"A Hunyad megyei Algyógyon tartotta meg második idei találkozóját az Itthon Fiatalon Mozgalom /IFM/. Az IFM 1999-ben alakult, 2000-ben szervezetként bejegyezték. - Nem fektetünk túlzott hangsúlyt az országos rendezvényekre - mondta Koródi Attila IFM-elnök. Számukra a legfontosabb a helyi kisközösségek, ifjúsági szervezetek működése, ezeknek támogatása helyi szinten. A tagszervezetek állandó kapcsolatot tartanak fenn egymással az interneten heti rendszerességgel megjelenő hírlevél által. Az algyógyi találkozón részt vett Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke is, aki rendkívül fontosnak értékelte az IFM tevékenységét, a szórványközösségek megerősítésében felvállalt szerepét. Külön kiemelte a Hunyad megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) fejlődését. A HUMMIT-nak, ernyőszervezetként sikerült összefognia a megyében működő magyar ifjúsági szervezeteket. /Gáspár-Barra Réka: Algyógyon találkoztak. Itthon Fiatalon Mozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./"

"Gyimesközéplokon a falunapok keretében meghirdetett, XXVI. csángófesztivál rendezvényeit megzavarta a hideg, esős időjárás. Ambrus Róbert, a középloki kultúrotthon igazgatója mindent elkövetett, hogy a szentmisét követően a résztvevők amolyan lovas, szekeres menettel érkezhessenek meg a rendezvény színhelyére, a kultúrotthon elé. A helybeli hagyományőrző csoportokon (hidegségi, középloki, felsőloki, sötétpataki, na meg a balánbányai Ördögborda) kívül a csernakeresztúri csángók, valamint a felsőlokiak magyarországi testvérközsége, Tiszakécske együttesei mutathattak ízelítőt sajátos népi kultúrájukból. /Kristó Tibor: XXVI. Csángófesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./"

"Szászrégenben szeptemberben voltak a véndiák-találkozók. Szept. 7-én tartották 50 éves képzős-találkozót, 14-én az 1960-ban végzett líceumosok jöttek össze közös születésnapot tartani, a hatvanadikat, és végül 28-án volt az 1957-ben elballagott nemzedék 45 éves találkozója. A beszámolókból kiderült, hogy jó néhányan elhagyták az országot, de ami még szomorúbb, alig maradtak itthon a gyermekek. És kevés az unoka. /Darvas Ignác: Véndiák-találkozó Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./"

"Szept. 28-án felavatták Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Házat. - Az újonnan felavatott közösségi ház ugyanis azt bizonyítja főként a kishitűek, a megtorpanók számára, hogy az álmodásnak, a tervezésnek mindig van értelme - mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A rendezvényen részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének vezetője, valamint Eugen Popa, a Fehér megyei tanács elnöke és a kormánypárt helyi vezetője is. Beszédében Bálint-Pataki József úgy értékelte, az RMDSZ-székház felépítése egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a magyar közösség az önfeladás, a szétszóratás helyett a szülőföldön való megmaradást választotta. /Magyar Házat avattak Nagyenyeden. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./ Holányi Julianna enyedi születésű képzőművész In memoriam tárlatával vette kezdetét a Ház avatási ünnepsége. /In memoriam tárlat. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./"

"Háromnapos rendezvénysorozattal /szept. 27-29./ emlékezett meg Kisjenő magyarsága a város fennállásának nyolcszázadik évfordulójáról, amely egybeesett a helybeli római katolikus templom alapkőlerakásának 225. évével. A 2001-ben átadott Tohósi Szent Márton Ifjúsági Házban a Csanádi János tanár vezette Körösmente Irodalmi Kör tagjai tartottak előadást. A kisjenői fiatalok egy csoportja a 90 éve fennálló gyergyóújfalusi fúvószenekarral járta be az ünneplő város utcáit. /Jámbor Gyula: Nyolcszázadik évét ünnepelte Kisjenő. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./"

