Kolozsváron sikeresen működik az 1999 júniusában megalakult Kriterion Könyvklub. Vezetője Vassy Márta elmondta, hogy a kolozsvári evangélikus egyház biztosít helyet összejöveteleiknek. Könyvbemutatókat szerveznek. /Nagy Olga: Kriterion Könyvklub. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Molnár Ferenc A doktor úr című vígjátékát a Csíki Játékszín és a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ közös produkcióban mutatta be. A Csíkszeredában történt sikeres bemutató után Szatmárnémeti és környékének színházszerető közönsége láthatja az előadást. A rendező Parászka Miklós. /Színházi bravúr. A Csíki Játékszín és a Harag György Társulat közös produkciójának vendégjátéka. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 31./

A Történelmi Magazin folytatásokban több tanulmányt közöl. Mostani számában kezdte meg Molnár Gusztáv Az erdélyi kérdés című, a Magyar Kisebbségben napvilágot látott írásának újraközlését. Részletek olvashatók Randolph L. Braham Román nacionalisták és a holocaust című munkájából. Az előző számokban kezdődött Az erdélyi magyarok a vádlottak padján /1957-58/ és Demény Lajos Székely lustrák a fejedelmi Erdélyben című tanulmányának átvétele. /Történelmi Magazin (Sepsiszentgyörgy), február-március/

Bogdan Cerghizan Kolozs megyei prefektus rendeletet bocsátott ki, hogy Ion Antonescu marsall köztéri szobra Kolozsváron történő felállításának munkálatait azonnal állítsák le. Előzmények: tavaly október 28-án a kolozsvári városi tanács határozatot hozott Ferdinánd király, Ion I. C. Brateanu, Iuliu Maniu, illetve Ion Antonescu marsall köztéri szobrának felállítására. Vasile Salcudean akkori prefektus megtámadta a közigazgatási bíróságon a határozatot. A volt prefektus a per áthelyezését is kérte. 2000. február 21-én a Legfelsőbb Bíróság helyt adott Salcudean kérésének és Jászvásárra helyezte át a pert. Annak ellenére, hogy a prefektus megtámadta a tanácsi határozatot, a polgármesteri hivatal december 3-án megadta az építkezési engedélyt. Bogdan Cerghizan prefektus felvette a kapcsolatot Giurgiu Constantin ezredessel, a városi rendőrparancsnokkal annak érdekében, hogy hagyják abba a már elkezdett munkálatokat. /Cerghizan megtiltotta az Antonescu-szobor felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Április 1-én Marosvásárhelyen tanácskozott az RMDSZ Operatív Tanácsa és több határozatot fogadott el: Azok a volt tanácsosok és polgármesterek, akiknek a tevékenységi beszámolóját a kiértékelő testület nem fogadta el, csak akkor kerülhetnek rá az előválasztási jelöltlistára, ha megfelelnek a helyi szervezet által megállapított bővített kritériumrendszernek. - Az előválasztási listán szereplő jelöltek számára az RMDSZ minden szempontból egyenlő esélyeket biztosít a kampányban, beleértve az anyagi támogatást is. - Marosvásárhely minden RMDSZ-körzete egyetlen jelöltként a jelenlegi polgármestert, Fodor Imrét támogatta, ezért az Operatív Tanács nem tartotta szükségesnek, hogy az előválasztásokon a polgármester-jelöltről is szavazzanak. Amennyiben hasonló helyzet máshol is előáll, tehát egyetlen jelölt marad a versenyben az RMDSZ előválasztási listáján, ott a helyi szervezetnek nem szükséges az előválasztásokon a polgármester-jelölt személyéről is szavaztatnia. - Az Operatív Tanács nem fogadta el a gyergyócsomafalvi RMDSZ-szervezet álláspontját, miszerint nem tartották szükségesnek RMDSZ-listát állítani az önkormányzati választásokon. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3. - 1693. sz./

Traian Basescu közlekedési miniszter az Aradon, Déván, Nagyszebenen áthaladó autópálya megépítését támogatja, elvetve a Budapest-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó-Bukarest autópálya tervét. Székelyföldön tehát nem megy át a tervezett autópálya. Az autópálya ügye a magasszintű magyar-román találkozókon is fölmerült. 1997 decemberében Emil Constantinescu elnök Budapesten kijelentette, hogy a Brassón átvezető útvonalat támogatja. Borbély László területrendezési államtitkár elmondta, hogy az RMDSZ továbbra sem tett le a Kolozsvárt is érintő autópályáról. /Gazda Árpád, Ugron Imola: Székelyföldnek nem jut gyorsforgalmi út. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

