Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
6093 tétel
2003. január 21.
"Medgyessy Péter miniszterelnök részt vett Budapesten, Adrian Nastase miniszterelnök meghívására a december 1. tiszteletére rendezett banketten-fogadáson. Fodor Sándor szerint a magyar kormány bakizott, "ezt nem azzal tette, hogy elfogadta a meghívást, és részt vett az ünnepi vacsorán, hanem azzal, hogy az említett tárgyalásokat nem időzítette néhány nappal előbbre vagy későbbre, a vendégekkel közösen megállapodva." Fodor nem tulajdonít politikai szándékot annak, hogy a magyar kormány, a MÁV sorozatosan "kitol" azokkal az utasokkal (túlnyomó többségükben magyar vagy román állampolgárokkal), akik az Ady Endre expresszel utaznak Romániába Budapestről, azonban ha igaz, hogy az RMDSZ szatmári kongresszusára nem jön el Medgyessy Péter miniszterelnök, "akkor már mindjárt jelentőséget kaphat a Budapestről Várad felé utazókkal való ki-kitologatás, ezek zaklatása is (magyar részről). Ez ugyanis egyértelműen jelenti, hogy apadó kedvezménytörvény ide-oda, a magyar kormánynak terhére vagyunk. Nincs szüksége az RMDSZ közvetítő szerepére sem a két ország politikai elitje között, hogy valójában púppá váltunk a magyar politika hátán, hogy a jelenlegi magyar kormány a romániai magyarság ügyét kizárólagosan a román kormány belügyének tekinti, ami bizonyos román politikai körök "egységes nemzetállam" felfogásába tökéletesen beleillik." Fodor elcsodálkozott azon, hogy a NATO-tag Magyarország miniszterelnöke épp Fidel Castro Kubájában szilveszterezik. Ennek a magyar érdeknek is ellentmondó politizálásnak talán vége kell hogy legyen egyszer. Talán valakinek sikerül meggyőzniük Medgyessyt, fogadja el mégis az RMDSZ meghívását. Fodor reméli, rémeket látott, amikor úgy vélte, a magyar kormány mindent elkövet, hogy végképp "leírja" az erdélyi magyarságot. /Fodor Sándor: Ugye, rémeket látok? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"
2003. január 21.
"Az RMDSZ-en belüli ellentéteket emelte ki jan. 20-i román sajtó arról beszámolva, hogy az RMDSZ kongresszusát megelőző utolsó ülését tartotta a hét végén Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT).Valamennyi központi román lap hírt adott arról, hogy az RMDSZ-en belül működő tíz platform egyike, a radikális ellenzékként emlegetett Reform Tömörülés (RT) nem vesz részt a kongresszuson. Az Adevarul szerint "kíméletlen háború dúl" a radikálisok és a mérsékeltek között az RMDSZ-en belül. A Curentul című lap egyenesen úgy látja, hogy az RMDSZ egyetlen lépésre áll a széteséstől. A Cotidianul arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai magyarság soraiban a Székelyföldön tapasztalható a legnagyobb kiábrándultság. A Cronica Romana arról számolt be, hogy Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az RMDSZ-szel folytatott háborújában a magyar miniszterelnök segítségét kérte. A román lap a magyar sajtóra hivatkozva közölte, hogy a magyar miniszterelnök kedvezően fogadta Tőkés püspök kezdeményezését. /Kíméletlen háború az RMDSZ-ben. A szövetség egy lépésre áll a széteséstől. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"
2003. január 21.
