Maros megyében az RMDSZ megye tanácsosi listájának első 15 (bejutónak számító) helyén heten újak. A szavazás nyomán kialakult sorrend: 1. Benedek Imre, 2. Csegzi Sándor, 3. Lokodi Emőke, 4. Szabó Árpád, 5. Magyarósi Erzsébet, 6. Kakassy Sándor, 7. Balogh József, 8. Brassai Zsombor, 9. Pokorny László, 10. Szalkay József, 11. Bán Mózes, 12. Veres Ádám, 13. Bözödi Sándor, 14. Simon János, 15. Tatár Béla. /Ami a sorrend mögött van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Márc. 18-a óta új vezetősége van a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemnek. A továbbiakban is a román többségű szenátus (25 -12) dönti el a magyar oktatás egyéb vonatkozásainak alakulását. A rektor-helyettesi tisztségbe újraválasztott dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár szerint az egyetem műszerezettségének problémája csak részben oldódott meg. A magyar oktatók száma most sem elégséges. Megszabott beiskolázási szám alapján nyernek felvételt az idéntől a magyar hallgatók, ami valójában az utóbbi öt év nemzetiség szerinti bejutási arányához igazodik. Ez az általános orvosi karon 43, a fogászaton 47, a gyógyszerészeten pedig 54 százalékot, átlagosan pedig 47-50 százalék közötti arányt jelent. Újdonság, hogy ősztől be kell indulnia a szülésznőképző főiskolának, szintén két nyelven, mivel önálló karnak nyilvánították. Az egyetemen a kollégiumi /gyakorlati/ oktatás csak román nyelven történhet. A gyógyszerészképzés lehetőségeiről dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, a MOGYE Gyógyszerészeti Karának tudományos titkára beszélt. A kar felszámolásával járó sokkot kiheverve 1989 után munkát igényelt az oktatóktól, hogy a magyar csoport újrainduljon. A fiatal oktatók alacsony fizetése nem túl vonzó a frissen végzettek számára. A magyar oktatói kar kiegészítésében jelentkező nehézségeket csak fokozzák a szigorú törvények és rendszabályok. Vannak kiskapuk, de ezek a magyaroknak zárva maradnak. Jelenleg minden tanszéken folynak magyar előadások, de az oktatók túlterheltek, mivel két-három tantárgyat is kénytelenek tanítani. Fontos a Stúdium Alapítvány, amelynek egyik célkitűzése a fiatal magyar oktatói gárda támogatása. A Fogászati Karon a legreménytelenebb a helyzet, itt legalacsonyabb a magyar oktatók száma. Dr. Kovács Dezső tanszékvezető egyetemi tanár, a Fogorvosi Kar dékán-helyettese /aki a korábbi ciklusban is ugyanezt a funkciót töltötte be/ arról tájékoztatott, hogy egy professzor, egy adjunktus, egy tanársegéd és hat gyakornok alkotja a magyar oktatói testületet. A kilenctagú kari tanács hét román és két magyar oktatóból áll. Vannak olyan diszciplínák, mint például a fogpótlástan, ahol egy gyakornok van, s legalább nyolc év szükséges, hogy a szakvizsgák, doktorátusi vizsga letétele után eljuthasson az adjunktusi fokozatig. A konzerváló fogászaton is csak egy gyakornok képviseli a magyar oktatást. Mintha szántszándékkal tennének tönkre mindent. /Bodolai Gyöngyi: Csalódások és remények. A magyar tannyelvű orvos- és gyógyszerészképzés távlatai. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság szervezésében továbbképzést tartottak Maros, Beszterce és Szeben megyei közművelők részére. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke kitért a hasonló rendezvények rendszeressé tételének a jelentőségére. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke az erdélyi egyesületi közművelődés múltjáról és jelenéről tartott előadást. Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány igazgatója a felnőttoktatás formai és módszertani eszköztáráról értekezett. A marosvásárhelyi Agora Iroda munkatársai, Budai Sándor és Peti András az irodahálózat által működtetett tíz programcsomagról beszéltek. A résztvevők közös állásfoglalást fogalmaztak meg, hangsúlyozták a kultúra prioritásának a fenntartását. /Közművelők találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

