Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
6093 tétel
2003. január 16.
"Az RMDSZ alapszabály-módosító bizottságához érkezett javaslatok közül a tiszteletbeli elnöki tisztségre vonatkozó módosítójavaslat-köteg a legvaskosabb, jelezte Márton Árpád képviselő, a testület társelnöke. A bizottság 13 javaslatot iktatott. A módosító javaslatok széles skálán mozognak. A két véglet: törölni az alapszabályból a tiszteletbeli elnöki pozícióra vonatkozó teljes fejezetet, illetve egyfajta pártelnöki tisztséggé alakítani azt. Az utóbbi a Reform Tömörülés által benyújtott javaslat: az RMDSZ teljesen más szervezeti felépítési modellje keretében a tiszteletbeli elnök egyfajta pártelnökké válna; eszerint bizonyos jogköröket a tiszteletbeli elnök és a szövetségi elnök együtt gyakorolna, és minden jogkörében a tiszteletbeli elnök helyettesítené a szövetségi elnököt, az utóbbi hiányában. /Salamon Márton László: Tőkés tisztsége a tét. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./"
2003. január 16.
"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jan. 10-i közleményében elismerését fejezte ki az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének és annak elnökének, Seres Dénes szenátornak azért, hogy "a zilahi Kálvineumot végre birtokba vehette... a Zilah-belvárosi egyházkerülete". A Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalásában leszögezte: a zilahi Kálvineum művelődési házat nem az RMDSZ, hanem az egyházkerület, illetve az erdélyi magyar történelmi egyházak szívós küzdelmének köszönhetően vehették vissza. 1998 novemberében Seres Dénes hevesen ellenezte, hogy a Kálvineum és a Wesselényi Kollégium épületeinek visszaadása végett utcai tüntetést tartson az egyházközség. A Szilágy megyei RMDSZ mértékadó módon soha nem állt ki a zilahi épületek ügye mellett. /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./"
2003. január 16.
"Tőkés László püspök jan. 15-én részt vett a Szatmári Református Egyházmegye Kálvineumban megtartott közigazgatási értekezletén, a február elsején, Szatmárnémetiben, Láncos-templomban megtartandó egyházkerületi közgyűlés előkészítésről volt szó. A püspök elmondta, rendkívüli közgyűlésről van szó, amelynek témája az egyház missziós és népszolgálata, nemzetpolitikai szolgálata lesz. Nem akar ellenkongresszus lenni. - A híradások arról szóltak, hogy január tizenharmadikán nem jelent meg a tárgyaláson, és hogy a következő tárgyalás időpontja február tizedike, közölte az újságíró, Fodor István. Ez hazugság, reagált Tőkés László. Frunda György szenátor és Tőkés László is írásban kérte, hogy a tárgyalást reggel nyolc helyett déli egy órára tűzzék ki, és a kérésnek helyt adott a bíróság. Az RMDSZ váratlan közbeavatkozására, Asztalos Csaba elnöki tanácsos közbenjárására, a kitűzött időpont előtt mégis napirendre tűzték az ügyet, és megállapították, hogy Tőkés László nincs jelen, és ezzel az ürüggyel febr. 10-ére halasztották a tárgyalást. Az igazság ezzel szemben az, hogy ügyvédem jelen volt, de tartottuk magunkat az egy órai időponthoz. Végül Kincses Előd ügyvéd elérte a törvényszék illetékeseinél, hogy a dátumot jan. 26-áre hozzák előre, mert becsapás áldozatai lettek. Arra kérdésre, hogy jelen lesz-e a kongresszuson, jelezte, eddig Markó Béla nem válaszolt levél útján előadott kérésére, hogy a vitás kérdéseket párbeszéd útján rendezzék. Nem akar szakadást, szögezte le. "Azonban ha az egységnek a törvénytelenség, a hazugság és a belső pluralizmus feladása az ára, akkor egy ilyen egységbe nem mehetek bele." /Fodor István: Tőkés László: Az egyházkerületi közgyűlést nem a kongresszus ellenében szervezik, de az időpontok egybeesése nem véletlen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./"
2003. január 16.
"Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök is részt vesz azon a jan. 19-i, vasárnapi kolozsvári ünnepségen, amelyet a román közigazgatás Erdélyben történt bevezetésének 84. évfordulójára szerveznek. A román közigazgatást 1919 januárjában, 84 esztendeje vezették be Erdélybe, a gyulafehérvári egyesülést követően. Romániában ez az első ilyen jellegű rendezvény a rendszerváltás óta. /Lázár Lehel: Megünneplik a román közigazgatást. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./"
2003. január 16.
"Állóháború dúl az erdélyi magyar közösség vezető személyiségei között. Kiábrándító ez a küzdelem, mert ezeknek az embereknek kellene jó példát mutatniuk a társadalom számára, állapította meg Rostás Szabolcs. /Rostás Szabolcs: Félsikerek kudarca. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./"
2003. január 16.
"Wass Albert erdélyi mellszobrainak eltávolítását követelte a Román Hősök és Mártírok Emlékét Ápoló Országos Szövetség, közölte az Adevaul című bukaresti román lap jan. 15-i száma. A lap szerint Maros megye két településén, a szászrégeni katolikus, illetve a magyarói református templom udvarán állítottak szobrot annak a Wass Albertnek, akit felelősség terhel a Kolozs megyei Vasasszentgotthárd és Omboztelke községben, 1940 szeptemberében, Észak-Erdély Magyarországhoz történő visszacsatolása után kegyetlenül lemészárolt román lakosok haláláért, és akit tetteiért 1946 márciusában a kolozsvári népbíróság háborús bűnök miatt halálra ítélt. Wass Albert, az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma számára készített önéletrajzában így vallott: "Az életem mindig is nyitott könyv volt. Az most is, és az lesz a jövőben is. Nincs rejtegetnivalóm, és nem kell elnézést kérnem egyetlen tettemért sem. Íróként, a Nemzetközi Pen Club tagjaként azt teszem, amit ennek a nagy szervezetnek a jelmondata hirdet: egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok". Az ún. Wass-ügy tisztázása érdekében jelentette meg a székelyudvarhelyi Litera Könyvkiadó is azt a mintegy harmincnégy oldalas könyvet, amely először hozza nyilvánosságra az 1946-ban, a kolozsvári népbíróságon zajló koncepciós per dokumentumait. A vádirat alapján Wass Endre és Wass Albert biztatta fel a község katonai parancsnokát, négy vasasszentgotthárdi román meggyilkolására, ugyanakkor Wass Albert bűnösnek találtatott tizenegy omboztelkei román lakos erőszakos halálával kapcsolatban is, a népbiróság szerint ugyanis Csordás Gergely hadnagy a gróf utasítására lövetett le románokat. A kommunista hatalomnak a koncepciós perekkel a magyar lakosság megfélemlítése volt a célja. A Wass Albertre kirótt halálos ítélet elsősorban az erdélyi magyar arisztokrata írónak szólt. Egyetlen szemtanú sem tartózkodott a tetthelyen, a vádlottak pedig nem voltak jelen a tárgyaláson. Maga Wass Albert öneletrajzában így emlékezett vissza: vadászatról hazatérve szerzett tudomást arról, hogy távollétében a határőrök elfogtak négy személyt. Az író értesülései szerint a foglyok szökni próbáltak, mire a katonák agyonlőtték őket. /Papp Annamária: Wass Albert vitatott utóélete. Romániában nem rehabilitálták az erdélyi írót. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ A fasiszta jelképek kultuszát tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendeletre való hivatkozással kérte az Erdélyben felállított Wass Albert-szobrok eltávolítását a Vasile T. Suciu tartalékos ezredes, a Hősök és Mártírok Kultuszának Országos Egyesületének elnöke. Kérése nyomán Ioan Hidegcuti, a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkára levélben szólította fel Bartha József holtmarosi református lelkipásztort és Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot az egyház telkén felállított szobor "ügyének megoldására". Bartha Józsefet a Maros Megyei Ügyészség jan. 15-én kihallgatta a szoborállítás ügyében, ahol céloztak arra, hogy Wass Albert mellszobrának el kellene távolítani. Az ügyész szerint a népbíróság által háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert nevét nem viselheti utca, és nem szabad szobrot állítani neki. A következő kihallgatás jan. 17-én lesz. Bartha József az RMDSZ segítségére számít, valamint arra, hogy hamarosan megtörténik Wass Albert rehabilitálása. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot a polgármester felkérte a plébánia udvarán álló szobor eltávolítására. Pakó közölte, hogy erre nem hajlandó. Őt jan. 16-án hallgatják ki az ügyészségen. "Az ügyésznek azt fogom válaszolni, hogy egy sovén-nacionalista politikai perbe az egyház nem hajlandó beavatkozni, de személyesen még Pakó Benedek sem. Ez nem a mi perünk, ez a Wass Albert pere, amelyről nagyon jól tudjuk, hogy koncepciós per volt." Pakó Benedek azt is hozzátette, hogy Wass Albert egyik fia, Wass Huba NATO-tábornok, aki annak idején visszautasította magyarországi NATO-s kinevezését, de nem kizárt, hogy a romániai kiküldetést már vállalná. "Wass grófnak elküldtük a román nyelvű újságokban megjelent gyalázkodó cikkeket, hisz egy NATO-tábornokot nem gyalázhatnak ily módon." "Az RMDSZ felvállalta az ügyet, és úgy néz ki, hogy Frunda György lesz az ügyvédünk" - jelentette ki a kanonok. Szászrégenben 2001 augusztusában leplezték le a római katolikus plébánia udvarán Wass Albert mellszobrát. Ugyanabban a hónapban Holtmaroson a református templom udvarán, egy hónappal később pedig Vicén avatták fel az író szobrát. /Antal Erika, Gazda Árpád: Hadüzenet a Wass Albert-szobroknak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./"
2003. január 16.
"Két per folyik az Agache-ügyben. Elnapolták az Agache kontra Reiner per dec. 17-re kitűzött újabb tárgyalását, mivel a néhai milicista fiának aznap egy másik, ugyancsak az Agache-ügyhöz kapcsolódó tárgyaláson kell részt vennie. Ifj. Agache Luppinger Attila nyugalmazott főügyész és Fábián Károly ügyész ellen is pert kezdeményezett. Véleménye szerint a két közvádló akadályozta az Agache-ügy normális ütemben való előrehaladását. Ebben az ügyben Agache eddig minden tárgyalást elveszített, legutóbb a brassói táblabíróság utasította el keresetét. Dec. 17-én a Legfelsőbb Bíróság dönt abban a kérdésben, hogy visszaélt-e a két ügyész munkaköréből adódó hatalmával. Agache ezenkívül a román állam ellen is feljelentést tett a strasbourgi Emberjogi Bíróságnál az igazságszolgáltatás hiányosságai miatt. /Bartos Lóránt: Halasztást kért a milicista fia. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./"
2003. január 16.
"Székelyföldi körúton van Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés platform elnöke. Kifejtette, hogy Székelyföldön egypártrendszer van. Amennyiben az RMDSZ Szatmárnémetiben /a kongresszuson/ nem írja ki a belső választásokat és akkor valószínűleg Székelyföldön alternatív szerveződés fog felépülni. A Reform Tömörülés eldöntötte, hogy nem vesz részt politikai platformként a kongresszuson. Másrészt viszont, szögezte le, "felelősséggel tartozunk annak a közösségnek, mely minket felruházott ezekkel a tisztségekkel. Engem például több mint húszezer bánsági magyar ember küldött a parlamentbe." /Szondy Zoltán: beszélgetés a Reform Tömörülés elnökével. "Egypártrendszer van a Székelyföldön". = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16."
2003. január 16.