"Végigfut a hátamon a hideg, mikor hallom, hogy a XXI. század elején demokráciában örökös elnököket akarnak kreálni - mondta ingerülten Markó Béla. Az RMDSZ szövetségi elnöke a jan. 18-i marosvásárhelyi SZKT-ülésen kijelentette: Én ezen az úton nem megyek önökkel, ebbe az örökös világba nem fogok visszamenni! Markó ingerültségét Toró T. Tibor kijelentése váltotta ki: a szatmári kongresszusra készülő új alapszabályzat-tervezet az egypártrendszert intézményesíti, diktatórikus szervezetté változtatja a romániai magyar nemzeti közösség érdekvédelmi és közképviseleti szervezetét. Az újságírók nem kaptak a kiadványból, amelyben az illetékes szakbizottság tagjai az alapszabályzat-módosító javaslatokat összesítették. Markó is, Toró is a szolidaritás, az együttműködés fontosságáról beszélt. Toró szerint is "szükség van a szolidaritásra, az egységes képviselet hatékony politikai eszköznek, nem csak értéknek bizonyult". Az együttműködés, a szolidaritás minimál-követelményeit határozta meg Toró: "Első feltételként szabtuk meg a szakaszos belső választások megszervezését mindazon régiókban, ahol erre lehetőség van, vagyis a magyarok által többségben lakott megyékben. Második feltételünk a választó jog általánossá tétele, hiszen a szövetség nem politikai párt, hanem közösségi önkormányzat, amelyben minden magyarnak helye van. Harmadik feltételünk a választhatósági jog biztosítása, tehát eleve ne korlátozzák bizonyos személyek, kategóriák jogát a belső választásokon való részvétel tekintetében." Válaszában Markó érdekesnek nevezte azt a javaslatot, hogy minden magyar szavazhasson a belső választásokon. Mint mondta, ha ő ezt elfogadná, Toró "elvbarátja" másnap feljelentené a bíróságon, hogy nem a tagság választotta meg, a másik "elvbarát" pedig megvédené a följelentőt. Az SZKT-n nem közeledtek az álláspontok, a felek még csak ki sem beszélhették magukat, mert Frunda György SZKT-elnök nem adott rá alkalmat. Így az emberek sérelmeiket a kongresszus elé viszik. /Sarány István: Hideglelés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./"
2003. január 21.
"Pert vesztett Tőkés László az RMDSZ- perben. Kincses Előd ügyvéd a bíróságon emlékeztetett arra, hogy 1989 novemberében Temesváron képviselte Tőkés Lászlót az ellene folyó kilakoltatási per másodfokú tárgyalásán. Reményét fejezte ki, hogy nem fog a 89-eshez hasonló politikai nyomás nehezedni a bírói testületre az ítélet meghozatalakor. Frunda György elfogadhatatlannak és erkölcstelennek vélte az 1989-es és a jelenlegi Tőkés-per közötti párhuzam vonását. Hangsúlyozta, akkor Tőkés Lászlót perelték, most viszont ő indított pert a szövetség ellen. /Gazda Árpád: Pert vesztett Tőkés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./"
2003. január 21.
"Több ember kijelentette, hogy nem megy el a kolozsvári eskütétel tizedik évfordulójára időzített ünnepségre, mert nem jó az, ha ott látják őket. Ma már lényegében az RMDSZ vezetői döntenek kinevezésekről, támogatásokról, közpénzelosztásról. Tizenhárom évvel 1989 után megint halkan beszélnek, lopva körbenézve, nehogy valaki meghallja, mi a véleményük az egészről. Nemcsak a vállalkozók és közalkalmazottak, hanem minden bérből és fizetésből élő is fél. Például a "független sajtóban" dolgozó sem a valóságra figyel ma már, hanem arra, hogy ha a maga valós vagy vélt igazát megírja, akkor honnét kaphatja az ütést, írta Román Győző. /Román Győző: Visszatért a félsz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 21./"
2003. január 21.
"Kolozsváron a röpcédulázással kapcsolatban a titkosszolgálat komoly nyomozásba kezdett, tetteseknek nem akadt a nyomára. Suttogópropagandával terelték a gyanút a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomra. Böndi Szabolcs, a HVIM Kolozs megyei elnöke lemondott a román hatóságok folytonos zaklatása miatt. Erről lehetett olvasni a sajtóban. A röpcédula-osztogatás valószínűleg olcsó provokáció volt. A román és magyar nyelvű röplapok helyesírási hibákat tartalmaztak. Bizonyíték nincs, de ez jó alkalom megmutatni, mennyire nem szeretik a román hatalmi szervek az olyan mozgalmat, amelynek célja a fejekben lévő határok eltörlése és a magyarság múltjának ismertetése, hagyományainak őrzése. Böndi Szabolcsot, a Kolozs megyei elnököt állandó megfigyelés alá vonták, zaklatták. A mozgalom nyilatkozata szerint: "A kolozsvári elnökünkkel történteket a magyarellenes román állami terrorizmus újabb példájának tekintjük. Szomorúan tapasztaltuk, hogy a Román Hírszerző Szolgálat ilyen rövid időn belül munkát adott a december 15-én Torontóban több mint száz prominens kanadai állampolgár részvételével megalakult - a HVIM aktivistáinak emberi jogait felügyelő - Magyar Jogvédő Hálózatnak (Defence Network for Hungarian Rights)". Újabb fejlemény: a január 11-ére tervezett HVIM-régiógyűlést február második felében megtartják, amelyen minden Kárpát-medencei szervezet képviselteti magát. Döntenek majd az erdélyi szervezet esetleges leválásáról, leválás esetén új nevéről. Ezt követi a budapesti konferencia. /Bagoly Zsolt: Röpcédulás hírek között és mögött. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 21./"
2003. január 21.
