Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
6093 tétel
2003. január 22.
"Benyújtotta lemondását az oktatásügyi miniszternek Miklós Mihály Bihar megyei helyettes főtanfelügyelő. 1997 tavasza óta tölt be vezető funkciót, kijelentette, zavarja az, hogy a politikum beleszól a szakmai tevékenységbe. Ioan Seres főtanfelügyelő kitűnőnek értékeli a helyettesével való együttműködést. /Pengő Zoltán: Lemondott a helyettes főtanfelügyelő. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./"
2003. január 22.
"Pomogáts Béla irodalomtörténész, a magyarországi Illyés Közalapítvány új elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette: volt olyan pénzügyminisztériumi javaslat, amely szűkíteni akarta a támogatási keretet, de ez ellen felléptek. Végül a parlamenti szavazáson az IKA ugyanakkora összeget kapott, mint az elmúlt esztendőben, tehát kb. 1 milliárd forintot, ehhez járul még hozzá a mintegy 1 milliárd kétszázmillió forint, amit a kedvezménytörvény keretei között az alapítvány juttat célba. A magyar költségvetést tekintve az állam egy év alatt 5 ezer milliárd forint fölött rendelkezik, ebből egymilliárd forintot kap az IKA. Ez tulajdonképpen azt jelenti, mintha valaki ötezer forintból egyet elveszítene. - Az erdélyi magyarság létszáma és az erdélyi lakosságon belüli aránya rohamosan csökken. Ma már alig másfélmillió erdélyi magyarról beszélhetünk, holott nemrég még kétmilliós magyarságról beszéltünk. A csökkenés megállítása érdekében szorosabbra kell fogni a magyarországi és az erdélyi magyarság kapcsolatrendszerét. S ez csak az európai uniós integráció keretei között képzelhető el. Pomogáts fontosnak tartja az egyházak nemzetmegtartó és közösségépítő szerepét. Az IKA részéről semmi nem fog változni az egyházak támogatása körül. Az IKA elsősorban a lapokat, a folyóiratokat, könyvkiadást, a kulturális intézményeket, a magyar házakat, az egyházak kulturális építő tevékenységét támogatja, s mindaz, ami a kulturális támogatás körébe elhelyezhető. /Somogyi Botond: Összehangolt támogatási rendszer. Interjú Pomogáts Bélával, az Illyés Közalapítvány elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"
2003. január 22.
"Albert István lelkipásztort 30 évi szolgálat után esperesévé választotta a Hunyadi Református Egyházmegye. Albert Istvánt - 1973-ban, a teológia elvégzését követően kinevezték a Hunyad megyei Lozsádra. Megszerette a környezetet, az embereket. Később Piskire került, azóta is itt működik. Próbálkoztak a magyar oktatás újraindításával, de nem sikerült. A szülők már nem igazán értékelik az anyanyelvű oktatás előnyeit. 1990 után szeretett volna hittant tanítani a helyi iskolában a maroknyi református gyermeknek. Alacsony létszámuk miatt azonban az igazgatónő ezt nem engedélyezhette. A parókiára kevesen jönnek el vallásórára. A piski gyülekezet 138 lelket számlál. Tavaly júniustól a piski anyaegyház, a kéméndi és rápolti leányegyházakkal együtt, missziós egyházzá vált, ami azt jelenti, hogy együtt gazdálkodnak, de így is nehezen tengődnek. A lelkészek fizetése két forrásból tevődik össze. Egyrészt van az állami fizetés, ami rendkívül alacsony, és a helyi alapból kellene hozzápótolni, de azt Albert István már egy éve nem kapja. Jelenleg minden zsil-völgyi parókián van lelkész. Az elmúlt hetekben még Petrozsénybe is került lelkipásztor. Egész Erdélyre jellemző a lelkészhiány. Mindenki menekül a szegény Zsil völgyétől, annak ellenére, hogy valamennyi itteni település összetartó, nagy lélekszámú, templomba járó gyülekezettel rendelkezik. /Gáspár-Barra Réka: Harminc év a szórvány szolgálatában. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./"
2003. január 22.
