"Veres János hozzászólt Szabó József Kiürülőben a Kárpát-medence című cikkéhez, melyet a Romániai Magyar Szó karácsonyi száma közölt /átvéve a Népszabadságból/. Egyetért azzal, hogy az elvándorlás elsősorban gazdasági eszközökkel akadályozható meg, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sokan azért hagyják el szülőföldjüket, mert veszélyeztetve érzik magyarságuk jövőjét. A létszámcsökkenés okai között fontos szerep jut a mai napig is létező irányított asszimilációnak, amely most már a tömbmagyarság helyzetét is veszélyezteti. Veres János hangsúlyozta, hogy Székelyföldnek területi autonómiára van szüksége. A területi autonómia kérdésével szinte minden utódállamban működő fontosabb magyar érdekképviselet foglalkozott, illetve foglalkozik. Az RMDSZ-ben Csapó József szenátor dolgozott ki egy tervezetet. Az RMDSZ jelenlegi vezető politikusai nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. /Veres János, Temesvár: Javaslat az utódállamokban élő magyarok létszáma folyamatos csökkenésének feltartóztatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ "

"Marosvásárhelyen, a Kossuth utca 2. emeletén folyóiratokat lehet böngészni. Belényesi Gabriella, az ügyvezető tájékoztatott: a Philothea 1994 óta létezik, 1998 óta bérlik ezt a helyiséget. Van náluk kézimunkakör, teázó, ifjúsági bibliaóra, lelkigondozás, klubest, képzőművészeti kiállítás, gyerekklub és tervezik a tiniklub beindítását. A képzett lelkigondozó a szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára nyújt segítséget. A Philotea klubest irodalom, filozófia, történelem, művészettörténet és egyéb témájú előadások tárháza. Kéthetente megjelenik a Fili, a Philothea információs lapja, amely a teaház programjait, híreit közvetíti. Belényesi Gabriella tavaly hazajött Nyugatról, hivatásának érzi a gyerekekkel, ifjúsággal való foglalkozást. /Barabás Piroska: Teázó az emeleten. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./ "

"Nagyon sok magyar fiatalnak a katonaságot büntető munkatáborban kellett töltenie a kommunista rendszerben. Jáger Sándort sokadmagával Resicabányára vitték lapátos munkaszolgálatra. Ősztől tavaszig nem száradt meg rajtuk a pufajka, a hajszától állandóan gőzölgött rajtuk. A rossz munkakörülmények miatt gyakoriak voltak a balesetek, volt olyan időszak, amikor hetente meghalt vagy súlyos sérülést szenvedett egy-két ember. Egyszer lezuhant egy tartógerenda, hatan maradtak alatta. Amíg nem teljesítették a normát, nem kaptak ebédet vagy vacsorát. Elsősorban partiumi és székelyföldi magyar fiatalok voltak ebben a táborban, mintegy háromezren lehettek. Az 56-os forradalom után újból feltöltötték a tábort magyarokkal. Jáger Sándor hazatérése után gyógykezeltette a hátgerincét, emellett reumás lett. Egyszer találkozott egy resicai munka- és szenvedőtársával, aki már tolókocsiban volt. Megszületett a munkaszolgálatosok kárpótlására hozott törvény, ebben lényes az ingyengyógyszer. Jáger Sándor több hónapja leadta a kérvényt a szükséges bizonylatokkal. Eddig nem kapott választ. /Sike Lajos: Egy munkaszolgálatos emlékezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ "

"A Duna Tévé január 13-án két dokumentumfilmmel, a Sára Sándor által jegyzett Pergőtűzzel és A 2. magyar hadsereg a Donnál című, korabeli híradókra épülő dokumentumfilmmel emlékezik a II. világháború egyik meghatározó, számunkra katasztrofális fordulatára. A kommunista időszakban nem lehetett emlékezni a sok ezernyi magyar katonára, mert az áldozatokat bűnösökként kezelte az akkori politika. Csak 1972-ben tört meg a jég. Nemeskürty István Requiem egy hadseregért c. történelmi analízise igyekezett igazságot szolgáltatni az ártatlan áldozatok emlékének, nem hallgatva el a felelősök nevét sem. Sára Sándor a nyolcvanas évek elején dokumentumfilmet készített a túlélők közreműködésével a negyven évvel korábbi eseményekről. Sorozata a magyar filmriport legmonumentálisabb vállalkozásává nőtt. Előbb 25 részes tévé-sorozatként kezdték vetíteni, de a magyarországi cenzúra (nem utolsósorban a szovjetek tiltakozására) leállíttatta az adásokat. Csak jóval később volt látható a teljes sorozat. Sára ötrészes moziváltozatot is készített az anyagból, azt 1983-ban mutatták be. A háborút megelőző évtized híradóiból, a Magyar Film Iroda által készített dokumentumokból vett összeállítással az ötrészes film mintegy bevezeti a nézőt a 30-as évek végének magyarországi hangulatába. Pontosabban ama világba, melyet a filmhíradó tükrözött. /Hova lett a sok vitéz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ "

"Toró T. Tibor az RMDSZ VII. kongresszusát megelőző héten ad választ arra a kérdésre, hogy ott lesz-e január 31-én Szatmárnémetiben a kongresszuson. Ismeretes: a Reform Tömörülés legutóbbi kongresszusán többségi szavazattal döntés született arról, hogy az RT távolmaradásával jelzi, nem ismeri el törvényesnek a jelenlegi RMDSZ-vezetőséget, viszont a platform tagjai, szimpatizánsai egyénileg vagy tisztségükből eredő jogon - ha jónak látják - részt vehetnek a kongresszuson. Toró elmondta, hogy az RMDSZ-tisztségviselőkkel, az egyházak és a civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélések után fog határozni. Temes megyéből legjobb esetben tizenegy tagú bizottság utazik Szatmárnémetibe: a három SZKT-tag (Toró T. Tibor, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, temesvári városi tanácsos, Bodó Barna megyei tanácsos), az ifjúsági szervezeteknek fenntartott helyre Bakk Jutast, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnökét jelölték. A december eleji küldöttgyűlés bizalmat szavazott a következőknek: Marossy Zoltán megyei tanácsos, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Pozsár József lugosi alpolgármester, Heinrich József, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, Szász Enikő megyei tanácsos, Szilágyi Géza újszentesi polgármester és Erdei Ildikó, az RMDSZ oktatási bizottsága alelnöke. Fórika Éva temesvári városi tanácsos az Országos Szabályzat-felügyelő Bizottság tagjaként a lebonyolításban vállal szerepet. /Pataky Lehel Zsolt:Az RT-elnök még nem döntött a kongresszusi részvételről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./"

"A Közigazgatási Minisztérium határozottan cáfolta Gheorghe Funar kolozsvári polgármester azon kijelentését, hogy a kormány törvénytelenül kötelezné arra az önkormányzatokat, hogy kétnyelvű helyiségnévtáblákat helyezzenek el. A tárca közleménye szerint a Hivatalos Közlönyben megjelent, és a többnyelvű településnév-jelzőkre vonatkozó módosítások csupán a 2001-ben elfogadott 1206-os számú kormányhatározat függelékein változtattak, ezek tartalma viszont nagymértékben ugyanaz maradt. "Jelen pillanatban az 1992-es népszámlálási adatok a mérvadók. Mihelyt közzétesszük a 2002-es számokat, a kolozsvári önkormányzatnak el kell döntetnie, szükség van-e vagy sem a kétnyelvű feliratokra. Az NRP vezetősége megpróbálja félrevezetni a közvéleményt, álproblémákat talál ki." - tartalmazza a közlemény. Funar előzőleg azt állította, a kormány törvényszegést követett el a jegyzék módosításával. Bejelentette: perbe fogja a kormányt és feljelenést tesz az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen, mivel szerinte az RMDSZ megvesztegetett egyes kormánytagokat a módosítás elérése érdekében. /Miniszteri cáfolat a polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

"Dec. 21-én a lakossági fórumon Markó Béla az RMDSZ ,,sikersztori" tételeként szólt arról: egy éve eltörölte az EU a beutazó román állampolgárokkal szembeni addigi vízumkényszert, s kilátástalannak minősítette az ebben nem részesülő ukrajnai és szerbiai, kárpátaljai és vajdasági magyarok helyzetét e tekintetben. Kijelentette, utóbbiak esetében leereszkedik hát a szerb és ukrán határon az új vasfüggöny. Kónya Ádám városi tanácstag hozzászólásában megjegyezte, nem ért egyet e sarkított kijelentéssel, hiszen erre dolgozták ki jogászok a kettős állampolgárság jogi kategóriáját. Markó erre reagált: a kettős állampolgárságot egyének számára adott lehetőségnek tartja, de nem hiszi, hogy közösségek számára is megoldás lenne. De hogy miért nem, ennek kifejtésével adós maradt. /B. Kovács András: A kettős állampolgárságról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./"

"Megbeszélést tartott jan. 7-én Kolozsváron az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja. Bemutatták a Csapó József által kidolgozott, a Székelyföldre vonatkozó autonómia-tervezet, és megvitatták az RMDSZ hivatalos programjában egyébként szereplő háromszintű magyar területi autonómiát illetően felmerült kérdéseket. Katona Ádám, a platform elnöke megállapította: a statútum megjelentetése időszerű. Megemlítette, hogy ennek mintájára elkészítik Kalotaszeg és a Partium autonómiatervezetét is. Az EMK tagsága végül az illegitimnek tartott RMDSZ-kongresszuson való részvétel kérdését beszélte meg. Ez, valamint a csúcsvezetésnek szabott négy feltételük sorsa a szövetségi elnökkel jan. 15.-én tartandó egyeztetésen dől majd el. /Megbeszélést tartott az EMK. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

"Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy a városban tavaly két jelentős beruházás valósult meg: a Míves Ház és a Közösségi Ház, mindkettő európai uniós program keretében. A polgármester büszke rájuk, hiszen ilyenek még nincsenek Romániában. A városban a szociális helyzet nem jó, a régi gyárak folyamatosan csökkentették alkalmazottaik számát, így ma a sepsiszentgyörgyi munkanélküliség 15 százalék körüli. Albert Álmos leszögezte: a zászlóbotrányok és a büntetések egy megfélemlítési folyamatba illeszkednek, amely az egész Kovászna megyei magyar lakosság ellen irányul. "Most éppen az erdészetnél mentek neki a magyar embereknek, akik évtizedek óta ott dolgoznak, most nem jók. De ugyanígy a munkaügynél is folyik ez a cirkusz, a tanügynél eljátszották már, az egészségügyi igazgatóságnál is megpróbálták eljátszani. Ez a nacionalista támadás, ami most zajlik Kovászna megye ellen, talán az utóbbi tizenkét év legerősebb támadása. Nem hagyhatjuk, hogy Kovászna megye 170 000 magyar ajkú lakosa szolgamód éljen szülőföldjén." A polgármester szerint meg kell szervezni a párhuzamos rendszereket. Az erdészetnél például, "ha nem működik az állami rendszer, akkor meg kell alakítanunk a saját erdészetünket. Ennek létrehozása és működtetése nagyon nehéz lesz", de meg kell csinálni. - A népszámlálást illetően a Kovászna megyei csökkenés nem ugyanolyan mértékű, mint a sepsiszentgyörgyi. Nem mindenki távozott a megyén kívülre Sepsiszentgyörgyről. A megyei románság viszont százalékarányban csökkent. A Sepsiszentgyörgyön élő magyar munkások egy része vidékre költözött haza, míg a román munkanélküliek visszamennek Moldvába. /Váry O. Péte: Radikális változások kellenek. Év eleji interjú Albert Álmossal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./"

"Böndi Szabolcs, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kolozsvári tagszervezete elnökének nem hivatalos lemondása megdöbbentette a szervezet tagjait. Böndi az állambiztonsági szervek zaklatása miatt határozott így. Böndi még nem adta be a lemondását, a sajtónak azért nyilatkozott, hogy a román állambiztonsági szervek (a rendőrség, a katonaság és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ alakulatai) ne kövessék többet. Juhász Attila, a HVIM kolozsvári tagszervezetének aktív tagja szerint Böndi Szabolcs lemondása is hozzájárult ahhoz, hogy a január 11-re Kolozsvárra tervezett erdélyi kongresszust meghatározatlan időre elhalasszák. - Február végén a Kárpát-medencei régió vezetői Budapesten találkoznak. - A Kolozsvárra tervezett kongresszust mindenképp ez előtt kell megtartanunk, hogy tiszta lappal mehessünk Budapestre - nyilatkozta a Szabadságnak Juhász Attila. /K. O.: Kolozsváron tartaná erdélyi kongresszusát a HVIM. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

"Műhelyeket ad bérbe a Hargita-Kovászna Ortodox Püspökség, hogy fejleszteni tudja tevékenységét - mondta Ioan Salajan püspök. Négy évvel ezelőtt vásárolta meg az államtól az egykor a Román Kommunista Párt tulajdonát képező csíkszeredai műhelyegyüttest a püspökség. A püspökségnek összesen 2000 négyzetméternyi felület áll rendelkezésére, amelyet az évek során megvásároltak. A püspök reméli, hogy sikerül egy érdekelt vállalkozónak négyzetméterenkénti 1,5-2 dollár közötti áron bérbe adni a 2000 négyzetméteres felületet, ebben az esetben az egyházkerület bevétele havi 4000 dollárral megnövekedne. A püspökséget 1994-ben alapították, csíkszeredai székhellyel. A hozzá tartozó két főesperesség (az egyik Csíkszeredában, a másik Sepsiszentgyörgyön működik) területén összesen 115 plébániahivatal gondoskodik a mintegy 100 ezer hívő lelki gondozásáról. A püspökség területén 107 ortodox templom található, ezekben mintegy 75 pap dolgozik; a templomok közül 47-et nyilvánítottak az évek során műemlékké.A Hargita és Kovászna megyékben tevékenykedő ortodox papok egy évvel ezelőtt a prefektusokhoz és a kormányhoz fordultak, hogy politikai segítséget kérjenek államosított ingatlanjaik visszaszolgáltatásához. Az ortodoxok ugyanolyan mértékű restitúciót követelnek, amilyenben a magyar történelmi egyházak részesülnek. /L. J.: Jövedelmező az ortodox üzlet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./"