"Berlin és Párizs hosszabb távon lehetővé akarja tenni a kettős állampolgárságot a németek és a franciák számára. Berlini kiszivárogtatások szerint ezt is tartalmazza majd az a német-francia nyilatkozat, amelyet az NSZK és Franciaország 1963. január 22-én aláírt szerződésének 40. évfordulóján akarnak elfogadni. A jövőben a törvényalkotási folyamatban is egyeztetnek majd, például családjogi törvények megalkotásában. Terveznek közös kormányüléseket, az együttműködés koordinálását főtitkárok látnák el. /A németek és a franciák bevezetik a kettős állampolgárságot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"
2003. január 21.
"A Sapientia Alapítvány létrejöttének harmadik évfordulója alkalmából tartottak jan. 20-án sajtótájékoztatót Kolozsváron, az alapítvány Egyetem utcai székhelyén. Tonk Sándor, az alapítvány elnöke rámutatott: a Sapientia által létrehozott Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) jelenleg 25 szakkal rendelkezik, /a Partiumi Keresztény Egyetemmel együtt/ 1600 diákkal és közel 300 oktatóval. Jó színvonalat biztosítanak, sok a vendégtanár. Csíkszereda már rendelkezik megfelelő épülettel, Kolozsváron a közeljövőben megnyitják a rektori hivatal épületét a Bocskai-házban, Marosvásárhelyen pedig nemsokára megkezdik egy campus építését. Magyarország változatlanul biztosítja az évi kétmilliárd forint támogatást, hangzott el, de más forrásokat is kell találni, hiszen nem lehet arra alapozni, hogy más állam költségvetésére működtessenek egyetemet. Jó kapcsolatokat építettek ki a romániai és a magyarországi egyetemekkel egyaránt. Szerződést kötöttek a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel, annak tanárai oktathatnak az EMTE-n, az elmúlt napokban írtak alá szerződést az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel és a debreceni egyetemmel, valamint előkészületben van a pécsi, soproni és gödöllői tudományegyetemmel való együttműködés aláírása. Mindaz, amit végeztek, nem valósulhatott volna meg azon támogatások nélkül, amelyeket a különféle intézményektől kaptak: a Határon Túli Magyarok Hivatalától és a magyarországi, illetve a kolozsvári programirodától. A határon kívüli magyarságnak újra kell integrálódnia a magyar tudományos életbe, ezt az integráló feladatot a Sapientia vállalja. Tánczos Vilmos, az alapítvány alelnöke a kutatási programok intézetének munkájáról szólt, kiemelve annak célját: az erdélyi magyar magánegyetem támogatása, ezen túlmenően az erdélyi magyar tudományosság szolgálata. Több mint hatvan doktori ösztöndíjat biztosítanak a fiatalok számára, bejegyeztették a Scientia Kiadót, amely kizárólag a kutatási ösztöndíj keretén belül született tudományos munkákat jelenteti meg, ezenkívül félévenként tízezer dollárt költenek a vendégtanári programra. Az intézet utolsó célkitűzéseként Tánczos Vilmos az erdélyi magyar tudományosság adatbázisának elkészítését jelölte meg. /Köllő Katalin: Mérlegkészítés a Sapientia Alapítványnál. Három éve hozták létre az alapítványt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21/ Az EMTE-n 1600, Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) 6000 magyar diákot oktat a 300-350 magyar oktató. Kolozsváron a Bocskai-házba 1,3 millió dolláros befektetés eredményeként ez év márciusának közepén költözik be az EMTE rektori hivatala. Működésre és eszközök beszerzésére a Sapientia Alapítvány 2000-ben 527,6, 2001-ben 820,3, 2002-ben 1020,4, azaz összesen 2368,3 millió forintos keretből gazdálkodott. Ingatlanberuházás céljára 2000-ben 1323,3, 2001-ben 1075,2, 2002-ben pedig 666,7 millió forintot költöttek. Az összköltségvetés az említett három évre 5433,5 millió forint volt. Ez év januárjától tíztagúvá bővült a Sapientia Alapítvány addig kilenctagú kuratóriuma. Az Erdélyi Unitárius Egyház kérésére kuratóriumi tag lett Kolumbán Gábor főgondnok. Tőkés Elek, a Báthory István Gimnázium igazgatójának helyét - lemondása után - Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese vette át. Birtalan Ákos parlamenti képviselőt betegsége idején Kun Imre helyettesíti. A PKE és az EMTE rektorai tagjai a magyarországi Rektori Tanácsnak. /Lepedus Péter: Bővült az alapítvány kuratóriuma. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./"
2003. január 21.