"Van-e erdélyi magyar irodalom, és indokolt-e a léte? - tette fel a kérdést vitaindítónak szánt, két folytatásban közölt cikkében Martos Gábor. A szerző a Népszava kulturális rovatának vezetője. Fő kutatási területe a Forrás harmadik nemzedéke. Erről szólt 1994-ben megjelent két könyve: Marsallbot a hátizsákban, Volt egyszer egy Fellegvár. Ezek folytatásaként ebben a hónapban megjelenik Éjegyenlőség című könyve. - Martos Gábor felfogása szerint az 1989 előtt volt jelentősége annak, hogy az Anyám könnyű álmot ígér, Szőcs Géza Kompromittálás-sorozata hol és mikor született meg. Ezek csak akkor és azon körülmények között születhettek meg. 1989 után azonban a helyzet alaposan megváltozott. Azóta a Kolozsváron élő magyar alkotó ugyanolyan szerzője lehet bármelyik magyarországi folyóiratnak, könyvkiadónak, mint egy budapesti. A dolog fordítva is működik. Egyetlen kritérium a minőség. Martos szerint ideje lenne az "erdélyi magyar irodalmat" végre valódi szakmai szempontok alapján megítélni. /Martos Gábor: Van-e erdélyi magyar irodalom, és indokolt-e a léte? /Krónika (Kolozsvár), I. rész: márc. 25., II. rész: ápr. 1./"

Márc. 31-én bensőséges hangulatban ünnepelte a Szivárvány gyermeklap fennállásának tizedik évfordulóját. A Szivárvány tulajdonképpen az 1980-ban megjelent Haza Sólymai gyermeklapból alakult. Zsigmond Emese főszerkesztő kérésére egyperces megemlékezéssel adóztak a nemrég elhunyt Marton Lili emlékének. - A legjobb hazai alkotók írták, rajzolták ezt a lapot is, mely nemhogy káros lett volna, ahogyan azt egyesek remélték, hanem éppenséggel egy új Napsugár-olvasó gárda kialakulásához járult hozzá. A lap húsz évfolyamát Szilágyi Domokos, Bajor Andor, Fodor Sándor, Kányádi Sándor, Marton Lili, Bálint Tibor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla írók neve fémjelzi. Egy gyermeklap sikere nemcsak az írókon múlik, hanem az illusztrátorokon is. Soó Zöld Margit, Unipán Helga, Forró Ágnes, Székely Géza, Venczel János neve mellé most már a fiatal generáció is felsorakozik. A gyermeklap ma is 22-24 ezres példányszámban jelenik meg. /Horváth Gyöngyvér: Tízéves a Szivárvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Tíz évvel ezelőtt alakult meg Csíkszeredában a Riehen Egyesület. amelynek célja a Csíkszereda és a svájci Riehen közti testvérkapcsolatok ápolása, a svájci adományok, segélyek eljuttatása a rászorulókhoz. Borbáth Erzsébet, az egyesület elnöke elmondta, hogy 1999-ben 719 millió lej pénzbeli, illetve több mint 3 milliárd lej értékű tárgyi adományt kapott a Riehen Egyesület. Így sikerült 364 gyerekcsomagot eljuttatni a nehéz helyzetű családokhoz, 90 kisnyugdíjas havi 100 ezer lejes jövedelem-kiegészítést kapott, ennek összege idén emelkedni fog. 156 millió lej értékben osztottak ki ingyenes vásárlási utalványokat a város tanintézményeiben, 16 rászorulónak ingyenebéd járt a városi szegénykonyhán, a Xántus János Általános Iskolában 60 gyerek ebédet, 76 tízórait kapott. /Tízéves a Riehen Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 1./

"Sütő András író a következő üzenetet juttatta el a székelyudvarhelyi polgármesteri Hivatal sajtóirodájához: "Csatlakozom ahhoz a székelyudvarhelyi egyházi vezetőkből, írókból, újságírókból, orvosokból, tanárokból és mérnökökből álló értelmiségi csoporthoz, amely tiltakozó nyilatkozat aláírásával és közzétételével fejezte ki ellenvéleményét azzal az eljárással, mely Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi szakszervezeti elöljárót, tisztségéből felfüggesztett megyei önkormányzati képviselőt április 12-ére a marosvásárhelyi Ítélőtábla elé idézett bírósági és törvényszéki döntés felülbírálása, illetve megmásítása végett az elhíresült csereháti ügyben. Jómagam is úgy tartom, a Cserehát-ügy nem csak Bardóczy Csaba ügye, hanem Székelyudvarhelyé, az egész erdélyi magyarságé. A Bardóczy bebörtönzésére irányuló szándékot úgy értékelem, hogy a hazai magyarság jogait semmibe veszik. Ez ellen tiltakozom!" /(Komoróczy György): Sütő is támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./"

