"Románia gazdaságában hatvan év óta tavaly haladta meg először a magántőke aránya az állami tulajdonét. A tavalyi privatizációs ügyletek eredményeként a Romániában működő vállalatok társasági tőkéjéből az év végén a magántőke 54,8 százalékkal részesedett. Az Országos Privatizációs Hatóság (APAPS) 2002-ben összesen 259 vállalatot adott el. Az APAPS portfoliójában nem egészen 350 vállalat maradt, köztük 80 olyan nagyvállalat, amelynek értékesítése igen nehéznek ígérkezik. Tavaly az állami költségvetésnek közel 127 millió dollár bevétele származott a magánosításból. A vagyonügynökség már csak az állami tulajdon 8,5 százalékával rendelkezik, s a tervek szerint az idén befejezi privatizációs tevékenységét. A magánkézbe juttatott vállalatok közül 23-at a Világbank és az Európai Unió által nyújtott strukturális programok támogatásával privatizáltak. /I. F.: Fölénybe került a magántőke. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./"

"Fél évszázad után újra a református egyház tulajdonában levő Farkas utcai ingatlanban kezdhette jan. 6-án az iskolai oktatást a kolozsvári Református Kollégium. Valentin Cuibus megyei főtanfelügyelő kész a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni, csak hogy ne engedje át végleg a kollégium egykori épületét. A kollégium a teljes épületegyüttesből egyelőre csupán annyi tantermet kért, ahányban zökkenőmentesen folytathatja oktatási tevékenységét. Így csak tíz termet kaptak meg, amelyben a kollégium 260 diákja tanulhat. A tanfelügyelőség csak a Farkas utcai épület két emeletét engedte át. Az alkalmazottak a téli vakáció idején cipelték át az oktatáshoz szükséges felszerelést. A Református Kollégium Farkas utcai épületét 1948-ban államosították. Ezt követően 1959-ig még magyar nyelvű iskolaként működött. A tanintézmény 1959-ben, a tanévzárón vette fel az Ady Endre nevét, de már az őszi iskolakezdéskor a Sincai Gimnáziummal egyesülve Ady-Sincai néven kezdte meg működését. Ezt követően indult néhány román osztály is, melyek száma egyre növekedett, végül csak néhány fél magyar osztály maradt, majd azokat is felszámolta a diktatúra. Az iskola egy ideig még az Ady-Sincai nevet viselte, majd a magyar osztályok megszüntetésével Ady nevét is törölték az iskola megnevezéséből./Lázár Lehel: Cuibus nem hagyja magát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./"

"Két okfejtés volt a Népszabadságban a dec. 1-jei Kempinski szállóbeli román-magyar "miniszterelnöki koccintásról", Aczél Endre (dec. 3.) és Tamás Gáspár Miklós (dec. 5.) tollából. Tamás is hangsúlyozza azt, hogy Erdély sorsa nem az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román népgyűlésen dőlt el. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének gondozásában kiadott Erdély rövid története (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993) adatai szerint "a gyulafehérvári gyűlés 1228 delegátusa elfogadta az egyesülést". Tamás állításával szemben a gyűlésen csak a románok képviselői vettek részt, a szászokéi nem. Az erdélyi magyarok 1918. dec. 22-ére összehívták a kolozsvári nagygyűlést. Mosoiu tábornok, az Erdélybe bevonult román királyi csapatok parancsnoka azzal fenyegetőzött, hogy ágyúival fogja a gyűlést szétkergetni. A tragikus sorsú Apáthy professzor szervezésében "mégis nagy tömeg, mintegy 40 ezer ember gyűlt össze, köztük a román szocialisták és a bánsági svábok képviselői, mivel ők, éppúgy mint a szászok, egyelőre ugyancsak a magyar állam keretében kívántak megmaradni". Kincses vitatja TGM állítását, ugyanis Erdély elszakadásáért nem lehet a román jobbágyok magyarok általi elnyomását okolni, mivel a jobbágyrendszert már 80 évvel korábban, még 1848-ban eltörölték. A román közgondolkodás azt tartja, hogy 1918. december 1-jén egyesült Erdély Ó-Romániával. A Kempinski-beli ünnepségen való részvételével ezt a legendát támasztotta alá a magyar vezetés. Ha a területi revízióval kapcsolatos román félelmeket már nem kell eloszlatni, kérdés, a Kempinski-beli gesztussal miért kellett keserűséget okozni szinte a teljes romániai magyarságnak? Két, odahaza népszerűtlen tisztségviselő (Kelemen Atilla képviselőházi és Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető) részvétele, nem a romániai magyarság december elsejéről vallott véleményének módosulását, hanem a romániai magyar közvéleménnyel mit sem törődő RMDSZ-vezetőség politizálását minősíti, hangsúlyozta Kincses Előd. Egyetért Aczél Endrével, az erdélyi származású Medgyessy Péter miniszterelnök átlépte a Rubicont - de a Maros partjáról e lépés vitathatónak látszik. Jó lenne már látni azt, hogy a román vezetés mikor lépi át a romániai magyarság sérelmeire gyógyírt adó Rubicont - írta Kincses. /Dr. Kincses Előd ügyvéd (Megjelent a Népszabadságban): A Rubicon és a Maros. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 7./"