"Aradi küldöttség járt Gyulán szept. 27-én, ez a gyulai önkormányzat küldöttségének egy héttel ezelőtti aradi látogatására volt válasz. A két város képviselői szakbizottságokra tagolódva tárgyaltak költségvetési kérdésekről, városgazdálkodásról, -rendezésről, és -fejlesztésről, kultúráról és oktatásról, szociális ellátásról és egészségügyről. Amíg 2000-ben a 200 ezres lakosságú Arad 800 milliárd lejes büdzsét kapott, addig a 30 ezres lakosságú Gyula 4,8 milliárd forintot (kb. 652 milliárd lejt). Magyarországon jól meghatározott kritériumokon alapuló, szigorú jogszabályok rendelkeznek az állami költségvetés megyéknek és városoknak történő elosztásáról. Ezzel ellentétben, Romániában a kormány saját hatáskörében dönt a költségvetés elosztásáról. A testvérvárosi kapcsolatban álló Gyula és Arad képviselői megegyeztek arról, hogy a közeljövőben létrehoznak az összes szakterületért felelős, közös állandó bizottságot, amelynek feladatai között lesz az európai finanszírozást megpályázó közös beruházási projektek elkészítése is. /Gujdár Gabriella: Aradi küldöttség Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./"

"Szept. 28-án díjkiosztással zárult a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ hagyományos őszi tábora. Az Árkoson tartott szakmai tanácskozásra látogatott szept. 28-án az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla, aki megerősítette, hogy a MÚRE és az RMDSZ között nem alá-fölérendeltségi viszony, hanem partnerkapcsolat létezik. Markó megígérte, hogy ezentúl az RMDSZ szakemberei révén idejében eljuttatja a sajtónak az őt közvetlenül érintő jogi szabályozásoknak a tervezetét, lehetőséget teremtve arra, hogy a szakma előterjeszthesse javaslatait a készülő jogszabályozások kapcsán. A MÚRE és az RMDSZ korábban megállapodott abban, hogy az Illyés Közalapítvány pályázatokat elbíráló romániai alkuratóriumának sajtószaktestületébe fele-fele arányban küld szakembereket, Markó ezt most megerősítette. Kelemen Attila, a Transindex c. internetes újság főszerkesztője a világhálós lapkészítés világát vázolta. Gáspárik Attila az Országos Audiovizuális Tanács tagja a testület munkáját ismertette. Kövér Tamás a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében, Iván Károly a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében tolmácsolta jókívánságait. Csép Sándor elnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök nyújtották át a következő elismeréseket: közéleti újságírás-díj: Ágoston Hugó (Krónika), életmű-díj: Vári Marianna (Marosvásárhelyi rádió), művelődési-díj: Ferenczes István (Székelyföld), fotós-díj, egész életpályája elismeréseként: Nagy P. Zoltán (Hargita Népe), rádiós-díj, egyéni teljesítményért: Oláh Gál Elvira (Bukaresti rádió), csapatmunkáért, a Rejtett világok c. műsorukért: Gergely Zsuzsa és Szuszámi Zsuzsa (Kolozsvári rádió), televíziós díj, egyéni teljesítményért: Balázs János (Román televízió magyar adása), csapatmunkáért, a Forgóajtó c. műsorukért: Gelmacean Vígh Emese, Sebesi Karen Attila, Kovács Zoltán, Kovács Ilonka, Pintican Tibor (Román Televízió kolozsvári stúdiója), Tomcsányi-díj: Sármási Bocskai János (Marosvásárhelyi rádió), riport-díj, sokévi faluriportjaiért: Kisgyörgy Zoltán (Háromszék), különdíj: Huber András (Dés), Pro Amicitia-díj: Mircea Toma (Academia Catavencu). /(benkő): Árkoson találkoztak az újságírók. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept.30./"