"Temesváron márc. 27-én RMDSZ-fórumot tartottak. A megyei szervezet elnöke, Toró T. Tibor elmondta, a mintegy 7-8000 kérdőív, szétküldésének a célja "megmozgatni" a temesvári magyarságot, "közelebb kerülni a választókhoz". Rövid beszámolót tartottak négyéves tanácsosi tevékenységükről Dukász Péter és dr. Oberst László városi, valamint Bodó Barna és Marossy Zoltán megyei tanácsosok. Szóba került a temesvári Magyar Ház és a nemrég leleplezett, majd vandál módon összetört Klapka-emléktábla helyzete. A Magyar Ház "magántulajdonként" hamarosan lekerül a jogtalanul elkobzott közösségi ingatlanok listájáról, az összetört emléktábla ügyében pedig folyik a nyomozás... Halász Ferenc politikai alelnök elmondta, kevés esély van rá, hogy a tábla visszakerüljön a Klapka-házra, mert a város jelenleg a volt tulajdonosokkal pereskedik az épületért és ezért nem adhat ki építési engedélyt ez ügyben. Többen javasolták, hogy a Magyar Ház perét el kell vinni egészen a strasbourgi nemzetközi bíróságig. Fórika Éva jogásznő szerint azonban ezt csak végső megoldásként kell igénybe venni. Toró Tibor professzor szóvá tette, hogy Temesvár nagy szülöttei közül Pesthy Frigyes, Kerényi Károly és sok más magyar személyiség megérdemelne egy-egy utcát a Bánság fővárosában. - Létrejött a DMKT Eurorégió, nemcsak németországi, hanem jól fizetett magyarországi munkalehetőség is kínálkozik. - Varjason a román osztályokban 28-an igényelték a magyar nyelv fakultatív oktatását. Az érem másik oldala: van a megyében már néhány olyan magyar óvoda, pl. Nagyszentmiklóson, amelyben több a román gyerek, mint a magyar, ezért az oktatás inkább román nyelven folyik... /Pataki Zoltán: Strasbourgba kell vinni a Magyar Ház ügyét? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./"

Márc. 28-án az Északi Színház /Szatmárnémeti/ vezérigazgatója, Cristian Ioan felfüggesztette tisztségéből a Harag György Társulat igazgatóját, Parászka Miklóst és a helyébe Tóth-Páll Miklóst nevezte ki a magyar társulat élére. Tóth-Páll Miklós nem fogadta el a kinevezést. Az RMDSZ nem kívánt beleszólni a kinevezésbe. A Harag György Társulat művészeti tanácsa visszautasította Cristian Ioan döntését., amellyel 6 hónapra felfüggesztette Parászka Miklóst. Állásfoglalásukban kijelentették, hogy tevékenységüket Parászka Miklós vezetésével folytatják. A válsághelyzet megoldását a társulatok autonómiáján alapuló intézményben látják. /Ők tudják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./ Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte: megdöbbenéssel értesült Cristian döntéséről, s azt durva beavatkozásnak tekinti a magyar társulat működésébe. Az igazgató döntése azért is jogtalan, mert nem ő nevezte ki művészeti aligazgatónak Parászka Miklóst. Az RMDSZ egyben felkérte a megyei tanácsot mint az Északi Színház finanszírozóját: teremtse meg a feltételeket a két társulat önálló pénzügyi gazdálkodásához. /Az RMDSZ kiáll Parászka Miklós mellett! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

