházak közös összefogással kivegyék részüket a nemzet fogyatkozásának megállítására irányuló erőfeszítésekből. A kerekasztal-beszélgetést követően 11 sokgyerekes családnak adták át az újonnan alapított Pro Familia díjat. Csép Sándor bemutatta dr. Für Lajos Sorskérdések a Kárpát-medencében című könyvét, amelyben szerző a népvándorlástól napjainkig követte figyelemmel a magyarság demográfiai mutatóit. Für Lajos a népességfogyás aggasztó tendenciáiról beszélt, amelyet egy jól átgondolt, össznemzeti programmal lehetne megállítani. Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológia rektora Családvédelem a református tanítás szerint, dr. Egyed Ákos akadémikus Társadalmi mentalitás és népesedés és dr. Csetri Elek akadémikus Demográfia és politikum című előadása után kerekasztal-beszélgetés következett. A hosszú távú ökumenikus missziói program célkitűzései között szerepel a kárpát-medencei magyarság általános gazdasági helyzetének javítása, új munkahelyek teremtése, a házasság intézményének megerősítése és a családvédelem szavatolása. Az egyházkerület által elindított programba szeretnék bevonni a Magyar Reformátusok Világszövetségét, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát, lehetőség szerint a Magyarok Világszövetségét és a magyarlakta vidékekről elszármazottakat is. Tőkés László püspöke gyógyírként a krisztusi feltámadás üzenetét tolmácsolta a gyülekezetnek. /Makkay József: Fogyásunk csak nemzeti összefogással állítható meg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ A rendszerváltás óta eltelt tizennégy esztendő mérhetetlen nyomora, a jogbiztonság hiánya, a romániai magyar nemzeti közösség háttérbe szorítása, a külföldi munkavállalás, a kitelepedés, a főleg anyaországi hatásokat átvevő erdélyi hazai magyar fiatalság körében a házasság népszerűségének a csökkenése mind oda vezettek, hogy a legtöbb, magyarok is lakta településen az elhalálozások száma messze meghaladja a születésekét. Van kivétel is, például a szilágysági Désháza, ahol sokgyerekes család vállalása ma is elismerést vált ki a helybéliekből. Az egyházkerület által elindított nemzeti missziói program célja, hogy a magyar egyházak közös összefogással kivegyék részüket a nemzet aggasztó méretű fogyatkozásának és sokrétű sorvadásának a megállítására irányuló erőfeszítésekből. A résztvevők hangsúlyozták: a missziói program gyakorlati megvalósításához az anyaország mindenkori kormányának elkötelezett támogatására van szükség. /Orosz Antal: Fogyásunkban keresztényi összefogás menthet meg. Szilágysági értekezlet a magyarság demográfiai mélypontjáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 27./

Ápr. 25-én Sepsiszentgyörgy a Szent György-napok alkalmával átadták át az idei három Pro Urbe-díjat, valamint egy díszpolgári címet.  Vidor Alice nyugalmazott szerkesztő, műfordító a Talita Kumi gyermekvédő társaság mindenese, a Kincs nevű, gyermekeiket egyedül nevelő asszonyoknak menedéket nyújtó otthon megalapítója, Sztolyka Gábor, a Textil futballcsapat egykori játékosa kapott Pro Urbe-díjat és dr. István Tibort több mint hatvanéves orvosi tevékenységéért.   Sepsiszentgyörgy díszpolgára címet adományozta az önkormányzat a Budapesten élő, de háromszéki származású, életének 85. évét taposó dr. Kicsi Sándornak, a Magyar Tudományos Akadémia Lexikonszerkesztősége egykori igazgatójának. /(s): Átadták a Pro Urbe-díjakat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./ Kicsi Sándor /sz. Dálnok, 1919. márc. 4./ a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végzett 1938-ban. 1945-47 között a Székely Mikó Kollégium tanára volt, majd Magyarországra távozott. 1958–80 között a Magyar Tudományos Akadémia Lexikonszerkesztőségének igazgatójaként irányította a magyar enciklopédikus sorozatok megjelentetését (Magyar irodalmi lexikon, Atomfizikai lexikon, Magyar életrajzi lexikon, Magyar néprajzi lexikon stb.).  Az 1980-as években közreműködött a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 1929. évi emlékkönyvének újra megjelentetésében, egyben megírta a múzeum történetét. Ugyanabban az évtizedben készült el Erdély leírásával, amely a szintén háromszéki származású Szacsvay Imre fotóival az Erdélyi Utakon című monumentális három kötetben jelent meg.  /Kónya Ádám: : Dr. Kicsi Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor kiemelkedő sikernek nevezte, hogy Háromszéken az állóurnás előválasztásokon közel ezren vettek részt, és megyei tanácstagokat kijelölő küldöttgyűléseken a részvétel megközelítette a 90%-ot. Puskás Bálint a Kereszténydemokrata Mozgalom megyei vezetőjelként kitért a sepsiszentgyörgyi előválasztásokra. /(Flóra Gábor): A Kereszténydemokrata Mozgalom támogatja Albert Álmos polgármesterré választását. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

Felemás módon tükrözték az ápr. 26-i romániai napilapok a román–magyar megbékélési park megnyitását, a Szabadság-emlékmű újbóli köztérre állítását Aradon. A bukaresti román lapok egy része elhallgatta, vagy inkább negatív tálalásban foglalkozott az eseménnyel. A legjelentősebbnek tartott román politikai napilap, az Adevarul például csak egy eldugott hírügynökségi jelentést közölt az aradi eseményről. Viszont kiemelte, hogy "a megbékélési park felavatásán részt vett meghívottakat lehurrogták". A Ziua című napilap rövid tudósításában idézőjelbe tette az Aradon megnyitott park nevében a megbékélés szót, a Szabadság-emlékművet pedig "a szégyen szobrának" nevezve megismételte a 13 aradi vértanúval kapcsolatos román történelmi hazugságokat. A Romania Libera, a Cronica Romana, a Libertatea, a National és más román lapok teljesen elhallgatták a Szabadság-emlékmű felavatását. /Felemás a Szabadság-emlékmű újbóli felállításának sajtóvisszhangja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./