Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. július 20.
"Aradon az 1-es Iskola esetében megtörtént a költözés és a vagyonelosztás, megkezdődött a padok, a bútorzat és a tanfelszerelések, szemléltető eszközök elszállítása. A Csiky Gergely Iskolacsoportban is igyekeztek minden feltételt biztosítani a befogadáshoz. Végre visszakaptuk saját épületünket - mondta Éder Ottó, a Csiky igazgatója. A román iskolában húzzák, halogatják a költözést, az egy fedél alatt eltöltött évek során minden ingóságot saját leltárukba vettek. A tanárok, szülők többségének egyik szeme sír, a másik meg nevet. Örülnek annak, hogy sikerült visszakapni az egykori Katolikus Gimnáziumot, mások viszont fájó szívvel gondolnak arra, hogy az 1-es Iskolában viszont több mint száz év után megszűnik a magyar szó. Maga Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő, aki a leghatározottabban kardoskodott a Csikybe költöztetés ésszerűsége mellett, sajnálja azt az iskolát, amelynek tanára, aligazgatója, igazgatója volt annyi éven át. /Puskel Péter: Az aradi magyar oktatás erős fellegvára lesz ez az iskola. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./"
2001. július 20.
"A Hunyad megyei RMPSZ dévai fiókszervezete és a Szent Ferenc Alapítvány pályázatot nyújtott be az Apáczai Csere János Közalapítványhoz, melyben támogatást kért a megye magyar iskolahálózatának fejlesztéséhez. A pályázatot elfogadták. Orbán Mária, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő ismertette a pályázatot: a megye magyar tannyelvű osztályaiban tanuló diákok ingázásának anyagi fedezése, az ifjú tanárok egyszeri konkrét pénzbeli támogatása, a továbbtanuló pedagógusok támogatása, anyanyelvőrző táborok megszervezése, tanfelszerelés az idei tanévre minden magyarul tanuló diáknak és még jó néhány olyan elképzelés. Hosszú távú terveik között szerepel a zsil-völgyi szórványkollégium létrehozása és a dévai szórványkollégium további fejlesztése. /Gáspár-Barra Réka: Támogatás a Hunyad megyei magyar oktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./"
2001. július 20.
"A Hunyad megyei Tanfelügyelőség közzétette a középiskolai helyek elosztását. A dévai Traian Elméleti líceum két, 25-ös létszámú magyar tannyelvű osztályában szinte minden hely betelt. Az informatika-matematika szakra 25-en jelentkeztek, az intenzív angol osztályba pedig 22-en. Azonban kiderült: a diákok egyharmada román nemzetiségű. A román nyolcadikat végzett diákok valószínűleg sokadik opcióként beírták a Traian líceum magyar osztályait is és így alakulhatott ki a zűrzavar. Ezt a helyek újraelosztása alkalmával fogják orvosolni - mondta a tanfelügyelő. A magyar osztályba iratkozott román diákokat természetesen át fogják irányítani más osztályokba, és máshonnan kiesett magyar diákok jelentkezhetnek az így felszabadult helyekre. /G.B.R. [Gáspár-Barra Réka]: Tegnap derült ki... = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./"
2001. július 20.
"Temes megyében a szórványban élő magyar kisközösségek nyelvének, kultúrájának, hagyományainak megmentésére az RMDSZ kezdeményezésére tíz bánsági településen kísérleti jelleggel civil egyesületeket szerveznek, melyek - az elképzelés szerint - felvállalják a közösség művelődési, oktatási, szociális gondjainak orvoslását. Péter Enikő tanárnő, az RMDSZ Temes megyei szervezetének alelnöke kifejtette, hogy az RMDSZ lehetőségei korlátozottak. Nem tudja anyagiakkal támogatni a kulturális-oktatási kezdeményezéseket, művelődési rendezvényeket. A civil egyesületek alapítása, működése az egyedüli lehetőség, hogy ezek az elesett közösségek külső támogatáshoz jussanak, mert bejegyzett civil szervezetek pályázhatnak. A legfontosabb követelmény, hogy a kijelölt település magyar lakossága összefogjon és kezdeményezze a civil egyesület létrehozását. Mindennemű civil szervezet bejegyzése jelenleg öt és fél millió lejbe kerül, ezt az RMDSZ magára vállalta. - A mozgalom úttörőjének Végvár tekinthető. Az itteni egyesület /Végvárért Alapítvány/ kifejezi a célt: a közösség minden gondján-baján segíteni. Dettán a Reviczky Gyula Alapítvány szintén sikeresen tevékenykedik. A legújabbak közül a csanádi Cenadinum tűnik ígéretesnek. További tíz település felzárkózására számítanak. Ezek: Ótelek, Gátalja, Bodófalva, Szapáryfalva, Igazfalva, Torontálkeresztes, Pusztakeresztúr, Gyér, Varjas és Csene. /Sipos János: Művelődési, oktatási és szociális gondok felvállalása szórványban. Egyesületek a közösségért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./"
2001. július 20.
"Magyari Eszter, a Szentegyház utcai Phoenix könyvesház vezetője a kolozsvári könyvpiacról beszélt. A kilencvenes évek elején több könyvet vásároltak az emberek. Azóta a könyvek ára is jóval magasabb lett, de azért ma is vásárolnak az emberek. A boltban lehetővé tették, hogy a drágább könyveket részletre lehet megvásárolni. Főleg magyarországi könyvkiadóktól szerzik be a könyveket, a hazai könyvek kínálatuk mintegy huszonöt százalékát képezik. /Lőrincz Emese: Látogatóban a Phoenix könyvesboltban. A könyvek egynegyede hazai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./"
2001. július 20.
"A Duna Televízió múlt évi struktúraváltása óta számos visszajelzés érkezett a közönség részéről, amelyekben a nézők tetszésüket fejezték ki az új arculat felett. Ugyanakkor gyakori panasz - főleg a határon túliak részéről -, hogy az új műsorszerkezetben nehezen találják meg a róluk, nekik szóló adásokat. A jövőben ezentúl - a határon túli nézők akaratának megfelelően - megváltozik, áttekinthetőbbé válik a Kalendárium szerkezete. A határon túli oktatásügynek az Oskola című műsor a gazdája minden szerdán, a magyarországi és kárpát-medencei ingatlanpiaccal pedig a Telekszemle foglalkozik csütörtökönként. A péntek, többek között, a kertészkedők, a gasztronómia és a turizmus napja lesz a Kalendáriumban, ez utóbbi műsora, az Útravaló, folytatja az erdélyi üdülőhelyek és a falusi turizmus bemutatását. Éppen a határon túli nézők érdekében hozták létre a Duna Televízióban idén áprilisban a Határon Túli és Kisebbségi Ügyek Igazgatóságát. Az igazgatóság vezetésével Szitnyai Jenőt régió-kutató újságírót, a magyar parlament területfejlesztési bizottságának szakértőjét bízták meg. /Szentkirályi István: Új műsorszerkezet a Duna Televízióban. Főműsoridőben a határon túli magyar nézőkért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./"
2001. július 20.
"Értékes kiadvány az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport Évkönyve a 2000-2001-es iskolai évről (megjelentette az aradi Alma Mater Alapítvány, közzéteszi: Éder Ottó igazgató). Olvasható benne az iskola történetéről, a most véget ért tanévről, a diákkörök és tantárgyversenyek eredményeiről is. Ugyancsak Aradon jelent meg az ARART 2001 című füzet, amelynek alcíme: Csoportkép, és amely - indítványozója és szerkesztője, Hevesi (Mónár) József orvos, közíró, költő szerint - az idei Simonyi-évforduló kapcsán a Simonyi Imre Emlékbizottság által meghirdetett képzőművészeti alkotóverseny hozadékát mutatja be (alkotókat és műveiket). - Közbirtokossági Hírvivő ("minden székelyföldi erdőtulajdonos lapja", Kézdivásárhely) júniusi számában található például dr. Birtalan Ákos parlamenti képviselő helyzetelemzése, Garda Dezső tanulmánya /A székely közbirtokosságok a XVI-XIX. században. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"
2001. július 20.
" Júl. 29-én 25 fős nagymegyeri (Felvidék, Szlovákia) kórus érkezett Aradra. Az arad-belvárosi katolikus templomban az esti mise alatt ők énekeltek, utána pedig egyórás ráadásban részesítették az aradi híveket. - Nagymegyer mintegy 20 kilométerre fekszik a szlovák-magyar határtól. Mi az ottani katolikus közösség tagjai vagyunk - mesélte Gulyás Hilda, az énekkar vezetője. Úgy gondolták, eljönnek tanúságot tenni hitükről. /Németh Beatrix: Felvidéki kórust láttak vendégül az aradi katolikus ifjak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./"
2001. július 20.
"Marosvásárhelyen a Szabadi úti református egyházközség keretében, 1997 óta immár az ötödik alkalommal megszervezte a vakációs bibliahetet, egy holland csoport támogatásával. A nyári bibliai tábor júl. 16 - 20. között lesz. Az evangelizációs hetet az idén is több helységben szervezik meg, ahova magyar, román és roma gyerekeket várnak. Tavaly 500 gyermek vett részt a rendezvényen, az idén viszont 350 főre csökkent a létszám. /Gál Ildikó: Vakációs bibliahét. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./"
2001. július 20.
"Nagy Iván Zsolt, a Magyar Hírlap munkatársa a Romániai Magyar Szóban megjelenő Nagykörút rovatában a szokott SZDSZ-szellemű kirohanását intézte a magyar kormány és Orván Viktor miniszterelnök ellen. Büszkén vallotta, hogy szereti a globalizációt, és szívesen lenne tagja a szabadkőműves páholynak is. Nagy Iván Zsolt a szokásos SZDSZ-MSZP vádaskodást ismételte meg, hogy a kormány nem zárkózik el a MIÉP-től. A kormányfő kiállt a magyar termőföld megvédése mellett s elítélte azt, hogy az osztrákok a törvényeket kijátszva földet vettek Magyarországon, s "ezzel belopta magát néhány hazaféltő szívébe." /Nagy Iván Zsolt, Budapest: NAGYKÖRÚT. Ártók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"
2001. július 21.
"Romániának erősítenie kell gazdasági és kulturális kapcsolatait a Moldovai Köztársasággal, hogy ellensúlyt teremtsen a moldovai törvényhozásban elindult, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok erősítését szolgáló folyamattal szemben - jelentette ki júl. 20-án Adrian Nastase miniszterelnök. Romániában eddig hivatalosan nem kommentálták azt, hogy a Moldovai Köztársaság jelenlegi vezetése látványosan erősíti kapcsolatait Moszkvával, s jelezte, érdekelt az orosz-fehérorosz államszövetséghez való csatlakozásban. Ugyanakkor nagy visszhangot kapott, hogy a moldovai parlament csütörtökön elfogadta a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogairól és a nemzeti kisebbségek szervezeteinek jogállásáról szóló törvényt. A törvény egyebek között kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek az oktatás minden szintjén moldovai és orosz nyelven tanulhatnak, illetve megteremtik a feltételeit annak, hogy a más nemzeti kisebbségek is saját anyanyelvükön tanulhassanak. Ugyancsak előírja a törvény, hogy a helységtáblák, az utcanevek, a közintézmények nevei kötelezően kétnyelvűek, az autonóm területeken pedig a moldovai és orosz nyelv mellett a külön törvényben szabályozott egyéb hivatalos nyelvet is használni kell a feliratoknál. A nemzeti kisebbségekről szóló törvény azt követően került a moldovai parlament napirendjére, hogy Ion Iliescu államfő kijelentette: a Moldovai Köztársaság a második román állam, a moldovai nyelv emlegetése pedig egy sztálinista koncepció felelevenítése. /Moldovai státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"
2001. július 21.