"Márc. 31-én és ápr. 1-jén Budapesten, az Oktatási Minisztériumban Kárpát-medencei magyar oktatási fórumot tartottak. A kétnapos rendezvényen három téma került napirendre. Az oktatás kormányzati szemszögéből témakörben magyarországi részről Pokorni Zoltán oktatási miniszter tartott előadást "Az európai integráció oktatáspolitikai következményei: magyar példa" címmel, Romániából Kötő József oktatási államtitkár "Reform és megújulás a román közoktatásban, különös tekintettel a kisebbségi oktatásra" és Szlovákiából Szigeti László oktatási államtitkár "A szlovákiai magyar oktatási rendszer helyzete és modernizációs lehetőségei" címmel. Gál András Levente miniszteri biztos a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának tevékenységéről számolt be. Az erdélyi és a kárpátaljai magyar felsőoktatás - jövőképek, működő minták témakörben öt előadás hangzott el. Berényi Dénes akadémikus, az Apáczai Közalapítvány elnöke arról értekezett, hogy milyen esélyei vannak a Kárpát-medencében a magyar tudományos kutatás és felsőoktatás kibontakoztatásának. Entz Géza, az erdélyi egyetemi program tanácsadója az erdélyi magyar egyetemfejlesztés lehetőségeiről beszélt, magyarországi nézőpontból. Tonk Sándor egyetemi tanár a Sapientia Alapítványt mutatta be, vázolva a szándékokat és lehetőségeket az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében. Szilágyi Pál rektor-helyettes a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanárainak álláspontját ismertette az itt megvalósuló magyar nyelvű oktatás esélyeiről. A beregszászi pedagógusképző alapítványi főiskola igazgatója, Orosz Ildikó a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét mutatta be, kitérve az egyetem alapításának körülményeire. Megállapította: "A kárpátaljai magyar tanárképző főiskola működési engedélye egy adott pillanat politikai konstellációjának eredménye, amelyben része volt az anyaország politikai, erkölcsi és anyagi támogatásának, illetve a helyi kisebbség összefogásának, kitartásának terepismeretének. Ez előrevetíti a további teendőkkel kapcsolatban azt, hogy ilyen intézmény létrehozását soha nem szabad csak szakmai kérdésként kezelni, mert ez elsősorban politikai kérdés. Itt javakról van szó, és ehhez politikai akarat kell, vagyis hatalom, hogy megteremtsük ezeket a javakat. Ehhez viszont mi, kisebbségiek otthon egymagunkban kevesek vagyunk. Bár nekünk kell megtenni a szükséges lépéseket, megfogalmazni ezeket és kiállni mellettük, az anyaország hátterének biztosítása nélkül a cél hosszú távon nem tartható fenn". Kerekasztal-vita következett a határon túli magyarok ösztöndíjügyében, illetve a határon túli magyarok magyarországi jogállásáról szóló törvény oktatási fejezetének lehetőségeiről. Az ösztöndíjszerződések egyik kitétele, hogy a magyar állami ösztöndíjazás ideje alatt bevándorlási engedélyért és állampolgárság megszerzéséért nem folyamodhat a kedvezményezett hallgató. A letelepedési tilalom csak a tanulmányok idejére vonatkozik. A teljes képzésben részt vevő határon túli magyar állami ösztöndíjasok száma ebben a tanévben 1376 fő, ebből 554-en Jugoszláviából, 372-en Szlovákiából 222-en, Ukrajnából, 206-an Romániából, 22-en Szlovéniából valók. A javaslatok között elhangzott az intézménytelepítés gondolata: erdélyi vonatkozásban elhangzott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia létrehozhatna itt egy fiókközpontot. - Az oktatási fórumon a következő javaslatokról esett szó: alanyi jogon részesüljenek a határon túli magyar diákok, illetve pedagógusok mindazon kedvezményekben, melyekre a diák-, illetve pedagógusigazolvány feljogosítja az anyaországiakat; ugyanígy a szakképzés, felsőoktatás, közoktatás terén azokban a részképzésekben, utóképzésekben amelyek a határon túliak számára valamilyen módon hozzáférhetőek; kihelyezett tagozatok révén kiterjeszteni a magyar felsőoktatás hatályát; részesüljenek beiskolázási támogatásokban; diplomahonosítás megkönnyítése, illetve anyagi támogatás az ezzel járó költségek fedezéséhez; könyvtárak, levéltárak, egyéb háttérintézmények ingyenes használata stb. A második napon Szakképzés a Kárpát-medencében témakörben ugyancsak öt előadás hangzott el. A magyar szakképzés modernizációjáról Benedek András helyettes államtitkár beszélt, különös tekintettel az európai követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Kulcsár László tanszékvezető egyetemi tanár székelyföldi példákkal világította meg a területi fejlesztés, a munkaerőpiac és a szakképzés összefüggéseit. A Corvinus Rt. vezérigazgatója, Várady Zoltán a magyar tőkekivitel és annak szakképzési igényeit ismertette. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője a székelyföldi szakképzésről rajzolt helyzetképet. Az Apáczai Közalapítvány támogatási stratégiáját ismertette Csete Örs irodaigazgató, különös tekintettel a szakoktatás fejlesztésére. A magyar Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, Ríz Ádám foglalta össze a kétnapos tanácskozás tanulságait, záróajánlásokat fogalmazva meg. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., Ösztöndíjak, jogállás. = Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Elengedhetetlennek tartotta a romániai magyar tankönyvkiadó létrehozását, akár román és magyar szubvencióval Kötő József államtitkár. A közoktatás területén bekövetkezett reformokat ismertetve Kötő József a minőségi szakoktatás biztosítását sürgette. Közölte: 16.122 magyar ajkú diák, az összhallgatók 3,9 százaléka tanul állami és magán felsőoktatási intézményekben. Az államtitkár végső célnak az önálló magyar egyetem megteremtését nevezte. Szerinte az erdélyi magánegyetemi képzési formáknak az anyaországi állami egyetemekkel azonos állami támogatásban kellene részesülniük, hogy a magyar ajkúak ne a többségi állam nyelvén oktató intézménybe iratkozzanak be. Tájékoztatása szerint jelenleg Romániában összesen 1322 önálló magyar tannyelvű intézmény és csaknem 1100 magyar tagozattal rendelkező működik. Magyar nyelven mintegy 197 ezer diák tanul, ez az összlétszám 4,67 százaléka. Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter elmondta: egyetért a romániai magyar tankönyvkiadó létesítésével. Az előkészületek megtörténtek, a 100 százalékig állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó e céllal már vásárolt könyvkiadót Romániában - tette hozzá. Az újonnan létrejövő felsőoktatási intézmények akkreditációja a romániai szabályok értelmében leghamarabb hat év múlva várható. Hangsúlyozta: addig és azután is jelentős forrásokra van szükség, az alapműködés és a fejlesztés finanszírozáshoz a magyar kormány hozzájárul. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

