Nyílt levéllel fordult Pécsi Ferenc, a Magyar Polgári Szövetség Szatmár megyei elnöke, egyben Szatmárnémeti polgármesterjelöltje a Szatmári Friss Újságban Ilyés Gyulához, az RMDSZ megyei elnökéhez és polgármester-jelöltjéhez, melyben nyilvános vitára hívta és javasolta, hogy május 2-ig állóurnás előválasztáson vegyen részt vele. Ilyés Gyula válaszolt: az előválasztást nem fogadhatja el, egyrészt azért, mert az RMDSZ-ben ez már megtörtént. Másrészt nem engedhető meg, hogy külső nyomásra megváltoztassák azt, amit tagság demokratikusan megszavazott. /(Sike Lajos): „Külső nyomásra sem változtatunk azon, amit a tagság elfogadott!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

A nagyváradi görög keleti apácáknak adományozta a kormány a nagyszalontai helyőrségi laktanyákat, miután 2002-ben felszámolták a hajdúvárosi katonai egységet. Nagyszalonta önkormányzata két esztendeje kérte a tucatnyi épületből álló ingatlanegyüttest, hogy a nagyszalontai csendőrséget, a rendőrséget és a határőrséget közös székhelyre költöztethessék, továbbá a szomszédos mezőgazdasági szakközépiskola számára terveztek bentlakást és egy gazdaképző központot a kaszárnyaépületekben. Székely Ervin parlamenti képviselő tájékoztatott, hogy a kormányhatározat korrekciója megtörtént és az önkormányzat megkapta a helyőrségi laktanyákat a felsorolt belügyi alakulatok számára. Várhatóan a középiskolai bentlakás számára is marad hely az ingatlanegyüttesben. /(Balla Tünde): Félreértésekből született a szalontai kaszárnyaügy.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Pillich László kolozsvári városi tanácsost, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány elnökét aggasztja, hogy rivalizálás tárgyává vált az autonómia kérdése a különböző romániai magyar politikai erővonalak között. Úgy vélte, legaggasztóbb az, hogy a romániai magyarok autonómiájának megteremtését vállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői szem elől tévesztik, hogy a nemzeti tanács létrehozása része annak az építkezési folyamatnak, amely az elmúlt 15 esztendőben zajlott. /(borbély): Pillich László: Rivalizálás tárgya lett az autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Ápr. 18-án, vasárnap Maros megye 12 községében több mint tizenötezer választópolgár ment el szavazni az előválasztáson, ez jelzi, hogy nem gyengül az RMDSZ iránti érdeklődés, jelentette ki dr. Kelemen Atilla megyei elnök, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje. /Mózes Edith: Dorin Florea pánikol. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./

Ápr. 18-án emléktáblát szenteltek fel Túrterebesen, Reizer Pál, volt megyés püspök /Túrterebes, 1943. jan. 6. – Szatmárnémeti, 2002. ápr. 18./ szülőházán, a főpásztor halálának második évfordulóján. Az emlékmisén az utód, Schönberger Jenő, a szatmári római katolikus egyházmegye püspöke, illetve Kirner Ferenc, volt túrterebesi és Hársfalvi Ottó, a település jelenlegi plébánosa szolgált. A volt főpásztor emlékét tavaly óta a templomban őrzi emléktábla, mostantól pedig a szülőháza is. A család emlékszobát rendezett be a szülőházban, amelyben Reizer Pál személyes tárgyai, bútorai könyvei, fényképei, összegyűjtött, kéziratban lévő prédikációi tekinthetők meg. /Fodor István: Túrterebes: Reizer Pál–emléktábla. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./

Megnyílt Kalló László egyéni tárlata Székelyudvarhelyen, a városháza esketőtermében. /Kalló László egyéni tárlata. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./

Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban ápr. 18-án megnyílt a Paletta 5 alkotócsoport ötödik tárlata. A csoport festőművészei – Kalló László, Kóbori László, Moldován Gyula, Nagy Péter és ifj. Sztojka Ferenc – 64 munkával jelentkeztek. A kiállítást Kolumbán Imola nyitotta meg. /F. B. Z .: A Paletta 5 alkotócsoport tavaszi tárlata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 20./

