Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2002. október 2.
"A Szilágy megyei RMDSZ Operatív Tanácsa és az RMDSZ Zilah városi szervezetének elnöksége határozottan visszautasította Makkay József félretájékoztató írásának állításait /Zilahi önfeladás?, Szabadság, szept.20./ Szerintük az újságíró súlyosan megrágalmazta a zilahi és a Szilágy megyei RMDSZ tisztségviselőit. Valótlan, hogy az évfordulós ünnepségre a zilahi és a Szilágy megyei szervezet tisztségviselői nem voltak kíváncsiak. A cikkíró viszont az évek óta mesterségesen szított iskola-ügyet az RMDSZ nyakába varrta. Makkay "egy különutas rendezvény ürügyével, képtelenséget állít, miszerint Zilahon az egyház és az RMDSZ szinte hermetikusan elzárva él." /A Szilágy megyei RMDSZ Operatív Tanácsa. A Zilah városi RMDSZ elnöksége: Képzelt önfeladásról a válaszadás jogán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Makkay József válaszolt erre: az ottani RMDSZ nem fogadja el a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőségnek a beleszólását a zilahi Református Kollégium ügyébe. Egy olyan iskolának az életébe, amely normális körülmények között az egyház és a minisztérium közös fennhatósága alá kellene hogy tartozzon. Makkay írásával nem bomlasztani akart, hanem figyelmeztetni egy olyan jelenségre, amely hosszabb távon önfeladáshoz vezet. /Makkay József: Zilahon a helyzet változatlan. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"
2002. október 2.
"Kolozs megye közoktatási intézményeinek alig 57 százaléka rendelkezik jelen pillanatban azzal az egészségügyi engedéllyel, amely nélkül - legalábbis az érvényben levő törvények értelmében - nem nyithatja meg kapuit ősszel egyetlen iskola sem. A városi tanintézményeknek csak 10 százaléka jár jelenleg e téren tilosban. A falvakban viszont valódi nyomort jeleznek a mutatók. Nádasberenden rozoga a plafon, nincs fény az osztályteremben, és működésképtelenek a kályhák. Nádasszentmihályon vakoskodnak az iskolában a gyermekek - hasonló a helyzet Melegföldváron és Havasnagyfaluban is. Egészségtelen (fertőzött) az ivóvíz a récekeresztúri, páncélcsehi, magyarpalatkai, tótfalusi, nádasberendi, nádasszentmihályi, havasnagyfalusi, katonai, bányabükki iskolákban, illetve ezek fiókintézményeiben is. /Szabó Csaba: Neves tanintézmények egészségügyi engedély nélkül Jobbak az idén az iskolai "nyomormutatók". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"
2002. október 2.
"Megszűnt a Csíki TV név - a csíkszeredai kábeltévés csatorna ezentúl Astral TV néven sugároz. Székedi Ferenc főszerkesztő jogszabályi kötelezettséggel magyarázta a változás okát. A kábelhálózat korábbi gazdája, a Kaho Kft. már korábban eladta tulajdonát az Astral Telecomnak, ezúttal az adónak miatt nevet is kellett változtatnia. Az Astral rendelkezik a műholdas adók továbbítási, valamint helyi szerkesztésű konzervműsorok kábelen való sugárzási engedélyével. A televízió szerkesztősége az utóbbi időben átalakult szolgáltató stúdióvá, a Pro TV helyi adója számára gyárt kereskedelmi jellegű híradókat. Emiatt a szerkesztőség elvesztette a város életében elfoglalt közéleti szerepét. A Csíki TV korábbi híradójának sávján ezentúl este negyed nyolctól, Csíkszereda közelképben címmel közéleti magazinműsort sugároznak. /Rédai Attila: Csík közelképben. Ezentúl Astral TV néven sugároznak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./"
2002. október 2.
