Hat tonna kőolaj ömlött ki szerda hajnalban egy eltörött olajvezetékből a Bihar megyei Bihardiószeg határában, a Berettyó és a magyar határ közelében - jelentették a márc. 17-i román lapok. A román illetékesek szerint a kiömlött olaj nem jutott a Berettyó vizébe. Az első becslések szerint 1,5 hektárnyi területre ömlött ki hat tonna olaj. A területet ideiglenes földgátakkal körülzárták, így az olaj nem jutott a Berettyó vizébe - állítják a román illetékesek. - Veszélyben a Fehér-Körös élővilága is. Román sajtójelentések szerint, miközben mindenki a Tiszát fenyegető nehézfém-szennyezést figyeli, a Fehér-Körösön több tonna háztartási szemetet visz magával a víz Magyarország felé. A szennyezés a hét elején Brád városban keletkezett, ahol a folyó mellé telepített szeméttelep egy része a parttal együtt a vízbe szakadt. A Hunyad megyei környezetvédelmi hivatal igazgatója szerint a szemét súlyosan károsíthatja a Fehér-Körös élővilágát. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Dr. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese, a matematika-informatika kar tanára, a magyar oktatási vonal vezetője 1971-ben került az egyetemre tanársegédnek a matematika karra. Szakterülete a kombinatorika, azaz véges matematika. Számos dolgot felvállalt pályafutása során: dékán-helyettes volt a matematika-informatika karon, részt vett Csíkszeredában a 3 éves főiskola megszervezésében, a távoktatásos informatika-képzés beindításában, valamint a Tempus- és Ceepus-programok szervezésében. A február 11-én megválasztott rektor-helyettes kifejtette: hosszú távú cél természetesen az önálló magyar egyetem, annak ellenére, hogy a jelenlegi tanügyi törvény szerint nem létesíthető állami magyar egyetem. A már létező protestáns és katolikus teológiai karok mellett még három karra lenne szükség: természettudományok-matematika karra, bölcsészkarra, valamint jogi és közgazdaságtudományi karra. A magyar nyelven való tanulás egyre elérhetőbb lesz, hiszen a jelenleg működő kreditrendszeren belül a diákok számára lehetőség nyílik tantárgyakat választani, és így a külföldi tanulmányokat is könnyebben elismerik. Az öt kar tulajdonképpen az eddig létezők összevonását jelentené. A tervek között szerepel a jelenlegi Egyetemi Charta módosításának elérése is, legalább ez ne szerepeljen benne, hogy magyar tannyelvű karok nem működhetnek. /Dobri Réka: A cél még mindig az önálló magyar egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Véget ért a Székelyudvarhelyen tartott Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK). A MIK egyetértését fejezi ki az Ifjúsági és Sportminisztérium határon túli ifjúsági szervezetek, programok támogatására kiírandó pályázatainak terveivel kapcsolatosan. 2000 tavaszán az alábbi három témában jelennek meg pályázati kiírások: helyi ifjúsági közösségek újjáéledését és megerősödését segítő programok támogatása, több határon túli régió közös ifjúsági szabadidős és ifjúsági kulturális programjainak támogatása, valamint működő magyar nyelvű ifjúsági média (írott és elektronikus sajtó) támogatása. A pályázatok keretösszege 41 millió forint. /Orbán Ferenc: Véget ért a Magyar Ifjúsági Konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18./

E hónap elején Bukarestben Ion Caramitru kultuszminiszter bejelentette, hogy a székelyderzsi unitárius templom felkerült a világörökség listájára. Mihály Zita műemlékvédő muzeológus kifejtette, hogy a székelyderzsi unitárius erődtemplom (egyedüli megyénkben, sokan tévesen a csíkkarcfalvit is ide sorolják, holott vártemplomnak számít) első olyan műemlékünk, amely immár a világörökség listáján szerepel. A Brassó megyei szász templomok, a máramarosi fatemplomok és moldvai kolostorok mellett a székelyderzsi templomot is a világörökség részévé nyilvánították. A múlt év végén döntött így a Világörökségi Bizottság. /Kristó Tibor: A derzsi templom a világörökség listáján. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18./

Sokan nem tudják Székelyudvarhelyen, hogy létezik a Hyperion szellemi műhely, amely alternatív népegyetemmé válhatna. A megjelentek vitafórumokat kezdeményeztek, közzétették ismereteiket. A Hyperiont a fiatalok kezdeményezték, ezért az idősebbek távol maradnak. Szűk réteg mutat érdeklődést a Hyperionon folyó tevékenység iránt: a fiatal értelmiségiek, egyetemisták. Fecső Zoltán, Novák Károly és Péter Pál eredetileg arra vállalkozott, hogy olyan szellemi műhelyt működtetnek Udvarhelyen, amely kielégíti a tudni vágyók széles körű igényeit. Az előadások változatosak: március 15-én például a magyarság szent koronájáról esett szó. /Zsidó Ferenc: Hyperion szellemi műhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18./