"Jan. 6-án elkezdődött a második félév, amely a nyolcadikosok és tizenkettedikesek számára a (kis)érettségi vizsgák eljövetelének időszaka is. A legtöbben az érettséginél a tételek magyarra fordításának kálváriájától félnek. Kolozsváron a Református Kollégium a nemrégiben visszakapott Farkas utcai öreg épületébe csak a napokban költözött be, és az évek óta tartó huzavona annyira megviselte a vezetőket, hogy a magyar nyelvű napilapok egy részét meg sem hívták a megnyitóra. A félévnyitó hálaadó istentiszteletet Pap Géza erdélyi református püspök celebrálta. Tonk Sándor főgondnok rámutatott: az iskola életét meg kell hogy határozza a jövőben az öröm. Ezt a gondolatot Székely Árpád iskolaigazgató fejlesztette tovább. /Szabó Csaba: Nyugtalan évkezdet a Farkas utcában. A diákság megyeszerte stresszben gazdag félévet vár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./"

"Beszélni kell a román ortodox államegyház burkolt nacionalizmusáról. Marosvásárhely főterén, az ortodox templom belső falán látható képen vad barbárok - magyar ruhában, tehát magyarok - korbácsolják Jézust (?) vagy egy román szentet, illetve az általa jelképezett románságot. A templom a Trianon utáni kötelező román "templomépítési akció" keretében építtetett, jelentős magyar sarcokból. Ezek a nyíltan gyűlöletkeltő képek, továbbá egy uszító szövegű állami himnusz mennyiben szolgálja a népek és az egyházak közeledését? Az RMDSZ vezetői mit szólnak ehhez? Szóvá teszik ezt a civil emberjogi és érdekvédelmi szervezetek? Ezekről a festményekről, román ortodox gyakorlatról tájékoztatni kell a nemzetközi közvéleményt. A román ortodoxia most apácáikat használja militáns telepeseknek. Ez a hagymakupolás terjeszkedés. /Atzél Ferenc: Ortodox gyűlöletkeltés Romániában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 7./"

"Kolozsvár szívében, az Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület püspökségének udvarán, jan. 5-én átadták át az újonnan felépített ingatlant. A két emelettel és manzárd résszel rendelkező épület nemcsak az evangélikus egyház, hanem Kolozsvár egész magyar közösségét fogja erősíteni a jövőben, hangsúlyozta Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök. Az új épületszárny első emelete a püspökségi irodáknak ad helyet, a második emeletet szolgálati lakrésznek szánják, a manzárdon pedig társalgót és vendégszobákat rendeznek be. /Köllő Katalin: Új ingatlant adtak át. Sikeres évkezdés az evangélikus püspökségen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./"

"A 62 éves Sándor János fafaragó népművész Székelyszentistvánon él. Egészségi okok miatt 52 évesen nyugdíjba vonult, azóta csak a faragással foglalkozik. Munkáiban láthatók a csodaszarvas több változatban, honalapító őseink és a vérszerződés, Magyarország, Erdély, a székelység és különböző intézmények, települések címerei. Több kiállítása volt itthon, majd Magyarországon, 2000-ben pedig Hannoverben. Van néhány kedvenc darabja, azokat nem adja el. Egyik a Csodaszarvas mutatja az utat nevű munkája, melyen a magyar és az erdélyi címer látható. Ez utóbbi félrebillen a magyar címer mellől, mert Erdélyt is lekanyarították az anyaországról, megcsonkítva így az egészet. - A millenniumi ünnepség alkalmából megfaraghatta az Országos Széchényi Könyvtár számára a történelmi Magyarország hatvanhárom vármegyéjének címerét. Erdélyi fejedelmek címereit is megfaragta, ezeket a székelyszentistváni református templomnak ajándékozta. /Osváth Emese: A lélekkel kapcsolatos dolgokat szeretem. Beszélgetés Sándor János fafaragó népművésszel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 7./"