"1949-ben Kodály Zoltán tanácsára a tanítvány, Szegő Júlia nem maradt Budapesten, hanem hazatért Kolozsvárra énekelni, (szak)könyveket írni. Otthonában elindította az első zenés óvodát. 1999-ben jubiláltak: ötven éve megszakítás nélkül működött a zeneóvoda. Akkor az Agapé új vezetősége a zenés gyermekprogramot befagyasztotta, majd hangszerállományát, kelléktárát megsemmisítette. Három év után László Bakk Anikó az újrakezdését hirdeti a két helyen induló nagycsoporttal, az Erdélyi Református Egyházkerület Püspökségének védnöksége alatt. A házigazda Herédi Zsolt, RMDSZ körzeti alelnök. /László Bakk Anikó: Zeneóvoda - 2002, ötvenegyedik évjárat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"
2002. október 2.
"Több Szatmár megyei polgármester a magyar-jugoszláv Határmenti Együttműködések és Fejlesztések Konferencia résztvevőiként Horgoson, egy 89 százalékban magyarok által lakott jugoszláviai településen töltött három napot. Máncz Dezső, Kaplony polgármestere beszámolt arról, hogy vándorkonferenciáról van szó, amelyet Beke Pál, a Magyar Művelődési Minisztérium kulturális kuratóriumának a vezetője szervez, olyan, a Magyarországgal szomszédos 7 országban található határ menti magyarlakta településeken, amelyeknek az elöljárói készek bekapcsolódni az akcióba. A Trianon előtti Magyarországon ma nemzetiségiekként élők egyfajta tapasztalatcseréje ez. A Kanizsa-Horgos-Szabadka vasútvonalat még akkor építették, amikor Horgos Magyarországhoz tartozott, és Trianonban e miatt a vasútvonal miatt csatolták Horgost Jugoszláviához. A szerbek azt kérdezték: hogyan utazhatnak vonattal Kanizsáról Szabadkára, ha Horgos Magyarországhoz kerülne? Horgoson Máncz Dezsőnek elsőként az utcák, utak, általában a környezet rendezettsége, patyolattisztasága tűnt fel. Vajdaság kisebb területi-adminisztratív övezetekre van felosztva. Kb. akkorákra, amilyenek azelőtt a járások lehettek. Az ilyen területi-adminisztratív egységeket ott községeknek nevezik. Vajdaságban, a magyar határ mentén, Zenta, Kanizsa (Magyarkanizsa) illetve Szabadka központtal három ilyen magyar többségű község működik. Kanizsán van polgármesteri hivatal, míg az ide tartozó kisebb településeken fizetett polgármesterek helyett javadalmazás nélküli önkéntesek, úgynevezett közösségi elnökök dolgoznak, akiknek a munkáját néhány, amolyan tanácsosi szerepet betöltő, de szintén ingyenesen dolgozó személy segíti. A horgosiak problémái felől is Kanizsán döntenek. /Boros Ernő: Szatmár megyei polgármesterek Jugoszláviában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 2./"
2002. október 2.
"Vajdahunyadon a városi RMDSZ szervezésében, a római katolikus, református, baptista és pünkösdi magyar egyházak együttműködésével, valamint helybeli vállalkozók, a Nyugati Jelen napilap és a magyarországi Vas megye támogatásának köszönhetően tanszereket tartalmazó ajándékcsomagokat osztottak szét a magyar diákoknak. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő hangsúlyozta a magyar nyelvű oktatás fontosságát, különösen szórványvidéken. Hauer Erich megyei RMDSZ-tanácsos, a dévai Traian Elméleti Líceum aligazgatója ekújságolta, hogy Hunyad megyében a magyar nyelvű oktatás jelentősen bővült az utóbbi években. /Chirmiciu András: Ajándék a vajdahunyadi magyar diákoknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./"
2002. október 2.
"Okt. 5-én a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Gál Kelemen Oktatási Központ és a magyarországi Academia Ludi et Artis Művészetpedagógiai Egyesület szervezésében pedagógus-továbbképzés indul Kolozsváron, illetve Nagyenyeden. A téma: a művészeti nevelés a személyiségformálás eszköze. /Hétvégi pedagógus-továbbképző. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"
2002. október 2.
"Budapesten a Fővárosi Önkormányzat különdíját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta Tadeusz Slobodzianek lengyel író, Ilja próféta című darabjának előadásért. A Bocsárdi László rendezte produkció a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek sorozatban került színre a Thália Színházban. /A sepsiszentgyörgyiek különdíja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./"
2002. október 2.
"Szeptember utolsó napjaiban a Kölcsey Színpad /Arad/ néhány tagja részt vett a gyergyószentmiklósi MÜSZIT (Műkedvelő Színjátszók Találkozója) tizedik, jubiláris rendezvényein. Okt. 5-én a budapesti székhelyű Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok vezetőségi ülését tartják a Kölcsey olvasótermében, olyan neves irodalomtörténész jelenlétében, mint Dr. Medvigy Endre, a Szent László Akadémia tagja, a társaság elnöke. Okt. 6-án a belvárosi református templomban a Kölcsey Egyesület emléktáblát avat Kazinczy Lajos honvédezredes emlékére, akit 1849. okt. 25-én 29 éves korában végeztek ki Aradon és csontjai valahol a várárok ismeretlen zugában hevernek. Okt. 10. és 14. között a Kölcsey Színpad meghívottként vesz részt Kiskunfélegyházán a kétévenként megrendezett országos diákszínjátszó fesztiválon. Október 31-én újból megnyílik a Kölcsey Népfőiskola sorozata az egyesület olvasótermében. /Hírek a Kölcsey Egyesületből. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./"
2002. október 2.
"Napvilágot látott a Hepehupa /szilágysági művelődési folyóirat, Zilah/ harmadik száma. A kiadvány száznégy oldalas. A mostani szám középpontjában Wesselényi és Kossuth - a két történelmi személyiség - áll. Idén van Fadrusz két monumentális művének, a Mátyás- és a Wesselényi-szobor állításának a centenáriuma. Az Irodalom rovatban Fodor Sándor, Hajdú Attila, B. Simon György írásai, László László hangjáték-monodrámája, Kiss Lehel, B. Simon György és Kincses Anna versei találhatók. Gazdag a néprajzi, helytörténeti rész is. A Hepehupa főszerkesztője Fejér László. /B.D. [Bölöni Domokos]: Szilágysági Hepehupa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./"
2002. október 2.
"A Népszabadság okt. 1-jei száma szerint közös megegyezéssel okt. 1-jén leköszön az Illyés Közalapítvány (IKA) eddig hivatalban levő kuratóriuma. Körülbelül két hét múlva ülhet legkorábban össze az új kuratórium. Az eddigi kuratórium egyik tekintélyes tagja, Pomogáts Béla lesz az új testület elnöke. Rajta kívül megőrzi mandátumát Laborczi Géza és az író lánya, Illyés Mária. Az új tagok között van Jászkuti László, Szarka László történész, kisebbségkutató. Az MSZP Géczi Józsefet, az MDF Herényi Károlyt, a Fidesz pedig Potápi Árpádot delegálta a testületbe. A korábbi kuratóriummal ellentétben a Külügyminisztérium - ahonnan az IKA felügyelete átkerült a MeH-be - nem delegálhatott képviselőt, helyét a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte (Bátai Tibor) vette át, megmaradt viszont az oktatási (Bretter Zoltán) és a kulturális tárca (Lakatos Mihály) egy-egy helye. Megszűnik az IKA budapesti irodavezetőjének, Veress Lászlónak a munkaviszonya is. Utóda a Népszabadság értesülése szerint Hadnagy Miklós, az MSZP kisebbségügyi szakértője lesz. Az új kuratórium át akarja világítani az IKA előző négy évét. Szabó Vilmos államtitkár szerint az IKA előző kuratóriumának tevékenysége nem kifogásolható, annál inkább az előző kormány politikailag inkorrekt eljárása. (A Népszabadság nyomán) /Leköszön a régi, jön az új Illyés-kuratórium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ "
2002. október 2.
"Hatodik tanévnyitóját tartotta Sepsiszentgyörgyön a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata, Domokos Ernő, a főiskola igazgatója beszédével. A sepsiszentgyörgyi főiskolán 150 elsőéves diák kezdte meg az évet vállalatgazdaság és helyi közigazgatás szakon; összesen 380-an tanulnak a főiskolán. Az öt évfolyamról két és félszáz diák kapott eleddig képesítést. /(Éltes Enikő): Hatodszorra Gaudeamus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ "
2002. október 2.
"Birtók József, a csíkszeredai Státus Kiadó igazgatója visszaemlékezett: 1995-ben született meg a kiadó gondolata. A Szemtanú könyvek sorozatának első kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg Történetek a fogságból címmel: hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazza. Két évvel később jelent meg Kristó Tibor szerkesztésében a Kuláksors c. antológia. A sorozat harmadik darabja Szabó Katalin Visszajátszás c. kötete, amelyben Csíkszereda régi épületeinek kapcsán bontja ki a város történetét. Kapcsolódik ehhez a következő, a Megyecsinálók c. munka, amely az 1968-as megyésítés körüli "cirkusszal" foglalkozik. Legújabb sorozatuk a Státus-Tanulmányok. Az első kötete: Vécsei Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal sikerült átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. A kötet szerkesztője Vincze Gábor szegedi történész. A Csíksomlyói Ferences Kolostor Kincse című sorozat első könyve sikerkönyv volt, P. Gegő Eleknek a Moldvai Magyar Telepekről 1821-ben az MTA megrendelésére írt munkájának reprintje. Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum dokumentációs könyvtárának vezetője, Erdély egyik legnagyobb régikönyvszakértője elvállalta e sorozat szerkesztését. A második kötet eredetijét 1537-ben nyomtatták Velencében latinul és magyarul. A reprintjét adták ki. A sorozat harmadik kötete Kájoni János nagy munkája, az Organum Missale. Kiadványaik között szerepel Gyergyószentmiklós monográfiája, a Szatmár megyei Csanálos monográfiája, Garda Dezső Székely közbirtokosság c. monográfiája és a román-magyar műszaki szótár is. 1989 után Beke György első erdélyi kötete náluk jelent meg, Gyulafehérvár árnyékában címmel. /Daczó Dénes: A betűk súlyával helyzetünkről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ "
2002. október 2.
"Okt. 3-án Csíkszeredában bemutatják a Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ 200. könyvét, Kozma Mária: A másik táj című novelláskötetét. /A Pallas-Akadémia 200. könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ "
2002. október 3.
"Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 2-án hivatalos látogatásra Romániába érkezett. Magyar államfő most tesz első alkalommal hivatalos látogatást Romániában. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei, az euroatlanti integráció és a nemzeti kisebbségekkel összefüggő kérdések álltak Mádl Ferenc köztársasági elnök és Ion Iliescu államfő bukaresti tárgyalásainak középpontjában. Iliescu hangsúlyozta, hogy a két ország közötti viszony jelenlegi légköre lehetővé teszi a közelmúlt kényes kérdéseinek nyílt és pragmatikus megvitatását is. A státustörvényről és a magyarországi román kisebbség helyzetéről is eszmecserét folytattak. A megbeszélés után Iliescu elmondta: a román fél egy sor észrevételt és javaslatot tett Budapestnek a státustörvény módosításával kapcsolatban. Mádl jogászként kijelentette: jogi szempontból a státustörvény által biztosított kedvezmények nem diszkriminációt, hanem "jogtöbbletet" jelentenek. Iliescu elnök felkérte a magyar hatóságokat arra, hogy keressenek megfelelő módot a magyarországi románok központi állami intézményekben való képviseletének biztosítására. Mádl Ferenc közölte, közbenjár a magyar intézményeknél a román kisebbség helyzetének javítása érdekében. /Van politikai akarat a román-magyar kapcsolatok elmélyítésére. Mádl Ferenc Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Mádl Ferenc köztársasági elnök Bukarestben munkaebéden fogadta az RMDSZ vezetőségét. A találkozáson Mádl Ferenc méltatta az RMDSZ-nek a román politikai életben betöltött szerepvállalását, és külön értékelte, hogy következetes tevékenysége során a szövetség jelentős eredményeket ért el a romániai magyarság számára. A köztársasági elnök különösen az anyanyelvű oktatás, a nyelvhasználat, illetve az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása terén elért eredményeket értékelte. Az RMDSZ vezetői tájékoztatták Mádl Ferenc köztársasági elnököt az aktuális politikai helyzetről és a szövetség prioritásairól. Hangsúlyozták, hogy a következő időszakban az egyik leglényegesebb tennivaló az erdő- és földtörvény alkalmazásának folytatása, valamint az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának megkezdése. A szövetség vezetői ugyanakkor jelezték, hogy jelentős eredmény a Sapientia magánegyetem beindulása Romániában, de az állami magyar nyelvű oktatásban is további pozitív lépésekre van szükség. /Találkozó az RMDSZ vezetőivel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ A magyar-román kapcsolatok jelenlegi helyzete pozitív, fontos a nemzeti kisebbségek részvétele a két ország politikai és gazdasági életében - hangoztatta bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában Mádl Ferenc köztársasági elnök. Hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartja, hogy a romániai magyar, illetve a magyarországi román nemzeti kisebbség megőrizhesse és fejleszthesse kulturális önazonosságát és anyanyelvét. /Mádl Ferenc: Románia fontos szomszédja Magyarországnak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Mádl Ferenc koszorút helyezett az ismeretlen katona bukaresti sírjára, majd A NATO jövője és szerepe Prága után című szemináriumon vett részt. Este díszvacsora keretében Ion Iliescu Románia Csillaga a lánccal érdemrenddel tüntette ki Mádl Ferencet, aki a maga során a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal kitüntetést adta át román kollégájának. /T. Sz. Z.: Dinamikusan fejlődő kapcsolatok. Hivatalos romániai látogatáson Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"
2002. október 3.
"Újfajta együttműködés kialakításáról tárgyaltak okt. 2-án a magyar külügyminisztériumban a magyar és a román megbízottak, annak érdekében, hogy Magyarország átadhassa tapasztalatait Romániának a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban. Erről Balázs Péter, a magyar Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára, valamint Vasile Puscas, a román EU Integrációs Minisztérium főtárgyalója tájékoztatta a megbeszélést követően az újságírókat. A két fél elsősorban azokról a témákról tárgyal majd, amelyek nehézséget okoztak, illetve okoznak az EU- integrációs tárgyalások során - mondta Balázs Péter. /Tapasztalatcsere az EU- tagságról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./"
2002. október 3.
"Az Apáczai Közalapítvány által tavaly és tavalyelőtt meghirdetett hallgatói ösztöndíjak a határon túli magyar fiatalok szülőföldön folytatott tanulmányainak támogatását és az otthonmaradást célozták meg. A közalapítvány a 2000-2001-es tanévben 1420, a tavalyi tanévben pedig 1605 diáknak folyósított ösztöndíjat. A várakozásokkal ellentétben idén nem számíthatnak hallgatói ösztöndíjra a határon túli magyar diákok. /Idén nem hirdetik meg az Apáczai Hallgatói Ösztöndíj-programot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 3./"
2002. október 3.
"A Magyar Nemzet értesülései szerint október 1-jén nem szűnt meg az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának mandátuma, és nincs döntés az IKA budapesti irodavezetőjének felmentéséről sem. A lap úgy tudja, a kormányváltás után kezdeményezett felmentést visszavonták, s bár eredetileg október elsejéig szólt a kurátorok felhatalmazása, az új kuratórium felállásáig - amely még hetekig eltarthat - érvényben marad a mandátumuk. Az Illyés Közalapítvány leköszönő kuratóriuma október 7-én tartja, búcsúülését, ezen már az új testület tagjai is részt vesznek - tájékoztatta az MTI-t Hadnagy Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárának munkatársa. Hadnagy Miklós, akit várhatóan Szabó Vilmos államtitkár a közalapítvány budapesti irodájának vezetésére ajánl majd az új kuratórium figyelmébe, elmondta: a héten nyújtják be a Fővárosi Bírósághoz az új testület bejegyzésére irányuló kérelmet. A Magyar Nemzet információi szerint egyre nagyobb, személyzeti cserékre irányuló nyomás nehezedik a Határon Túli Magyarok Hivatalára (HTMH) a Külügyminisztériumból. Leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, a gazdasági ügyekért felelős alelnököt, Misovicz Tibort és a Jugoszláviával foglalkozó főosztály vezetőjét, Pirityiné Szabó Juditot. Menesztették Tóth Istvánt, a Kárpátaljával foglalkozó főosztály vezetőjét is, helyére a Horn-kormány idején ungvári konzuli tisztet betöltő, a legnagyobb kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezettel, a KMKSZ-szel közismerten rossz viszonyban lévő Németh Jánost nevezték ki. /Vitatható felmentések, fejcserék. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"
2002. október 3.
"A Nemzetközi Valutaalap (IMF) beleegyezett a BCR privatizációjának elhalasztásába és az egész magánosítási folyamat újraindításába - jelentette be Mihai Tanasescu román pénzügyminiszter., miután részt vett a Világbank és az IMF őszi közgyűlésén, Washingtonban. /Elhalasztják a BCR privatizációját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"
2002. október 3.
"Bolyai János születésének 200. évfordulója alkalmával okt. 2-án nemzetközi geometriai és topológiai értekezletet szervezett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A résztvevők túlnyomó többsége hazai és magyarországi vendég, de érkeztek érdeklődők Japánból, Portugáliából, Spanyolországból, Franciaországból és az Egyesült Államokból is. A megnyitón felszólalt Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Kása Zoltán rektor-helyettes, Császár Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia, Radu Miron, a Román Tudományos Akadémia tagja. Ugyanakkor Bolyai János életéről szóló kiállítás nyílt meg. /Gálffy Attila: Bolyai János megemlékezés a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"
2002. október 3.
"Tavaly a romániai általános és középiskolákban összesen 186 ezer diák tanult magyar nyelven, idén közel 30%-kal kevesebben iratkoztak be az első osztályba, mint egy évvel ezelőtt. A iskoláskorú magyar népesség közel 35 százaléka vagy román nyelven tanul, vagy egyáltalán nem jár iskolába, másrészt továbbra is erőteljes a magyarországi tanintézetek elszívó hatása. Viszonylag pontos becslések szerint a magyar anyanyelvű általános iskolások mintegy 25 százaléka, a középiskolásoknak viszont 55-60 százaléka jár román tannyelvű iskolába. /Sokan tanulnak románul. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 3./"
2002. október 3.
"Zilahon külön szekértáborba vonult jónéhány olyan közéleti személyiség, aki azelőtt együtt dolgozott a köz érdekében, és szívvel-lélekkel támogatta a magyarság ügyét. A két fél nem tud megbékélni. Dobálták egymást sárral tucatjával olyan közéleti személyiségek, akik mítoszként élnek közöttünk, jelentették fel egymást román lapoknál. Nincs tehát megbékélés, és nem is lesz, állapította meg Szabó Csaba újságíró, aki megpróbált békíteni. Ezért állt ki Makkay József újságíró kollégája mellett, mert cikke nem a bomlasztás céljával íródott. - Mindenkinek joga van kiválasztani a maga szekértáborát, ahol úgy érzi, többet tehet a közösségért, mint a nagy közös akolban. Szabó Csaba lemondott az erdélyi magyarság egységének álmáról. /Szabó Csaba: Főhajtás szekértáborok előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"
2002. október 3.
"Az elmúlt hét végén Szilágycsehben is megemlékeztek Fadrusz János szobrászművész Wesselényi szoborkompozíciója leleplezésének 100., a Zilahi Református Wesselényi Kollégium alapkőletételének 100., Ady Endre születésének 125. és Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójáról. A megemlékező ünnepségre a szilágycsehi református templomban került sor, ahol a helybeliek mellett részt vett Budapest kőbányai református gyülekezetének egy csoportja is. Molnár Kálmán esperes fájlalta, hogy a helyi román és magyar tudósítók többsége politikai ügyet csinált az egyházi megemlékezésből. /K. Zs.: Szilágycseh is megünnepelte Wesselényi emlékét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"
2002. október 3.
"Beadványban fordul Tódor Albert nagyszalontai polgármester a Bihar megyei prefektushoz a helyi Arany János Általános Iskola ügyében. Teodor Nes igazgató ugyanis nem hajlandó elhelyezni az iskola falán a kétnyelvű táblát. Tódor Albert sérelmezte, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének helyi szervezete semmit sem lépett az ügyben. Nagyszalontán évtizedekig az egyik helyi gimnázium viselte Arany János nevét, amit azonban a rendszerváltáskor megváltoztattak; a város legnevesebb szülöttének nevét jelenleg csak az 1-8. osztályos általános iskola viseli. /Rostás Szabolcs: Nem kell Arany? = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./"
2002. október 3.
"Adrian Paunescu kormánypárti szenátor interpellációjában a mikházi kolostor egyik szárnyában élő szellemi fogyatékosokat használta fel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló restitúciós törvény megbélyegzésére. Adrian Paunescu szerint ha az egyház visszakapja az épületet, az ott gondozott elmebetegek utcára kerülnek. A Ferenc-rend több ízben is jelezte: igényt tart az egykor tulajdonát képező kolostorra, de nem kívánja felszámolni a benne működő intézményt. A szellemi fogyatékosok intézetének élén 1979 óta dr. Toducz Endre áll. A Krónikának Toducz elmondta, hogy ő nem kérte Paunescu segítségét, és nem is tudott a szenátor interpellációjáról. Toducz szerint azonban amennyiben a ferencesek Mikházán és környékén visszakapják javaikat, az intézmény nemsokára bezárhatja kapuit. A rend képviselője, Bakó Pál atya ismételten leszögezte: a ferenceseknek semmi nem kell abból, ami utólag épült. Toducz véleménye: a ferenceseknek itt nincs mit keresniük. /Szucher Ervin: Egyházellenes hangulatkeltés. Paunescu a mikházi fogyatékosokért? = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./"
2002. október 3.
"Dionisie Agache, a Kézdivásárhelyen 1989 decemberében meglincselt milicista fia megkapta az értesítést: pár hónapja igényelt magyar igazolványát az erre vonatkozó indokokat felsorakoztató levele nyomán mégis kibocsátják. A post mortem ezredessé előléptetett egykori gazdasági rendőr fia a nyújtódi plébánostól kért igazolást, mely szerint vegyes családból származik (anyja, Agache Ilona magyar nemzetiségű), és az igazolvány igényléséhez szükséges iratokat le is tette a kézdivásárhelyi irodában. /Bartos Lóránt: Agache magyar igazolványt kapott. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./"
2002. október 3.
"Befejeződött az 1989. dec. 23-án Aradon hősi halált halt hódmezővásárhelyi Tóth Sándor kopjafájának restaurálása, és az okt. 2-án ismét a helyére került. A keményfából készült kopjafát - amelyet 1990 tavaszán székelyudvarhelyiek ajándékoztak Aradnak - kikezdte az idő. /Helyére került a kopjafa. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./"
2002. október 3.
"Az Ortodox Egyház hozzájárulhat Lugoson egy görög katolikus templom felépítéséhez - jelentette ki Lucian Muresan érsek, miután a két egyház képviselői nyolcadszor tanácskoztak a visszakövetelt egyházi ingatlanok ügyéről. A görög katolikusok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy visszakapják nagyváradi és nagybányai katedrálisukat. Az elmúlt években mindössze négy templomot adtak vissza, holott az egyház a kommunista éra előtt mintegy kétszázzal rendelkezett. /Görög katolikusok igényei. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./"
2002. október 3.
"Szept. 29-én Szatmárnémetiben lezajlott Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny megyei szakasza. Fejér Kálmán zenetanár, az énekverseny zenei szakvezetője, hetek óta gyakorolt az Szatmár megyei versenyzőkkel. /Cs. Cs.: Lezajlott a XII. Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny megyei szakasza. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 3./"
2002. október 3.
"Aradon az önkormányzat versenypályázat alapján a Renovatio Nova építészeti Kft.-t bízta meg a Szabadság-szobor visszaállítását célzó városrendezési terv kidolgozásával. Sándor István műépítész, a kft. vezetője szerint a legjobb helyszín az egykori Szabadság, a mai Avram Iancu tér. Zala György annak idején a tér mindmáig lényegében változatlan építészeti egységébe álmodta meg e mesterművét, és ide állították fel azt 1890-ben. /Puskel Péter: A Szabadság-szobor visszaállításának városrendezési tervéről. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./"