"Jan. 18-án Szatmárnémetiben, a Kálvineumban mutatják be Gúzs Imre "A történelem szélverésében" című könyvét. A dokumentumriportokat tartalmazó kötet az 1949-ben, Szatmárudvariban történt mészárlásról szól. /(fi): Könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./"
2003. január 16.
"Kézdivásárhelyen a hét elején a kézdiszéki polgármesterek, magánvállalkozók, iskolaigazgatók és lelkészek vettek részt a felső-háromszéki régiófejlesztési egyesület létrehozását kezdeményező tanácskozáson, melyen Demeter János, a megyei tanács elnöke, Vajda Lajos és Baka Mátyás, a megyei tanács két alelnöke és Csanádi András, a Magyar Tudományos Akadémia professzora is jelen volt. A majdani egyesület Kézdiszék gazdasági fejlesztési stratégiáját dolgozná ki, s ugyanakkor a különböző pályázatokat is előkészítené. Demeter János pozitív példaként a már létező és eredményesen működő Helyi Munkaügyi és Fejlesztési Egyesületet (HMFE) említette. Csanádi András Erdővidéken szerzett tapasztalatairól számolt be. A tanácskozás végén az a döntés született, hogy a községek társulnak a HMFE-hez, melynek bővített közgyűlését január 29-én tartják. Valószínűleg módosítják majd a HMFE alapszabályzatát, és felveszi a Felső-háromszéki Egyesület nevet. /(Iochom): Felső-háromszéki Egyesület alakul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./ "
2003. január 16.
"A gelencei után Erdély második legteljesebb középkori freskótöredékei kerültek elő a Bihar megyei szalárdi református templomban. A kincsre 1991-ben, az istenháza tatarozásakor bukkantak. A falképek restaurálására múlt nyáron került sor, a legjelesebb magyarországi szakemberek segítségével. Borzási Gyula lelkipásztor és Emődi Tamás régész kis füzetben foglalták össze a műemléktemplomról és a Szalárdon levő Adorjánvárról fellelhetőket. A freskó a XV. század második feléből való. A három nagyméretű képmező csaknem teljes nagyságában megmaradt. Az egyiken a trónoló Mária látható, ölében kis Jézussal. Baljukon két szent királyunk egyike tűnik fel, István vagy László, egyik kezében országalmával, a másikban jogarral vagy bárddal, mellette Imre herceg karddal és liliommal. A Madonna-kép melletti freskó töredékesebb. Az északi fal képe Mária halálát ábrázolja. - Szalárdi János emléktáblája a külső templomfalon van. A bevehetetlenségéről híres Adorjánvár rommaradéka Szalárd múltjának része. /Balla Tünde: Középkori freskótöredékeket restauráltak Szalárdon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ "
2003. január 16.
"Szatmárnémetiben ősszel több olyan tanuló ment vissza magyar osztályba, aki korábban pár évig románul tanult. Ugyanakkor többek között Hiripen, Nagymajtényban és Érendréden immár csak román V-VIII. osztály működik. Amennyiben a szülők kérik, s a minimális létszám is összejön, úgy indulhat magyar osztály. /Még javulhatna az anyanyelvi oktatás pozíciója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ "
2003. január 16.
"A Szilágy megyei Egrespatakon ismét bemázolták vörös festékkel a kétnyelvű helységnévtáblát. A Zilah melletti településen az elmúlt évben történt hasonló eset, s a faluból kivezető úton vissza sem állították a névtáblát. /Táblamázolás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ "
2003. január 17.
"A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkára, Hidegcuti Ioan, levélben szólította fel Bartha József holtmarosi református lelkészt és Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot az egyházaik területén felállított Wass Albert-szobrok "ügyének" a megoldására. Markó Béla RMDSZ-elnök felkérésére Kelemen Atilla megyei elnököt kihallgatáson fogadta Hidegcuti államtitkár, a jogi védelmet Frunda György szenátor vállalta fel. Bartha Józsefet névtelen telefonálók háborgatják. Kelemen Atilla elmondta Hidegcuti Ioan művelődési államtitkárbak, hogy ki volt Wass Albert, akiről az államtitkár az ügy kirobbanásáig nem is hallott. Az államtitkár szakértők által készített történelmi tanulmányt kér, amelyet a minisztérium fog finanszírozni. Megígérte, hogy a tanulmány elkészültéig az ügyet leállítja. /(lokodi-mózes): Boszorkányüldözés A funtineli boszorkány szerzője ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./ Jan. 16-án Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot is kihallgatta a Marosvásárhelyi Ügyészség a templomkertben felállított Wass Albert-szobor ügyében. Ismertették vele a 2002/31-es számú sürgősségi kormányrendeletet, illetve a római katolikus templomkertben álló szoborra vonatkozó felszólítást. Jan. 17-én Bartha Józsefet, Holtmaros református lelkipásztorát hallgatják ki a falu református templomkertjében állított Wass Albert-mellszobor ügyében. Bartha elmondta, megkezdődött az Amerikában elhunyt író politikai rehabilitációja, és remélhetőleg már februárban Bukarestbe érkeznek az ártatlanságát bizonyító iratok. Frunda György ügyvéd-szenátor elvállalta a védelmüket. Frunda hangsúlyozta, hogy nem indult bűnügyi eljárás a lelkipásztorok ellen, ráadásul az egyház telkén, tehát magánterületen állították fel az író szobrait. /Gazda Árpád, Antal Erika: Nem emeltek vádat a kanonok ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./"
2003. január 17.
"A 2003-2004-es tanévre a Kolozs megyei tanfelügyelőség - az előzőhöz képest - öttel kevesebb magyar tannyelvű líceumi, de hattal több szakiskolai osztály indítását kérvényezte a Nevelési és Kutatási Minisztériumnál. /Szabó Csaba: Bővül a magyar közoktatási hálózat. Mítoszt oszlat az új beiskolázási terv. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"
2003. január 17.
"Új RMDSZ-csoportosulás született, a Demokratikus Újbaloldal. Asztalos Lajos jelezte, szándéknyilatkozatukkal minden bizonnyal sokan egyetértenek, például a kiskeresetűek rohamos elszegényedésével. Visszatetsző viszont a szándéknyilatkoztaban a hitélet erőltetésének fölvetése. Tapasztalható-e valami efféle megnyilvánulás egyházaink részéről? - tette fel a kérdést. Soraikba várják a reformkommunistákat. "Ez a fogalom legalább olyan képtelenség, mint a reformnáci vagy a reformfasiszta. Mert mit is akar megújítani a reformkommunista? A bukott rendszert? Annak melyik változatát?" "De mi történne, ha az RMDSZ-nek kifejezetten demokratikus újjobboldala alakulna, s ez a soraiba várná, mondjuk, a reformnyilasokat? A reformhungaristákat?" /Asztalos Lajos: Újbaloldal: Keresztényszocialisták meg reformkommunisták. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"
2003. január 17.
"A Gyergyói-medencében minden községben megőrizték a könyvtárakat. Gyergyóremetén az iskola könyvtára lassan lekörözi a községi könyvtárat, annak ellenére, hogy Portik Bakai Ádám, dr. Balás Gábor könyvtáros minden irodalmi vonatkozású rendezvény szervezéséből kiveszi a részét. Az Avully-Remete Alapítvány jóvoltából ugyanis az iskolai könyvtár minden esztendőben 350 svájci frankot fordíthat szaklapok és gyermeklapok előfizetésére. Gyergyóremetén a könyvtár naponta 28-30 olvasót fogad, s az évi 6000 látogatója is azt jelzi: nem fölösleges a 8467 kötetes községi könyvtár. Gyergyóditróban Köllő Enikő 960 beiratkozott olvasót tart nyilván. Gyergyószárhegyen Bartis Edit napi négy órában látja el a könyvtárosi teendőket, számítógéppel is rendelkeznek. Márkos András festőművész ingyenes világhálós kapcsolatot biztosít számukra, a megyei könyvtár pedig könyvtárnyilvántartó programot telepített a gépbe. Gyergyóalfalu könyvtára közel 10 ezer kötetével és feltételeivel a dicséretes példák közé sorolható. 400 állandó olvasója csaknem mind felnőtt, ugyanis az iskolának is gazdag könyvtára van. Gyergyóújfaluban a községi könyvtár számára már évek óta nem vásárolhattak könyvet, 9342 kötetet tart nyilván Huszár Ágnes könyvtáros, aki havonta 60-70 olvasót szolgál ki. Az olvasók általában a romantikus Jules Verne és Jókai Mór művei mellett a szerelmes könnyű irodalmat kedvelik. Újabban Wass Albert a legkeresettebb író. /Bajna György: Községi könyvtárak sorsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./"
2003. január 17.
"Műszaki nehézségek miatt kénytelenek elhalasztani a zsibói Wesselényi Miklós-szobor avatását a szervezők, a helyi és a megyei RMDSZ, valamint a zsibói református egyházközség. Az eredetileg március 15-ére kitűzött avatási időpontot többek között azért kellett halasztani, mert a rossz időjárási viszonyok miatt a szervezők nem vállalták, hogy elszállítják a szobor gipszváltozatát Zilahról Nagybányára, ahol a végleges változat egy bronzöntő műhelyben elkészülhetne. Az alkotással a zsibói Wesselényi Társaság és a református egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület zilahi fiókszervezete ifjabb Wesselényi Miklósnak állítana emléket, melyet a Wesselényi hazatér című rendezvényen avatnának fel. A szobrot a zsibói református templom kertjében helyezik el, a főbejárat mellett. Az egész alakos szobor alkotója Sepsi József zilahi szobrászművész. Seres Dénes RMDSZ-szenátor elmondta, kérni fogja a Határon Túli Magyarok Hivatalának anyagi támogatását. /Deák Zoltán: Elhalasztják az avatást. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./"
2003. január 17.
"Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár létrehozását tervezi az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Sapientia Alapítvány. A két intézmény január 16-án közös, természettudományi könyvtárfejlesztéséről szóló együttműködési szerződést írt alá Kolozsváron. A szerződés szerint az EME hozzájárul ahhoz, hogy a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatói és hallgatói az EME természet- és műszaki tudományos könyvtárát, valamint a referencia- és egyetemi jegyzetkönyvtárát használhassák. Egyed Ákos, az EME elnöke kifejtette: a szerződés mindössze egy része annak a közös könyvtári programnak, melynek végső célja az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár létrehozása. A távlati terv megvalósításához több milliárd forintra van szükség, Tonk Sándor, az EMTE rektora reméli, hogy az összeget a magyar állam fogja biztosítani. /Lázár Lehel: Szerződés fejlesztésre. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./"
2003. január 17.
"A Temesvári Református Egyházmegye lélekszáma a 2002. évben egy gyülekezetnyivel lett kevesebb. A 16 gyülekezetben a fogyás összesen 185 fő /59 születés és 244 temetés/. Nemcsak a lélekszám csökkenése folyik tovább, hanem a kivándorlás is. Az egyházmegyében 7724 hívő él. /Pataki Zoltán: Egy gyülekezetnyi bánsági magyar reformtussal kevesebb. = Heti Új Szó (Temesvár), jan. 17./"
2003. január 17.
"Szilágy megye településeit a legkisebb részletekben leíró földrajzi atlasz kiadását tervezik Zilahon. Ha a kiadvány elkészül, akkor Szilágy megye lenne Kolozs után a második megye az országban, amely európai színvonalú atlasszal rendelkezik. Mivel a megyében 270 település található, a megyei önkormányzat egyedül képtelen a költségeket állni, azonban együttes erővel, községenként 5-7 millió, a városok esetében pedig 10-12 millió lejes hozzájárulással ki lehetne adni az atlaszt. A kiadvány készítői a földrajzi térképeken feltüntetik majd azokat az idegenforgalmi látványosságokat is, amelyek az egyes vidékeken találhatók. /Deák Zoltán: Készül a Szilágyság atlasza. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./"
2003. január 17.