"A 2002. évi romániai népszámlálás előzetes adataiból kiderül, hogy Erdély magyarsága az utóbbi 10 esztendőben 200 000 fővel csökkent. A 2002-2003-as tanév kezdetén ugyanakkor az első elemista erdélyi magyar gyermekek 25%-a, az általános iskolásoknak pedig már 55-60%-a nem anyanyelvén tanul. Erdély és a Regát magyarságának 35-40%-a, mintegy 5-600 ezer fő anyanyelvének használatában sérült, kulturális identitásában fokozottan veszélyeztetett. További legalább 3-400 000 olyan nyelvvesztes, de a magyar származás tudatával még rendelkező ember is él a régióban, aki első, második vagy harmadik generációs asszimilált. Szükséges egy olyan magyar nyelvi és kulturális rehabilitációs képzési folyamat gyakorlatba ültetése, amelynek keretében a magyar nyelvnek speciális, gyakran idegen nyelvi eszközökkel történő oktatása, e nyelvi képzés egész Erdélyre kiterjedő rendszerének gyors kiépítése lehet az első lépése. A kolozsvári székhelyű Heltai Alapítvány, Erdély egyik legnagyobb magyar közművelődési civil szervezete, jó ideje kezdeményező szerepet igyekszik játszani ebben a nyelv- és kultúravesztés elleni küzdelemben. Erdély 55-60 legfontosabb könyvtári és közművelődési tevékenységet vállaló magyar civil szervezetével van állandó szakmai és szellemi kapcsolatban. A Heltai Alapítvány több magyar nyelvi képzéssel egybekötött képzési és tábori programot bonyolított le, 2002 januárja óta pedig speciális képzési központ kiépítésén munkálkodik. A Heltai Alapítvány és a Hungarian Language School, a Magyar Nyelvi Intézet szakmai partnerségében, a Magyar Oktatási Minisztérium, a NKÖM, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a budapesti Balassi Bálint Intézet és a pécsi Határokon Túli Magyarokért Alapítvány támogatásával Nyelvi képzés határhelyzetben címmel jan. 24-26-a között szakmai konferenciát szervez a Heltai Alapítvány pince-klubjában, Kolozsváron. /Nyelvi képzés határhelyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"
2003. január 22.
"Január 21-én Csíkból és Udvarhelyről 20, egyenként háromfős középiskolás csapat jelent meg a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban /Csíkszereda/, hogy a Cultura Nostra elnevezésű történelmi vetélkedő regionális döntőjén mérje össze tudását. A versenyt második alkalommal szervezi meg a Rákóczi Szövetség és a Pannonhalmi Bencés Főapátság, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a magyarság összetartozásának megerősítéséhez és a magyar történelem egyik fontos fejezetére, a vesztfáliai békétől a Rákóczi-szabadságharcig tartó időszakra vonatkozó ismeretek elmélyítéséhez. A szervezők a határon túli versenyzőknek CD-n küldték el a forrásmunkákat. A zsűrinek mintegy 570 csapat közül kell kiválasztania azt a tízet, amely majd áprilisban részt vesz a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban megrendezendő döntőn. /Takács Éva: Történelmi vetélkedő magyarságismeretből. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./"
2003. január 22.
"Castellum Értesítő a címe az erdélyi magyar történelmi családok negyedévenként megjelenő tájékoztató lapjának. A legfrissebb, 2002. decemberi számban olvasható például marosvásárhelyi emlékezés a diktatúra útlevéladó gyakorlatára. Hírt adnak arról, hogy Emlékkönyv készül (tízéves a Castellum Alapítvány). Az Értesítőt Haller Béla, Tisza Kálmán, Torma Miklós, Ugron Ádám és Ugron Zoltán szerkeszti Marosvásárhelyen. /(Komoróczy György): Castellum Értesítő. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./"
2003. január 22.
"A kolozsvári Állami Magyar Színház tíz éve nem kereste fel Szamosújvárt. Most sem ők jöttek, hanem Szamosújváron vendégszerepelt a tordaszentlászlói Thamó Gyula Közművelődési Egyesület színtársulata. A műkedvelő társulat Georges Feydeau: Bolha a fülben című háromfelvonásos vígjátékát mutatta be. A tordaszentlászlóiak vendégjátékát a szamosújvári Pro Armenia Alapítvány szervezte, támogatta. Kezd kialakulni az együttműködés a szamosújvári és tordaszentlászlói műkedvelők között. Laczi Enikő, a tordaszentlászlói kultúrotthon igazgatónője elmondta, a közeljövőben több Bánffyhunyad-környéki községben is fellépnek. /Erkedi Csaba: Tordaszentlászlói műkedvelők Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"
2003. január 22.
"A Nyugati Jelen január 18-19. számában megjelent írás első részében a szerző amellett szállt síkra, hogy az arad-belvárosi római katolikus plébánia magyar anyanyelvű híveinek "kitűnő nyelvismerettel, a helyi tiszteletreméltó hagyományoknak megfelelően végzett szolgálatban" lehessen részük. A hívek a tartományfőnökhöz fordultak, aki türelmet kért és magyar anyanyelvű, magyar műveltségű papot ígért. A nyílt levél közlése azonban azt az érzést kelti, hogy megpróbálják hozzászoktatni a híveket ahhoz, hogy javulásra, változásra semmi remény. Fekete Károly kerekasztal-beszélgetést javasol az arad-belvárosi minorita plébánia híveivel. /Fekete Károly, az arad-belvárosi Szent Antal plébánia egyháztanácsának gondnoka: "Új helyzet" van az arad-belvárosi plébánián (II.). = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./"
2003. január 22.
"A kedvezménytörvény első esztendejében a vártnál jóval kevesebben igényeltek magyarigazolványt Romániában - közölte Székely István, az igazolványok igénylésében segítséget nyújtó romániai tájékoztatási irodák vezetője az MTI-vel. Romániából Az elmúlt 12 hónapban összesen 345 706 kérelmet adtak be, azaz a romániai magyarságnak 24,1 százaléka kérte eddig a magyarigazolványt. A kérelmezők közel negyede kiskorú volt. A kérelmezők 63,45 százaléka valamelyik történelmi egyház, 26,36 százaléka pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség igazolását csatolta. A magyar nemzetiséget a kérelmezők alig egy százalékának esetében igazolta valamelyik civil szervezet. 27 067 igénylő diák-, 3819 igénylő pedagógusigazolványt kért. Oktatói kártyát 247 fő kérelmezett. Kedvezőtlen hatással elsősorban a magyarországi kedvezményekre jogosító járulékos igazolványok, illetve a szülőföldön igényelhető oktatási- nevelési támogatásokkal kapcsolatos rendezetlen kérdések voltak. Az oktatási-nevelési támogatásra tavaly Erdélyben benyújtott közel 35 ezer pályázat kifizetéséhez több mint 1,4 milliárd forint hiányzik. /A kedvezménytörvény első évének tapasztalatai. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./ "
2003. január 22.
"Jan. 19-én Iliescu elnök és Nastase kormányfő Kolozsváron ünnepelték meg azt, hogy 84 évvel ezelőtt először került román közigazgatás alá a város. Az első román prefektus kinevezése 1919 januárjában nem egyszerűen a közigazgatás megváltozása volt, hanem Románia egyesítésének kezdetét jelentette az államépítés területén - mondotta Ion Iliescu államfő. Iliescu párhuzamot vont 1918-19 és napjaink között: véleménye szerint a Romániában a "Nagy Egyesülés" ugyanolyan jelentős európai változások keretében történt, mint amilyen változásokat ma az európai integráció jelent. Szerinte az állam ma - miként 84 évvel ezelőtt - csak egy eszköz arra, hogy egységes és szervesen összefüggő keretben valósíthassák meg a román nemzet, a román társadalom terveit. - Ez az értelme az alkotmányban rögzített nemzetállam fogalomnak. Ez a meghatározás nem jelenti sem az etnikai többség uralmát, sem nemzeti kisebbségek figyelmen kívül hagyását, nem jelenti azt, hogy nacionalista ideológia vezérelné Romániát - jelentette ki Ion Iliescu hangsúlyozva, hogy határozottan elutasít minden olyan törekvést, amely "kiszakítaná Románia valamely régióját, beleértve Erdélyt", mivel az egység alapját a nemzetállamok, nem pedig a régiók jelentik majd. Iliescu - aki 1959-ben, akkori KISZ-vezetőként a Bolyai Tudományegyetem felszámolására is "áldását adta" - most ilyen történelmi érvekkel támasztja alá az ország integrációs törekvéseit, jegyezte meg Ferencz L. Imre. Iliescu szót sem ejtett Trianonról, aminek nyomán valóban román adminisztráció alá került az az Erdély, melynek valamiféle autonómiájáról, régiós fejlesztéséről most hallani sem akar az államfő. /Ferencz L. Imre: Trianonnal az EU-ba? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./ "
2003. január 22.
"Jan. 18-án a besztercei MADISZ szervezésében, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma ifjúsági szaktestületének támogatásával tartották Besztercén, a Magyar Házban a II. Magyar Civil Fórumot. Céljuk a Beszterce-Naszód megyei civil szervezetek közötti együttműködés megteremtése. Részt vett a Beszterce Alapítvány, a Bethlen Egyesület és a MADISZ, az EMKE besztercei szervezete, a besztercei Nőegylet és Diáktanács, a megyei és városi RMDSZ képviselői, valamint félszáz fiatal a megye tizenegy magyarlakta településéről (Beszterce, Bethlen, Retteg, Szászlekence, Magyarnemegye, Cegőtelke, Sófalva, Magyarberéte, Szentmáté, Sajószentandrás, Magyardécse). A megjelentek ismertették településenként az ifjúság helyzetét. A települések többségében nincs szervezett ifjúsági élet. Nagyrészt az egyházak kezdeményeznek. Az otthon maradottak száma megcsappant, a fiatalság nagy része csak hét végén látogat haza. A szórvány legnagyobb problémái: az anyanyelvi oktatás és a magyar kultúra megőrzése. /Kresz Béla: Tenni az itthonmaradásért. II. Civil Fórum - Beszterce, 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./ "
2003. január 22.
"A Legfelsőbb Bíróságon a vádak alaptalanságára hivatkozva felmentették Luppinger Attilát, Kovászna megye volt főügyészét és Fábián Károly ügyészt. Ifj. Agache azzal vádolta őket, hogy tudatosan húzták az időt és nem véglegesítették a néhai őrnagy erőszakos halálával foglalkozó iratcsomót. /(Iochom): Agache-ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./ "
2003. január 22.
"Megjelent a hiánypótló kétnyelvű kiadvány, Fülöp Mária tízévnyi munkájának köszönhetően. A marosvásárhelyi bibliográfus 1618 megyei vonatkozású könyvet ismertető szakmunkája /Judetul Mures in carti - Maros megye könyvekben/ az 1990-1999 közötti időszakot öleli át. Fülöp Mária most dolgozik a Maros megyére vonatkozó, 1945 előtt megjelent, a Megyei Könyvtárban levő könyvek, információk feltárásán. /N. M. K.: Maros megye - könyvekben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./ "
2003. január 22.
"Nenad Canak vajdasági parlamenti elnök hétfőn élesen tiltakozott amiatt, hogy magyarellenes röpiratok jelentek meg Újvidéken. A vajdasági főváros zömében magyarok lakta, Telep nevű városnegyedének főutcáján ismeretlenek a hét végén magyarellenes röpiratokat dobáltak be a postaládákba és aggattak ki a parkoló személygépkocsik szélvédőjére. Az iromány azzal fenyegette a Dél-Bácskában élő magyarokat, hogy vissza lesznek toloncolva "a szép zöld Magyarországra". /Magyarellenes röpiratok Újvidéken. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./ "
2003. január 23.
"A földtörvény értelmében az országban 4,5 millió hektár erdőt kellett volna visszaadni jogos tulajdonosaiknak. Ezzel szemben tavaly év végéig 1,1 millió hektárt mértek ki, a visszaigényelt összterület egynegyedét, ismertette a helyzetet Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei képviselője jan. 22-i sajtóértekezletén, Kolozsváron, a Szabadság szerkesztőségében. Az újságírókkal történő találkozó célja az volt, hogy a sajtó szolidarizáljon Gál Éva Emesével, a Romániai Magyar Szó igazságtalanul meghurcolt munkatársával, akinek fő bűne, hogy a Székelyföldön az erdőügyekben történt súlyos visszaélésekre mutatott rá egy interjú keretében. Cikke megjelenése után a törvénytelenségek sorozatával vádolt Gyergyói Erdészeti Hivatal két vezetője, Laczkó Teréz és Melles Előd bűnvádi eljárást indított a Romániai Magyar Szó munkatársa ellen. A bukaresti bíróságon több mint egy éve folytatódó perben az újságírót felmentették, azonban a fellebbezést követően a bírósági tárgyalás ezúttal Krajován kezdődik újra. Garda megbotránkoztatónak tartja az erdőmaffia ilyenszerű megtorló akcióit. A Gyergyói medencében történt kivizsgálások során a súlyos visszaéléseket (hivatalos adatok szerint 75 milliárd lejre loptak el fát "ismeretlen" tettesek), a csíkszeredai ügyészség szőnyeg alá söpörte, és nem indított bűnvádi eljárást az erdészeti hivatal vezetői ellen. Ezt Ioan Rus belügyminiszter levélben tudatta a képviselővel. /Makkay József: Magyar újságírót hurcol meg az erdőmaffia. Garda Dezső szerint komoly gondok vannak a jogállamisággal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"
2003. január 23.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége közleményében tiltakozott Balogh Barnabás biharvajdai lelkipásztor "nyílt levele" miatt, amely az egyház vezető testületeit igyekezett besározni. A nyílt levél minden bizonnyal a küszöbön álló szatmárnémeti rendkívüli közgyűléssel áll összefüggésben. Balogh Barnabás egyházához és annak problémáihoz nem mint gyülekezeti lelkipásztor, hanem mint politikai tisztségviselő viszonyul. Ellenkező esetben érthetetlen volna, hogy sérelmeire miért nem belső - egyházi - úton keresi a megoldást. álla közleményben. /Tiltakozás Balogh Barnabás nyílt levele ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"
2003. január 23.
"Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Magyar Kultúra Napja alkalmából jan. 22-én Nagyváradra látogatott. Találkozott Petru Filip polgármesterrel és Bihar megye vezetőivel, valamint Tempfli József katolikus püspökkel. A nagyváradi színházban megtekintette a Közös kultúrával Európában című ünnepi gálaműsort, amelyen mind ő, mind pedig Markó Béla, az RMDSZ elnöke ünnepi beszédet mondott. A Körösvidéki Múzeumban Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára kortárs magyar nagyváradi és bihari képzőművészek alkotásaiból álló kiállítást nyitott meg. /A Magyar Kultúra Napja Nagyváradon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 23./"
2003. január 23.
"Jan. 22-én ünnepelték a magyar kultúra napját az EMKE és a Magyar Pedagógus Szövetség helyi szervezete segítségével Vajdahunyadon. Először a 6-os számú Általános Iskola magyar diákjai és pedagógusai, majd a Christiana Nővérképző Főiskola hallgatói léptek fel. Felelevenítették a Himnusz születésének és megzenésítésének a történetét. A Dévai Magyar Diákszövetség is ünnepelt a Traian Elméleti Líceumban. /Gáspár-Barra Réka: A Magyar Kultúra Napja Déván és Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./"
2003. január 23.
"Jan. 22-én Görgey Gábor kulturális miniszter a magyar kultúra napja alkalmából Márai Sándor-díjakat és - első ízben - Csokonai Vitéz Mihályról elnevezett alkotói, illetve közösségi elismeréseket adott át az Iparművészeti Múzeumban. Márai Sándor-díjat kapott Bordás Győző újvidéki író, folyóirat-szerkesztő, kiadóvezető magas szintű prózájáért, szülőfalujáról írt trilógiájának első két kötetéért, Rakovszky Zsuzsa költő, műfordító és Szilágyi István Kolozsvárott élő Kossuth-díjas író, A kő hull apadó kútba és a Holló idő című regények szerzője. /Díjátadás a Magyar Kultúra Napján. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./"
2003. január 23.
"Jan. 22-én, a magyar kultúra napján Nagyváradon a Bihar megyei képzőművészek, énekesek, zenészek, költők és írók a Tibor Ernő Galériában Művészek Találkozója rendezvényt tartottak, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) rendezésében. A közönséget Jámbor Ferenc, a galéria nemrégiben megválasztott elnöke köszöntötte, majd több művész fellépett, ezután megnyitották a Tibor Ernő Galéria művészeinek közös tárlatát. Végül bemutatták Zsiskú János belényesi református lelkész Beszélgetőkön önmagammal című verseskötetét. /Tököli Magdolna: Művészek Találkozója a Galériában. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 23./"
2003. január 23.
"Kereskényi Gábor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökségi tagja leszögezte, hogy jelenleg az RMDSZ-nek nincs önálló ifjúságstratégiája, ifjúságpolitikai koncepciója. Az RMDSZ nyitott volt az Itthon, fiatalon mozgalom, később pedig a MIÉRT irányába. Megalakultak a területi ifjúsági tanácsok, melyek a területi RMDSZ partnereiként látják el régiójukban az ifjúság képviseletét. A MIÉRT huszonhárom alapszabály- és programmódosító javaslatot nyújtott be, melyekből tizenhatot az RMDSZ bizottságai elfogadásra javasolnak. Ezek között szerepel a megyei választmányok 15%-os ifjúsági képviselete. A MIÉRT javaslata komplex módon foglalja magában mind az általános ifjúsági problémákat, mind pedig a romániai magyar ifjúság kisebbségi létéből fakadó kérdésköröket. Elsődleges cél a kivándorlás okainak megszüntetése, az általános gazdasági növekedés, az anyanyelvű oktatás biztosítása révén. Be kívánják építeni az RMDSZ programjába a szórványban és vidéken élő, tevékenykedő magyar ifjúság kiemelt támogatását. A programot a Sport című fejezettel bővítenék: az RMDSZ támogassa mind a szabadidő-, mind pedig a versenysportokat. /Veres István: "A fiatalok találjanak otthonra a Szövetségben..." = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 23./"
2003. január 23.
"Gagyi József a csíkszeredai Regionális Antropológiai Kutatási Központ keretében társadalomkutatással foglalkozik, a Látóban megjelent szociográfiai írásaiért a folyóirat nívódíjában részesült. Az 1949-es székelyföldi történésekkel foglalkozó munkájáról beszélt.Terepmunkája során olyan 1949-es jelenséggel találkozott, amelyről azelőtt sehol nem hallott. Ebből írta a kolozsvári egyetem magyar nyelv és kultúra tanszékén Péntek János professzornál a doktorátusi dolgozatát. Az úgynevezett millenarista világvégeváró mozgalomról van szó, amely a Székelyföldön szerveződött. Ideggyógyintézetbe zárták a vezetőt, az elv azonban tovább élt. Mindez egy premodern, paraszti, tehát archaikus társadalomban keletkezett. /Antal Erika: Egy világvégeváró mozgalomról. Beszélgetés a Látó-nívódíjas Gagyi József antropológussal. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./"
2003. január 23.
"Romániai árva és nehéz sorsú gyermekek megsegítésére közadakozásból vásárolt egy mikrobuszt a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. A járművet jan. 22-én adták át a dévai és szászvárosi gyermekek gondozójának. A mikrobuszt magyarországi magánszemélyek és kisvállalkozások adományaiból vásárolta a szervezet. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány 2002-ben jött létre, elsősorban az erdélyi ferencesek által fenntartott gyermekvédelmi intézmények, iskolák, óvodák támogatására. /Mikrobusz romániai árváknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 23./"
2003. január 23.
"Az újságban többen a maguk módján próbálják megoldani az arad-belvárosi plébánia ügyeit. Bogdan Adamczyk plébánosa és aradi szerzetesi közösségnek elöljárója szerint méltatlan az egyház belső dolgait közéleti újságban eldönteni. Fekete Károly cikkének közléséhez senkitől nem kapott felhatalmazást. Ezzel a levéllel a vitát szeretné befejezni. /Bogdan Adamczyk OFM Conv. Arad-belváros plébánosa: Tisztelt Főszerkesztő Úr! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 23./"
2003. január 23.
"Murvai Olga bukaresti egyetemi tanár a bukaresti Koós Ferenc Körben jan. 10-én tartott előadást Szabó T. Attiláról Az égtartó ember címmel. Előadását közölte a hetilap. Murvai Olga Sütő Andrástól kölcsönözte Szabó T. Attila /Fehéregyháza, 1906. jan. 12. - Kolozsvár, 1987. márc. 3./életművének jellemzésére azt, hogy égtartó ember: "az ő hatalmas vállalkozásának, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárnak tető alá hozatala történelmi számvetéseinknél is sürgősebbnek mutatkozott. Szabó T. Attila egyszemélyes intézményként olyan ügynek szentelte magát, amely itteni és mai közösségi létünk legfőbb őrizője volt és maradt, amit ha elveszítünk, minden más ügyünket nyugodtan félretehetjük. Mert Herderrel szólva: olyan emberi értéktől válnánk meg örökre, amely minden nép genetikus szellemének, jellemének különös és csodálatos kútforrása, a nemzeti nyelv. Anyanyelvünk, az omlásra hajlamos. - Ezt látva lett Atlasszá köztünk Szabó T. Attila, ez az égtartó ember." Életművéről Balassa Iván készített kismonográfiát /Szabó T. Attila, Püski Kiadó, Budapest, 1996/. Szabó T. Attila érettségi után a kolozsvári Református Teológiára iratkozott be. Ebben az időben rendkívüli egyéniségek tanítottak a teológián, így Tavaszy Sándor /1888-1951/, aki az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Irodalmi Társaság alelnöke volt. Tavaszy arra kötelezte Szabó T. Attilát, hogy járjon be az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárába és segédkezzen Kelemen Lajosnak /1877-1963/. Kettejük ismeretsége életre szóló mély apa-fiúi kapcsolattá nemesedett. Szabó T. Attila életvitelére Kelemen Lajos hatott a legnagyobb mértékben. Ugyancsak a teológián tanított ekkor Makkai Sándor /1890-1951/, Erdély későbbi püspöke. Szabó T. Attila elvégezte a teológiát, nem lett lelkész, hanem beiratkozott az egyetemre és magyar-angol szakos tanári oklevelet szerzett. Szabó T. Attilára hatással volt a nyelvjáráskutató Csűry Bálint, aki már a középiskolában, a kolozsvári Református Gimnáziumban tanította, később a debreceni Tisza István Tudományegyetem professzora lett, Szabó T. Attila nála doktorált 1936-ban. Szabó T. Attila kezdetben angol költőktől fordított. Gyűjtött és kiadott virágénekeket is /Haja, haja virágom, Kriterion, 1970/. Szerteágazó munkásságának része a helynévtörténettel való foglalkozása. Az életében megjelentetett helynévtörténeti írásai /Kolozsvár, Kalotaszeg, Borsa völgye, Doboka völgye, Gyergyó helynevei stb./ mellett a hagyatékában vannak összegyűjtve az erdélyi települések helynevei, amelyek rendezésre, megjelenésre várnak, akkor lesz Erdélyi Helynévtörténeti Adattár is. Főműve az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár eredeti levéltári kutatásain alapul: oklevelekből, nyugtákból, misszilisekből, kelengye- és tárgylajstromokból, peres iratokból, jegyzőkönyvekből, adás-vételi iratokból, kezeslevelekből gyűjtötte egybe a középkori Erdély szóhasználatát. Az első kötet 1976-ban jelent meg a Kriterion Kiadónál. Néhány éve az Akadémiai Kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiadásában látnak napvilágot a kötetek, immár a 11. Más is fűződik Szabó T. Attila nevéhez. 1956-ban a marosvásárhelyi Bolyai Könyvtár /volt Református Könyvtár/ vezetője, Farczády Elek az ún. Koncz-kódexben egy XV. Század elejéről származó magyar szövegemléket fedezett fel. Nyelvészeti leírására Szabó T. Attilát kérték fel. Ő keresztelte el a nyelvemléket Marosvásárhelyi Soroknak /MsS/ és Marosvásárhelyi Glosszáknak /MsG/. "Az 1410 táján keletkezett MsS eddig ismeretes szövegemlékeink sorában a hatodik helyet foglalja el" - állapította meg Szabó T. Attila. Hatalmas Szabó T. Attila munkássága, ebben szerepel válogatott tanulmányainak hét kötete /kb. 550 tanulmány közel 4300 oldalon/, maga a Tár anyaga /Murvai Olga szerint a teljes anyag közel húszezer oldal/, továbbá a jelentős kéziratban maradt helynévtörténeti munkákat is figyelembe kell venni. /Murvai Olga: Az égtartó ember. = A Hét (Bukarest), jan. 23./"
2003. január 23.
"Hónapok óta szélmalomharcot vív a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója dr. Dorin Florea polgármesterrel, aki időnként "baromságnak", "abszurd követelésnek" nevezi azt, hogy a nyolcvanezres vásárhelyi magyar közösség szeretné magyarul olvasni az utcák neveit. Máthé Éva nem biztos benne, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetősége megtett-e mindent az ügy rendezése érdekében. Precedens értékű kezdeményezés, hogy marosvásárhelyi magánszemélyek beperelték a polgármestert, miért nem hajtja végre a tanácsi határozatot. Első fokon pert veszítettek, másodfokon viszont a reklamálóknak adott igazat a táblabíróság. /(Máthé Éva): Civilek a pályán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ "
2003. január 24.
"Jan. 23-án Bukarestben tartott megbeszélést az RMDSZ és a kormánypárt /SZDP/, áttekintették az esetlegesen megkötendő új protokollum részleteit. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök rámutatott: az RMDSZ a 2002-es protokollumot illetően elkészített egy elemzést, amit még decemberben elküldött az SZDP-nek. Az országos protokollumnak körülbelül a 80-85 százaléka teljesült, egyes megyei együttműködési egyezményeknél viszont sokkal több a meg nem valósult kitétel. A megbeszélés előtt az RMDSZ javaslatot kért a megyei szervezetektől, a parlamenti képviselőktől, szenátoroktól. A tavalyi meg nem valósított kitételeket is szerepeltetik. A meg nem valósultak közül a legfontosabb a tanszékek és karok beindítása a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, "reméljük, hogy erre hamarosan lesz pozitív megoldás","reméljük, hogy ugyancsak pozitív megoldás születik a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetemen, valamint más egyetemeken beinduló magyar karokat, illetve beiskolázási helyeket illetően is". Ezenkívül van néhány kiemelt pozíció: a Batthyaneum, a váradi Püspöki Palota, Kolozsváron néhány épület, amelyet a korábbi rendelet szerint már vissza kellett volna szolgáltatni, de ez nem történt meg. Az RMDSZ fenntartja alkotmánymódosítási javaslatát. Az RMDSZ előkészíti a protokollumtervezetet, és ha meg tudnak egyezni, akkor február első felében lehetne azt véglegesíteni. Az újságíró fölvetette: Vekov Károly képviselő és Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége az új protokollum aláírásánál nem ragaszkodik az önálló állami magyar egyetem igényéhez. Borbély szerint az RMDSZ nem mondott le az önálló magyar egyetemről. "Itt egy szakaszos kérdésről van szó", magyarázta. /Köllő Katalin: Nem mondanak le az önálló magyar állami egyetemről. Előkészületben az új RMDSZ-SZDP protokollumtervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"
2003. január 24.
"Megalakulásának tizedik évfordulóján, jan. 22-én hivatalos magyarországi küldöttség látogatta meg az AGORA Információs Ifjúsági Iroda romániai központját. Petri Zsolt, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Hivatala Főosztályának helyettes vezetője, Szatmári Ildikó államtitkári tanácsadó és Horváth Tamás, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója egyúttal az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanáccsal tárgyalt. A magyar kormány néhány újdonságot akar bevezetni az anyaországban ösztöndíjjal középiskolai és felsőoktatási tanulmányaikat végző határon túli fiatalok megsegítésében. Azokat juttatnák pályázatokhoz, akik tanulmányaik befejeztével a szülőföldjükön vállalnak munkát. Erre vonatkozóan az érdekeltek előzetes szerződésben elkötelezik magukat erre. A felsőoktatás tekintetében fel szeretnék mérni, hogy milyenek az igények, és szükség esetén a részképzést is alkalmaznák. Ennek érdekében a Határon Túli Felsőoktatási Tanács egyeztetni kíván a Sapientia Alapítvánnyal, a többi itteni oktatási intézménnyel és az RMDSZ-szel. Sipos Gábor, az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács elnöke elmondta: a magyar oktatási minisztérium most 1-2 évre kiterjedő átmeneti időszakban gondolkodik az ösztöndíjrendszer megreformálásáról. /Ördög I. Béla: Tízéves az AGORA Információs Ifjúsági Iroda. További, de átgondoltabb anyaországi támogatások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"
2003. január 24.
"A Demokratikus Újbaloldal szándéknyilatkozatának közreadásakor tisztában voltak azzal, hogy tömörülésüket sokan gyanakvással fogadják majd, jelezte közös cikkében Nagy Károly, a Demokratikus Újbaloldal SZKT-képviselője és Neményi József Nándor gazdasági főtanácsadó.Vitatták Asztalos Lajos nak, a Szabadság hasábjain január 27-én megjelent írását, amelyben azt állította, hogy a reformkommunisták befogadásával a demokratikus újbaloldal a volt pártnómenklatúra, a volt szekusok számára egyengeti az utat a hatalmi pozíciók felé, és a reformkommunisták a bukott embertelen társadalmi rendszer visszaállítására törekednek. A két szerző magyarázkodni kezdett, védve a reformkommunistákat, akik lemondtak a proletárdiktatúráról, elfogadták a parlamentarizmust, és a többpártrendszert. Azt azonban megőrizték, hogy az emberiség jövőjét a szocialista társadalom képezi. "A szocializmus fogalmát viszont már az eredeti marxi értelemben használják, így szocializmuson a széles önkormányzati jogokra épülő termelő és fogyasztó közösségek olyan szövetségét értik, amelyben a termelt javak elosztása a végzett munka értéke és társadalmi jelentősége alapján történik." A Demokratikus Újbaloldal azt keresi, mit lehet tenni a nagyon rossz szociális helyzet javításáért. /Nagy Károly, a Demokratikus Újbaloldal SZKT-képviselője, Neményi József Nándor, gazdasági főtanácsadó: Vigyázz, jön a mumus! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"
2003. január 24.
"Keserű, kiábrándult cikket írt Szabó Csaba. A szegény emberek titokban abban reménykednek, hogy ez a regionalizálódás valami jót hozhat a magyarság konyhájára. A román állam soha nem fog az erdélyi hagyományos belhatárokhoz igazodni. Az idő a román államnak dolgozik, hiszen a magyar elem kihalásával egyre kevesebb lesz az olyan térség, ahol belső határok húzásakor egyáltalán szóba jöhet az etnikai összetétel. Szomorú példákat hozott: Brassó megyében egyetlen olyan település sincs, ahol öt-tíz éven belül nem süllyed kuriózumszintre a magyar jelenlét. Halmágy élő halott, Fogarast már temetik, Kőhalom számlálja napjait. Hunyad megyében az egész Cserna völgye (kivéve Csernakeresztúrt) egy magyar múmia; Hátszeg sorsa megpecsételődött, Piski és Pusztakalán árnyéka önmagának. Elveszett Petrozsény magyar líceuma is (1996), Lupény pedig Urikánnyal hiába próbálkozik visszahozni a régi világot. Karánsebes, Nándorhegy - régen halott. "A magyarság számára itt nincs feltámadás még akkor sem, ha fehér lovon vonul ide be Orbán Viktor és Kovács László, és piros-fehér-zöldre festik a padokat mindenfelé. Ne reménykedjünk hát főleg mi, kolozsváriak semmiféle regionálási jelenségben. A szórványmagyarság olyannyira elvesztette védekező reflexeit, hogy még arra sem képes, hogy önszerveződő módon értesítse az alulinformált kisgyerekes magyar családokat, hogy a magyar állam által kiutalt nevelési ösztöndíj (egy magyar tagozaton tanuló gyerekért 22 500 forint jár ) kérelmezésének határideje december kellős közepén lejár, és ne reménykedjen senki abban, hogy a kérvények beadása folyamatosan történik." "Már csak az maradt hátra, hogy önmagunk régióját, családunkat, lakásunkat megvédjük. Harc az otthonrégióért, a túlélésért. Segítség viszont sehol. Az RMDSZ ellenszenves tömegklikk lett, a kisebbségi létért folytatott kollektív harc szánalmas udemerizmusba fúlt, az egyházak pedig ahelyett, hogy - na de ez más régióhoz tartozik." /Szabó Csaba: Harc az otthonrégióért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"