Romica Tomescu környezetvédelmi miniszter szerint a Nagybánya környékén történt ciánszennyezés már a múlté. A balesetet a "magyarországi sajtó nagyította fel és a történteket politikai spekulációkra használták" - állította. Tomescu a parlament európai integrációs bizottságában azt mondta, hogy minisztériuma semmilyen hanyagságot nem követett el a balesettel kapcsolatban, mert arról időben értesítették a magyar felet. A folyók Romániában tiszták, a Szamos és a Tisza szakaszán "alig 10-15 haltetemet találtak" - jelentette ki. Tomescu azzal vádolta a román tömegtájékoztatást, hogy "a magyar sajtó információit vette át, és nem mutatta be a baleset valós méreteit". /Tomescunak tiszta a lelkiismerete. Politikai manipulációval vádolja a magyarokat a román környezetvédelmi miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter munkalátogatáson volt Hargita és Kovászna megyében. Kijelentette, hogy a rendőrség nemzeti intézmény, tagjainak ismernie kell az állam hivatalos nyelvét, hozzátette, hogy nagyon kevés magyar ifjú választja a rendőri hivatást. Dudu Ionescu miniszter közölte, hogy a két megyében altiszti iskolákat létesítenek. Egy-egy ilyen rendőriskola létesítése a többségi magyar lakosságú Gyergyóban, Baróton, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen stb. a nemzeti homogenizálás hívei számára kedvező változást hoz. Ezek az iskolák zömében távolabbi tájak román ifjúságát fogják ide vonzani. Jönnek majd a román tanáraik, mestereik, könyvelőik és egyéb szakembereik. Nekik majd lakás kell, feleségüknek állás, gyermekeiknek iskola, iskolájuknak tanító, mindannyiuknak templom, ennek pópa, kell művelődési otthon, klub, ennek igazgató, kell helyi rádióadó, tévéműsor, ezeknek szerkesztő, ezeknek lakás, hitvestársuknak állás, gyermeküknek újabb tanító és így körbe-körbe. - A gyergyóditrói rendőr törvényileg biztosított jogos kérésére egyetlen gyermekének külön román osztályt létesítettek, tanítójának az apa unokatestvérét szerződtették Moldvából, most várható, hogy a csíkszeredai ortodox püspök papot is küldjön, akinek természetesen lakást, templomot is kell majd építeni. /Barabás István: Rendőriskola házhoz jön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselőt az erdők állapotát kivizsgáló parlamenti bizottságban kifejtett munkája nyomán ketten is beperelték a közelmúltban becsületsértésért, ami azért is kuriózum, mert a törvény kimondja, hogy parlamenti képviselőt utólag, az immunitás megszűntével sem lehet beperelni olyan kérdésekért, amelyek a munkájából eredtek. Dr. Garda Dezső elmondta, hogy két rágalmazási per indult ellene. Az egyiket Dénes Domokos, a Hargita megyei erdészet volt vezérigazgatója és a volt országos erdészeti igazgatóság aligazgatója indította ellene, kereken egymilliárd lej kártérítést követelve azon a jogcímen, hogy a becsületébe gázolt. - Az 1995 novemberében történt hatalmas széldöntés után egy évvel az akkori megyei erdészet 1,6 millió köbméter fa széldöntését jelentette Bukarestnek, a valóságban 4 millió köbméter széldöndött fa volt, s még jelenleg is több mint 300 000 köbméter eltakarításra vár. A valós mennyiség eltitkolása azért történt, hogy Dénes Domokos ezt a famennyiséget a hozzá közel álló cégeknek tudja átmenteni. Ez szerepelt a vizsgálóbizottság jelentésében. A fenti mennyiség jelentős részét kapta meg a Vulturul cég, ahol a fia 50%-ban részvényes volt, noha a törvény tiltja, hogy az erdészeti hivatalnál dolgozók rokonsága fafeldolgozással foglalkozzon. Továbbá D. D. az árverésen befolyásolta a licitet, és olyan cégeknek engedték meg a részvételt, amelyek nagy összegekkel tartoztak az államnak, noha ezt tiltja a törvény. Ezek tények. Ezek fölfedéséért állítják most bíróság elé Garda Dezsőt. A másik pert Pál Antal erdész indította, aki magánlaksértést is elkövetett Garda Dezsőnél. Pál Antal a gyergyóremetei erdőpusztítások egyik okozója volt. - Garda Dezső arról is beszámolt, hogy többször próbáltak merényletet elkövetni ellene, két alkalommal is be akartak autóval az árokba taszítani. /Gál Éva Emese: Magamra maradtam a famaffia elleni harcban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Az Oktatási Minisztérium mint ösztöndíj-adományozó döntött a magyarországi ösztöndíjazás gyakorlatában néhány intézkedés bevezetéséről. A Magyarországon tanuló ösztöndíjasokkal folytatandó rendszeres párbeszédet kezdeményeznek. Ennek keretében Budapesten két, vidéken pedig három hallgatói fórumot rendeznek ezekben a hetekben, amelyre a közel 1600 ösztöndíjas meghívást kapott, valamint e-mailen és a honlapon is folyamatos az információközvetítés. Az ösztöndíjszerződés legfontosabb részei: a magyar állami ösztöndíjazás ideje alatt bevándorlási engedélyre és állampolgárság megszerzésére irányuló kérelemre vonatkozó tilalom, a folyamatos kapcsolattartás, az egyetemi, főiskolai tanulmányokat kiegészítendő szakkollégiumi képzésben való részvétel. - A hazatérés elősegítését szolgálja a szakkollégiumi program, amely olyan készségek, képességek (angol, informatika, karrierfejlesztés, kisebbségtudomány, sport) elsajátítását célozza meg, melyek jelentős helyzeti előnyhöz juttathatják a határon túli hallgatókat szülőföldjük munkaerőpiacán. A hazatérés támogatásának további eszköze az ún. hazatérési ösztöndíj bevezetése, amelyre a diplomaszerzés után és a szülőföldön történő elhelyezkedés esetén jogosult a hallgató. /Határon túli ösztöndíjreform. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Még tíz perccel korábbra került a szerdai magyar nyelvű televízióműsor: az egy órás adás ezután 13.35-kor kezdődik. Az adásidő romlása a kettes csatornán két évvel ezelőtt kezdődött, amikor a 18.30-20.00 óra közötti magyar nyelvű műsort a kora délutáni órába költöztették, jóval kevesebb néző által hozzáférhető időzónába. A műsor itt nem állt meg, fokozatosan még korábbra került. /Rosszabb adásidőbe került a szerdai magyar nyelvű műsor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Kozsik József színművész Marosvásárhelyen "... most vagy soha" címmel Petőfi Sándor költeményeiből válogatott előadást mutat be. Az előadás bevételének nagy részét a marosvásárhelyi egész alakos Petőfi-szobor támogatására szánják. /(Ábrám Noémi): Szünetben is lehet adományozni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Sokan csaknem elhűlve hallották a kettős állampolgárság szó kiejtését is. A románság érzékenységére is többen hivatkoztak. Ugyanakkor a román belügyminisztérium március derekától lehetővé tette, hogy nyolc moldvai megye illetékes hivatalaiban kérhetik a Pruton-túliak a román állampolgárság visszaadását. Magától értetődő döntés, példamutató - nyugtázható. Ismeretes, hogy Magyarországon erdélyi magyar milyen nehezen kap letelepedési engedélyt. Bukarest ismét példát mutatott. Félek, hogy Budapest túl messze van, s eltorzulnak ismét a jelek, mielőtt még értő fülekre és szívekre találnának, írta Bajna György. /Bajna György: Ahogy mi látjuk. Bukarest példát mutatott. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

"Az elmúlt években majdnem félszáz romániai, elsősorban Arad és Temes megyei állampolgár vásárolt házat Battonyán, az ingatlanok vételára negyedmilliótól két-hárommillió forintig terjed - tájékoztatta Takács Dezső, a békés-csanádi kisváros polgármestere az MTI- t. Battonya lakossága az utóbbi ötven év alatt a felére, 13-14 000-ről 6900-ra csökkent. A kisváros vezetői örülnek a romániai házvásárlóknak, mert abban reménykednek, néhányan közülük esetleges vállalkozásaikkal hozzájárulhatnak a település gazdasági megerősödéséhez is - mondta a polgármester. A romániai román és magyar házvásárlókból egy állandó lakosnak is bejelentkezett, hat ideiglenes lakos, harmincnyolc pedig egyelőre csak ingatlantulajdonos Battonyán. Battonyára a nyomott ingatlanárak miatt jöhetnek többen is; aki pár százezer forintért vesz házat, annak az ingatlanszerzés esetleg csak alibi, de aki milliókat áldoz egy házvételre, annak a szándéka komoly - tette hozzá Takács Dezső. (Az MTI nyomán) /Romániai házvásárlók Battonyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./"

Márc. 2-4-e között a Moldovai Köztársaság Iparjogvédelmi Ügynöksége meghívására Varga Gábor, az Állami Szabadalmi- és Védjegyhivatal vezérigazgatója hivatalos küldöttség élén Kisinyovba látogatott. Áttekintették az utóbbi esztendők folyamán egyre szorosabbra fonódó együttműködés állomásait és ötéves távlatra szóló együttműködési szerződést írtak alá. /Varga Gábor Kisinyovban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Az Erdélyi Magyar Kultúra 2000. című rendezvénysorozat keretében április 13-15. között szervezi meg a Hargita Megyei Tanács a Székelyföld 2000 konferenciát. A rendezvény témája Kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke felvázolta a konferencia célkitűzéseit. Véleménye szerint az európai területfejlesztésben olyan folyamatok uralkodnak, amelyek óriási teret engednek a regionalizmusnak. 1992-ben beléptek az Európai Régiók Gyűlésébe, emlékeztetett. Az Európai Régiók Gyűlése az a páneurópai szervezet, amelyik nyíltan felvállalta, hogy az Európai Unió ne az államok egyesülése legyen, hanem a régiók Európája. Kolumbán kifejtette: az emberek szeretik a gyökereiket, ragaszkodnak hozzá és csak úgy lehet integrációt végezni, hogy egyben a gyökereket is erősíteni kell. Összegzésképpen elmondta, hogy a szervezők szándéka olyan folyamatot elindítani, amely a Székelyföld fejlődésének szakmai, tudományos megalapozását teszi lehetővé. /Sarány István: Székelyföld 2000 konferencia. . = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

A Bihari Napló munkatársának kérésére Tőkés László püspök kifejtette véleményét. Sokan kérik arra, hogy vállalja a jelöltséget a Magyarok Világszövetsége elnöki tisztségére. Lelkesítené egy ilyen feladat, állapította meg, hozzátéve, nem hiszi, hogy képes volna arra, hogy egyéb elfoglaltságai, tisztségei mellett ezt a fontos funkciót betöltse. "Engem egy szempont irányít: az, hogy mi jó a magyarságnak." Az eddig ismert jelöltek között nem lát olyat, aki a Világszövetséget teljes bizonyossággal az eddigi megosztó ellentétek fölé tudná emelni. - Tőkés László megjegyezte, hogy egyre kevésbé lát kiutat az RMDSZ jelenlegi, válságosnak ítélt helyzetéből. "Megítélésem szerint a Markó Béla vezette élcsapat már rég elszakadt a magyar nemzeti közösségtől, és egy olyan belterjes politikai elit alakult ki - ennek számát néhány százra tehetjük -, a területi részeknek egy olyan alárendeltségi viszonyrendszere alakult ki a központi RMDSZ-vezetéssel, amely bármikor jól olajozott gépezetként hajtja végre a felső utasításokat, a központból diktált politikát." "Ezt a kemény, zárt rendszert próbáltuk a fórummozgalommal megtörni." - mondta. A helyhatóságoknál még érvényesülni fognak a magyar érdekek. Tőkés László szerint úgy néz ki, hogy összeomlik a román kormány, és maga alá temetheti az egész Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. /Wagner István: "Engem az irányít, hogy mi jó a magyarságnak" = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./

Az EMKE kezdeményezésére, a Művelődési Minisztérium támogatásával tanácskozást tartottak Szatmárnémetiben A 2000. esztendő közművelődési eseményei és annak szervezési-finanszírozási kérdései címmel. Jelen voltak többek között az EMKE országos vezetése Kötő József elnökkel az élen, Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára, Grosu Magda és Csortán Ferenc, a minisztérium nemzetiségi főosztályának tanácsosai. Muzsnay Árpád, a találkozó egyik szervezője, az EMKE alelnöke szerint a tanácskozás elérte célját, mert több fontos dologra ráirányította a figyelmet. Nem egy helyen a szegénységre, a pénztelenségre hivatkozva alapvetően fontos rendezvényeket sem támogatnak az önkormányzatok. Fel kell készülni az EU-s pályázatokra, mert egyre közelebb az az idő, amikor többféle regionális művelődési rendezvényre, programra az unió támogatását is lehet kérni. A tanácskozáson jelen lévők közül többen most tudták meg: képzésre is igényelhetnek jelentős összeget. A szórványban jelentkeznek az oktatási gondok. A gyors beolvadás miatt két-három éven belül az érseki székhelyen, Gyulafehérváron már nem lesz magyar V. osztály az elemiben. /Az önkormányzatok támogassák jobban a kultúrát is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Márc. 6-án a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem szenátusa Béres Andrást választotta rektornak. Béres András, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeti igazgatója és a Tompa Miklós Társulat vezetője elismerte, hogy ennyi feladatot egyszerre nem lehet ellátni, ezért ősztől valószínűleg más vezeti a magyar társulatot. Az egyetemi szenátusnak 14 tagja van, fele-fele arányban román és magyar nemzetiségűek. - Megjelent Béres András Hegel-kötete a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál, melyet román nyelven írt. Év végére szeretne kihozni egy második tanulmánykötetet. Az az elismerés logikájáról fog szólni. - Márc. 10-én tartja a Tompa Miklós társulat Frank Wedekind: A tavasz ébredése című "gyermektragédiája" bemutatóját, rendezője Anca Bradu. Ezzel az előadással szerepelnek márc. 17-én a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, és Kaposváron is lesz előadásuk. /Rektorváltás a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

A Romániai Magyar Szó is hírt adott arról, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat volt vezetője, a Román Nemzeti Párt elnöke a bukaresti National című napilap febr. 16-i számában közzétette tanulmányát- A tanulmány fő mondanivalóját kiemelte a szalagcím: "A Budapest által támogatott erdélyi magyar papok Románia föderalizálásáért ténykednek", vagyis azt készítik elő. A cikk egyik része Csató Béla marosvásárhelyi főesperesre utalt, aki "az RMDSZ-en belüli radikális politikai irányultság kimondott és igen aktív, elkötelezett híve", akit azzal vádol Magureanu, hogy Erdély történelmének meghamisítása érdekében számos szimpóziumot, összejövetelt szervez. A lap munkatársa Csató Béla főesperest kérdezte ezekről a vádakról. "Virgil Magureanu úr - úgy is mondhatnánk - kollektív bűnösséggel vádolja meg az erdélyi római katolikus, református, evangélikus egyházat. Természetesen a vádakat megcáfolni ugyanott kellene, ahol napvilágot láttak. De "jó" hazai szokás szerint ez valószínűleg nem fog megtörténni. Tehát legalább a hazai magyar sajtóban válaszolni kellene ezekre." Csató elmondta, hogy közös egyházi álláspontot nem alakítottak ki, mert a nyilvánvaló rágalmakat az embernek nem kell cáfolni. Magureanu rágalmazásával elsősorban a saját népe ellen vétkezik. Csató szomorúan olvasta, hogy Magureanu úgy tünteti fel őt, mint a román nép ellenségét. Magureanu alkalmatlan a román nép vezetésére, mert rágalmaival olyasmire tanítja "ellenségeit", amire nem volna szabad tanítania. /Máthé Éva: Virgil Magureanu alkalmatlan a vezetésre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Márc. 9-én nyílt meg Nagyváradon, a Kőrösvidéki Múzeumban László Ákos festőművész kiállítása. A Debrecenben élő grafikus a napokban tölti be hatvanadik életévét, 1982-ben hagyta el Váradot. /(pásztai): Akit keblére ölelt Debrecen. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./