"Orbán Viktor magyar kormányfő júl. 28-án részt vesz és előadást tart az immár hagyományos 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Aznap reggel Orbán Viktor és román partnere, Adrian Nastase munkamegbeszélést folytat Marosvásárhelyen "a magyar-román kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseiről". A magyar kormányfőt eredetileg román partnerével együtt hívták meg a Tusnádfürdőn vasárnap kezdődő és júl. 29-ig tartó XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor utolsó előtti napjára. Orbán Viktor várhatóan a Délkelet-európai nemzeti vágyak és célok az euroatlanti integráció tükrében című vitán vesz részt és tart előadást. A két miniszterelnök a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény júniusi országgyűlési elfogadása, az azzal kapcsolatban kialakult nézeteltérések kezdete óta nem találkozott. Orbán Viktor 1995 óta minden évben ott volt és előadást tartott a tusnádfürdői rendezvényen. /Orbán Viktor Tusnádfürdőre utazik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"
2001. július 21.
"Az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó 10/2001-es törvény alapján a visszaigénylések beadási határidejét még három hónappal meghosszabbították - jelentette be Adrian Nastase kormányfő. Nastase elfogadhatatlannak tartja azt, hogy egyre több alternatív tankönyv jelenik meg. Felhívta a prefektusok figyelmét arra, hogy minél előbb minden megyében meg kell szervezni a roma kisebbséggel foglakozó irodát és az országosan elfogadott stratégia szerint kell működtetni ezeket. /(Daczó Dénes): Három hónap hosszabbítás az ingatlanok ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./"
2001. július 21.
"Jegyzőkönyv aláírásával ért véget Debrecenben a Tisza-völgyi Vízügyi Fórum nemzeti koordinátorainak első ízben megtartott kétnapos tanácskozása, amelyen Ukrajna, Szlovákia, Románia, Jugoszlávia és Magyarország küldöttei vettek részt. Ukrajna, Szlovákia, Románia, Jugoszlávia és Magyarország vízügyért felelős miniszterei ez év május 25-én a Budapesti Nyilatkozat aláírásával hozták létre a Tisza-völgyi Vízügyi Fórumot. Az öt ország együttműködésén alapuló új árvízvédelmi koncepciót november 30-áig készítik el; a debreceni tanácskozáson ennek tematikáját és elkészítésének ütemtervét dolgozták ki. Megállapodtak abban is, hogy az Európai Uniót már a Tisza-völgyi árvízvédelmi koncepció kidolgozásának a fázisában be kell vonni az együttműködésbe. /(Tárkányi Béla, Debrecen / MTI): Tisza-völgyi Vízügyi Fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./"
2001. július 21.
"Az RMDSZ határozottan ellenezte az aradi Aurel Vlaicu Egyetemen magyar részleg létrehozását, tudósított az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./"
2001. július 21.
"Kétnapos ülését tartja Kolozsváron az Unitárius Egyház Főtanácsa. A közgyűlést megelőzően került sor az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége (ULOSZ) záróülésére, amelyen a testület az átvilágító törvénnyel és a státustörvénnyel kapcsolatban fogadott el állásfoglalást. Az Unitárius Egyház Főtanácsa a Zsinat mellett az unitárius egyház legfőbb kormányzó szerve. A Zsinattal ellentétben, amely három évben egyszer ülésezik, az Egyházi Főtanács évente ül össze. Szabó Árpád püspök a Szabadságnak elmondta: a püspöki jelentés meghallgatása után az Egyházi Képviselő Tanács, a Nyugdíjpénztár, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége, az Unitárius Nők Országos Szövetsége, a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és az unitárius gimnáziumok vezetői számolnak be egyéves tevékenységükről. Az ULOSZ nyilatkozatában megállapította, hogy az elmúlt tizenegy évben a nacionál-kommunista államhatalmi és egyéni érdekek nagyfokú átmentése következtében nem volt átfogó igazságtétel, így nem került sor erkölcsi megtisztulásra és a kommunista rendszer áldozatainak méltányos kárpótlására. Az erkölcsi megújulás egyik előfeltételét az államvédelmi és titkosszolgálati szervek, valamint az azokkal együttműködő személyek tevékenységének teljes leleplezése képezi. A státustörvénnyel kapcsolatban leszögezik: A törvény elleni nacionalista hangulatkeltést és hadakozást teljesen alaptalannak és rosszindulatúnak tartják. Ezért megnyugvással veszik tudomásul, hogy az Európai Unió irányadó vezetői nem engednek teret hódítani a törvényt szándékosan félreértelmező és alkalmazását meggátolni szándékszó fellépésnek. /Papp Annamária: Üdvözlik a státustörvényt az unitáriusok Kiáll az egyháziak átvilágítása mellett a lelkészek szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"
2001. július 21.
"Beregszászi, szatmárnémeti és magyarországi fiatalok számára szervezett tábort a Fidesz-közeli FIDELITAS ifjúsági szervezet Nyíregyházán, júl. 9-14 között. A számos szórakozási, kirándulási lehetőségen kívül a három ország résztvevői egy regionális, ifjúsági együttműködést is szorgalmaztak. Ennek részleteit már meg is tárgyalták, a szándéknyilatkozatokat folyó év szeptemberében, egy újabb találkozás során írják alá. /Regionális ifjúsági együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./"
2001. július 21.
"A belvárosi szokott útját járva elgondolkodhat azon, hogy azokat, akiket innen sikert, elsöpörte a történelem szele másfelé. Lehet, hogy egyesek majd elküldik őt a francba vagy Galíciába, "mert nem kíváncsiak a judeo-plutokrata meg bolsi-kozmopolita és nemzetáruló marhaságaimra."-írta Tibori Szabó Zoltán, akinek azért nem kell félnie, mert a Népszabadság tudósítója. /Tibori Szabó Zoltán: Bahamáim. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"
2001. július 21.
"A magyar-román turistaforgalom fejlődésére számítanak a szakemberek- közölte Biró Gáspár igazgató Kolozsváron, a hivatalában. Az elmúlt évben Magyarországra irányuló forgalom körülbelül 15 százalékkal emelkedett, a valós adat ennél 50 százalékkal is nagyobb lehet, a magyar statisztikai rendszer ugyanis nem követi a magánszállások és az 1-2 csillagos szállodák forgalmát. Románia jelenlegi turisztikai trendje 10-15 évvel követi a magyarországi divatot, tehát most az utazások zömét a 6-8-10 napos nyugat-európai autóbuszos utak teszik ki. Ezek a turisták Nyugat-Európába utaznak, s menet a nyugati magyar országhatár mellett, jövet pedig Budapest vagy Szeged környékén töltenek egy-egy éjszakát. Ez a bevásárló turizmusnak köszönhető. A romániai turisták már tudják, hogy ugyanazokban az áruház-láncokban Magyarországon olcsóbban lehet vásárolni, mint Ausztriában vagy Németországban, s ez jelentős forgalomnak számít. A romániai turisták egyre gyakrabban vásárolnak Budapesten és a főváros környékén is programokat. A turisták zöme román nemzetiségű. Biró Gáspár e programok kapcsán tízezres nagyságrendről beszélt. - Nőtt az utóbbi években az Erdélybe és a Kárpátokba látogató magyar turisták száma is. A Székelyföld a fő úti cél. Itt már jó minőségű faluturizmus működik. Közkedvelt Szováta és környéke, Csíkszereda, Tusnád, de más helyek is. - Romániába a Moldova Köztársaság után Magyarországról érkezik a legtöbb látogató, s a fogadott vendégek mintegy 40 százaléka magyar. Ennek tudatában Románia rászánta magát arra, hogy a kétoldalú egyezményt kitöltve, ezen a nyáron turisztikai információs irodát nyisson Budapesten. - Ma már a romániai turisztikai vásárokon hatalmas az érdeklődés a magyar turisztikai termékek iránt. /Tibori Szabó Zoltán: Megtört a jég? Növekszik a magyar-román turistaforgalom, magyar cégek erdélyi beruházásokba fognak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"
2001. július 21.
"A Kolozs megyei polgármestercsoport magyarországi látogatásának talán legfontosabb jelentősége a megrögzött történelmi nézeteltérések feloldására tett első lépés, számolt be Fejér megyei látogatásáról Fekete P. P. János egeresi polgármester. Figyeltek arra, hogy a román anyanyelvű polgármestereknek kollégáik tolmácsolhassanak. /K. E.: Fekete P. P. János szerint Legfontosabb a történelmi feszültség oldása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"
2001. július 21.
"Románia a NATO-ba, az Európai Unióba szeretne bekerülni, ezért nem alkalmazható az eddigi módszer, amely a marosvásárhelyi vérengzésekhez vezetett. Azonban lehet nemzetközi támadást intézni Magyarország ellen a státustörvény különböző félremagyarázásával. Ebben a támadásban is a románság vallásosságát, az ortodox egyházban való hitét is igyekeznek felhasználni. Most már csak az a kérdés, hogy az állandó védekezésbe beleszokott magyar diplomácia képes lesz-e nemzetközi téren elfogadtatni azt a megoldást, ami immár 83 év után, oly csekély, de mégis valamely megoldást talál a trianoni sokk enyhítésére - jegyezte meg Kocsis István. /Kocsis István: Szurkolunk a magyar diplomáciának. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"
2001. július 21.
"Máté Adél első verseskötetében (Viseltes vallomás, Művelődés könyvműhely, Kolozsvár, 2001) nincsenek életrajzi adatok. Beszéljenek maguk a versek. Ma már múzsák sincsenek - idézhetjük a költő egyik sorát. Máté Adél esetében is megkérdőjelezhető a versnek, mint kifejezési formának a létjogosultsága, mivel nála is jobbára töredékek, jegyzetek, vallomások sorjáznak a papíron. /(S. B. A.): A királylány versei. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"
2001. július 22.
"Az életminőséget kutató intézet tanulmánya szerint Románia lakossága 2050-ig több mint 4 millió fővel fog csökkenni, és a 18 millió körüli szinten fog megállapodni. /Népességapadás. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 22./"
2001. július 22.
"Nagyváradon kétszer volt papszentelés: Tempfli József püspök július elsején két szlovák, júl. 8-án pedig két magyar áldozópapot szentelt. A négy újmisés komoly segítséget jelent a váradi egyházmegye számára, de számbeli gyarapodást nem, hiszen idén négy lelkipásztor távozott az élők sorából. /Tüzes Bálint: Tempfli püspök jótanácsai. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 22./"
2001. július 22.
"Két tanév után a diplomaosztással ért véget a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium egyházi újságíró szakán a képzés. A maga nemében egyedülálló képzés (Magyarországon sincs ilyen irányú képzés) során a hallgatók a "világi szakon" tanított szaktantárgyak mellett ekkleziológiát, vallásetikát és -filozófiát, egyháztörténetet tanultak. Záróvizsga-dolgozataik tanúbizonysága szerint sikeres vizsgát tettek. A három római katolikus végzős: Kecskés Emese, Kelemen Zsuzsánna és Vas Kinga. Nagyváradon ősszel ismét tervezik egyházi újságíró szak indítását. /Tüzes Bálint: Az első végzősök. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 22./"
2001. július 22.
"Derzsy András caritasos munkatársaival megszervezte a zarándoklatot: magányos öregeket és betegeket autóbusszal elvitték Csíksomlyóra. A csoportból nem hiányozhatott a beteggondozó asszisztensnő sem. Derzsy javasolta, hogy jót tenni akaró fiatalok hasonló zarándoklatot szervezzenek a környezetükben élő beteg, idős testvéreiknek. /Derzsy András: Tegyünk jót a beteges, magukra maradt idős testvéreinkkel. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 22./"
2001. július 22.
"Országos körútja során Csíkszeredát is felkereste július 3-án Razvan Teodorescu művelődési és egyházügyi miniszter. Elmondta, hogy kiemelt támogatást biztosítanak a kisebbségeknek, és az ortodox egyház ebben a térségben kisebbségben van. A kultuszminiszter megígérte Csíkszeredán az új templom építését a költségek 1/3-val, azaz 3 milliárd lejjel segíti, mivel ez az első katolikus egyházközség, amely tőle jelentősebb támogatást kér. A megbeszéléseken nem esett szó arról, hogy a Hivatalos Közlönyben is megjelent újabb kormányhatározat értelmében a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséget ezúttal 5 és fél milliárd lejjel támogatják. /A kultuszminiszter csíki látogatása. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 22./"
2001. július 23.
"Orbán Viktor magyar kormányfő július 28-án munkamegbeszélést folytat Adrian Nastase miniszterelnökkel. Adrian Nastase is bejelentette a találkozás tényét, hangsúlyozva: Romániának továbbra is változatlan az álláspontja a magyar státustörvényt illetően, s ha ezt a kérdést 2002. január elseje előtt nem sikerül megoldani, a román kormány törvényi eszközökkel akadályozza meg a magyar jogszabály alkalmazását Romániában. Románia szilárd érvekkel rendelkezik ahhoz, hogy e kérdésben ne értsen egyet Magyarországgal. Hozzátette, hogy amikor Martonyi Jánost fogadta Bukarestben, "a magyar külügyminiszterrel abban értettünk egyet, hogy nem értünk egyet". Nastase elmondta: közölte Martonyival, hogy a nemzeti kisebbségekért az állam a felelős, s ha Magyarország kíván törődni a Romániában élő magyar nemzeti kisebbséggel, akkor magára kell vállalnia az ezzel járó összes problémát, a kétnyelvű helységtábláktól egészen a közbirtokos tulajdonforma kérdéséig bezárólag. Mircea Geoana román külügyminiszter elmondta, Adrian Nastase azt szeretné, ha e tervezett találkozó nemcsak az első román-magyar miniszterelnöki találkozás lenne azt követően, hogy tavaly decemberben hivatalba lépett az új román kormány, hanem "barátok közötti nyílt párbeszéd is". /Orbán-Nastase találkozó Marosvásárhely környékén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"
2001. július 23.
"Traian Basescu a brit kormány meghívására júl. 22-én hivatalos látogatásra Londonba utazott. Bukarest főpolgármestere elutazása előtt kijelentette: a brit kormány útján arra fogja kérni a nyugati államokat, hogy figyeljenek fel a magyar státustörvényre, amely a régiót destabilizálja, s amelynek fő célja az elmagyarosítás. Tárgyalópartnereinél szorgalmazni fogja, hassanak oda, hogy a törvényt Románia területén ne alkalmazzák. - A legjobb az lenne - mondta a Demokrata Párt elnöke -, ha az Európai Parlament egyszakaszos törvényt alkotna, amely kimondaná: "A magyar státustörvényt Románia területén nem alkalmazzák." /Basescu a státustörvény ellen lobbizik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./"
2001. július 23.
"Az első félévben 4042 személy kapott magyar állampolgárságot, közülük 2470-en Romániából települtek át. A Romániából érkezők után a Jugoszláviát elhagyók száma volt a legmagasabb, ők 733-an vannak, majd az Ukrajnából áttelepülők következnek 465-en. /4042 új magyar állampolgár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ Egyre többen települnek át Magyarországra. 1999 után szinte megduplázódott a kérvényezők száma. A magyar hatóságok adatai szerint az 1990-2000 időszakban csaknem 60 ezer román állampolgár kért végleges letelepedési engedélyt Magyarországon. A hatóságok a benyújtott kérelmek mintegy 90 százalékát jóváhagyták. A kérelmezők száma az évek során a következőképpen alakult: 1990-ben 10 460, 1991-ben 10 289, 1992-ben 3960, 1993-ban 6825, 1994-ben 4619, 1995-ben 3126, 1996-ban 3271, 1997-ben 3224, 1998-ban 3271, 1999-ben 5266, 2000-ben pedig 5397 személy kérte hivatalosan áttelepülését Magyarországra. Ez összesen 59 708 személyt tesz ki. Fentiekhez viszonyítva a román hatóságoktól az alábbiak szerint kértek hazai állampolgárok Magyarországra történő kivándorláshoz engedélyt: 1992-ben 4726, 1993-ban 3674, 1994-ben 1779, 1995-ben 2509, 1996-ban 1485, 1997-ben pedig 1244 személy nyújtott be erre vonatkozó kérelmet. Szakértők szerint a két adatsor közötti különbözetet azon személyek teszik ki, akik úgy kértek - és sok esetben kaptak - magyarországi letelepedési engedélyt, hogy a román hatóságokhoz kitelepedési engedélyért nem folyamodtak. /Egyre többen települnek át Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./"