"Dimény Áron színművészhez került a kolozsvári Állami Magyar Színház 200 éves évfordulója alkalmával 1992-ben alapított Bánffy Miklós Vándordíj, amelyet minden évben a színház Művészeti Tanácsa ítél oda az évad legjobb művészi teljesítményéért. /Köllő Katalin: Tovább vándorolt a Bánffy Miklós-díj. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./"

"Jan. 3-án Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium adott otthont a tavaly beindult, négy ország részvételével zajló környezetvédelmi együttműködés idei első konferenciájának. A mostani összejövetelre Vásárosnaményból két középiskolából, Nagykapusból (Szlovákia) és Beregszászról (Ukrajna) pedig egy-egy tanintézetből érkeztek diákok, ezenkívül a Kölcsey Ferenc Főgimnázium csapata mellett részt vett még a szatmárnémeti Gazdasági Iskolacsoport csapata is. /(anikó): Nemzetközi környezetvédelmi együttműködés négy ország diákjainak részvételével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 7./"

"Az Arad megyei EMKE sikeres évet tudhat maga mögött. Májusban Sepsiszentgyörgyön tapasztalatcserén vett részt 45 Arad megyei pedagógus. Napvilágot látott a 8. EMKE-füzet, amely Vagyunk-2 címmel Arad megye és a szomszédos megyék íróinak, költőinek néhány munkáját tartalmazza. Aradon lezajlott a kézműves tábor. A Csiky Gergely-mellszobrot, Kocsis Rudolf aradi szobrászművész dec. 12-én felavatták Aradon a nevét viselő iskolában. Novemberben Csanádi János zerindi tanár, népművelő részesült Kun Kocsárd-díjban. /Matekovits Mária, Arad megyei EMKE-elnök: EMKE művelődési évzáró. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./"

"Napvilágot látott Fülöp Lídia /Lugos/ tizedik kötete, a Titkok /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/. Naplójegyzet, riport, karcolat, lírai vallomás, levél - mindez megfér egyetlen kötetben. A szerző varrónő volt, majd gyári tisztviselő és végül nyugdíjas, kitartóan ostromolta az irodalom kapuit. /Pongrácz P. Mária: Fülöp Lídia tizedik kötetéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./"

"A Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönyének /Közgazdász Fórum/ decemberi számában Somai József egy módszertani program tapasztalatairól számolt be. Györfi Dénes a Hangya Szövetkezetek Nagyenyedi Központjáról, Domokos Ernő és Moldován István az E-business Kovászna megyei esettanulmányáról írt. /Közgazdász Fórum/december. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./"

"Újabb helyi magyar kiadvány látott napvilágot az Erdőszentgyörgyi Figyelő /Bodor Péter Művelődési Egyesület lapja, I. évfolyam, 1. szám, 2002. december/. Tar Endre polgármester szerint Erdőszentgyörgynek megvannak az adottságai, hogy várossá fejlődjék. Magyarosi Erzsébet, az iskolaközpont igazgatója tájékoztatott: az iskolában 27 számítógép működik, internet-hozzáférhetőséggel rendelkeznek, fénymásolójuk is van. A 2003/2204-es tanévben két magyar kilencedik osztályt indítanak. A Bodor Péter Művelődési Egyesület énekkar és fúvószenekar létrehozását tervezi. /Dósa Barna: Erdőszentgyörgyi Figyelő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./"

"Románia számára Magyarországon át vezet az út Nyugat-Európába - jelentette ki jan. 6-án Mircea Geoana külügyminiszter a közszolgálati rádiónak adott interjújában. A magyar kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban szerinte "túlságosan sok politikai energiát fordítottunk egy olyan kérdésre, amelyet most meglehetősen könnyen megoldhatunk". "A problémát Kovács László magyar külügyminiszter legutóbbi bukaresti látogatása során megvitattuk, s a mi szempontunkból a dolgok állása világos." /Mircea Geoana: a jövőre kell gondolni. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./ "