"A baloldali szemléletű Romániai Magyar Szóban bátran támadta Orbán Viktor volt miniszterelnököt Cseke Gábor, a lap munkatársa, hozzátéve: az "anyaország mindenkori üzenetéből nem kívánom kihallani a politikai szimpátiákat és ellenérzéseket, sem a táborok kardcsörtetéseit" és "nem kérünk a további magyarcímkézésből", Orbán Viktoréból sem. /Cseke Gábor: Tettmagyar és szájmagyar? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"Szept. 29-én Szilágysomlyón véget ért a X. Báthory Napok rendezvénysorozat, amelyet az idén először szerveztek meg az önkormányzati városnapok keretében. Szept. 28-án volt a Szilágysági Magyarok díjak átadása: az idei díjazottak között található Vida Gyula képviselő, Szabó Vilmos képzőművész, valamint a Kovács Kurucz János tanár. Szept. 29-én ökumenikus istentiszteletre került sor a római katolikus templomban, ahol Báthory István fejedelem és lengyel király fejét hajtották keresztvíz alá. Megkoszorúzták a Báthory István mellszobrot. /Szabó Csaba: Közösségi ünnep Szilágysomlyón. Véget értek a X. Báthory Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"Magyar nyelvű közoktatás a Kárpát-medencében címmel VIII. konferenciáját tartotta a magyarországi Önfejlesztő Iskolák Egyesülete Sepsiszentgyörgyön, több mint félszáz magyarországi tag és háromszéki iskolaigazgatók, pedagógusok részvételével. A Székely Mikó Kollégium az első határon túli iskola, mely csatlakozott az Önfejlesztő Iskolák Egyesületéhez. Dr. Kovács Géza egyesületi elnök szept. 26-i megnyitója után a magyarországi vendégek megismerhették a Székely Mikó történetét Bíró Béla igazgató és Keresztes László aligazgató előadásából, Korodi Hajnalka, a Sepsiszentgyörgy Pedagógusok Háza igazgatója, a RMPSZ megyei elnöke pedig az erdélyi pedagógusképzés helyzetéről tartott előadást. Szept. 27-én Sipos János, a magyar Oktatási Minisztérium államtitkár-helyettese tartott előadást a magyar közoktatásról, Murvai László a román Oktatási és Kutatási Minisztérium Nemzeti Kisebbségek Oktatási Igazgatóságának vezérigazgatója a román közoktatás időszerű kérdéseiről tartott előadást. /(Éltes Enikő): Önfejlesztő iskolák konferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsága a Bihar megyei Székelyhídra, szept. 21-re összehívta Erdély, Bánság és Partium minden olyan települését, amelyek turul madárral rendelkeznek. Az ismertség egyben védelmet is jelent - véli Dukrét Géza elnök. Ebből az alkalomból jelent meg a Partiumi Füzetek 20. jubileumi kötete is. Elsőként méri föl száz esztendő turul-termését egész Erdélyből, 40 település turulmadarának története bontakozik ki a leírásokból. Székelyhíd 2000-ben - elsőként Biharban -, helyreállította a régi obeliszket. A rendezvényre 25 település küldöttei érkeztek, többen egy-egy régiót képviselve. Borbély Gábor előadásában a turulmadár, az Árpádok totemállatának jelképkörét járta körbe. A különböző korszakokban emelt turulmadaras emlékműveket csoportosította Dukrét Géza tanulmánya. Ilyen emlékművet állítottak az 1896-as millenium emlékére, ezek közül való a dési, a bihari, a zilahi és székelyhídi (csak ez utóbbi áll ma is). Régiek és igen értékesek a fehéregyházi Petőfi emlékmű, a madéfalvi Siculicidium, az első- és második világháború közöttiek közül ritkaságnak számít a nagykárolyi Rákóczi emlékmű. Befejezésül a turulos települések képviselői, a Bihar, Biharszentjános, Székelyhíd, Zilah, Szilágybagos, Sárközújlak, Fehéregyháza, Korond, Kisgalambfalva és Csíkszentmárton turulmadarait kutatók és védelmezők foglalták össze gondolataikat. /Balla Tünde: Turulos települések találkozója az Érmelléken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"A Nyárád menti székely település, Szentgerice kismonográfiáját jelentette meg az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) és a Szentgericei Unitárius Egyházközség 2002 nyarán. A falufüzetek 13. darabja, amelyet Balázs Sándor és Kovács István állított össze. A kismonográfia bemutatta a Tiboldi István (1793-1879) unitárius tanító nevét viselő 1996-ben bejegyzett alapítványt. /Fejér László: Szentgerice: a 13-dik falufüzet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"Csoma György sok adattal mutatta be Erdély népességét, a népesség megoszlását a régi népszámlálásoktól kezdve. Beszédes a számsor: magyarok Romániában 1920-1977. 1920: 1.463.573 magyar, 1977: 1.671.100 magyar lélek. És 1992-ben: 1.603.926. /Csoma György. Szisszenetek. Voltunk és ... vagyogatunk! = Erdélyi Féniks (szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóirat, Nagybánya), szept./"