Nemrégiben jelent meg a csíkszeredai Oláh Sándor Falusi látleletek /Pro Print Kiadó, Csíkszereda, 2004/ című kötete. A könyvben az elmúlt bő évtized falusi társadalmi változási folyamatáról van szó, tájékoztatott a szerző a vele készült beszélgetésben. A székely falusi társadalom problémái alig jelennek meg a nyilvánosság fórumain. A falu ma rivalizációs feszültségek, státusharcok, érdekkonfliktusok színtere is. A helyi életközösségekben meggyengült a társadalom korábban ellenőrző, magatartásirányító szerepe. Kevés a felemelkedő, gazdaságilag megerősödő család, sok a stagnáló, és szaporodik a lesüllyedők száma. Megrendült a falusi létezés kulturális, társadalmi biztonsága. A romániai magyar politikai elit nem ismeri a falu súlyos problémáit. /Sarány István: Reális önképre van szükségünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./

Magánkiadásban jelent meg a Marosvásárhelyen élő Tisza Kálmán István könyve: A Tisza család krónikája. A Tiszák két miniszterelnököt adtak Magyarországnak, Tisza Kálmánt (1830-1902) és Tisza Istvánt (1861-1918); mindketten meghatározó személyiségei voltak az 1867-1918 közötti korszaknak. /Gábor Attila: Krónika egy történelmi családról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./

Darvay Nagy Adrienne színháztörténész-szakíró „Állandóan változékonyan” című könyve sok vitára adott alkalmat. Sokan hiányosnak, mások felületesnek minősítették. Erről kérdezte Fall Ilona a szerzőt. Örült annak, hogy a 175 éves temesvári színészetről szóló könyve bemutatóját a színház ötvenedik születésnapjának előestéjén tartották meg. Sokan hiába keresték nevüket a könyvben, de Darvay Nagy Adrienne nem a jelenlegi Csiky Gergely Színház elmúlt ötven évét kívánta feldolgozni. A szerző azt a sajátos jelenséget vizsgálta: hogyan lehet majd két évszázadon keresztül hivatásos magyar színházat fenntartani olyan vidéken, ahol a magyarság mindenkor szórványban élt. Többen nehezményezték, hogy a 175 éves színjátszásról szóló könyvben aránytalanul nagy helyet foglalnak el az elmúlt tíz év történései. Darvay megindokolta: a fiatal Demeter András személyisége, lendülete kellett ahhoz, hogy a temesvári színház sikeres, ma már nemzetközileg elismert legyen. /Fall Ilona: “Senkit se szerettem volna megbántani” – Beszélgetés Darvay Nagy Adrienne színháztörténész-szakíróval. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 20./

Megjelent Ráduly János Siratóim lesznek az égi madarak. Székely népballadák. /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó Székelyudvarhely, 2004/ című, saját gyűjtését tartalmazó munkája. Eljött az "összesítő válogatások" ideje is – mondja a szerző az előszóban. – Meg kell említeni két címet: Ószékely népballadák (1998); Csángómagyar népballadák (2002). Mindkettő Faragó József gondozásában jelent meg. A két könyv Székelyföld, illetve a csángók balladaköltészetének teljességéről nyújt átfogó képet. Ráduly János balladakönyve is szövegközpontú, mint a két Faragó-kiadvány, célja hírt adni a Kis-Küküllő felső folyása vidékének balladavilágáról. Ráduly János 1962 óta Kibéden él. Eddig megjelent huszonhét önálló kötetéből tizenhét kibédi népköltészeti anyagot tartalmaz. Legújabb kötete elsősorban a magyar balladakincs legrégebbi rétegének, az úgynevezett klasszikus balladáknak a népszerűsítését szolgálja. /b. d.: Siratóim lesznek az égi madarak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./

Erdővidék településéről, Nagyajtáról szól a Falufüzetek-sorozat 15. kiadványa. A 935 lakost számláló falu többségében magyar, ennek fele unitárius, őket számban követik a reformátusok, majd a római katolikusok. Nagyajtán működik a Kriza János Művelődési Otthon, az iskola is a Vadrózsák írójának nevét viseli. A Falufüzetek-sorozat szerkesztője Veres Péter. /(barabás): A Falufüzetek újabb kiadványa. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 20./

Ápr. 8-án ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A szaktestület elbírálta a pályázati felhívásra beérkezett 698 pályázatot. A nyertes 357 pályázat listáját a Romániai Magyar Tájékoztató közölte. /Romániai Magyar Tájékoztató, ápr. 20., 2698. sz./