/ Miklóssy Gábor és növendékei címmel rendezték meg március 16-án, Marosvásárhelyen is azt a kiállítást, amelyet először Budapesten mutattak be. Miklóssy Gábor maga egy szellemi magatartás volt, nem a mának, az időnek dolgozott. Ugyanakkor zseniális tanár is volt, aki szigorúságával a lehető legtöbbet hozta ki tanítványaiból. Murádin Jenő művészettörténész elmondta: "Miklóssy Gábornak ilyen jellegű kiállítását soha nem láthattuk még a szülőföldön." /Gáspár Miklós: Miklóssy Gábor és növendékei. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Kolozsvártól mintegy hatvan kilométerre fekszik Szék. A táncairól és népviseletéről híres nagyközség keletkezésének időpontja bizonytalan. A dokumentumok 1291-ben már szabad királyi városként említik. Széken a népviseletet nemcsak megőrizték, hanem mind a mai napig hordják is. Szék tekinthető a magyar táncházmozgalom bölcsőjének. 1717-ben egy tatárbetörés alkalmával csaknem teljesen megsemmisült a város. Azóta a falu lakói augusztus 24-én, Szent Bertalan napján háromszori istentisztelettel és böjttel emlékeznek a véres eseményekre. A lakosság száma itt is egyre csökken: az 1992-es népszámlálás adatai szerint Széken 3283-an laktak, ma már háromezernél kevesebben. 1999-ben lassan elkezdődött az építkezés: a fiatalok már nem mentek városba, hanem itthon maradtak, házépítésbe kezdtek. A 98 százalékban magyar nemzetiségű lakosság vallási megoszlása: református 2045 (a templom 1241-ben épült), adventista 300, római katolikus 205 (templomuk 1759-ben épült), szabadkeresztény 100 (1992-ben építettek templomot), pünkösdista 72 (1995-ben épült templomuk), ortodox 58 (értékes műkincsnek számító fatemplomukat 1707-ben emelték). Széken I-VIII. osztályos oktatás folyik, egy éve inasiskola is működik. Óvodától inasiskoláig a diákok létszáma megközelíti a háromszázat. A legnagyobb gond a szakképzett oktatók nagyarányú hiánya. Öt tanárnak lakást biztosítanának, jelenleg három tanítónő lelt otthonra a számukra fenntartott lakásépületben. 1997-98-ban bevezették a digitális telefonvonalat. 1999-ben 12 ezer méternyi gázcsövet fektettek le belterületen, 500 kérés létezik a földgáz bevezetésére. A Civitas Alapítvány égisze alatt a régió öt községe - Szék, Magyarkályán, Magyarpalatka, Kolozs, Magyarszovát - közös szeméttároló kialakítását tervezi, most folynak a tervezési tárgyalások, egyeztetések. Az öt község más területen, például a faluturizmusban is együttműködik. A széki faluvezetők a település felvirágzásának egyik módját a faluturizmus fejlesztésében látják. Április-májusban szeretnék megnyitni azt a széki tájházat, ahol múzeum és eredeti széki szoba kapna helyet. A község férfiembereinek 80 százaléka külföldön dolgozik, építőmunkásként. Az egészségügyi ellátást két orvos és három asszisztens biztosítja, hetente három napon. Egy magyar orvos családostól vállalná a letelepedést. Ellezelles, Szék belgiumi testvérvárosa mentőautót adományozott, felszerelést ígért, gépkocsit az orvosok ingázására. A két település között 1990 óta létezik a kapcsolat. A testvértelepülés számítógéppel, fénymásolóval, írógéppel segítette a helyi tanácsot, az iskolának 10 számítógépet ajándékozott. A székiek terve egy nagy, regionális szakiskola létrehozása, amely összefogná a Mezőség diákjait, fiataljait. Az iskolaközpontot magyarországi állami segítséggel tervezik létrehozni. A cél érdekében 8 kilométeres összekötő utat készülnek építeni Szék és Bonchida között, amely közel harminc kilométerrel rövidítené a Szék-Kolozsvár távolságot, így a bonchidai vasútállomás közelebb kerülésével Szék is könnyebben megközelíthetővé válna, ami csak javára szolgálhat. /Kerekes Edit: Különös sziget Erdély rengetegében. Szék - a Mezőség bástyája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

"Kalotaszentkirály általános iskolájába 13 településről járnak a tanulók, így a 156 diákkal működő iskola Kalotaszeg egyik fontos központjává nőtte ki magát. Lakatos András igazgató adott tájékoztatást. A 156 diák közül 57-en elemi tagozatra járnak, 99-en pedig gimnáziumba. Az elemi osztályokban a 43 gyerekből álló magyar tagozat mellett egy 14 kisdiákot számláló román is működik. A gimnáziumi tagozaton a 74 magyar gyerek 5 osztályt alkot; a román részlegen 2 osztály működik, összesen 25 diákkal. Három óvodás csoportunk is van, három nevelőnővel, összesen 45 óvodással. Az iskola 40-45 személyes bentlakással működik, étkezdéjük 40-45 férőhelyes. A diákokat saját iskolabusszal hozzák és viszik. A nemrégiben lezajlott pontozásos jellegű felmérés során a kalotaszentkirályi Általános Iskola olyan pontszámot ért el, hogy kérheti a reprezentatív státust. Az iskola saját jövedelme onnan van, hogy három hektár földet visszaigényeltek az önkormányzattól. Másik jövedelemforrás: nyáron kiadják a bentlakást különböző kiránduló és egyéb csoportoknak. /Szabó Csaba: A kalotaszentkirályi Általános Iskola. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"

Ebben a tanévben először rendezték meg az Érsemjéni Kazinczy Ferenc Szavalóversenyt, melybe bekapcsolódott a határ túloldalán levő bagaméri testvériskola. Érsemjén iskolájának nagy gondja az, hogyan utaztassa a környező falvakból és tanyákról ingázó tanulóit. A gyermekek naponta több mint tíz kilométert tesznek meg vonattal, kerékpárral, vagy épp gyalogosan, a legkeményebb télben is. Pásztor Ilona igazgató ismertette a Kazinczy Ferenc nevét viselő tanintézet rendezvényeit. A jövőben évente megrendezik majd, a szavalóversenyt. Semjénben is szeretnének honismereti tábort szervezni. A magyarországi Kazinczy Társaság jóvoltából kétszáz szépirodalmi kötetet kapott az iskola könyvtára. Hiába pályáztak viszont egy iskolabuszért az Illyés Közalapítványhoz. /Balla Tünde: Érsemjéni Kazinczy Ferenc Iskola. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./

A magyarországi Bábolnai IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Részvénytársaság Temesvár székhellyel vállalatot alapított Romániában, mert szeretne jelen lenni a romániai piacon. Több mint negyed-százados tapasztalatait, korszerű technológiáit, szolgáltatásait ajánlották fel a cég szakemberei az Arad megyei mezőgazdasági termelőnek: vetőmagokat, folyékony műtrágyát, az IKR-rel történő együttműködés kedvező pénzügyi-finanszírozási módozatait. /Bábolna Nyugat-Romániában. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

Novemberben Szatmárnémetiben megalakult a Szatmári Magyar Diákszövetség, amelynek már közel félszáz tagja van. A héten közgyűlést tartottak, megerősítették tisztségében az eddigi vezetőséget, és különféle szakosztályokat hoztak létre. Szoros kapcsolatot alakítottak ki az RMDSZ, a MADISZ és a MIK helyi szervezeteivel, a márc. 15-i rendezvények lebonyolításában komoly szerepet vállaltak, derült ki Uglár Zsolt, a szövetség elnöke beszámolójából. Megerősítették tisztségében az eddigi vezetőséget /elnök: Uglár Zsolt, alelnök: Délczeg Csongor, titkár: Stan Lorena./ Három szakosztályt (irodalom, turisztika, szórakoztató jellegű szakosztály) hoztak létre. /Simon Levente: A Szatmári Magyar Diákszövetség közgyűlése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./

Az EMKE egyike a sok betűszavunknak. Kolozsvárott a szó gyorsan terjedt, különösen az EMKE-palota felhúzása után. Majd megjelent az EMKE park, az EMKE tér. De létezett EMKE -drogéria, -gyufa, -gyertya, -levélpapír is. Az Egyesület a magyarság legnagyobb művelődési csoportosulása lett az elmúlt 110 évben. A kiegyezés után a magyar állam nem tudta felvállalni a művelődésre és az oktatásra vonatkozó valamennyi feladatot. Ugyanakkor a nemzetiségek szervezkedni kezdenek, értekezleteket és ünnepségeket szerveznek. A szórványmagyarság művelődési körülményei romlottak és az asszimiláció egyre gyorsult. Az 1880-as években a felelősséget érző férfiak rendre egyesületeket alakítottak Erdélyben, Bánságban és Felvidéken egyaránt. A románság ASTRA néven 1861-ben Nagyszebenben alapította meg kulturális egyesületét. Kun Kocsárd gróf, akiről azóta díjat neveztek el, Hunyad megyében 1876 végén elindítja a Hunyadi mozgalmat. Haller Károly, Kolozsvár polgármestere 1884-ben a városházára hívta a közművelődés után érdeklődőket és tenni is akarókat. A következő év augusztus 31-én alakul meg az EMKE, elnöke Haller Károly, majd őt gróf Bethlen Gábor követte. Kun Kocsárd az EMKE első tiszteletbeli elnöke. Évente volt közgyűlés, közben kirándulások, városnézések, műsorok, kitüntetések és más rendezvények váltogatták egymást. A gyökerében többször megújuló egyesületet az állandó útkeresés, a valós, többféle tartalmat magában hordozó közművelődési és közösségi ideológiaváltás jellemezte és jellemzi ma is. /Matekovits Mária: Az EMKE történetéből. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

Mohy Sándor festőművész 1902. március 23-án született. Rügyfakadáskor. Szemléletmódjában is mindig a születő új szolgálatában állt. Ez hosszú életének, de szellemi frissességének és alkotóerejének is a titka. Képalkotói tevékenysége mellett Mohy Sándor művészeti íróként, esztétaként is megnyilatkozott. Pontosan, tisztánlátással ítélte meg már évtizedekkel ezelőtt a művészet fejlődési irányát, 20-21. századi szükségszerű változását, alakulását. Többek között az 1981-ben, Banner Zoltán válogatásában és előszavával megjelentetett Műhelynaplójában szólt a kortárs művészet lényegéről, valamint a modern festészet és a közönség kapcsolatának alakulásáról. Mohy Sándornak ítélték az 1999-es Pro Cultura Hungarica-díjat. /N. J.: Mohy Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Márc. 18-án Aradon a Tulipán könyvesboltban mutatták be az Aradi Evangélikus Egyházközség és a Romániai Interkonfesszionális Bibliai Társulat közös kiadványát /Mindennapi 2000/, amely vezérfonal a Biblia mindennapi tanulmányozásához. Tóthpál Béla evangélikus lelkész, a kiadvány szerkesztője bemutatta az aradi Lutheranium nyomdából most kikerült könyvet. Az aradi Luheránium Kiadó a Romániai Interkonfesszionális Bibliatársulattal közösen immár a második esztendeje jelenteti meg ezt az igegyűjteményt, amely minden napra egy ószövetségi és egy újszövetségi idézetet tartalmaz. A szerkesztésnél felekezetközi szempontokat is figyelembe vettek, közölték például a református Kálvin János bűnvalló imáját, a római katolikus Assisi Szent Ferenc imáját ­ és természetesen a Miatyánk és Apostoli hitvallás egységes, valamennyi vallásfelekezet által elfogadott magyar szövegét. /Vezérfonal mindennapi bibliaolvasáshoz. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 18./

Márc. 18-án tizennyolcadik alkalommal ítélte oda s a Magyar Örökség kitüntető címet a Magyarországért Alapítvány bíráló bizottsága. A címet nyolcan kapták meg az idén. Posztumusz elismerésben részesült Áprily Lajos és Jékely Zoltán költészetükért, Ordass Lajos evangélikus püspök hitvalló életéért, Barcsay Jenő festő és grafikus monumentális művészetéért. Oklevelet kapott többek között Csizmazia Darab József a magyar szőlőkultúra megteremtéséért folytatott küzdelméért, Padisák Mihály "a Miska bácsi levelesládájáért", Duray Miklós a magyar megmaradás küzdelmét felmutató Kutyaszorító című könyvéért. /Kiosztották az idei Magyar Örökség címet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Márc. 18-án Mugur Isarescu román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök megbeszélését tartott Budapesten, elsősorban a tiszai környezetszennyezés ügye volt a téma. A megbeszélésre Budapesten, a Jugoszláviával szomszédos államok miniszterelnökeinek tanácskozása alkalmából került sor. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor kifejtette: széles körű tájékoztatást kapott román kollegájától a szennyezések hátteréről, a problémák megoldása azonban még várat magára. "Magyarországot önhibáján kívül súlyos kár érte, és ezt valakinek meg kell térítenie" - jelentette ki a miniszterelnök. Elmondta: a jogászok még dolgoznak azon, hogy Magyarország - a ciánszennyezést okozó cég és annak ausztrál anyavállalata mellett - a román állam ellen is indít-e kártérítési pert. Megfogalmazása szerint Magyarország helyzete egyértelmű, a kárt elszenvedett félként jogosult a pénz beszedésére, az azonban még kétséges, hogy kitől. A kormányfő szorgalmazta azoknak a kétoldalú szerződéseknek a mielőbbi megkötését, amelyek elejét vehetik az ilyen katasztrófáknak, illetve ha azok mégis bekövetkeznek, egyértelműsítik a felelősség kérdését. Mugur Isarescu annyit fűzött hozzá: Románia mindent el fog követni, hogy ilyen esetek a jövőben ne forduljanak elő. Brüsszeltől támogatást kérnek a környezetvédelmi stratégia megvalósításához. A kétoldalú kormányfői tárgyalások még idén tavasszal folytatódnak, amikor Orbán Viktor hivatalos látogatásra utazik Bukarestbe. /Isarescu és Orbán a környezetszennyezésről. Kártérítési pert fontolgatnak Románia ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./ A Jugoszláviával szomszédos országok miniszterelnökeinek kétnapos budapesti találkozójának egyik megállapítása szerint fokozott figyelem szükséges az újabb fegyveres konfliktusok elkerülése érdekében, különös tekintettel Koszovóra és Dél-Szerbiára. A találkozó résztvevői úgy értékelték, a szerbiai ellenzék és Montenegro támogatása nemzetközi érdek. Konszenzus volt a kormányfők között a Duna hajózhatóságát illetően is, amellyel kapcsolatban leszögezték: ez a kérdés nem lehet része a Jugoszlávia elleni szankcióknak. /Fejleszteni kell Jugoszlávia szomszédait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) március 17-19. között immár második alkalommal szervezte meg a Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát. A Kolozsváron tartott rendezvényen többek között részt vett közel száz egyetemi tanár és kutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemről (ELTE), a veszprémi, soproni, miskolci, illetve szegedi egyetemről, negyven GEKKO-s (Geológus Egyetemisták Kolozsvári Kutató Osztálya), illetve huszonöt ELTE-s egyetemi hallgató, jelen voltak a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Román Földtani Intézet, a parajdi sóbánya, a bakonyi bauxitbánya, a Petrozsényi Bányászati Főiskola, a brassói Transilvania Egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) geológia tanszékének, valamint a MOL Rt. képviselői. A plenáris előadásokat követően a bányász, a kohász, a földtan, a gazdaság- és környezetföldtan, a szerkezeti földtan-rétegtan szakosztály szekcióülést tartott. A konferencia másodnapján a résztvevők torockói tanulmányi kiránduláson vettek részt. Wanek Ferenc, az EMT bányász-kohász-földtan szakosztályának egyik vezetője elmondta: örvendetes, hogy az egyetemi hallgatók ily nagy számban voltak jelen a rendezvényen. /Kiss Olivér: Sikeres EMT-rendezvény. Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát tartottak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

