A Párizsban élő Méray Tibor író, az Irodalmi Újság főszerkesztője által alapított, erdélyi fiatal magyar újságírók három hónapos magyarországi továbbtanulását elősegítő, 2000. március 15-én ötödik alkalommal kiosztott díjat, az alapító által kijelölt bizottság Szekeres Attila fiatal sepsiszentgyörgyi újságírónak, a Háromszék napilap munkatársának ítélte. /(Tibori Szabó Zoltán): Méray-díj 2000. ...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

A Temesvári Ifjúsági Szervezet márc. 15. előestéjén tudományos szimpóziumot szervezett az 1848-as forradalom és szabadságharc jobb megismerése érdekében. Az előadók, Vicze Károly történész, a helybeli Bartók Béla Líceum tanára és Szekernyés János helytörténész rengeteg olyan ténnyel ismertette meg az egybegyűlteket, melyek a Bánságot is érintették. /(Sipos): Ismerjük az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit? = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./

Ion Diaconescu parasztpárti elnök azt állította, hogy az RMDSZ előzetes egyeztetés nélkül diktálta be a gépírónőknek az elfogadandó sürgős törvények lajstromába az államosított egyházi ingatlanokra vonatkozó tervezetet. Markó Béla cáfolta az idős pártelnök állítását, szerinte ezt a kitételt hosszasan egyeztették a koalíciós partnerek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

Márc. 14-én ünnepélyesen felavatták a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium kápolnatermét, a Mailáth Gusztáv-termet. A terem vitróinak egy részét Nagy Ödön és Koszti István Miklós képzőművészek készítették újra, s az új ablakok felavatása remélhetőleg a teljes felújítást is elindította. Lászlófy Pál főgimnáziumi igazgató kifejtette, hogy a terem méltó helye lesz a szentmisék, istentiszteletek tartásának, lehetőség nyílik tudományos, irodalmi rendezvények, konferenciák, koncertek, ünnepi fogadások megszervezésére. A falak, a díszítőelemek felújítása és a festés Sinkó Lászlónak és munkacsoportjának köszönhető, a művészien elkészített oltárt, ambót és a keresztet a Folemcon-Somlyó munkaközössége adományozta, az új székek a Dávid Möbe vállalat munkásainak szakmai tudását minősíti, a székek elkészítésének anyagi fedezetét Csíkszereda város önkormányzata, polgármesteri hivatala fedezte. /Díszterem-avatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

A felsőfokú tanintézmények közti együttműködés szép példája a Kolozsvár-Szeged koprodukcióban félévente megjelenő, LélekJelenLét című, egyetemi hallgatók tudományos folyóirataként meghatározott kiadvány, melynek bemutatkozó száma most került ki a nyomdából. Az új szemle szakterületei: pszichológia, (gyógy)pedagógia, orvostudomány, szociológia, antropológia, szociális gondozás, politikai tudományok, filozófia, történelem, jog, irodalomtudomány. A folyóirat alapító igazgatója dr. Szamosközi István, megbízott főszerkesztője Molnár Attila. /LélekJelenLét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Négy színházi előadás, egy táncszínházi produkció, régizene, dzsessz, kórusmuzsika, könyv-, baba- és plakátkiállítás - ez címszavakban a tartalma annak az ötnapos budapesti rendezvénysorozatnak, amelynek keretében a háromszéki kultúra "bemutatkozott" a magyar fővárosban. A rendezvény több helyszínén a közönség és a szakma érdeklődése sem maradt el. A Vendégségben Budapesten, Határon Túli Magyar Színházi Estek rendezvény keretében minden hónapban egy határon túli színház kap lehetőséget a budapesti bemutatkozásra. Évadonként nagyobb lélegzetű rendezvényre is sor kerül. Tavaly a Kárpátaljai Napok középpontjában a beregszászi színház állt, ősszel a Vajdasági Napokon mindhárom vajdasági magyar színház itt volt, most pedig Háromszék kulturális életéből adtak ízelítőt. - Minden színházi est telt házzal ment, pótszékekre volt szükség. Tizenkét rendezvény volt tehát telt házzal, egyetlen kevésbé sikeres produkció volt, a dzsesszegyüttes, a Kanoi Trio fellépése. A Vox Humana mindkét fellépése igazi siker volt. A Codex régizene-együttes az Almássy téren aratott sikert. /Háromszéki napok Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