Márc. 8-án Temesváron két jelentős tanulmánykötetet mutattak be a Libris magyar könyvesboltban. A Szórvány Központ gondozásában megjelent Régió és civil szféra, illetve Multikulturalizmus és ökumené kiadvány alkalmat nyújtott az e téma iránt érdeklődő nagyváradi, aradi és temesvári értelmiségiek találkozójára. Ez a bolt a magyar művelődési élet egyre inkább fontos láncszemévé válik a Bánságban. A rendezvényen megjelent Tőkés László püspök is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a multikulturalizmus eszméjét lépten-nyomon ellenünk fordítják. Az európai fórumokon jól hangzó szólamokat arra használják, hogy lehetetlenné tegyék magyar egyetem létesítését, lejárassák az erdélyi magyarság autonómia törekvéseit, gyorsítsák a magyarság beolvasztását a többségi nemzetbe. - A köteteket dr. Albert Ferenc egyetemi tanár ismertette. A magyar nemzeti közösség hitet erősítő kincsestárát hivatott gazdagítani a Szórvány Központ két kötete, melyekben a térség élvonalbeli értelmiségei szólaltak meg. /Sipos János: Sikeres könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 10./

A szatmári római katolikus egyházmegyében 1999-ben 964 keresztelő, 1349 temetés és 596 házasságkötés történt. Egy év alatt tehát 385 fős a lélekszám csökkenése. A házasságkötéseknél növekszik a vegyes házasságok száma. /Elszomorító statisztikák. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 10. - 672. sz./

Kisiratoson, a Máltai házban mindig pezsgő élet folyik. Almási Olga, a Máltai ház vezetőjétől megjegyezte: legnagyobb bánatukra idei költségvetésüket a kolozsvári főtitkárság nem hagyta jóvá. Havi 2000 márka támogatást kértek, ami a kiadásaink 30 %-át képezné, ám csupán havi 900 márkát hagytak jóvá, ami a villanyszámlánkra elegendő. A kürtösi önkormányzat állja az alkalmazottak fizetését, a Munkaügyi Minisztérium, valamint a mellékgazdaság fedezi az élelmezést, míg a villanyáram, a telefon és a fűtés díjait a Máltai Segélyszervezet kolozsvári főtitkársága fedezi. Almási Olga úgy tudja, hogy évente 200 ezer márka támogatás jön be az országba /a Máltai Szeretetszolgálat részére/, és ebből a filiálék csupán 73 ezret kapnak. A szűkös anyagiak ellenére Kisiratoson kénytelenek 20 Celsius fokos hőmérsékletet tartani, mert a mozgássérültek periférikus keringése nem kielégítő, egyszóval, fáznak. Naponta étkeztetnek 64 gyermeket Kisiratosról, 35 kürtösi, illetve 50 kisiratosi idős részére helybe viszik az ebédet, és van még 15 beutaltjuk. Több beutaltat nem tudnak fogadni, amíg fel nem épül egy új épületszárny. Több száz jelentkező lenne minden helyre. Csak Arad megyében van több mint 4600 támogatásra szoruló mozgássérült. . Az országban két működő Máltai ház van, a temesvári öregotthon és a kisiratosi. Almási Olga nem nyugodott bele abba, hogy csökkentették a költségvetést. Járt már a kolozsvári főtitkárságon, de elutasították. A rászoruló emberek iránti felelősségtudat küzdelemre is kötelez, mondta. /Balta János: Anyagi gondok a kisiratosi Máltai házban. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 10./

Márc. 11-én ötnapos ünnepi rendezvénysorozat kezdődik a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában. Az eseménysor fénypontja március 14-én a névadó költő mellszobrának leleplezése. Tantárgyversenyek, szavalóverseny, sportvetélkedők szerepelnek a gazdag programban. A rendezvényen képviseltetik magukat a magyarországi testvériskolák is Vácról, Jánoshalmáról, Tótvázsonyból és Győrből. A szobor leleplezési ünnepségén beszédet mond dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, Karsai Péter magyar országgyűlési képviselő, az egyik magyarországi testvériskola igazgatója. A szobrot (Nagy Ödön és Ercsei Ferenc alkotása) Koncsag László tisztelendő áldja meg, az ünnepi műsort pedig az iskola diákjai szolgáltatják. /Petőfi-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

Deutsch Tamás magyar ifjúsági és sportminiszter a tervek szerint márc. 14-én érkezik Székelyudvarhelyre, a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) első rendes ülésére, amelyet az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) és a Magyar Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) szervez Székelyudvarhelyen. A MIK tavaly novemberben alakult, elsősorban egyeztető jellegű testületként, amelybe magyarországi és határon túli, országos magyar ifjúsági szervezetek küldik képviselőiket - tájékoztatott Nagy Pál, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnöke. A miniszter udvarhelyi tartózkodása során részt vesz és beszédet mond a március 15-i székelyudvarhelyi ünnepségeken. A tervek szerint Deutsch Tamás március 16-án, csütörtökön eljut Csíkszeredába is, ahol több intézményhez, többek között a csíksomlyói Csibészekhez, valamint a jégkorongcsapathoz látogat el. /Orbán Ferenc: Deutsch Tamás Hargita megyébe látogat. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

Márc. 7-én Csíkszeredán telt házas bemutatót tartott a Hargita Állami Székely Népi Együttes. A Múltunk-jelenünk-jövőnk című produkció nemcsak az erdélyi táncokból adott ízelítőt, hanem a Kárpát-medencében élő magyarok gazdag tánckincséből is. A produkció rendezője-koreográfusa Timár Sándor Állami- és Erkel-díjas érdemes művész, akit munkájában felesége, Böske és fia, Mihály segített. Ha nem vigyázunk a múltunkra - figyelmeztetett Timár Sándor -, és hagyományainkat nem adjuk át az egymást követő nemzedékeknek, akkor nem lesz jövőnk. - Talán a leglátványosabb műsorszám az Öt legény tánca volt, a kalotaszegi legényes motívumaira épülő tánc. /Szatmári László: Múltunk-jelenünk-jövőnk. A Hargita Állami Székely Népi Együttes bemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

Nagyváradon 1986 óta nem szerepelt Csehov-színmű a színház műsorán. Most viszont a Szigligeti Társulat a Három nővérrel jelentkezik. Színpadra állítója Gali László, a három nővér szerepében Kovács Enikő, Fábián Enikő és Sólyom Katalin lép közönség elé. /Bemutató előtt: A három nővér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./

Márc. 9-én a csíkszeredai Corvina Könyvesházban bemutatták Király Károly Nyílt kártyákkal című könyve második kötetét. A szerző az utódállamok magyarságának jövőképét az önrendelkezésben látja. Ez derült ki könyvének alcíméből: Az önrendelkezés útja. A könyvet méltató Csutak István feltette a kérdést: Miért nem jelenhetett meg eleddig egyik Király Károly által jegyzett könyv sem Erdélyben? A választ maga a szerző adta meg: személyeskedem mindenkivel, de amit kimondtam, az csak nagyon csekély része annak, amit tudok. A kötetben a szerző nagyon sok dokumentumot közölt. Király Károly- saját megfogalmazása szerint - meredek dolgokat mondott a jelenlegi RMDSZ-elitről, a szövetség kormányzati szerepvállalásának hátrányairól. /Sarány István: Nyílt kártyákkal - másodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

Csíkszeredában, a Kriterion Galériában márc. 9-én bemutatták Banner Zoltán: Teremtő és teremtett szülőföld című, Gaál András művészetét elemző kötetét, a Műterem-sorozat második albumát. A Pallas-Akadémia és a Kriterion Alapítvány közös kiadásában megjelent kötet színes reprodukciókkal gazdagon illusztrált könyv. Gaál Andrást 1959-ben nevezték ki rajztanárnak a csíkszeredai líceumba, az 1956-ot követő koncepciós perek áldozataként elhurcolt Kovács Dénes örökébe. A művész Gyergyóditróban született, a vidék tehát közel állt gyermekkori világához. /Banner Zoltán: Teremtő és teremtett szülőföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

Az érvényben lévő román jogszabályok elismerik a kettős állampolgárságot - jelentette ki Nicolae Ionel, a román belügyminisztérium útlevélosztályának vezetője, aki azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a Moldovai Köztársaság hivatalosan magyarázatot kért Bukaresttől, miért folyamodhatnak a román állampolgárság visszaállításáért a moldovai állampolgárok Romániában. Nicolae Ionel elmondta: az érvényben lévő román törvények értelmében azok a külföldi állampolgárok, akik korábban román állampolgársággal rendelkeztek, de időközben különböző okokból kifolyólag elvesztették azt, kérhetik román állampolgárságuk visszaállítását, még akkor is, ha más állampolgársággal rendelkeznek és nem Romániában van az állandó lakhelyük. A román belügyi illetékes szerint a Moldovai Köztársaság szuverén joga, hogy elismeri, vagy sem a kettős állampolgárságot, de mindeddig nem született semmilyen egyezmény Románia és a Moldovai Köztársaság között, amely rendelkezne a kettős állampolgárság megelőzéséről vagy elkerüléséről. A moldovai külügyminisztérium zavarba ejtőnek és gyanút ébresztőnek minősítette azt, hogy a román hatóságok az ország törvényeinek megsértésére ösztönzik a moldovai állampolgárokat, s ezért magyarázatot kért Bukaresttől. A román belügyminisztérium kifogásolt döntése alapján március 15-től a moldovai állampolgárok nyolc romániai megye idegenrendészeti hivatalánál közvetlenül benyújthatják majd a román állampolgárság visszaállítására vonatkozó kérelmüket. Annak ellenére, hogy a Moldovai Köztársaságban nem ismerik el a kettős állampolgárságot, 300 ezer moldovai állampolgárnak már van román állampolgársága, további 100 ezer pedig orosz állampolgársággal is rendelkezik a moldovai mellett. Ezzel egy időben a román külügyminisztérium "elsietettnek és alaptalannak" nevezte Petre Lucinschi moldovai államfő reagálását Petre Roman román külügyminiszter Moldovával kapcsolatos kijelentései miatt. Lucinschi azt kifogásolta, hogy Petre Roman a román törvényhozás külügyi bizottságában kifejtette: a Moldovai Köztársaságban bonyolulttá vált a helyzet, az elmúlt időszak változásai feszültségről tanúskodnak. A román külügyminisztérium közleménye szerint Petre Roman nem tett ilyen kijelentéseket. /Román álláspont a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Márc. 10-én a reggeli órákban újabb ökológiai baleset történt. Gátszakadás következtében a Borsa bányavállalat egyik üzeméből származó nehézfémionok kerültek egy patakba, s a szennyező anyag a Tisza felé tart. A román hatóságok, amelyeket a nemrégi ciánszennyeződés is rendkívül kellemetlenül érintett, értesítették Magyarországot, Ukrajnát és a Duna Konvenció Bécsben székelő titkárságát. Romica Tomescu környezetvédelmi miniszter vezetésével kormányküldöttség utazott Nagybányára. /Ismét veszélybe került a Tisza. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

"Az utóbbi napokban súlyos árvízkárok keletkeztek Erdély több megyéjében. Hunyad megyében 68 ház került veszélybe, Désen 1970 óta nem láttak ily nagy vizet, 160 ház került veszélybe, katonák dolgoznak a töltés erősítésén; az Arad megyei Háromalmáson elöntötte a vasútállomást a víz, Honctőn ugyancsak víz alá kerültek az utak; a Brassó megyei Szunyogszéken 38 házat árasztott el a víz; a Maros megyei Nyárádbálintfalván és Vajdaszentiványon több tucat házból ki kellett költöztetni a lakosokat. /Árvízkárok Hunyad, Kolozs, Arad, Brassó és Maros megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 11./"

Márc. 11-én van tíz éve annak, hogy felolvasták a Temesvári Kiáltványt. Néhány pontját vehemensen elutasította az akkor szerveződő régi-új politikai elit. Különösen a 8. pont ütközött legyőzhetetlen ellenállásba. Eszerint a régi rendszer kiszolgálói két törvényhozási ciklus lejártáig ne tölthessenek be semmiféle közjogi tisztséget. A Temesvári Kiáltvány az első olyan dokumentum Romániában, amely önállóságot követelt a régiók számára. - Márc. 11-én fogják átnyújtani a Temesvár Társaság 1999. évi díjazottainak az elismerő okleveleket. /Tíz éve hangzott el a Temesvári Kiáltvány. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

Markó Béla, az RMDSZ-elnök tiltakozó levelet írt a Hajdu Istvánnak, a Magyar Rádió elnökének. A levél szövegét közölte a Nyugati Jelen is. Markó Béla a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában március 5-én elhangzott interjú miatt tiltakozott, melyben Katona Ádám, "az RMDSZ egyik nem különösebben jelentős platformjának vezetője" nyilatkozott. Markó szerint ez az interjú "Erdély-szerte nagy felháborodást váltott ki". A riporter Haeffler András és Katona Ádám "egymás szájából kapkodták a szót, hogy bebizonyítsák: az RMDSZ-t erkölcstelen, tolvaj, nemzetietlen emberek vezetik, akiket sürgősen le kellene váltani." Markó szerint ez a műsor "durva beavatkozás volt szervezetünk belső életébe, és egyértelműen az RMDSZ ellen próbálta hangolni a közvéleményt." /Markó Béla RMDSZ-elnök tiltakozik. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./ A Magyar Rádió elnöke ígérte, hogy kivizsgálja az ügyet, hogy a műsor tényleg beavatkozott-e az RMDSZ belső életébe. Amennyiben valóban egyoldalúan mutatták be az RMDSZ-re vonatkozó közlést, akkor a Magyar Rádió lehetőséget biztosít arra, hogy Markó Béla, vagy más RMDSZ vezető politikus ugyanolyan terjedelemben és ugyanabban a műsorban fejthesse ki véleményét. /A Magyar Rádió elnöke kivizsgálja az ügyet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

Bíró Béla ismert nézetét fejtette ki újra, most Max van der Stoel multikulturális egyetemet szorgalmazó javaslatát kommentálva. Bíró Béla sietett kijelenteni, ki a gyanús: "A saját nyelvi univerzumába bezárkózó tudós már eleve gyanús, sőt több is annál..." Megállapította, hogy a javaslat kapcsán az "egyetem magyar anyanyelvű tanárainak tehát lelkendezniük kellett volna. Arra kellett volna törekedniük, hogy a háromnyelvű egyetemi lapon túlmenően az egyetem által kiadott összes dokumentum, az egyetemen elhelyezett feliratok, sőt tanácskozások többnyelvűsége se maradjon ki a konkrét célok közül, hiszen a multikulturalitás /a valóságos/ ezek nélkül elképzelhetetlen." Könnyedén hozzátette: "Hogy az egyetem román nacionalistái a magyar és német nyelv kvázi hivatalossá tételét - ez idő szerint - még kevésbé fogadnák el", "ez már későbbi kérdés.." Bíró szerint az elzárkózás gesztusait a magyaroknak föl kellene adniuk. /Bíró Béla: Valójában ki a multikulturális? = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./