Ápr. 20-án a képviselőházban elfogadták az 1940. szept. 6. – 1945. márc. 6. között etnikailag üldözött személyek egyes jogairól szóló 1999. évi 105. számú kormányrendeletet módosító törvénytervezet, Kerekes Károly képviselő javaslata alapján. A jogszabály módosításai szerint a kedvezményezettek köre kiegészül a kilakoltatott személyekkel, valamint a kisebbségek ellen irányuló erőszak áldozataival; a törvény hatálya alá eső személyek kéréseit elbíráló bizottság döntését a kisebbségi szervezetek véleményezése feltételezi, végül a jogok megállapítása nincs határidővel korlátozva. /Kiegészül az etnikai üldözöttek jogairól rendelkező törvény. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kijelentette, hogy az SZNT-nek nincs miről beszélnie Markó Béla RMDSZ-elnökkel, aki nemrég közölte, hogy Párbeszéd a jövőért címmel megbeszélés-sorozatot kezdeményez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) és az SZNT-vel. Az SZNT bejelentette: két újabb autonómiatervezetet készítenek. Ferencz Csaba elmondta: Csapó József SZNT-elnök április 8-án levelet küldött Markónak, amelyben kifejtette, hogy a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet képviselőházi beterjesztése kapcsán néhány RMDSZ-honatya súlyos vádakkal illette az SZNT-t. Kijelentette: nincs értelme a konzultációknak, mivel az SZNT már tárgyalt az RMDSZ összes végrehajtó szervével és a szövetség parlamenti frakcióival, és válaszokat is kapott. /Az SZNT elutasítja Markó párbeszédre vonatkozó javaslatát. Két újabb autonómiatervezetet készítenek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez írt nyílt levelében emlékeztetett: az RMDSZ parlamenti csoportja febr. 25-én, a Székely Nemzeti Tanács által jóváhagyott autonómiastatútum képviselőházába való benyújtásakor közzétett nyilatkozatában súlyos vádakat fogalmazott meg, amelyek szerint az SZNT visszaél a közösségünk bizalmával, lejáratja az autonómia gondolatát. Az RMDSZ vezetői közül többen támadták az SZNT-t és autonómiatörekvését. Markó Béla »párbeszédet kezdeményez a jövőért«. Az SZNT az RMDSZ parlamenti frakcióit korábban megkereste és kérte támogatását Székelyföld autonómiatörekvéseinek támogatására. /Csapó József levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Lehet csodálkozni azon, hogy az összmagyar érdekképviselet ügyét zászlajára tűző RMDSZ miért nem lát legalább ugyanolyan tárgyalópartnert a Magyar Polgári Szövetségben, mint a román Szociáldemokrata Pártban. Azonban az is furcsa, hogy Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke visszautasította Markó Béla meghívását. /Lukács János: Párhuzamos párbeszéd. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete tiltakozott Virág Zsolt az RMDSZ területi kampányvezetőjének a helyi televízióban tett kijelentése ellen, miszerint a Polgári Szövetség helyi szervezete külföldről kapott pénzt a helyhatósági választások kampányára. Virág kijelentését a Romániai Magyar Szó márc. 12-i számára alapozta, amelyben Gál Éva Emese azt írta: „a szövetség a közelmúltban 24 millió lejnyi támogatást kapott egy Gyergyóból elszármazott külföldi állampolgártól, az összeg egy részéből a szervezet egy alapelveit népszerűsítő szórólapot készített, amelynek terjesztését a napokban kezdi el.” Árus Zsolt elmondta: telefonon és írásban is kérték a napilapot a helyesbítésre – ám ez mindeddig nem történt meg. /Gergely Edit: Virág nem kér bocsánatot. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

Sógor Csaba szenátor politikai nyilatkozatában Adrian Paunescu kormánypárti szenátor nyilatkozatára reagált. Paunescu egy korábbi felszólalásában, magyarellenes kirohanásában etnikai színezetet adott a csíkszeredai közállapotoknak, hangsúlyozva, hogy román-ellenes tevékenység folyik a megyeszékhelyen, akárcsak Hargita megyében. Csíkszeredában a bántalmazott polgárok nem merik jelezni az illetékes hatóságoknak a történteket, mert sokakban él még a letűnt korok félelme, „főként, ha a régi rendszer kiszolgálói még mindig köztünk vannak, lehet, hogy a rendőrségen, az ügyészségen vagy éppen a szenátusban”. /Sógor Csaba politikai nyilatkozata. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

Aradon ápr. 20-án helyére került a Szabadság-szoborcsoport valamennyi alakja, sőt néhány vértanú tábornok képmása is. /K. ZS.: Helyére került minden szobor. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

Az Európai Parlament Információs Hivatala adta ki az Európa ma és holnap című nagy alakú, igényes kivitelű brosúrát – olvasható a www.dominium.hu elektronikus portál március 20-i kiadásában Kenéz Endre Zoltán A hazaárulás minősített esete című jegyzete. Az Európa ma és holnap Magyarországra vonatkozó részének szerzője a magyarság ellensége lehet.  A füzet több nyelven 28 mai és jövendő EU-tagország bemutatkozását tartalmazza. Az egyes országok maguk állították össze a szöveg- és képanyagot, az előszóban a kiadó a szövegek tartalmáért nem is vállal felelősséget.  A bemutatkozásnál a többség reális történelmi és kulturális tényanyaggal szolgál. Néhány, az Európai Unióba igyekvő ország nemzeti legendáit is a képbe illeszti. Magyarország 1990-ig terjedő 14 megemlítendő történelmi eseményt idézett, a románok ugyanerre az időszakra 34-et. Magyarország ismertetésében a szerző 1000 előtt nem talál semmi említésre méltót. Nem volt honfoglalás, 1000 előtt nem volt magyar történelem, sőt a Kárpát-medencében sem történt semmi 896 és 1000 között, az Árpád-házi uralkodók nem léteztek, 1000-ben jött Szent István és megalapította a keresztény államot.  Ezzel szemben a szlovákok és a románok ősi európai kultúrnemzetként mutatkoznak be.  Szlovákia az egzakt módon soha nem azonosított Nagy-Morva Birodalommal kezdett, majd Bratislava első nyomaként említette Árpád csatájának (szintén nem azonosított) helyszínét.   Románia továbbment: Kr. e. VI. sz.: a románok őseinek, a dákoknak első említése Homérosz és a nagy antik mesélők által. Kr. e. I. sz.: a rómaiak elfoglalják Dacia területét. A romanizálási folyamat kezdete. A románok tudomást sem vesznek arról, hogy Constantin Daicoviciu, a dákoromán folytonosság elméletének atyja 1973-ban, halála előtt maga ismerte el kutatásai hazug voltát.    A magyar történelemre visszatérve: nem volt korszakalkotó politika- és jogtörténeti dokumentum az Aranybulla, nem volt tatárjárás, nem volt Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Margit, Szent Kinga, Szent Erzsébet. Nem említik 1456-ot, holott az egész világban harangoznak a nándorfehérvári diadallal végződő keresztes hadjárat emlékére. Mátyás humanista birodalma említésre sem méltó.  Hol marad a sok évszázados, a magyarságot őrlő keresztyénség-pajzsa küzdelem?   Mohácsot a szlovákok említik csak a saját történelmi eseménysorukban. Nem jelenik meg továbbá a vallásszabadságot világelsőként deklaráló tordai országgyűlés sem (1568). Nem szerepel az összefoglalóban a török kiűzetése (1686, Buda, 1697, Zenta), Thököly, II. Rákóczi Ferenc sem, hiányzik a magyar reformkor, az 1848/49-es szabadságharcról sincs egy árva szó sem. A románok viszont saját forradalmukként szerepeltették. /Sylvester Lajos: A hazaárulás minősített esete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Eddig soha nem tapasztalt történt Kolozsváron a városi tanácsban: az RMDSZ-es önkormányzati képviselők pénzt szavaztak meg a Vatra Romaneasca Szövetségnek és az Avram Iancu Egyesületnek, a román tanácsosok pedig hozzájárultak a magyar iskolák és civil szervezetek számottevő támogatásához. Ilyen ára volt annak, hogy a magyarok is kapjanak a helyi költségvetésből. A legtöbb pénzt az iskolák kapták, köztük a magyar tannyelvű középiskolák, valamint olyan oktatási intézmények, ahol magyar osztályok is működnek. Közpénzhez jutott a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (280 millió lej), a Pro Iuventute Kulturális Egyesület (131 millió), a Homo Ludens Kulturális Egyesület (250 millió), 65,3 milliót kapott a Bogáncs-Zurboló Egyesület, de a Magyar Mozgássérültek Egyesülete (havi 50 millió lej), az Unitárius Nők Egyesülete (48, 6 millió), valamint az Agnus Media Alapítvány is (145 millió). /K. O.: Történelmi napok a kolozsvári városi tanácsban. Százmilliók magyar iskoláknak és szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Konfliktust szült a csángó közösségben a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének a legutóbbi tisztújító közgyűlése. Egy hét múlva az elnökség hat pusztinai tagja (köztük Bartha András volt elnök, Bilibók Jenő volt megbízott elnök és Nyisztor Tinka egyházügyekkel megbízott elnökségi tag) írt alá egy nyilatkozatot, melyben kijelentették, hogy nem ismerik el a közgyűlés határozatait, és újabb közgyűlés összehívását kezdeményezik. Nyisztor Tinka foglalta össze a kifogásokat: „úgy kellett módosítani az alapszabályt, hogy Hegyeli Attilának is hely jusson a vezetőségben”. Hegyelit egyébként az oktatásért felelős elnökségi taggá választották. A kifogások között az is szerepelt, hogy a pusztinaiak gyér jelenléte miatt túlzottan Klézse-centrikus lett a szövetség, melynek amúgy Pusztina lenne a legerősebb bástyája. /Gazda Árpád: Csángók egymás ellen. Vitatják a csángószövetség közgyűlési határozatait. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

Székelyudvarhely polgármesteri hivatala 13 alkotásból álló szoborcsoport, Székely Panteon felállítását tervezi a Nyugdíjasok parkjában. Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Wesselényi Miklós, Bem József, Nyírő József, Kós Károly, II. Rákóczi Ferenc, Bethlen István, Bethlen Gábor, Fráter György, valamint Csaba királyfi szobra – fog helyet kapni Udvarhely Székely Panteonjában. A tizenharmadik a vándor, bujdosó székelynek a szobra lesz. A szoboregyüttes – melynek avatóünnepségére az előrejelzések szerint májusban kerül sor – több alkotó már elkészült munkájából áll. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Szoboregyüttes a városközpontban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

Székelyhídon életveszélyessé vált a Stubenberg kastély, mely a Petőfi Sándor Gimnázium felső tagozatos osztályainak ad otthont. A 2003-as PSD-RMDSZ megállapodás értelmében a felek vállalták, hogy előteremtik egy új iskolaépület és a kollégium építéséhez szükséges pénzt. Ez nem történt meg. Lakatos Péter területi RMDSZ-elnök szerint az iskolaépületre már megvan az anyagi fedezet. Hegyesi Viktor iskolaigazgató nem derűlátó. /Pengő Zoltán: Nincs új iskola... = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

A Szatmári Római Katolikus Püspökség a katolikus oktatás támogatása érdekében létrehozta a PAX Alapítványt. Az alapítvány célja a katolikus oktatás és nevelés anyagi alapjainak megteremtése, iskolai felújítások és építkezések pénzügyi fedezetének biztosítása. Az alapítvány elsősorban a cégek támogatását várja, mivel az új adózási törvény értelmében a szponzorizálásra szánt összeget leírhatják adójukból. /Alapítvány a katolikus oktatás anyagi alapjainak megteremtésére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 21./

Nemrég emlékeztek meg Szamosújváron a valamikori 386. számú Czetz János cserkészcsapat megszüntetésének 60., az újonnan megalakult 51. számú Czetz János cserkészcsapat 10. és a csapatnévadó, az örmény származású 48-as honvédtábornok, Czetz János halálának 100. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a helyi örmény katolikus temetőben emlékhelyet avattak. Az emlékmű központi részét egy kopjafa kompozíció alkotja, amely a helyi 51. számú Czetz János Cserkészcsapat tagjának, Takács Lászlónak a munkája. A második rész négy téglalap alakú gránitlapra erősített, Czetz János, lord Robert Baden Powel, Gabányi János és Szalontai Mihály P. Barnabás O. F. M. arcképét és rövid méltatását tartalmazó bronz dombormű, alkotójuk Suba László tordai képzőművész. /Erkedi Csaba: Emlékhely-avatóünnepség Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Ápr. 19-én Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör ülésének vendége Tüzes Bálint költő volt Nagyváradról, a 2001-ben Életfaárnyék címmel megjelent verseskötet szerzője. Tüzes Bálint 50 éves korára válogatta kötetbe az addigi évtizedek terméséből a legjellemzőbb 33 versét. A kötethez CD-lemez is tartozik, amelyen a költő maga mondja el verseit. /Tüzes Bálint az Irodalmi Körön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Aradon ápr. 24-én rendezik meg a X. Aradi Székely Találkozót. Fall Ilona és Márton Gyöngyi színművészek, valamint a simonyifalvi Leveles népi táncegyüttes szólistái lépnek fel. /(s): X. Aradi Székely Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete ápr. 20-án a Jelen Házban Balassi Bálint-estet szervezett a “Tisztelt múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz” közösségépítő program részeként. Dinnyés József magyarországi daltulajdonos után Ujj János aradi történelemtanár a törökkor 150 évét foglalta össze. Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke a költő életéről beszélt. /(nagyálmos): Balassi-est a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./