Megjelent Tarisnyás Csilla Beatrisz Az örmény Szamosújvár című kötete, melyet rövid angol, német, francia és holland nyelvű ismertetővel is ellátták. A tanulmánykötet felvázolja az örmény "főváros" kialakulását, múltját. /(járay): "Szamosújvár az örmények Mekkája...". = Népújság (Marosvásárhely), máj. 1./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának hallgatóból álló színjátszó csoport az első nagysikerű csíkszentsimoni fellépésük után egyre több helyszínen és közösségnek adják elő a dr. Papp Kincses Emese által írt és rendezett Árpád-házi Szent Erzsébet oratóriumot. Csíkdánfalva és Csíkszentkirály után Kolozsvárra is eljutottak. A következő állomásuk Csíkszenttamás volt. /Veress Dávid: Hitük és nemzetük szolgálatában… = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 2./

Nagybánya nevétől elválaszthatatlan Metz József /Elek, 1914. nov. 24. – Nagybánya, 2004. ápr. 8./ neve. Mindent tudott Nagybányáról, akárcsak Kelemen Lajos professzor Kolozsvárról. Nemzedékeket tanított és nevelt az irodalom, a történelem, a természet szeretetére. A Nagybánya-környéki hegyek-völgyek turistajelzései az ő és növendékei keze nyomát őrzik. 1956 után bebörtönözték, szabadulását követően hosszú évekig nem engedték vissza a katedrára. Élete utolsó tíz évében végre publikálhatott. EMKE-füzetek szerzőként és szerkesztőként őrzik nevét: Nagybányai kalauz (1993), Misztótfalusi kalauz (1993), Koltói kalauz (1994), In memoriam Németh László (1995), Bányavidéki túrák (1995), Színjádzó századok – Fejezetek a nagybányai színjátszás történetéből (1997), Felsőbányai kalauz (1998), A nagybányai Szent István templom (2000). Közreműködött a magyar művészet történetében jelentős szerepet betöltő várost bemutató reprezentatív kötet, Nagybánya 100 éve szerkesztésében is. /Schuller Mária: Elment a tanár úr. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 2./

Megvalósult az Európai Unió (EU) történetének legnagyobb bővítése: május elsején tíz ország – köztük Magyarország – csatlakozott az unióhoz. Az EU ezzel 25 tagállamot tömörítő, összesen mintegy 450 milliós közösséggé, a világ legnagyobb összefüggő szabadkereskedelmi övezetévé vált. Magyarországgal egy időben Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Málta, illetve Ciprus görögök lakta része, mintegy 75 millió állampolgár csatlakozott az eddigi tizenöt uniós tagországhoz, s így uniós állampolgárrá vált. Az EU-nak a Római Szerződéstől (1957) számítva ez az ötödik, de minden eddiginél nagyobb szabású bővítése. /Megvalósult az Európai Unió történetének legnagyobb bővítése Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Százezrek ünnepelték a hétvégén tűzijátékkal, koncertekkel, népünnepélyekkel tíz ország – köztük Magyarország – EU-csatlakozását, Európa történelmi újraegyesítését. „Kompország végképp kiköt a nyugati parton” – mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a budavári Sándor-palotában tartott ünnepségen. Kisrozvágyban a trianoni döntéssel kettészakított történelmi Bodrogköz több mint félszáz településének képviselői találkoztak. Az Unió új határánál, Ártándnál torlódás alakult ki: a magyar hatóságok az uniós követelményeknek megfelelő új vámolási és adatfeldolgozási eljárásra tértek át, ami kilépésnél 8-9 órára hosszabbította meg a teherjárművek várakozási idejét. „A magyar EU-csatlakozás hatalmas esély a határon túli magyarságnak” – jelentette ki a budapesti Operaházban rendezett díszelőadáson Markó Béla RMDSZ-elnök. „A magyar nemzet ma nagyobbrészt már házon belül van, csak a kisebbik részét kell az elkövetkező években közösen bevinni” – közölte az RMDSZ elnöke. Markó kifejtette: alig várja, hogy eltűnjön „legcsúnyább szószerkezetünk, legmegalázóbb nyelvi leleményünk, a határon túli magyar”. Értelmét veszti a Kárpát-medencében sok-sok szembenállás népek és nemzetek között, „végre feloldhatjuk a trianoni traumát, mert értelmét veszti maga Trianon is” – jelentette ki a politikus. /Kompország kikötött a nyugati parton. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Visszamondta függetlenként történő jelölését Donáth Adél, akit a Magyar Polgári Szövetség Marosvásárhelyen indított volna a polgármesteri székért folyó küzdelemben. Kelemen Atilla, az RMDSZ polgármesterjelöltje örömét fejezte ki, mondván, ez józan ész diktálta lépés volt. /Szucher Ervin, Zilahi Imre: Nem szövetkezik az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Magyarország május elsejétől az Európai Unió tagjává vált. Ennek megünneplésére szervezett kétnapos rendezvénysorozatot a kolozsvári Magyar Főkonzulátus, a kolozsvári Állami Magyar Színházzal és a Magyar Operával közösen. Máj. 1-jén a magyar és az uniós zászlóval díszített színpadon a Magyar Opera zenekarának és kórusának előadásában a elhangzott az Örömóda, az EU himnusza, majd a magyar himnusz. Dr. Cseh Áron főkonzul ünnepi beszéde következett. Az EU megnöveli a magyarság mozgásterét és lehetőséget ad, hogy teljes jogú résztvevője legyen a döntéseknek A szónoklat után vetítették a Bánk bán című operafilmet. A teremben ülők megtekinthették a Duna Televízió által közvetített egyenes adásban a dublini ünnepi ceremóniát, amely által a május elsején csatlakozó tíz ország immár hivatalosan is az Európai Unió tagja lett. Az ünnepség máj. 2-án, vasárnap folytatódott a Hídember című történelmi film bemutatójával, amely Széchenyi István életét eleveníti fel, majd következett a rendezvénysorozat csúcspontja, a Hagyományok Bálja című néptánc-koncert. /Köllő Katalin: Kitárultak Európa kapui. Ünnepi rendezvénysorozat Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Románia tárgyalásokat folytat Szerbiával, Montenegróval és Ukrajnával arról, hogy az illető államok polgárai milyen időponttól lesznek vízumkötelesek Románia EU-integrációja közeledtével, jelentette be Vasile Puscas, Románia uniós főtárgyalója. Az illető országok polgárai esetében még ebben az évben bevezetik a vízumkényszert, míg Moldova Köztársaság állampolgárai számára csupán a csatlakozás időpontjában. Románia vízumkényszert vezetett be a török állampolgárokkal szemben. /Máris a vízumkényszerről tárgyalnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

Szent-Iványi István Magyarország uniós csatlakozásával kapcsolatban úgy látja, hogy a határon túli magyarok számára általában nem lehet elmondani azt, hogy megszigorodtak a határátlépési feltételek. Nehezítés Szerbia és Ukrajna esetében történt, de bevezették, hogy ingyenesen, akár több évre szóló vízumot is kaphassanak azok, akik igazolni tudják, hogy rokonaik vannak, vagy más egyéb fontos szempontok kötik Magyarországhoz. Léteznek olyan, az EU külső határaira vonatkozó interregionális programok, amelyeket a Magyarországgal határos országok is igénybe vehetnek. Ezek a támogatások elsősorban infrastruktúrára, utak fejlesztésére használhatók, de környezetvédelmi projektekre is. /Sz. K.: Nem változik Magyarország támogatáspolitikája – nyilatkozta lapunknak Szent-Iványi István képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Huszonöt európai országból ezer, alvilági hálózatok áldozatává vált gyermeket telepítettek haza Romániába 2003-ban – tűnt ki egy Bukarestben közzétett jelentésből. Olaszországból 296, Franciaországból 96, Belgiumból 77, Németországból 76, Spanyolországból 75 román gyereket küldtek haza a hatóságok. A kiskorúakat nem egy esetben saját szüleik „adták el" az embercsempészeknek, akik prostitúcióra, koldulásra vagy bűnözésre kényszerítették őket. Tavaly 50 ezer fiatalkorú hagyta el kíséret nélkül Romániát, és közülük 21 ezer nem tért vissza. /Ezer román gyereket telepítettek haza 2003-ban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Újabb aszimmetriát eredményez a május elsejei uniós bővítés Magyarország és Románia kapcsolatrendszerében – állapította meg Bakk Miklós egyetemi tanár ápr. 29-én Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székházában rendezett a vitaesten. A találkozót három magyarországi politikai szakértő – Gombár Csaba, Lengyel László, Bíró Gáspár – előadása nyitotta meg. Szerinte Románia jelenleg ingadozik a felzárkózó Magyarország és Csehország, illetve az Oroszország által kínált modell követése között. Lengyel László elengedhetetlennek tartja Románia regionalizálását. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának tagjaként Bíró Gáspár nemzetközi jogász tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. „Brüsszelnek nincs kisebbségpolitikája, nem is lesznek ezt a témakört kezelő intézményei." – jelentette ki. Folyamatos párbeszédre van szükség az illető ország kormánya, a kisebbség legitim képviselete és az Európa Tanács között. /(Rostás-Péter Emese): Két csatlakozás között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

A Kovászna és Hargita megyei románok jogait védő ligát alapít Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselő, a kormányzó Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei elnöke. A jövő évben visszavonul a politikából és akkor teljes idejét a ligának szenteli. Mindent rögzítenek, és a Hargita és Kovászna megyei románokat ért sérelmeket nemzetközi fórumok elé terjesztik. /Szekeres Attila: Har-Kov-jelentésgyár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Idén 21 tehetséges fiatal képzőművész, író, zenész és színész részesült egy esztendőre szóló ösztöndíjban a Communitas Alapítvány jóvoltából. Az egy esztendeig havi 4 millió lejes juttatást jelentő ösztöndíj kitüntetettjei: Balázs Imre József, Demény Péter, Farkas Welman Éva, Gáll Attila, Karácsonyi Zsolt, Zsidó Ferenc, Jakab Noémi, Karácsonyi Sándor Áron, Kiss Iringó Márta, Léstyán Csaba, Pokorny Attila, Barabás Olga, Molnár Levente, Péter Hilda, Tompa Klára, Zayzon Zsolt, Béres Melinda, Horváth József, Lászlóffy Zsolt, valamint a Schola Gregoriana Monostoriensis és a Tiberius vonósnégyes. A díjkiosztó ünnepségre ápr. 30-án, Marosvásárhelyen került sor. – Az erdélyi magyarság szerves része a nemzetnek, de ugyanakkor külön lélek is, amely ha szabadságot kap "tud tenni csuda dolgokat" – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az ösztöndíjainak ünnepélyes átadásakor. Markó úgy értékelte, a Communitas Alapítvány a magyarság önállóságra való törekvésének az egyik lehetséges kerete. Az alapítvány egy része az érdekvédelmi, érdekképviseleti munka támogatására szolgál, másik jelentős része, nyilvános pályázatok révén, a művelődési élet, oktatás, ifjúsági mozgalom valamint a fiatal művészek megsegítését célozza. A Communitas nyújtotta keret nagyságrendben az idén már megközelíti, jövőben pedig el fogja érni azt, amennyi az Illyés Alapítványban az erdélyi magyarság rendelkezésére áll. Az ünnepség részeként tárlatnyitóra is sor került. A Communitas Alapítvány három tavalyi díjazottja, Ferencz S. Apor, Nemes Kovács Ernő és Wilhelem József Hunor képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás. /Alkotni a szülőföldön érdemes. 21 alkotói ösztöndíjat adott át a Communitas Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

A hívek nélkül maradt abrudbányai unitárius templom végnapjait éli. A napokban, a gyulafehérvári Unirea című napilap fölháborodással tapasztalta, hogy nem az ortodox, hanem három magyar – római katolikus, református és unitárius – templom uralja Abrudbánya főterét. A lap szerint őket illeti meg a mindenkori történelmi elsőbbség, s ama városszéli ortodox templomnak kellene a főtéren elhelyezkednie. Az unitáriusok beleegyeztek a templom lebontására, viszont magát a területet nem engedik ki a kezükből. A polgármester még a nagyenyedi és szamosújvári börtönlakóknál is próbálkozott, de ők sem vállalják Isten házának a lebontását. Amennyiben lebontják, akkor Fehér megye magyar történelmének feketelistájára: Boroskrakkó, Sárd, Magyarigen, Verespatak, Alvinc, Marosszentimre, Zalatna, s egyéb magyar pusztuló helységek mellé odakerülhet a pusztulásra ítélt unitárius temploma által Abrudbánya is. /Bontjuk vagy renováljuk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Máj. 1-jén a román–magyar határon Nagylak város vezetősége köszöntötte a magyarországi Nagylak község küldöttségét Magyarország EU-csatlakozásának napján. Az eseményen jelen volt Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus is. /Kiss Károly: Közös ünneplés Európa kapujában. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

A szatmári békét követő fejlődés és Magyarország uniós csatlakozása után megnyíló lehetőségek közötti párhuzamot hangsúlyozták máj. 1-jén a majtényi síkon azok a szónokok, akik a Rákóczi–szabadságharcot követő fegyverletételre, illetve Rákóczi fejedelemmé választásának évfordulójára emlékeztek. Muzsnay Árpád, a rendezvény szervezője után Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is az egység jelentőségét hangsúlyozta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: nekünk ahhoz, hogy a szabadságot végre kivívhassuk, nemcsak másokkal kellett megküzdenünk, hanem magunkat is le kellett győznünk. Az egység üzenetét fogalmazta meg Katona Tamás történész is. A részvevők megkoszorúzták a majtényi síkon található emlékoszlopot. /Túrós Lóránd: Az egység üzenete a majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./

Krasznabélteki küldöttség vett részt május elsején a magyarországi Nyírbéltek nagyközségben, a Magyarország EU–csatlakozásának alkalmából rendezett falunapi és baráti rendezvényen. Krasznabéltek és Nyírbéltek ápr. 15–től hivatalosan is testvértelepülési viszonyban áll egymással. /E. Gy.: Krasznabéltekiek Nyírbélteken. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./

Egész napos programmal emlékeztek az újmosnicaiak a község telepítésének századik évfordulójára. 1903-ban református magyarokat telepítettek Újmosnicára. A néhány évtizede ide költözött románok ma már többségben vannak. A faluban megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A községházánál leleplezték az évfordulót megörökítő kétnyelvű emléktáblát, a helység bejáratánál felavatták a kétnyelvű helységnévtáblát. /Centenárium kabaréval, népzenével, bográcsossal. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

Szatmárudvariban másodszor tartották meg a település ünnepét. Magyar nyelven nem köszöntötték a résztvevőket. A színpadon nem volt hiány magyar előadókban, műsorszámokban, a műsorszámok konferálása azonban kizárólag román nyelven történt. Az ünnepségen megjelent Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter is az ortodox esperessel és több pópával. Megnyílt két helybeli ifjú tehetség, Csircsu Csilla és Balogh Szabina képzőművészeti kiállítása. /Fodor István: Megkezdődtek a falunapok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./

A máj. 1-jei véndiák-találkozóval ért véget a Báthory-napok rendezvény. Kolozsváron a Báthory István Líceum dísztermében ápr. 30-án leleplezték a Pázmány Péter szobrot, Gergely István alkotását. Bemutatták Orbán István: Évgyűrűk c. könyvét, amely az iskola történetét foglalja össze 1918–ig. A piarista öregdiákok elénekelték a piarista himnuszt, az iskola évszázados zászlaja alá sorakozva. Tőkés Elek igazgató kiemelte: az, hogy az iskola a várfal tövében épült, szimbólumértékű. Ez a hely mindig a lélek várfala volt. /F. I.: Az örök iskola – 1579–2004. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Szászcsáváson együtt majálisozott a település apraja-nagyja. A helyi református templom előtt gyülekeztek, készülve a közelben levő iskola névadására. Az istentisztelettel után az iskolában Varga Sándor iskolaigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd ismertette Belle József volt szászcsávási tanító, az 1800-as években a többszólamú éneklést meghonosító, kórusalapító életét. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke örömmel nyugtázta, hogy kétéves küzdelem után sikerült magyar személyiségről elnevezni a helyi általános iskolát. /Simon Virág: Ébren tartó lármafa. Iskolanévadó ünnepség Szászcsáváson. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

Ápr. 30-án Temesvárra látogatott a Szent Korona Szövetség országos vezetősége. Kiss Imre, a Szent Korona Szövetség elnöke bejelentette a temesvári tagozat megalakulását. A találkozó a Gerhardinum Katolikus Líceumban volt. Kiss Imre ismertette a Szent Korona-tan fontosabb elemeit. Hangsúlyozta, hogy az egységet ma is szimbolizáló korona századokon át a soknemzetiségű Magyarország olyan jelképe volt, melyet minden népcsoport elismert. A korona-tan nem rekesztett ki senkit a nemzet testéből, nemzetiségre és vallási hovatartozás nélkül élvezhette védelmét. A temesvári tagozat Pálkovács Istvánt választotta elnökévé, alelnöke, Somogyi Attila pedig a fiatal generáció képviselője. /Sipos Enikő: Megalakult a Szent Korona Szövetség temesvári tagozata. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

Csíkszereda Zsögöd felőli kijáratánál hatalmas reklámtábla hirdeti, hogy 75 éves a csíki hoki. A kétnapos ünnepi program a Csíki Székely Múzeumban kezdődött, a csíki hoki múltjáról és jelenéről szóló kiállítással. Az évforduló tiszteletére készült könyvet, fotóalbumot és filmrészleteket máj. 1-jén mutatták be a nagyközönségnek. Becze Zoltán készítette a 75 év kék-fehérben című filmet. Székedi Ferenc újságíró irányításával készült a Hoki a Hargita alján című könyv, amelynek több szerzője a csíki jégkorong egy-egy időszakát elevenítette fel. A Vákár Lajos Műjégpálya előcsarnokában Sárpátki Zoltán képzőművész által készített Vákár Lajos-domborművet lepleztek le, majd a jégpályán a múlt, a jelen és a jövő jégkorongozói vonultak fel. /D. Balázs Ildikó: Hetvenöt év hőseit ünnepelték. Film, fotóalbum és könyv készült a csíki hokiról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Romániába látogatott Wolfgang Schüssel osztrák kancellár. – Románia legfőbb jelenlegi problémáit a Ceausescu-korszakbeli helyzet és a megfelelő infrastruktúra hiánya okozta, jelentette ki máj. 3-án a kancellár. Schüssel rámutatott, az európai integráció folyamatában Romániának rendeznie kell az igazságszolgáltatás és a belügyek, a környezetvédelem, a regionális politikák és a mezőgazdaság területén meglévő problémákat. Wolfgang Schüssel találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. /Schüssel: Románia legfőbb problémáit a Ceausescu-korszak okozta. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A marosvásárhelyi liberálisok tiltakoztak az ellen, hogy a kormány visszaszolgáltató bizottsága az „átkozott protokollum"-nak megfelelően döntött a Bolyai Farkas Líceum, az Unirea Nemzeti Kollégium és a Művészeti Líceum épületeinek visszaadásáról volt tulajdonosainak, a református, illetve a katolikus egyháznak, „helytelen, jobban mondva, végzetes" módon alkalmazva a törvényt, tudósított a Cotidianul című lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette, Domokos Gézát nagyra becsüli, igazi jó könyvesnek, jó kultúrpolitikusnak tartja. Legutóbb azonban éppen Domokos vallott arról, hogy miként törekedtek megakadályozni az autonómiapolitika kibontakozását, és hogy ezért neki köszönetet kellene mondania a magyarságnak. Tőkés László püspök szerint az RMDSZ vezetőségét kezdettől fogva megkörnyékezték, hogy eltérítsék a szervezetet vállalt politikájától. Erre nézve saját tapasztalatai vannak: őt is megkeresték, kezdve Iliescuval, és két másik vezető munkatársával, és arra akarták rávenni, hogy Tőkés tartson velük. Ő erre nem volt hajlandó, ezért kegyvesztett lett. Ahogyan őt megkeresték, nagy valószínűség szerint hasonlóan környékezték meg a Neptun-ügyben elhíresült két-három személyt. Tőkés úgy látja, hogy az 1996-os kormányba lépés idején a titkos megegyezés egyik alapfeltétele volt, hogy tőle és bizonyos személyektől szabaduljon meg az RMDSZ. Szerinte ez magyarázza, hogy az „akkori RMDSZ még köszönő viszonyban sincs a mostani elbürokratizált, hatalomcentrikus szövetséggel.” A püspök visszaemlékszik, az első mélyebb ellentétek idején az RMDSZ egyik parlamenti csoportosulása kiadott egy egységfelhívást. Nagyjából azok írták alá, akik most is az RMDSZ vezetőségében vannak. Tőkés László azt is látja, hogy az RMDSZ hivatalos vezetősége mekkora gondot fordít az egyes főpapok meggyőzésére. Amikor két vagy három éve Strasbourgba mentek az egyházi ingatlanügyek képviseletére, Jakubinyi György érsek elmondta, hogy őt felhívták, és meg akarták győzni arról, hogy ne jöjjön az egyházi küldöttséggel. Kató Béla is elmondta ezelőtt egy-két hónappal, hogy amikor Illyefalván az RMDSZ, elsőként az országban hajlandó volt az MPSZ-szel a választások ügyében tárgyalni, azonnal felhívta az RMDSZ egyik alelnöke, és a fejét csóválta. Előfordul, hogy egyes parlamenti képviselőknek a jóvoltából egyes lelkészek a megnyerés érdekében több pénzt kapnak, vagy pedig úgy kapnak pénzt, hogy az országos vagy a megyei hatóságok megkerülik az egyházi főhatóságot. – Az egyházvezetőket abban a formában, ahogyan az előző kormány tette, nem fogadta Medgyessy Péter miniszterelnök, illetve főmunkatársai sem. Azelőtt megszokott gyakorlat volt, hogy a püspökök találkoztak, ettől ódzkodott Medgyessy Péter. Egyszer fogadták az összes határon túli egyházi vezetőket egy konferencia jellegű összejövetelen, ahol azonban nem annyira az egyházak szükségéről, inkább műsoros együttlétről volt szó. – A kisebbségpolitikai fejezetet már lezárta Románia az integrációs tárgyalások rendjén, viszont hátra van még az eurorégiós problémakörnek a fejezete. Az autonómia, mint regionális kérdés, ebben a fejezetben talán jól érvényesíthető, hogyha kialakul az erdélyi összmagyar politikai egység. /Makkay József: Összmagyar egységet az autonómia körül! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 4./

Nagyváradon máj. 2-án, vasárnap megkezdődött a XIII. Festum Varadinum a Sebes-Körös-parti Ezredévi emléktéren, a Várad-Olaszi református templomban. A rendezvények az élő magyar bástyaként létező négy nagyváradi történelmi egyházra épülnek. Idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is visszakapcsolódott a Varadinumba, a nyitóünnepségen Tőkés László püspök hirdetett igét, aki szerint nagyon sok lokálpatriótára volna szükség Erdélyben, hiszen hatalmas a magyarság szétszóratása és ez meggyengíti a közösséget. „11 millió magyar visszakerült az európai népek közösségébe. Erdély az előszobában van. Egyéni és közös útkeresésünkkel indítjuk ezt a Varadinumot, amikor a magyar jövendőt hirdetjük." – mondta. A püspök az MPSZ támogatására szólította fel a megjelenteket. A gyermekek verses-zenés összeállítással köszöntötték az édesanyákat, anyák napja lévén. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az „egyházhoz és szülőföldhöz ragaszkodásunk meghatározza életünket, hiszen a magyarság a diktatúra idején is a templomok védőszárnyai alatt talált menedékre”. A megmaradás eszközének az autonómiát, „a Bukaresttől való függetlenség kivívását" tekinti, az egyházi javak visszaszolgáltatását pedig közös nemzeti ügynek. Az anyaországgal való kapcsolattartást megnehezíti, hogy az országhatárnál 500 eurót kell felmutatni. Pomogáts Béla arról szólt, hogy a történelem véres korszakaira, a veszteségekre emlékezünk leginkább: Muhi-csata, Mohács, Trianon, kevésbé emlékezünk meg az építés, a béke korszakairól, amilyen a magyarság életében jelenleg az európai csatlakozás. Pomogáts Béla három alapelv betartására intett: az autonómia, a nemzeti integráció és a nemzeti szolidaritás: „Egy Magyarország és egy nemzet van", az új békekorszak is veszendőbe mehet, ha nem lesz belső kiegyezés, vélekedett. Az ünnepség végén átadták a Pro Família-díjat ifj. Kristófi János orgonaművésznek és családjának. /(Balla Tünde): Megnyílt a 2004-es Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A Sajtófigyelő Ügynökség szervezésében Bukarestben rendezték meg a Szólásszabadság Hetét. A rendezvénysorozat keretében máj. 1-jén nyílt napot tartottak a bukaresti szerkesztőségek. A rendezvény meghívottja volt Szondy Zoltán, a Hargita Népe munkatársa, is, akit öt megvert újságírótársával együtt kitüntettek szókimondó, a csíkszeredai közállapotok visszásságait feltáró, leleplező írásaiért. Mint ismeretes, Szondy Zoltánt három ízben is bántalmazták. A verőlegények és felbujtóik előzetes letartóztatásban vannak. /Kitüntették Szondy Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi orvostagjaiból alakult 10–15 fős orvoscsoport évente kétszer utazik Romániába, ahol a Hargita megyei kórházban, csecsemőotthonokban, iskolákban és árvaházakban vizsgálják és gyógykezelik a rászoruló gyermekeket. Az idei első gyógyító körúton, amelyre május 8–16. között kerül sor, Hargita megye és Kolozsvár meglátogatott intézményeit gyógyszerekkel, műszerekkel, illetve szakmai továbbképzéssel segítik. /Gyógyító körúton Erdélyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

Silviu Brucan az a legtekintélyesebb román politikai elemző, akinek szavára odafigyel a mindenkori hatalom, ellenzék és egyszerű állampolgár. Azonban a sulykot mindig a hazai nemzetiségi kérdések megítélésében veti el. Legutóbbi máj. 2-án, vasárnap elhangzott tévéműsorában a választási kampány kapcsán a Kolozs megyei Alparét (Bábolna) községre hivatkozott, közbeszúrva egy zárójelet, amely szerint arról a településről van szó, "ahol 1437-ben kirobbant a románok felkelése a magyarok ellen." Ez tudatos ferdítés. /Ö. I. B.: Tanár úr, elégtelen! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./