A Fehér és Maros megyét magába foglaló gyulafehérvári Ortodox Püspökség területén 32 kolostor működik. Ezek közül 21-ben szerzetesek, 11-ben pedig apácák imádkoznak Istenhez. A 290-es összlétszámot 70 szerzetes és 220 apáca alkotja. Ami a tanulmányi végzettségüket illeti, 8 szerzetes és 10 apáca felsőfokú teológiai, 16 szerzetes és 18 apáca teológiai szemináriummal, 44 szerzetes és 18 apáca részleges iskolai végzettséggel rendelkezik. /Kolostorok, szerzetesek, apácák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Marosvásárhelyen Tófalvi Zoltán mutatta be Ábrám Zoltán Misszesek voltunk /Juventus, Marosvásárhely/ című könyvét. Ábrám a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége megalakulását, eredményeit, szellemiségét örökítette meg. A MISZSZ tartotta az első kongresszust az erdélyi magyarság 1989 utáni történetében. Az ottani felszólalások pusztába kiáltott szavak voltak. Ábrám könyve arra emlékezet, hogy mit akart a romániai magyarság és mi valósult meg belőle. /Antal Erika: Az elfeledett kongresszus története. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Erdélyi környezet- és természetvédelmi egyesületek képviselői találkoztak a hét végén a hargitafürdői Ózon Szállóban, hogy elbeszélgessenek a környezeti nevelésről, s hogy megvizsgálják a környezetvédelmi szempontok érvényesítésének lehetőségeit a térségfejlesztésben. A találkozót a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület szervezte a bukaresti AIDRom anyagi támogatásával. Meghívott előadóként jelen volt Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke. Átfogó romániai, ezen belül erdélyi környezetvédő mozgalmat akarnak létrehozni, a Pitypang mozgalmat. Felkutatnák a közös pályázási lehetőségeket, gyakrabban szervezhetnének tapasztalatcseréket, távlatilag közös könyvtár vagy információs központ létesülhetne. Fő feladata a környezeti nevelés lenne, méghozzá anyanyelven. A munkát az iskolákban kell elkezdeni. /Környezetvédelmi nevelés anyanyelven. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

"A Magyarok Világszövetsége berkein belül többször voltak ellentétek. Több MTI-tudósítás is foglalkozott az utóbbi hetek, napok fejleményeivel. Az MVSZ Erdélyi Társasága közleménye szerint Dobos László (a Kárpát-medencei Régió felvidéki elnöke) és további tíz elnökségi tag még január 29-én beadványban fordult az MVSZ Elnökségéhez, amelyben Patrubány Miklóst, a világszövetség alelnökét azzal vádolta, hogy tisztségével visszaélve "az MVSZ költségvetésének felelőseként Erdély vonatkozásában részrehajló módon, több esetben beavatkozott a Kárpát-medencei Régió önálló gazdálkodásába, illetéktelenül és jogtalanul utalványozott". Patrubány Miklós cáfolta a vádakat, a világszövetség Felügyelő Bizottsága pedig megállapította, hogy "visszaélés gyanúja nem merül fel". - Beder Tibor és néhány társa kezdeményezésére létrehozták a Patrubány Miklós vezette Erdélyi Társaságtól független Székelyföldi Társaságot. Beder nyilatkozata szerint a kezdeményezés "nem irányul senki ellen, csupán a Székelyföld felértékelését jelentené az MVSZ keretében". A kezdeményezők "több beleszólást" szeretnének a világszövetség dolgaiba, és "közvetlenül szeretnének kapcsolódni" a budapesti központhoz. A kezdeményező csoport tagjaiként feltüntetettek közül hárman cáfolták, hogy közük lenne e szervezkedéshez. Patrubány Miklós közönséges hazugságnak, Tőkés László püspök, az MVSZ tiszteletbeli elnöke okirat-hamisításnak minősítette a székelyföldi kezdeményezést közlő aláíratlan levelet. Az MVSZ Etikai Bizottsága elmarasztalta Duray Miklóst, mert nemrégiben egy szűkebb körű tanácskozáson "a stratégiai bizottság elnökéhez méltatlanul és elfogadhatatlanul viselkedett Csörgits Józseffel, a horvátországi magyarok egyik vezetőjével" szemben. Az MVSZ elnöksége felülbírálta a Tempfli József megyés püspök vezette Etikai Bizottság döntését. Tempfli József püspök kilátásba helyezte lemondását az vezette Etikai Bizottság éléről. Végül Duray nyilvánosan megkövette Csörgitset, az MVSZ elnöksége pedig Tempfli püspököt, és kérte, hogy a továbbiakban is maradjon a bizottság élén. /Világszövetségi huzavonák. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 3./"

Örkény István színművét, a Macskajátékot eddig mintegy húsz ország számos színpadán mutatták be Ankarától Reykjavíkig, Brüsszeltől Minneapolisig, csupán az egykori Szovjetunióban közel húsz színház tűzte műsorára. Nagyváradon a Szigligeti Társulat két művésznője, Csíky Ibolya és F. Márton Erzsébet most ünnepli pályakezdésének 30. évfordulóját ők Macskajáték szereplői. Parászka Miklós a darab rendezője. /Nagy Béla irodalmi titkár: Bemutató a színházban. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