"Az RMDSZ VII. kongresszusára a kártyákat már jó előre leosztották. Egy szűk csoport fogja folytatni a hatalomgyakorlást, melynek eddigi tevékenységét inkább sikertelenségek sorozata, mint eredményesség kíséri, állapította meg Simó Erzsébet. Az RMDSZ partnere, a kormányzó párt folytatta a Romániára jellemző központosító folyamatot, megtépázta hatalmas pénzbüntetések kilátásba helyezésével a sajtó viszonylagosnak mondható szabadságát, szabotálja a múlttal való szembenézés egyetlen intézményének, a szekusdossziékat felülvizsgáló bizottságnak a tevékenységét. Az erdélyi magyar fiatalok tömegesen hagyják el az országot, a műemlékek fokozatosan pusztulnak. Az RNDSZ belső ellenzéke igen gyenge, s az értelmiség, az írástudók véleményt sem mondanak. Az RMDSZ vezetői pozícióik megtartására törekednek. A két miniszterelnök meghívása az önfeladás olyan foka, mely már tragikus. /Simó Erzsébet: Új év - régi rend. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./ "
2003. január 17.
"Felelőtlen, felháborító partizánakció - így minősítette jan. 15-én Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke azt, hogy Veress László, az Illyés Közalapítvány távozó irodavezetője több szlovákiai magyar családnak adta át a státustörvényben ígért oktatási-nevelési támogatást. Az eseményről a jan. 15-i pozsonyi Új Szó cikkezett, megírva, hogy a családok mindannyian az OTP magyarországi fiókjaiban beváltható banki csekkeket kaptak. A HTMH elnöke szerint az irodaigazgató megfontolás nélkül cselekedett, s ezzel azoknak árthat leginkább, akikért a kedvezménytörvény készült. A csekkek átadását rosszallóan fogadta a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért (SZKC) szervezet, amelynek egyébként részt kellene vennie a támogatások eljuttatásában. Ők is a két ország közötti vitákra hivatkoztak. Veress László elmondta: a kuratórium október 7-én döntött, neki pedig az a feladata, hogy ezt végrehajtsa. Mint mondta, egyeztettek az SZKC-val arról, hogy az részt vesz a támogatás eljuttatásában, erről tájékoztatták is a HTMH vezetőjét, ő azonban indoklás nélkül elutasította a szerződés ellenjegyzését. Veress úgy fogalmazott: "Nem gondoltam semmire, csak a pályázó érdekeire." Halzl József, a kuratórium eddigi elnöke tudott lépéséről. Pomogáts Béla elmondta, őt nem tájékoztatták erről. Pozsony értetlenkedését fejezte ki a csekkosztogatás miatt. /(Nagy Iván Zsolt cikke nyomán): A csütörtöki Magyar Hírlapban olvastuk. Meglepetésszerű pénzosztás a státuskeretből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ "
2003. január 17.
"Jan. 15-én Dáné Károly az RMDSZ Maros megyei szervezetének oktatásügyi alelnöke képviselte a szervezetet az Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ Maros megyei szervezetének rendkívüli ülésén, amelynek témája a Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes cseréje volt. Dáné Károly elutasította az RMPSZ azon vádját, amely szerint az RMDSZ a szakmai szervezet megkérdezése nélkül, illetve a korábbi egyeztetés ellenére döntött úgy, hogy már ez év januárjában hivatalába lépteti az új főtanfelügyelő-helyettest. Az RMPSZ Maros megyei szervezete állásfoglalásában elutasította Kelemen Atilla megyei elnöknek a Dónáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes munkáját, szakmai, emberi hozzáállását becsmérlő minősítéseit. A megye pedagógustársadalmának véleménye az, hogy Dónáth Árpád hozzáértéssel, felelősségteljesen végezte és végzi munkáját. /RMPSZ ülés. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./ "
2003. január 17.
"Külföldi tanulmányúton tartózkodó erdélyi magyar egyetemista kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó nem adott hírt Erdő Péter jan. 11-én történt érseki beiktatásáról. "Tisztában kell lenniük azzal, mekkora jelentősége van ennek az eseménynek az "összmagyar kereszténység" számára is." - írta. /Érseki beiktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ "
2003. január 17.
"Várják az erdélyi települések a határon túli testvérvárosok küldöttségét, akik hoznak valamit, mert annyi mindenre lenne szükség. Oláh István újságíró megütközve írta, hogy van olyan település, ahol a kapcsolattartásnak felelősei vannak , szerinte fel kell nőni "örökös kistestvéri állapotunkból". /Oláh István: Erdélyi testvérvárók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ "
2003. január 17.
"Megjelent Halász Péter csángókutató három évtizednyi gyűjtőmunkájának összegző tanulmánykötete: Bokrétába kötögetem vala - A moldvai magyarok néprajzához /Európai Folklór Intézet, Budapest, Örökség sorozat/. A tanulmánykötet négy nagyobb fejezetre tagolódik: Történelem, Társadalom, Gazdálkodás és Népszokások. A magyarországi szerző nemcsak a megőrzött hagyományokra, szellemi és tárgyi örökségre figyelt, hanem a társadalmi összefüggésekre is. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy 1966 nyarán járt először Moldvában. Megdöbbenve hallotta, hogy ott az emberek magyarul beszélnek. Elkezdte tanulmányozni az idevágó szakirodalmat, így ismerte meg a moldvai csángókat. A csángók legnagyobb kutatója, Domokos Pál Péter segítette őt az indulásnál. Halász Péter a Magyar Néprajzi Atlasz készítésénél elvállalta a csángóknál történő gyűjtést. Kötete földrajzilag lefedi egész Moldva csángó népességét. Halász Péter közreadta hét település helynévanyagát is. /Guther M. Ilona: "Bokrétába kötögetem vala". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ "
2003. január 17.
"Kuszálik Péter felújította Morfondír rovatát. Írásaiban bátran kiáll az RMDSZ vezetése mellett és kigúnyolja a vezetés ellenzékét, elsősorban a Reform Tömörülést. /Kuszálik Péter: Morfondír. Levélbontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ "
2003. január 18.
"Kell az önálló magyar egyetem - Elvárások a szövetség vezetőivel szemben címmel jelent meg a Szabadság január 15-i számában az az interjú, amelyben Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke és Vekov Károly Kolozs megyei parlamenti képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője fejtette ki álláspontját az önálló magyar egyetem ügyében. Ők "az erdélyi magyarság legnagyobb részének" nevében is tiltakoztak. Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető oktatási alelnöke kiállt az RMDSZ vezetése, a protokollum mellett. Ő természetesnek vette, hogy a magyar tannyelvű karok önállóságának megteremtése a protokollumba bekerült, és be fog kerülni a következőkben is. Nagy szerint van önálló magyar tudományegyetem, igaz, egyelőre csak a magyar állam anyagi hozzájárulása révén, "de az RMDSZ politikai támogatásával." Az egyetemalapítás mindannyiunk közös ügye kell hogy legyen, írta. /Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető oktatási alelnöke: Az érem másik oldala... egyetem-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"
2003. január 18.
"A kilencvenes évek fiatal költőnemzedékének berobbanása az irodalmi köztudatba nagy élmény volt. Azonban észre kell venni, hogy 1990 után a megideologizált túlszabályozást a szabályozatlanság értékevesztett anarchiája váltotta fel. Rímfaragók és pénzes fűzfazsenik lepték el a könyvpiacot. Ezért jelenthet már eleve felüdülést az olyan írás, amely az őszinte érzelmi megnyilatkozás, gondolatközlés szándékával lép fel. Lászlóffy Csaba versei /Tudnak-e a jász lovasok nevetni? Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 2002./ más tapasztalatokra támaszkodnak.A verseskötetet az előző évtizedek élményanyaga jellemzi. Lászlóffy Csaba visszanézései hatalmába kerítik az olvasót. /(németh): A Purgatórium ára. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"