Páskándiné Sebők Anna szerkesztő, Páskándi Géza író özvegye a Duna Televízió csapatával járja Erdélyt, volt politikai foglyokat keres föl az 1956–65-ös időszakból. A napokban meglátogatta Gyergyószárhegyen Ferencz Ervin atyát, a Szoboszlay-per volt elítéltjét, Gyergyószentmiklóson pedig Salamon László volt 56-os elítéltet, majd Csíkszereda felé vette útját. Páskándiné Sebők Anna rámutatott, nemcsak a fiatalok, de az idősek sem ismerik azt az eseménysorozatot, amely 1956 és 65 között végbement Erdélyben, a borzalmas meghurcoltatásokat és az egymást követő pereket. Több mint négy és fél éve kutatja az erdélyi 56-os eseményeket, és azt kellett tapasztalnia, hogy az embereknek az egészről fogalmuk sincs. Mostani munkájukkal tizennyolc pert dolgoznak fel, körülbelül négy és fél, ötórás film lesz, amely feldolgozza az 56 utáni temesvári pert, a Szoboszlay-féle pert, az érmihályfalvi pert, a váradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének perét, a kolozsvári képzőművészekét, a Bolyai 1-es, 2-es és 3-as pert, mert itt három per következett egymás után 56 őszétől 58 végéig, a ferencrendi szerzetesek és Csiha Kálmán perét, a teológusok perét, a Küküllő menti röpcédulásokét, a Fekete Kéz, valamint a csíkszeredai tanárok és diákok perét, azon 56-os elítéltek pereit, akik a forradalom idején Magyarországon küzdöttek, majd itt ítélték el őket és a 65-ös „államellenes ügy" perét. Ezek a perek 11–12 ezer embert érintenek, és eddig nem készült róluk komoly felmérés, s nem tudják az összes elítélt számát sem. Megkérdezhető, mit csinálnak a fiatal történészek? Most dolgozó csapatukban az operatőr Sára Balázs, a hang Alföldi Jenő, a gyártásvezető Sarudi Gábor. Az egyik fő támogató a Duna Televízió. A filmben sok lesz a dokumentum, eddig ismeretlen dokumentumok is, mint a Szoboszlay-perben kimondott halálos ítéletek, a kivégzések jegyzőkönyvei, tehát olyan dokumentumok, amelyek eddig nem jelentek meg. /Gál Éva Emese: Filmszalag örökíti meg az emlékezetnek. Meghurcoltatások, perek Erdélyben 1956–65 között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Hagyományos helyszínén, a szovátai Teleki Oktatási Központban kapott helyet az irodalmi kreativitás verseny, vagy ahogy mindenki ismeri, az IKV. Simon György magyartanár, a régi- új IKV örökös résztvevője leszögezte, hogy a mostani verseny nem IKV-döntő, hanem előre beküldött pályázati művek elbírálása volt. Színvonalas volt a hét végén megtartott verseny. Újra volt Mikó-díj. Mikó András, az egykori tragikus sorsú, örök IKV-nyertes édesanyja eljött Szovátára, és átadta az egyik legnagyobb megtiszteltetésnek számító díjat. IKV-antológiát szeretnének kiadni, az országos döntők írásaival, a kezdetektől, 1993-tól mostanáig. /Nagy Botond: IKV, ezentúl együtt!? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

Ápr. 27-én a 24. beteggondozó központot avatták fel Hargita megyében, ezúttal Felsősófalván. Az avatóünnepségen jelen volt: Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke; dr. Szász János, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója; dr. Márton András, a főegyházmegye programvezetője; Szász Tibor helybeli református lelkész és Vákár Gábor, Parajd község polgármestere. Az egész megyére kiterjedő beteggondozó szolgálat az összefogás eredménye. Mindmáig az egyetlen olyan beteg- és lelkigondozó hálózat, mely csak Hargita megye községeiben és falvaiban működik. Felekezeti hovatartozás nélkül – a Sóvidék lakóinak többsége református vallású – a katolikus főegyházmegye az ökuménia jegyében végzi hálózatépítő tevékenységét. Felsősófalván a korszerűen berendezett beteggondozó központ két munkatársa: Szász Edit főasszisztens, valamint Kacsó Borbála segédápoló vállalta a Sóvidék falvaira kiterjedő otthoni idős betegek gondozását. /Kristó Tibor: Beteggondozó központot avattak Felsősófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

A Természet Világa című magyarországi természettudományi folyóirat áprilisi számának közel egyharmadát a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot népszerűsítő szakcikkek teszik ki. Bakó Botond cikkében (A nagyenyedi Bethlen Kollégium) a kezdetektől göngyölíti fel a tanintézmény életét. Győrfi Dénes A természettudományok a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban címmel közölt tanulmányt a könyvtár kincseiről. /Fehér megye. Természet – Világ – Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Ápr. 26-án Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Kör vendége Szőcs Géza volt. A szerző az erdélyi magyar irodalom – egységes magyar irodalom kérdésére reflektálva elmondta: szerinte eleve nem létezik irodalom, hanem egyes emberek vannak, akik külön-külön alkotnak. /Farkas Imola: Irodalom/politika? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Tordára látogatott a csíksomlyói Csibész árvaház Árvácska nevű kórusa. A kórus járt már külföldön is, Magyarországon, Szlovákiában, de még Svájcban is megfordultak. Cd-lemezt is adtak már ki, ezelőtt négy évvel. Az Árvácska karácsonykor ünnepelte hatéves születésnapját. A kórusban jelenleg harminc gyerek van, ennek fele állami gondozott, fele pedig falubéli szegény gyerek. /Ladányi Emese Kinga: "Csibészek" Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Ápr. 24-én Kicsi Erdély protestáns nagyjai címmel tartottak tudományos értekezletet Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben. Az előadássorozattal Mózes András egykori teológiai professzor, egyháztörténész születésének 100. évfordulójára emlékeztek. Az előadók között voltak a Miskolci Egyetem tanárai is. /Batizán Emese Emőke: Kicsi Erdély protestáns nagyjai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Az Igazlátó Napok című rendezvénnyel kíván a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hozzájárulni az egyetemeken a tanárok és diákok közötti konfliktusok megoldásához. Sükösd Erika főszervező elmondta: útjára indították a következő négy hetet felölelő érdekvédelmi programot. /Igazlátás a KMDSZ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Elkészült az első erdélyi magyar, kimondottan csak szépirodalommal, azon belül is leginkább lírával foglalkozó internetes honlap, a Múzsa.net /www.muzsa.net /- egy lelkes, fiatal marosvásárhelyi csapat munkája. Magyarországon találunk már példát hasonló internetes megnyilvánulásokra (pl. Litera.hu). A honlapon ismert erdélyi költőkkel, írókkal lehet majd interjúkat olvasni, valamint irodalmi irányzatokról, versformákról, kezdő és kevésbé kezdő versírók közölhetik műveiket. Van könyvajánló és külön keresés funkció is tartozik a honlaphoz, amely akár szavak alapján is képes kikeresni a hiányolt verset, költőt, alkotót az archívumból. Három moderátor foglalkozik a versanyaggal: Szabó Péter költő, Fekete István és Nagy Botond végzős dramaturgok. /n. b.: Erdélyi versek világhálón. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

Azonnali hatállyal leváltották Hargita megye rendőrkapitányságának nyolc vezetőjét, miután a Csibi-ügy néven elhíresült eset kapcsán kiderült, hogy törvénybe ütköző cselekedetek elkövetését elősegítő súlyos hivatali mulasztásokat követtek el. Az "egészségügyi okokból" néhány nappal korábban nyugdíjazott megyei rendőrfőkapitány után menesztették az intézmény összes számottevő vezetőjét és felelős beosztású tisztségviselőjét. Az ügyész nem ért egyet Csibi vizsgálati fogsága idejének csökkentésével. /Menesztették a Hargita megyei rendőrség vezetőit. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

Ápr. 26-án megnyílt Kolozsváron Korent József Zoltán festészeti tárlata. A magyarországi születésű, jelenleg a Szeben megyei Vöröstorony községben élő 59 éves művész számára visszatérést jelent ez a tárlat arra a Kolozsvárra, ahol egyetemi éveit töltötte, és ahol nagyon régen nem állított már ki. Visszahúzódott, ezért is nevezik "vöröstoronyi remetének". Vöröstorony községben ő az egyetlen magyar nemzetiségű. /Szabó Csaba: Megnyílt a "vöröstoronyi remete" kiállítása. Ismét Kolozsváron Korent József Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Ápr. 27-én megállapodást írt alá Bukarestben Lamperth Mónika magyar és Ioan Rus román belügyminiszter. – Az Európai Unió biztonsága szempontjából kulcskérdés a magyar és a román rendészeti, határőrségi, bevándorlási illetve migrációs hivatalok és intézmények együttműködése – hangsúlyozta Bukarestben Lamperth Mónika, aki belügyi küldöttség élén kétnapos hivatalos látogatást tesz Romániában, s vendéglátójával, Ioan Rus belügyminiszterrel kétoldalú közúti és vasúti határforgalmi egyezményt, illetve egy végrehajtására vonatkozó kormányközi megállapodást írt alá. Egyetértettek abban, hogy növelni kell a határátkelők számát, és korszerűsíteni a már meglévőket. Lamperth Mónika ehhez hozzáfűzte, román kollégája megígérte: intézkedni fog, hogy a Létavértes–Székelyhíd határátkelő román oldalán az infrastruktúra minél hamarabb kiépüljön. /Román–magyar egyezmény. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./ A nyáron nyílhat meg a Létavértes-Székelyhíd közötti új határátkelő, s itt vezetik be először az egyidejű, közös vám- és útlevél-ellenőrzést a magyar és a román határrendészeti hatóságok – közölte Bukarestben Lamperth Mónika belügyminiszter asszony. /Lamperth Mónika Bukarestben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

Május elsejétől Magyarország az Európai Unió tagjává válik. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hangoztatta, hogy örül ennek a sikernek, amelyet Magyarország magáénak tudhat. Európai uniós tagként Magyarország az elkövetkezendőkben gazdaságilag és politikailag is többet segíthet, mint eddig. A magyar nemzet nagyobbik része bent van az Európai Unióban, a kisebbik rész van kívül, de ezzel megnövekedett az esély, hogy belátható időn belül az erdélyi magyarság is az Európai Unióban legyen és együtt legyen. Lesznek nehézségek is, Magyarországnak mostantól szigorú EU-s kritériumokat kell alkalmaznia, ami a munkavállalást meg a kapcsolattartást illeti. /Mózes Edith: Magyarország sikere a mi sikerünk is. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Az OTP Bank 47,5 millió dollárért megvásárolt egy román bankot, a RoBank teljes részvénycsomagját, a következő öt évben pedig mintegy 100 millió dollárt kíván befektetni Romániában, nyilatkozta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. Az OTP a következő öt évben száz bankfiókot nyit, hároméves tevékenység után pedig 4-5 százalékos piaci részesedést kíván megszerezni. /Az OTP Bank 47,5 millió dollárt fizetett a RoBank átvételéért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Az MPSZ vezetői bukaresti sajtótájékoztatójukon elmondták, felkéréssel fordulnak az Európa Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz és az európai emberjogi szervezetekhez, hogy kövessék figyelemmel a romániai választási folyamatot. Szilágyi Zsolt elmondta, jó ideje már formális a jelenléte az RMDSZ-ben, ugyanis a Markó Béla vezette szervezet „a Szociáldemokrata Párt (PSD) magyar tagozatává vált. Olyan oligarchikus jellegű párttá, mely nem jeleníti meg teljességében a magyar közösség akaratát” – jelentette ki a képviselő. Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa tanácsi képviselője a Rompres hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte, a Fidesz tagjai által kezdeményezett, 14 ország képviselői által aláírt strasbourgi határozattervezet tulajdonképpen a Fidesz beavatkozási kísérlete a romániai magyarság belügyeibe. „Morális szempontból az lenne helyes, ha a Fidesz és a többi magyarországi párt az erdélyi magyar közösségre bízná sorsa alakítását” – jelentette ki a szenátor. /Gazda Árpád: Ma dönt a bíróság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Máté András Levente az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kolozsvári polgármester-jelöltje, jelentette be ápr. 28-án a területi szervezet választási bizottsága. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke bejelentette, hogy a szervezet a továbbiakban is rugalmas és nyitott a tárgyalásra bármilyen párttal, amely képes a kolozsvári magyar közösség érdekeit is képviselni, kivéve a Nagy-Románia Pártot (NRP). Az RMDSZ tárgyalási feltételi között szerepel a kolozsvári főtéri gödrök betömése, a Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar nyelvű karának, valamint a felekezeti elemi és általános osztályoknak a beindítása, a magyar közösséget sértő emléktáblák levétele, a háromnyelvű helységnévtáblák kitétele Kolozsváron, valamint a helyhatósági választásokon induló jelöltek kölcsönös támogatása megyei szinten. Eddig az SZDP-n kívül senki sem kereste meg az RMDSZ-t, és nem ajánlott fel semmilyen együttműködési formát, sem Smaranda Enache, sem Sabin Gherman. /Papp Annamária: Hivatalosan is Máté András Levente a jelölt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Az aktuálpolitika fogságába esett az aradi Szabadság-szobor, jelentette ki Tőkés László püspök. A műemlék „kiszabadítására” a református püspök két elképzelést is megfogalmazott: vagy a román kormánynak kellene elállnia a diadalív felállításának ötletétől, vagy pedig a Szabadság-szobrot elköltöztethetnék oda, ahol eredetileg is állt, Arad főterére. Tőkés László kijelentette: rövidesen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácson keresztül vagy az egyházi fórumokon elő fog állni javaslataival „Nem az RMDSZ, hanem az Orbán-kormány, közelebbről pedig Dávid Ibolya szabadította ki a szobrot” – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. /Pengő Zoltán: Nem alku tárgya. Tőkés: a politika fogságában az aradi szobor. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

A Ziua bukaresti lap szó szerint újraközli Adrian Nastase kormányfő – akkor ellenzéki vezér – 1999. okt. 5-én a Dimineatában megjelent cikkét, melyben a Szabadság-szoborról akkor ilyen címen írt: A magyar irredentizmus álma: A Magyar Szabadság emlékművének újrafelállítása Aradon. A cikk szerint a magyar revizionizmus és irredentizmus szeretné visszaállítani a szoborcsoportot. Nastase ebben az írásában leszögezte: a magyarok, ha fel akarják állítani a szobrot, ám tegyék, de saját területükön és saját költségen. A Ziua megkérdezte: mikor volt őszinte Nastase, akkor, amikor az aradi szoborcsoport ellen hadakozott, vagy most, amikor európai zakót öltött? A román lap emlékeztetett: Nastase 1999. júl. 13-án Kolozsváron hangoztatta, hogy biztos értesülései vannak: az erdélyi magyarok, az RMDSZ a koszovói zavargások mintájára ősszel nagyszabású feszültségeket készülnek gerjeszteni az országban, hogy Erdély önállóságát, majd a Nagy-Magyarország visszaállítását elérjék. /Cseke Gábor: A szeg, amely kibújt a zsákból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Hargita megyében tovább tart a román lakosság elűzése, miközben a magyar értelmiségiek azon fáradoznak, hogy Csíkszereda román közigazgatását és vele együtt a karhatalom és az igazságszolgáltatás szerveit hamis vádakkal lehetetlenné tegyék. Ez volt Andrian Paunescu szenátor politikai nyilatkozatának lényege a szenátus ápr. 26-i ülésén. Csíkszeredában maffia-tevékenység vádjával őrizetbe vették Csibi István vállalkozót. Az bukaresti Adevarul beszámolókat közölt Csibi István és több alkalmazottjának tettlegességeiről, idézett tanúvallomásokat, amelyek azt állítják, hogy a rendőrség, az ügyészség több tisztségviselője tetemes anyagi ellenszolgáltatások fejében összejátszott a bűnszövetkezettel. Adrian Paunescu szerint „a magyar radikálisok offenzívája székelyföldi etnikai tisztogatást szándékozik véghezvinni". „Vajon az RMDSZ vezetősége, kollégáink az RMDSZ parlamenti csoportjából miért nem foglalnak állást a radikálisok ellen?" – kérdezte Paunescu. Ezután szót kért dr. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor. Reméli, hogy a román állam illetékes hatóságai végigviszik, amit elkezdtek, és az ország törvényeinek szellemében járnak el Hargita megyében, jelentette ki. Csodálja, hogy a feltételezett magyar bűnöző ilyen jó ügyvédet talált, mint Paunescu. /Béres Katalin: A csíkszeredai bűnszövetkezet szóvivőre talált a Szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Ápr. 28-án tartották a Báthory-napok rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóját, amelyen Tőkés Elek igazgató köszöntőbeszéde után az I–IV. osztályos diákok mutatták be Az én iskolám című verses-zenés összeállításukat. Ezt követte az iskola néptánccsoportjának műsora. Különböző kiállításokat is meg lehetett tekinteni: sportkiállítás, rajz és kézimunka- kiállítás, valamint Sebestyén Árpád kalotaszegi és széki képeiből összeállított tárlat. /Dézsi Ildikó: Ünnepel a 425 éves Báthory-líceum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Az RMDSZ vezetősége nagy türelmet tanúsít a két képviselő, Szilágyi Zsolt és Pécsi Ferenc iránt, akik nem csak az RMDSZ-nek, hanem a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) is tagjai, és eddig még nem kezdeményezte kizárásukat a parlamenti frakcióból. Abban a pillanatban viszont, amikor bejegyeztetik alakulatukat, és bejelentik, hogy MPSZ-színekben indulnak a polgármesteri választásokon (Szilágyi Nagyváradon, Pécsi pedig Szatmárnémetiben), az RMDSZ tudomásul veszi döntésüket, és megteszi a szükséges lépéseket, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki sajtóértekezletén visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az RMDSZ áll az MPSZ választásokon való részvételének megakadályozása mögött. Markó Béla elmondta, országos szinten az RMDSZ nem kötött választási koalíciót egyik politikai párttal sem, egyes megyékben azonban a szövetség szervezetei együttműködnek majd a különböző politikai alakulatokkal, ha szükségesnek találják. Varga Attila képviselő ismertette, hogy a képviselők jóváhagyták a Nép Ügyvédje intézményének szervezését. A héten szavaznak a szövetkezeti törvényről, amely jelentős mértékben tükrözi az RMDSZ álláspontját. /Markó: az RMDSZ türelmes a kettős párttagságú képviselőkkel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői ápr. 28-án bukaresti sajtóértekezletükön ismertették a Központi Választási Iroda döntései ellen emelt jogi kifogásaikat, majd beszámoltak arról, milyen visszhangot váltott ki Strasbourgban, az Európa Tanácsban, illetve Brüsszelben, az Európa Parlament (EP) külügyi bizottságában a diszkriminatív román választási törvény. Szász Jenő hangsúlyozta: az MPSZ nem csak az idei helyhatósági választásokra alakult, számára elsősorban az 54 000 hozzá csatlakozó ember akarata a fontos. Az RMDSZ felszólítását kommentálva, hogy a két RMDSZ-es képviselő, Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt döntse el, a szövetséget, vagy az MPSZ-t képviseli-e, Szász Jenő úgy nyilatkozott: eddig Markóék mindig leszámoltak azokkal, akik másként gondolkodnak. Szász Jenő hozzátette: az MPSZ befogadó, míg az RMDSZ kizáró szervezet. Szilágyi Zsolt úgy nyilatkozott: nem lepődne meg, ha kizárnák az RMDSZ-ből. /Sz. K.: Szilágyit és Pécsit nem lepné meg, ha kizárnák az RMDSZ-frakcióból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A kormány jóváhagyta a tanügyi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetet. Az új jogszabály előírásainak értelmében a legkevesebb 200 tanulóval rendelkező egységek közintézménynek és jogi személynek tekintendők. Azokat az óvodákat, napközi otthonokat, iskolákat, ahol a létszám kétszáz alatti, jogi személyiséggel rendelkező tanügyi intézménynek rendelik alá. A líceumi oktatásba bevezetik a közrend és közbiztonsági szakot. Megszervezik az altiszt- és közrendőrképző posztliceális oktatást, valamint a rendőrtisztképző egyetemi oktatást. Az egyetem előtti oktatási intézményeket vezetőtanács fogja irányítani, a vezetőtanács elnöke tölti be az intézmény igazgatói tisztét. Minden helységben, ahol több oktatási intézmény működik, valamint megyei szinten iskolai tanácsok alakulnak, amelyek a helyi, illetve a megyei tanács konzultatív szerveként fognak működni. Ez az iskolai tanács felel az oktatási-nevelési politika valóra váltásáért. A jogi személyiséggel, közintézményi státussal (vagyis legkevesebb 200 tanulóval) rendelkező oktatási intézmények finanszírozása az egy tanulóra eső átlagköltségek arányában történik. Vagyis, amelyik iskolának több diákja lesz, az több pénzt kap. /(Balázs): Módosították a tanügyi törvényt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

A kormány ápr. 27-i ülésén jóváhagyta a katolikus és a református felekezeteknek a kéréseit a Bolyai, az Unirea és a Művészeti Líceum épületeinek a visszaszolgáltatására. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, a szövetség képviselőházi csoportjának vezetője szerint most érik be 14 év munkája. A híveknek nincs anyagi fedezetük arra, hogy ezeket az intézményeket önerőből fenntartsák. Régebben, a háború előtt, voltak mecénások, voltak olyan családok, akik tudtak erre áldozni. Ma egyre kevesebb az ilyen ember. Újra kell majd tanulni az iskolák működtetését. /Visszakapták iskoláikat a marosvásárhelyi történelmi egyházak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium /Nagyvárad/ épületének felújításáért ajánlotta fel ápr. 26-i nagyváradi hangversenyét Bogányi Gergely, a Kossuth-díjas ifjú magyar zongorista, a világ pódiumainak kedvence. Sok száz milliót költöttek eddig a Lorántffy Gimnázium épületének felújítására, de ennek a sokszorosára volna szükség. /(Balla Tünde): Bogányi Gergely a Lorántffy Gimnáziumért játszott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Miközben a bosnyák hozzátartozók 1 milliárd euró várományosai, a romániai haláltábor túlélői és az áldozatok hozzátartozói még mindig hiába várnak méltányos kárpótlásra. A hágai Nemzetközi Törvényszék néhány nappal ezelőtt népirtásnak minősítette az 1995–ös srebrenicai mészárlást, és ezzel legalább bizonyos értelemben a genocídium fogalmát is átértelmezte. Az 1944 végén sok ezer, Észak–Erdély különböző településeiről a földvári haláltáborba elhurcolt férfiak tragédiája is népirtás. Srebrenicát 1995 júliusában elfoglalta Radiszláv Krsztics tábornok serege, ami után néhány nap alatt a szerbek több mint 7000 muzulmán férfit végeztek ki. 1944. augusztus 23–án, amikor már nyilvánvaló volt, hogy Németország elveszti a háborút, Románia a leendő győztesek oldalára állt át. Ezzel ismét terítékre került Észak–Erdély hovatartozásának a kérdése. A román kormány egész Erdélyt akarta. Akkor úgy nézett ki, hogy Észak–Erdély legalább egy részének a hovatartozása az itt élő lakosság etnikai összetételén is múlhat, elhatározták, hogy amennyire lehetséges, "javítanak" ezen az összetételen. Elhatározták a nem román lakosságnak a trianoni határon kívülre juttatását, a leplezett formában történő etnikai tisztogatást. Földvár az utóbbi célt szolgálta. A lágerben olyan körülmények között tartották a foglyokat, hogy minél többen elpusztuljanak. A "földváriak" közül a szívósabbak végül négy hónapi raboskodás után, 1945 áprilisában borzalmasan leromlott állapotban ugyan, de élve hagyhatták el a haláltábort. Azonban a túlélőknek több mint fél évszázadig még beszélniük sem volt szabad arról, ami velük történt. A ’89–es fordulat után megszólalhattak ugyan, de Bukarestben nem akarták meghallani a panaszukat. 1999–ben végül Romániában megjelent egy kormányrendelet, amely az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon üldözött személyeknek nyújtandó kárpótlásról intézkedik. A haláltábor Szatmár megyei túlélői közül már csak hatan–heten voltak életben, és nagyon kis összegű kárpótlást kaphattak volna. A Hivatalos Közlöny 2002. nov. 7–i számában az 1940. etnikai okokból üldözött személyeknek nyújtott jogokra vonatkozóan olyan módosítás jelent meg, aminek lényege az, hogy a jogosultak kategóriáját kiterjeszti az említett periódusban Észak–Erdélyből elmenekült, kiutasított vagy kitelepített személyekre is. Ez azt jelenti, hogy a Trianon után idetelepített román kolonisták kapnak kárpótlást. Ezeket a telepeseket a második bécsi döntés után, 1940 októberében a magyar hatóságok hazaküldték, majd a háború visszatértek újra. Miközben a közvetlenül Trianon után románosítási céllal betelepített kolonisták markát havonta szép summa üti, a földvári haláltábor túlélői, semmilyen kárpótlásban nem részesülnek. Most ismét módosították az etnikai alapon üldözött személyek jogairól szóló törvényt, Kerekes Károly képviselő javaslatára. A kedvezményezettek köre kiegészül a kilakoltatott személyekkel, valamint a kisebbségek ellen irányuló erőszak áldozataival. /Boros Ernő: Nem csak Srebrenicán, Földváron is genocídium történt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

Ápr. 28-án Sepsiszentgyörgyön újraalakult a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) megyei szervezete. Az alapítókhoz hamarosan több helyi gazdakör csatlakozik. A kilencvenes évek elején fellángolt, majd néhány év múlva zsákutcába jutott gazdaköri mozgalom újraindítását tartották szem előtt azok, megalakították a Kovászna Megyei Magyar Gazdák Egyesületét. Megválasztották  a vezetőket: Barti Szilárd elnök, Gajai Sándor titkár, Rákosi József, Máté Előd, Vatány István alelnökök. /(Ferencz): Újjászülető gazdaszervezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./