"A megjelent erdélyi lapok közül a Pitypang (a Pitypang környezetvédelmi hálózat hírlevele) februári száma összefoglalta az utóbbi hetek ciánszennyeződéssel kapcsolatos történéseit, állásfoglalásait. A Nagykároly és Vidéke hetilap mellett új nagykárolyi kiadvány a Fatima, a nagykárolyi Szűz Mária plébánia lapja. Az Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, 1999/6-os szám) az 50. lapszám, visszapillantást tartalmaz a kiadvány történetétéről. Az (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szociális Főosztályának hírlevele) február 28-i számában Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tájékoztatott a nyugdíjrendszerről és egyéb társadalombiztosítási jogokról szóló törvényről, az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó kormányrendeletről. A Közoktatás (a romániai magyar pedagógusok lapja, márciusi szám) hozta Jegyzetek egy évtized iskolatörténetének margójára címmel dr. Kötő József államtitkár írását. Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja) március 2-i száma interjút közölt dr. Kása Zoltánnal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem új rektor-helyettesével a tanintézmény gondjairól és kilátásairól. Erdélyi Pszichológiai Szemle (a Pro Studium et Practicum Psychologiae Alapítvány kiadásában negyedévente Kolozsváron megjelenő tudományos folyóirat, bemutatkozó szám) néhány írása: Kísérleti lélektani műhely Kolozsváron (Farkas Cs. Magda), A hallássérültek magyar nyelvű oktatása Erdélyben (Vizi Ildikó-Crisan Erika). Dialog Interetnic (az azonos nevű kolozsvári egyesület kiadványa, márciusi szám) - Salamon Ida román nyelvű recenziója egy, tavaly megjelent, kétnyelvű (román-angol) Eminescu- versválogatásról, Fey László írása a februárban Kolozsváron lezajlott A nemzetfogalom a magyarországi és romániai magyar, valamint a román értelmiségiek tudatában című februári konferenciáról. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, január 28-i szám) - beszámolók az egyházkerület belső életének történéseiről, valamint a január első napjaiban Nagyváradon Életvédelem, magzatvédelem címmel megtartott tanácskozásról, illetve az Egyház és magyarság című, szintén januárban lezajlott esztergomi konferenciáról; hírek, jegyzőkönyvek. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./"

Máj. 13-án Csíkszeredán tartották meg a Néprajzkutatás Székelyföldön című konferenciát. Márciusban is ebben a városban találkoztak a néprajzosok, így lassan Csíkszereda a néprajzkutatók gyülekezőhelye lesz. Sok értékes előadás hangzott el, az előadók között volt Gazda József, Pozsony Ferenc, dr. Balázs Lajos, Tankó Gyula és Fülöp Lajos. /Kristó Tibor: Néprajzkutatás Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Márc. 18-19-én a Kriza János Néprajzi Társaság tízéves fennállása alkalmából tartott tartotta ülését Csíkszeredában. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

A Környezetvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a cianid-szennyezés miatt 1,7-1,8 milliárd forintra becsülhető a Szamosban és a Tiszában elpusztult halak értéke. Az 1.241 tonnányi elhullott hal becsült értéke 874 millió forint, s a ritka, védett halfajok eszmei értéke további csaknem 900 millió forint. A minisztérium 750 millió forintot különített el a két folyó természeti értékeinek revitalizációjára. /Felbecsülték a ciánszennyeződés okozta kárt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Az EU külügyminiszteri értekezletén, márc. 20-án Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési ügyekben illetékes tagja jelentést adott Bulgária és Románia gazdaságának tavalyi fejlődéséről - Bulgáriáról egészében véve biztató, Romániáról súlyos gondokat jelző képet. Bulgáriáról Verheugen elmondta, hogy az ország tartotta magát a szigorú adópolitikai keretekhez. Az állami vállalatok magánosítása nagy léptekkel haladt, s az iparban idén be is fejeződhet. Romániában tavaly immár harmadik éve csökkent a nemzeti össztermék, és a makrogazdasági stabilizációt nem sikerült elérni. Nem történtek meg a lényegi strukturális átalakítások. /Verheugen a bolgár és román gazdaságról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az Európai Unió tagállamai fontosnak tartják, hogy Románia és Bulgária folytassa azokat a reformokat, amelyek gazdaságuk szerkezetének megváltoztatásához szükségesek. Bulgáriával és Romániával az EU egy hónappal ezelőtt kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU külügyminiszteri értekezletének megállapításairól az Európai Bizottság vezetői márc. 20-án tájékoztatták a Brüsszelben tartózkodó Mugur Isarescu kormányfőt és Petre Roman külügyminisztert is. - Az EU és Románia márc. 22-én miniszteri szintű találkozót tart a társulási tanács keretében. Mugur Isarescu miniszterelnök tárgyalt Bodo Hombachhal, a Délkelet-európai Stabilitási Paktum fő irányítójával is. A felek abban egyeztek meg, hogy elsőként a Zsil-völgye felé, a Kárpátokon áthaladó autópálya, illetve országút építésének munkálatait fogják finanszírozni /EU: Romániának megtorpanás nélkül kell folytatnia a reformokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A márc. 20-i központi román lapok közül egyedül a Curierul National foglalkozott a tíz évvel ezelőtti marosvásárhelyi eseményekkel. A lap Fekete mementó című kommentárja azt hangsúlyozta: a "minden erdélyi kisebbséggel békében élni akaró románok megakadályozták, hogy a magyar irredenták visszaforgassák a történelem kerekét Erdélyben". A lap szerint a marosvásárhelyi eseményeket az tette lehetővé, hogy az 1989. decemberi forradalom mámorában Románia határai őrizetlenül maradtak, így bejuthattak az országba a románokkal szemben megátalkodottan ellenséges kémek, akiknek csak egy céljuk volt: az, hogy a magyar közösséget a román törvények ellen lázítsák. A Curierul National szerint Király Károly, Sütő András, Markó Béla, Frunda György, Kincses Előd, Fülöp Dénes, Veres Estera (sic!) és mások megszervezték a magyar nemzetiségűek lázadását Marosvásárhelyen. /Marosvásárhelyi mementó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A gazdasági kapcsolatok fejlesztését célzó háromoldalú megállapodást írtak alá nemrég magyar, román és német gazdasági szakemberek Debrecenben. Az egyezmény alapján a németországi Rajna-Pfalz tartomány segítségével dolgozzák ki kelet-magyarországi és nyugat-romániai megyék azokat a programjaikat, amelyek segítségével európai uniós gazdasági és pénzügyi támogatáshoz kívánnak jutni. A magyar és a román partnerek három-három, egyenként minimum hárommillió euró támogatást igénylő pályázatot dolgoznak ki a vízgazdálkodás, az élelmiszer-feldolgozás és a logisztikai szolgáltatások kiépítésének terén. /Magyar-román-német gazdasági megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Az Országgyűlés különbizottsága elkészítette a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést. A dokumentumban foglaltakat márc. 20-án vitatta meg a Tisztelt Ház. A vitanapon jelen voltak a határon túli magyar szervezetek vezetői, képviselői is. A jelentést Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára terjesztette elő. A dokumentum megállapította, hogy jelenleg mintegy 3-3,5 millió magyar él kisebbségi sorban a Kárpát-medencében. Számuk a XX. század folyamán stagnált, ám az elmúlt tíz évben erősödtek a beolvadásukat és a kivándorlásukat okozó tendenciák. Ennek ellenére "ma már reális lehetőség a határon túl élő magyarok számára, hogy megőrizzék identitásukat, s szellemileg és anyagilag egyaránt boldoguljanak szülőföldjükön". Németh Zsolt elmondta: készül a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényjavaslat. Úgy vélte, hogy az úgynevezett státustörvény kedvező fogadtatásra számíthat az euroatlanti közösségben. Az államtitkár kitért arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) intézményének létrehozása lehetővé teszi egyfajta nemzeti integráció megvalósítását, egyúttal segít a határon túli magyaroknak integrálódni azokba az államokba is, amelyekben élnek. A magyar kormány feladatának tekinti a határon túli magyarok anyagi támogatását, közölte Németh Zsolt, s hozzátette, hogy az anyanyelvű oktatás finanszírozásában számít a magyarországi társadalom közvetlen hozzájárulására. Az előterjesztő után a pártok vezérszónokai kaptak szót. A Fidesz-MPP részéről Pósán László kiemelte, hogy pártja kormányzása alatt egymást erősítve és kölcsönösen feltételezve került összhangba a magyarországi nemzetpolitika, a szomszédsági és az integrációs politika. Az ellenzéki Magyar Szocialista Párt képviseletében Tabajdi Csaba, aki korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalát ellenőrizte a miniszterelnök államtitkáraként, elmondta, hogy a maga nemében első ilyen jelentés nem ad átfogó képet a témáról. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi állapotra vonatkozó alkotmányos, törvényi garanciák továbbra is hiányoznak. Tabajdi a jövő fő dilemmájának a Magyarország EU-csatlakozása utáni helyzetet nevezte. Szerinte számos részletkérdésben "repedezik" a konszenzus a magyarországi pártok között. A politikus kifogásolta, hogy a MÁÉRT úgymond nem töltődött meg tartalommal, továbbá hogy a kormány - szerinte - nem érvényesíti az egyenlő távolságtartás elvét: megosztja a határon túli magyarságot, és elfogult például az egyik RMDSZ-platform iránt. Az MSZP-s képviselő átláthatatlannak nevezte a pénzügyi támogatási rendszert. Hasonlóan kritikus álláspontra helyezkedett a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójának vezérszónoka is. Szent-Iványi István szerint a jelentés homályban tapogatózik a határon túli magyarok definiálásában. Hozzáfűzte: a kettős állampolgárság kérdése számos határon túli szervezet szerint sem vethető fel. A SZDSZ-es honatya kijelentette, pártja nem fogadja el a jelentést. Az MDF-es felszólaló a MÁÉRT-bizottságok munkájának gyorsítását szorgalmazta, az ugyancsak kormányon levő Független Kisgazdapárt egyik honatyája pedig a külügyi tárca konkrét elképzeléseit hiányolta a jelentésből. A Magyar Igazság és Élet Pártja elfogadhatónak tartotta a jelentést, ennek ellenére több képviselője "területi változtatásokat" szorgalmazott a kisebbségi kérdés egyetlen megnyugtató megoldási módjaként. /M. Zs.: Magyar parlament. Vita a határon túliakról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./ A kormánypártok védték a jelentést, az ellenzék bírálta a kormányt. Konszenzusról nemigen érkeztek hírek. Az egykori konszenzus egyik legaktívabb szorgalmazója /Tabajdi Csaba/ kijelentette, a magyarországi pártok között ez ügyben a nemzeti konszenzus "számos részletkérdésében repedezik". Tibori Szabó Zoltán kifejtette, hogy a "ma Magyarországon kormányon lévők hatalomra kerülésük előtt kettős állampolgárságot ígértek nekünk. Aztán retiráltak: csak különleges státust tudnak adni." Szerinte további módosítás történt: munkavállalás csak "fejkvóta" alapján lesz. - A budapesti parlamenti ülésen többször esett szó Trianon igazságtalanságáról, revíziójának szükségességéről, területek "visszacsatolásának" követeléséről. "Bár szégyelljük, mégsem az a legnagyobb bajunk, hogy a magyar országgyűlésben efféle hülyeségek is elhangozhatnak." - írta. Inkább az a gond, hogy "a kormány megosztja a határon túli magyarságot, és elfogult például az egyik RMDSZ-platform iránt". Súlyos vád. Tibori hozzátette: Markó Béla RMDSZ-elnök egyenlő távolságtartásra kérte a magyar kormányt. Szerinte a magyar kormány a jelenlegi román kormány és Markóék bukására kalkulál. /!/ Ez a taktikázás a "határon túli magyarság" számára akár végzetes is lehet. Tibori továbbá úgy látta, hogy a magyar kormánynak el kellene határolódnia a Trianonozástól, az irredenta és a sovén izgatástól. /Tibori Szabó Zoltán: Minimum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság tudósítója nem mond igazat, a Fidesz nem ígért kettős állampolgárságot!

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete márc. 17-18-án tartott szimpóziuma a sugárzott és az írott média egy évtized előtti szerepét, történelmi felelősségét elemezte. Magyar politikusok mellett néhány román kollégát és politikai személyiséget is meghívtak a találkozóra. A marosvásárhelyi rádió román nyelvű adása és főleg a Cuvantul Liber című napilap 1990. márc. 19-ét megelőzően, már január végétől folyamatosan hangolta a város és Maros megye románságát a magyarság minden törekvése, jogkövetelése ellen. A helyi román média hangulatkeltéssel készítette elő a görgényvölgyiek vásárhelyi hadjáratának útját. A "magyar tábor" tagjai s a segítségükre siető romák közül több mint harminc vádlottra a bíróság egytől tíz évig terjedő, összesen 72 évi börtönbüntetést "osztott ki", míg a "román táborból" mindössze két ember kapott egy-egy évnyi felfüggesztett börtönbüntetést. A felbujtók - tehát többek között a korabeli román sajtó - ellen még vizsgálatot sem kezdeményeztek soha. /Szilágyi Aladár: A sajtó történelmi felelőssége. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./

Németh Zsolt államtitkár Klézsén történt látogatása utáni helyzetről számolt be az egyik klézsei asszony, Botezátu Viktória. A faluban jobban félnek a paptól, Augustin Pascarutól, mint annak idején a szekuritátétól. A pap a mise végén elővett egy újságot és abból olvasott fel: a faluban járt egy küldöttség, melyről senki sem tudja, kiket képvisel. Akik fogadták őket, azok mindenkit becsaptak. Házat vettek maguknak, utalt a pap a Szeret-Klézse Alapítvány nemrég felavatott székházára, magyar iskolát és misét akarnak. Azonban a magyar nyelvvel a fiatalok nem boldogulnának. Felszólította a híveket arra, hogy nyilvánítsák ki: ők románok. /Fenyegetik a moldvai csángómagyarokat. Klézsei áldozati bárányok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

Márc. 18-án ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a TEMISZ, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet. Jelen voltak az alapító tagok, a Temesváron tanuló magyar egyetemisták képviselői, az RMDSZ megyei szervezetének vezetői, a TEMISZ szimpatizánsai és barátai, újságírók. Szővérdfi Szép Zoltán, a TEMISZ jelenlegi elnöke köszönetet mondott az alapító tagoknak a tíz év előtti bátor fellépésükért. /Szülinap pezsgővel, tortával, tánccal. Tízéves a TEMISZ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Márc. 17-én tartották az Arad megyei Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége közgyűlését az Arad megyei magyar nyelvű oktatás időszerű kérdése címmel, a Csiky Gergely Iskolacsoport Alma Mater termében. Király András megyei RMPSZ-elnök röviden visszatekintett az elmúlt tíz évre. Jelenleg 30 Arad megyei helységben oktatnak magyarul, 4-5 év múlva azonban a krónikus gyermekhiány miatt tragikusan látványos leépülésre kell számítani. Az elvándorlás okozta vérveszteségeket nem tudták kiheverni, a falvakban égető a pedagógushiány. Az iskolákból hiányzik több mint 30% magyar anyanyelvű gyerek. Ez a szám nagyjából fedi a nem RMDSZ-re szavazó magyarok arányát. Ez jelzi, hogy a magyar népesség egy része elszakad iskolájától, kultúrájától és anyanyelvétől is. Éder Ottó, a Csiky Gergely Iskolaközpont igazgatója ismertette az intézet jövő tanévre vonatkozó beiskolázási lehetőségeit és az eredményeket. /Réhon József: Az aradi RMPSZ évi közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Ötvenéves a kolozsvári zenelíceum, azonban, hogy a kolozsvári zeneoktatásnak évszázados hagyománya van. Báró Bánffy György támogatásával 1819-ben alakul meg az első magyar zeneiskola, a Zenekonzervatórium. A két világháború között működő Marianum leánynevelő intézet (1932-ig) az Állami Zenekonzervatórium (a későbbi Zene- és Drámaművészeti Akadémia), a Magyar Zenekonzervatórium (1920-tól) olyan előzmények voltak, amelyre felépülhetett a háború utáni zeneoktatás. 1948-ban Zeno Vancea tanügyminiszter 9 városban indíttatott zene-középiskolát. A Kolozsvári Művészeti Szakközépiskola - zenei, képzőművészeti és koreográfiai szakokkal - 1949. szeptember 13-án nyitotta meg kapuját. Az új iskola székhelyéül a felszámolt Ferenc-rendi zárda 1430-1450 között épült gótikus épületét jelölték ki. Az első évben rendszeres tehetségkutatással sikerült megalakítani az osztályokat. Az iskola igazgatását 1950-től Guttman Mihály vette át. 1955 körül a többi városokban megszűntek a zeneiskolák. 1966-tól az iskola a Kolozsvári Zenelíceum nevet viselte 1979-ig, amikor a három művészeti profil közös Művészeti Líceum néven egyetlen hatalmas művészeti szakközépiskolában tömörült. A 80-as években a magyar tagozat első osztályaiban /elemei/ megszüntették az anyanyelvű tanítást, a magyar osztályok csak 1990-ben létesültek újra. 1990-től a művészeti szakközépiskolák újból különváltak. Jelenleg a zenelíceum 786 diákkal működik, amelyből 201 magyar tagozatos. /Kulcsár Gabriella: Ötvenéves a kolozsvári zenelíceum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége március 15-én Aranytollal tüntette ki Kacsir Máriát. A rég megérdemelt elismerés fényét az is növeli, hogy az Aranytollat olyanok társaságában vehette át, mint a költő Faludy György, a szintén színikritikus Földes Anna vagy az erdélyi magyar sajtó munkásai közül Sylvester Lajos. Kacsir Mária közel fél százada a legavatottabb hazai a színikritikusok egyike. Írásai hitelesen tájékoztatják a szakma művelőit és barátait arról, ami ma a színpadon történik. A drámairodalom klasszikus értékeihez vonzódó, a szövegek megítélésében toleránsan konzervatív ízlésű kritikus példásan fogékonynak bizonyult a korszerű színpadi formanyelv különböző változatainak befogadásában. /Gálfalvi Zsolt: Kacsir Mária aranytolla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Márc. 18-án tartotta Zágonban, a Mikes Kelemen Művelődési Központban tartotta tisztújító és beszámoló közgyűlését a helyi RMDSZ. Márk Sándor református lelkipásztor, a szervezet elnöke ismertette a választmány tevékenységét. Elmondta: 1996-ban azért vállalta el a tisztséget, mert Zágonban senki nem akarta vállalni az RMDSZ irányítását. A legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy a helyi szervezetnek 1996-ban sikerült polgármestert és kilenc magyar tanácstagot állítania a község élére. A soron következő helyhatósági választások előtt ismét nagy feladatok előtt állnak. Az utóbbi két hónap alatt a régi, több mint 400 tag mellé újabb 140 személynek állítottak ki RMDSZ-tagsági könyvet. A tisztújítás nem hozott változást, Márk Sándor maradt az elnök. /(martonosi): Csendesen, ahogy Zágon vize folydogál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

1994-ben nyílt meg Kolozsváron a Romániai Magyar Baptista Egyház teológiája, a bukaresti Baptista Teológiai Intézet fakultásaként. A magyar baptista lelkipásztorok azelőtt a bukaresti román nyelvű szemináriumban készültek a lelki szolgálatra. A kommunista uralom alatt a magyar baptista gyülekezetek szövetségét megszüntették, és a hívek a román nyelvű gyülekezetekhez kerültek. A kilencvenes évek elején néhány magyar lelkipásztor magiszteri fokozatot szerzett egy amerikai iskola romániai programjának keretében, s ők alkották a későbbi tanárok magját. Jelenleg valamennyi tanáruk rendelkezik egy tudományos fokozattal az egyetemi oklevelen kívül, és hárman közülük hamarosan teológiai doktori címet szerezhetnek, ismertette helyzetüket Kovács József, a Magyar Baptista Teológiai Fakultás dékánja. A főiskolát az erdélyi gyülekezetek tartják fenn. Még nincs saját épületük, átmeneti időre a kolozsvári baptista gyülekezet ingatlanában kaptak otthont. Az órákat erdélyi magyar baptista lelkipásztorok tartják, akik az ország különböző részeiből utaznak Kolozsvárra. Jelenleg egy évfolyamuk van nyolc diákkal, de két párhuzamos évfolyam indítását tervezik tizenöt-húsz hallgatóval. /Fábián Tibor: A teológia a gyülekezeté. Beszélgetés Kovács Józseffel, a kolozsvári Magyar Baptista Teológiai Fakultás dékánjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 21./

A Vita Catolica Banatus című, önmagát a Bánsági Római Katolikus Püspökség orgánumának nevező kiadvány döntően román nyelvű, alig van benne magyar vagy német nyelvű szöveg. A szerkesztőként is feltüntetett Pál József Csaba lelkész román nyelven készített interjút Böcskei László püspöki vikáriussal, Csiky Ibolya páter Kapor Jánossal románul társalgott a temesvári katolikus ifjúsági mozgalomról, ugyancsak románul olvasható a pápa üzenete a 2000. esztendő nagyböjtjéről. A temesvári püspökségben még mindig a magyar katolikusok vannak többségben, hiszen magyar nyelven tudó, magyarul prédikáló papokat kérnek a legtöbb parókiára. Nem a román katolikusok alkotják a többséget még a kiadási és szerkesztési helyként megjelölt Resicabányán sem. /Ujj János: A hit nyelve. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Márc. 16-17-én Székesfehérváron rendezték meg a magyarországi és határokon túli szakképzési szakemberek találkozóját "Határainkon innen és túl "címmel. A rendezvényen tájékoztató hangzott el a magyarországi szakképzés átszervezéséről, fejlődéséről, továbbá a határon túli magyarok lehetőségeinek reális felméréséről a szakképzés terén és az együttműködési lehetőségekről. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 21. - 1684. sz./

A Bolyai Társaság /BT/ azt próbálja újragondolni, hogy a felsőoktatás mostani helyzetében hogyan lehet továbblépni a meglévő tanügyi törvény alapján, tájékoztatott Wanek Ferenc geológus kutató, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem előadója. Úgy néz ki, hogy a választásokat követő időszakban nem lehet számítani önálló magyar egyetemre, ezért szükséges a magánegyetem. Az erdélyi magyar értelmiség-utánpótlás óriási területe fedezetlen, fontos szakokat kell magánegyetemi rendszerre bízni, és ezt alaposan meg kell fontolni. - A Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő felsőoktatási keret szépen kiépült az utóbbi időben. Nagy gond viszont, hogy a magyar résznek önálló döntési joga, kari szinten mindenütt alárendelt, önálló költségvetése sincs, és így nem tud igazából sem az oktatás irányításában, sem az oktatás minőségi színvonalának belső ellenőrzésében lépni. Azonban a keret megvan. mihelyt a törvény lehetővé teszi, önálló, belső fakultási rendszerben is megszülethet a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belüli magyar oktatás. A marosvásárhelyi orvosi egyetemen viszont gondok vannak, utánpótlás híján ott még magyar vonalról sem lehet beszélni, mivel nem vesznek fel magyar anyanyelvű tanárokat. További nagy probléma, hogy nem sikerült elindítani a magyar nyelvű felsőfokú művészképzést, dacára annak, hogy minisztériumi rendelet is született a témakörben. A kolozsvári Dima Zenekonzervatórium vezetősége elzárkózott attól, hogy szükség van anyanyelvű képzésre. - Az utóbbi években emelkedett a BBT-n a magyar tanárok száma, és a diákok száma is megnőtt, de ez még távolról sem fedezi az erdélyi magyar értelmiség utánpótlását. Majdnem kétmilliós magyarságról van szó. A romániai 19 millió románnak 51 államilag támogatott egyetem áll rendelkezésére, miközben a magyarság a maga majdnem kétmilliójával még egyet sem kapott. - Nagyon rossz a helyzet a magyar oktatók, a jogászképzés terén. - Nyilvánvaló, hogy felsőoktatásra a Székelyföldnek szüksége van. Azonban kutatóintézményi háttér és megfelelő könyvtári állomány nélkül egyetemről nem lehet beszélni. Egy védőernyő alatt irányított főiskolai hálózattal kellene kezdeni az építkezést, mégpedig úgy, hogy az a védőernyő ideális esetben az önálló és független Bolyai Egyetem lenne. Wanek szerint az önálló magyar egyetem belátható időn belül megvalósul. /Mózes László: Gyorsfotó a magyar felsőoktatás helyzetéről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

Márc. 15-én Dévai Nagy Kamilla budapesti művésznő megbetegedése miatt az általa alapított Krónikás Ének Zeneiskola hat növendéke mutatta be Aradon a Magyarok fénye című műsort. Az iskola menedzser-igazgatója, Szakács Dénesné elmondta, Dévai Nagy Kamilla Közép-Európa első énekes-gitáros előadóművész-képzőjét hozta létre, 1996-os súlyos autóbalesete után. Elsősorban határon túli fiatal magyar igricek, lantosok, énekmondók képzésével foglalkoznak. Erdélyből most vagy tíz tanulójuk van. Tizenegy tanár foglalkozik a közel félszáz növendékkel, akiknek életkora váltakozó. Beszédművészetet, hangképzést, verselemzést, zeneszerzést tanulnak. - Dévai Nagy Kamilla rengeteget turnézik, fellépései során szerzett tudomást tehetséges fiatalokról. A növendékek egy része különböző versenyek során nyerte el azt a jogot, hogy ebben az iskolában képezhesse magát. Nemcsak a Kárpát-medencéből vannak tanítványaink, hanem Amerikából és Brazíliából is. - A Krónikás Ének Zeneiskolának két zenekara van. A húsztagú Mistral jelenleg éppen az Amerikai Egyesült Államokban vendégszerepel. A Forus hangszeres modern zenét játszik és saját szerzeményeit adja elő. /Puskel Péter: Énekmondók a Kárpát régióból. Közép-Európa első énekes, gitáros előadóművész-képzője. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Márc. 21-én Bukarestben, a parlamentben elkezdődött A romániai nemzeti kisebbségekre vonatkozó demokratikus keretek megerősítése című szeminárium. Szervezői: a Román Parlament Európai Integrációs Szakbizottsága, a kormány Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatala (NKH) és a Romániai Roma Szervezetek Munkacsoportja (RRSZM). A szeminárium témái: a nemzeti kisebbségekre vonatkozó romániai törvényes keret javítása, valamint a nemzeti kisebbségek megjelenése a tömegtájékoztatásban és ennek hatása. A szeminárium első napján megvitatták a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által kezdeményezett törvényeket: a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetéséről szóló törvénytervezetet, valamint a kisebbségi törvény tervezetét. Az általános vitában a felszólalók között volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság képviselője és Emilian Nicolae diák, a nemzeti megkülönböztetés egyik áldozata. /Szeminárium a romániai nemzeti kisebbségekről. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

A parlament szakbizottságai kivizsgálást kezdeményeztek az elmúlt napokban kirobbant, és Zavtragate néven ismertté vált üggyel kapcsolatban. A Cotidianul bukaresti napilap ismertette a Zavtra című orosz hetilap cikkét, amely szerint Románia és Oroszország között egyeztetések folytak egy titkos telefonvonal kiépítése érdekében, amely összekötötte volna a Kremlt a Cotroceni-val. Az orosz hetilap kommentárja szerint amennyiben Romániában ismét a baloldal kerül hatalomra, Oroszország növelheti befolyását a Balkánon. Újabb "szenzáció" járta be a sajtót: az Evenimentul Zilei idézte Nicolae Plesita tábornokot, aki szerint Ion Ratiu, a KDNPP néhány hónapja elhunyt alelnöke "a magyar irredentizmus elleni harcban" együttműködött a Szekuritáté külföldi hírszerzési részlegével. - Teodor Melescanu volt külügyminiszter cáfolja, hogy Cotroceni és Kreml között egyeztetések folytak volna egy "forró vonal" bevezetése érdekében. Az RTDP a parlament szakbizottságait az ügy sürgős kivizsgálására szólítja fel, mivel szerintük ez kizárólag az RTDP és annak elnöke, Ion Iliescu ellen irányul. Rákóczi Lajos képviselő elmondta: 1958-ban kormányközi egyezmény született Románia és Szovjetunió között a speciális telefonvonal bevezetéséről. Ezt követte az 1969-ben elfogadott egyezmény, amely a különleges távirati vonalakról rendelkezett. Ez a két jogi norma működött 1989-ig, amelynek értelmében speciális telefonvonallal összekapcsolták a volt KGST-országokat. 1990-ben nem tárgyalták újra a kérdést. 1991-ben az orosz föderáció levélben fordult a román Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz, amelyben a kapcsolatok újraértékelését, illetve az ilyen jellegű szolgáltatásokról szóló új egyezmény megkötését javasolta. Az orosz és a román fél azonban nem tudott megegyezni. 1994-ben azután aláírtak egy technikai egyezményt anélkül, hogy konzultáltak volna a Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal és a külügyminisztériummal. Úgy néz ki, hogy a javaslat Ion Iliescu volt államfő köréből jött. - Az információk zavarosak, a jövő héten is folytatják a meghallgatást. 1997-1998-ban a külügyminisztérium utasítást adott ki, amelyben elrendeli, hogy az összes ilyen jellegű telefonkapcsolatot meg kell szüntetni. Így 1998-ban megszűnt Csehországgal, 1999-ben Magyarországgal, 2000-ben Bulgáriával, idén, március 20-án némították el az orosz-román telefonvonalat is - tájékoztatott a képviselő. /Papp Annamária: Tovább bonyolódik a "Zavtragate" Inkább az állami intézmények közt kellene "hot-line" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Andrei Marga miniszter Kolozsvárra látogatott, ahol márc. 21-én kijelentette: a visszaadott egyházi ingatlanok tulajdonosai nem fogják az utcára tenni az ott működő iskolákat. Az egyházi javak visszaszolgáltatása két tanintézetet érint Kolozsváron: az unitárius egyház tulajdonában levő Brassai Sámuel és a reformátusoknak visszaszolgáltatott Gheorghe Sincai líceumokat. Marga szerint az egyháznak a minisztérium bérleti díjat fizet majd. - A tanügyminiszter egy informatikai labor avatásán vett részt a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Andrei Marga elmondta: idén minden egyetemet és líceumot, jövőre pedig a középiskolákat is csatlakoztatják az internetre. /R. É.: Bérelt iskolák Marga: Nem kerülnek utcára a visszaszolgáltatott egyházi ingatlanokban székelő iskolák. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Budapesten ülésezett a MÁÉRT jogi és önkormányzati szakbizottsága, a napirenden a határon túli magyarok jogállásának szabályozásával kapcsolatos kérdések szerepeltek. Az ülésről Varga Attila RMDSZ-képviselő beszámolt. A státustörvény tervezete nem készült el, a bizottság csupán az alapelvekről tárgyalt. Az RMDSZ álláspontja szerint ennek a törvénynek azokra a határon túli területeken élő magyarokra kell kiterjednie, amelyek egykor Magyarországhoz tartoztak. A legkényesebb kérdés: ki számít határon túli magyarnak. /Sz. K.: Készülőben a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

"Több értelmiségi /köztük papok, orvosok/ nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Bardóczy Csabát, felfüggesztett megyei önkormányzati képviselőt a Székelyudvarhelyi Bíróság, majd a Csíkszeredai Törvényszék a Cserehát-épületbe való erőszakos behatolás (magánlaksértés) vádjával 2 év börtönbüntetésre, 4 év felfüggesztéssel ítélte el. Bukaresti nyomásra a megyei főügyész kénytelen volt fellebbezni a Marosvásárhelyi Táblabírósághoz. Az utolsó tárgyalást április 12-re jelölték ki, amelyen az előrejelzések szerint börtönbüntetést fognak kiszabni. A nyilatkozat szerint a Cserehát-ügy nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem Székelyudvarhelyé, az egész erdélyi magyarságé. Az aláírók között van Hegyi Sándor református lelkipásztor; Lőrincz György író és Szőke László újságíró. /Tiltakozó nyilatkozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./"

Dr. Szabó József János hadtörténész, az Árpád-vonal kutatója többször megfordult már Erdélyben. Hasznosnak tartja a Hargita Népében megjelent visszaemlékezéseket, a Történetek a fogságból, a Hadak útjában című sorozatokat, mert sok a fehér folt ezen a területen, a második világháború hadszínterén, magyar vonatkozásban számos tisztáznivaló kérdés merült fel, hisz csak egy évtizede vált lehetővé az, hogy megszólalhattak a visszaemlékezők, a közlők. - Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj című könyve Sylvester Lajos Úz-völgyi hegyomlás című munkája mellett jelentős lépés a Keleti-Kárpátok vonalán történt harcok rekonstruálását illetően. Szükség lenne további emlékezésekre. Kevés adat van ugyanis az alakulatok szervezéséről: kik voltak a parancsnokok, a katonák, hogyan történt a kiképzés, miként zajlottak le a harcok stb. Fontos tudnivaló, hogy a Székelyföld katonai kiüresítése után kik harcoltak Magyarország területén, és milyen alakulatokba kaptak beosztást, például érdekes a 16-os gyaloghadosztály története, amely magába szívta a visszavonulókat. /Ferencz Imre: Töredékes veszteséglista. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

Gyergyótölgyes magyarságának jövőképe kedvezőtlen. Az 1976-os népszámlálás szerinti 2300-as lélekszámhoz képest az ezredvégre csaknem felére csökkent a magyarság részaránya a község összlakosságához viszonyítva. Tízévente 200-250 fős a fogyás. Az emberek országszerte a lehető leggyorsabb meggazdagodást hajszolják. Olyan nehezünkre esik szaktanárokat idehívni, azoknak lakást biztosítani? - kérdezte a cikkíró. Az utóbbi évtizedben a megyei RMDSZ sem tanúsított nagy érdeklődést a község iránt. /Katona Gábor, Gyergyótölgyes: Apadóban a magyarság Gyergyótölgyesen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

Nehéz Erdélyben magyar újságot csinálni: a Krónikától szűk öt hónappal az indulást követően már megvált első főszerkesztője és lemondott a neves erdélyi közéleti személyiségből álló szerkesztőtanács is. - Azok távoztak a laptól, akik már hosszú évek óta tervezték, hogy egy új országos terjesztésű, egyetlen pártnak sem elkötelezett, független újságot indítanak útnak. Jelentkezett egy magyarországi pénzügyi befektető csoport. Valamivel több mint 1 millió dollárt tudtak biztosítani. A Krónika első száma 1999. október 30-án jelent meg. A "konkurencia" - a nyolc romániai magyar napilap - tartózkodó udvariassággal köszöntötte az új társat. Március elején az első főszerkesztő, Stanik István és a kiadó közös megegyezéssel szerződést bontott. Ezt követte Farkas Árpádnak, a szerkesztőtanács egyik tagjának távozása. Március közepén aztán Kántor Lajos, Gálfalvi Zsolt, Kányádi Sándor és Sütő András is leköszönő levelet írt. Szerintük véleményükre nem voltak kíváncsiak. A szerkesztőség munkáját most megbízott felelős szerkesztőként a lap vezérigazgatója, Werner Péter irányítja. " Bajok nincsenek, csak a romániai ismert gazdasági környezet, a bürokrácia akadályai bizonyultak a vártnál nehezebbnek. A szerkesztőtanáccsal talán valóban ritkább volt a kapcsolat a kelleténél, történtek a tapasztalatlanság miatt szerkesztési hibák is, de tendenciózusággal senki nem vádolhatja a lapot" - fejtette ki véleményét. Werner elismerte, hogy nehéz pártatlannak, függetlennek maradni az erdélyi magyarság körében. /(Gózon István, Bukarest / MTI): Egy erdélyi lapindítás nehézségei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./ Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségi főtitkára kommentárjában sietett elmarasztalni lapja konkurensét, a Krónikát. /Cseke Gábor: Aki felfedezte magának Erdélyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Kolozsváron átadták a Kolozsvári Írók Társaságának 1999-es évi díjait. A tavalyi esztendő legsikeresebb irodalmi műveinek kijáró díjat tizenhárom szerző kapta meg, köztük hárman magyarok: Egyed Emese Mesék (Märchen) magyar-német prózakötete, Gaal György Tört kövön és porladó kereszten című esszékötete és Lászlóffy Csaba Hosszú galopp Liliputba című prózája részesült ebben az elismerésben. /Hárman a tizenháromból. Átadták a Kolozsvári Írók Társaságának 1999-es évi díjait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Néhány hónapja új lap indult, a mezőségi Nagysármáson, a magyar és román nyelvű Graiul Campiei Transilvane (Mezőségi Kisújság) havilap. A második szám márc. 3-án látott napvilágot. A 12 oldalas lap magyar nyelvű oldalán az RMDSZ-farsangról és a református egyház fúvószenekaráról található beszámoló. A Szabadság keretében működő Bonifácz Ifjúsági Újságíró Tanfolyam (BIÚT) segítséget nyújthat a magyar nyelvű oldal szerkesztésében (stilizálás, korrektúra stb.). /Szabó Csaba: Izmosodik a Mezőség kétnyelvű havilapja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Márc. 18-án Szilágysomlyón, a református egyház gyülekezeti termében Kós Károly Erdély kövei című grafikai kiállítását nézhették meg az érdeklődők, majd könyvbemutató követett. A Budapestről érkezett Tóth Pál Péter (az MTA demográfiai osztályának főigazgatója) mutatta be Szórványban című szociográfiai művét. A feldolgozott anyag (több mint 12 000 kérdőív) az Észak-Erdélyben, magyar és vegyes házasságban élő családok helyzetét mutatja be 1942-44 között. Egy hasonló jellegű felmérés a szórványban napjainkban is fontos lenne. /Benkő N. Ildikó: Grafikai kiállítás és könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./