"Jó ütemben halad az erdélyi magyar egyházaknál az ingatlan-visszaigénylési dossziék összeállítása. Az egyházak számára a telekkönyvi kivonatok megszerzése a legnehezebb feladat. A hivatalok ugyanis az irat kiállítsa helyett a telekkönyv fénymásolatát ajánlják, amelyen viszont magyar nyelvűek. Az egyházak olyan esetekkel is szembesültek, hogy egy-egy értékes épület telekkönyvének nyoma veszett a hivatalban. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye jogtanácsosa elmondta, körülbelül 525 ingatlant igényelnek vissza, de még egyetlen dossziét sem juttattak el Bukarestbe. Az érsekségre e napokban futnak be az utolsó iratcsomók, amelyek alapján Gyulafehérváron töltik ki a visszaigénylési nyomtatványokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület területén is találkoztak hasonló esettel. Máthé Edit jogtanácsos elmondta, már két évvel ezelőtt észrevette, hogy egy államosított református ingatlan telekkönyve eltűnt a hivatalból. Hosszú procedúra végigjárásával bírósági úton harcolta ki a telekkönyv visszaállítását, és legnagyobb meglepetésére, ekkorra az eredeti példány is visszakerült az archívumba. /Gazda Árpád: Készülnek a restitúciós iratcsomók. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./"

"Elkezdte munkáját az a virtuális szakmai tanácskozás, amelynek a kárpátaljai Ungváron szerkesztett UngParty c. internetes honlap (www.hhrf/ungparty) ad otthont január folyamán. Az előzetes felhívások, tájékoztatók és Kántor Lajos irodalomtörténész (Erdély) nyitó előadásának megjelenése után január elején 10 további előadás szövegét közreadják. Az előadók: Beregszászi Anikó (Kárpátalja), Cséka György (Magyarország-Kárpátalja), Csernicskó István (Kárpátalja), Fekete J. József (Vajdaság), Kovács Imre Attila (Magyarország), Lengyel Tamás (Magyarország-Kárpátalja), Málnóczi Márk (Magyarország-Kárpátalja), Simándi Ágnes (Kanada), Szénási Miklós (Magyarország), Zsille Gábor (Magyarország-Lengyelország). /Sz. Cs.: Vízumköteles irodalom? Elkezdődött a virtuális konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"

"Benkő Elek - egykori székelykeresztúri, ma budapesti régész, műtörténész - az erdélyi harangokról és keresztelőmedencékről szóló könyve 2001-ben jelent meg. Kányádi Sándor mesélte, hogy egy apró Hunyad megyei faluban a katolikusok harangja nem szólal meg déli 12-kor, hogy ne bántsa, borzolja az ott élő nem katolikusok (feltehetően nem magyarok) érzelmeit. /Sebestyén Mihály: A harangok némasága, avagy a vallási türelemről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./"

"A téli szünet után ismét megkezdi működését a szatmárnémeti MADISZ szervezésében az ifjúsági és gyermektáncház. A táncoktatást Nagy Orbán színművész, a Harag György Társulat színésze, a Hargita Állami Népi Együttes egykori tagja vezeti, a népdalokat pedig Csipő Enikő tanárnő tanítja be. /cl: Szatmárnémeti MADISZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./"

"Tavaly decemberben Budapesten az Anyanyelvápolók Szövetsége Lőrincze-díjjal tüntette ki a magyar nyelvtudományban és nyelvművelésben kimagaslót alkotó Murádin László kolozsvári nyelvészt, tudományos főkutatót. Péntek János egyetemi tanár után ő a második erdélyi magyar nyelvtudós, aki átvehette díjat. Murádin évtizedeken át vezette a kolozsvári Igazság napilap nyelvművelő rovatát, napjainkban a lap utódjában, a Szabadságban folytatja ismeretterjesztő munkáját. Nyelvművelői kötetei: Anyanyelvünk művelése; Szavak titka; Szavak színeváltozása; Anyanyelvünk ösvényein; A hely, ahol élünk. Egyedül jelentette meg A romániai magyar nyelvjárások atlasza című munkáját. Elmondta: "Az erdélyi magyar nyelvművelés ma már küzdelem. Küzdelem nyelvünk fokozatos elrománosodása és elrománosítása ellen, küzdelem a magyar nyelvért, a magyar nyelv megőrzéséért. Egyik oldalon áll a magyar közösség, mely természetes módon küzd nemzeti öntudatának és anyanyelvének megtartásáért, a másik oldalon ott áll a hatalom, amely mindent megtett és megtesz az egységes állameszmény érdekében a nemzetiségek, elsősorban a jelentős magyar kisebbség elsorvasztásáért, elrománosításáért." /Komoróczy György: Lőrincze-díj Murádin Lászlónak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./"

"Dr. Bús János alezredes, a Magyar Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárának igazgatója elmondta, hogy a második világháborúban elesettekkel kapcsolatos anyag Budapesten teljesnek mondható. Tudják, hogy Franciaországtól a Csendes-óceán partján fekvő Vlagyivosztokig, Svédországtól Dél- Ausztriáig hol vannak eltemetve magyar katonák, munkaszolgálatosok vagy hadifoglyok. A Magyar Királyi Honvédség második világháborús emberveszteségét 310-320 ezer főre becsülik. Ebben nincs benne azok száma, akik a hadifogságban veszítették életüket. A Rákosi-korszakban az elesett magyarok háborús bűnösnek számítottak. Egykor Budapesten, a rákoskeresztúri temetőben csaknem huszonötezer, az első, illetve a második világháborúban harcolt magyar honvéd földi maradványai nyugodtak. Ma csupán körülbelül harmincról tudják, hol van eltemetve. Jellemző, hogy az ötvenes években - fémgyűjtő akció keretében - a földből kihúzták a sírokat jelző vaskereszteket. - A magyar katonák földi maradványait a Szovjetunió érintett utódállamaiban hivatalosan is megőrzik. A Don menti sírokat - például - az orosz államadósság terhére újítják fel. Két központi magyar katonai temetőt alakítottak ki. Az elsőnek nevezettet Bolgyirevkában, a másodikat Rudkinó-Gremjacseben. Az előbbiben nyolcezerháromszáz, az utóbbiban csaknem húszezer magyar nyugszik. Bús János munkatársaival végzett eddigi kutatásainak eredményeit a Béke poraikra... című kétkötetes dokumentum-emlékkönyvben tették közzé. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó Irodájának internetes honlapján összesen százharmincezer, hadműveleti területen elesett katona, illetve munkaszolgálatos, valamint hadifogolytáborban elhunyt személy adatai olvashatók. Címe: www.hadifogoly.adatbanyaszat. hu. Sokan innen szereztek tudomást hozzátartozójuk sorsáról. (MTI-Press) /Kik és hogyan ápolják a katonasírokat? - Beszélgetés dr. Bús János hadtörténésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./"

"Csapó Endre, az ausztráliai magyarság prominens képviselője a budapesti kiadású Magyar Élet vezércikkében megállapította, hogy amíg a 20. század első háborúja szétdarabolta a történelmi Magyarországot, addig a második világháborút követő időszak a magyarság lelkét célozta meg az orosz megszállással és a nemzetközi bolsevista tervek végrehajtásával. ,,A század végére a Szovjetunió szétesett, de a nemzetközi bolsevista tervek hazai végrehajtói megmaradtak, a megtervezett rendszerváltoztatás eredményeképpen az ország gazdasági és politikai elitjévé váltak, a 45 éves szovjet uralom alatt megszerzett pozícióikat megtartották, ma uralják a hírközlést, a könyvkiadás, a művészetek, az oktatás és a tudomány intézményeit." Magyarország most elutasítja a határokon kívüli magyarság segítő szándékát, mondván, hogy Magyarország nem hozhat olyan törvényt, ami a másik állam szuverenitását sérti, állampolgárai között diszkriminációt tesz. A státustörvény ellen indított szomszéd országbéli össztüzeket a most uralmon lévő politikai pártok gerjesztették, és felháborító csúsztatásokkal az általuk okozott kalamajkát is az előző kormány nyakába akarják varrni. Csapó Endre szerint a faji üldözés a Kárpát-medencében még mindig jelen van. ,,Vannak védelmezett népfajok, a magyarok soha nem számítottak ezek közé. ... A 83 éven át gyakorolt kisantant-szellemiség akkor sem változna, ha ezt Brüsszel megkövetelné, de hiszen nem is követeli meg. Magyarországtól követeli meg, hogy nemzete egy részének sorvasztását szó nélkül tűrje." A határokon kívüliek nyolcvan éven át úgy tekintettek Magyarországra, mint anyaországra. Ha Magyarország az anyaország szerepétől tüntetően elhatárolódik, és ebben a határokon kívüli magyarság jelenlegi képviseleteiben partnerekre talál, a zuhanásszerű sorvadás elkerülhetetlen. Csapó Endre gondolatmenetét az autonómia felkarolása mellett egy konkrét nemzetegyesítő lépéssel kell kiegészíteni: kettős állampolgársággal, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Vízkereszti hideg zuhany. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./ "

"Első kiállítását nyitotta meg jan. 7-én a Magyar Fotóművészek Világszövetsége Marosvásárhelyen, a Bernády-központban. A tavaly megalakult Magyar Fotóművészek Világszövetsége elhatározta, tavalyi budapesti tárlatának anyagát Erdély, Felvidék, és más magyar tájak városaiban is bemutatja. A kiállításon erdélyi, jugoszláviai, szlovéniai, szlovákiai, kárpátaljai és más magyar fotósok munkái láthatók. (Erdélyi Magyar Hírügynökség) /Megnyílt a II. nemzetközi magyar fotóművészeti kiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ "

"Az Európai Unió művészeti rendszerében rendhagyó intézmény alakult év elején Hollandiában, Rotterdamban, az Európai Kulturális és Művészeti Akadémia, melyet a Keresztény Művészek Európai Szövetsége, a kontinenst behálózó 29 kulturális szervezettel közösen alapított. Jakobovits Márta nagyváradi keramikusművész nemrég tért haza az európai kulturális "elitfórum" január 4-i rotterdami alapító üléséről, amelyen az akadémia vezetőségi tagjaként a kelet- és közép- európai művészetek megjelenítését és képviseletét vállalta fel. Az Európai Közösség Socrates-programjában létrehozott intézmény célja a keresztény értékekre alapozva támogatni a művészeteket, megteremtve a jogi hátteret és struktúrát. Jakobovits Márta 1969 óta számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt kerámiáival. Az Európai Kulturális és Művészeti Akadémiának zenei, mozgásművészeti, vizuális-és médiaművészeti, illetve általános kulturális problémákkal foglalkozó szakosztályai vannak. /(Balla Tünde): A kelet- és közép-európai kultúra nagyváradi követe az Unióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ "

"A Szlovákiában létrehozandó önálló magyar egyetemnek várhatóan gazdasági, teológiai és pedagógiai kara lesz - jelezte jan. 8-án a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) sajtótájékoztatóján Szigeti László, a szlovák oktatási tárca államtitkára. Mikulás Dzurinda miniszterelnök második kormánya programnyilatkozatában is rögzítette az önálló magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos szándékát. A kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) - amely az előző Dzurinda kormánynak is tagja volt - korábban eredménytelenül küzdött azért, hogy a Nyitrai Konstantin Egyetemen, egy önálló magyar kar keretei között ismét megteremtsék a szlovákiai magyar pedagógusképzés feltételeit. Az elképzelések szerint az önálló magyar egyetem Révkomáromban létesülne. /Milyen legyen a szlovákiai önálló magyar egyetem ? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./ "

"Az RMDSZ elvileg 2003-ban is folytatná az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal (SZDP), jelentette ki jan. 10-én Markó Béla, bukaresti sajtótájékoztatóján. Markó Béla szerint az RMDSZ azt szeretné, hogy a 2003-as protokollum "jóval nagyobb hangsúlyt" fektessen az erdélyi regionális és infrastrukturális fejlesztésre, az oktatásra, illetve magyar nyelvű katedrák és karok létrehozására a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. "Az állami magyar egyetem létrehozása továbbra is az RMDSZ egyik célkitűzése marad, és meggyőződésünk, hogy előbb-utóbb sikerül ezt megvalósítani", mondta a szövetségi elnök, azonban utalt rá, hogy ez a cél nem fog szerepelni az idei protokollumban. "2003-ban azt akarjuk megvalósítani, ami 2002-ben nem sikerült, azaz magyar nyelvű katedrákat és karokat a kolozsvári BBTE-n", fejtette ki Markó. A szövetségi elnök rámutatott, az RMDSZ prioritásnak tartja a földek, erdők és egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését, hangoztatva, hogy ennek a folyamatnak idén 100 százalékos arányban le kell zárulnia. Markó szerint az RMDSZ és az SZDP közötti 2002-es protokollum "hasznos volt, és jelentős megvalósításokat hozott". /Idén is lesz RMDSZ-SZDP együttműködés. A protokollum nem fogja tartalmazni az állami magyar egyetem létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"A Cotidianul román lap jan. 9-i száma ismertette a törvény tervezett módosításáról folyó magyarországi vitát. Kiemelte Németh Zsoltnak azt a kijelentését, amely szerint a Medgyessy-kormány "a kedvezménytörvény hóhéraként vonul majd be a nemzetpolitika történetébe". A román lapnak nyilatkozva Frunda György szenátor, az RMDSZ belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke túlzásnak nevezte Németh Zsolt kijelentéseit. A Cotidianul szerint a Fidesz támogatói közé tartozó Reform Tömörülés (RT) nevű RMDSZ-platform elnöke, Toró T. Tibor egyetért Németh Zsolttal. - A törvény nemcsak a kedvezmények, hanem jelképes ereje miatt is fontos. A baloldali magyar kormány ezt a jelképes erőt nem érzi - nyilatkozta Toró T. Tibor. /Eltérő viszonyulás Németh bírálatához. A Medgyessy-kormány a kedvezménytörvény hóhérja? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"Tárgyalásokat kezdeményezett a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) Kovács László külügyminiszterrel, az MSZP elnökével annak érdekében, hogy egyetértés alakuljon ki a két párt között a kedvezménytörvény módosítása ügyében - közölte Eörsi Mátyás /SZDSZ/. Leszögezte: az SZDSZ csak olyan javaslatot tud támogatni, ami az európai normáknak teljes egészében megfelel. Jelezte: ha a javaslat ennek a feltételnek nem felel meg, nemmel szavaznak majd. Eörsi Mátyás közölte: a legfontosabb szempont az, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbség számára kedvező politikai helyzet jöjjön létre, amelyben a konfliktusok helyett az együttműködésre helyezik a hangsúlyt. Hozzátette, hogy az Orbán-kormány alatt elfogadott törvény ennek a célnak nem felel meg, mert kizárólag konfliktusokat eredményezett. A szocialistákkal kezdeményezett tárgyalások indokaként elmondta, hogy a Fidesz nem fogja támogatni a kedvezménytörvény módosítását, ezért az MSZP-nek az SZDSZ egyetértését kell megszereznie. - Az a fajta szocialista párti koncepció, hogy a nemzeti közép irányába menjen a kormány, nem működőképes. A kabinet akármit tesz, a Fidesz úgyis le fogja hazaárulózni - mondta Eörsi Mátyás. Eörsi szerint a Fidesz külpolitikájától mindenütt elborzadnak, az a magyar nemzet szemében megbukott. /A kedvezménytörvény módosításáról. Az SZDSZ tárgyalásokat kezdeményez az MSZP-vel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 10./"

"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint pozitív évet zárt az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az EU-csatlakozással határmódosítás nélküli integrációról is beszélhetünk. Szembe kellett nézni a népességcsökkenéssel, amely Takács szerint a perspektíva hiányának, valamint az 1990-96 közötti időszak hangsúlyosan magyarellenes állampolitikának is köszönhető. Fontos a közigazgatásban hivatalosan bevezetett magyar feliratok megjelenése, amely, Trianon óta először, a múlt évben teljesedett ki. Közel egymillió hektár erdő, föld és mezőgazdasági terület jutott vissza romániai magyar ember birtokába, így, szintén Trianon óta, először beszélhetünk vagyongyarapodásról a magyar közösségen belül. Jelentős az egyházi ingatlanok visszajuttatásáról szóló törvény elfogadása. Romániában sokszor a törvény elfogad bizonyos pozitív irány- és szemléletváltást, amit jogszabályban rögzít, de az alkalmazásánál még mindig a nemzetellenes intézkedés-sorozatok nehezítik meg azok végrehajtását. A romániai magyar felsőoktatási rendszer majdnem annyi helyet biztosított a 2002/2003-as tanévben a magyar anyanyelvű diákoknak, mint ahányan érettségiztek. Az ÜE és a területi szervezetek alapos munkát végeztek a kedvezménytörvény alkalmazását illetően. Negatívnak nevezhető az oktatási-nevelési támogatás elmaradása. /Köllő Katalin: Pozitív évet zárt az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"A Kovászna megyei tanfelügyelőség emlékeztetett az 1994/75-ös számú törvényre, eszerint minden tanítási nap kezdetén kötelező módon el kell énekelni a román himnuszt, a Desteapta-te, romane!-t. Forrai Tibor feltette a kérdést: létezik-e ország az Európai Unióban, ahol hasonló rendelkezés van érvényben? Hogyan fogja azt énekelni néhány magyar vagy más anyanyelvű, de akár néhány román kisdiák? Mircea Dinescu mondta valahol, hogy nem volt szerencsés az 1989-es új himnuszválasztás, hiszen a szerencsétlen román alighogy elszundít a tévé előtt műsorzáráskor, máris szól a fülébe: Ébredj, román! /Forrai Tibor: A himnusz változott, a módszer nem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 10./"

"Akik vízumot kérvényeznek, mert Romániában szeretnének tartózkodni hosszabb-rövidebb ideig, azoknak napi 100 eurót vagy ennek az összegnek megfelelő más konvertibilis valutát kell felmutatniuk. Mindezek mellett az itt-tartózkodóknak érvényes menetjeggyel vagy jogosítvánnyal kell rendelkezniük, hogy el is tudják hagyni az országot. Szükséges még a szálláshely igazolása. Aki román állampolgár meghívását tudja igazolni, annak még fel kell mutatnia az erkölcsi bizonyítványát. A meghívó alapján az idegen legfeljebb kilencven napot tartózkodhat az országban. Meghívó nélkül jöhet Romániába az a turista, akinek van már három hónapnál nem régebbi EU-vízumja. A vállalkozói szándékkal érkezőknek 100.000 eurót és az üzleti tervet is be kell mutatniuk. A rendelet január 27-én lép életbe. /Napi 100 euró az itt-tartózkodás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 10./"

"Jan. 7-én Zilah polgármestere és a zilahi református egyházközségek megbízottai aláírták a Kálvineum átadási jegyzőkönyvét. A zilahi református egyházközség 1947-ben elkobozott művelődési háza, a Kálvineum visszaszolgáltatásáért folytatott harc több éve folyik. 1998 novemberében a zilahi református egyházmegye és az RMDSZ Szilágy megyei szervezete a Református Kollégium diákjaival közösen tüntetett az iskola és a Kálvineum visszaszolgáltatásáért. Az ingatlan felkerült arra a listára, amelyben tíz egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezett a kormány. Egy évvel később megszületett az egyházi ingatlanok restitúciójának sürgősségi kormányrendelete, amelyet a parlament később szentesített. Zilah város akkor pert indított a rendelet ellen, és ez a per a legfelsőbb bíróságig jutott. Az átadás az 1999/83-as sürgősségi rendelet értelmében történt. A megállapodás szerint a művelődési ház tulajdonjoga a református egyházra száll, és az elkövetkező öt évben biztosítják az eddigi művelődési tevékenység folytatását. Öt év letelte után a felek megegyezése alapján felújítható a bérleti szerződés. Az első két évben nem kell bérleti díjat fizetni, ezután a bérleti díjat a helyi tanács fogja meghatározni. /Józsa László: Visszaadták a zilahi Kálvineumot. Jövő héten hálaadó istentisztelet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"Az 1986-ban elhunyt Mircea Eliade vallástörténész feltette a kérdést: Sámánizmus a románoknál? De la Zamolxis la Genghis-Han című művében. (Bukarest, 1980.). Válaszként kifejtette: a románságnál a sámánizmus egyetlen meghatározó eleme sem szerepel. Mircea Eliade Györffy István 1925-ben, az Etnographia XXXVI. számában megjelent tanulmányára hivatkozott, amelyben a magyar kutató a moldovai katolikus egyház 1644-1650-ben közigazgatói tisztségét is betöltő Bandinus X. Ince pápának küldött jelentését közölte. Bandinus beszámolója szerint a moldovai bűbájosokat ugyanolyan tisztelet övezte, mint az olaszországi legelmésebb, szentséges tudósokat. Bandinus leírta a táltosoknak révületből visszatérő lassú eszmélését, hogy "álmukat" jóslatként adták elő. Eliade szerint "a sámánizmus egyetlen alkotóelemét sem erősítik meg a román tartományok varázslói és "vrák"-jai, sőt az elragadtatás (eksztázis), amelyről Bandinus beszél, Románia egyetlen más vidékén sem létezik. Ezek miatt hisszük, hogy azok a bűbájosok (incantatores), amelyekkel Bandinus Moldovában találkozott, nem románok voltak, hanem csángók, a moldovai Kárpátok magyar lakossága." /Kabay Lizett: Hogyan bizonyítja Mircea Eliade a csángók magyarságát? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"Muckenhaupt Erzsébet /sz. Szombatság, 1952./ a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum főmuzeológusa régikönyv-szakértő, feladata a múzeum gyűjteményében található XV-XIX. századi régi könyvek és kéziratok tudományos feldolgozása. Kutatásairól írt tanulmányai számos folyóiratban, évkönyvben jelentek meg. Önálló kötete /A csíksomlyói Ferences Könyvtár kincsei. Könyvleletek 1980-1985/ 1999-ben látott napvilágot. Az EMKE a csíksomlyói ferences könyvtárban végzett munkásságáért, a nemzeti kulturális örökség feltárásáért Monoki István-díjjal jutalmazta. Muckenhaupt Erzsébet elmondta: 1980-ban előkerültek a csíksomlyói elrejtett könyvek: a Mária-szobor talapzatából került ki 33 értékes könyv. A másik részüket 1985-ben találták meg. A ferencesek a rend feloszlatása előtt elrejtették ezeket a könyveket. Jegyzőkönyvet készítettek, hogy a könyvek a kolostor tulajdonában maradnak. Azonban a titkosrendőrség beavatkozott, a múzeumba szállíttatta a megtalált könyveket. Muckenhaupt Erzsébet tanulmányozta a könyvkötéseket. A kötések a bejegyzéseken kívül a könyv történetére, tulajdonosaira, használóira és a használat helyére és idejére vonatkozó lényeges adatokat is hordoznak. /Oláh-Gál Elvira: Sorsom a régi könyvekhez kötött. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10. - Részlet a Székelyföld című kulturális folyóirat 2002. novemberi számában megjelent interjúból/ Orosz-Pál József, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző Főiskola zenetanára, több kórus vezetője kapta az EMKE Nagy István-díját zenepedagógiai és karnagyi munkásságáért. 1972 óta tanít Székelyudvarhelyen. Több éven át vezetett egy 150 tagú kórust. Ebből alakult egy kislétszámú kórus, a Camerata leánykórus 1985-ben, amely később vegyes karrá alakult. A főiskola kórusa az országban az egyetlen kórus, amely tagja a világválogatott énekkarnak. Több alkalommal szerepeltek külföldi versenyeken. Legközelebb Norvégiába van meghívásuk.Augusztusban Ópusztaszerre hívták őket. Rendszeresen jelen vannak az Orbán Balázs-ünnepélyeken, március 15-én is. Idén 75 éves lesz a Balázs Ferenc Énekkar, amelynek szintén ő a vezetője, az évforduló tiszteletére egy fesztivált szerveznek. Nemrég jelent meg Orosz-Pál József Kör-kör, ki játszik? című kötete, amely az óvodai ének-zenepedagógiai mű és dalosgyűjtemény. /Kovács Attila: Továbbra is szolgálni az ügyet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./Dr. Papp Kincses Emese tanár /sz. Marosvásárhely, 1943/, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója, megyei önkormányzati képviselő. Német-magyar szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). 1981-ben nyerte el a filológiai tudományok doktora címet a BBTE-n. Disszertációja témája: A két világháború közötti romániai magyar történelmi regény. Tudományos dolgozatai, recenziói, irodalomtörténeti és nyelvtudományi, módszertani dolgozatai különböző kötetekben és periodikákban látnak napvilágot. Virrassz velem című dokumentumregénye harmadik kiadása a napokban hagyta el a nyomdát. Tudományos konferenciák szervezője és meghívott előadója, ugyanakkor több színpadi produkció rendezője, szövegkönyvírója, esetenként zeneszerzője. Az EMKE 2002-ben életműdíjjal jutalmazta munkásságát. Dr. Papp Kincses Emese vallja: "magyarnak lenni érték, így feladatunk a magyarságtudat erősítése. A keresztény értékrend, a tisztesség, a hűség, az igazság kimondása erkölcsi parancs." /Sarány István: Magyarnak lenni érték. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./"