"A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos európai normarendszer elfogadása csak a minimális programot jelenti - hangsúlyozta Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára júl. 27-én Tusnádfürdőn a nyári szabadegyetemen tartott előadásában. A térségben is követendő példaként említette, hogy a francia-német megbékélés mintájára a szomszédos nemzetek egymásról kialakult képének megváltoztatását a történelem-tankönyvek közös felülvizsgálatával lehetne kezdeni. Simicskó István, a polgári titkos-szolgálati ellenőrző minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a nemzetben és az egész nemzet biztonságában gondolkozik. Mint mondta, a határon túli közösségek helyzete az országok közötti feszültség forrása lehet, ha a közösségek jogait korlátozzák, ugyanakkor a jószomszédi viszonyt erősítheti helyzetük rendezettsége. Magyarország ez utóbbira törekszik. Victor Babiuc volt védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a térségbeli országok az együttműködésre vannak ítélve, nincs más lehetőségük. Smaranda Enache, a Pro Európai Liga vezetője úgy vélte, hogy ma már a térségbeli együttműködés számos formája alakult ki, de a folyamat csak akkor válik visszafordíthatatlanná, ha ezeket a formákat sikerül valós tartalommal megtölteni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kifejtette: döntő, hogy egy adott ország miként viszonyul a területén élő kisebbségekhez, rizikófaktornak tekinti-e azt, avagy stabilitási tényezőnek. Elmondta: jogilag nem biztosított Romániában a kisebbségi nemzeti identitásfejlesztés, és eddig egyetlen román kormánynak sem volt komoly ajánlata a magyar kisebbség irányában a közösség specifikus gondjainak megoldására. A honatya konklúziója szerint a hazai magyarság még mindig veszélyforrás az állam szemében. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Vitafórum a regionális biztonság és együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ A státustörvény a térség stabilizációját fenyegető folyamatokat - feketemunka, illegális kereskedelem - akarja feltartóztatni - hangsúlyozta Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, aki a státustörvényről szóló vita moderátoraként vett részt a XII. bálványosi nyári szabadegyetemen. Elsőnek Vasile Dancu tájékoztatási miniszter szólalt fel, aki leszögezte: ő annak a Nãstase-kormánynak az álláspontját képviseli, amely a törvény visszavonását szorgalmazza. A státustörvény kiváltotta bonyodalmak nem nyári szabadegyetemeken oldódnak meg. Ez a vita nem több "csoportterápiánál". A vitában felszólalt Németh Zsolt magyar politikai államtitkár, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, és Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke. Markó Béla szövetségi elnök szabadságára hivatkozva nem vett részt a vitán, ahova szintén hivatalos volt. /Sz. K.: Vasile Dancu: a státustörvény körüli bonyodalmak nem efféle csoportterápián oldódnak meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"A hivatalos közlönyben most megjelent országos területrendezési terv meghatározott adatok alapján rangsorolja a helységeket: meghatározza a lakosság számarányát, oktatási rendszert, gazdasági fejlettséget, a munkaerő szakképesítését, az ellátottság milyenségét és típusát, megközelíthetőséget. A kormány támogatni fogja azokat a helységeket, ahol az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a lakosság száma. Kolozs megye több szempontból is kiemelkedik az ország többi megyéihez, helységeihez viszonyítva: 30 településével a 6. helyen áll azok között a megyék között, ahol 1966-1998 között 30-50%-kal csökkent a lakosság száma, és országos viszonylatban itt található a legtöbb település (18), ahol a lakosságcsökkenés még az 50%-ot is meghaladta az említett időszakban. A 30-50%-os lakosságcsökkenés a Kolozs megyei községeknek 40,5%-át érintette, az ennél nagyobb csökkenés pedig 24,3%-át. Boros János alpolgármester elmondta, hogy miután 1990 után megszűntek az úgynevezett zárt városok, főleg az erdélyi városokban volt érezhető egy enyhe lakosságnövekedés. Meglepő, hogy feltűnnek olyan életképes községek is a lakosságcsökkenés miatt nyilvántartott helységek között, ahol vállalkozások is beindultak, mint például Várfalva és Magyarszovát. /Újvári Ildikó: Kolozs megyei helységek vezető helyen az elnéptelenedésben. Elkészült az ország területrendezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./A következő Kolozs megyei településeken csökkent 30-50%-kal a lakosság aránya: Kisesküllő, Járabánya, Magyarkályán, Kiskalota, Pusztakamarás, Magyarkapus, Katona, Mezőcsán, Kolozs, Doboka, Erdőfelek, Ördöngösfüzes, Magyarfráta, Magyargorbó, Kőrösfő, Oláhzsuk, Reketó, Magyargyerőmonostor, Szamosújvárnémeti, Mócs, Várfalva, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Magyarszovát, Tordatúr, Cege, Járavize. A lakosságcsökkenés meghaladta az 50%-ot: Ajtony, Kecsed, Jósikafalva, Alparét, Kolozsborsa, Buza, Kajántó, Csürülye, Magyarszarvaskend, Gyeke, Meregyó, Magyarpalatka, Páncélcseh, Magyarpeterd, Palackos, Récekeresztúr, Révkolostor, Borsaújfalu. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"Meghosszabbította öt éve meglévő együttműködési megállapodását az Arad Megyei Hitelszövetkezeti Szövetség és a Takarékszövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége, az erről szóló dokumentumot júl. 26-án Szegeden írták alá. Valószínűleg még az idén sor került a magyar és a román országos szövetségek közötti együttműködési megállapodás aláírására is. Az Arad megyei szövetséghez 20 hitelszövetkezet tartozik, 55 milliárd lej összesített mérlegfőösszeggel.(1 dollár = 29 ezer lej) A tagság száma meghaladja a 21 ezret. A tagoknak folyósított hitelek összege évente mintegy 32 milliárd lej, a betétállomány pedig 15 milliárd lej. A Csongrád megyei szövetség 70 ezer tagot számlál. Tíz szövetkezete 66 egységben működik. A nettó hitelállomány tavaly 7,3 milliárd forint volt, a betétállomány pedig 24,5 milliárd forint. A múlt évet csaknem 27 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárták, a saját tőke 1,8 milliárd forint volt. /Magyar-román takarékszövetkezeti együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"1990 óta augusztus első napjaiban a Szatmár megyei Sződemeter zarándokhellyé alakul. A falu nagy szülöttjére, Kölcsey Ferenc költőre emlékeznek a határon innen és túlról érkezők. A beszédeket, szavalatokat követően virágcsokrok kerülnek a Kő Pál készítette szobor alá, amely 1994 óta áll a református templom kertjében. Tavaly - a 210. születésnapon - a Kölcsey nevével összeforrt települések küldöttei találkoztak a szülőfaluban. Védnököt is választottak rendezvényüknek: Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki ref. egyházkerület püspöke személyében. A 2001-es esztendő sződemeteri ünnepségét megelőző napokban négy országból érkező fiatalok zarándokolnak el Erdély és Magyarország területén a Kölcsey Ferenc életében jelentős szerepet betöltött helységekbe. A zarándoklat az iskolai éveket idéző Debrecenből indul július 30-án, a következő állomás Álmosd lesz, ahol a családnak birtokai voltak, és ahol Kölcsey fiatalkorát töltötte. A résztvevők a sok emlékhellyel bővelkedő Budapestre is eljutnak. A visszafelé út érinti Szatmárcsekét, ahova a költő 1815-ben telepedett át, és 1838-ban itt is érte a halál. Nagykároly, ahol Kölcsey megyei főjegyző volt, szintén szerepel az emléktúra programjában. Végállomás augusztus 3-án Sződemeter, a szülőfalu lesz. A díszvendégek és szónokok között van: Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa, Erdélyi Géza, Felvidék református püspöke, Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Kötő József, az EMKE elnöke, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László püspök. /S. Muzsnay Magda: Négy ország fiataljai két ország emlékhelyein. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványt 1999 októberében hozta létre az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Romániai Magyar Közgazdászok Szövetsége és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. A négy szervezet abban az évben rendezte meg az I. civil fórumot, akkor született az ötlet, hogy hozzanak létre egy ernyőszervezetet, amely a szervezetek egyesületének szerepét töltené be. Elsődleges céljuk, egy információs iroda létrehozása nem valósult meg. A civil fórum a legnagyobb rendezvény a civil társadalom szintjén. Ezt minden év májusának első hétvégéjén rendezik meg Kolozsváron. Ilyenkor átlag 250-300 ember, különböző szervezetek, alapítványok képviselői közéletről, közérdekről tanácskoznak, vitatkoznak, beszélnek. Civil Fórum a neve a lapjuknak is. Van egy adatbázisuk, amely az erdélyi magyar civil szervezetek jegyzékét, adatait tartalmazza. A lista nem teljes, de így is 1100 szervezet adataival rendelkeznek. /Sándor Boglárka Ágnes: Két éve székház nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"A múlt héten immár második alkalommal szervezett református szórványtábort a mákófalvi református lelkész, Imre István Zoltán. Tavaly a Szeben megyei Mihályfalváról érkezett tizenhárom fiatal, az idén pedig tizennégy szentágotait és négy bürkösit látott vendégül ugyancsak Szeben megyéből. Az idei résztvevők tizenöt és huszonhat év közötti fiatalok, akik az elmúlt hét során ellátogattak Kőrösfőre, Csúcsára, Kolozsvárra is. A lelkész elmondta, hogy a táborozás során a szórványból érkezetteknek magyar élményben lesz részük. Szentágota tizenkét-tizenháromezer lakosú kisváros, ahol mindössze négyszáz magyar él. Bürkös hétszáz lelkes falu, amelyből körülbelül száz a magyar lakos. Ágotán negyven éve nincs magyar oktatás, mert gyerek hiányában megszűntek a magyar osztályok. Bürkösön szintén tizenöt évig nem volt magyar iskola, de biztató, hogy a tavaly hét gyerekkel újraindult az első és második osztály. Szentágotának mindössze 1998 óta van önálló lelkésze, Kozma Endre tiszteletes úr személyében. Az egyházi élet is azóta indult be, a mintegy kétszázötven református azóta minden vasárnap istentiszteleten vehet részt a szászok evangélikus templomában. Mindenütt románul kell beszélni: iskolában, utcán, a barátokkal, mondták a fiatalok. /Lőrincz Emese: Otthon románok vagyunk... Sátrat bontott a református szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"Júl. 29-én a sokadalommal indul a Nyárádszereda napjai rendezvénysorozat. A kiállítóteremben képzőművészeti kiállítás nyílik Hunyadi László és Sándor Ernő munkáiból. Lesz nagyvásár, gyermekműsor, nagycsaládosok napja, kirakóvásárt, Galgamente-Nyárádmente elnevezésű kisrégió-találkozó is. /(b.d.): Nyárádszereda napjai. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./"

"Galócás 2927 lakosból ma 888-an magyarok. A magyar tanulók a román iskola magyar tagozatán tanulnak. A galócási magyar lakosságnak nincs temploma, csak kápolnája. A galócási közösség a fennmaradásért küzd. Templomot és körülötte egy egész komplexumot szeretnének építeni, hogy legyen hol összegyűlniük ünnepelni. Jenei János plébános elkezdte a tervet, utóda, Salamon József folytatja: megkezdődött a templom építése. Elkészült az alap, amelyet Tamás József püspök június 17-én megáldott. Az építkezésben a hívek kalákában is segítenek. Galócásnak 1998 óta van cserkészcsapata. /Salamon József: Galócás álma. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 29./"

"Több felvétellel mutatta be a Marosszentgyörgy védőszentje tiszteletére emelt Szent György-oszlopot a Harangszó, a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványa, júliusi számában. A templomudvarban emelt emlékmű készíttetője Birtalan István, tervezője Konrád Árpád műépítész, faragói Kiss Ákos és Szántó Árpád. A sárkánnyal (a mindenkori gonosszal) küzdő ifjú Szent György lovag történetét cserefába faragták. /Szent György-emlékmű. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 29./"

" A román közvéleménynek szüksége volt arra, hogy valamilyen apropó kapcsán megfogalmazza a magyarokkal szembeni komplexusait, de amikor a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény életbe lép, ki fog derülni ezeknek a komplexusoknak az alaptalansága - jelentette ki Németh Zsolt júl. 27-én a bálványosi szabadegyetemen a státustörvényről szóló vitában. A magyar külügyi államtitkár az előtte szóló Vasile Dancu felvetéseire válaszolt, a tájékoztatási miniszter egyszemélyben képviselte a román kormány státustörvénnyel kapcsolatos álláspontját a rendezvényen. Dancu aggodalmának adott hangot, miszerint a törvény oda vezet, hogy a romániai magyarok a magyarországi belpolitikához fognak kapcsolódni, kettős szocializációnak lesznek kitéve, mi több kettős identitás alakul ki náluk. Németh Zsolt cáfolta, hogy a román és a magyar álláspont távolodna egymástól. Németh Zsolt korrektnek nevezte azt a román álláspontot, miszerint a romániai magyarság jogainak biztosításáért a román állam a felelős."

"Nem hozott áttörést a júl. 28-i marosvásárhelyi magyar-román kormányfői találkozó. Orbán Viktor és Adrian Nastase a munkamegbeszélésen nem jutott egyezségre a státustörvény alkalmazásának kérdésében, és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését illetően is csupán a tervekig jutottak el. A román miniszterelnökkel folytatott tárgyalás után a magyar kormányfő felkereste hivatalában Markó Béla RMDSZ-elnököt. Júl. 28-án egynapos nem hivatalos látogatásra Romániába érkezett Orbán Viktor. A magyar küldöttségben Orbánon kívül Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Gottfried Péter integrációs államtitkár, Borókai Gábor kormányszóvivő és Vízkelety Mariann, a miniszterelnöki hivatal gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár vett részt. A Nastase vezette delegációban jelen volt Vasile Puscas európai uniós főtárgyaló, Giorgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter, Eugen Dijmarescu gazdasági kormánytanácsos, Cristian Diaconescu külügyi államtitkár és Adrian Severin parlamenti képviselő. A két küldöttség több tagja különtárgyalásokat is folytatott, így például a két sportminiszter és a két gazdasági szakember a kétoldalú együttműködés specifikus kérdéseit tekintették át. A megbeszéléseket követő sajtóértekezleten Orbán Viktor elmondta: érdekes és hasznos volt a megbeszélés, amely "biztató folytatást" ígér. Szerinte három értelme volt a tárgyalásnak: tisztázták, hogy miben nem értenek egyet, kiderült, hogy miben egyezik az álláspontjuk, és lehetőség nyílt konkrét javaslatok és megoldások felvetésére. Orbán öt pontból álló javaslatcsomagot terjesztett elő tárgyalópartnerének: 1. indítványozta, hogy Románia a román nemzethez tartozó magyar állampolgároknak biztosítson ugyanolyan kedvezményeket, amilyeneket a magyar státustörvény nyújt a romániai magyaroknak; 2. a magyar kormány nevében felajánlotta, hogy igény esetén a kétoldalú egyezményben megállapított, jelenlegi nyolcezer fős magyarországi román munkavállalói létszámot 17 ezer főre emelik; 3. javasolta, hogy közös beruházás keretében építsék meg a magyar államhatártól Észak-Erdélyen keresztül Bukarestbe vezető autópályát; 4. felajánlotta, hogy állandóan Bukarestben tartózkodó európai integrációs szakértői csoportot bocsát a román kormány rendelkezésére, akik Romániának adják át a magyar integrációs tapasztalatot; 5. kezdeményezte egy 10-10 milliárd forintos közös beruházási alap létrehozását a Magyarország területén beruházni szándékozó román, illetve a Romániában beruházni kívánó magyar kis- és középvállalkozók számára. - A magyar kormányfő hangsúlyozta: a törvénynek nincs területen kívüli jellege. Ajánlást viszont a helyi közösségeknek, egyházaknak, szervezeteknek kell adniuk, mert ezek pontosan tudják, ki magyar, s a román érdek is azt kívánja, hogy csak a magyarok legyenek a jogszabály kedvezményezettei. Adrian Nastase üdvözölte a magyar javaslatcsomagot, ígéretet tett annak későbbi elemzésére, és a maga során felvetette: Magyarország mondjon le a románok magyarországi munkavállalását korlátozó létszámról, mert ha ez a kvóta nem létezne, a státustörvénybe foglalt gazdasági diszkrimináció is megszűnne. Nastase szerint a nemzetközi kisebbségvédelmi normák jelenleg nem teszik lehetővé a gazdasági és társadalmi kedvezmények biztosítását az anyanemzetek részéről. Nastase ezúttal nem javasolta a státustörvény alkalmazásának felfüggesztését mindaddig, amíg Magyarország az EU tagja lesz. Hozzátette: reméli, nem kell majd román igazolványokat kiállítani a romániai románoknak, hogy a magyarigazolványokat ellensúlyozzák. A magyar küldöttség felkereste hivatalában Markó Béla RMDSZ-elnököt, akit Orbán Viktor tájékoztatott a román kollégájával folytatott megbeszélésről. Ezt követően a magyar miniszterelnök és kísérete Tusnádfürdőre hajtatott, ahol Orbán Viktor - Adrian Severinnel és Markó Bélával együtt - részt vett és előadást tartott a Délkelet-európai vágyak és célok az európai integráció tükrében címmel rendezett fórumon. /Státusügyben a helyzet változatlan. Nem sikerült egyezségre jutnia Orbán Viktornak Adrian Nastaséval Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"Orbán Viktor kormányfő Tusnádra sietett, ahol részt vett a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem záróvitáján a délkelet-európai nemzeti vágyakról és célokról. Adrian Severin beszédében azt hangsúlyozta, hogy Magyarország és Románia céljai soha sem estek ennyire egybe. E két nép számára, amelynek történelme annyira egymásba fonódott, soha nem kínálkozott jobb lehetőség a közös cselekvésre, az együttműködésre. Markó Béla beszédében kifejtette: ha a státustörvénynek semmi más haszna nem lenne, mint az, hogy a térség politikusait rákényszeríti a nemzet fogalmának újragondolására, már az is rendkívüli nagy eredmény. "A státustörvény nem hibátlan alkotás, én magam is elég sok kétellyel gondolok néhány rendelkezésének alkalmazására. Ám minden esetlegességével együtt rendkívül fontos kísérlet a nemzetállami elképzelés meghaladására és egy másfajta nemzetkép megteremtésére" - hangoztatta. - Ma a nemzetközi politika egy új világrend kialakításán munkálkodik, a mi feladatunk pedig az, hogy e nagy átrendeződés részeként megtaláljuk a Kárpát-medencei magyarság helyét ebben az új világrendben - kezdte felszólalását Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország tagja a NATO-nak, és nemsokára tagja lesz az EU-nak, az viszont még mindig kérdés, hogy milyen viszonyrendszert alakítson ki azokkal az államokkal, amelyek még nem találták meg helyüket az új világrendben. Erre a helyzetre valamilyen megoldást kellett találni. Európai példák alapján nekünk is speciális jogi formákat, intézményeket és szabályokat kell alkotni arra, hogy miképpen fogunk itt élni mi magyarok, akik bent vagyunk az EU-ban, és azok, akik még nincsenek benn. Ezt a célt szolgálta a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása, és a státustörvénynek mondott jogszabály. Igaza van Markó Bélának, hogy ez a törvény nem tökéletes. De az adott körülmények között ez a törvény nem igazán lehet jobb. Azért ilyen felemás, mert maga a helyzet is felemás. Nagyobb hiba lenne, ha egy olyan tökéletes törvényt alkotnánk, amely köszönő viszonyban sincs a valósággal - mondotta a magyar miniszterelnök. Hangsúlyozta: a státustörvény életbeléptetésén túl a következő lépés, amit a magyar kormánynak meg kell tenni, az az élénkebb gazdasági együttműködés azokkal az országokkal, amelyekben számottevő magyar kisebbség él. - Meggyőződésem szerint a státustörvény számos európai mércével mérhető újdonságot alkalmaz, körvonalazza a magyar koncepciót a jövő Európájáról. De Gaulle idején a franciák azt gondolták, hogy az Európai Uniónak az ide tartozó államok uniójának kellene lennie. Kohl kancellár idején a németek azt találták ki, hogy az EU a régió Európája kell hogy legyen. Mi, magyarok azt a gondolatot bocsátottuk vita tárgyává, hogy a jövő Európája legyen a közösségek Európája, beleértve a nemzetek közösségét is. Erről szól a státustörvény - fejtette ki Orbán. Hangsúlyozta: a magyarság a maga történetében lezárt egy korszakot, azt a fejezetet, amikor magyarnak születni eleve hátrányos lehetőséget és életkilátást, és életminőséget jelentett. - Magyarnak születni olyan életminőséget jelent, amilyen tehetséges egy nép, amilyen kulturális, gazdasági és politikai adottságai vannak. A résztvevők Adrian Severint a státustörvény kommentálására kérték fel, aki ezúttal is kikerülte az egyenes választ. Markó Bélától megkérdezték: miért nyilatkozott úgy, hogy a státustörvénnyel a magyar kormány kellemetlen helyzetbe hozta az RMDSZ-t. A szövetségi elnök cáfolta a vádat. Az RMDSZ részéről nem hangzott el ilyen nyilatkozat, de épp a státustörvény alkalmazhatósága érdekében szorgalmazták a párbeszédet a román és a magyar kormány között. - Az erdélyi magyarságnak legalább annyira szüksége van a státustörvényre, mint egy olyan belpolitikai légkörre, amely lehetővé teszi alkalmazását. A két miniszterelnök marosvásárhelyi találkozója pedig épp azt bizonyítja, hogy helyes volt sürgetni ezt a találkozót. Kérdés hangzott el arról, hogy a státustörvénnyel csökkent-e a területi autonómia jelentősége. Orbán szerint erre az RMDSZ-nek kell megadnia a választ. - Az autonómia a kisebbségi élethelyzet kulcskérdése. Erre azonban nem Budapestről kell megadni a választ, hanem vita tárgyává kell tenni a romániai magyarság különböző fórumain. Ha pedig ez összeegyeztethető a világban tapasztalt példákkal, Budapest támogatni fogja. Ezt nem tartom olyan témának, amelyet ki kell pipálni a naptárból. Ez viszont az RMDSZ döntése, az én naptáramba be van írva - hangsúlyozta Orbán. Válaszában Markó Béla elmondta: megítélése szerint a magyarság számára a megnyugtató jövőt a különböző autonómiaformák jelentik. Nem hiszem, hogy az RMDSZ ettől a céltól eltért volna, vitáink legfennebb arról vannak, hogy milyen eszközökkel és milyen ütemben kerülünk közelebb ehhez a célhoz - mondotta a szövetségi elnök. /Székely Kriszta: Közösségek Európája - a 21. századi magyar alternatíva.Orbán Viktor a tusványosi szabadegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"Az Orbán Viktorral folytatott megbeszélést követően Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozott, kifejtve, hogy rendkívül fontosnak tartja a két miniszterelnök találkozóját. Úgy látta, van esély arra, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos félreértések tisztázódjanak. Fontos az a javaslat is, amelyet a magyar miniszterelnök tett, hogy hozzanak létre közös román-magyar beruházási alapot. Markó szerint előrelépést jelent az is, hogy Adrian Nastase kormányfő a tárgyalásokon már nem vetette fel a státustörvény alkalmazásának felfüggesztését. /T. Sz. Z.: Markó Béla: A magyar kormányfő kompromisszumban reménykedik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"Júl. 29-én az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete által a Petőfi-szobornál, a költő halálának 152. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen alig 30-an vettek részt. Az egybegyűlteket Gál Éva, az RMDSZ városi szervezetének szervezési alelnöke köszöntötte, majd Dávid Csaba, a szervezet elnöke Petőfi szellemi nagyságát idézte. A jelenlevők megkoszorúzták a költő szobrát. /(vajda): Koszorúzás - szerény részvétellel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./ Koszorúztak Marosvásárhelyen, a költő Kossuth utcai szobránál, valamint az Ispánkútnál és a fehéregyházi Múzeumkertben. Marosvásárhelyről a résztvevők autóbusszal indultak Segesvárra. Az egykori csata színhelyén lezajlott ünnepségeket a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, az RMDSZ helyi és marosvásárhelyi szervezetei rendezték. Az Ispánkútnál jelen voltak a kiskunfélegyházi vendégek is. Megemlékező ünnepi istentisztelet tartottak az idén június 23-án felszentelt fehéregyházi millenniumi unitárius templomban. Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke elmondta: "Minden év júliusának utolsó vasárnapján emlékezünk Petőfire. Tévedés lenne azt hinni, hogy ez csak az 1989-es rendszerváltás óta van így. Többé-kevésbé hivatalosan, rendszerint engedély nélkül a rendszerváltás előtt is megrendeztük a megemlékező ünnepségeket március 15-én és július végén." A délutáni program keretében leleplezték a Bem Józsefet ábrázoló domborművet, amelyet a Ficsor József polgármester vezetésével érkezett kiskunfélegyházi testvértelepülés képviselői ajándékoztak Fehéregyházának. Az alkotást Eugen Jebeleanu, a legjelentősebb román Petőfi-fordító múzeumkerti domborművével szemben állították fel. Az ünnepi beszédek után koszorúkat helyeztek el a turulmadaras emlékműnél, a Bem-domborműnél és az 1999-ben, a költő halálának 150. évfordulója alkalmából felavatott Petőfi-szobornál. /Bakó Zoltán: A ma is küzdő költőt ünnepelték. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./ Fehéregyházán, az ünnepségen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ elnök is. Az RMDSZ szövetségi elnöke beszédét arra a gondolatra építette, hogy: "Petőfi nem változik". Míg mi is évről évre változó körülmények között emlékezünk Petőfi Sándorra, és míg a magyar nemzet történelmének jelentős eseményeit és személyiségeit is újraértékeljük, addig nagy költőnk azt az állandó nemzeti értéket képviseli, amellyel kapcsolatban soha nincsen vita közöttünk, hiszen ő a legszebb és legáltalánosabb nemzeti célokat testesíti meg. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 30. - 2015. sz./"

"Rendkívüli kuratóriumi ülést tart Csíkszeredában a Sapientia Alapítvány. A júl. 30-i tanácskozáson a kuratóriumi tagok az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai részlegének otthont adó Hargita Szálló átalakításának műszaki részleteit tárgyalják meg. Utolsó szakaszába érkezett a Hargita Szálló átalakításának terve - jelentette ki a Krónika kérésére Székely István, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem programirodájának vezetője. A programiroda-vezető szerint a kuratórium hivatott a fontos technikai részletekkel kapcsolatos határozatokat meghozni, ezért volt szükség rendkívüli ülés összehívására. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyen és Csíkszeredában már a legtöbb állást meghirdette. /Salamon Márton László: Technikai kérdésekről döntenek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./"

"Kalotaszentkirályon a júl. 29-én megnyílt 11. Nemzetközi Néptánctábort az Ady Endre Emléknapok előzték meg, amely keretében felavatták a település zászlaját és címerét /A címert Bakó László készítette/. Az Ady-napokat a rendezvényt szervező Bakó László, az Ady Endre Kulturális Egyesület elnöke nyitotta meg. Okos Márton a közönségnek bemutatta Gyarmathy Zsigáné Tarka képek a kalotaszegi varrottasokról című könyvének magyarországi újrakiadását. A közönség megtekinthette Bakó László festőművész akvarellkiállítását is. /Péntek László: Nemzetközi tánctábor követi az Ady-napokat. Zászló- és címeravatás Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"Megjelent a Nagykárolyban élő Kádár Ferenc verseskötete /Levette rólunk kezét a Teremtő, Hét Krajcár Kiadó, Budapest/. Kádár Ferenc helytálló, magyarságához ragaszkodó költő, nagy benne kiábrándultság, mert ebben nem csak az elnyomók játszanak közre, a magyarság helyzete, saját sorsához való viszonyulása is aggasztja: "Álmoskönyv, horoszkóp jóslatain élünk, sorsüldözöttségünk emlegetjük újra, megriadunk minden messzi haragszóra". /László György: Lázgörbék olvasata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"Júl. 26-án Budapesten megállapodást írt alá az RMGE és a magyar Földművelésügyi Minisztérium. A megállapodás a romániai magyar gazdák, kis- és középtermelők versenybe hozását, a kétoldalú gazdakapcsolatok kialakítását, a szaktanácsadói hálózat létrehozását, közös információs rendszer megvalósítását, közös regionális programok beindítását tűzte ki célul. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke elmondta: a magyar-magyar gazdakapcsolatok és intézményi együttműködési lehetőségek kialakítása, szaktanácsadási, szakképzési hálózat megteremtése, a falusi turizmus fellendítése már a két fél között tavaly létrejött keretmegállapodásban is szerepel ugyan, ám konkrét lépések megtételére csak mostantól nyílik lehetőség. Jelenleg főként olasz és osztrák befektetők vásárolnak Romániában mezőgazdasági területet. Sebestyén szerint Székelyföldön a lehetőségekhez képest egyelőre kevés termőföld van magyarországi gazdasági társaságok tulajdonában. A föld ára alacsony, hektáronként átlagban négymillió lej - negyvenezer forint - körül mozog. A Romániában bejegyzett külföldi jogi személyek által is megvásárolható földekre jelenleg ideiglenes birtokba helyezési jegyzőkönyvet adnak ki a román hatóságok, hivatalos elidegenítés csak a birtoklevelek kiosztását követően történhet meg. Kékkői Zoltán politikai államtitkár közölte, hogy a szaktárca hasonló együttműködést tervez Kárpátaljával, Felvidékkel és Vajdasággal is. /S. M. L.: Várják a magyarországi földvásárlókat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./ Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke elmondta: az együttműködést segíti a gazdaegyesület Magyarországra delegált referense is. Az RMGE 156 éves múltra tekint vissza, 14 megyei szervezete 11.000 tagot tömörít. Sebestyén Csaba a romániai földvásárlási lehetőségekről elmondta: Romániában jogi személyek is vásárolhatnak földet, hektáronként négymillió lejért, azaz 40.000 forintért. Magyarok azonban keveset vásároltak, a földek jelentős hányadát osztrákok és olaszok vették meg. A romániai gazdák megfelelő termelési eszközök és pénz hiányában el akarják adni területeiket, ezért Sebestyén földvásárlásra biztatta a hazai termelőket. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy Romániában meglehetősen rendezetlenek a birtokviszonyok, szinte állandó a 2000/1-es földterületek visszajuttatásáról szóló törvény módosítása, amelynek értelmében magánszemély 50 hektárig kaphat vissza földet. Vásárláskor azonban ideiglenes birtokbahelyezési jegyzőkönyvet állítanak ki, ami szavatolja a terület új tulajdonosának jogait. /Romániai agrárképviselet az FVM-ben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 31./"

"A júl. 30-i bukaresti lapok egységesen azt írták, hogy eredménytelenül végződött Adrian Nastase és Orbán Viktor júl. 28-i találkozója. Orbán Viktor kormányfő is csak azért kereste fel Romániát, hogy elmagyarázza: Magyarország jottányit sem enged a státustörvényből - írta az Adevarul. A kormánypárt véleményét tükröző Cronica romana szerint Magyarország nem hajlandó meghallgatni a román kormány érveit. A másik "kormánylap", a Dimineata című újság pedig kifejtette: Románia a demokrácia élvonalában jár, hiszen a legkorszerűbb európai elvárásoknak megfelelő feltételeket biztosít a romániai magyar kisebbségnek kulturális önazonossága megőrzéséhez. Ezért abszurd dolog, hogy Magyarország külön törvényben óhajtja védeni a határon túli magyarokat, és csak Orbán Viktor arroganciáját mutatta azzal a javaslatával, hogy Románia hozzon hasonló törvényt saját határon túli honfitársainak. - A Die Presse szerint a romániai magyar kisebbség kezelésével kapcsolatos vitában a hét végén tartott Orbán-Nastase találkozón sikerült egyfajta fegyverszünetet elérni. A lap szerint a magyar miniszterelnöknek egy politikai és gazdasági ajánlatokból álló csomaggal valószínűleg sikerült Nastasét engedményre késztetnie. Szeptember közepére újabb tárgyalásokat irányoztak elő a vitatott magyar státustörvényről, amely - mint a lap írja - kereken 1,7 millió Romániában élő magyar javát szolgálja. Az Orbán Viktor által előterjesztett politikai és gazdasági ajánlatok közül a Die Presse kiemelte azt a javaslatot, hogy Románia ugyanazokat az előjogokat biztosítsa a Magyarországon élő 40 ezer fős román kisebbség számára, mint amelyeket a magyar státustörvény irányoz elő. A Neue Zürcher Zeitung című konzervatív svájci napilap beszámolt az Orbán Viktor által előterjesztett javaslatokról, amelyek révén a lap szerint a magyar kormányfőnek sikerült elkerülnie, hogy Marosvásárhelyen, vendégként védekezésre kényszerüljön. /Egyetértettek abban, hogy nem értenek egyet. Bukaresti lapok a marosvásárhelyi találkozóról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"

"Románia semmilyen formában nem tudja elfogadni a határon túli magyarokról szóló törvény végrehajtását saját területén - jelentette ki júl. 29-én Adrian Nastase miniszterelnök Rimnicu Valceában, ahol részt vett a román himnusz napja alkalmából szervezett ünnepségen. "A kisebbségek kérdését illetően minden, ami jó Európában, jó számunkra is, de nem kívánunk kísérleti terep lenni azok számára, akik még mindig revizionista eszméket melengetnek"- jelentette ki. Emlékeztetett: a román parlament elfogadta a kisebbségek anyanyelvének használatát lehetővé tévő közigazgatási és az anyanyelven való tanulás jogát biztosító oktatási törvényt, mivel ezt az európai normarendszer előírja. Határozottan elutasította, hogy Tőkés László püspök "adjon leckét toleranciából és ő magyarázza el, hogy mit nem tettek meg Romániában". Arra válaszolt, amit a tiszteletbeli elnök pénteken, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem státustörvény-fórumán mondott. "A püspöknek el kellene mennie Magyarországra és meg kellene néznie, hogy mi történik az ottani romániai kisebbséggel" - szögezte le Nastase. A román miniszterelnök hozzátette, hogy Tőkés László Romániában és külföldön tett "szélsőséges kijelentései" nem használnak sem a magyar nemzetiségnek, sem annak, hogy miként kell a kisebbség és a többség kapcsolatát kiépíteni egy demokratikus államban. /Miniszterelnöki "üzenet" Tőkés Lászlónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

" Sürgősségi kormányrendelet elfogadására szólította fel Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Adrian Nastase kormányfőt. Eszerint a 2002 márciusára tervezett népszámlálást decemberre vagy novemberre hoznák előre, mielőtt még elkezdenék az "átkozott" magyar igazolványok kibocsátását. A polgármester ugyanakkor felkérte a kormánypártot, hozza nyilvánosságra az RMDSZ-el kötött titkos együttműködési megállapodás szövegét. Mint fogalmazott, a kormánypárt, de elsősorban Adrian Nastase kormányfő így bebizonyíthatja, hogy "nem támogatja az RMDSZ és a magyar kormány románellenes akcióját." Gheorghe Funar felhívásában leszögezte: a 2000-es általános változások után a kormánypárt nem volt hajlandó elfogadni a Nagy-Románia Párt (NRP) "segítő" jobbját és inkább a kulturális, románellenes, sovén, szélsőséges és európaellenes RMDSZ-el kívánt kormányozni. A polgármester szerint: a Szociáldemokrata Párt (SZDP) engedvén az RMDSZ "zsarolásnak" 2001 januárjában azzal a céllal módosította a helyi közigazgatási törvényt, hogy a magyar nyelvet, mint az ország második hivatalos nyelvét vezessék be Romániába. Ezzel párhuzamosan a magyar kormány is benyújtotta a státustörvényre vonatkozó törvénytervezetét - emlékeztetett Gheorghe Funar. /A népszámlálást sürgeti Kolozsvár polgármestere. A státustörvény elleni "hadjárat" folytatására biztatja a kormányfőt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"

"Marosvásárhelyen öt szakon kezdik meg ősszel az oktatást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében. Dr. Hollanda Dénes professzor, a marosvásárhelyi központ dékánja közölte: a műszaki karon nem teltek be a helyek. Nem tudták ugyanis idejében bejárni az erdélyi magyar tannyelvű középiskolákat, hogy meghirdessék a szakokat. A felvételire való beiratkozás utolsó napja Marosvásárhelyen július 24. volt, és Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, a magyar egyetem megbízott rektora 25-én közölte a marosvásárhelyi tanárokkal: e két utóbbi szakra is megtarthatják a felvételit. Ilyen körülmények között a szociálpedagógia szakon betelt mind a 20 tandíjmentes és 20 tandíjköteles hely. Itt túljelentkezés volt, 76 felvételizőnek nem jutott hely. Az informatikán betelt a 25 tandíjmentes hely, és haton 200 dolláros évi tandíjat fizetnek majd A számítástechnikán 20-an tanulnak ingyenesen, 4-en tandíjat fizetnek; az automatizálás szakon 20 tandíjmentes hely telt meg, tandíjköteles helyre nem vettek fel senkit; a mechatronika szakon pedig 13 diák kezdi meg a felkészülést októbertől - ingyenesen. A megmaradt helyek betöltése érdekében ősszel pótfelvételit szerveznek. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Sapientia: Ősszel pótfelvételit tartanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

"Hosszantartó, súlyos betegség után július 27-én, életének 62. évében elhunyt Modok Gusztáv, Bihar megye előző alprefektusa. A népszerű RMDSZ-es politikus már egy éve volt távol a politikai élettől és közszerepléstől. Mezőtelegden született, Kolozsváron szerzett jogi diplomát. Előbb Szilágy megyében, majd Bihar megyében dolgozott statisztikusként. A politikai életbe kerülése 1996-os alprefektusi kinevezésétől kezdve megfontolt, józan politikusként ismerték. Modok Gusztávot júl. 30-án a fugyivásárhelyi kápolnából helyezték örök nyugalomra. (Balla Tünde): Elhunyt Modok Gusztáv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

"Az általános iskola elvégzése után számos erdélyi fiatal magyarországi középiskolában tanul tovább. Azonban az ott érettségizettek sem az anyaországban, sem pedig Romániában nem kaphatnak egyetemi ösztöndíjat! A romániai egyetemek csak az országban szerzett érettségi után nyújtanak román állampolgároknak ösztöndíjat. /(Sike Lajos): /Hátrány is lehet a magyarországi érettségi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

"Az aradi magyar sajtó napja alkalmából szervezte meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), Arad polgármesteri hivatala és a Nyugati Jelen bánsági napilap azt a háromnapos ünnepi rendezvényt július 27-29. között, amelybe belefért a MÚRE rendkívüli (kellőképpen be nem harangozott) közgyűlése, díjátadások és borkóstolás is. 140 éve, 1861-ben jelent meg Aradon az Alföld nevű lap, amelyről az elmúlt hétvégén emlékeztek meg az Erdélyből összesereglett újságírók. Júl. 28-án a MÚRE rendkívüli közgyűlésére került volna sor, de létszámhiány miatt későbbre kellett halasztani. (Este mégis megtartották a barackai szőlőben...) Ezen a napon Aradon tudományos ülésszakon vehettek részt az aradiak mellett a vendégek, a moderátor Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke volt. Puskel Sándor újságíró-helytörténész az 1861 és 1897 között megjelent Alföldet ismertette. Ezután következett a Simándi Böszörményi Zoltán riportpályázat kiértékelése és díjainak kiosztása. Első helyezést ért el a ditrói születésű Benkő Annamária, aki idén végezte el a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tördelőszerkesztői szakát. Második helyezést Szőke Mária szabadúszó újságírónő, míg a harmadik díjon a Nyugati Jelen két munkatársa, Gujdár Gabriella és Andó András osztozhattak. Benkő Annamáriának az 500 dolláros pénzjutalom mellett ifjabb Böszörményi Zoltán - a lap főrészvényesének képviseletében - felajánlott egy állást is az aradi napilapnál. Dicséretben részesültek még: Nagy Ágnes, János Katalin és Gazda Árpád. /Papp Gy. Attila: Az aradi magyar sajtó napja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 31./"

"A Bákó megyei rendőrség elküldte jelentését az egy héttel ezelőtti, Úz-völgyi italozást követő szóváltás, majd dulakodás ügyéről, amelyben Adrian Nastase miniszterelnök belügyminiszteri vizsgálatot kért. Egy román gyerekeket tömörítő alkotóközösség és egy, a hősök temetője és a környékbeli kápolna gondozására érkezett hargitai társaság táborozott két héttel ezelőtt az Úz völgyében. Július 22-én nézeteltérés tört ki a két csoport között, amelyet a két fél különböző módon kommentál. Az esetet kivizsgáló rendőrség jelentése szerint magyar fiatalok zavarták meg a román fiatalok szórakozását, és az általuk hangoztatott soviniszta jelszavak nyomán csetepaté tört ki a táborozók között. A tábor igazgatója által kihívott rendőrök végül négy magyar fiatalt találtak vétkesnek a botrány kirobbantásában, őket fejenként 700 ezer lejes pénzbírsággal sújtották csendháborítás címén. Gergely András, a Csíki Területi RMDSZ helyi szervezetekért felelős alelnöke, a magyar tábor egyik résztvevője szerint egészen másképpen történtek az események. Elmondta, az Úz völgyében felújították az ott lévő kápolnát. Az egyik este négy csíkszentmártoni fiatal egy táboron kívüli bárban sörözött, amikor egy pásztor kötekedni kezdett velük, majd egyiküket megütötte és "lebozgorozta". A fiatalok ütésre ütéssel válaszoltak. A táborzárást ünneplő román csoport és a magyar fiatalok között azonban semmilyen összetűzés nem volt, csak Aurel Stanciu, a román gyermekcsoport vezetője ment oda, és kezdett kötekedni a magyar fiatalokkal. Adrian Nastasénak az ügy újabb kivizsgálását célzó rendeletéről Gergely András úgy vélekedik, hogy a miniszterelnöknek jogában áll ilyen vizsgálatot elrendelni, és reméli, a tények ismeretében hamarosan lezárják az ügyet. /Csinta Samu, Kiss Edit: Nacionalista botrány a csetepatéból. Bukarestben az Úz-völgyi virtuskodásról szóló jelentés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./"

"A Civitas Alapítványt 1992-ben hozták létre a civil szféra megteremtése, illetve fejlesztése érdekében. Egyik fő tevékenysége a regionális képzési, tanácsadási és konzultációs program szervezése-lebonyolítása az önkormányzati képviselők és alkalmazottak számára. Az alapítványról Hajdó Csaba igazgató elmondta, céljuk a kistérségeknek az Európai Uniós előcsatlakozási alapok - mint a PHARE vagy a SAPARD - minél eredményesebb felhasználására való felkészítése. Továbbá a kistérségi társulások, civil szervezetek felkészítése a helyi és regionális fejlesztési projektek kidolgozására, megvalósítására. Évente 180 helyi önkormányzati képviselőt és alkalmazottat képeznek távoktatási rendszerben a következő területeken: stratégiai, működési, pénzügyi, humánerőforrás-menedzsment és kommunikáció a közintézményekben. A Civitas Alapítványt az Európai Unió Helyi Közigazgatási Modernizációs Alapja, valamint a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány támogatja. A terv első fázisát a Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány és a PHARE Demokrácia Programja finanszírozta. /Papp Gy. Attila: Térségfejlesztési stratégiák. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 31./"

"Nagyszalontától húsz kilométerre délre, a Fekete-Körös jobb partján fekszik Ant, a 700 éves Bihar megyei magyar település. Ma alig százharmincan lakják, a falu átlagéletkora 63 év. A rossz út és a buszjárat hiánya teljesen kirekeszti a helységet a nagyvilágból. A faluban három ivóhelyiség van, tulajdonképpen mindegyik egy-egy vegyes üzlet, hiszen a legszükségesebb élelmiszerek bármelyikben beszerezhetők. Hetente háromszor hoznak kenyeret, és előre fel kell iratkozni rá. A helybeliek inkább zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Nincs buszjárat, s az öregek hiába termesztik a paradicsomot, káposztát, karfiolt, nincs mivel elvigyék a piacra. Még az orvos sem jár ide ki. Szűcs Béla tiszteletes már nyugdíjas, de még ő hirdeti az igét. Igaz, alig egynéhányan járnak istentiszteletre. Az embereknek nincs idejük istentiszteletre járni. A mezei munka minden idejüket lefoglalja, még vasárnap sem pihenhetnek. - A templomot két éve újították föl, s akkor a világháborús hősök emlékére emléktáblát is avattak a falán. /Nagyálmos Ildikó: Anti világ. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 31./"

"Elhunyt dr. Száva János (Szépvíz,1916. júl. 19. - Marosvásárhely, 2001. júl. 30./, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora. 1941 és 1944 között tanársegédként dolgozott a kolozsvári sebészeti klinikán. 1946-tól a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem sebészeti tanszékének tanársegéde volt. 1949-ben egyetemi docensként megalapította a Marosvásárhelyi Ortopédiai- és Gyermeksebészeti Klinikát, melyet 1982-ig, nyugdíjazásáig vezetett. 1982-1995 között konzultáns professzorként tevékenykedett. Szerzője és szerkesztője volt öt szakkönyvnek, illetve egyetemi jegyzetnek. Úttörőként indította el Marosvásárhelyen a gyermeksebészet iskoláját is. /Prof. dr. Száva János (1916-2001). = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./"

" A státustörvénnyel kapcsolatban Vasile Dancu tájékoztatási miniszter azt hangsúlyozta, hogy a kérdést elsősorban diplomáciai úton kell rendezni, szerinte ez sikerülni fog. Ha a probléma mégis a parlament elé kerülne, akkor véleménye szerint el kellene kerülni "a szélsőséges megoldásokat", mivel az rendkívül veszélyes lenne. A Demokrata Párt politikusai szintén a diplomáciai megoldást szorgalmazták, de nem tartották kizártnak, hogy végül a parlament hoz valamilyen formában törvényt a státustörvény romániai alkalmazásának tilalmáról. A Nemzeti Liberális Párt képviselői ugyanakkor értelmetlennek látják az ellentörvények eszközét, mivel véleményük szerint egy ilyen lépés "törvényhozási háborút" robbanthat ki a két parlament között. A Nagy-Románia Párt vezetői arra emlékeztettek, hogy a párt már a magyar törvény elfogadásának másnapján beterjesztette a román ellentörvényre szóló javaslatát. A párt politikusai rendkívül keményen bírálták Adrian Nastase miniszterelnököt, mivel véleményük szerint nem lépett fel kellő eréllyel és "nem tette helyére" a marosvásárhelyi találkozó során a magyar kormányfőt. /"Ellenstátustörvény" készül a parlamentben? A liberálisok szerint Európa kellene hogy legyen a döntőbíró. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"