"Dec. 16-án, vasárnap Atosfalván hálaadó istentisztelet tartottak az egy évig tartó templomfelújítás után. A református templom ablakait kicserélték, a gázfűtést tökéletesítették, a templom padjait, a karzatot, az úrasztalát és a szószéket szőttesekkel díszítették. /Kiss Dénes lelkipásztor: Szeretik a templomot. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./ "

"A Terasz c. irodalmi weblapon (www.terasz.hu) Erdélyből - Erdélyről felcímmel több tucat szöveg olvasható. A magyarországi internetportál szerkesztője, Onagy Zoltán elmesélte, hogy a hetvenes években előfizetője volt az Utunk című hetilapnak, ő K. Jakab Antalon, Szilágyi Istvánon szocializálódott, meg Bálint Tiboron, Köntös-Szabón és Bodor Ádámon. /(Gergely Tamás): Helyszíni tudósítás a Teraszon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./ "

"A Bernády Közművelődési Egylet /Szováta/ 152 tagot számlál. Ünnepi alakuló ülése 1991. február 9-én volt. Elnöke Mester Zoltán, tiszteletbeli elnöke Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi történész, újságíró. Az egylet dec. 12-én tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen zömmel a régi vezetőséget választották újjá. Tófalvi Zoltán javasolta, hogy állítsanak szobrot Domokos Kázmér püspöknek. Elkészült az egylet 2003-as terve. /Bölöni Domokos: Közművelődés Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./ "

"Igénytelenek voltak a szilveszteri műsorok. A Duna tévé adta a Moyses Mártonról szóló dokumentumfilmet (producer Sándor György, operatőr Buda János, szerkesztő-rendező András Ferenc). A meghurcolt, börtönt szenvedett nagyajtai egyetemista 1970. febr. 12-én gyújtotta fel magát a brassói pártbizottság székháza előtt. Egykori társa, Szokoly Elek (öt évet ült maga is, ügyük összefonódott) nem nevezte meg az árulót. Nem nevezte meg a két kutató, Benkő Levente és Tófalvi Zoltán sem. A mártír húga, Éva asszony viszont megnevezte. Az illető él, de bizonyára "nem nyilatkozik." Egy másik besúgót is megnevezett. Viselője köztiszteletben álló személyiség. Az erdélyi néző felkapja a fejét. "Hogyan? Ikszipszilon? Az a nagyszerű ember? Aki annyit tett és tesz a magyarságért?" Az érintettet - nem kérdezték meg. /B.D. [Bölöni Domokos]: Az elvarratlan szálakról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./ "

"A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) haladéktalan összehívását sürgette a kedvezménytörvény ügyében Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Fidesz-frakció jan. 7-i sajtótájékoztatóján. - Az Orbán-kormány képes volt vállalni a nemzeti érdekeket, ezzel szemben a Medgyessy-kabinet a kedvezménytörvény hóhéraként vonul majd be a nemzetpolitika történetébe, amennyiben a jogszabály módosítása a külügyminiszter hét pontja alapján valósul meg - jelentette ki a fideszes politikus. Közölte: bár cáfolják, elkészült a Külügyminisztériumban a kedvezménytörvény módosításának tervezete, de nem a Magyar Állandó Értekezleten elfogadott konszenzusos megállapodás alapján, hanem Kovács László és Günter Verhaugen szempontjai szerint. Németh Zsolt élesen kritizálta a kedvezménytörvény módosításának azon szempontját, amelynek alapján a jogszabály nem terjedne ki az unió polgáraira. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy így Szlovákia 2004-ben esedékes uniós csatlakozása után a szlovákiai magyarok, Románia 2007-ben várható integrációját követően pedig az erdélyi magyarok esnének ki a törvény hatálya alól. Ugyancsak elfogadhatatlannak ítélte, hogy - Günter Verhaugen kérésének megfelelően - a jogszabályból kimarad a nemzet szó. /Haladéktalanul hívják össze a MÁÉRT-et! Németh szerint elkészült a módosítástervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"Gheorghe Funar bejelentette: amíg ő a polgármester, addig Kolozsvár neve csak románul lesz kiírva, mivel szerinte a városban a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot. A városvezető nem fél a büntetésektől sem. Jan. 7-én rendkívüli sajtóértekezletén Boros János alpolgármester hangsúlyozta: a városvezető törvénysértést követ el. Az érvényben lévő egyetlen hivatalos népszámlálás szerint Kolozsvár lakosságának több mint 22 százaléka magyar - nyilatkozta. - Amíg a Hivatalos Közlönyben meg nem jelenik a tavalyi lakosságösszeírás eredménye, addig az 1992-es adatokat kell figyelembe venni. /Kiss Olivér: Kolozsváron nem érvényesek az ország törvényei. Funar: Amíg én vagyok a polgármester, nem lesznek magyar feliratok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"A Romániai Magyar Középiskolások Szövetségét 2000 novemberében 11 diáktanács képviselői élesztettek újra, most 50 diáktanács 130 képviselője tartotta meg a MAKOSZ Kongresszusát. A MAKOSZ központi irodája Csíkszeredából Nagyváradra költözött. A MAKOSZ-tavalyi tevékenysége széleskörű volt. Áprilisban megszervezték a II. Besztercei Szórványtalálkozót, augusztusban pedig a VII. Földvári Ifjúsági Találkozót. Székely Tünde, a szövetség tavaly februárban kinevezett ügyvezető elnöke lemondott, helyébe Vásárhelyi Renátát, a nagyváradi Ady Endre Líceum Diáktanácsának alelnökét nevezték ki. Október 31-én a MAKOSZ megfigyelő státussal felvételt nyert a Román Ifjúsági Tanácsba. A MAKOSZ vezetői novemberben a Marosfői Ifjúsági Komplexumban tanácskoztak. Az országos rendezvények mellett a 2002-es évben a MAKOSZ vezetősége számos rendezvényen, megbeszélésen és konferencián képviselte a középiskolások érdekeit. /Debreczeni Sándor elnök: A fejlődés 310 napja. A MAKOSZ 2002-es tevékenységi beszámolója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"A dec. 28-i főtéri szórólap-osztogatást követő sajtóbotrány, illetve a két hete tartó szinte állandó titkosszolgálati megfigyelés miatt jan. 7-én lemondott tisztségéről Böndi Szabolcs, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kolozsvári tagszervezetének elnöke. A Babes-Bolyai Tudományegyetem diákja új, a revizionista elemet mellőző szervezetet akar létrehozni, Hétváros Ifjúsági Mozgalom címen. A HVIM 2001. ápr. 21-én alakult meg Szegeden. Értesülések szerint az egyesület tagjai állnak az október 6-i aradi megemlékezés megzavarói között. A HVIM határozottan tagadja az erre vonatkozó híreket. December végén eddig ismeretlen tettesek Erdély függetlenségét követelő szórólapokat osztogattak a város központjában. "Mi, erdélyi románok és magyarok önálló, független Erdélyt akarunk" - állt a szórólapokon. Az alig több mint 20 éves fiatalember hangsúlyozta: az általa eddig vezetett szervezetnek semmi köze nincs a tavalyi szórólapokhoz. - Az utóbbi időben az állambiztonsági szervek állandóan zaklattak - nyilatkozott Böndi. /Kiss Olivér: Lemondott a HVIM kolozsvári elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"Marosvásárhelyen megkezdték a 200 éves Teleki Téka épületének tatarozását. A felújítási munkák ötmilliárd lejes költségvetését a Maros megyei önkormányzat fedezi. Az 1802-ben átadott Teleki Téka épületét utoljára 1962-ben tatarozták. Az értékes hagyaték, a könyvek, valamint a ház ápolására a Svájcban élő Teleki-leszármazottak létrehozták a Teleki Téka Alapítványt, amelynek támogatásával állagmegőrző munkákat sikerült végezni az elmúlt években. A munkálatok elkezdése előtt a szakemberek fal- és művészettörténeti kutatást végeztek, amelynek nyomán az emeleti nagyteremben nagyobb méretű freskóra bukkantak. A freskóról egyelőre csupán annyit lehet tudni, hogy neves szebeni mester munkája, és egy tájképet ábrázol. /Antal Erika: Falfreskót találtak a nagyteremben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./"

"25-30 év színpadi munkája elismeréseként a Szentgyörgyi István EMKE-díjjal jutalmazták Danaliszyn Józsefet /Gyergyószentmiklós/. A díjazott a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc színtársulat megalapítója és vezetője is. Ő szervezte meg 1978 végén Gálné Esztegár Ildikóval az amatőr színjátszó csoportot Gyergyószentmiklóson. A műkedvelő színjátszó legnagyobb fizetsége a taps, a közönség mosolya, jelentette ki. /Gergely Edit: A legnagyobb fizetség a közönség mosolya. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./"

"Jan. 7-én Madéfalván a Siculicidium 239. évfordulójáról emlékeztek meg. Az ünnepség a madéfalvi templomban tartott szentmisével kezdődött, ahonnan az emlékmű elé vonultak, majd elhelyezték a kegyelet koszorúit. /Kristó Tibor: Megemlékezés Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./"

"Meghalt Máriás Zoltán /Kolozsvár/ mérnök, a Szabó Dezső Egyesület tiszteletbeli elnöke. Kolozsváron a Szabó Dezső Egyesületnek tavaly okt. 18-án volt az ünnepi nyitórendezvénye. Az erről szóló beszámoló a Hajnali Lapok (a Szabó Dezső Egyesület és a Hajnal negyedi RMDSZ időszakos körlevele) első számában megjelent. Máriás Zoltán az RMDSZ Hajnal negyedi pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke volt. Egy évvel ezelőtt, 83 évesen jelentette be, hogy többé nem tud részt venni a munkában. /Dr. Makkay Ferenc, elnök: A Hajnal-negyed Zoli bácsija. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"A Besztercei Híradót másfél évi szünet után 1998 októberében újraindították, és a havi megjelenéseken kívül három különszám is napvilágot látott. Besztercén két független jelölt - bizonyára külső befolyásra - annyi magyar szavazatot vitt el, hogy végül a megyeszékhelyen a magyarok képviselet nélkül maradtak. Hasonló volt a helyzet Óradnán, Nagysajón és Zselyken. A megyei 37 tagú tanácsban sikerült megszerezni az alelnöki tisztséget. A megyei RMDSZ-lista rangsorolása körüli bonyodalmak vitát váltottak ki. Beindult a Duna TV adása Óradnán, Naszódon, Szentgyörgyfürdőn, majd Dornavátrán is. Van magyar nyelvű rádió- és tévéadás Besztercén. Először került szóba, hogy a megyei tanács a költségvetés kulturális alapjából a magyar közösségnek is juttasson. Kétnyelvű helységnévtáblák kerültek jóformán minden településre, ahol azt a törvény megengedte. Voltak kudarcok is, így az újősi magyar öt-nyolc osztályos gyermekek ingáztatása Szentmátéra, a magyarlakta falvak sorsának további romlása. Valóra vált a besztercei magyarok évtizedes álma, tavaly április 6-án ünnepélyes felavatták a besztercei Magyar Házat. Az épület otthont ad az RMDSZ megyei szervezetének is. A magyar igazolványt igényeltek száma meghaladja az ötezret, amely Beszterce megye magyar lakosságának közel egyharmadát teszi ki. A megyei RMDSZ-ben szakadás történt. A beszámolót író Koszorús Zoltán szerint az RMDSZ megyei alelnöke hibás, mert úgy érzi, hogy nem tartozik számadással a megyei szervezetnek. /Koszorús Zoltán: A besztercei RMDSZ elmúlt esztendeje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"

"A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes újraindítja a táncházat Csíkszeredában. Az elsőt jan. 8-án tartják a Városi Művelődési Házban. /Újraindul a táncház helyett. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./"

"Karácsony előtt Gyergyóditróban megjelent a Csalóka című gyermeklap ünnepi száma, a tizedik. Mezei László és Ilyés Attila szerkeszti a lapot, néhány kolléganő irányítja a sok ifjú alkotót az iskolában. /Gergely Géza, Ditró: Lapköszöntő helyett. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./"

"Amennyiben valamely iskolában a nem-ortodox vallású tanulók többségben vannak, római katolikusok vagy reformátusok, akkor a megyei tanfelügyelőség módosíthatja a húsvéti vakáció időpontját, hogy húsvét ünnepét ezek a tanulók is zavartalanul megülhessék. /Vallásuknak megfelelően kaphatják a húsvéti vakációt a tanulók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ "