"II. János Pál pápa a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság területén megalapította a munkácsi egyházmegyét a római katolikus hívek számára. Első megyéspüspökévé az addigi apostoli kormányzót, Majnek Antal püspököt nevezte ki. Az ünnepélyes beiktatás szeptember 27-én volt a munkácsi Szent Márton székesegyházban. Az ünnepségen 12 püspök vett részt, köztük Marian Jaworski lembergi bíboros, metropolita-érsek. A gyulafehérvári főegyházmegyét Jakubinyi György érsek, a szatmári egyházmegyét Ardai Attila egyházmegyei kormányzó képviselte. Az újonnan létrehozott munkácsi püspökség története hovatartozás szempontjából mozgalmas és változatos volt. A 16. századig a Szent István által alapított erdélyi püspökséghez tartozott, 1346-tól az egri egyházmegye, 1804-től az önálló szatmári katolikus püspökség része volt. 1944 után Kárpátalja egyházkormányzása a püspöki székhelyről gyakorlatilag lehetetlenné vált. Az 1947. február 10-én kötött párizsi békeszerződés értelmében a szatmári egyházmegyét négy részre darabolták: Csehszlovákiában 13, Magyarországon 27, Kárpátalján 40, Romániában pedig 55 plébánia maradt. 1993-ban létrejött a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság, 2002. március 27-én II. János Pál pápa kihirdette a Vatikánban, hogy a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóságot egyházmegyei rangra emelte. Az új egyházmegyét egyben alárendelte a lembergi érseki tartománynak. A munkácsi püspökség 12800 km2 területen fekszik, összlakossága 1205000. Ebből 70 ezer római katolikus, nemzetiségi szempontból többségében magyar, illetve német, szlovák, ukrán. Az egyházmegyében 28 pap működik, de csak 8 helyi születésű. /Katolikus püspökség Kárpátalján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ "

"Okt. 8-án a képviselőházban elfogadták /222 igen és 36 nem szavazattal, illetve 27 tartózkodással/ a román nyelv nyilvános helyeken, közkapcsolatokban, illetve közintézményekben való használatáról szóló jogszabályt. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) a törvény ellen szavazott, az RMDSZ képviselői tartózkodtak. A kormánypárt néhány képviselője szintén tartózkodott, vagy a jogszabály ellen szavazott. A törvény szerint minden, román nyelven megfogalmazott írott vagy beszélt közérdekű szövegnek fogalmilag, nyelvtanilag helyesnek, a helyesírás és a központozás szabályainak megfelelőnek kell lennie. Minden, a romántól különböző nyelven írott vagy beszélt közérdekű szöveget méretétől függetlenül román fordítása kíséretében lehet közölni. Az előírások megszegése 20-50 millió lej értékű pénzbírsággal jár. A nem román nyelven sugárzott televíziós műsorokat román nyelven kell feliratozni, ha ez nem lehetséges, akkor élőben kell az adást fordítani. Szintén 20-50 millió lej a kiróható pénzbírság összege azokban az esetekben, ha a forgalmazott árukon szereplő idegen nyelvű szövegeket nem fordítják le románra is. Márton Árpád képviselő megindokolta az RMDSZ tartózkodó álláspontját. Mint elmondta, természetes az, hogy minden nyelvet megpróbálnak óvni a romlástól, amit az idegen szavak túlzott használata okozhat. Felmerült az is, hogy egy ilyen törvény a kisebbségi nyelvek használatának korlátozását szolgálhatja. Márton szerint sikerült olyan módosításokat kieszközölni, amelyek ezt az értelmezést nem teszik lehetővé, de a veszély még mindaddig fennáll. A törvényt a szenátus már elfogadta. /A képviselőház elfogadta a román nyelv használatáról szóló törvényt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"Okt. 8-án egy évre szóló munkaprogramot rögzítő jegyzőkönyv elfogadásával fejeződött be Bukarestben a magyar-román vegyes bizottság harmadik ülésszaka. A dokumentumot a bizottság két társelnöke, Gheorghe Bivol, a román külügyminisztérium külkereskedelemért felelős helyettes államtitkára, illetve Major István, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági helyettes államtitkára írta alá. Az ülésen áttekintették a legutóbbi, 1999-ben Budapesten tartott második ülésszak óta eltelt időszakot. A bizottság ezentúl évi rendszerességgel tartja üléseit. A mostani bukaresti ülésen szó volt a gazdasági élet minden területéről. Magyar részről az ülésszakon részt vett több nagyvállalat képviselője is. A Mol kétszeresére kívánja növelni beruházásait Romániában. Komoly tervei vannak a Magyar Villamos Műveknek, a Transelektrónak és a Rábának is. Román részről átadták tíz romániai állami nagyvállalat privatizációs terveit. A magyar-román külkereskedelmi forgalom tavaly megközelítette az egy milliárd dollárt. /Ülésezett a magyar-román gazdasági vegyes bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"Okt. 8-án a parlamentben dr. Garda Dezső képviselő napirend előtti felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a Szabadság-szobrot 1890-ben helyezték el Aradon, és 1925-ben bontották le, a Ion I. C. Bratianu által vezetett liberális kormány idején. A tizenhárom magyar tábornok kivégzésének 153. évfordulója ismételten időszerűvé tette a Szabadság-szobor néven ismert szoborcsoport Aradon való újbóli elhelyezésének kérdését - jelentette ki a képviselő. A jelenleg a minorita templom udvarán található szoborcsoport köztéren való újbóli elhelyezése egy zaklatott történelem kölcsönös tiszteletét jelentené - hangsúlyozta. Az aradi vértanúk a negyvennyolcas eszmékért áldozták életüket. /Az aradi vértanúkra emlékeztek. Garda Dezső felszólalása a parlamentben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./"

"A belső választások elmulasztása miatt keres jogorvoslatot a bukaresti bíróságon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Ezt okt. 7-i sajtótájékoztatóján fejtette ki. Indoklásában elmondta, hogy a jelenlegi SZKT törvénytelenül működik, így nem jogosult az újabb kongresszus összehívására. Markó Béla szövetségi elnök reagált a tiszteletbeli elnök sajtótájékoztatóján elhangzottakra. - Sajnos Tőkés László teljesen elveszítette politikai ítélőképességét, oda jutott, hogy feljelenti saját sorstársait a bukaresti bíróságon - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Példátlan eset, hogy egy magyar ember a bukaresti bírósághoz fordul a magyar érdekvédelmi szervezet ellen. Tőkés László az utóbbi időben mindennel megpróbálkozott már, hogy érvényesítse akaratát az RMDSZ-ben, s miután ez semmilyen más módszerrel nem sikerül, most a román bírósághoz fordult - mondta Markó. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy jelenleg folyik egy per a szövetség ellen: Corneliu Vadim Tudor pártja, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) igyekszik elérni, hogy a román bíróság nyilvánítsa törvénytelennek az RMDSZ működését. Markó szerint a püspök szét akarja verni az RMDSZ egységét. "Ezt viszont még neki sem engedhetjük meg, bármilyen nagy tiszteletnek is örvendett egykor. Ez ma nem jogosítja fel őt arra, hogy tönkretegye az RMDSZ egységét és egy platformra kerüljön a Nagy-Románia Párttal" - folytatta Markó. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a tiszteletbeli elnököt egyetlen alkalommal választották meg: 1993-ban a szövetség brassói kongresszusán, és akkor sem titkos szavazással, hanem tapssal. - Teljesen természetes volt, hogy ő az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. De amióta oda jutott, hogy feljelenti az RMDSZ-t a román bíróságon, ez a helyzet nem tekinthető természetesnek - fejezte be nyilatkozatát Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Tőkés László a bukaresti bíróságra viszi az RMDSZ-kongresszus ügyét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"Ünnepi rendezvénysorozattal emlékeznek meg Kolozsváron október 25-én és 26-án a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásának 10. évfordulójára. 1992. október 25-én 12 RMDSZ-es szenátor és 27 képviselő ünnepélyes fogadalmat tett a kolozsvári Szent Mihály templomban arra, hogy segíteni fogják "országunk épülését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés és a demokratikus jogállamiság megvalósítását." Az RMDSZ politikusai megesküdtek: "Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés". A belső önrendelkezés a válságból kivezető út a romániai magyarság és az ország számára, áll az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa és Parlamenti Csoportja által 1992. október 25-án elfogadott Az RMDSZ nyilatkozata a nemzeti kérdésről címmel kimondták: "Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút ebből a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban. Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja. A belső önrendelkezési elv ugyanakkor egyetemlegesen is előre mutat, hiszen számos, már létrejött vagy most alakuló közösségi önkormányzat utal arra: Európa működő demokráciájában ez a gyakorlat sikeres". Minderről Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: a Kolozsvári Nyilatkozat ma is érvényes. Az eltelt tíz évben az RMDSZ következetesen ennek a megvalósításáért dolgozott. - Minden munkánk arra irányult, hogy eszközöket adjunk az erdélyi magyarság kezébe ahhoz, hogy sorsáról önmaga rendelkezhessen - mutatott rá Markó Béla. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke más véleménnyel volt: Közel egy évtized óta szabotálja az RMDSZ vezetősége a belső választások és népszámlálás megrendezését. Az RMDSZ az önfeladás útján halad, éppen az ellenkezőjét végezte a szövetség vezetősége, mint amit 1993-ban a brassói kongresszuson megfogalmazott. Ezáltal a közképviselet és a valós érdekvédelem sikkadt el. /P. A. M.: Őrizni a Kolozsvári Nyilatkozat szellemét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"

"Kolozsvár polgármestere hajthatatlan a Fadrusz-napok okt. 12-i programpontját illetően. - Nekik kell alkalmazkodniuk hozzánk. Amúgy nem árt nekik, ha kicsit többet ülnek a templomban, Isten legalább megbocsátja egyes RMDSZ-vezetőknek a román nép ellen elkövetett bűneit. Nem értesítettek bennünket, magukra vessenek - mondta Funar. Boros János szerinte két megoldás lehetséges: a rendőrség kizárja a Főtérről a városháza embereit, lévén, hogy az RMDSZ korábban jelezte szándékát, vagy a magyar ünneplőknek várniuk kell 15-20 percet, amíg Funárék befejezik a szertartást és a koszorúzást. /K. O.: Hajthatatlan Fadrusz-ügyben a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"

"Az idei október 6-i aradi megemlékezéseken első alkalommal történt meg, hogy a városban élő szélsőséges románok csendben maradtak. Sőt, amikor magyarországi szélsőséges fiatalok egy csoportja az ünnepséget fütyüléssel és bekiabálással próbálta megzavarni, a román résztvevők nem értették, hogy mi is történik valójában. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság tudósítója hangsúlyozta: nincs szükségük az efféle "támogatásra". Tibori szerint "az elmúlt években sikerült az erdélyi magyarságot a magyarországi politikai táborok mintájára megosztani." /Tibori Szabó Zoltán: Aradi fordulat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"

"Okt. 7-én Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesházban Bajor Andor 75. születésnapján emlékeztek az íróra. A szervező Koós Ferenc Kulturális Alapítvány nevében Varduca György köszöntötte Bajor Andor özvegyét, valamint az érdeklődőket. Az író életművét a pályatárs és legjobb barát, Fodor Sándor méltatta, akinek távollétében sorait Jancsó Miklós színművész tolmácsolta. Szatírái, stílusparódiái által lett a legnépszerűbb írók egyike. A cenzúra fokozott érdeklődésének köszönhetően néhány évig nem is közölhetett, majd 1951-55 között a Napsugár szerkesztőségében fejtette ki tevékenységét, ebben az időben meséket, gyermekregényeket írt, többek között az Egy bátor egér viszontagságait. /Sándor Boglárka Ágnes: A próféta-író emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"

"A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium /Csíkszereda/ Domokos Pál Péter nevét viselő néprajzi/névtani diákkört immár a negyedik alkalommal meghívták az anyaországi tudományos diákfórumra, az Országos Ifjúsági Honismereti Konferenciára, mely idén Tatán volt. Halász Péter neves néprajzkutató, a moldvai csángómagyarok népéletének kiváló ismerője, a Honismereti Szövetség elnöke szólt a résztvevőkhöz. Történelmünk tanúi: a várak címmel Csorba Csaba, az ismert történész és számos könyv, szakmunka - mint például Árpád népe, Regélő váraink, Legendás váraink, Rejtélyes váraink - szerzője tartott előadást. Erdélyből Kolozsvárról is érkeztek diákelőadók. A csíkszeredaiak a csíkszenttamási Csonkatorony és környéke történelmi nevezetességeinek bemutatására vállalkoztak. /Péter Szabolcs, Csíkszereda: Honismereti diákkonferencia Tatán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./"

"Sárközújlak közelében van a Meggyesgombásként ma már csak a község idősebbjei által nevezett Dumbrava. A település magyarok lakta része Magyargombás, ahol 66 ember él, de sohasem volt különálló település, a Romángombásnak is nevezett Dumbrava része. Kocsival ide nem lehet eljutni, a térdig érő sárrengetegben a traktor is elakadna. Magyargombás tanyát a kommunista rendszer halálra ítélte, sorra elköltöztek innen az emberek. Az utóbbi években pozitív folyamat kezdődött el a tanya életében. Egyre több községi fiatal lát abban lehetőséget, hogy itt letelepedjen, itt alapítson jövőt magának. A föld jó, főként zöldségtermesztésre alkalmas. Az utóbbi időben Magyargombáson több új ház épült, mégis elszigetelten, magukra hagyottan élnek a mellőzött tanyán. A magyargombásiak gumicsizmával tudnak csak a két kilométerre lévő vasútállomásig elmenni. Ilyen körülmények között járnak iskolába az itteniek gyermekei: 15 iskolás teszi meg naponta a három kilométert a romángombási iskoláig. A tanyán még mindig nem fejeződött be a villamosítás. A 66 ember jópár éve létrehozta a Helyi Közösség Egyesületét, amelynek célja az út rendbetételére és a villamosítás befejezésére vonatkozó támogatások megszerzése. Eredményt nem értek el. A vasút mellett régen nagy kultúrház és iskola is volt. Azonban az akkori párttitkár lebontatta, és a feléből kipótolták a romángombási, a másik feléből meg a sárközújlaki kultúrházat. A templomot közös munkával építette fel a falu 1961-ben. A pap csak havonta egyszer járt ki ide. A liturgia nyelve a legvadabb kommunista időkben is magyar maradt. Három-négy éve abbamaradtak a liturgiák, teljesen hívek nélkül maradt a templom. A templomban a látvány siralmas: a kegytárgyak és szentképek a helyükön, de madarak röpködnek, és mindent bepiszkolnak. A templom mennyezetén beázás nyomai láthatók. /Fodor István: Magyargombás. Egy elfeledett tanya, a világ végén (1.). = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 9., (2.). = okt. 10./"

"Okt. 5-6-án rendezték meg az idei Szentegyházi Napokat. Az eseményen jelen volt Szarvas és Balatonlelle testvértelepülések küldöttsége is. Volt zenés ébresztő, kerékpárverseny, fogathajtóverseny, termékkiállítás. Megnyílt Márton Árpád festőművész kiállítása, a helyi műkedvelő színjátszó csoport bemutatta a Néma levente című színművet. Fellépett a Hagyományőrző Huszár Egyesület, majd leleplezték Bodó Levente szobrászművész Kossuth-domborművét, amelyet a Művelődési Ház homlokzatán helyeztek el. Átadták a Pro Urbe-díjat Haáz Sándor tanárnak, a szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetőjének, valamint apjuk tevékenysége elismeréséül néhai Barabás Lajos tanító gyermekeinek. /Fekete B. Zoltán: Szentegyházi Napok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 9./"

"Több mint 10 ezer zarándokot várnak okt. 12-re a Dicsőszentmárton melletti Szőkefalvára, ahol a katolikus hívek Mária- jelenésre számítanak. A szertartás, illetve az imádság és az engesztelés román és magyar nyelven zajlik majd. /Mária-jelenés Szőkefalván. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"Aradon az október 6-i koszorúzáskor, amikor Szili Katalin, a magyar országgyűlés elnöke a mikrofon elé lépett, néhány enyhe füttyszó hallatszott a tömegből. A nagy tömeg miatt azonban kideríthetetlen volt, hogy ki nem értett egyet Szili Katalin felszólalásával. Mindezek ellenére, Tibori Szabó Zoltán a Népszabadság Aradról tudósító újságírója október 7-i cikkében kijelentette: "A korábbi években román szélsőségesek zavarták meg az aradi emlékünnepségeket, az idén magyarországiak egy csoportja bekiabálással próbált zavart kelteni. A 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom tucatnyi tagját az aradi magyar szervezőknek kellett rendre utasítaniuk". A Népszabadságban megjelentekre azonnal reagált Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöke, aki az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül kért helyreigazítást. Kijelenti, hogy az általa vezetett mozgalom helyreigazítási eljárást kezdeményez és a szervezet jó hírnevének megsértése miatt kártérítési pert indít Tibori Szabó Zoltán újságíró és a Népszabadság ellen. A HVIM nyilatkozata szerint, "a tudósításban szereplő szándékos hazugsággal szemben a valóság az, hogy a mozgalmunkat képviselő, a szervezetünk nevével ellátott pólóban lévő harmincfős - a Kárpát-medencei elnökségünk tagjaiból és erdélyi szervezeteink vezetőiből álló - küldöttségünk mindvégig méltóságteljesen, csendben hallgatta végig a beszédeket, majd a szervezők szólítására elhelyeztük az emlékművön a koszorúnkat. (...) A megemlékezés helyszínére az aradi alpolgármesterrel, Bognár Leventével érkeztünk, akivel semmiféle nézeteltérésbe nem kerültünk, így az aradi szervezőknek nem kellett rendre utasítaniuk minket." /Irházi János: Per Szili Katalin aradi kifütyülése okán. Tiltakoznak a "Hatvannégyek". = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./ Előzmény: Tibori Szabó Zoltán: Aradi fordulat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"

"Okt. 7-én, az Illyés Közalapítvány (IKA) régi és új kuratóriumának együttes ülését követően Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kijelentette: reménye szerint a folytonosság érvényesül a közalapítvány munkájában. Céljuk, hogy a közalapítvány munkáját a jövőben elkerüljék a politikai csatározások és függetlenül, politikai befolyástól mentesen dolgozhasson a kuratórium. Szabó Vilmos hozzátette: a jövő évi költségvetésben biztosítják az előző évi keretet, valamint minden szükséges támogatást megadnak, amely a kedvezménytörvényből hárul a közalapítványra. A leköszönő kuratórium elnöke Halzl József elmondta: az IKA feladata nemcsak a pénzosztás. - Az elmúlt négy évben megpróbáltunk alkotó módon az alapítványon keresztül befolyással lenni a határon túli magyarság életére, amely a hosszú távú fennmaradásukat célozta meg - fűzte hozzá a leköszönő elnök. Pomogáts Béla irodalomtörténész, a kuratórium leendő elnöke elmondta: az új kuratórium célja azon kulturális támogatások előnyben részesítése, amelyek nemzetmegtartó erőt jelentenek. Az új elnök elképzelései között szerepel az alkuratóriumok önállóságának megerősítése úgy, hogy a központi kuratórium munkájában is megjelenjenek. Pomogáts Béla bejelentette azt is, az új kuratórium kezdeményezni fogja elődje munkájának átvilágítását. / Az Illyés Közalapítvány kuratóriumának ülése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./ Az új kuratóriumot Pomogáts Béla vezeti. A HTMH-t Bátai Tibor, az Oktatási Minisztériumot Bretter Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát Lakatos Mihály képviseli. A parlamenti pártok delegáltjai: Géczi József MSZP, Potápi Árpád FIDESZ, Herényi Károly MDF és Laborczi Géza SZDSZ, aki tagja volt a korábbinak is, az újnak titkára lesz. Kuratóriumi tag még Illyés Mária, aki jelképesen a névadót is képviseli, továbbá Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója és Jászkuti László, aki eddig 8 éven át volt kuratóriumi tag. A felügyelő bizottság elnöke Fitz Péter (MSZP) lesz, tagjai pedig Tóth József a Pénzügyminisztériumtól és Petróczi Sándor a Miniszterelnöki Hivataltól. Szabó Vilmos államtitkár a magyar kormány képviseletében biztosította a megalakuló kuratóriumot: függetlenül és mindenfajta politikai befolyás és nyomásgyakorlás nélkül dolgozhatnak. "Minden igyekezetemmel és minden erőmmel azon leszek, mint felügyelő politikai államtitkár, hogy a direkt politikai hatások, a pártpolitikai csatározások kerüljék el az Illyés Közalapítvány munkáját, tevékenységét, hiszen a feladatok nem lesznek kevesebbek és kisebbek az eddigieknél." Pomogáts Béla, az új kuratórium elnöke kijelentette: elszántan törekedni fog arra, hogy a közalapítvány és annak budapesti kuratóriuma ne legyen kitéve semmiféle politikai behatásnak. "Ha közvetlen politikai befolyásolási törekvést tapasztalok, felállok a helyemről és hazamegyek." Az alkuratóriumokban is érvényesíteni kívánja a politikamentességet. "Azt szeretném elérni, hogy olyan megnyugtató megoldások szülessenek, amelyek elhárítják azt a gyanút, hogy az alkuratórium valamilyen meghatározott politikai erő kezében van. Törekedni fogunk arra, hogy ilyen helyzet ne állhasson elő, mert az Illyés Közalapítvány nem a változó kormányok és a mögöttük álló politikai pártok intézménye, hanem a Magyar Köztársaságé, és ez a magyar nemzet intézménye." Jelezte, hogy mihamarabb szeretne találkozni minden alkuratóriummal. Halzl József elmondta, hogy a leköszönő kuratórium utolsó döntésként okt. 7-én az Erdélyből beérkezett oktatási-nevelési kérésekről határozott, és összesen 61 millió forintot ítéltek meg olyan pályázóknak, akiknek már megvan a magyarigazolványuk. A távozó kuratóriumot ért támadások kapcsán Szabó Vilmos kijelentette, álláspontjuk szerint az elmúlt négy évben a kuratórium lelkiismeretesen látta el a feladatát. Pomogáts Béla hangsúlyozta, hogy szolidáris a most távozó kuratórium minden tagjával, és külön méltatta Halzl József leköszönő elnök és Veress László irodaigazgató munkáját. Halzl József a leköszönő kuratórium nevében értékelte négy éves munkájukat, kiemelve a fontosabb megvalósításokat. /(Guther M. Ilona): Sajtótájékoztató az Illyés Közalapítványnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ "

"Megalázva tértek haza az okt. 6-i bukaresti bajnokijukról Székelyudvarhely szuperligás asztaliteniszezői. Nagy Ferenc edző tanítványainak mérkőzés közben azt is felrótták: hogyan merészelnek magyarul beszélni az ország fővárosában. A házigazda Pro Auto Sport második csapatának tagjai, no meg a bírók semmitől sem riadtak vissza annak érdekében, hogy idegileg padlóra küldjék az ellenfelet. Az 5-5-ös, cseppet sem békés döntetlennel zárult találkozó jókora csúszással kezdődött. A bukaresti bírók semmiségekért állították le a játékot, a vendégek rovására. A házigazdák támogató-játékosa, Tigau azt rótta fel a vendégeknek, hogy magyarul beszélnek, emiatt a játék félóráig állt. A reklamáló udvarhelyiek "jutalma" minden esetben sárga lapos figyelmeztetés volt. /(Jakab Árpád): Udvarhelyiek kálváriája a fővárosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ "

"Okt. 9-én ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A Tanács ülésén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető elnök-helyettes, Frunda György a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Dr. Verestóy Attila az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, Dr. Kelemen Atilla a Szövetség képviselőházi frakciójának elnöke és Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. Az Operatív Tanács közleményt fogadott el. A közlemény szerint az Operatív Tanács visszautasítja Tőkés Lászlónak a Szövetségi Képviselők Tanácsát rágalmazó állításait. Tőkés László intoleranciája, elvakultsága az RMDSZ belső demokráciát veszélyezteti. Inkább bízik Tőkés László a bukaresti igazságszolgáltatásban, mint a saját szövetségével való együttgondolkodásban. A belső választásokra az RMDSZ csíkszeredai kongresszusa nem rendelt el határidőt. A Szövetségi Képviselők Tanácsa elemezte a belső választások kérdését, és mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy közvetlen választásokat megrendezni úgy, hogy azt senki ne kérdőjelezhesse meg, rendkívül felelősségteljes feladat, az erről szóló döntést a következő kongresszusra bízta. Az egységes RMDSZ eddig is teljes elkötelezettséggel tudta képviselni a magyar nemzeti közösség ügyét. Az RMDSZ Operatív Tanácsa elítéli azt, hogy Tőkés László a bírósághoz fordult. /Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalásában leszögezte: október 7-én kelt közleményében arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy egyfelől panasszal fordult az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságához, másfelől semmisségi kérelmet nyújtott be a fővárosi Bírósághoz a Szövetségi Képviselők Tanácsának az RMDSZ VII. kongresszusa összehívását kimondó, szeptember 21-i határozata tárgyában, és szorgalmazta ugyanakkor, hogy a nevezett törvényességi fórumok kötelezzék a Szövetséget a közel egy évtizede törvényellenesen elodázott belső választások megtartására. A tiszteletbeli elnök szerint Markó Béla szövetségi elnök durva, személyeskedő támadással válaszolt. "Az RMDSZ szövetségi elnökének tisztségéhez, erdélyi magyarságunkhoz és a demokratikus politikai kultúrához méltatlan, személyeskedő és rágalmazó vádaskodását ezennel határozottan visszautasítom. " Markó Béla elnök szerint Tőkés saját sorstársait feljelentett. A püspök sorstársainak nem az Iliescu-féle román utódkommunista párttal lepaktált Markó-csoport, hanem az erdélyi magyar nemzeti közösség tagjait tartja. Markó szerint "Példátlan eset, hogy egy magyar ember a bukaresti bírósághoz fordul a magyar érdekvédelmi szervezet ellen" Valójában 2000-ben - kettős állampolgársága iránti kifogással - a román hatóságokkal maga az RMDSZ töröltette dr. Kincses Előd ügyvédet a parlamenti képviselőjelöltek listájáról; hasonlóképpen, az RMDSZ egyik minisztere indított peres eljárást az Udvarhelyért Polgári Egyesület székelyudvarhelyi és Hargita megyei tanácsosai ellen, másfelől a nevezett városi és megyei tanácsok RMDSZ-frakcióinak jogi keresete alapján a marosvásárhelyi Táblabíróság az UPE képviselőit éppen a minap zárta ki a helyi és megyei önkormányzati tanácsokból. A tusnádfürdői nyári szabadegyetem nemzeti eszmeiségét az RMDSZ-hez hasonlóan támadta Adrian Nastase román miniszterelnök, aki kijelentette: "Ha Corneliu Vadim Tudor magyarnak született volna, ő lehetne Tőkés László..." Lehetséges, hogy Markó Tőkés László tisztségéből való eltávolításának útját egyengeti. Egyébként a tiszteletbeli elnök meg- vagy újraválasztására nézve nincs rendelkezik. /Tőkés tiltakozik Markó kijelentése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

"Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke nyílt levélben rokonszenvéről és támogatásáról biztosította Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, aki a bukaresti bíróságtól kérte a szövetség következő kongresszusát összehívó határozat megsemmisítését, illetve azt, hogy a törvényszék kötelezze az RMDSZ-t a belső választások megrendezésére. /Vajdasági kiállás Tőkés mellett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

"A bázeli székhelyű Teleki Téka Alapítvány és a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár szervezésében október 11-12-én kiállítással, előadásokkal, ülésszakokkal emlékeznek a Teleki Téka két évszázados fennállására. A Téka mint közkönyvtár, 1802-ben nyitotta meg kapuit. A Teleki család a Téka megsegítésére hozta létre Bázelben a Teleki Alapítványt. Az alapítvány anyagi felajánlásával vízmentesítették a Téka falait. Az emlékünnepségre eljönnek a Teleki család tagjai. Az emlékünnepségen megnyitóbeszédet tart dr. Deé Nagy Anikó, a kétszáz év jelentőségéről dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora, a Téka jövőjéről Spielmann Mihály főkönyvtáros beszél. Bemutatják a Mentor kiadásában megjelent, 21 tanulmányt tartalmazó Teleki Téka Emlékkönyvet. Okt. 12-én lesz a tudományos ülésszak. Az előadások angol, német, francia, román és magyar nyelven folynak. A három részlegben zajló tudományos ülésszakon a könyvtár, a nyomda és a művelődéstörténet kiváló hazai, magyarországi és nyugati tudósai vesznek részt. Benkő Samu akadémikus Kolozsvárról, Somkuti Gabriella Budapestről, Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály, Kimpián Annamária, Szabó Miklós, Carmen Muntean, Ambrus Hedvig Mária, Grigore Ploiesteanu, Zsigmond Irma, Vakarcs Szilárd, Ovidia Mesaros és Fülöp Géza Marosvásárhelyről, Ferenc Postma Amszterdamból, Demény Lajos Bukarestből, Egyed Emese, Kovács Kiss Gyöngy és Sipos Gábor Kolozsvárról, eljön Budapestről továbbá Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Csíkszeredából a csíksomlyói ősnyomtatványok felfedezője, Muckenhaupt Erzsébet és Oxfordból Gömöri György. A rendezvény fő támogatói: Teleki Téka Alapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Communitas Alapítvány. /Lokodi Imre: 1802-2002. Pénteken Teleki Téka- emlékünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./"

"Teoctist ortodox pátriárka Rómába látogatott. Valamelyest feloldódni látszik az elzárkózás, a merev álláspont, ami a román ortodox egyházat konzerválta. Az egyház eddig ortodox eszméiből jottányit nem engedett, a reformot megállította. Az egyház vezetése kevés információt szivárogtat ki a világnak. A mostani látogatáson a vatikáni tárgyalófél nem teheti meg, hogy a romániai egyházak, köztük a magyar miserendű, nyugati rítusú katolikus egyház felemás helyzete terítékre ne kerüljön. A diplomácia kifinomult eszközeivel elkenhető a romániai katolikus egyházi ingatlanok sorsa, az utcára küldött görög katolikusok helyzete és a csángómagyarok identitásának kérdése. A Népújság szerint Róma elnéz, megbocsát. /(lokodi): Róma megbocsát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./"

"2001. dec. 3-án született meg a Kovászna megyei törvényszék döntése az Agache-ügyben elítéltek vagyonának elkobzását illetően. A Legfelsőbb Bíróság két évvel ezelőtti jogerős határozata így szólt: a vádlottak (Filip-Orbán Daniella Kamilla, Héjja Dezső, Paizs Ottó, Reiner Antal és Konrád János), fejenként 10 millió lejt kénytelenek fizetni Agache özvegyének és 60 millió lejt erkölcsi kártérítés címén. Időközben az inflációt is rászámolták. Ez egyedül a három év szabadságvesztésre ítélt Reiner Antalt érintette, ugyanis okt. 7-én reggel zárolták a börtönben raboskodó alperes esztelneki ingatlanát. Agache fia elmondta, a következő lépés a ház és a hozzá tartozó telek felértékelése lesz, amit majd árverésen fognak kalapács alá helyezni. Ha a birtok nem talál gazdára három licit után sem, minden az ifjú Agache tulajdonába kerül. Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e elállni követeléseitől, tekintettel az elítélt nyomorúságos helyzetére, Agache Dionise kijelentette: "Ha Reiner Antal beismeri bűnösségét, megtarthatja az ingatlant!" Az elhunyt őrnagy fiának feltett szándéka, hogy Héjja Dezső esetében a 60 milliót meghaladó kártérítést és perköltséget annak nyugdíjából tartassa vissza. /(dimény): Agache nem kegyelmez. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 10./"

"Okt. 20-án nyílik Márton Árpád festőművészt kiállítása Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban. A csíkszeredai alkotó barátja, Incze László muzeológus, nyugalmazott múzeumigazgató nyitja meg a tárlatot. /(D. Á.): Márton Árpád tárlata a múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 10./"

"Budapesten megjelent A magyar állam és a nemzetiségek - 1848-1993 című kötet Sipos Levente történész szerkesztésében. A Népszabadság 186. számában Daniss Győző készített interjút Sipos Leventével. /Babarás István: Lapszemle. = A Hét (Bukarest), okt. 10./"

"A Hét közölte Hankiss Elemér Mi fán teremne, ha teremne? Egy lehetséges közszolgálati televízió című tanulmányát és Konrád György Munka című írását. /A Hét (Bukarest), okt. 10./"

"Ötödik alkalommal tartották meg a Krasznai Napokat. Az ökumenikus istentisztelettel kezdődött az aradi 13 vértanúra való emlékezés. Megkoszorúzták a krasznai református templom kertjében álló 1848-as emlékművet. Az ünnepségen három nyelven összegezték az elhangzottakat. Magyarul, románul és németül, így mindenki érthette, mi zajlik. A főutcán felvonultak a néptánccsoportok és a fogatok. Sólyom Gergely, a fogathajtóverseny fő szervezője elmondta, hogy a négy évvel ezelőtt kezdődött rendezvény. /Józsa László: Ötödik Krasznai Napok. Az időjárás nem kedvezett a rendezvénynek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Kraszna a legnagyobb községe Szilágy megyének, 6369 lakosából 4045 magyar /63,5 %/. Világbanki program keretében építi ki a település vízhálózatát, SAPARD programban tervezi a szennyvízlevezetést, a Carpathica Alapítvány révén modernizálja állatvásárterét. Vida Gyula a települést a szilágysági magyar közösség alappilléreként értékelte. A díszpolgár címet elnyertek között volt Takács Felícia ny. tanárnő, a helyi folklór gyűjtője, helyi lap kezdeményező munkatársa. Idén elhunyt díszpolgárok emlékének is adóztak, a nyáron elhunyt Pákai Ferenc tanár több emlékjel; köztük lármafa, az 1848-as emlékoszlop és Cserey Farkas emlékművének készítője volt. Több kiállítás volt, Bordás Szabolcs grafikákkal, Takács Felícia népművészeti, Szodorai Kinga Zsuzsánna fazekas- és agyagmunkákkal mutatkoztak be. /Fejér László: Krasznai Napok 2002. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ "

"Olvasói levélben Kaszta István a román-magyar stratégiai partnerség fejtette ki véleményét: Kovács László külügyminiszter úgy állította be, mintha a bukaresti úttal még egy győzelmet arattak volna a Fidesz-MDF koalíció fölött. Látszott, hogy jól esett megosztani a győzelem örömét bukaresti elvtársaival. Román partnerei ezúttal is ügyesek voltak. A szép szavak és mosoly nem kerül semmibe. Mindezért a hajbókolásért csak annyit kell tennie a magyar partnernek, hogy szóljon "egy jó szót a Szocialista Internacionálénál a PSD érdekében". /Kaszta István, Nagybánya: Egyéni vélemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ "

"Alig egy hónapja nevezték ki a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Központ igazgatójává dr. Scholtz Bélát, máris kétnyelvű a hivatal lapja, a Curierul Agricol (Mezőgazdasági Futár), de rövidesen háromnyelvű lesz, szeretnének német nyelvű írásokat is közölni. Az új igazgató tevékeny, négy szakképesítési tanfolyamot már beindítottak, további négy szervezése most van folyamatban. A mezőgazdasági támogatásokat nyújtó SAPARD-program népszerűsítését szintén fontos feladatuknak tartják. A Tanácsadó Központ több alközpontot nyit, hogy közelebb kerüljön azokhoz, akikért létrehozták. /Sike Lajos: Háromnyelvű tanácsadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ "

"Bardócz Sándor, a Kolozsvári Területi Televízió nemzetiségi adásának vezetője beszámolt a műsoridő csökkentéséről. 2001. december 8-án indították a regionális adást, a kolozsvári stúdió a Román Televízió 2-es csatornáján napi 2 óra adásidőt kapott. Ebből hetente 210 percben sugároztak magyar nyelvű adást. A mostani csökkentés miatt a 210 perc helyett csak 120 perc lesz a magyar adás. Emiatt Bardócz találkozott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, továbbá Gálfalvi Zsolttal, aki RTV igazgatótanácsi tag és az igazgatótanács elnökével, Valentin Nicolauval, aki megígérte, figyelembe veszik a kérést, hogy ne csökkentsék ilyen mértékben a magyar adást. Több helyről jelezték, hogy a helyzetet orvosolni fogják. Remélhetőleg okt. 10-e után, ha nem is 210, de 180 perces adással fog jelentkezni hetenként a kolozsvári területi stúdió magyar nyelvű adása. /Csomafáy Ferenc: Új műsorrács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ "

"A 2002. évi irodalmi Nobel-díjat a svéd Királyi Akadémia Kertész Imrének ítélte oda "munkásságáért, amelyben a történelem barbár önkényének kiszolgáltatott törékeny ember tapasztalatait mutatja fel". "Kertész Imre munkássága azt kutatja, lehetséges-e még az egyéni lét és gondolkodás egy olyan korban, ahol az emberek csaknem teljesen a politikai hatalom alávetettjeiként élnek" - fejtette ki indoklásában az akadémia. Kertész számára Auschwitz nem véletlen, kivételes esemény, hanem végső, logikus fázisa annak a megalázásnak és rombolásnak, amelybe a modern világ az emberi lényt veti - folytatódik az indoklás. Kertész Imre az első a magyar irodalomban, akit Nobel- díjjal tüntettek ki. A díjat december 10-én veheti át, a hagyományoknak megfelelően az Alfred Nobel halálának évfordulóján tartott ünnepségen. Kertész Imre 1929-ben született, 14 éves korában megjárta Auschwitzot. 1948-ban érettségizett Budapesten. 1948-1950 között a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársa, 1951-ben gyári munkás volt, 1953-tól szabadfoglalkozású író és műfordító. Első regénye a Sorstalanság több évi várakozás után jelenhetett csak meg 1975-ben, s aratott sikert. A regény főhőse egy kamasz fiú, akit a náci haláltábor szörnyű tapasztalatai érleltek felnőtté. A Kaddis a meg nem született gyermekért (1990) folytatás is, válasz is az első regényre, amennyiben főszereplője a gyermektelen és ezáltal befejezett sors mellett dönt. Írásainak fő témája a XX. század szörnyűséges története, a gyűlölködés, a népirtás, az emberi lelkekben élő embertelenség. További művei: A nyomkereső, A kudarc, Detektívtörténet, Jegyzőkönyv, Az angol lobogó (elbeszélés), Gályanapló, A holocaust mint kultúra (esszé), Valaki más: a változás krónikája, A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt. Műveit több nyelvre lefordították. Ő maga németből fordít - többek között Freud, Hoffmannstahl, Nietzsche, Wittgenstein műveit ültette át magyar nyelvre. 1983-ban Füst Milán-díjat, 1989-ben József Attila-díjat, 1992-ben Soros- életműdíjat, 1996-ban Márai-díjat kapott. 1997-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1995-ben Brandenburgi Irodalmi Díjat, 1997-ben a lipcsei könyvvásáron nagydíjat kapott, elsősorban a Sorstalanság című művéért. 1997-ben a német kultúra külföldi terjesztéséért megkapta a Német Nyelvészeti és Költészeti Akadémia fődíját, a Friedrich Gundolf-díjat. 2000 májusában Herder-díjjal, majd novemberben a Die Welt című német országos hetilap irodalmi díjával tüntették ki. 2001-ben tagja lett a német Becsületrendnek (Pour le Mérite), amely a művészeknek adható legmagasabb németországi kitüntetés. /Magyar írónak ítélték az irodalmi Nobel-díjat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./"