"A Református Kollégium épületéért folyó per áthelyezését kérte a Legfelsőbb Bíróságtól a kolozsvári városháza. Gheorghe Funar polgármester szerint erre azért van szükség, hogy a bírák ne legyenek politikai nyomás alatt, amikor a kollégium ügyében kell dönteniük. Az Erdélyi Református Egyházkerület alapfokon elérte, nyilvánítsák semmisnek a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség és a városháza között kötött átadási-átvételi szerződést, amellyel az utóbbi intézmény gondozásába került a kollégium épülete. Az ítéletet a tanfelügyelőség megfellebbezte. /Lázár Lehel: Peráthelyezést kér Funar. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./"
2003. január 21.
"Nyárádszereda főtéri parkjába akar templomot építeni a gyulafehérvári ortodox érsekség. Ovidiu Natea Maros megyei prefektus, az ortodox egyház kérésére hivatkozva, levélben szólította fel a nagyközség vezetőségét: mielőbb szabadítsa fel a területet, melyen a Millenniumi Emlékmű található. Székelykál és Maroskeresztúr után újabb Maros megyei magyarlakta település eshet az ortodoxia erőszakos terjedésének áldozatául. A főtéri park felső sarkában jelenleg Nagy Lázár alkotása, a Millenniumi Emlékmű áll. Ennek eltávolíttatására Ovidiu Natea prefektus és Ferenczi Petru jegyző még októberben felszólította a nyárádszeredai hatóságokat. Ellenkező esetben a büntető törvénykönyvre hivatkozva, a kormány megbízottja egy hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel járó bűnügyi eljárást helyezett kilátásba azok ellen, akik a kopjafát állították. A polgármester nem tett eleget az utasításnak, és reméli, nem is fogják ezt tőle számon kérni. Mint mondotta, az emlékművet Nyárádszereda magyarsága állította. Nyárádszeredán az ortodox hívek száma papíron száz körüli, de ennek hatvan-hetven százalékát az ortodoxnak keresztelt árvaházi gyermekek teszik ki. Áthidaló megoldásként a polgármesteri hivatal az ortodox egyháznak is más telket ajánlana fel. A görögkeletiek a színmagyar Kálban a Nagy család által visszaigényelt gyümölcsösből kaptak 40 hektár földet kolostorépítésre. Maroskeresztúr főterén pedig építkezési engedély és a tanácsosok tiltakozása ellenére megkezdték templomuk építését. /Szucher Ervin: Ortodox templom épül? = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./"
2003. január 21.
"II. János Pál pápa, a bukaresti Nunciatúra felterjesztésére különleges apostoli áldásában részesítette Fodor Györgyöt, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának általános titkárát. Az erről szóló pápai oklevelet a római Szentszék romániai képviseletén jan. 15-én adta át Jean-Claude Périsset apostoli nuncius-érsek a címzettnek. A Kolozsváron élő Fodor György egyházi publicista, közíró, a katolikus egyház szolgálatában végzett sokrétű munkásságával s a Szentatya iránti hűségével tűnt ki, olvasható az oklevélben./Különleges apostoli áldás Fodor Györgynek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"
2003. január 21.