Ápr. 3-án Budapesten tárgyalt a magyar, a román, a szlovák és az ukrán környezetvédelmi miniszter. A megbeszélés témája az elmúlt időszakban történt vízszennyezések okozta környezeti károk felbecslése, a helyreállítás, a megelőzés kérdése, továbbá a veszélyes tevékenységek engedélyezését és ellenőrzését szabályozó törvények, technológiai előírások szigorítása. Pepó Pál magyar és Romica Tomescu román tárcavezető közösen terjesztette elő az uniós követelményrendszerről, a társult országok szerepvállalásáról szóló tájékoztatót. A két szaktárca irányítói közös programokhoz kívánnak pénzt kérni a nemzetközi szervezetektől, elsősorban az Európai Uniótól. Romica Tomescu, a bukaresti Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium vezetője arra kérte kollégáit, hogy "a károk felbecsülésében tanúsítsanak megértést, és kerüljék el a túlzásokat". A miniszterek tanácskozásával egy időben a magyar fővárosban zajlott a Környezeti katasztrófák Közép- és Kelet-Európában című nemzetközi konferencia. A tiszai cianidszennyezést vizsgáló EU-munkabizottság elnöke, Philip Weller itt mondta el, hogy a testület jelentése ajánlásokat fog megfogalmazni az EU Bizottsága, a civil szervezetek, valamint az érintett országok számára, hogy mit tehetnek a környezeti balesetek megelőzése, illetve a keletkezett károk enyhítése érdekében. Geoff Evans, az Ausztrál Bányászati Kutatóintézet munkatársa szerint egységes, szigorúbb nemzetközi bányászati kódexet kellene létrehozni, amely nagyobb felelősségvállalásra kényszerítené a károkozó társaságokat. /Közös környezetvédelmi gondok. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./

Egyetlen szakképzett pedagógust sem érintett a létszámcsökkentéssel együtt járó tanügyi átszervezés - hangsúlyozta Miklós Mihály Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes. Ápr. 1-jétől Bihar megyében 375-tel kevesebb a tanügyi állás. Azt, hogy melyik tanintézetben milyen beosztást tudnak felszámolni, az iskolaigazgatóknak kellett meghatározniuk. Nemcsak pedagógusi, hanem kisegítő és adminisztrációs munkát végző személyeket is elbocsátottak. Miklós Mihály elmondta: osztályokat kellett összevonni, és több olyan óvoda van, ahol csak kétnaponként várják a gyerekeket - az óvónő ugyanis félmunkaidős lett. A minisztérium nem fogadta el az első alkalommal felküldött listát, amelyen 375 helyett csupán 168 megszüntetendő állás szerepelt. Áprilistól viszont 375 fizetésnyi pénzzel kevesebbet küldenek Bukarestből. A pedagógusok érdekvédelmi szervezetének vezetője nem értett egyet a tanfelügyelőség ez ügyben tett lépésével. - Valószínűleg ősszel újabb beosztások megszüntetését kéri majd a minisztérium. /Kulcsár Andrea: Tanügy. Szeptembertől újabb változások. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./

Márc. 31-én Kolozsváron, a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform szervezésében gazdasági tanácskozás zajlott. Témája: a pénzügypolitika szerepe a gazdasági stratégiában, hatása a gazdasági növekedésre. Bauer Tamás, magyarországi országgyűlési képviselő (Szabad Demokraták Szövetsége) a magyar gazdaságpolitika tapasztalatairól és teendőiről beszélt. Paul Mitroi, a Nemzeti Liberális Párt helyettes államtitkára az adórendszert mint fékező vagy serkentő tényezőt ismertette, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke pedig arról beszélt, milyen szerepet töltenek be a külföldi beruházások a középtávú stratégia megvalósításában. A tanácskozásról Péter Pál, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke, a Szabadelvű Kör alelnöke elmondta, hogy az RMDSZ gazdasági programja közel áll a liberális gazdaságpolitikai elgondolásokhoz. Magyarországon a gazdaság területén sikerült kialakítani egy olyan konszenzust, amely ahhoz vezetett, hogy például az adótörvénykezés '93 óta nem változott. Végrehajtották a privatizációt. Romániában ez nem történt meg. A bizonytalan törvénykezési és gazdasági helyzet miatt a külföldi befektetők nem érzik jól magukat Romániában. /Rácz Éva: A barátságos környezet fontos a befektetők számára - nyilatkozta lapunknak Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Április 1-jén Marosvásárhelyen ülésezett az RMGE országos elnöksége. Temes megyéből jelen volt Kiss Károly elnök, míg Arad megyéből Kocsik József ügyvezető elnök. Kocsik József tájékoztatott az RMGE üléséről. Véglegesítették azon jelölteknek a névsorát, akiket a május 13-án Nagykárolyban sorra kerülő elnökségi tisztújító közgyűlésen az új országos elnökségbe javasolnak. Kiértékelték a tanácsadó szolgálat eredményét, szó volt a határ menti agrárkapcsolatok fejlesztéséről, a magyar-magyar agrárjellegű kapcsolatok kibővítéséről. Az adatbázis, az információs hálózat bővítését a PHARE-programhoz benyújtott, és most elnyert pályázat segíti. /Balta János: RMGE elnökségi ülés Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

Még mindig nem született konkrét megállapodás a kolozsvári Református Kollégium ügyében az Erdélyi Református Egyházkerület és a Sincai Elméleti Líceum között. A Tanügyminisztérium elismerte az egyháznak az épület feletti tulajdonjogát és javasolta, hogy az egyház tíz évre szóló bérleti szerződést kössön a Sincai Elméleti Líceummal, illetve három éves szerződést a Farkas utcai épületrészben működő Viitorul sportklubbal. A polgármesteri hivatal azonban akadályokat gördít az épület visszaszolgáltatása elé, a polgármester szerint meghamisították a telekkönyvet. /A Tanügyminisztérium ajánlatot tett a reformátusoknak. A polgármesteri hivatal azonban továbbra is akadályozza a Református Kollégium visszaszolgáltatását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Szép Gyula, az RMDSZ új művelődési és egyházügyi alelnöke az egyházügyi államtitkárság által készített, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tervezete szövegének a módosítását javasolta. A tervezet szerint a magyar történelmi egyházaknak tíz-tíz ingatlant juttatnának vissza. Fennállhat annak a veszélye, hogy a tíz ingatlan visszajuttatása után a folyamat lezárul. Az RMDSZ ügyvezető elnökségének álláspontját tükröző levelet Hajdú Gábor egészségügyi és Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszterhez is eljuttatják, hogy azt kormányülésen is szóvá tegyék. /Az egyházi javak visszaszolgáltatását sürgeti az RMDSZ - nyilatkozta lapunknak Szép Gyula új művelődési és egyházügyi alelnök. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Ápr. 4-én Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tanuló magyar jogászhallgatókat. A találkozón Markó Béla elmondotta, mennyire fontos, hogy hosszú évek után ismét lehetővé vált, ha csupán magyar csoportok létrehozásával is, hogy fiatal jogászhallgatóink anyanyelvükön sajátíthassák el a szakmát. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ továbbra is elkötelezett harcosa az önálló állami magyar egyetem létrehozásának, amelynek keretében természetesen a jogtudományoknak külön fakultása működik majd. Ezért is fontos, hogy újra beindult a magyar nyelvű jogászképzés, hiszen a mostani jogászhallgatók közül kerülnek majd ki a jogtudományok magyar oktatói is. /RMDSZ Tájékoztató, ápr. 4. -1694. sz./

Április 2-án közgyűlést tartott a dévai közbirtokosság, az egybegyűltek elfogadták az országos szinten kidolgozott működési szabályzatot és vezető bizottságot választottak. A dévai közbirtok visszaszerzésére irányuló tevékenység februárban elkezdődött. A konkrét visszaigényléshez a közbirtokosságot jogi személyként kell bejegyezni. /Újraalakulóban a dévai közbirtokosság. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), ápr. 4.)

"A református egyházon belül jelentkező különböző vallási mozgalmak, irányzatok egyre nagyobb teret hódítanak a gyülekezetekben. Ezek közül a legismertebb a koreai-amerikai gyökerű Miskolci Missziós Csoport, a CE-szövetség, valamint a Zimányi József magyarországi lelkész nevével jelzett evangelizációs mozgalom. A Fehér megyei Magyarlapád egyike azoknak a településeknek, ahol a vallási nézeteltérések komoly feszültséget idéztek elő a gyülekezet, valamint a helység magyar közösségének életében. A konfliktust Bódis Miklós lelkipásztor áthelyezése váltotta ki, akit azzal vádoltak meg, hogy szakadást idézett elő a gyülekezetben. A lelkész magyarlapádi hívei több alkalommal is kifejezték tiltakozásukat a döntés ellen, amelyet szerintük igazságtalanul hoztak meg. Bódis hívei mindaddig nem hajlandók új lelkészt beengedni a községbe, amíg nem tisztázódik a helyzet, és a püspökség korábbi ígéretéhez híven nem vizsgálja ki az ügyet. - A Szabadság szerkesztőségébe eljuttatott levelükben a magyarlapádi reformátusok több mint hetvenhárom százaléka azzal a kéréssel fordul az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatalához és az Igazgatótanácshoz, vizsgálják újra Bódis Miklós református lelkipásztor áthelyezésének okait. Az aláírók "törvénytelennek" tartják a lelkipásztor elmozdítását. Levelükben a magyarlapádiak cáfolták Juhász Tamás teológiai professzornak azt a kijelentését (Szabadság, 2000. március 13.), hogy a püspökséget felkereső magyarlapádiak káromkodtak volna. /Vallási "villongások" Magyarlapádon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ A Szabadság munkatársa dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke véleményét kérdezte a református egyházon belül megjelenő mozgalmakról. A püspök kifejtette, hogy az egyházon belül meginduló mozgalmakat meg kell különböztetnünk egymástól. Úgy látja, hogy a CE együtt akar dolgozni az egyházzal, és nem akar kiválni. Az együttműködés érdekében szükséges megteremteni a törvényes kereteket. Jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy a CE miképpen iktatódjon be az egyházi belmissziós mozgalmak közé. A püspök reméli, hogy a beszélgetések nem az egyházszakadás felé vezetnek. Csiha Kálmán a Zimányi-féle evangelizációs mozgalmat szélsőségesebbnek és módszereiben nem reformátusnak látja. Kettéosztja a gyülekezeteket, az embereket szembeállítja egymással. Ezért határozottan ellenzik a Zimányi-féle módszert. Erről körlevelet küldtek minden lelkipásztori hivatalba. Csiha Kálmán sajnálatosnak tartja a Magyarlapádon történteket. Sajnos, két csoportra szakadt a gyülekezet. Az Igazgatótanács február végén áthelyezte a lelkipásztort azzal az indokkal, hogy személye a gyülekezetben szakadást idézett elő. A tanfegyelem kérdésében most indult a kivizsgálás. Akkor lehet csak világos képet látni, amikor a kivizsgálás megtörtént. - Van egy másik mozgalom is, amelyet egy amerikai evangelizátor kezdeményezett. Új gyülekezeteket próbáltak létesíteni, de egész Erdélyben száz, százhúsz lelket tudtak csak toborozni. - A mozgalmak jelzik, hogy szükség van a megújulásra az egyházban, de ez egészséges megújulás legyen. /Papp Annamária: Szükség van megújulásra. Beszélgetés dr. Csiha Kálmánnal, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"

Aradon a Kölcsey Egyesület ülésén a népesedés kérdése volt napirenden. Ujj János tanár Arad megyei demográfiai helyzetét elemezte a honfoglalástól napjainkig. A honfoglalás idején 200-400 ezer ember jött a Kárpát-medencébe, a mostani Arad megye területén Márki Sándor szerint 40 ezer ember élt. A XV. századi helységnevek elemzése mutatta, hogy a megyében 276 magyar nevű település létezett, a tatárjárásig a magyar nyelvű lakosság volt többségben, ez után viszont változott a helyzet. Ekkor kezdődött el a betelepítés a hegyek felől, amit nemzetünk kihevert: az Anjou-kor és Luxemburgi Zsigmond gazdasági fellendülést hozott, 200 év alatt egymillióról négymillióra duzzadt a lakosság száma. A török idő eleinte szaporulatot mutatott, néhány év alatt azonban a törököknek adózó magyar családok eltűntek, helyüket szerbek vették át. A 15 éves háború szétzúzta Erdélyt, de Bethlen Gábor és a Rákócziak újra felvirágoztatták. A török birodalom bukását megelőző időszak újabb pusztulást hozott. 1699-ben Arad megye lakossága nem érte el a tízezret, ezért szerbeket telepítettek be. A XVIII. század végén megtörtént a "magyar csoda": újra többségivé vált a nép. A múlt század közepe táján már a románok voltak többségben. Jelenleg Arad megyében 60 ezer főre tehető a magyar lakosság száma. A legutóbbi felmérhetetlen veszteséget a 1989 utáni tömeges kivándorlás okozta. /(Németh): A demográfiai helyzet Arad megyében. Lassan, de biztosan fogyunk. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

április 3-án Bukarestben megrendezték az UNITER (Romániai Színházi Szövetség) díjátadó ünnepségét. A kitüntetettek között volt a 75 éves Lohinszky Loránd érdemes művész, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem tanára, akit életműdíjjal jutalmaztak. /UNITER-gála és díjátadás. Lohinszky Loránd életműdíjat kapott. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

Márc. 27-30. között Pécsi Ferenc, az Interparlamentáris Unió (IPU) román parlamenti delegációjának tagja részt vett a finnugor IPU-csoportok képviselőinek budapesti egyeztető megbeszélésén. A megbeszéléseken Magyarország, Oroszország, Finnország, Észtország, Szlovákia és Románia küldöttei vettek részt. Romániát Pécsi Ferenc képviselte a találkozón. A küldöttségek beszámoltak országaik belpolitikai és gazdasági helyzetéről, véleménycserét folytattak az EU-csatlakozási tárgyalások eddigi eredményeiről és tapasztalatairól, megvitatták a 2000. december 11-13-án Helsinkiben megtartandó és mintegy 600 részvevőre számító Finnugor Világkongresszus előkészítésének kérdéseit, véleményt cseréltek a Parlamenti Elnökök Világkonferenciáján elfogadásra kerülő, a "Nemzetközi együttműködés parlamentáris víziója a harmadik évezred küszöbén" című nyilatkozat-tervezetről, amit az ENSZ székhelyén 2000. augusztus 30.-szeptember 1. között megtartandó Nemzeti Parlamentek Elnöki Konferenciáján kellene elfogadni. Ez a dokumentum voltaképpen a globalizáció kérdéseire vonatkozó állásfoglalás lenne. Megegyezés született arról, hogy a Finnugor Világkongresszuson a magyar delegációban helyet kapnak majd a határon túli magyarok képviselői is. /RMDSZ Tájékoztató, ápr. 4. -1694. sz./