A Kriza János Néprajzi Társaság tízéves fennállása alkalmából márc. 18-19-én Csíkszeredán nemzetközi konferenciát tartott. Nem véletlen a helyszín megválasztása sem, mert a társaság első vándorgyűlését ebben a városban rendezte meg 1990 szeptemberében. A konferencia kezdeteként Ádám Gyula alkalmi, a moldvai csángók életéből merített etno-fotó tárlatát méltatta Halász Péter budapesti kutató, majd dr. Pozsony Ferenc, a társaság elnöke felvázolta az elmúlt tíz év eredményeit. A konferencia egyik neves meghívottja, dr. Kósa László akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke az itt dolgozó néprajzkutatókról elmondta, hogy nagy erdélyi elődeik a 111 évvel ezelőtt megalakult Magyar Néprajzi Társaság bölcsőjét is ringatták. Dr. Péntek János egyetemi tanár a kolozsvári BBTE keretében működő néprajzoktatásról értekezett. A Hargita Állami Székely Népi Együttes és a Kájoni János Szakközépiskola lánykara műsorral köszöntötte a konferencia résztvevőit. /Kristó Tibor: Tízéves a Kriza János Néprajzi Társaság. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság március 19-i műsorában a szerkesztő állította: két héttel korábban, amikor Katona Ádám platformvezető azt állította, hogy az RMDSZ vezetői, azaz Markó Béláék már a Ceausescu rendszert is kiszolgálták, sőt ma sem az erdélyi magyarság érdekeit tartják elsődlegesnek, helyette személyes vagyonuk gyarapítását, a vélemény közlése előtt "szerettük volna az érintettet is megkérdezni, de kollegáim nem érték el. Az adást követően, március 7-én Markó Béla tiltakozó levelet küldött a Magyar Távirati Irodának, a Magyar Rádió elnökének és a parlamenti pártok elnökeinek... Március 13-án a felelős szerkesztő - mivel a Vasárnapi Újságnál az elnök nem tiltakozott - telefonon kért nyilatkozatot, Markó csütörtökre ígérte a választ. A rádió munkatársa, Haeffler András csütörtökön reggeltől estig, Marosvásárhelytől Bukarestig hiába kereste, nem érte el Markó Bélát. Helyette Lakatos Pál főszerkesztő Tőkés László tiszteletbeli elnököt kérte fel szólásra. A Romániai Magyar Szó az interjúból idézett. A kérdésre, hogy március 15-én miért fújt riadót Marosvásárhelyen: "Nagyon hasonlít a helyzetünk a 150 és valahány esztendővel előttihez, amikor is a reformkor szellemében ébresztgették a nemzetet és ennek a folyamatnak a betetőzése volt a Talpra Magyar! Ez az a szellem, egyébként nem egyedien magyar, ugyanabban az időben Andrei Muresanu írta meg a románokhoz szóló Destapte te romane! - Ébredj román! című verset. Ébredj magyar, ez a megszólítás a 2000. esztendőben nagyon is időszerű... Az RMDSZ-ben politikai fanyelven beszélnek, a román politikum pang az ürességtől. - Manapság RMDSZ közgyűlésre kevesen mennek el, fejtette ki Tőkés László. Sokan kiléptek az RMDSZ-ből. A belső választásokat immár 5-6 éve halogatják. Kongresszusi határozatok, végrehajtási határozatok, SZKT-határozatok is vannak a belső választások megtartására nézve. Az RMDSZ össz-erdélyi magyarság szervezete. - Az RMDSZ nem a sikerekben osztozik a koalíciós partnereivel, hanem a súlyos felelősségben. A kérdésre, hogy egyetért-e a váddal, miszerint a Vasárnapi Újság beleavatkozik az erdélyi magyarság ügyeibe, Tőkés László így reagált: "...a magyar állandó értekezlet, az összmagyar együttműködés szellemében képtelenségnek tartom, hogy egy magyar a magyar dolgába, úgymond beleszólhat. Ez nem beleszólás, mi joggal várjuk el a Magyar Rádiótól, mi határon túliak, hogy az érdekeinket képviselje, tehát nem beleszólás, ha rólunk beszél és ez kölcsönösen érvényes. /Tőkés László az RMDSZ-ről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Deutsch Tamás magyar ifjúsági és sportminiszter Bálint- Pataki József, a HTMH és Tárnok Mária, a magyar Külügyminisztérium képviselője kíséretében érkezett a múlt hét végén Csíkszeredába, a Reform Tömörülés meghívására. Csíksomlyó határában - ahol a lakosok mellett dr. Csedő Csaba polgármester, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök és Dézsi Zoltán prefektus fogadták - a miniszter hangsúlyozta, hogy ő hazajött, hiszen otthon érzi magát mindenütt, ahol magyarok élnek. Deutsch Tamás útja a Csibész Alapítvány székhelyére vezetett, ahol nagykorú, árvaházi fiatalok dolgoznak Gergely István plébános vezetésével. A Domokos Pál Péter Gyerekotthonban az árvaház lakói ünnepi műsorral fogadták a vendéget. A kegytemplom meglátogatása után a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán a Sportklub vezetősége, valamint ifjúsági műkorcsolyázók és jégkorongozók fogadták, akik rövid jégbemutatót tartottak. A miniszter 15 darab magyar koronás, nemzeti színű mezt ajándékozott a csíkszeredai csapatnak, a 153 kötetes Millenniumi könyvsorozat 41 megjelent kötetét dr. Csedő Csaba polgármesternek adta át és a Márton Áron Főgimnáziumnak ajánlotta fel. Deutsch Tamás kitért arra, hogy a Trianon-átok akkor is sújt minket, amikor különböző nemzetek közötti összecsapásra kerül sor, s az gyakran magyarok és magyarok közötti megmérettetést jelent. Véleménye szerint az a legédesebb nyereség, ha a magyar válogatott sportolóit egy más országban élő magyar nemzetiségű sportoló győzi le. Jelezte: határozott törekvése, hogy a magyar sportkormányzat tevékenységében minél nagyobb mértékben figyeljen a magyar-magyar sportkapcsolatok ápolására. /Hátsekné Kovács Kinga: Deutsch Tamás Csíkszeredában. Otthon vagyok mindenütt, ahol magyarok élnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Marosvásárhelyen folytatódnak az 1990. évi véres márciusi eseményekre emlékező rendezvények. Kincses Előd, az RMDSZ megyei elnöke és Sasvári Szilárd, a magyar Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke márc. 19-én a Marosvásárhely melletti Teremiújfaluban megkoszorúzta az összecsapások egyik magyar halottja, Kis Zoltán sírját. Este a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban emlékműsort tartottak. - A marosvásárhelyi Pro Európa Liga márc. 19-én kezdődött egyhetes rendezvénysorozata keretében is megemlékeznek a tíz évvel ezelőtti véres eseményekről. - A Tolerancia Hete nevű rendezvény szintén márc. 19-én kezdődött a Nemzeti Színház kistermében. /Megemlékezések Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

Sepsiszentgyörgyön ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki szervezete. Az eseményre a háromszékiek mellett Hargita, Maros és Brassó megyei sorstársak is eljöttek. Megállapíthatták, hogy az 1989 decembere utáni kormányok szemmel láthatóan mellőzik őket. A megjelentek szorgalmazták: össze kell gyűjteni minden emléket, minden visszaemlékezést, hogy az utókor megismerhesse az ő kálváriájukat. A háromszéki VPFSZ 1990. március 11-én alakult meg a sepsiszentgyörgyi Dózsa Klubban. Az eltelt évtizedről Török József elnök kifejtette: Elvárásaink nem teljesültek, egykori hóhéraink közöttünk járnak, köszönik, jól vannak, s félő, hogy az 1989 utáni posztkommunista Romániában a nehezen alakuló demokrácia megtörik. - Az eltelt tíz év alatt a megye több helységében állítottak emléket a kommunista diktatúra alatt meghurcolt és kivégzett sorstársaknak. Kapcsolatot tartanak a romániai központi és fiókszervezetekkel, valamint a magyarországi bajtársak szövetségeivel. Török József amiatt méltatlankodott, hogy éppen az új hatalom faragot le azokból a jogokból, amelyeket az Iliescu-időszakban kaptak. - A VPFSZ megyei, illetve helyi szinten jelölteket indít a helyhatósági, illetve az előválasztásokon. Török Józsefet a megyei, Váncsa Árpádot és Puskás Attilát a sepsiszentgyörgyi tanácsba szeretné bejuttatni a szövetség. A hozzászólók között volt "a földbirtokos osztály utolsó mohikánja", a tizenöt évi dobruzsai száműzetést megélt, 92 esztendős Beczássy István, aki szerint az RMDSZ-vezetés "cserbenhagyta a falut", hogy Dálnokon nyolc éve sem szenátor, sem parlamenti képviselő nem járt, emiatt az érdekképviselet népszerűségvesztése érthető. A csíkkozmási Máthé Antal, a Pusztai-csoport egyik tagja sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az előző választásokon Hargita és Kovászna megye 90 százaléka a Romániai Demokratikus Konvenció mellé állt, amely azonban hátat fordított támogatóinak, s hogy az emberek nem ismerik az ő hajdani csoportjának valódi történetét. A Vargyason élő Lőrincz Károly a Szoboszlay-perben kivégzett tíz társára emlékezett, Zsók László pedig reményét fejezte ki, hogy a tízéves évforduló után lesz 20. és 30. születésnap is, s hogy a valós történeteket még nem nagyon ismerő ifjúság soraiban lesz majd, aki ápolja a hagyományt. /(benkő): Tízéves a VPFSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

Márc. 19-én szervezett megbeszélést az "Itthon, fiatalon mozgalom" jegyében a Gyergyó Terület Ifjúsági Tanácsa Marosfőn, melyen részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, továbbá Borbély László és Pete István államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa is. A területi ifjúsági tanácsok harmadik megbeszélésén a szervezetek megfogalmazták azokat a szempontokat, amelyek alapján hatékonyabban tudják támogatni az RMDSZ helyi és országos politizálását. Az ifjúság képviselői a jelenlevő RMDSZ-tisztségviselőktől a különböző támogatási rendszerek, programok, más pályázati lehetőségek áttekinthetőségét kérték, megemlítve a politikai utánpótlás biztosításának szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 20. - 1683. sz./

Márc. 17-én Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében megalakult a legújabb irodalmi csoportosulás, a Baldóver Irodalmi Kör. Az ülésen a műfordításról volt szó. A fiatal költő-fordítók kifejtették: verset fordítani óriási felelősség, szükséges hozzá bizonyos fokú alázat a szerzővel, a szöveggel és az értelemmel szemben. /Sándor Boglárka: Beindult a Baldóver. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Márc. 18-án az Előretolt Helyőrség rendezett író-olvasó találkozót Kolozsváron, melyen Szőcs Géza román nyelvre lefordított Ranita sepie című kötetét a fordító, Mircea Dinescu mutatta be. A bevezetőben Dinescu Szőcs Gézához fűződő barátságáról mesélt, amely még a magyar költő üldöztetésének idején kezdődött. Indián szavak a rádióban című verse kapcsán Szőcs elmesélte, egy indián költő megemlékezett üldöztetéséről egy Budapesten megrendezett nemzetközi konferencián, amelyről ő a rádióból szerzett tudomást. "Indián testvérem, nekünk már rezervátumunk sincsen", panaszolta el versében Szőcs, majd hozzátette: az indiánok mindig mellettünk álltak, és Dinescu is egy indián. Készül Dinescu kötetének magyar fordítása is, jelezte Szőcs Géza. /Találkozzunk Elefántcsontparton. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Tíz esztendeje annak, hogy 1990. március 19-én és 20-án bottal, husánggal, fejszével, vasvillával, késsel, láncokkal felfegyverezett Görgény-völgyi, Maros menti és mezőségi román parasztok özönlöttek be nagy tömegben Marosvásárhelyre. Céljuk az volt, hogy - miként helyi és bukaresti felbujtóik sajtóban, televízióban, de még templomokban is hirdették - megakadályozzák Erdély elszakítását, a megyeszékhelyen lakó románok elűzését, gyermekeik legyilkolását, a "magyar uralom" létrejövetelét. Céljuk az volt, hogy kegyetlenül megbüntessék - s ha lehet, elűzzék - a város magyar lakosságát, amely az 1989. decemberi fordulat után elemi jogait, elorozott iskoláit, intézményeit kezdte visszakövetelni. A heteken át tartó sajtókampány, a televízióban sugárzott magyarellenes uszítás megtette hatását. A félrevezetett és leitatott embereket szélsőséges nacionalista román szervezetekbe tömörült volt szekusok, katonatisztek és a háttérben meghúzódó pártaktivisták irányították. Segítségükre voltak ortodox papok is. Egyikükről így vallott híve, aki a március 20-i verekedésben megsebesült: "Papunk kihirdette a templomban, hogy amikor meghúzatja a harangokat, és megszólalnak a szirénák is, akkor indulni kell Marosvásárhelyre!" A buszokat az ádáz magyarellenességéről elhíresült Vatra Romaneasca (Román Tűzhely, kemence, tűzfészek) bérelte. Botokat, dorongokat ez mezőségi téeszektől rendelt nagy mennyiségben. A Marosvásárhely felé tartó bandák már a város környéki falvak magyar lakóit is megtámadták, ártatlan embereket vertek agyon és nyomorítottak meg. Március 19-én délelőtt a város központjában törtek-zúztak s vertek le minden magyar feliratot, bántalmaztak magyarul megszólaló nőket, gyermekeket is, majd délután vandál módon feldúlták, szétverték a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bolyai téri székházát, ostrom alá vették annak padlását, ahová a székházat védelmező magyarok, Sütő András íróval, a megyei RMDSZ elnökével együtt felmenekültek és elbarikádozták magukat. Sütő Andrást leütötték, bal szemét kiverték, törött bordákkal, homlokcsont-repedéssel, sok más sérüléssel szállították kórházba. A következő napon, március 20-án a város magyarságának tízezrei vonultak fel tüntetni a fejszés támadók barbár tettei ellen. Véres összecsapásra került sor. A támadást a románok kezdték a már említett fegyvereikkel. A magyarok szinte puszta kézzel, lécdarabokkal védekeztek hosszú órákon át. A két táborból hatan - három magyar és három román - vesztették életüket, több százan megsebesültek. Később koncepciós perekkel kizárólag magyarokat és cigányokat ítéltek börtönre. A vérengzés szervezőit, a támadókat nem állították bíróság elé. Sütő András felidézte a történteket és azok tanulságait. Megállapította, hogy ezek "nemzetközi visszhangot kiváltó események voltak", a feliratos táblákkal tüntető magyarokat fejszés-dorongos románok támadták meg. "Valójában magyarellenes pogrom történt akkor, amely a régi oroszországi zsidóellenes pogromok minden ismérvét kimerítette." A román nacionalisták saját magyarellenes pogromjukat önvédelmi, hős küzdelemmé hamisítják. Az Európa Tanács félrevezetésének szándékával a magyarellenes pogromot kölcsönös bűnök miatt keletkezett etnikai konfliktusként kürtölték világgá. Ebben magyar mulasztásnak is része volt. - Marosvásárhelyt március 16-án tartottak pogromfőpróbát a 28. számú gyógyszertár előtt. Román tüntetők tiltakoztak, mert magyar szó került - egyetlenegy! - a kirakati üvegre: GYÓGYSZERTÁR. Márc. 19-én Sütő András Iliescu elnököt is kérte közvetett módon, hogy intézkedjék kötelessége szerint. Jó későre, dél felé üzent vissza Ion Iliescu, hogy meglátja, mit tehet. Sütő beszélni kezdett, de be sem fejezhette mondandóját, a fejszés románok máris megrohamozták az RMDSZ-székházat. A Bolyai téren a román tömeg követelte: "Hozzátok ki őket, hogy akasszuk fel őket!" "Halál Tőkésre! Halál Kincsesre! Vesszen Bolyai!" Amikor Sütő Andrást megpillantották, hogy román katonatiszt elkiáltotta magát: "Itt vannak! Vegyétek kezelésbe az öreget!" Miért? "A külföldi sajtóban közzétett, jogfosztottságunkat hírlő írásaim miatt." - állapította meg az író. Ezzel a pogrommal egész Erdély magyarságát akarták megfélemlíteni. A történtek meghamisításában szerepe volt Petre Roman akkori miniszterelnöknek is. Nemzetközi fórumokon hangoztatta, hogy a marosvásárhelyi románok önvédelmi harcra kényszerültek 1990 márciusában. - Az RMDSZ-nek sem helyi, sem országos vezető testületei nem voltak képesek megakadályozni a koncepciós pereket, a történtek meghamisítását. - Sütő elmondta, hogy az egyik Görgény-völgyi ortodox pópa azt üzente nekem, hogy megbocsátja bűneimet. "Megbocsátja nekem, hogy Isten házából Marosvásárhelyre küldte a híveit - gyilkolni, rabolni -, megbocsátja nekem, hogy imádságba kevert uszításaival ő is hozzájárult hat ember halálához és a szemem kiveretéséhez." Sütő azt a tanulságot vonta el a történtekből, hogy a magyarságnak az önrendelkezésért folytatott küzdelmét semmilyen körülmények között sem szabad feladnia. Bátrabban kell élni a polgári engedetlenség alkotmányos lehetőségeivel is. /Tibori Szabó Zoltán: Ortodox pap azt üzente, megbocsátja bűneimet. Beszélgetés Sütő András íróval Marosvásárhely véres napjairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő beszámolt a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának márc. 10-i budapesti üléséről. Az értekezlet napirendre tűzött egy kényes kérdést is: a romániai középiskolás diákok félig illegális Magyarországon való tanulását. Asztalos Ferenc képviselő kérte azon magyarországi tanintézetek névsorát, amelyek befogadták a diákokat, statisztikát arról, hogy a 3300 diák Erdély melyik településéből került ki. Ezen adatok birtokában lehet kidolgozni majd az oktatáspolitikai stratégiát, amely lelassítaná a kivándorlás folyamatát. - Márc. 13-án oktatáspolitikai tanácskozás zajlott az RMDSZ bukaresti székházában is. A szervezet határozott ígéretet kapott a jogi karon a közösségi jog, a közgazdasági karon a politikai gazdaságtan és a matematika anyanyelven való tanítását illetően az egyetemi tanév II. félévétől. Az elkövetkezendő egyetemi tanévben pedig külön beiskolázási helyeket biztosítanak a magyar diákok számára: a jogon 40, a közgazdaságon 75 helyet (25 helyet a menedzsment, 25-öt a pénzügyi-banki, 25-öt a gazdasági informatika szakon). /Bálint Rozália: Kényes kérdés a MÁÉRT-en. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

Idén kilencedik alkalommal rendezik meg Tusnádfürdőn a nemzetközi műemlékvédelmi tudományos ülésszakot. A márc. 19-25-e közötti rendezvényen 250-en vesznek részt, 15 országból. A főszervezők: a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlékrestaurátorok Egyesülete, a Köpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, társszervezők a romániai Művelődésügyi Minisztérium és Területfejlesztési Minisztérium, a magyarországi Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. A tanácskozás témája ezúttal az építészeti örökség és a társadalom viszonya. A konferenciához idén is kapcsolódik egy szakmai tárlat: márc. 21-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyitják meg a Pusztuló építészeti örökség Erdélyben című kiállítást. /Műemlékvédelmi tanácskozás Tusnádfürdőn. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 20./

Márc. 19-én Pettyén református gyülekezetében az imahét megnyitóján Kónya László történelemtanár, a Szent István Kör /Szatmárnémeti/ tagja tartott előadást. A magyar államiság ezeréves évfordulóját méltatta, majd az 1848-as forradalom és szabadságharc főbb eseményeit idézte fel. Hangsúlyozta, hogy ezer éven át sikerült megőriznünk egységünket és anyanyelvünket. Ha egy vezető mögött nem áll ott a nép, mondotta, minden törekvés hiábavaló. /(elek): Imahét és történelmi megemlékezés Pettyénben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 20./

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökhelyettese márc. 14-én Budapesten, a Pilvax kávéház Sajtótermében bejelentette, hogy elkészült és interneten megtalálható a Kárpát-medence digitális településhálózata a http://www.mvsz.hu/vet/kiut címen. A topográfiai adatok tömegét a VET által szervezett, főleg csoport dolgozta fel, tette alkalmassá internetes távközlésre. Az útvonalakat ki lehet nagyítani, részletezni és listázni. A szolgáltatás a megjelölt települések közötti távolságokat, mind az utak minőségét is közli. /Interneten a Kárpát-medence digitális településhálózata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./