"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke nyílt levélben kérte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy haladéktalanul járjon közbe a néhány napja letartóztatott, közúti baleset következtében ágyhoz kötött, mozgásképtelen Héjja Dezső ügyében. Köztudomású, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó társaival együtt Héjja Dezsőt is jogerősen börtönbüntetésre ítélték, noha Aurel Agache hírhedt kézdivásárhelyi milicista őrnagyot Kézdivásárhely lakosai 1989. december 22. napján lincselték meg, és így ez a népítélet is a Nemzeti Megmentési Front 1990. január 4-i 3. számú törvényerejű rendeletével a közkegyelemben részesített, ún. politikai bűncselekmények sorába tartozik. Jellemző a romániai közéletre, hogy az ország jelenlegi elnöke, Ion Iliescu ezt a Ceausescu-rendőrtisztet "mártírhőssé" nyilvánította. Nem néhány perbe fogott székelyföldi magyar személy magánügye, hanem az RMDSZ ügye, "sőt összmagyar közügy is az oroszhegyi, zetelaki meg kézdivásárhelyi milicista-lincselések ürügyén kibontakoztatott román igazságszolgáltatási anomália-sorozat, melyet az anyaországi és a nemzetközi közvélemény elé tárnunk szövetségünk kötelessége!" /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnökének nyílt levele Markó Béla úrhoz, az RMDSZ elnökéhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"Az RMDSZ közleménye szerint Maros megye 17 középiskolájában a magyar tannyelvű osztályokban 314 hely maradt üresen. Marosvásárhelyen a Ion Vlasiu és Traian Vuia szakközépiskolákban 18-18, a Ion Vlasiuban 3, az Avram Iancu műszaki osztályaiban 49, a technológián 26, az Electromaros szakközépiskolában 20, a Gh. Sincaiban 18, az Aurel Persu-ban 12, a C. Brancusi szakiskolai osztályaiban 21. Segesváron, a Mircea Eliade líceum filológia oszályában 2, a szovátai faipari szakközépiskolában 22, az erdőszentgyörgyi szakközépiskolában 17, a társadalomtudományok szakon 16. Nyárádszeredában 7 hely, a szászrégeni Lucian Blaga líceumban 17, a bándi líceumban 25 hely, míg a dicsőszentmártoni C. Brancusi szakközépiskolában 23 hely maradt üresen. /314 betöltetlen középiskolai hely. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./"

"A Millenniumi sokadalmon zajlott júl. 14-én és 15-én Kolozsváron, a Báthory István Gimnáziumban. Az erdélyi magyar néptáncfesztiválon fellépett a széki Szalmakalap hagyományőrző néptánccsoport, a szamosújvári Kenderkóc néptáncegyüttes, a kolozsvári Morzsa Bogáncs, Apró Bogáncs, Kis Bogáncs és Bogáncs néptáncegyüttes, a szamosújvári Kiskaláka néptáncegyüttes, a magyarlapádi hagyományőrző gyerektánccsoport, a bánffyhunyadi gyerektánccsoport, a kalotaszentkirályi hagyományőrző gyerektánccsoport, az érmihályfalvi Nyíló Akác népténcegyüttes, a mérai hagyományőrző gyerektánccsoport, az újszentesi Tulipán néphagyományőrző csoport, valamint a györgyfalvi hagyományőrző gyereknéptánccsoport. A Millenniumi sokadalom zárómozzanata a gálaműsor volt, amelyen dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke kijelentette: "Tiltják vagy nem tiltják, itt, mi, ma kiállítottuk a magunk magyar igazolványát. Ez az igazolvány eltéphetetlen és elkobozhatatlan, bennünk él." /Lőrincz Emese: Millenniumi Sokadalom: a magyar igazolvány bennünk él! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"Zsók Béla Én mindig itthon voltam. Néprajzi írások Déváról /Kriterion/ című kötetében a Bukovinából Hunyad megyébe áttelepült székelyek hányatott múltját, életét, népi kultúráját örökítette meg. A szerző a múltat idős emberek visszaemlékezéséből, továbbá népi tollforgatók feljegyzéseiből ismerte meg. Közülük László János, a dévai gazda emlékezett, írását a Székelyföld folyóirat idei számai közölte. Az öt bukovinai falu (Istensegíts, Fogadjisten, Andrásfalva, Hadikfalva és Józseffalva) túlnépesedett lett. Az első kivándorlóhullám, a magyar kormány segítségével, az Al-Duna mellé történt, ahol három települést (Hertelendyfalva, Székelykeve és Sándoregyháza) hoztak létre. 1883-ban mintegy négyezren vándoroltak a Bánságba. A következő hullámban Dévára, majd Vajdahunyadra, Sztrigyszentgyörgyre, Csernakeresztúrra mentek, ezenkívül Gyorokra, Magyarnemegyére, Vicére és máshova is települtek. A bukovinai székelyek 1941-ben hazatértek, Bácskába, ahonnan 1944 őszén a Dunántúlra kellett menekülniük. /Szőcs János: "Mikor Csíkból elindultam..." = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"A honfoglaló magyarság Kárpát-medencei letelepedésével nem értek véget keleti katonai, stratégiai és gazdasági érdekei. A településterületet széles határsáv övezte, az úgynevezett gyepű, ahol őrhelyeket állítottak fel. A nyugati gyepű már a X. század elejétől magába foglalta a Bécsi-medencét és Morvaország jelentős részét. A délkeleti gyepű vonala lenyúlt egészen az Al-Duna vidékéig. A romániai Orsováról kerültek elő nagyon korai honfoglalás kori leletek. Vitatott dolog, hogy Moldva és Havasalföld is hozzátartoznak-e a magyar szállásterülethez. Északkeleten pedig, a gyepű áthúzódott Lengyelország délnyugati részére. A mai Lengyelország területén az első honfoglalás kori sírt 1935-ben Jan Paster lembergi régész fedezte fel a Dnyeszter jobb partja közelében, Krylosz falu határában. Később a Visnya mellett, Szudova Visnya nevű falucska határában gazdag női temetkezést mentettek meg az ukrán régészek. A legfontosabb leletegyüttest a premysli temető képezi. Jelentősége e temetőnek óriási, hiszen ez az egyetlen feltárt honfoglalás kori magyar temető a Kárpát-medencén kívül, amelyet leletanyaga alapján a X. századra, annak is a második felére datálhatunk. 992 után (Bátor Boleszló trónra jutása) megszűnt a magyar fennhatóság a Kárpátoktól északra fekvő területsáv fölött. - Majdnem lehetetlen besorolni időrendi szempontból a grozesti-i, probotai (Iasi megye), frumusicai (Moldva Köztársaság) sírokat. Valószínűleg a X. századi temetkezési emlékek közé szükséges sorolnunk a Bucuresti-Tei tó melletti sírt is. Az utóbbit a leletet közlő román kutatók X. századi magyar harcosként határozták meg. /Gáll Ervin: IX-X. századi magyar jellegű sírok a Kárpátoktól keletre. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

" Felújított kultúrházat avattak a hétvégén a Ratosnya községhez tartozó Jódon. E szórványtelepülésen maroknyi magyar él. Az 1945-ben nekik épített kultúrotthont tették rendbe saját pénzalapokból. E munkálat része a polgármesteri hivatal azon szándékának, hogy felújítják a községben levő összes iskolát és kultúrotthont. Az ünnepségre eljöttek dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke, Kerekes Károly képviselő, valamint Márk Endre, az RMDSZ régeni szervezetének elnöke és Iszlai Árpád, a régeni kórház igazgatója. Az épületet teljes egészében csak az ősszel fejezik be. /Vajda György: Kultúrotthon-avató Jódon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./"

"Közművelődési és közösségformáló civil szervezetek - alapítványok, egyesületek, társaságok, egyletek - bemutatását kezdi el rövidesen a nyugati magyarság körében jól ismert kolozsvári székhelyű Világhírnév című internetes kulturális jellegű hetilap. A Világhírnév világhálós névsorolvasó mintegy két hónappal ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy a Kolozsvár művelődési vonzáskörében működő kulturális intézményeket - könyvkiadókat, írókat, képzőművészeket, operaénekeseket - a nyugati magyarság körében hatékonyan népszerűsítse. A civil szervezetek névsorolvasásának ötletét a hetilaphoz érkezett nagyszámú, különböző egyesületek-alapítványok tevékenysége iránt érdeklődő nyugati levél, illetve kérés adta. A Világhírnév elérhetősége: ww.vilaghirnev.ro. /A Világhírnév felhívása a civil szervezetekhez. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"Immár másodszor szerveznek református szórványtábort Mákófalván. A júl. 16-án kezdődött sátortáborba Szeben megye két településéről, Szentágotáról és Bürkösről érkezett egy húsz fős, fiatalokból álló csoport. Sok kirándulást szerveznek a környéken, Kőrösfőn a templomot, a Vasvári-kopjafát, Csucsán a Boncza- kastélyt látogatják meg, Kolozsvár nevezetességeivel ismerkednek. Lesz kürtőskalács- és szalonnasütés, ismerkedés a népművészettel. - Ezen a nyáron is megszervezték a szamosújvári szórványtábort, 62 gyermekkel. Olyan kicsinyekről van szó, akiknek nem magyar tannyelvű iskolába járnak. /(erkedi): Szórványtáborok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"A szatmárnémeti Kölcsey Kollégium három tehetséges falusi gyerekeknek biztosít teljes ellátást és szállást is magába foglaló ösztöndíjat, akiket az olyan, szórványnak számító falvakból várnak, ahol nincs lehetőség a magyar nyelven való továbbtanulásra. A kiválasztásnál a tehetség mellett az adott család anyagi helyzete (rászorultság) meghatározó. A jövőben szeretnének több diákot is segíteni, ezért fordult a nyilvánossághoz Muhi Miklós, a Kölcsey Kollégium igazgatója. /(Sike Lajos): Nyilas Misik kerestetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./"

"Júl. 19-én Makkai Sándor íróra, teológiai professzorra, erdélyi református püspökre emlékeznek a nagyenyediek. A Vártemplomban igét hirdet Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Ezt követően Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke mond beszédet. Dr. Tőkés István és Juhász Tamás teológiai professzor előadást tart, Lászlóffy Csaba költő külön erre az alkalomra írott versét adja elő. Ünnepélyesen leleplezik Makkai Sándor domborművét az egyházközség tanácstermében. A dombormű Gergely István kolozsvári szobrászművész alkotása. A vendégeknek Győrfi Dénes könyvtárigazgató bemutatja a kollégium Dokumentációs Könyvtárának Makkai Sándor műveiből álló gyűjteményét. /(mezei): Makkai Sándorra emlékeznek Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"Torontálkeresztes az impériumváltás előtt Torontál megyéhez tartozott, amelyiknek a székhelye Nagybecskerek volt. A trianoni döntés Keresztest elvágta a megyeszékhelytől, a település alapítására, az 1914 előtti időszakra vonatkozó dokumentumok is Szerbiában maradtak. Ekkor elkezdték a helybeli katolikus templom építését. 1948-ig színmagyar falu volt. Most a helybeli magyar óvodában elmúlt tanévben a 25 kisgyermek közül csupán 15 volt magyar vagy félig az. Az oktatás ezért mind magyarul, mind pedig románul zajlik. 1968-ban 32 gyermek járt az óvodába, mind magyarok voltak. Azóta sokan elvándoroltak, a helyükbe románok telepedtek, akiknek 3-4 gyermekük van. - A 250 magyar nyelvű kötetet tartalmazó könyvtár csendjét aligha háborgatta valaki az eltelt tanévben. Az óvoda épülete siralmas. Az óvoda termében a padlón lavór, vödör, feltörlőrongy, ha esik, akkor becsorog és fel kell törülni. - 1980 után meg akarták szüntetni a magyar elemit, de a falu vezetősége közbenjárt a fennmaradás érdekében. A településen 2000-ben megszűnt a magyar elemi. Azt mondják, gyerekhiány miatt, pedig ez nem igaz, volt 6 jelentkező a magyar elemibe. A megszűnt magyar nyelvű elemi újraindításhoz különleges jóváhagyás, beiskolázási terv szükséges. A magyar iskola még magyar tankönyveket sem kapott, amikor még működött. A Nyugati Jelen szerkesztősége a tanszerek bevásárlásához 100-100 ezer lejt ajánl fel minden helybeli magyar tannyelvű iskolás számára. Amennyiben szeptemberig valaki Kereszetesen össze tud gyűjteni 4 jelentkezőt a magyar elemibe és kérvényezi az oktatás beindítását, akkor megindulhat. Mindez egy magyar többségű faluban történt, ahol magyar a polgármester és az általános iskola igazgatója is magyar. /Balta János: Mindannyiunk felelőssége. Keresztesen újra kell indítani a magyar nyelvű elemit! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./"

"Stephan Lang (holland nyelven közlő) hollandiai író beszélt életéről: Kálmándon született 1945. augusztus 16-án. Negyedik osztályos koráig ott járt, aztán hetedikig Börvelyben. Az inasiskola következett Nagykárolyban, ahol kiváló tanáraik. A kálmándi-börvelyi-nagykárolyi múltról az idén januárban megjelent De mollenjager (A vakondokvadász) című második regényében írtam. A három egymás mellett lévő falu, a református Börvely, az ortodox, román Lucaceni, valamint a katolikus-svábos Kálmánd elsősorban bécsi döntés utáni történetét írta meg benne. A Hollandiában megjelent kritikák szerint a könyv hiteles, és nem csak Erdélyre, de egész Közép-Európára általánosítva nagyon reprezentatív. Az író Nagykárolyból elkerült Nagybányára, az ércbányában dolgozott, majd elvitték katonának. Politikai okok miatt börtönbe zárták. Végül 1973-ban feliratkozott egy háromnapos budapesti kirándulásra, ahonnan nem tért vissza. Magyarországról Jugoszláviába szökött, onnan a holland nagykövetség segítségével Hollandiába jutottam, ahol élt egy nagynénje. Első De Transsylvanische bruiloft (Az erdélyi menyegző) című, önéletrajzi jellegű könyve életének erről a fejezetéről szól. A könyvben beszámolt arról a csalódásról, hogy Hollandiában 1974-ben, különösen az értelmiségiek, nem hitték el, hogy Romániában létezik politikai üldöztetés. A berlini fal ledöntéséig Hollandiában, de egész Nyugaton, az értelmiség baloldali volt. /Boros Ernő: Két holland könyv - rólunk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./"

"Az 1989-es forradalom egyetlen gátaljai származású hősének, a december 17-én elhunyt Csizmárik László karmesternek állított emlékművet a helybeliek kegyelete Gátalján. /Magyar hős emlékműve Gátalján. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./"

"Adrian Nastase kormányfő júl. 17-én Izraelben a román államfő és a kormány nevében megkövette a zsidóságot az 1941-1944 között Romániában elkövetett zsidóellenes tettek miatt - azok helyett, akik annak idején elkövették azokat. Újságírói kérdésre, amely az Antonescu marsall kapcsolatos hivatalos álláspontot firtatta, a román kormányfő kijelentette: az ítéletet Antonescu felett kimondta a történelem, illetve azok, akik tanúi voltak tetteinek. A jelennek nincs más választása, mint vállalni a felelősséget mindazért, amit az elődök elkövettek - az esetleges tévedésekért is -, s mindent megtenni azért, hogy azok ne ismétlődhessenek meg. /Adrian Nastase megkövette a zsidóságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"A Szociáldemokrata Párt nem akarja alapjaiban módosítani az alkotmányt, csak összhangba hozni az európai joggyakorlattal - nyilatkozta Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Ezek között említett a törvényhozás munkájának hatékonyabbá tételére, a kormány hatáskörének pontosabb meghatározására való törekvést. Hangsúlyozta azonban, hogy azokat az alapelveket, amelyek mentén Románia alkotmánya 1991-ben megszületett, nem fogják újragondolni. Hozzátette: tudomása szerint Szabó Károly szenátor nyilatkozata, miszerint az RMDSZ ragaszkodni fog az egységes nemzetállamról, illetve a hivatalos nyelvről szóló cikkelyek módosításához, magánvélemény, és nem tükrözi az RMDSZ hivatalos álláspontját. /Cozmanca: Nem lesz gyökeres változás Románia alkotmányában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem idén összesen 1004 magyar diák számára biztosít államilag támogatott helyet /Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./"

"Dr. Péntek Jánost, a kolozsvári Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék vezetőjét hatvanadik születésnapján köszöntötték a Kriza János Néprajzi Társaságnál. Ebből az alkalomból készült beszélgetésben az egyetemi munka szervezését emelte ki, az 1990 őszén beinduló néprajz szakot. 1993-ig az irodalomnak és a nyelvnek, ezen belül a néprajznak közös tanszéke volt. Átszervezni és fiatalítani kellett a tanszéket. Munkája a tanszéken kívül az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségéhez, és az Erdélyi Tankönyv Tanácsához kapcsolódik. - A professzort a magyar nyelv esetében a nyelvcsere, vagy a nyelvvesztés foglalkoztatja, melyek a kisebbségi közösségekben mennek végbe. Az ausztriai magyar közösségek jelentős része gyakorlatilag átesett ezen a nyelvcserén. Ezek nyelvi folyamatok, és most is végbemennek, különösen nagyvárosi lakótelepeken. Szinte észre sem lehet venni, amikor generációs változásokkal a fiatalok már a másik nyelvet, az államnyelvet kezdik beszélni, és az anyanyelvet fokozatosan elhagyják. Az anyanyelvi mozgalom elsősorban azzal foglalkozik, hogyan lehet bátorítani, erősíteni a nyelvhasználatot. A professzor elmondta, hogy a tanszéken minden évben nagy volt a túljelentkezés. Most ez aggasztóan megcsappant, de még mindig több jelölt van, mint ahány helyet meghirdettek. A néprajz szak, amely 1990-ben indult, és 2000-ben lett főszak, rendkívül vonzza a fiatalokat. /Köllő Katalin: A derű, mint az élet fontos tartozéka. Születésnapi beszélgetés Péntek Jánossal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./"

"Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete lakossági fórumot rendezett a státustörvényről. A státustörvény szentesíti Antall József kormányfő akaratát, aki 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát - vélte Ráduly Róbert parlamenti képviselő. A törvényből jó néhányat már élveznek a határon túli magyarok, így az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány nyújtotta támogatási lehetőségeket, a magyar pedagógusok továbbképzési lehetőségét az anyaországban, ezek azonban nem támasztottak problémákat a hatóságok részéről - mondta a képviselő. Leginkább az a 20.000 forintnyi támogatás borzolta fel a kedélyeket, melyben a gyerekeiket magyar iskolába írató magyar családok részesülnek. Arra kell törekednünk, hogy a státustörvényt minél előbb alkalmazzák - mondta Kelemen Hunor parlamenti képviselő. Több felszólaló kifogásolta az RMDSZ vezetőségének hozzáállását a státustörvény elleni támadásokhoz. /(kovács kinga): Mindent meg kell tenni, hogy a státustörvényt minél előbb alkalmazzák - vélik a csíkszeredai lakosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"Júl. 16-án tisztújító gyűlést tartott Nagyvárad tanácsának RMDSZ-es frakciója. A kilenc tagból heten jelentek meg, meghívottként részt vett Kapy István, Nagyvárad alpolgármestere. A tanácskozás kezdetén meghatározták a Szövetség tanácsi csoportjának közeljövőbeli prioritásait. A legfontosabb teendőnek a helyi közigazgatási törvény kisebbségekre vonatkozó előírásainak alkalmazása számít. Tavaly nyáron egy évre választották meg az Orbán Mihály elnök, Modok Gusztáv elnökhelyettes és Kis Gábor titkár összetételű frakcióvezetőséget, amelynek most járt le a megbízatása. Orbán Mihály bejelentette, hogy a következő mandátum ideje alatt nem kíván tagja lenni a frakció vezetőségének. Azzal indokolta, hogy az utóbbi öt évben végzett frakcióvezetői munkája után szüksége van az erőgyűjtésre. Elnöknek Kis Gábort elnökhelyettesnek és Zegoicea Gabriellát titkárnak választották meg. /I. Zs.: Nagyváradi önkormányzat. Új vezetők az RMDSZ- frakcióban. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 18./"

"Erősítsétek az egyházat! - biztatta a közel negyedszáz frissen végzett, pályakezdő lelkészt júl. 17-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban Tőkés László püspök. A végzősök közül 19-en kezdik meg a szolgálatot az Királyhágómelléki Egyházkerületben. A püspök az egyházi egység megőrzésére szólította a fiatalokat, figyelmeztetve őket a szekták terjeszkedésének a veszélyeire is. Az idei végzősökkel 50 százalék fölé emelkedett az egyházkerület ama lelkészeinek száma, akik 1989 után léptek szolgálatba. /Kulcsár Andrea: Fiatal lelkészek köszöntése. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 18./"

"Valahányszor fölmerül az erdélyi magyarság helyzete, a román politikusok kijelentik, hogy az erdélyi magyarság több joggal bír, mint Európa bármely kisebbsége, sőt mint a többségi nép. Lőrincz György néhány példát hozott arra, hogy mi a valóság. Az erdélyi magyarság tíz éve kéri a román államtól egy erdélyi magyar állami egyetem létrehozását. Romániában ma több mint 50 állami egyetem van, ezek között egy sincs magyar. A magyarságnak - számarányának megfelelően - 3-4 erdélyi magyar egyetem járna. Ugyanez a helyzet a külföldön tanuló ösztöndíjas román egyetemisták helyzetével is: 15 000 román egyetemista tanul román állami ösztöndíjjal a különböző európai s nem európai egyetemeken. Ha az egyenlőség működne, közülük 1500 magyar etnikumú diák lenne. "Kérem, mutassanak egyet"- írta Lőrincz. - Székelyföldön sem a tavalyelőtti üzemanyagjegyeket nem kapta meg a falusi lakosság a legtöbb helyen, sem az egy megművelt hektárra beígért 1 millió lejes támogatást. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági gépvásárlásokhoz nyújtott kedvezményes kölcsönöknél is. Konstanca megye 1500 traktorvásárlásra kapott kölcsönt. És Hargita megye? Hargita és Kovászna megye úthálózatának helyzete szintén beszédes példa. /Lőrincz György: Egyenlőbbek az egyenlők között... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"

"Az Apáczai Közalapítvány jóvoltából 28 Kárpát-medencei testnevelő tanár vehetett részt a budapesti Testnevelési és Sporttudományi (TF) Továbbképző Intézet égisze alatt megszervezett intenzív képzésen. Változatos volt az anyag: testnevelés-elmélet és -módszertan, pedagógia, sportkommunikáció, atlétika, aerobik, labdajáték, gimnasztika stb. Elsajátították a szabvány magyar kifejezéseket, ami azért is nagyon fontos, mert eddig mindenki szabadon fordította ezeket. Sok szemléltető anyagot kaptak. /Farkas Aladár, Borszék: Felejthetetlen élmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"

"Júl. 15-én kezdődött Nyárádszeredában a III. Vándorcsizma néptánctalálkozó. Jelen voltak a medgyesi Nefelejcs, az ákosfalvi Forrás és a helybéli Bekecs néptáncosok és a magyarországi Örkényből érkezett diákok is. /Vándorcsizma néptánctalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./"

"Krasznamihályfalván a református gyülekezet első könyvtára a negyvenes évek elején jött létre. Az ötvenes években a belügyi szervek több alkalommal vittek el onnan értékes könyveket, a hatvanas években valamennyi könyv eltűnt. Jobb Domokos lelkipásztor a gyülekezet segítségével felújítják a karzat egyik helyiségét, hogy abban egyházi könyvtárat hozzanak létre. A könyveket gyűjtésekből, adományokból és vásárlásokból szeretnék biztosítani. Az egyházközség segítséget kér a könyvtár létesítéséhez. /E. Gy.: Egyházi könyvtár Krasznamihályfalván. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 18./"

"Néhány hónapja alakult meg Nagykárolyban a Rekettye Kulturális Egyesület, melyet a Rekettye tánccsoport tagjai hoztak létre tevékenységük bővítése érdekében. Céljuk a hagyományőrzés, a népi kultúra felelevenítése. Megbeszélték a Nagykároly Napjai keretében lebonyolításra kerülő népzenei nap (aug. 25.) teendőit. Erre napra meghívott vendégek a sepsiszentgyörgyi Fabatka zenekar (moldvai csángó és felcsíki zenét játszanak), a balmazújvárosi néptáncegyüttes, és a mátészalkai Szatmár Népi Együttes. Ősszel lesz tízéves a nagykárolyi táncház, ebből az alkalomból terveznek egy nagyszabású rendezvényt. /Balogh Tímea: Nagykároly. A Rekettye Kulturális Egyesület tervei. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 18./"

"Megjelent a Könyves, a Művelődés folyóirat melléklete. Elsősorban a könyvtárosokhoz szól, de minden könyvbarát találhat benne olvasnivalót. Súlypontba került a tavalyi kolozsvári Kriterion-napok, amely a kiadó fennállásának 31. évfordulója alkalmából zajlott. Miklós Tünde és Kiss Dénes szociológusok felmérésükben a kolozsvári olvasási szokásokat vizsgálták. Megjelent a Könyvesház legújabb száma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./"

"Az Erdélyi Gazda /Kolozsvár/ júliusi számában folytatódott a tájékoztató sorozat a SAPARD-programról, szerzője dr. Vincze Mária. Sebestyén Csaba az RMGE, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kapcsolatát tárgyalta. A növényvédelem jelentős helyet foglal el az Erdélyi Gazda júliusi számában. /T. J.: Erdélyi Gazda/július. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./"

"Két alkotótábor nyitotta meg kapuját Mezőpaniton. Immár harmadik alkalommal rendezik meg a Molnár Dénes Képzőművészeti Alkotótábort, valamint a Bandi Dezső néprajzkutató által kezdeményezett Bartha Sándor Kézművestábort. Júl. 22-én pedig a Monográfia Alapítvány szervezésében megtartják a Mezőségi Néptánctalálkozót. A Molnár Dénes grafikus nevével fémjelzett képzőművészeti alkotótáborban marosvásárhelyi, szovátai, kolozsvári és kecskeméti képzőművészek vesznek részt. A paniti Bartha Sándorról elnevezett kézművestábort Bandi Dezső javaslatára szervezték meg. Faragótáborként indult, de lassan helyet kapott az agyagozás, szövés, kosárfonás, rojt-bojt kötés is. A Monográfia Alapítvány létrejöttéről Konrád Béla nyugalmazott tanár falumonográfiájának megjelenését követően született az ötlet. /Antal Erika: Művészet időseknek és haladóknak. Mozgalmas kulturális hét zajlik Mezőpaniton. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./"

"Júl. 20. és 22. között tartják meg Székelyudvarhelyen a II. Míves Emberek Sokadalma rendezvényt. A szervező az Artera Alapítvány, mely szűkebb értelemben a Székelyföld, tágabb értelemben egész Erdély hagyományainak ápolását és őrzését tűzte ki célul. A három nap alatt az oda ellátogató megtekintheti több mint harminc népi mesterség bemutatóját. A rendezvényen ezenkívül fellépnek különböző hagyományőrző együttesek, táncosok, valamint hivatásos zenekarok, zenészek. /II. Míves Emberek Sokadalma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./"

"A státustörvény révén a külhonban maradt, önhibáján kívül elszakadt magyar nemzetrészek végre hivatalosan is a magyar szellemi nemzet elismert részévé válnak, szögezte le Veress Dávid. Az RMDSZ-nek arra kellene összpontosítania, hogy minél többen tudatosan vállalják magyarságukat, pontosabban igényeljék a nemzeti igazolványt. Szerinte a nemzetpolgári igazolványok igénylése egyfajta önszámlálást is jelentene. Amennyiben sikerülne megtudni a hazai magyarság valós számát, úgy "meg kellene tartani az oly sokszor hangoztatott belső választásokat, és ezáltal végre érvényesülhetne honi magyar nemzetrészünk közös akarata." A megmaradást csak a belső önrendelkezés biztosíthatja. /Veress Dávid, Csíkszerda: Törvény a külhoni magyarokról.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ "