Ápr. 17-én rangsorolták az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati képviselőjelöltjeit. A rangsort a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsából (MKT) és a Megyei Önkormányzati Tanácsból (MÖT) álló testület volt hivatott megállapítani. A jelöltek rangsora a következő: 1. Pethő Zsigmond, 2. Dániel Márton (Mezőség), 3. Kerekes Sándor, 4. Lakatos András (Kalotaszeg), 5. Pálfi Mózes Zoltán, 6. Székely István (Aranyos-mente), 7. Mátis Jenő, 8. Váncsa Pál Áron, 9. Pászkány Árpád, 10. Bitay Levente, 11. Major Melinda, 12. Takács Gyula, 13. Barazsuly Emil és 14. Farkas Zoltán. Az eddigi megyei tanácsosok közül Böjthe Dániel, Buchwald Péter és dr. Molnár B. Géza nem indult újabb mandátumért. /Papp Annamária: Rangsorolták az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosjelöltjeit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Ápr. 16-án a Bernády Házban titkos szavazással véglegesítették az RMDSZ-jelöltek listáját Marosvásárhely Városi Tanácsába. A szavazás eredménye: 1. Benedek István, 2. Csegzi Sándor, 3. Törzsök Sándor, 4. Dávid Csaba, 5. Dáné Károly, 6. Kirsch Attila, 7. Bárczi Győző, 8. Bálint István, 9. Nemes Pál, 10. Molnár Gábor, 11. Mózes Levente, 12. Fekete Attila, 13. Kolozsváry Zoltán. Dr. Kelemen Atilla megyei elnök, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje kijelentette, lehet magyar polgármestere Marosvásárhelynek. Kelemen Atilla közölte, nem tárgyal a Polgári Szövetséggel. Mi az a Polgári Szövetség? – kérdezte. Hozzátette: „amikor például a Vártemplomban kétes eredetű politikusok megvádolnak, azt tartom a legméltóbbnak, ha nem válaszolok, hanem megyek a magam útján és teszem a dolgom”. /Mózes Edith: Rangsoroló közgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

A Bihar megyei RMDSZ ápr. 17-i választmányi ülésén látható volt a helyi választási plakát: Itthon, jobban, együtt. Több mint négyórás maratoni ülésen rangsorolták a 19 jelöltet, elhangzott Lakatos Péter területi RMDSZ-elnök és Kiss Sándor választmányi elnök beszámolója. Lakatos Péter hangsúlyozta a megyei szervezet erősödését. A választmány rangsorolása alapján összeállt sorrend: Kiss Sándor, Fodor József, Szabó Ödön, Dérer Ferenc, Miklós János, Sárközi Sándor, Sóki Béla, Kiss Imre, Borzási Gyula, Pető Csilla került az első tíz, bejutó helyre, majd következett Hasas János, Gavrucza Tibor, Kállay László, Szoboszlai Gáspár, Rákóczi Lajos, Rajna-Koppány Zoltán, Nyakó József, Kajántó Pál és Létai Zoltán. /(Balla Tünde): Itthon, jobban, együtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Ápr. 17-én Temesváron a jelöltállító küldöttgyűléssel Temes megyében befejeződött az RMDSZ előválasztási kampánya. A megyei tanácsosoknál a leadott titkos szavazatok alapján a sorrend: Marossy Zoltán mérnök, Szász Enikő színművésznő, dr. Bodó Barna egyetemi tanár, dr. Bárányi Ferenc orvos, Kaba Gábor, Zsombolya polgármestere, dr. Preitl István egyetemi tanár. A Temesvár városi jelöltek sorrendje: Halász Ferenc tanár (polgármesterjelölt is), Fórika Éva jogász, dr. Szabadai Zoltán egyetemi tanár, Somogyi Attila politológus. /Sipos János: Hívó szó a magyar közösséghez. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Fehér megyében az RMDSZ választmányi gyűlés legfontosabb feladata a megyei tanácsosi lista összeállítása, mondta Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban összegyűltek előtt. A megyei testületben sokszor a magyar tanácsosok képezték a mérleg nyelvét. A szavazás eredményeként Köble Csaba a megyei RMDSZ tanácsos-jelöltjeinek élén szerepel, második Tóth Csaba, harmadik Ladányi Árpád. Dr. Brendus Gyula nem indult. /N. T.: A magyarságon múlik tanácsosainak száma. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke törvényesnek tartja a Communitas pénzosztási gyakorlatát és politikai indítékú feljelentésnek tekinti a Krónikának a Communitas Alapítvány pénzügyeit vizsgáló tényfeltáró írásait. Takács Csaba az alapítvány alelnöki tisztségét is betölti. Gazda Árpád újságíró közbevetette, hogy az erdélyi magyarság három éve nem kapott részletes tájékoztatást a számára kiutalt román költségvetési támogatások sorsáról. Takács erre azt mondta, hogy a Communitas Alapítvány a közösség intézményépítését segítő programokat is működtet és a támogatási összeget nem az erdélyi magyarságra, hanem erre az alapítványra bízza a jogszabály. A Communitas fizetési listáin három RMDSZ-alelnök és számos RMDSZ-szolgálatban álló személy szerepel, jelezte az újságíró. Takács szerint ők nem ügyvezető alelnökökként, hanem a Communitas Alapítvány programvezetőiként, programkoordinátoraiként szerepelnek a fizetési listán. Milyen Communitas-feladatokat hajt végre Barabási Győző, a Markó Béla közszerepléseinek a filmezésével megbízott tévés szakember? Takács válasza: Milyen jogon próbálja a Krónika megkérdőjelezni azt, hogy tisztességes, becsületes munkáért kapnak fizetést a Communitas Alapítvány munkatársai? A tavalyi Communitas-jelentésből az derül ki, hogy az alapítvány rendelkezésére álló keret 27 százalékát osztották ki nyilvános pályázati rendszeren keresztül. Mi lett a többi 73 százalékkal? Takács válasza: A pénz felhasználásáról többször is összegszerű tájékoztatást nyújtott az alapítvány. További kérdésfeltevések: a művelődési szaktestület a tavaly 2,5 milliárd lej fölött rendelkezett, a végső kimutatásban viszont több mint 7 milliárd lej szerepel a művelődési kiadások fejezetében. A sajtó szaktestület által kiosztott 2,7 milliárd helyett a kimutatásban 5,4 milliárd lej szerepel a sajtó fejezetben. Mi ennek a magyarázata? Takács szerint vannak olyan programok, amelyek további támogatást nyernek el, amit szintén pályázatok alapján ítélnek meg. Az egyes tevékenységeknél a támogatási összegek nem szerepelnek, jegyezet meg az újságíró. Takács közölte: bárki megkérdezhető, aki támogatást kapott. A személyre szóló összegszerinti támogatásokat csak a kedvezményezett hozzájárulásával közölhető. Takács szerint a Krónika állításai rosszindulatúak és azok a Communitas Alapítvány és valamennyi munkatársa megbélyegzését, lejáratását célozzák. /Gazda Árpád: Takács: nincs kettős finanszírozás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

Több mint ötvenezer aláírást számolt össze hétvégi székelyudvarhelyi munkaülésén az MPSZ. Jelenleg csak Bukarestben nem gyűlt össze kellő számú aláírás, a gyűjtés azonban folytatódik (nemcsak Bukarestben), és az MPSZ vezetői biztosra veszik, hogy teljesül a helyhatósági választásokon való induláshoz támasztott valamennyi feltétel. /Zilahi Imre: Ötvenezer MPSZ-aláírás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

Utolsó lehetőségként bírósághoz fordult a vajdahunyadi református parókia a Szentpéter nevű hegyen lévő, egyelőre használaton kívüli temető megszentségtelenítése miatt. Többszöri felszólítás ellenére a temesvári székhelyű Rádió és Televízió Igazgatóság (DRTV) továbbra is jogtalanul használ körülbelül 100 négyzetméternyi területet a temetőből, amelyen közvetítőtorony található /Szakadék az iratok és a valóság között. Meggyalázott vajdahunyadi református temető. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Az előkészített talapzathoz szállították át az aradi Szabadság-emlékmű elemeit ápr. 18-án a helyi minorita templom udvarából, hogy egy hét múlva fel lehessen avatni a tizenhárom vértanú tábornok emlékét őrző szoborcsoportot. Horváth Levente, a Szabadságszobor Egyesület alelnöke elmondta: az átszállítást, amelyre a polgárőrség és a rendőrség felügyelete mellett került sor, nem zavarta meg semmiféle incidens. A szoborcsoportot 1925-ben távolították el a helyéről, újbóli felállítása csak az elmúlt években került napirendre az RMDSZ és a román kormánypárt (PSD) közötti megállapodás értelmében. /Ismét köztéren a Szabadság-szobor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Ápr. 17-én Aradon mondott beszédet Corneliu Vadim Tudort, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke. Kíséretében a PRM több megyéből származó képviselői, szenátorai is eljöttek. Vadim a Szabadság-szobor újrafelállítását aljasságnak és a román nemzetet megbecstelenítő tettnek titulálta. “A tizenhárom gyilkos emlékművének felállítása az SZDP–RMDSZ közötti gyalázatos protokollum következménye. Ha győzünk, száz emelődaruval romboltatom le. Ez lesz a legrövidebb életű szobor az ország történelmében; felőlem átvihetik Magyarországra, a Marosba is dobhatják, be is olvaszthatják” – mondta. Beszédének szüneteiben hívei “Le a magyarok szobrával! Téged akarunk elnöknek, Vadim!” mondatokat kiabáltak. Mintegy 1200-1300-an gyűltek össze. /(Sólya): Vadim száz daruval rombolná le a szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke közleményében az alapítvány kuratóriuma nevében visszautasította Márton Zoltánnak, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége irodavezetőjének, a Krónika lapban tett kijelentéseit. A most folyamatban lévő pályázati ciklusban több mint 80 ezer kérés érkezett be az Iskola Alapítványhoz és a jogosultak köre az előző ciklushoz képest több mint kétszeresére növekedett. Amennyiben egy esztendő kifizetése nem történt meg, azt nem az Iskola Alapítványnál, hanem a 2002 tavaszán leköszönt magyar kormánynál kell keresni, amely az Illyés Közalapítványon keresztül, az utolsó pillanatban más célokra irányított át összegeket. /Kelemen Hunor az Iskola Alapítvány elnöke: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Kása Zoltán rektor-helyettes négy évvel ezelőtt rendkívül nehéz helyzetben vette át a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) prorektori tisztségét. Azóta kidolgozták az egyetem új chartáját. Annyit sikerült 2000-ben a chartába bevinni, hogy a jelenlegi charta nem tiltja az önálló magyar karok létrehozását. Ebben a fogalmazásban benne van, hogy egy karon belül lehet több vonal, vagyis több tagozat. Kása mindig is azt képviselte, hogy szükség van önálló struktúrára, karra. A magyar karra nincs politikai akarat, ezt mutatja az utóbbi négy év. A kormánypárt és az RMDSZ közötti első protokollumban szerepelt egy kitétel: a magyar nyelvű felsőfokú oktatás fejlesztése Kolozsváron. Nem történt semmi lényeges. Marga nyilatkozataival ellentétben az egyetem sajtóirodája nacionalista szöveget adott ki többször, nyilván nem Marga tudtán kívül. /Csomafáy Ferenc: Tervezni csak önálló struktúrában lehet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

A magyarul megszólaló tudomány címmel tartottak szakmai konferenciát ápr. 17-én, Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiája megjelenésének 350. évfordulója alkalmából Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházának tanácstermében. Szervezők: az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Bolyai Társaság és a BBTE Magyar Nyelvészeti Tanszéke. Péntek János professzor Magyar nyelvű tudományosság – kezdet és vég? című előadásában érzékeltette a magyar nyelv tudományban, tudományos szakirodalomban való használatának fontosságát. Az érdeklődők meghallgathatták Juhász Dezső, Szabó T. Attila, Kabán Annamária, Fazakas Emese, Wanek Ferenc, Gráfik Imre, Gál László, Dede Éva, Kovács György, Szabó Zoltán, Murvai Olga, Muzsnay Csaba, Révay Valéria, Gábor Csilla, Tóth Zsombor, Molnár Szabolcs, Tamás Csilla, T. Szabó Levente, Luffy Katalin és Máthé Dénes előadását. /Oláh Levente: Magyarul megszólaló tudomány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Ápr. 17-én Kolozsváron a Szentháromság templomban az 1915-ben, az oszmán birodalomban lemészárolt örményekért tartottak szentmisét. 1915. áprilisában a török birodalom örmények lakta vidékein mészárlások kezdődtek. Isztambulban 600 örmény értelmiségit, írót, gondolkodót deportáltak és öltek meg, majd a város utcáin még újabb 5000 fő esett áldozatul. Összesen kb. másfél millión haltak meg, nagyrészt férfiak. /O. L.: Megemlékezés az 1915-ös örményirtásról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Ápr. 17-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben kettős rendezvényt szervezett a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ). Előbb évi közgyűlését tartotta meg, amelyen jóváhagyták Farkas Mária elnöki beszámolóját, valamint a 2004-es költségvetési tervet, majd a tisztújítás nyomán a régi-új elnökség már a jövőbeli tennivalókról beszélhetett. A közgyűlést követte a kis- és középvállalkozóknak megtartott fórum. Kónya László, a kolozsvári magyar főkonzulátus gazdasági attaséja az anyaország május elsejei EU-s csatlakozása után várható román–magyar és magyar–magyar gazdasági kapcsolatok alakulásáról beszélt. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság alelnöke, a város magyar vállalkozóinak a közügyeket támogató lehetőségeit vette számba. Lőrinczi Zoltán RPVSZ-igazgató az Új Kézfogás Közalapítvány és a Bethlen Gábor Alapítvány által kínált forráslehetőségeket vázolta. /Ö. I. B.: Kis- és középvállalkozók fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Lezajlott Kolozsváron a 34. Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos döntője. A zsűri elnöke, dr. Egyed Emese szerint nagyon nehéz volt rangsorolni a dolgozatokat. Gászpor Réka az Oktatási Minisztérium nevében bejelentette: kiadványt terveznek a tantárgyversenyről, a legjobb dolgozatok alapján. Az RMDSZ ügyvezető elnökségének különdíjait Kötő József adta át a szórványvidékről érkezett tanulóknak. /Józsa László: Díjeső a tantárgyversenyen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Ápr. 17-én Felvincen a helybeli színjátszó társulat jelentkezett Szirmai Albert Mágnás Miska c. operettjével. Két éves szünet után tartottak előadást. /N. T.: Mágnás Miska. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Ápr. 17-én Marosvásárhelyen köszöntötték a hatvanesztendős Farkas Árpád költőt. A laudációt Sütő András vállalta. Elemezte Farkas Árpád líráját, amely, mint mondta, az erdélyi magyartalanítás néma rettenetének idejében teljesedett ki. Párhuzamot vont a helikoni írók nagy egyénisége, Dsida Jenő és a mai sepsiszentgyörgyi költő között, akik a nemzetféltésben ikerszellemekként, testvérlelkekként emelték fel szavukat sorstársaik érdekében. Farkas Árpád nem titkolt kiábrándultsággal beszélt, elmondta, hogy elég régóta nem ír már verseket, úgy érzi, megszűnt számára a versírás tétje. A líra ideje lejárt, a politikusoké lett a szó, ők lettek a hangadók. Farkas Árpád versei hangzottak el a Színművészeti Egyetem végzős hallgatóinak előadásában. /Nagy Miklós Kund: A vers ideje lejárt?! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

Sántha Attilát választották meg az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnökének az ápr. 17-én Kolozsváron megtartott közgyűlésen. Az E-MIL tiszteletbeli elnöki tisztségét Fodor Sándor író tölti be. A tisztújítást követően mindeddig egyedülállónak számító rendezvény következett: megválasztották az erdélyi magyar irodalom humorkirályát. A pálmát (és az E-MIL öt millió lejes fődíját) végül a közönség szavazatai alapján Molnár Vilmos vitte el, őt koronázta humorkirállyá egy igazi királynő: Takács Mária, aki alig egy héttel korábban érdemelte ki a Miss Kalotaszeg megtisztelő címét. /S. B. Á.: Tisztújítás az E-MIL-nél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Az ápr. 17-én Szamosújváron immár ötödik alkalommal megszervezett Csodaszarvas nyomában elnevezésű országos rovásírásverseny ezúttal is nagy tömeget vonzott. Több mint tíz megyéből és a magyarországi Siófokról érkeztek résztvevők. Nem maradt el az ilyenkor szokásos táncház és tábortűz sem. Elismerés illeti a szervezőket, azaz a Romániai Magyar Cserkészszövetséget és a Szamosújvári 51. számú Czetz János cserkészcsapat tagjait. /Erkedi Csaba: Országos rovásírásverseny Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

A tizedik alkalommal tartották meg a felcsíki egyházi kórustalálkozót Csíksomlyón 17 énekkar fellépésével. Befejezésül a több mint hatszáz résztvevő együttes előadásában hangzott el a Magnificat című kánon. /Székely Judit: Egyházi kórustalálkozó Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

Ápr. 16-án a dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató által vezetett Kriza János Néprajzi Társaság szervezésében Kézdivásárhelyen bemutatták a százegy évvel ezelőtt Kézdivásárhelyen született Földi István Századelő az udvartereken című posztumusz könyvét. Dr. Antal Árpád kolozsvári professzor méltatta a társaság legújabb könyvét. A bemutatón néhai Földi István családtagjai közül többen megjelentek Dombóvárról, ahol a könyv megszületett, és ahol Földi István 1944 ősze és 1967. június 28-a között élt. A könyv megjelentetésében nagy szerepe volt Antal Árpád e­gyetemi tanárnak, a kötet szer­kesztőinek, Incze László ny. múzeumigazgatónak, Szabó Judit néprajzkutatónak és Sylvester Lajos újságírónak, aki 1971-ben az akkori Megyei Tükörben 54 részben közölt részleteket a kézdivá­sárhelyi Bucs család tulajdonában levő Földi-könyv kéziratából. /Iochom István: Századelő az udvartereken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Megjelent Nyírő József: Néma küzdelem /Nyírő József Művei sorozat, 2. /Pallas–Akadémia, Csíkszereda/ című regénye. A 19. század végén játszódó cselekmény egy erdélyi magyar szórványtelepülés lakóinak hősies küzdelmét jeleníti meg a puszta túlélésért, miközben a magyar és a román bankok egyaránt becsapják őket, így válva a banki ügyletek a magyarság elnemzetlenítésének és a románság térnyerésének hatékony eszközévé. A kötet utószavát Pomogáts Béla irodalomtörténész írta. /A Pallas–Akadémia új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

Ápr. 17-én Kolozsváron, az Apáczai Csere János Baráti Társaság székhelyén bemutatták Salamon László Rettenetes Adolf /Yoyo Only Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003/ című kötetét. A könyv a szerző halálának huszadik, Hitler uralomra jutásának pedig a hetvenedik évfordulójára jelent meg. Salamon László lágerbe került, de túlélte ezt a megpróbáltatást, és utána többek között a kolozsvári Szabadság napilap elődjénél, az Igazságnál dolgozott szerkesztőként. /Ö. I. B.: Emlékezés egy sötét korszakra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

A kormány elé terjesztett belügyminisztériumi javaslathoz képest módosította a kabinet a kisebbségi szervezetek választási részvételéhez szükséges aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát. A kormányhatározat csak most jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A jogszabály az aláírásgyűjtő személyek hitelességigazoló nyilatkozatának mintapéldányába iktatott be újabb pontokat. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) olyan ívekre gyűjtött össze immár 50 ezer aláírást, amelyeken csak az aláírásgyűjtő neve és aláírása szerepel. A hitelességi nyilatkozatokat külön ívre írták az MPSZ aláírásgyűjtői. Szász Jenő MPSZ-elnök elmondta, úgy próbálnak megfelelni a kormány által támasztott újabb feltételnek, hogy az ívek hátoldalára nyomtatják a hitelességi nyilatkozatok űrlapját. Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Bizottság elnöke szerint ha az aláírási ívek most közzétett mintapéldánya különbözik a pártok bejegyzésére elfogadott aláírási ívtől, az a kisebbségi szervezetek meghurcolási szándékát jelezné. /Cs. P. T., G. Á.: Megint módosították a feltételeket. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Kovászna megyében a román többségű települések kapták a költségvetés-kiegészítést. /Farkas Réka: Egyenlőtlen központi pénzelosztás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Három évig tartó pereskedés után kedvező ítélet született a Herédi Zsolt és Füsy Katalin házaspár, valamint a városi tanács közötti perben. A kolozsvári fiatalokat Vasile Gherman, az anyakönyvi hivatal vezetője három évvel ezelőtt nem házasította össze, mert Herédi magyarul mondta ki a boldogító igent. Herédi szerint a bíróság mindent elkövetett, hogy elfektesse az ítéletet, és ne kapjon nyilvánosságot az ügy, ezért nem értesítették a károsultakat a kedvező ítéletről. A bíróság a házaspárnak 50 millió lejes kártérítést ítélt meg. A bírósági döntés már tavaly szeptemberben megszületett, azonban az érintettek tájékoztatását elmulasztotta a bíróság. Herédit kiábrándította esetük visszhangtalansága, hiszen egyetlen magyar fiatal házaspár sem követte példájukat. /Borbély Tamás: Három év után győzött a boldogító igen. Herédiéknek 50 millió lej kártérítést ítélt a bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Kelemen Attila, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltjének választási jelszava – "Marosvásárhely – A Székelyföld kapuja Európa felé" – vitát robbantott ki az RMDSZ és az MPSZ, valamint a Maros megyei Székely Tanács (SZT) képviselői között. Andrássy Árpád, a Maros Megyei SZT alelnöke szerint Kelemen populista jelszót alkalmazott. Kelemen Attila azzal vádolta az MPSZ-t, hogy a magyar lakosság félrevezetésével gyűjtötte össze a szervezet bejegyzéséhez szükséges támogató aláírásokat. "Az MPSZ képviselői félrevezették a magyar lakosságot, mivel az aláíróknak azt mondták, hogy a kettős állampolgárságot támogatják, nem a szervezet bejegyzését", mondta. Kiss István, az MPSZ Maros megyei alelnöke valótlannak nevezte Kelemen Attila állításait. /Vita Kelemen választási jelszava kapcsán. Az RMDSZ szerint az MPSZ félrevezetett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Lemondott Szatmár megyei prefektusi hivataláról Gheorghe Ciocan. Elhatározását azzal indokolta a sajtónak, hogy pártja, a kormánypárt őt jelöli a megyei önkormányzat tanácsosi listájának első helyén, a választás után őt ajánlják megyei tanácselnöknek. Helyébe Riedl Rudolf alprefektust nevezték ki megyefőnöknek. Riedl Rudolf 1996 és 2000 között már volt kormánybiztos. Mostani első ténykedése az volt, hogy kihirdette a választási körzeteket. E szerint a megyének 63 körzete van. A három új magyar község, Egri, Csomaköz és Kálmánd is körzeti központ lett. /(Sike Lajos): Ismét Riedl Rudolf a megyefőnök! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Lemondott tisztségéről Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa, és azzal egyidőben Csóka Tibor alprefektus. A prefektus lemondását azzal indokolta, hogy pártja a SZDP listáján megyei tanácsos-jelöltként indul a júniusi választáson. Csóka Tibor alprefektus pedig az RMDSZ megyei tanácsos-jelölt listán első helyen szerepel. Jelöltként pedig a választások előtt 50 nappal kötelező benyújtani a lemondását. Csóka Tibor 2000 előtt is alprefektusi tisztséget töltött be. /(Fejér László): Vezetők nélküli kormányhivatal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./