Magyarország keresetet fog előterjeszteni a nagybányai bíróságnál a ciánszennyezést okozó Aurul társaság ellen, és a magyar fél ugyanilyen magánjogi pert kíván indítani az Esmeralda cég ellen Ausztráliában - jelentette ki febr. 23-án Bukarestben Dávid Ibolya magyar igazságügyi /Magyarország pert indít az Aurul ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Négy-öt évvel ezelőtt a Maroson is levonult egy, a mostani tiszainál jóval kevesebb cianidot és nehézfémet tartalmazó hullám - írta szerdán a Csongrád megyei napilap, a Délvilág. A szennyvíz annak idején Romániában az Aranyos folyóból került a Marosba, s a mérgezésről a román vízügyi szervek nem tájékoztatták a nyilvánosságot. A lapnak nyilatkozó romániai szakember közölte: a szennyezésre abból következtettek az ökológusok, hogy az Aranyosból kipusztultak a vízi életközösség érzékenyebb tagjai. A szennyezés tényét a kutatók érdeklődésére a tordai vízügyi kirendeltség megerősítette - állította a szakember. Hozzátette, hogy a méregnek a Marosban már nem volt komolyabb hatása, talán azért, mert felhígult állapotban került a folyóba. Egy magyarországi szakember szerint az ipari üzemek nehézfém-szennyező hatásának következményeként a Maros- üledék nehézfémekkel szennyezett. 1978 óta a Küküllő-befolyástól kezdve egészen a tiszai torkolatig nem élnek kagylók, csigák a Marosban. Évekkel ezelőtt a Maroson is volt ciánszennyezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Az aradi ügyészség megszüntette az október 6-i provokáció ügyében kezdett vizsgálatot. Az illetékes ügyész szerint a magyarellenes tüntetés résztvevői semmilyen törvénybe ütköző cselekedetet nem követtek el. Tavaly Aradon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanú tábornokai kivégzésének 150. évfordulójára emlékező ünnepségeket durva provokációval igyekezett megzavarni egy körülbelül száz főből álló csoport. Blag Micle aradi ügyész szerint semmilyen törvénybe ütköző cselekedet nem történt. Nem volt szó nacionalista-soviniszta uszításról, mert a gyalázkodás "spontán megnyilvánulás volt, amit a történészek által is vitatott esemény idézett elő". Sírhelygyalázást sem követtek el a vesztőhelynél, mert "nem érintkeztek a sírhellyel". A tüntetők még csendháborítással sem vádolhatók, mert "spontán akciójukat a helyi tanács álláspontja váltotta ki". /Megszüntették a vizsgálatot az aradi provokáció ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

A romániai útjáról hazatért Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 22-én Hatvanban egy fórumon vett részt. Nemzetpolitikai kérdésekről szólva rámutatott: az elmúlt másfél év nagy eredménye, hogy sikerült emancipálni a határon túli magyarságot. - Ennek egyik legfőbb eszköze az Állandó Magyar Értekezlet, amelynek segítségével mozaik nemzetlétből együttműködő, szerződéses nemzetté válhatunk - mondta Németh Zsolt. /Németh Zsolt: Sikerült emancipálni a határon túli magyarságot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Németh Zsolt államtitkár febr. 22-én sajtótájékoztatót tartott Budapesten. Elmondta, hogy látogatása hármas célt szolgált: a magyar-román viszony javítását, Orbán Viktor miniszterelnök első - hivatalos - romániai látogatásának előkészítését, s az államtitkár azon személyes vállalásának teljesítését, hogy évenként fölkeresi a határon túli magyar közösségeket. Tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről, amit mindkét fél szorgalmaz. A határátkelők kérdése mellett tárgyalt a román-magyar vasúti kapcsolatok korszerűsítéséről, a kulturális és gazdasági képviseletről, kirendeltségek létesítéséről, a stabilitási paktum keretében megvalósítható együttműködésekről, a magyar tőkeexport növeléséről, a romániai privatizációba való bekapcsolódásról, a román-magyar kormányközi vegyes bizottság munkájának dinamizálásáról. A tárgyalásokon hangsúlyosan szerepelt az egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdése és a magyar nyelvű oktatás helyzete. Klézsei látogatásával kapcsolatban megjegyezte, hogy hivatalos magyar állami küldöttség 1227 óta - amikor Béla herceg ott járt - nem fordult meg a Csángóföldön. Az államtitkár kifejtette, hogy az alapítványi egyetem létesítésére vonatkozó eddigi stratégiai elképzelések megerősítést nyertek. "Az EU-s csatlakozással Magyarország nagyon veszélyes szívóhatást fog gyakorolni a romániai magyarságra. Nekünk pedig olyan politikát kell folytatnunk, velük összhangban, ami a szülőföldön maradást szolgálja. Ha ők másképp döntenek, akkor mi is készen állunk felülvizsgálni álláspontunkat" - jelentette ki. Alternatívaként említette, hogy lehet olyan stratégiai célt is kitűzni, mint Németország a második világháború után, a keleti tartományban élő németekkel kapcsolatban. De ilyen döntést nem hozhat egyoldalúan a magyar kormány, ez kizárólag a romániai magyarság döntése lehet - hangsúlyozta Németh Zsolt. Érintőlegesen megjegyezte, számára meglepetést jelentett, hogy magyarországi középiskolák székelyföldi diákok toborozásával próbálnak a magyarországi diákhiányon segíteni. Erre a csíkszeredai tanácskozáson figyelmeztették a jelenlévő polgármesterek. Véleménye szerint az ilyen és ehhez hasonló jelenségeket is meg kell vitatni a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban, ezt követően pedig esetenként választ kell rájuk adni a státusztörvény keretei között. /(Guther M. Ilona, Budapest): Németh Zsolt értékelte romániai útját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Febr. 23-án névtelen, román nyelven beszélő telefonáló jelentette be a bukaresti magyar nagykövetségen, hogy pokolgépet helyeztek el a külképviseleten, s ott robbanás fog bekövetkezni. Kiderült, hogy a bombariadó hamis volt. Az eset pár órával azelőtt történt, hogy Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter sajtótájékoztatót tartott a nagykövetség épületében. /Bukaresti magyar nagykövetség. Hamisnak bizonyult bombariadó. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 24./

A kormány febr. 23-i ülésén nem véglegesítette a költségvetésre vonatkozó törvény tervezetét, mert gyakorlatilag minden tárcavezető többet kért saját minisztériuma számára, mint amennyit eddig előirányoztak. Az új követelések összege elérte a 17 ezer milliárd lejt. A tanügyi tárca különben egymaga 600 milliárdos kiegészítést igényelt tegnap, azt követően, hogy a kabinet sürgősségi rendelettel biztosította az ágazatnak a béremeléseket és az úgynevezett 13. fizetés folyósítását. A kormányfő a hét végén minden miniszterrel külön-külön készül egyeztetni annak érdekében, hogy febr. 28-án, hétfőn, a kabinet újabb rendkívüli ülésén el lehessen fogadni az idei büdzsé tervezetét. /Hétfőn újabb rendkívüli kormányülés. Még mindig nincs költségvetés. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 24./

Febr. 23-án Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter Bukarestben találkozott Eckstein Kovács Péter miniszterrel, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetőjével. Megbeszélésükről Eckstein Kovács Péter elmondta, hogy kölcsönösen tájékoztatták egymást az általuk vezetett intézményekről. Magyarországon az Igazságügyi Minisztérium felügyeli a Nemzeti és Etnikai Kisebbségügyi Hivatal tevékenységét, a miniszter asszony tehát kapcsolatban van a kisebbségi kérdéssel. Megbeszélésükön Eckstein Kovács Péter ismertette az egyházi és közösségi tulajdonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos problémákat és a diszkrimináció minden fajtáját tiltó törvény előkészítését. Közös pont a két intézmény munkájában a roma közösségek helyzetének javítása. A miniszter asszony érdeklődött, hogy a Kisebbségvédelmi Hivatal foglalkozik-e a moldvai csángókkal, és hogy tehet-e lépéseket új határátkelők megnyitására a magyar-román határon, elsősorban az észak-északnyugati részen, ahol több mint 150 kilométeren keresztül nincs határátkelőhely. Eckstein Kovács Péter elmondta, hogy új határátkelők megnyitását egyedül nem tudjuk kezdeményezni, csupán a belügyminisztériummal együtt, amelynek ez a hatáskörébe tartozik. /Turos Lóránd: Dávid Ibolya Bukarestben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 24./

Az utóbbi időben Temesváron elszaporodtak a vandál cselekedetek, melyek a temetőket, emlékhelyeket, templomokat és köztéri szobrokat sem kímélik. Horogkeresztet, gyalázkodó feliratot, fasiszta eszméket hirdető jelszavakat mázolnak a falakra. Neumann Ernő főrabbi tiltakozó jegyzéket juttatott el Gheorghe Ciuhanduhoz, Temesvár polgármesteréhez, amelyben kéri, hogy a hatóságok erélyesebben lépjenek fel az aggasztóan szaporodó vandál cselekedetek elkövetői ellen. /Neumann Ernő főrabbi tiltakozik. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága megdöbbenéssel értesült arról, hogy mialatt a romániai vállalatok felelőtlen magatartása miatt ország-világ a ciánszennyeződésre figyel, a sovén erők újabb magyarellenes akciókat hajtanak végre. Kolozsváron már alig van magyar utcanév és egyéb magyar felirat, eltávolították a megyében törvényesen kihelyezett kétnyelvű helységnévtáblákat. A kétnyelvű feliratokat továbbra is őrző települések polgármesterei ellen pedig újabb atrocitás készül. Újabb támadást indítottak a kőrösfői Vasvári-kopjafa ellen, mialatt az RMDSZ részvételével működő román kormánykoalíció külügyminisztere Európában Románia uniós csatlakozásáról tárgyal" - áll a felhívásban. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Tanácsa jogtiprónak tartja ezt a magatartást, mely egy ártatlan kopjafa ellen koholt nevetséges vádak alapján ismét belegázol az erdélyi magyarság önérzetébe. A VET a következő felhívással fordul az MVSZ Országos Tanácsaihoz, a VET Világtanácsához és a világon bárhol élő önkormányzati képviselőkhöz: városaikban, lakóhelyükön, munkahelyükön kezdeményezzék a kőrösfői Vasvári-kopjafa örökbefogadását. /Fogadják örökbe a kőrösfői Vasvári-kopjafát! - szorgalmazza a VET. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

"Közel négy hét után újra benépesedtek az iskolák. A tanügyi sztrájk véget ért, a tanintézményekben elkezdődött a második félév. /Megyeszerte elkezdődött a második félév. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 24./ A tanügyi szakszervezeti vezetők elfogadták a kormány által hozott döntéseket; a kormány febr. 23-án a dokumentum szövegét átküldte a Hivatalos Közlöny szerkesztőségébe. Véget ér a hosszú kényszerszünet az iskolákban. A tanügyiek fizetése április 1-től 66 százalékkal emelkedik, amire, szeptember 1-től, újabb emelés járul, 85 százalékkal haladja majd meg a mostani szinteket. /Holnap kezdődik az iskola! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 24./"

Febr. 22-én nyílt meg tizennégy fiatal művész kiállítása Kolozsváron. A kiállítás a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia diákjainak, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség AKIK (Alkotó Képzőművész Ifjak Klubja) tagjainak első bemutatkozása. Az ifjú kiállítók: Bartalus Attila, Csáki Dénes, Deák Alpár, Geréb Krisztina, Jánosi Andrea, Kiss Ármánd Zoltán, Lovász Noémi, Székely-Benczédi Attila, Török Tihamér és Mihaela Vas. /Póka János András: AKIK(et) megcsókolt a múzsa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Temes megyében Zsombolya városban a legmagasabb a születések száma. A város nemzetiségi megoszlása is őrzi a korábbi arányokat. Zsombolya 11 830 lakosából 1960 magyar, 7380 román, 1850 roma, 450 német és 190 más nemzetiségű. /Zsombolya mezőváros maradt. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör e havi ülésén a megjelentek Brittich Erzsébet grafikáit láthatták. A nagyrészt linóleummetszetek és tusrajzok tájakat, arcképeket, egész alakos kompozíciókat ábrázolnak. A képzőművészként ismert Brittich Erzsébet saját verseiből olvasott fel az ülésen. Hábel Géza, a kör elnöke elmondta, a következő ülésen a kör hölgytagjai olvasnak fel munkáikból. /(Németh): Vers és kép. Brittich Erzsébet új arca. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./

Február 19-27-e között egyhetes rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg Nyárádszeredában arról, hogy 395 évvel ezelőtt az erdélyi rendek a helybéli református templomban Bocskai Istvánt kiáltották ki Erdély fejedelmévé. Bocskai 1606. december 17-én kelt végrendeletében ez áll: "Meghagyom, s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Országi Híveinket és egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyieket, hogy Magyar Országtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A Magyar Országiakat, hogy az Erdélyieket töllök el ne taszítsák, tartsák ő atyafioknak, és ő véreknek, tagoknak." A nyárádszeredai Bocskai Napokat febr. 19-én dr. Szabó Miklós magyarországi történész péntek esti előadása nyitotta meg, majd 21-én ünnepélyes istentiszteletet tartottak a református templomban. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere kifejezte reményét, hogy sikerül hagyományossá tenni ezt az ünnepet. Patrubány Miklós MVSZ-alelnök és VET-elnök, az idei Bocskai Napok fővédnöke szólott az egybegyűltekhez, hangsúlyozva: bár Bocskai, miként Mátyás király is, Kolozsvárott született, a nagy király szülőházától nem messze, szülővárosában a mai napig sem jelzi emléktábla ezt a helyet, s kezdeményezte egy majdani emléktábla elhelyezését. Bocskai István szobortalapzatára a következő szervezetek helyezték el a kegyelet koszorúit: a Bocskai Szövetség Hajdúszoboszlóról, az Erdélyi Vitézi Rend Marosvásárhelyi Székkapitánysága, a megyei RMDSZ, az MVSZ, a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal és képviselőtestülete, a nyárádszeredai Bocskai Alapítvány, a helyi Bocskai Szövetség, valamint a református, unitárius és a katolikus egyházak. Febr. 21-én a Civil szervezetek szerepe társadalmunkban címmel Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere tartott előadást, febr. 22-én középiskolások számára Bocskai Istvánról szóló történelmi vetélkedőre került sor. A gazdag programban szerepel még a Bocskai Női Dalkör és a Bekecs Táncegyüttes műsora, táncház, irodalmi vetélkedő általános iskolásoknak, farsangi játékok, versek, álarcosbál, Bocskai-bál, farsangi kosaras mulatság végül febr. 27-én Buksa Éva Bocskai című történelmi drámájának bemutatása. /"Igazán tudjak reményleni". Bocskai Napok Nyárádszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Febr. 22-én a Csiky Gergely Iskolacsoportba /Arad/ kötetlen beszélgetésre hívta meg a Szövétnek munkatársait, barátait a kiadvány alapító-szerkesztője, Réhon József. A találkozó célja az immár negyedik éve Aradon megjelenő "időszakos kiadvány" szerkesztésének jobb megszervezése. Bevezetőjében Réhon József elmondotta: meggyőződése, hogy a Szövétneknek jól meghatározott helye van Arad megye magyarságát szolgáló sajtótermékek sorában a Nyugati Jelen, az ennek mellékleteként megjelenő Havi Szemle és a rapszodikusan megjelentetett A Hang mellett. Hangsúlyozta, hogy a kéthavonként 500 példányban kinyomtatott lap a támogatásokból eltartja magát és Aradon kívül eljut Kölnbe, Münchenbe, Kastlba (az ottani magyar gimnáziumba), Izraelbe, de Paksra is. Megítélése szerint a lapot inkább a lelkesedés lendíti előre, mint a szakértelem, hiszen állandó és alkalmi munkatársai a legcsekélyebb honorárium nélkül dolgoznak. A tavaly októberi Szövétnek kérdőívekkel próbálta felmérni az olvasói igényeket, elvárásokat, és a visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak. Megjelenésének negyedik évében a kéthavonként rendszeresen napvilágot látó Szövétneket túlzott szerénység "időszakos kiadványnak" nevezni. Több javaslat után a jelenlévők egyetértettek az "aradi kulturális szemle" elnevezéssel. Hasznos javaslatnak tűnt az is, hogy a Szövétnek minden számából küldjenek el néhány példányt a Széchényi Könyvtárba, illetve a kolozsvári Egyetemi Könyvtárba. A Szövétnek főbb rovatainak szerkesztését a Nyugati Jelen munkatársai vállalták el, köztük Jámbor Gyula, Pávai Gyula, Puskel Péter és Ujj János. /(P. P.) [Puskel Péter]: Jobbító szándékkal. A Szövétnek jellegéről, rovatairól. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./

Az 1996-os romániai kormányváltást követően a magyar-román kapcsolatok rendkívül látványosan fejlődtek, megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása, az RMDSZ pedig stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban - hangsúlyozta Bukarestben Németh Zsolt. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a romániai privatizációban a magyar vállalatok is részt vesznek. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Előreláthatólag bővülni fog a külképviseleti rendszer: főkonzulátusok, kulturális intézetek, gazdasági képviseletek nyitása szerepel a napirenden. Németh Zsolt bízik abban, hogy hamarosan kimozdul a holtpontról a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a tárgyalásokat nagyon hasznosnak minősítette. Elmondta, hogy felvetődött az a javaslat: a két ország közösen építse fel Nagyváradon a Körös múzeumnak otthont adó épületet. Ez segítene megoldani a nagyváradi katolikus püspöki palota kérdését is. A püspöki palota visszaadását a román fél szerint az teszi nehezen megoldhatóvá, hogy jelenleg az épületben működik a Körös Múzeum. /Látványosan fejlődtek a magyar-román kapcsolatok - véli Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Németh Zsolt államtitkár febr. 15-én Bákóba látogatott. A Csángóvidék központjából, Klézséről a megyeszékhelyre utazott a magyarországi küldöttség, ahol a prefektussal, a megyei tanács elnökével, a főtanfelügyelővel és négy csángó falu polgármesterével elemezték e mostoha sorsú kisebbség helyzetét. Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a szervezet bákói székházában fogadta a vendégeket, akik később felkeresték a gyimesközéploki csángó kollégiumot is. Németh Zsolt üdvözölte azt a január végi tanügyminiszteri rendeletet, melynek értelmében szülői kérés helyett a kisebbségi szervezet igényére is tanulhatnak magyarul a moldvai csángó gyerekek. /Csángóvidéken az államtitkár. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 16./ Németh Zsolt államtitkár Klézsén találkozott a magyar csángó kisebbség képviselőivel. Németh Zsolt kifejtette: Örömömre szolgált, hogy a prefektus felvetette a moldvai magyar és nem magyar települések, illetve a magyarországi önkormányzatok testvérvárosi, testvértelepülési viszonyának létesítési lehetőségét. - A csángómagyarok jogainak biztosítását a prefektúra európai színvonalon kívánja biztosítani. Ezzel kapcsolatban Németh Zsolt kiemelte a magyar nyelvű oktatás kérdését, amelyet 1945 és 1958 között lehetővé tettek a hatóságok és most, az idén január 31- én kiadott oktatási minisztériumi rendelet alapján, újra lehet indítani. /A jogszabályt alkalmazni is kell! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ A küldöttség meglátogatta a moldvai csángó-magyarokat is. A látogatás jelentőségéről Németh Zsolt államtitkár elmondta: "Lélekben mindig közel éreztem magamhoz a moldvai csángó-magyarokat. És csak főlehajtva, a legnagyobb elismeréssel tudok adózni azért, hogy viszontagságos időkön át meg tudták őrizni identitásukat. A moldvai csángó-magyarság létét az egyetemes magyarság nagy lelki és kulturális kincsének tartom. Örömmel tettem eleget a Csángó Szövetség meghívásának. A magyar kormány már eddig is segített az identitás megőrzésében, és bízunk abban, hogyha a párbeszéd mélyül, hatékonyabban tudnak majd hozzájárulni ennek a magyar közösségnek a fennmaradásához." /Béres Katalin: Magyar kormányzati küldöttség Romániában. A moldvai csángókhoz is ellátogattak. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 25./

Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága febr. 23-i zárt ülésén 18 igen szavazat és 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést, amelyet Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ismertetett. A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban elmondta: a kormány febr. 22-i ülésén elfogadta azt a határozatot, mely a külügyminisztert és az igazságügy-minisztert bízza meg a törvény előkészítésével. A HTMH részt vesz a kidolgozás munkájában, a Magyar Állandó Értekezlet szakértői bizottsága pedig február utolsó, vagy március első hetében tanácskozik a törvényről. /A határon túliak jogállásáról az OGY külügyi bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Victor Babiuc védelmi miniszter kilépése a Demokrata Pártból vihart kavart a politikai életben. A DP vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy a miniszter mondjon le, míg a kormányfő kijelentette: semmi oka arra, hogy Victor Babiucot lemondassa. Ecksein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter hangsúlyozta: az RMDSZ mindig is méltányolta Victor Babiucot, mint egy hidegfejű, rendes politikust. Ennek ellenére az RMDSZ álláspontját a korrektségnek kell jellemeznie. Emil Constantinescu hozzájárult a krízis megoldásához - mondta a kisebbségügyi miniszter. Amennyiben a koalíciós pártok kérik a védelmi miniszter lemondatását, a miniszterelnök ezt meg fogja tenni. /Nánó Csaba: A kormányválság hamarosan megoldódik - véli Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Febr. 24-én a kormány felmentette tisztségéből Vasile Salcudeant, Kolozs megye prefektusát és Bodgan Cerghizant nevezte ki a helyébe. Mint ismeretes, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) megyei szervezete február 5-én megvonta a politikai támogatást Vasile Salcudeantól. A KDNPP központi vezetősége helybenhagyta a kormány döntését. /Bogdan Cerghizan az új prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Febr. 19-én fiatal véndiákokból álló társaság alakult Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégium tanári szobájában. Elsődleges céljuk gyakorlati segítséget nyújtani az iskola javításának munkálataiban. A csapathoz Krizbai Jenő iskolaigazgató, Fülöp Anikó és Dvorácsek Ágoston tanárok is csatlakoztak. /(mezei): A Bethlen Gábor Kollégiumot segítő társaság alakult. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

A marosvásárhelyi Cuvantul Liber tíz éve egyebet sem tesz, mint hogy támadja a romániai magyarokat. Ezért gyanús, hogy ez a lap kizárólag egyetlen hazai magyar politikai alakulatot dicsér, mégpedig a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártot /RMSZDP/. Ez a párt ugyanis eldöntötte, hogy az RMDSZ jelöltjével szemben egy olyan más, közös jelöltet támogat, akit minden román párt el tud fogadni. Nekik már van jelöltjük: egy olyan vásárhelyi magyar férfi, akinek a felesége román, s úgy vélik: ettől mindenki lelkesen rá fog szavazni majd júniusban. A nevét nem közölték. A Cuvantul Liber azt is közölte, hogy az RMSZDP jelezte: felszólalnak majd, hogy a törvényszék nyilvánítsa az RMDSZ-t olyan pártnak, mely tulajdonképpen nincs is bejegyezve. A pártocska vezetősége úgy tudja, hogy a derék székelyek tömegesen hagyják ott az RMDSZ-t, már 400-an iratkoztak be a Jobboldali Erők Szövetségébe, sőt azt is tudni vélik, hogy a legtöbb magyar Iliescu pártájában tömörül össze. /Máthé Éva: Csak mondják a magukét...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Nagyszeben magyarságának lélekszáma soha nem haladta meg a nyolcezret. A XX. század elején már három önálló magyar iskola működött a városban, s ez az állapot századunk második feléig tartott, amikor a román kommunista erőszak lassan elsorvasztotta őket. Ma a város magyarsága, hivatalos adatok szerint, 4100 főre csökkent, de odaszámítva a népszámlálók hamisításait, kimondhatjuk az ötezret. S ez az ötezer nem képes még egy óvodát se fenntartani. Nagyszebenben az egyetlen magyar tagozatú elemi és az Octavian Goga Líceum számtalan magyar értelmiségit adott a társadalomnak. 1990-ben megalakult az RMDSZ, a városban megalakult a magyar színjátszó csoport, a táncegyüttes és a nőbizottság. Az RMDSZ nemsokára a felújított székházába költözik. /Kalmár Zoltán: Kicsi a társasság, de... zajos. ...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület felújította a születésnapi emlékkönyvek kiadását. Az elsőt Jakó Zsigmond 80. évfordulójára /1996/ állította össze Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor, 42 tanulmányt tartalmaz. A második a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékén készült Szöveg és stílus címen, Szabó Zoltán 70. születésnapjára /1997/, Péntek János szerkesztette. A legújabb emlékkönyvet az Erdélyi Múzeum-Egyesület adta ki Imreh István 80. születésnapjára. A Kis András, Kovács Kis György és Pozsony Ferenc szerkesztette kötetben 46 tanulmány sorakozik, továbbá közli Imreh István munkásságának bibliográfiáját /Károlyiné Domahidi Jolán állította össze/: kereken 400 tételt. Gaal György ismertetőjében felsorolta a kötetben szereplő fontosabb tanulmányokat. /Gaal György: A székely falu kutatója. Emlékkönyv Imreh István tiszteletére. = Helikon (Kolozsvár), febr. 25./

A Zajzoni Rab István Középiskola és a Hétfalusi Művelődési Társaság által szervezett ünnepi rendezvénysorozat első napján, február 18-án megtartották a helynévvetélkedőt a türkösi iskolában. Másnap megnyitották a népművészeti kiállítást. György Papp Margit népművész csángó népviseleti ismertetőjét nagy érdeklődéssel hallgatták a megjelentek. /Barcasági néprajzi szemle és népművészeti kiállítás. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 25./

Tippek, trükkök, ötletek címmel az ifjúsági vezetők számára készült könyvecskét adott ki az Állampolgár Menedzser Egylet, illetve az Alapítvány az Ifjúságkutatásért és Képzésekért. A füzet alakú kiadvány az Ifjúsági vezetők mindennapi kézikönyve című sorozatban jelent meg /szerzői: Borboly Csaba-Olti Ágoston/, és mindazokat a tudnivalókat tartalmazza, amelyek elengedhetetlenek manapság egy ifjúsági rendezvény anyagi alapjainak biztosításához. /Szabó Csaba: Kézikönyv ifjúsági vezetők számára. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Egyre nehezebb a feladatuk a magyar-román országhatáron szolgáló határőröknek, mert tavaly folytatódott az előző években tapasztalt irányzat: egy év alatt egyharmaddal nőtt a jogellenes cselekmények száma - közölte Dávid Károly dandártábornok, az Orosházi Határőr Igazgatóság vezetője. Elmondta, hogy az orosházi parancsokság területén a legnagyobb növekedés a zöld határon a "személyforgalom"-ban tapasztalható, összesen 68 százalékkal nőtt e jogsértések száma. - Tavaly összesen 55 nagy értékű személykocsi Romániába csempészését sikerült megakadályozni. - Az ország határállomásairól visszairányítottak 56 százaléka (18 000 fő) e térség magyar- román átkelőinél szeretett volna belépni Magyarországra. /Egyharmaddal több jogsértés a román-magyar határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 2000. július 14-16. között Gödöllőn tartja a Kárpát-medencei magyar családok millenniumi találkozóját. A találkozó ideje alatt előadások hangzanak el, művelődési és sporteseményekre kerül sor. A családtalálkozó alkalmából a gyerekeknek rajzpályázatot hirdettek híres magyar családok és magyar nagyasszonyok témakörben. - Az anyaország határain túl élők jelentkezését is március 31-ig várják. /Kárpát-medencei magyar családok millenniumi találkozója. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 670. szám, febr. 25./

A Helikonban Lászlóffy Aladár köszöntötte a 70 éves Csoóri Sándort. "Az olyan egyetemes magyar személyiség hatását, mint amilyenné Csoóri Sándor intézményember, nemzeti mindenes, világszövetségek és kuratóriumok érdemes elnöke satöbbi, satöbbi vált a saját és nemzeti elmúlt három-négy évtizedének örököseképpen - megkerülni, semmibe venni már nem lehet, de mondvacsinálni, címkézni, megpróbálkozni a lefokozásával /még vagy már/ nagyon is lehetséges." /Lászlóffy Aladár: Hattyúkkal ágyútűzben. A 70 éves Csoóri Sándor köszöntése. = Helikon (Kolozsvár), febr. 25./

Febr. 23-án Nagyzerinden megtartották a Körös-vidékiek találkozóját, amelyen a térség képviselői vettek részt és megalakították a Körös-vidéki Egyesület. Orbán Attila, az RMDSZ kisjenői szervezetének elnöke, a körösközi találkozó kezdeményezője felvázolta, mennyire szükséges e vidék magyarságának összefogása. Szívós László /Simonyifalva/, aki már nem bízik abban, hogy a körösközi magyartöbbségű települések adminisztrációs téren önállósodhatnak, felvetette, jó lenne, ha valamennyi településen lenne egy állandó iroda, így jobban érvényesülne a helyi önkormányzat. Fazekas József nagyzerindi iskolaigazgató beszámolt arról, hogy az általános iskola végzettjei közül idén négyen Magyarországon kívánják folytatni a tanulmányaikat. A megalakult Körös-vidéki Egyesület ideiglenes vezetőségben Orbán Attila elnöki, Szívós László és Borsos Vilmos alelnöki tisztséget kapott. - A találkozó előtt ifjúsági megbeszélésre is sor került, melynek során megegyeztek abban, hogy április végén háromnapos sátortábort szerveznek az aradi, illetve a környékbeli település magyar ifjúsága számára. /Balta János: Nagyzerinden megszületett a Körös-vidéki Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./ A Körös-vidéki Egyesület létrehozói Kisjenő, Fazekasvarsánd, Simonyifalva, Vadász, Bélzerind, Szapárliget, Ágya, Feketegyarmat és Nagyzerind, vagyis az térség magyarságának képviselői. /Nagyzerinden megalakult a Körös-vidéki Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), febr. 25./

Tíz éve minden évbe megrendezték Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban a kórustalálkozót. E kórusseregszemle egyike a régió rendszeres kulturális rendezvényeinek. Énekeltek Nagybányáról református, római katolikus és baptista kórusok, a koltó-katalini református dalárda, Máramarosszigetről a Hollósy Simon kórus. Az idei kórusseregszemlére hat máramarosi kórus jött el. - A nagybánya-újvárosi református egyházközség kórusa 1998-ban alakult. A koltó-katalini református egyházközség kórusa (Téglás Lajos vezényletével) egyike a kórusseregszemle legkitartóbb résztvevőinek. A nagybányai veresvizi római katolikus egyházközség kórusának harminc tagja van. A nagybánya-óvárosi református egyházközség kórusa 1990-ben szerveződtek újjá, állandó vezetőjük Décsey Zsuzsánna. Máramarossziget református gyülekezetének kórusa is jelen volt. A máramarosszigeti Hollósy Simon Vegyeskar -1990-ben alakult. A szinte nyelvszigetté vált városban a kórus egyike a hagyományőrzés, a nemzetiségi kultúra végvárainak. A kórustalálkozó szervezői: a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Dalosszövetség, és a rendezvény fáradhatatlan főszervezője: Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke, az EMKE alelnöke. /"És énekelének új éneket" X. Ökumenikus Kórusseregszemle - Szatmárnémeti, 2000. február 11. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 670. szám, febr. 25. /