"Kiállítást szervezett Győrfi Dénes, a nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár vezetője az állomány egyes, világszinten is ritkaságnak számító könyvek, kötetek példányaiból. Megtekinthető többek között Werbőczi István 1517-es bécsi kiadású Hármaskönyve, a Tripartitum, Bonfini krónikás 1568-as, 1690-es és 1744-es kiadású históriás könyve, Apáczai Csere János 1653-ban kiadott székfoglaló beszéde A tudományok felettébb szükséges voltáról. /Az utóbbi fél évezred könyvcsodái. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./"
2003. január 21.
"A Koós Ferenc Kulturális Alapítvány megalakulásának egyéves évfordulója alkalmából nyílt kiállítás Gábor Dénes ex libris-gyűjtő kollekciójából jan. 20-án Kolozsváron, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány pincegalériájában. Az alapítvány részéről Varduca György köszöntötte az egybegyűlteket. Németh Júlia az exlibris mibenlétéről és jövőjéről szólt, majd a gyűjtő, Gábor Dénes beszélt. /Ünnepi exlibris-kiállítás. Egyéves a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"
2003. január 21.
"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület EMKE-díszoklevelet adományozott a tízéves Duna Televíziónak. Az intézmény elnöke, Pekár István dr. Kötő Józsefhez, az EMKE elnökéhez intézett levelében köszönetét fejezi az elismerésért. /Együtt könnyebb és eredményesebb. A Duna Televízió és az EMKE sikeres együttműködése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"
2003. január 21.
"A zilahi Kálvineum visszaszolgáltatása új lehetőségeket nyitott a város magyarsága számára. A zilahi Kálvineum, illetve az egyházi javak visszaszolgáltatási lehetőségét Seres Dénes szenátor ismertette és szorgalmazta, állt ki Seres mellett Józsa László, aki hozzátette: püspöki állásfoglalásokkal és nyilatkozatokkal még egyetlen kormányhatározatot vagy rendeletet sem sikerült kieszközölni. Hazugság az, hogy 1998 novemberében Seres Dénes ellenezte volna az egyházi ingatlanok visszaadásáért szervezett utcai tüntetést, a Seres Magdolna által vezetett református kollégium teljes tanári kara és diáksága is megjelent a tüntetésen. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete és a kormánypárt megyei szervezete között megkötött protokollum tartalmazta az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Józsa hozzátette: a román nacionalista ellenreakció kivédésére az egyezmény több pontját titkosították. A zilahi református egyház képviselői a "románok azonnali kivonulását" szorgalmazták a visszakövetelt Kálvineumból. Ez az álláspont a város polgármestere számára elfogadhatatlan volt. Józsa közölte, hogy Seres Magdolna igazgatónő sohasem indított pert egyháza ellen, amelytől közel hat éve semmiféle támogatást nem kapott az intézmény fenntartására. Azt kizárólag állami alapokból sikerült finanszírozni. /Józsa László: Egyház és RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"
2003. január 21.
"2002-ben múlt 125 éve annak, hogy a kolozsvári egyetem két professzora /a 26 éves Meltzl Hugó és a nyolcadik évtizedében járó Brassai Sámuel/ összefogásával egy világviszonylatban úttörő folyóirat indult Kolozsváron Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok címmel. Az évente két kötetbe sorolt húsz számot megjelentető folyóirat eleinte hat, majd tíz nyelven közölt eredeti alkotásokat, elemző tanulmányokat. A híranyagot magyarul vagy világnyelveken adták közre. Az 1888 elején megszűnt lapban több mint 20 nyelven jelentek meg eredeti vagy fordított alkotások, köztük olyan nyelveken, mint a svéd, finn, izlandi, holland, örmény, cigány, albán, román, kínai, japán, arab. A több mint száz munkatárs mind az öt kontinenst képviselte. Brassai 1883-ban - nyugdíjba vonulván - kilépett a szerkesztőségből. Magyarországi és erdélyi kutatók több dolgozatban ismertették a lapot magyarul, románul, sőt, idegen nyelveken is. Gaal György 1975-ben magyar nyelvű antológiát állított össze a lap közleményeiből, a népszerű Téka-sorozat számára. Horst Fassel, a kolozsvári egyetem végzettje, jelenleg a tübingeni egyetem Duna Menti Sváb Történelmi és Honismereti Intézetének munkatársa elhatározta, hogy újra kinyomtatja a folyóirat évfolyamait. A kolozsvári egyetem Német Intézetével társulva 2002 őszén meg is jelentette az első évfolyamot, a folyóirat latin címét használva főcímként: Hugo Meltzl - Samuel Brassai: Acta Comparationis Litterarum Universarum. Jahrgang I. (1877) Cluj-Napoca - Klausenburg, 2002. /Gaal György: Az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok új kiadása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"
2003. január 21.
"Nagysármáson él a tájegység talán legnépesebb, legéleterősebb magyar közössége. 4000 lakosának 40 százaléka magyar. Balázs Lajos 1996-tól szolgálja a ma 1375 hívet számláló nagysármási református egyházközséget. Elődjének, Hermán János tiszteletesnek az alakja körül valóságos legendák szövődtek. A 17 tagú helyi önkormányzati testületben az RMDSZ 4 tanácsossal képviselteti magát. A polgármesteri hivatal 18 alkalmazottja közül 4-en magyarok, ezek egyike Sallai Imre, aki egyben a helyi RMDSZ elnöke is. A helységnévtáblát itt is bemázolták. Az RMDSZ-nek jelenleg kb. 600 bejegyzett tagja van, közülük mindössze 180-an fizetnek rendszeresen tagsági díjat. Szkolka Attila kémia-fizika szakos tanár, az általános iskola aligazgatója 35 éve tanít Sármáson. Negyed századdal ezelőtt még magyar tannyelvű párhuzamos osztályok működtek, manapság már csak egy-egy osztályra futja a létszámból. A mostani tanévben az alsó tagozaton 72-en, a felsőn 93-an tanulnak. Nincs szakképzett magyar szakos tanáruk. A helyi fúvószenekart az egyházközség patronálja. Az egyház egy gyermekkórust is működtet, az RMDSZ pedig a Tulipán néptánccsoportot és annak ifjúsági tagozatát, a Boglárkát. /Szentgyörgyi László: Mezőségi oázis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 21./"
2003. január 21.
"Jan. 16-án Zsidó Ferenc Szalmatánc /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című regényét mutatták be Székelyudvarhelyen, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány /EMIA/ szervezésében. Az alapítvány elnöke, Lőrincz György elmondta, hogy a 26 éves író az EMIA felfedezettje, hiszen Zsidó Ferenc (a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola magyartanára) a néhány évvel ezelőtti kisregénypályázatukon nyert először díjat. Káli-Király István, a kiadó igazgatója közölte, hogy a Mentor Kiadó már közel áll a háromszázadik kiadványához. /Katona Zoltán: Zsidó Ferenc első regénye. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 21./"
2003. január 21.
"Jan. 18-án Marosvásárhelyen a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület égisze alatt a Habakuk bábjátszó csoport játszóházba hívta a gyermekeket, a cserealji református egyház tanácstermébe. 120 gyermek jelent meg a bábelőadásokon. A bábelőadások mindenese, Bartha Júlia beszámolt arról, hogy 1995-től foglalkoznak bábozással. Jelenleg 20 bábossal dolgoznak, ebből tizenegy I-X. osztályos diák, kilencen pedig tanítóképzősök. Bartha Júlia segít azoknak az óvónőknek és tanítónőknek, akik el szeretnék sajátítani a bábozást. /Mezey Sarolta: Habakuk-bábszínház és játszóház. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./ "
2003. január 21.
"Szentgericén, a rendszeresen szerda délutánonként tartott unitárius nőszövetségi találkozókon előadások hangzanak el. Berekméri Árpád Róbert történész a Don-kanyari áldozatokról fog előadást tartani. /kk: Szerdai találkozók Szentgericén. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./ "
2003. január 21.
"Jan. 19-én a Himnusz költőjére, Kölcsey Ferencre emlékeztek Szatmárcsekén, a magyar kultúra napja alkalmából. A kézirat tanúsága szerint - 1823. január 22-én - itt fejezte be Hymnus c. költeményét a költő, amelyet 1844-ben Erkel Ferenc zenésített meg. A helybeli református templomban tartott ünnepség ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét. Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajztudós mondott beszédet, akit munkássága elismeréséül Kölcsey Ferenc-díjjal tüntetett ki a rendezvényen a Kölcsey Ferenc Társaság. Végül a résztvevők megkoszorúzták Kölcsey Ferenc sírját. (Az MTI nyomán) /Ünnepség Szatmárcsekén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./ "
2003. január 21.
"Háromszéken, néhány községközpontban régi és új egyesületek irányítják a téli közművelődési tevékenység tudományos részét. Az uzoni Jókai Mór Közművelődési Egyesület megszakítás nélkül működteti a szabadegyetemet, jeles előadókat hív üléseire. Baróton a Gaál Mózes Egyesület működteti a Fókusz-klubot, Csernáton több, mint két évtizede működik a Bod Péter Egyesület, Árkoson pedig a Dahlström Kálmán Egyesület. /Téli szabadegyetemek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./ "
2003. január 21.
"Ifjúsági kategóriában Basity Gréta vajdasági versmondó, a felnőttek körében Nagy Tímea szolnoki versmondó vehette át a Sinkovits Imre vers- és prózamondó emlékverseny első helyezésével járó oklevelet jan. 19-én, Budapesten. A jan. 18-án megrendezett döntőn második helyezést ért el ifjúsági kategóriában Főző Ágnes kecskeméti versmondó, a felnőttek között pedig az erdélyi Lőrincz Gabriella. A nem hivatásos vers- és prózamondók számára meghirdetett verseny harmadik helyezettje ifjúsági kategóriában Fekete Ágnes, a felnőtteknél pedig Domány Zoltán, mindketten a Vajdaságból. A rendezvény fővédnöke Sütő András Kossuth-díjas író volt. /Lezárult a Sinkovits Imre vers- és prózamondó emlékverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./ "
2003. január 21.
"A 2000-2001-es tanévben a 12 052 szlovákiai magyar nemzetiségű óvodásból 9480 (78,66%) járt magyar nevelésű állami óvodába, az 51 802 magyar iskolaköteles fiatalból 41 957 tanult anyanyelvén. Korábbi évekből (Bauer Edit és Bauer Győző tanulmányából) származnak az alábbi adatok: a szlovák nemzetiségű 19-22 éves fiatalok 15,8 százaléka tanul egyetemen vagy főiskolán, a magyar népesség azonos korcsoportjából csupán 7,8 százalék. A felvidéki magyarság ugyanakkor az országosnál jelentősebb gazdasági hátrányokat is kénytelen elviselni: elég, ha csak a munkanélküliséget említjük, mely a hivatalos adatok szerint 2001-ben országosan 20,7 % volt, a magyarok lakta területeken ennél jóval nagyobb, s számos esetben 30, sőt 35-40 százalék. Rimaszombaton 39,13, Tőketerebesen 35,09, Rozsnyón 34,36, Nagymihályban 33,58, Érsekújváron 27,19, Komáromban 27,64, de még Kassa vidékén is 30,88 %. Etr a hátrányt a kedvezménytörvény biztosította támogatás (az évi 20 ezer forint, ami a havi szlovák átlagfizetés felével sem egyelő) még 100 év alatt sem egyenlíthetné ki. Többé- kevésbé ugyanez érvényes a romániai magyarság viszonylatában is. Van tehát mivel érveljen a magyar fél, amikor a szlovák, illetve a román partnerrel tárgyalva a mostanában oly sokat hangoztatott diszkrimináció kerül szóba. Az elmúlt napokban Tokajban megtartott Dialógus 2003 régiós konferencián indítványozták a magyar külügyminisztérium jelen lévő képviselőjének, próbálják már ezt is bevenni érvrendszerükbe. Többen úgy látták Tokajban, hogy említett hátrányokat a magyar diplomácia nem tudta az eddigi tárgyalásokon kellően felmutatni. A szlovák és román partner aztán ki is használja, a régi kisantantos ösztönök alapján. /Sike Lajos: Nem diszkriminál, a hátrányt csökkenti! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./ "
2003. január 22.
"A Szocialista Internacionálé Tanácsa római ülésén jóváhagyta az SZDP teljes jogú tagságára vonatkozó javaslatot, áll a kormánypárt közleményében. Az előterjesztést a Szocialista Internacionálé júniusban, Sao Paoloban megrendezésre kerülő kongresszusán bocsátják szavazásra. Az SZDP küldöttsége Adrian Nastase pártelnök vezetésével vett részt a római ülésen. /Közelebb a Szocialista Internacionáléhoz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"
2003. január 22.
"Jogerősen elutasította a bukaresti fellebbviteli bíróság azt a keresetet, amelyet Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyújtott be saját szervezete ellen. - Jogilag ez a per lezárult, de erkölcsileg nem - jelentette ki az ítélet kihirdetése után Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Szerinte Tőkés László azzal, hogy a román igazságszolgáltatáshoz fordult egy olyan kérdésben, amely a magyar közösség belső ügye, hatalmas erkölcsi kárt okozott. - Célom egyértelmű volt, azt kívántam bizonyítani, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának nincs mandátuma, és szerettem volna végre elérni, hogy a romániai magyarság maga válassza meg képviselőit közvetlen, titkos szavazással. Ez volt a célom, semmi viszálykodás - hangsúlyozta Tőkés László. Tőkés László az ítéletet mind jogi, mind politikai szempontból elfogadhatatlannak tartja. /Jogerős ítélet a Tőkés-RMDSZ perben. Tőkés László elfogadhatatlannak tartja a végzést. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"
2003. január 22.
"Vekov Károly leszögezte: a múlt héti kolozsvári sajtóértekezlet kiindulási pontja Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentése volt, hogy sürgősen alá kell írni az újabb protokollumot a kormánypárttal, és ebben az RMDSZ megint csak nem kérné a kolozsvári állami magyar tannyelvű egyetem létrehozását, hanem csak karokat és tanszékeket a Babes-Bolyai Egyetemen. Vekov megkérdőjelezte a döntés helyességét, mert Markó nem kapott felhatalmazást bárkitől egy ilyen lemondásra az egyetemről. Az egyetem a romániai magyar nemzeti közösség egyik alapkövetelése. Kétévnyi protokollum egyetem-ügyben elért nulla eredménye nem szépíthető. Amikor az RMDSZ elnöke újra lemondott arról, hogy kérje a Kolozsvár székhelyű magyar tannyelvű egyetemet, a tanügyi "illetékes" most azt mondja, hogy "aggodalmaik fölöslegesek". - A magánegyetem létrehozásával csak módjával kellene dicsekedni, mivel annak megteremtése mások érdeme. /Vekov Károly: "Megbélyegző harcosság": szövegelés vagy kötelesség? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"
2003. január 22.
"Nagy F. István a Szabadság január 18-i számában vitába a Vekov Károly sajtóértekezletéről szóló beszámolójában elhangzott kritikákkal. Wanek Ferenc Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozatával nem értett egyet, az egyetemépítés halogatását rótta fel az RMDSZ csúcsvezetőségének. Wanek kritizálta, hogy a protokollum előírásainak betartásából már második éve kimaradt az egyetem ügye. Miért nem lépett Markó Béla ez ügyben? /Wanek Ferenc: Akinek nem inge. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"
2003. január 22.
"A Temes megyei tanács és a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégió (DKMT) elnöke, Dan Ioan Sipos jan. 21-én megbeszélést folytatott Marosváry Attilával, a Csongrád megyei önkormányzat alelnökével. A találkozó témája: melyek lesznek a napirendi pontjai a Szegeden febr. 26-án tartandó megyei önkormányzati elnökök fórumának. Dan Ioan Sipos szerint az eurorégió szabályzatáról és a tagdíjakról kellene dönteni. Sipos és Marosváry végül megegyeztek, hogy az elnökök fórumának teljes jogú tagjai legyenek: a kereskedelmi kamarák és a megyeszékhelyek képviselői. /ifj. Cseke Péter: Egyeztettek a DKMT jövőjéről. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./"
2003. január 22.
"Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke elmondta, a Pro Europa Liga az eredményes oktatásért és civil társadalmi kampányért két értékes díjat nyert.A közel egy évtizede létrehozott Demokrácia Kollégiuma kitüntetésben részesült. A kollégiumban a fiatalokat gondolkodásra próbálják ösztönözni, arra, hogy cselekvően avatkozzanak be környezetük életébe. Eddig 185-en végeztek, közülük sokan választottak politikai pályát. A másik díjat az S.O.S. Segesvár kampányukkal szerezték. A Segesvár megmentéséért folytatott harcnak még nincs vége. A Pro Europa Liga kampányt indított a görög katolikus egyház jogaiért. /Szucher Ervin: "A nyitottság és tolerancia egyéni jellemvonások". = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./"