Marosvásárhelyen, a Postaréten, a Székely Vértanúk emlékművénél rendezték meg az erdélyi magyarság központi márc. 15-i ünnepségét, amelyet a Magyar Televízió is egyenes adásban közvetített. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke üdvözölte a megjelenteket. Petőfi nem alkudott, és mi sem alkudhatunk meg, s ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy a nemzeti megmaradás zálogát képező programunkat teljes mértékben megvalósítsuk. Kell legyen bennünk annyi hit, hogy forradalmár elődeink mércéjéhez igazodva, ne csak beszéljünk, hanem cselekedjünk is - hangoztatta a szónok. Mugur Isarescu miniszterelnök üzenetét román illetve magyar nyelven Burkhárdt Árpád Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Orbán Viktor magyar kormányfő üdvözletét Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter olvasta fel. Ezt követően Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szólt az egybegyűltekhez. Nem a bezárkózás ünnepe ez, hanem a kitárulkozásé. Nem csak a magyar szabadságé, hanem a világszabadságé is, jelentette ki. "Azt is üzenjük mindenkinek, a velünk együtt élőknek is: kevesebbek lehetünk, mint ti, de kisebbek sohasem leszünk, kisebbségiek, ahogy ti neveztek minket, nem voltunk, nem vagyunk és nem akarunk lenni. Vagy ha szerintetek ez olyan jó, olyan nagyszerű dolog Romániában kisebbséginek lenni, gyertek, kedves többségiek, próbáljátok ki velünk együtt, milyen érzés, amikor itthon vagyunk, saját szülőföldünkön vagyunk, és mégsem vagyunk még mindig egyenlőek. Nemcsak az itthoni többség, hanem sokszor Európa főbiztosai és albiztosai is meg akarnak győzni minket, hogy milyen jó nekünk, milyen szabadok és milyen egyenlőek vagyunk, a testvériségről nem is beszélve. Nekik is csak azt mondhatjuk, tessék, próbálják ki, cseréljünk helyet!" Markó emlékeztetett 1990 márciusára. amikor "nagy írónk egyik szemének világát, de teljes emberi életeket is kioltani, sok-sok lelket örökre megsebezni sikerülhetett." "A bűnösöket még mindig nem büntették meg, arcukat még mindig homály fedi, bár jól tudjuk, kik ők. Hát mennyi idő kell ahhoz, hogy az igazságra fény derüljön? Innen, a marosvásárhelyi Postarétről követeljük mindannyian: ideje igazságot tenni, ideje a bűnösöket felelősségre vonni! Ideje lenne Sütő András szeme fényéért valakinek bocsánatot kérni!" Azóta sokminden történt, hiszen szabadon ünnepelhetnek. "De ez még nem elég. Kell magyar egyetem! Kell szabad nyelvhasználat! Kell a jog az önálló döntéshez és az önigazgatáshoz itt, a saját szülőföldünkön." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében kifejtette, hogy az ünnep magyarok és románok számára szóló központi üzenete két versben foglalható össze: Ébredj román! és Talpra magyar! "Tíz év után, az Úr születésének jeles 2000. esztendejében megint csak ott tartunk, hogy az igaz és szabad szólás joga mellett kell következetesen kiállanunk. Bush elnök (1990 márciusában) még kíváncsi volt a romániai magyarok sorsára iránt, Clinton elnök viszont ma már a kisebbségi kérdés romániai "megoldását" jószerint modellértékűnek ítéli, s az Amerikai Egyesült Államok, valamint a fejlett Nyugat többi országai kisebbségi nyomorúságainkról jószerint már hallani sem akarnak. Tíz év után igencsak aggályos és rendkívül bajos az erdélyi magyarság megoldatlan problémáiról és tovább tartó kisebbségi diszkriminációjáról szólni. Aki mégis ezt teszi az egyszerűen "szélsőségesnek" vagy a - jobbik esetben - radikálisnak minősül, akitől nem csak a román politikai többség, de a kormány részét képező - Romániai Magyar Demokrata Szövetség hivatalos vezetése is kénytelen- kelletlen elhatárolódik. Eközben az EBESZ kisebbségi főbiztosa, Max van der Stoel úr, a magyar állami egyetem helyreállításának demokratikus jogát figyelmen kívül hagyva, az ún. multikulturális egyetem kiépítésén fáradozik" - hangsúlyozta a szónok. "Abba a fonák helyzetbe kerültünk, hogy manapság az össztársadalmi elégedetlenség, az általános sztrájkok és tiltakozások idején, az erdélyi magyarság sorsával és helyzetével - látszólag - elégedettebb, mint példának okáért a tanügyiek, a vasúti munkások vagy éppenséggel a bányászok. A romániai magyarságot az eltelt tíz év alatt újból elaltatták. De az ország egész lakosságát, a románságot is folyamatosan, hasonlóképpen altatják, áltatják és vezetik félre." Ébredésre van szükség - mondotta a tiszteletbeli elnök, aki a következő szavakkal fejezte be beszédét: "Ideje van a szólásnak" - valljuk a Prédikátorral, ez esetben akár a tiszai cián- és ólomszennyezés sokkoló erejével. "Talpra magyar" - mondjuk Petőfivel, a szólás idején és jogán. És várjuk, reméljük, hogy ezután minden délben tisztán csendüljenek fel Európa harangjai..." Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere következett, aki Marosvásárhely korabeli történelmi eseményeit idézve a magyar, illetve román ifjak együttműködését emelte ki. Marosvásárhely polgármestere idézett abból a főkormányzónak írt felterjesztésből, amelyet Alexandru Papiu Ilarian is aláírt, s amelyben "minden külön ajkú nemzetnek nemzeti léte és ékes nyelve biztosítását" kérték. A ma is érvényes kérelmet 152 esztendő elteltével sem fogalmazhatnánk meg tömörebben - mondotta a szónok, majd kijelentette, hogy a szabadságot nem lehet sem államhatárokkal, sem nyelvi korlátokkal járomba terelni. A mai napig sem rendeződött a volt egyházi és más közösségi javak helyzete, a közigazgatás, a két- vagy többnyelvűség, az állami önálló anyanyelvi felsőoktatás kérdései. Fodor arra kérte a politikusokat: értsék meg, hogy megviselt magyarságunknak összefogásra van szüksége. Az ünnepi szónokok sorát Ölvedi Zsolt, az RMDSZ megyei szervezetének ifjúsági és szervezési alelnöke zárta. Ferenczi István Szentgyörgyi István-díjas színművész Farkas Árpád Fehéregyháza, Kilyén Ilka színművésznő Utassy József Zúgj március című versét szavalta. végül a tömeg a Himnuszt, majd a Székely Himnuszt énekelte. /(bodolai): Megyeszerte megünnepelték az 1848-as forradalmat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

A szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezések:- Csíkszeredában márc. 14-én tartották Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepségét a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója beszédében elmondta: tíz évvel azután, hogy az iskola felvette a költő nevét, a városvezetés és a támogatók segítségével sikerült szobrot állítani Petőfinek. Jelen voltak a magyarországi testvériskolák küldöttségei, valamint a támogató intézmények képviselői. Az ünnepségen köszöntötték a mellszobor alkotóit: Ercsei Ferenc és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészeket. Dr. Csedő Csaba István polgármester ünnepi beszédét követően leleplezték a mellszobrot, majd Koncsag László római katolikus plébános, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkészek áldották meg a költő szobrát. /Orbán Ferenc: Szoboravató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ Csíkszeredában márc. 15-én az ünneplők Gál Sándor szobra előtt gyülekeztek, többen székely ruhában érkeztek. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a csíkszeredaiakat, majd az ünneplők Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobraihoz vonultak, ahol Mugur Isarescu kormányfőnek március 15-e alkalmából a magyarsághoz intézett üzenetét olvasta fel Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét ismertette Dézsi Zoltán prefektus. A határoktól szétszaggatott 15 millió magyar szíve együtt dobban ezen a napon - mondta a polgármester. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Kovács Attila: Helytállásra buzdítottak az ünnepen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó ünnepség. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16. -1681. sz./ Kézdivásárhelyen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. A 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998-ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak Felvidéken. Kurucz Lajos, az 1. felvidéki huszárbandérium huszárkapitánya elmondta: a nagy távolság miatt Kézdivásárhelyre a lovakat nem tudták elhozni. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. /(Iochom): Felvidéki huszárok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./- Gyergyószárhegyen a fúvószenekar már 14-én 48-as indulókkal hirdette az ünnepet. A cserkészek és az RMDSZ 14-e délutánján megkoszorúzták Both Ferenc és Gurzó Lajos 48-as honvédtisztek sírjait a helyi temetőben. 15-én délelőtt 10-től ünnepi szentmisét tartottak, majd ünnepi megemlékezést a hősök emlékoszlopánál, amely során a helyi RMDSZ a magyarság ezeréves múltjának felvállalása jelképeként emléktáblát avatott fel az emlékoszlop keleti oldalán a következő felirattal: MAGYAR MILLENNIUM "Jézus áldd meg Erdély földjét." Az Úr 2000. évében a szárhegyi RMDSZ. /Millenniumi emléktábla Gyergyószárhegyen = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepi megemlékezés. A magyar történelmi egyházak vezetői /Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Csiha Kálmán református püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Mikes Sámuel baptista főlelkész mondtak beszédet, továbbá Tőkés László püspök figyelmeztetett: az elmúlt évszázadban Pozsony és Kolozsvár a magyar élet szélére sodródott. "Kelj fel, és világosodjál, Kolozsvár! Ne lankadjatok, ne csüggedjetek, keljetek fel és járjatok. Ezen az úton legyen egy igen fontos állomás: az Úr születésének 2000. esztendejében megünnepelt március 15." Ezután Kónya-Hamar Sándor képviselő mondott ünnepi beszédet. "Erdély múltja jelenti az ország jövőjét, ezért az egykori és még létező Erdély-modellt történelmileg, társadalmilag, de politikailag is restaurálni kellene. Szerkezeti, vallási, kulturális, intézményi és civil síkon egyaránt." Az ünneplő gyülekezet a Biasini szálló elé vonult, ahol további beszédekre és koszorúzásra került sor. /Papp Annamária: Emlékezés március 15-re. Ne engedjük szabadságunkat korlátozni. Több ezren ünnepeltek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Gheorghe Funar polgármester szokásához híven márc. 15-én különböző rendezvényeket szervezett "magyarok által 1848-ban meggyilkolt románok" tiszteletére. - Gheorghe Funar felszólította az RMDSZ képviselőit, mutassák fel a városházától kapott engedélyt. A rendezvény szervezői azzal érveltek, hogy nem volt szükség engedélyre, hiszen megemlékező összejövetelről és nem utcai tüntetésről van szó. Miután a polgármester kérésére a rendőrök nem voltak hajlandók eloszlatni a tömeget, Gheorghe Funar távozott a helyszínről. /A polgármester igyekezett megzavarni a meghitt ünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./- Nagyváradon a Rulikowski temető névadó hősének sírja előtt kezdődött az emlékezés. A Szent László téren a borsi csoport bemutatja tánctudását. A tömeg megérkezett Szacsvay Imre szobrához. A mártír jegyző szobra előtt cserkészek álltak vigyázzban. A koszorúzás után a több száz fős tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult, majd a székesegyházba. Zsúfolásig megtelt a bazilika. Tempfli József megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, beszéde után Csűry István református generális direktor, majd dr. Csapó I. József szólt az egybegyűltekhez. /Hol március emléke él, Petőfi visszatér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./- Székelyudvarhelyen márc. 15-én lovasok vonultak fel a város utcáin, majd a Himnusz éneklésével kezdődött az ünnepség. Nemzeti imánkat énekelte a több, mint tízezres tömeg. A megemlékezés fénypontja a Vasszékely szobrának, Szabó János szobrászművész alkotásának felavatása volt. A Vasszékely újra otthonra lel a székely anyavárosban - hangsúlyozta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Dr. Deutsch Tamás, a magyar kormány ifjúsági és sportminisztere Orbán Viktor magyar kormányfő jókívánságait tolmácsolta az ünneplőknek. "A nemzetpolitikai célkitűzéseink legnagyobbika újra az unió. Igen, az Európai Unió. És az autonómia. A határon túl élő magyar testvéreink autonómiája" - mondta. Ezután Eckstein-Kovács Péter miniszter szólt az egybegyűltekhez. /Sarány István: Újból helyére került a Vasszékely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- Márc. 14-én kezdődtek Aradon, az aradi vértanúk és a félig kiszabadult Szabadság-szobor városának nemzeti ünnepi rendezvényei. Tokay György RMDSZ-képviselő a még rácsok mögött lévő, de félig már kiszabadított Vértanú-szoborcsoport monumentális alakjai között elhelyezett emelvényen mondta el beszédét. Vajon kitől őrizték ezeket a szobrokat és azt a gondolatot, amit ez a szobor kifejez, tette fel a kérdést. /Tegnap a templomudvarban, ma délután a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./- Az RMDSZ Brassó megyei szervezete a magyar szabadságharc emlékére ünnepi előadást rendezett. Felléptek helyi (Brassói Magyar Dalárda, Búzavirág, Márk Attila daltulajdonos) és környékbeli műkedvelő együttesek, előadók (a szecselevárosi Kéknefelejcs, a pürkereci gyerek-boricások, a Keresztvári Kórus, tatrangi műkedvelők). A négyfalusi RMDSZ márc. 12-én megkoszorúzta a tömösi emlékművet, , melyet tavaly ismeretlenek festékkel bemázoltak. /(Tóásó Áron Zoltán): Március Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Sarmaságon, a nagy bányászközségben márc. 12-én, vasárnap a református templomban az ökumenikus istentiszteletet követően az alkalomhoz illő műsort tartott a helybeli ifjúság, majd az 1848-as emlékművet koszorúzták meg /Sarmasági megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Temesváron márc. 12-én a Milleniumi templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. A szentmise végén Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott rövid emlékbeszédet. /A magyar lélek feltámadásának ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Márc. 15-én Temesvár megfogyatkozott magyarsága a szabadfalui Petőfi-emlékműhöz zarándokolt, ahol Somogyi Attila egyetemista méltatta a másfélszáz év előtti eseményt. Szabó Dezsővel valljuk, hogy magyarként, fiatalként felelősek vagyunk minden magyar lélekért, hangzott el beszédében. Szővérdfi Szép Zoltán, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke feltette a kérdést: Teszünk-e valamit azért, hogy gyermekeink, unokáink magyar iskolába, magyar színházba, magyar templomba járjanak? Mert igenis kell nekünk magyar egyetem, Magyar Ház, ragaszkodunk ahhoz, hogy egyéni és közösségi jogainkat tiszteletben tartsák /Sipos János: Felelősséggel tartozunk a '48-as hősök emlékének. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 16./

Rockenbauer Zoltán, a magyarországi nemzeti kulturális örökség minisztere március 15-e alkalmából művészeti díjakat adományozott. Munkácsy Mihály-díjat adományozott, többek között, Deák Ferenc kolozsvári grafikusművésznek, a szegedi Mozaik Oktatási Stúdió művészeti vezetőjének, valamint Véső Ágoston nagybányai festőművésznek. /Munkácsy Mihály-díjak erdélyi művészeknek is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

A román lapok szerint Borbély László, a területrendezési és közmunkaügyi minisztérium RMDSZ-es államtitkára saját kezűleg hagyta jóvá a kolozsvári polgármesteri hivatal Bukarestbe eljuttatott folyamodványát, amelyben Gheorghe Funar szoboremelésre kér engedélyt. A szobor Fényes Samut, a két világháború közt élő magyar történészt örökítené meg, aki a Revizionista Magyarország című könyvével "nyerte el" a polgármester elismerését. A színhely a magyar színház és opera előtti tér lenne. Borbély László a Szabadságnak elmondta: semmit sem tud Funar kérvényéről, különben nem is az ő hatáskörébe tartozik az efféle engedélyek láttamozása. - A magyar történészek szerint Fényes Samu az ellenforradalmi megtorlások elől Romániába menekült. Bukarestben lapszerkesztő volt, az erdélyi magyar értelmiségiek szerint a "román kormány zsoldjában" állt. /Kiss Olivér: Nincs érvényes engedélye a polgármesternek a Fényes-szobor felállítására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Megalakulása után a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) márc. 16-án tartja első rendes ülését Székelyudvarhelyen. A Kárpát-medencei, országos jellegű magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő MIK-ben Erdély képviseletét a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) látja el. A MIK operatív vezetésével megbízott Állandó Bizottság márc. 15-én kezdte meg munkáját Székelyudvarhelyen. A bizottsági üléseken sok javaslat felmerült, amelyeket a plénumon fognak megvitatni. Köztük a legfontosabbak közé tartozik a szervezet működését szabályzó működési rend elfogadása. A Magyar Ifjúsági Konferencia a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek egyeztető jellegű testülete, melyben vajdasági, muravidéki, erdélyi, magyarországi, felvidéki, kárpátaljai és a Nyugat régiói ifjúsági szervezetei mellett a Magyar Ifjúsági és Sportminisztérium képviselteti magát. /Magyar Ifjúsági Konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

A Gyergyói TKT március 10-i ülésének fő napirendi pontja a Hargita megyei magyar oktatás helyzete volt, különös tekintettel a szórványban levő iskolákra. Az ülésen részt vettek a térség magyar iskolaigazgatói, a megyei tanfelügyelőség képviselete, az RMDSZ területi küldöttei, valamint Dézsi Zoltán TESZ-elnök, dr. Garda Dezső és Nagy István parlamenti képviselők. A szórványmagyar iskolák sorvadnak, mind kevesebb a gyermek. Maroshévízen évek óta halogatja a magyar iskola építését a minisztérium, a gyermeklétszám csökken, mert egyre több szülő iratja gyermekét román tagozatra. Az asszimiláció erősödik, a román tagozattal közösen tartott képességvizsgákon és érettségin a magyar gyermekek hátrányos helyzetbe kerülnek. A magyar szórvány iskolák nem kapják meg a képviseleti iskola minősítést, ami szintén hátrányos helyzetet jelent. A marosfői I-VIII. osztályos magyar iskola egy régi villában működik, túl kicsi osztálytermekkel, melyek nem felelnek meg az oktatási céloknak. Itt 15 óvodás, 14 elemista és 16 V-VIII. osztályos gyermek van magyar tagozaton, a létszám stabilnak látszik. Hasonlóan van utánpótlás Gyergyótölgyesen is, ahol 1994-től működik magyar óvoda. Tekerőpatakon, ahol az 1500 fős lakosságból 256 roma nemzetiségű, 45 cigány gyermek beiskolázatlan. Az ülésen többen élesen bírálták a Hargita megyei tanfelügyelőséget, amiért nem támogatja kellőképpen a szórványmagyar iskolákat. Az is megengedhetetlen - fogalmazta meg Dézsi Zoltán TESZ-elnök -, hogy Hargita megyében a magyar iskolák román nyelven kapják a tanfelügyelőségtől az értesítéseket. Megfogalmazódott az is, hogy a képességvizsgát és érettségit nem szabad együtt szervezni a román tagozattal, a mároshévíziek inkább jöjjenek át Gyergyóditróba vagy Gyergyószentmiklósra. A tavalyi képességvizsgán a vizsgáztató bizottság élére magyar tagozaton román elnököt neveztek ki Gyergyószentmiklóson. Dr. Garda Dezső megfogalmazta, hogy Gyergyó és Maroshévíz iskolái kiszorulnak minden támogatásból, mostohagyermekek Székelyudvarhely és Csíkszereda iskoláihoz képest. /Szórványmagyar oktatás és TKT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

A Művelődés /Kolozsvár/ folyóirat 3. száma a műemlékvédelemmel foglalkozik. A témát a közelgő 9. Tusnádi Konferencia teszi időszerűvé, amely a műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdéseivel fog foglalkozni. A Galéria rovat bemutatta Egyed Tibor műemlékeket népszerűsítő grafikasorozatát, illetve egy elfelejtett grafikus és festőművész, Makoldy József nyolcvan esztendeje megjelent kötetét. /Művelődés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Márc. 15-én a Duna Televízió közvetítette versmondó vetélkedőt, résztvevői a Kárpát-medence magyar iskoláinak legjobb diákjaiból kerülnek ki. Ez része volt része a Haza a magasban elnevezésű versenysorozatnak. Sepsiszentgyörgy Mikes Kelemen Líceumának diákjai lettek az elsők. Rajtuk kívül a vetélkedőn Somorja, Szentes, Zenta és Budapest. /(fekete): Diáksiker. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

Farkas Árpád után, aki március elsejével kivált a Krónika vezérkarából, márc. 16-án Gálfalvi Zsolt, Kántor Lajos elnök, Kányádi Sándor és Sütő András is lemondtak a lap szerkesztőtanácsából arra hivatkozva, hogy a szűkebb vezetőség számos döntésről csak utólag tájékoztatta a testületet, amelynek véleményére többnyire nem volt kíváncsi, s hogy olyan fontos kérdések maradtak megoldatlanul a mai napig, mint pl. a kiadó és a szerkesztőségi munkatársak munkajogi viszonya. /Búcsúztak a Krónikától. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Bura László tanulmányi aligazgató adott tájékoztatást a Tanítóképző Főiskoláról /Szatmárnémeti/, amely 3 éves, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Lélektan és Nevelési Tudományok Kara keretében működik. Ezeknek a főiskoláknak a hivatalos román neve: Colegiu pedagogic de institutori. - Általában nem értik az institutor szó jelentését: tanító(nő) és óvó(nő). Értelemszerűen: a középiskolánál magasabb képesítésű. A most megalakított főiskolákon nincsen dékán, prodékán. A kialakított főiskolai rendszerben - esetünkben az öt magyar tannyelvű tanítóképző - főiskola működését tanulmányilag irányító tanár a főiskolák (közös) tanulmányi igazgatója, a különböző helységben jelen levő vezető a helyi intézmény tanulmányi aligazgatója. A magyar tannyelvű tanítóképzők közül négy második szakként angol nyelvoktatókat képez, a nagyenyedi franciát. Szatmárnémetiben igény lenne német nyelvet oktatókra is, kérésükre áprilisban kapnak választ. - Távoktatásra előre kell jelentkezni, ugyanis indítását csak elegendő jelentkező esetében engedélyezik. Az elmúlt tanévben Szatmárnémeti 25 nappali tagozatos hallgatói helyet kapott. /Bura László tanulmányi aligazgató: A Tanítóképző Főiskola jövő tanéve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./

Márc. 16-án tartotta rendes évi ülését a Szatmári Református Egyházmegye Közgyűlése, a Láncos-templomban. Sipos Miklós esperes szomorú statisztikai adatokat ismertetett: 1994 óta 1633 lelkes volt a természetes apadás, hat év alatt 3820 temetés, 2187 keresztelés került be az egyházmegyei anyakönyvekbe. Csökkent az istentiszteletek látogatottsága is. Kilenc anyaegyházközségben nincs lelkész. /Ugocsay F.: A Szatmári Református Egyházmegye közgyűlése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./

Megjelent Jakab László csíkszeredai tiszteletbeli kanonok A gyulafehérvári "Mailáth" főgimnázium elődjének a története című, szép kivitelezésű könyve. Jakab László már előzőleg is jelentkezett, két könyve: Ahogyan én ismertem meg Márton Áront. Püspök atyánk hétköznapjai (1998), A mosolygó egyház Erdélyben (2000). Mostani könyvéből kiderül, hogy nem a 450 éves iskola Erdély legrégibb tanítóintézete, hanem a Szent István királyunk idejéből származó káptalani iskola, amely a történelem viharait átvészelve, megszüntetve és újraéledve a Mailáth Főgimnáziumot eredményezte. A szerző az olvasót végigvezeti a Szent István-i időktől kezdve az 1948-as tanügyi reformig. /Kalmár Zoltán: A Mailáth, egy ősi alma mater. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Márc. 16-án a román környezetvédelmi tárca cáfolta, hogy márc. 15-én újabb baleset történt volna a borsabányai bányaüzem nováci derítőjénél. A minisztérium szerint a Vasér-patak, a Visó és a Tisza folyó vizének nagyfokú zavarosságát az okozza, hogy a március 10-i gátszakadás miatt szabadba jutott és a parton maradt meddőből került újabb adag a folyókba. Márc. 15-én közölték, hogy mintegy 150 köbméter fémércmaradványokat tartalmazó víz jutott ki a nováci derítőből. Mindez akkor történt, amikor Gila Altmann német környezetvédelmi miniszterhelyettes és Romica Tomescu román környezetvédelmi miniszter éppen a helyszínen tartózkodott. Gila Altmann azonban cáfolta az újabb baleset hírét. A német politikus asszonynak nem sikerült meggyőznie Wallstromot, mert az EU-biztos tegnap kemény hangú levélben kért részletes jelentést Tomescutól az újabb incidensről. Egy ilyen baleset komolyan megkérdőjelezi Románia környezetvédelmi elkötelezettségeit - írta. George Lazea, a környezetvédelmi minisztérium főtitkára közölte: a román fél levelet küldött a magyar környezetvédelmi minisztériumnak, s ebben a levélben a román illetékesek "értetlenségüket" fogalmazzák meg amiatt, hogy a magyar fél "egy harmadik környezetszennyezésről beszél". Arra a felvetésre, miszerint a "harmadik gátszakadás" híre nem Magyarországról származik, azt a francia hírügynökség jelentette a borsabányai üzem igazgatójára hivatkozva, s ugyanerről számolt be a Mediafax is, Lazea azt válaszolta: a helyszínen járt román tudósítók beszámolói sokszor pontatlanok. Romica Tomescu környezetvédelmi miniszter sűrű programja miatt nehezen tudna most azonnal találkozni magyar kollégájával, Pepó Pállal, de román részről remélik, hogy a hamarosan Hágában sorra kerülő nemzetközi vízügyi tanácskozáson lehetőség lesz a két miniszter kétoldalú megbeszéléseire is - közölte továbbá Lazea. Mint ismeretes, a harmadik gátszakadás hírére Pepó sürgős találkozót kért román kollégájától. /Cáfol a miniszter: Nem volt harmadik gátszakadás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Márc. 16-án reggelre Kolozsváron a volt Biasini Szállóról ismeretlen tettesek lelopták az egy nappal korábban, a március 15-i megemlékezés alkalmával elhelyezett koszorúkat. Az RMDSZ a rendőrséghez fordult az eset kivizsgálását kérve. /(balázs): Lelopták a koszorúkat a Biasini Szállóról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Márc. 15-én a román és a moldovai külügyminisztérium szakértői tárgyalóasztalhoz ültek a kettős állampolgárság ügyében. Márc. 15-vel kezdődően nyolc romániai város rendőrparancsnokságán igényelhetik az állampolgárságot mindazok a moldovaiak, akik bizonyítani tudják, hogy ők maguk vagy valamely ősük 1940-1944 között román állampolgársággal rendelkezett. Bara Gyula államtitkár elmondta, hogy Moldova Köztársaság hivatalos tiltakozását követően Dudu Ionescu belügyminiszter tájékoztatta a kabinetet. Elmondta, hogy a moldovaiak román állampolgárságát egy korábbi rendelkezés szabályozza. A kettős állampolgárságról Romániában nem volt olyan vita mint Magyarországon. Jelenleg nem lehet tudni, hogy milyen kötelezettséggel jár ez a román államra, illetve az új állampolgárokra nézve. Nem tudni, hogy áttelepednek vagy kettős állampolgárként továbbra is Moldovában élnek. A román külügy jelenlegi álláspontja szerint a moldovai kormány túlreagálta az ügyet. - Számos kérdés van függőben. A keleti határ megerősítését és biztonságát vállalta Románia, és tiszteletben is kell tartania. Ezt a moldovaiak is tudják, és próbálják kihasználni a még adott lehetőségeket mielőtt intenzíven beindulna a folyamat. /Gál Mária: Sorba állnak a román állampolgárságért. Kisinyov túlreagálta az ügyet? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

A kormány márc. 16-i ülésén elfogadta Románia középtávú fejlesztési stratégiájának szintézisét, amelyet a parlamenti pártok, a szakszervezetek, a munkáltatói szövetségek, valamint a tudományos szervezetek képviselőiből álló szakértői csoport készített el. Kidolgozásában az RMDSZ szakértői aktívan részt vettek. Mugur Isarescu kormányfő, aki márc. 17-től Budapesten részt vesz a Jugoszláviával szomszédos országok kormányfői szintű tanácskozásán, március 20-án Brüsszelben leteszi a dokumentumot az Európai Unió asztalára. A középtávú fejlesztési stratégiája szerint 2004-ig felszámolják a romániai gazdaságot lehúzó szerkezeti és működésbeli hiányosságokat, 2007-ig pedig a társadalmi-gazdasági élet mutatói jelentősen megközelítik az európai paramétereket, és ezzel megteremtődnek a csatlakozás feltételei. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 17. - 1682. sz./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége március 14-én Markó Béla szövetségi elnök javaslatára elhatározta, hogy szociális támogatást nyújt az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események áldozatai, valamint hozzátartozóik megsegítésére a szövetség Szolidaritási Alapjából. Az ÜE határozata értelmében a marosvásárhelyi események kárvallottai ezentúl minden évben részesülnek szociális támogatásban. A határozatnak megfelelően Takács Csaba ügyvezető elnök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója márc. 17-én személyesen kereste fel és pénzbeni adományt nyújtott át a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom áldozatainak. Az elmúlt tíz évben az RMDSZ számtalan politikai kezdeményezés során szorgalmazta az 1990-es marosvásárhelyi események kárvallottjainak megsegítését, az igazság kiderítését, és a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy az áldozatok teljes jogi és erkölcsi rehabilitációban részesüljenek - szögezte le Takács Csaba, aki felkereste a véres márciusi események során súlyosan bántalmazott Sütő Andrást, Juhász Ilonát, a jogtalanul több éves börtönbüntetésre ítélt Cseresznyés Pált, valamint az emberi áldozatokat szenvedett Gémes, Kis és Csipor családokat. Az ügyvezető elnök rámutatott: Cseresznyés Pál elítélésével a román hatalom gyakorlatilag az egész marosvásárhelyi magyar lakosságot kívánta büntetni, mintegy felmentve a bűnösség alól azokat, akik a posztkommunista rendszer átmentése érdekében kirobbantották az embertelen vérengzést. /Az RMDSZ a marosvásárhelyi márciusi események áldozataiért. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 17. - 1682. sz./

Enyhe kiábrándultság lengte be a március 15-iki ünnepségeket, írta Ambrus Attila. A szónokok - a koalíció tagjaként - megvonták a négy év kormányzás mérlegét, beismerték, hogy nem sokat ment a világ előre. Ma már nem elsősorban a kisebbségi jogokért kell megküzdenie a romániai magyarnak, hanem a mindennapiért. A kialakult csődhelyzetért egyaránt hibás a hat évig kormányzó mai ellenzék és a négy éve viharból viharba evező koalíció is. Az RMDSZ pedig tagja annak a csapatnak, amely a választási évben sem tehet mást, mint hogy enged a monopolhelyzetet élvező szolgáltató vállalatoknak, így április elsejétől körülbelül 30%-kal drágul a villamosenergia, ugyanannyival a földgáz, a hőenergia, 17,62%-kal a telefonbeszélgetések díja. Nem nőnek viszont a nyugdíjak, a táppénzek, a fizetések. Csalódottságuk bevallásával az RMDSZ-vezetők javítottak valamelyest választási esélyeiken, az egyenes beszéd jó váltópénz. A csalódottság ellenére az RMDSZ fontos politikai tényező lehet, amennyiben nem politikai és gazdasági érdekektől fűtött jelölteket állít, hanem olyanokat, akik nem felejtették el, a szövetség érdekvédelmi céllal alakult. /Ambrus Attila: A jelent be kell vallani. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 17./

Tízéves a brassói Transilvania Rádió-Televízió magyar nyelvű adása. 1990. március 15-e óta szemtanúja a barcasági művelődési és társadalmi életnek. A jubileum alkalmával az RTT magyar műsorának főszerkesztője, Bálint Ferenc beszélt a múltról és a tervekről. Az első magyar nyelvű adást éppen 1990. március 15-én sugározták. Országos viszonylatban mindmáig páratlan megvalósítás ez a három nyelvű /román, magyar, német/ televízióadó. Minden szombaton kétórás magyar nyelvű műsort sugároznak. A magyar műsorok elsősorban kulturális, közművelődési jellegűek, ritkábban politikai vonatkozásúak. Azt tervezik, hogy feltérképezik és felleltározzák a barcasági népi kultúra hagyományait, az újjászülető csángó népművészetet. Programjuk hangsúlyozottan helyi jellegű. jelenleg 14 önkéntes dolgozik alkalomszerűen a Transilvania tévé magyar adásában. Végigfilmezték a '48-as forradalom barcasági útvonalait, az ütközetek színhelyeit, emlékműveit, Bodzafordulótól a Tömösi- és Törcsvári-szoroson át a brassói Fellegvárig, a Fogaras-vidéki csatamezőkig, s vissza a kökösi hídig, a hosszúfalusi temetőig. /Csutak Levente: RTT magyar adása. 10 év szolgálat. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 17./

Megjelent a Diákabrak 2000/2-es száma. A kolozsvári folyóirat sok érdekes olvasmányt nyújt, nyomdailag színesebb, tartalmilag is változatosabb. /Helló! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

A Kárpát-medencei Magyar Családok Millenniumi Találkozóját július 14-16-a között rendezik meg Gödöllőn. A résztvevőknek részvételi díjat kell fizetniük, ami, többek között, a szervezési, elszállásolási, étkeztetési költségeket tartalmazza. A szervezők a határon túli jelentkezőktől - amennyiben jelentkezésük március 31-ig megérkezik - a helyszínen is kedvezményes díjat fogadnak el. /Magyar családok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

A Jugoszláviával szomszédos országok miniszterelnökeinek részvételével márc. 17-én kétnapos tanácskozás kezdődött Budapesten. A kötetlen eszmecsere során egyebek mellett Jugoszlávia demokratizálásának kérdéseit, a koszovói és a boszniai helyzetet, valamint a Duna újbóli hajózhatóvá tételét vitatják meg a kormányfők. A találkozón Ilir Meta albán, Ivan Kosztov bolgár, Ivica Racan horvát, Lubcso Georgievszky macedon, Mugur Isarescu román, Orbán Viktor magyar kormányfő és Ejup Ganic, Bosznia- és Hercegovina Föderációs elnöke mellett George Robertson NATO-főtitkár, Javier Solana, az Európa Tanács főtitkára, Bodo Hombach, a Délkelet-Európai Stabilizációs Paktum koordinátora, valamint Helmuth Strasser, a Duna Bizottság elnöke vesz részt. /Kormányfői találkozó Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A Demokrata Párt országos tanácsa márc. 17-i ülésén a kormányzásban való további részvétele mellett döntött. A tanácskozáson Paula Ivanescu, a DP ügyvezető titkára élesen bírálta az elnöki hivatalt, mondván: intrikákat sző, hol a parasztpártiakat, hol a liberálisokat felhasználva, hogy viszálykeltés útján vezesse az országot. - A koalíció vezetői értékelték a DP döntését. /Nem lép ki a kormányból a DP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A román külügyminisztérium febr. 16-i közleménye "sajnálattal" állapította meg, hogy Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke olyan kijelentéseket tett, amelyek nyilvánvaló ellentétben állnak a kétoldalú magyar-román kapcsolatok pozitív fejlődésével. A MIÉP elnöke a március 15-i magyar nemzeti ünnep alkalmával tartott nagygyűlésen Erdély függetlenségét követelte, hozzátéve azt, hogy ez a térség csak így nem fog elnéptelenedni. A román külügy szerint az ilyen kijelentések "mesterséges feszültségeket gerjesztenek". /Román tiltakozás a Csurka-kijelentés ellen. A MIÉP elnöke Erdély függetlenségét javallotta. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./