"Szept. 30-án a felsőoktatási intézmények megnyitották kapuikat. A 2002-2003-as tanévben Kolozsváron mintegy 60 ezer diákot számlálnak, ebből 43 ezret csupán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). A BBTE is megünnepli idén Bolyai János halálának kétszázadik évfordulóját, ez szept. 30-án kezdődött, amit a matematikus életművének szentelt tudományos ülésszakkal és életéről szóló kiállítással tesz emlékezetessé. Andrei Marga, a BBTE rektora leszögezte: továbbra is tiltakozik a Bukarestből irányított egyetemi autonómia fejlődését akadályozó törekvések ellen. Marga kijelentette, idén is folytatni fogják a modernizációs folyamatot, valamint a kreditrendszer is teljes mértékű alkalmazást kap a nyugati egyetemekkel való együttműködés érdekében. Marga beszédében a nagy múltú kolozsvári felsőoktatás hagyományaira hívta fel a jelenlévők figyelmét, megemlítve az 1581-ben Báthory István által alapított jezsuita kollégiumot. Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem (EMTE) Természettudomány Kara is elkezdte működését húsz hallgatóval. Tonk Sándor, az EMTE rektora bejelentette: sajnos nincs végleges tanári karuk, mert a két nemzedék kiesése nagy érvágást jelentett a magyar nyelvű felsőoktatás számára. A megnyitón felszólalt még Berki Anna, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) képviselője, majd Mócsy Ildikó, a környezettudományi tanszék vezetője rövid környezetvédelmi előadást tartott. /Borbély Tamás, Rácz Éva: Új tanév a kolozsvári felsőoktatásban. Bolyai Jánosra emlékeznek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./"

"Ecaterina Andronescu miniszter asszony ígérete szerint pár napon belül megjelenik az érettségi vizsga szervezésének és lebonyolításának módszertana, bár a törvény szerint azt legkésőbb szept. 1-ig közölni kellett volna. Jelenleg közel 200 ezer végzős diák, illetve tanáraik sem ismerik az érettségi programot, a vizsgák lebonyolítását és azt sem, hogy milyen tantárgyakból kell majd vizsgázniuk. /(anikó): Kétszázezer végzős még nem tudja miből fog érettségizni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./"

"Eckstein-Kovács Péter szenátor szept. 30-i politikai nyilatkozatában ismertette azt a tűrhetetlen helyzetet, amely Kolozsváron alakult ki Gherghe Funar polgármester visszaéléseinek következtében. Funar felszólította a városban működő intézményeket, hogy ne vegyék figyelembe az államhatalmat képviselő szervek intézkedéseit és rendeleteit; sőt újabban arra buzdítja a polgárokat, hogy feljelentsék a prefektust és az alprefektust. Egy neves szakorvos megfogalmazta: Funar patológiás eset, ezért tarthatatlan az a tény, hogy még mindig Kolozsvár önkényes vezetője. Bizonyos mértékben ő felelős a város válságos gazdasági helyzetéért. Eckstein-Kovács Péter továbbá kifejtette: a helyi RMDSZ által megfogalmazott feljelentéseket különféle kibúvókkal egyszerűen nem fogadják el. /Autonómiát igen - hatalmi visszaéléseket nem. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 1., 2295. sz./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következetesen próbálja az RMDSZ-en belüli polarizációt a párbeszéd-konfrontáció ellentétpárból levezetni, állapította meg Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke. A szövetség elnöke és csapata állandó párbeszédet folytat a mindenkori román kormánnyal. És mi az eredménye a párbeszédnek az erdélyi magyarság szempontjából? 1993 és 1996 között is folyt a párbeszéd az akkori kormánypárttal a nyilvánosság kizárásával, titokban. A legismertebb esemény ebben az időszakban Neptun-ügy néven ismert. Akkor, nem sokkal az RMDSZ brassói kongresszusa után Frunda György, Borbély László és Tokay György titokban tárgyaltak az akkori kormánypárt képviselőivel, azt a káros látszatot keltve - elsősorban a nemzetközi közvéleményben -, hogy a romániai magyarság helyzete jó, a kisebbségi kérdés ebben az országban megoldott. A Szövetségi Képviselők Tanácsa - többek között Tőkés László kérésére - Állásfoglalásban jelentette ki Neptun után: "Az SZKT 1993. szeptember 25-ei ülésén a tiszteletbeli elnök és a politikai alelnök helyzetelemzései, valamint Tokay György és Borbély László képviselők beszámolói és a frakciók állásfoglalásai alapján megállapította, hogy az RMDSZ három közismert politikusa mandátum nélkül vett részt és tárgyalt a hatalom képviselőivel, ami következményeivel jelentős politikai károkat okozott a szervezetnek." Ez volt a valóság és kilenc év után az SZKT állásfoglalásával akkor egyetértő Markó úgy emlékszik, hogy Tőkés embereket akart megsemmisíteni! Ugyancsak 1993-ban Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy egyfajta etnikai tisztogatás folyik Erdélyben. Ez ellen Bukarestben pánikhangulatban tiltakoztak egyes RMDSZ-képviselők, együtt a román politikai pártok vezetőivel. Pedig nyilvánvaló volt a magyarság háttérbe szorítása majdminden területen. - 1996 végére az RMDSZ-ben már megszokottá vált, hogy a döntéshozó testületeket megkerülve egypár vezető politikus párbeszédet folytat a román pártok képviselőivel, egyezségeket kötnek, s utólag az elnök elfogadtatja ezeket az SZKT-val. Ez történt az RMDSZ kormányba lépésekor is. Később lehetett dicsekedni azzal, hogy az egyházak visszakapnak egypár ingatlant, de ez általában csak papíron történt meg. Lehetett a romániai magyar oktatás bővítéséről beszélni, de az RMDSZ Operatív Tanácsa volt az, amely talán véglegesen aláásta a kolozsvári állami magyar egyetem ügyét és - természetesen "párbeszéd" útján - bevitte a köztudatba a multikulturalitás fogalmát. Ezután az SZKT határidőt szabott a kormánynak a Bolyai-egyetem visszaállítására. A határidő lejárta előtt pár órával hathatós RMDSZ-közreműködéssel kitalálták a Petőfi- Schiller-egyetemet (1998/687-es Kormányhatározat, egyik aláírója Tokay György miniszter). Emiatt az RMDSZ a kormányban maradt, egyetem azonban nem lett. Az RMDSZ-programban szereplő autonómiáról Frunda György kijelentette: "Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét, hanem a helyi közösségek kell létrehozzák. Véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában". Frunda: "Az etnikai alapú területi autonómia létrehozására nem látok esélyt". Clinton elnök modellértékűnek minősítette a román kormány kisebbségpolitikáját. Az utóbbi időben létrejönnek az SZDP és az RMDSZ között a protokollumok, de a megszabott határidőket a kormánypárt nem tartja be (például a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola esetében, ahol négy évig húzzák-halasztják a megoldást, jóllehet a kormánypárttal kötött megállapodás csak egy évre szól!), vagy az országos protokollum lejárta előtt pár hónappal a megyei szintűeket nem hajlandó megkötni (Bihar, Kolozs és Kovászna megye). Az erdőket, földeket a sikerpropagandával ellentétben még mindig nem adják vissza, a Hargita megyei 85 ezer hektár visszajuttatott közbirtokossági erdő csak töredéke annak, amit a román kommunista állam elvett az erdélyi magyaroktól. A jó viszonyt fenntartandó, 1993 óta az RMDSZ vezetői sorozatban szervezték és szervezik a magyarországi baloldal politikusainak hivatalos erdélyi találkozóit, lakossági fórumait. A Fidesz, MDF és MIÉP politikusai is elég gyakran megfordulnak Erdélyben, de nem az RMDSZ hívására. Az együttgondolkodást szorgalmazó Markó elnök a megoldásokat közösen keresve általában a jobboldal, a nemzeti oldal rendezvényeit nem tiszteli meg jelenlétével. Azért gratulált oly gyorsan az erdélyi magyarság nevében is Medgyessy Péternek. A magyarázatot a villámgyors gratulációra Borbély Zsolt Attila adja: "A kormányváltásnak szurkolt, mert egy MSZP-SZDSZ-kormány alatt nem kell attól félni, hogy a közösség-önfeladás egy adott pontján Budapesten egy nemzetileg elkötelezett kabinet kijelenti, hogy eddig és ne tovább. Hogy elég volt az erdélyi magyarság érdekeinek kiárusításából". Ezért nem vett részt az idei bálványosi szabadegyetem rendezvényein. "Fölösleges a rendezvény-ellenrendezvény-féle rivalizálás", mondta Markó azután, hogy irányításával az RMDSZ létrehozta a MIT ellenében a MIÉRT-et, és első dolga volt a nyárádszentmártoni szabadegyetem megszervezése, melyen felvonult a magyarországi és romániai neokommunista politikusok egész sora. Kiss István emlékeztetett arra a hadjáratra, melyet Markó és csapata folytatott a halálosan beteg Zonda Attila ellen azért, mert az egy olyan demokratikusan működő megyei szervezetet akart kialakítani Maros megyében, amelyben a tagság véleményét is meghallgatják. Csapó József szenátor kiiktatása azért volt fontos, mert autonómia-statútuma nem tetszett a román kormányköröknek. Verestóy Attila szenátori széke annyira fontos volt, hogy a Kolumbán Gábor ellen folytatott sikertelen lejárató kampány után választási csalástól sem riadtak vissza. Udvarhely Erdély legrendezettebb, leglátványosabban fejlődő magyar városává vált Szász Jenő polgármestersége alatt, de a Verestóy uralta helyi "szövetség" évek óta áskálódik ellene. És a példákat lehet sorolni. Szőcs Gézától, Borbély Imrétől, András Imrétől, Kincses Elődtől, Bardóczy Csabától szabadulni kellett, mert másként gondolkodtak, mint a "párbeszéd" emberei. 2001 februárja óta húzzák-halasztják a Maros megyei Reform Tömörülés képviselőjének TKT-ba való kooptálását, Markó elnök hivatalának közreműködésével. Botrányos, ahogyan az RMDSZ-ben semmiféle vétséget el nem követő jelöltet megfosztották TKT-tagságától. Ez ügyben Markó Attila bizottsági elnök időhúzása ellenére 2002 áprilisában a Reform Tömörülésnek igazságot szolgáltató döntést hozott a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság. Az elnöki hivatal alkalmazottai - nyilvánvaló, hogy utasításra - egyszerűen nem gépelik le (!) a határozatot és nem hozzák nyilvánosságra a döntést. /Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke: Párbeszéd vagy konfrontáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"

"Nits János városi tanácsos javasolta, hogy Szatmárnémetiben legyen Kossuth Lajos utca és park, továbbá állítsanak Kossuth-szobrot. Ehhez kérte az RMDSZ-frakció segítségét. Szatmárnémeti jelenlegi 368 utcájából 110 román és csak 9 viseli magyar személyiség nevét. Százalékban kifejezve a nemzetiséghez köthető utcanevek viszonylatában 90,16% román, 7,37% magyar. Szatmárnémeti legalább 40%-a magyar nemzetiségű és egyben adófizető állampolgár, akinek joga van száma és súlya arányában visszakapni az 1990-ben elvett utcanevek legalább egy részét, amelyek hagyományosak voltak a városban, és ma is sokan csak a régi néven emlegetik (Vörösmarty, Arany János stb.). Nits János javasolta még Kossuth-szobor állítását is. /Nits János városi tanácsos: Kossuth Lajosról elnevezendő utca, park és szobor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./"

"Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes, egyben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei elnöke visszautasította az Aradon a helyzet /Erdélyi Napló, szept. 24./ címmel megjelent, vele kapcsolatos megállapításokat. Nem igaz, hogy kierőszakolta a Csiky Líceumban történt igazgatócserét. A cikk szerint Matekovits Mihály a Szabadság-szobor felállítását mellékesnek tartja. Valójában a Szabadság-szobor megőrzését felvállaló minorita rend megbízásából a szobor őrzésének megbízottja Matekovics, naponta megnézi a szobrot, zsebből fizeti a takarítást végzőket. Nyáron kb. 60 csoportnak nyitotta ki a vasrácsot és mutatta meg a szobrot. A felállítás viszont az RMDSZ feladata. Matekovits a nehéz időkben, önzetlen segítséggel, csapatmunkával rengeteget tudott tenni a minorita rendért. Még akkor is, amikor börtönben voltak a rend tagjai. Matekovits matematika szakos tanár, három megjelent példatár társszerzője és az egyetlen olyan matematikatanár Aradon, aki magyarul, románul, németül és angolul tud tanítani, és ezt teszi is. Arad megye 237 magyar pedagógusát személyesen ismeri. /Matekovits Mihály, Arad: Szóra bírtak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"

"Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színházat magában foglaló udvarhelyi Művelődési Házat és a polgármesteri hivatalt is a működésképtelenség határára sodorta a helyi tanács szept. 30-án megszavazott költségvetés-módosító határozata. Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója több, az intézmény pénzügyi helyzetét tükröző kimutatást is átadott Borbáth Istvánnak, RMDSZ-frakciójának elnöknek, de hiába, ugyancsak hiába érveltek a kulturális intézmény és az ott alkalmazott színészek érdekében az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ tanácsosai. Az UPE tanácsosai szept. 30-án vehettek részt utoljára szavazati joggal a helyi tanács munkálatain. A marosvásárhelyi táblabíróság végleges ítélete elfogadta azt, hogy a tanács RMDSZ-frakciója formai hibákra hivatkozva megsemmisítette az UPE nyolc tanácsosának mandátumát. /Zilahi Imre: Szivattyú vagy színház. Költségvetés-kiegészítésről döntött a helyi tanács. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./"

"Kolozsváron szept. 30-tól az Impuls Rádió és a Regie Radio Music -között társulási szerződés jött létre, amelynek következtében napi 20 órán át közvetítik a Radio 21 adását. A maradék négy órában a volt Impuls Rádió csapata által készített műsorok hallhatók. Ennek következtében a hét közben este fél héttől kilenc óráig tartó magyar adás műsorideje is lecsökkent: ezentúl csak este 8 óráig lesz magyar nyelvű műsor. Jelenleg az Impuls Rádió - most már Radio Impuls 21 - az egyetlen olyan kolozsvári helyi kereskedelmi adó, amely magyar nyelven is sugároz. /(balázs): Majdnem felére csökkent a magyar adás. Rövidebb az Impuls 21 Esti meséje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./"

"Szept. 28-án Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulójára emlékezett Gencsen a Szent István Kör. A rendezvényen Kónya László történész és megyei főtanfelügyelő-helyettes tartott előadást. /B. É.: Kossuth-megemlékezés Gencsen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./"

"Harminc éves a lugosi irodalmi kör. Az emlékezést író Pongrácz P. Mária szintén jelen volt Anavi Ádámmal együtt 1972. jan. 30-án Lugoson, az alakuló ülésen. Ott volt többek között Berinde György tanár, Udvardy László mérnök-író, Graur János, a Szabad Szó lugosi tudósítója, Fülöp Lídia, gyári tisztviselő. Elnöknek Berinde György tanárt választotta meg az újonnan alakult irodalmi kör, mely József Attila nevét vette fel. Megfordult e körben Anavi Ádám, Banner Zoltán, Beke György, Dávid Gyula, Domokos Géza, Kántor Lajos és Kányádi Sándor is. 1976-ban Berinde György visszavonulása és Udvardy László Temesvárra költözését követően a kör vezetését Fülöp Lídia vette át, aki rövidesen megjelentette első verseskötetét Az én ibolyáim címmel. Fülöp Lídia a kör irányítója, gondnoka, lelki felelőse lett. Megpróbálták bevonni a tevékenységbe Lugos környéki települések, Bodófalva, Igazfalva, Facsád értelmiségét is. 1990. jan. 30-án a kör felvette a lugosi pap-költő, Szombati Szabó István nevét. 1997-ben az irodalmi kör negyedszázados fennállását ünnepelte, s ebből az alkalomból Lugosi krónika címmel könyvet adtak ki, mely a kör életének naplóját is magába foglalta. Fülöp Lídia több kötetes íróként, hetvenen túl, fiatalos lendülettel folytatja a munkát. /Pongrácz P. Mária: Szép szó a szívekben. Harminc éves a lugosi irodalmi kör. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./"

"Szept. 28-án ünnepelte Simonyifalva a falu alapításának 120. évfordulóját. Az RMDSZ-fórum után Szívós László községi tanácsos falubemutatója következett. Dr. Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője Simonyi Imrével kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. Magyar népviseletbe öltözött táncosok énekelve, táncolva vonultak végig a főutcán. Legelöl haladt a gyulai Körös Népitánc Együttes, amelyet a simonyifalvi Pitypang, a kisiratosi iskola néptánccsoportja, a nagyzerindi Ibolya követett, a sort pedig a helybeli Leveles zárta. Simonyi Imre emlékkiállítást tekintettek meg az érdeklődők, a másik szobában pedig Simonyi óbester lovasszobrának kicsinyített változatát, illetve a korára emlékeztető helytörténeti kiállítást. A nagy teremben került sor az irodalmi, tudományos értekezletre, amelyet a Simonyi Társaság elnöke, dr. Hevesi József vezetett. Méltatta a két Simonyi, Simonyi Imre, a költő, valamint báró Simonyi József, a legendás Simonyi óbester helybeli kötődéseit. Megköszönte az 500-500 ezer forint támogatást a gyulai, valamint a debreceni önkormányzatoknak, Haász Tibor polgármester pedig Simonyifalva Díszpolgára oklevelet nyújtott át Dancs László gyulai polgármesternek, valamint Kósa Lajos debreceni polgármester részére ennek megbízottjának, dr. Mazsu Jánosnak. Köszöntötték a Simonyi Társaság tiszteletbeli elnöki címe várományosát, Böszörményi Zoltánt, aki 1200 dollárral járult hozzá a Simonyi-díj létrehozásához. /Balta János: Simonyifalva 120 éves. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./"

"Okt. 1-jén nyílik Aradon Dinyés László budapesti képzőművész kiállítása /festményei, grafikái, szobrai és bronzplakettjei/. Dinyés László tagja a magyarországi Aradi Vértanúk Öröksége Egyesületnek. Kiállított Kossuth-domborművének gipsz-mintapéldányát a művész az Arad Megyei RMDSZ-nek adományozta, hogy annak bronzba öntött változatát későbbi időpontban Aradon megfelelő helyen állítsák fel. /Kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./"

"A Nap-kelte adása visszaköltözött a magyar közszolgálati tévébe. Tényleg ezek kellenek a magyar népnek? Ezek a borostás, megfiatalított, elhájasodott, öregesen bölcsködő arcformák? Vagy: Orbán Viktorból nem lehetett volna jó cipőt készíteni? És ezek az ostobaságban mélyrepülési rekordokat döntögető reklámok? Közben az Aranyfüst és más kedvelt műsorok adásidejét csökkentik. És még mi várható a közszolgálati tévében (is) zajló politikai tisztogatástól?! Mintha az MSZP-SZDSZ-cenzúra azt a célt tűzte volna maga elé, hogy az erdélyi magyarokat átterelje a román tévécsatornákra, jegyezte meg Nits Árpád. A magyarországi baloldalon kitermelődött ripacsok produkciójától az embert a sírás környékezi. A magyarországi választóknak állítólag ezek visszajövetele kellett. De mi mit vétettünk? Mi lélekben egészen másként szavaztunk, írta. /Nits Árpád: Mit vétettünk? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"

"A Bihar megyei kistérségek létrehozásának szükségességéről szervezett kerekasztal-beszélgetést Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezete és a Határmenti Vállalkozásfejlesztési Iroda. A résztvevők megismerkedhettek az Új Kézfogás Közalapítvány önkormányzati pályázataival. Hargita megyében a megyei tanács által kistérségfejlesztésbe befektetett 2 milliárd lej meghatszorozódott a megyébe befolyt pályázati pénzekből. A Sapard programból és számos EU pályázatból is azért esik ki Bihar megye, mert hiányoznak a közös tervek. /Balla Tünde: Miért nem lépnek a bihari települések? Közös akcióterv kidolgozásával előbbre jutna a megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ "

"A Nemzeti Kulturális Alapprogramnál /Budapest/ is támogatnak határon túli magyarokat, általában a keret 10%-át fordítják erre a célra. Pályázni az NKA szakmai kollégiumainál - folyóirat-kiadás, levéltár, fotó, iparművészet, mozgókép, múzeum, képzőművészet, színház, könyvtár, népművészet, táncművészet, zene, közművelődés stb. - lehet /Új koncepció a Nemzeti Kulturális Alapprogramnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ "

"A Hargita megye határán lévő Kissolymos település unitárius gyülekezete őszi hálaadásra gyűlt össze szept. 29-én a templomban. Megjelent a falu szülöttének, néhai Simó Istvánnak Visszasütő napsugár /Hargita Kiadó, Csíkszereda/ című könyve. A harminc éve elhunyt szerző könyve a falu életébe enged betekintést. Simó István a huszadik század első felének szokásait, a falu hétköznapjait örökítette meg. /(Daczó Dénes): Kettős ünnepre gyűlt össze Kissolymos lakossága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ "

"A marosvásárhelyi Rádió GaGa három évvel ezelőtt, okt. 12-én kezdte meg műsora sugárzását. A főként magyarországi tulajdonosok kezdeményezésére létrejött kereskedelmi rádió (10 % erejéig Frunda György szenátor a tulajdonos) Marosvásárhelyen a "legmagyarabb" rádióadó. Ügyvezető igazgatója, Nagy István színművész, aki most a városban a Tompa Miklós Társulata új bemutatóján /Molnár Ferenc: A testőr/ főszerepet játszik. A rádió eddig reggel 6-tól 10 óráig magyarul, majd 10-től román nyelven sugározta műsorát. Délután is négyóránként változott az adás nyelve. Ezentúl reggel hattól délután hatig egyfolytában magyar nyelven sugároznak. Ezzel 50 százalékos lesz a magyar és román nyelvű adás részaránya. /Máthé Éva: Fordulóponton a Rádió GaGa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ "