Orbán Viktor miniszterelnök aug. 20-án, a Szent István napi ünnepségek során találkozott a Budapesten a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A találkozón jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Takács Csaba tiszteletbeli elnök, Verestóy Attila szenátor, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja részéről Bugár Béla elnök, Duray Miklós tiszteletbeli elnök, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokratikus Néppárt elnöke, Szlovéniából Balaskó József, a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, valamint Hámos László, az USÁ-ban levő Magyar Emberi Jogi Alapítvány /HHRF/ elnöke. A kormányfő felvetette, hogy rendszeressé kellene tenni ezeket a találkozókat. Aug. 20-a az az ünnep, amely minden magyar számára fontos, bárhol is éljen a világban, hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a találkozót követően. Markó szerint Orbán Viktor aláhúzta: a magyar kormány úgy kívánja előkészíteni az ősszel napirendre kerülő magyar-román miniszterelnöki találkozót, hogy addig már a konkrét és lehetséges megoldásokat a két fél asztalára tehesse. Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: a következő egy-két hónapban a megfelelő kormányszerv tárgyalásokat kezd külön-külön a határon túli magyar szervezetekkel. /Magyar Nemzet, aug. 21./

Nem kell magyar egyetemet létrehozni Brassóban, reagált Ion Diaconescu, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke a párt alelnökének, Victor Ciorbeának Szatmárnémetiben tett kijelentésére. Diaconescu szerint egy multikulturális és nem magyar egyetem jöhet szóba, de Kolozsváron és nem Brassóban. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

Nem kíván beavatkozni az egyetemvitába Emil Constantinescu elnök, ennek ellenére kijelentette, hogy a multikulturális egyetem híve és elképzelhetetlennek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását, hiszen ez sértené az egyetem autonómiáját. Constantinescu nem hajlandó kommentálni saját tanácsadója, Zoe Petre véleményét sem, aki Tusnádfürdőn - magánvéleményként - támogatásáról biztosította a magyar egyetemet. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

Gheorghe Radulescu, az Oktatási Minisztérium közoktatási vezérigazgatója kijelentette: az 1998/99-es tanévtől a középiskolába képességvizsgálat alapján lehet bejutni. A képességvizsga tantárgyai között szerepel a román nyelv, a románok története, Románia földrajza, matematika és a kisebbségieknek anyanyelv is. Asztalos Ferenc képviselő szerint ez kisebbségellenes rendelet, diszkrimináció a kisebbséggel szemben, akiknek három vizsgát románul kell letenniük. Asztalos hangsúlyozta, hogy most már lépéseket kell tenni Andrei Marga miniszteri beosztása ellen. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

Tipikus szekuritatés félrevezetéssel van dolgunk, reagált a Cotidianul napilap vádjaira Domokos Géza. A szóban forgó nyugtákat nem a magyar titkosszolgálat állította ki kémkedésért, hanem az Európa Könyvkiadó. Domokos Géza ugyanis a Kriterion Kiadó igazgatójaként 1980-ig az Európa Kiadó meghívására kétévenként utazott Magyarországra. Utána tíz évig nem utazott, mert nem engedték. Egyébként az inkriminált összeg 100 forint napidíj. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

Adrian Nastase volt külügyminiszter ismét elítélte Orbán Viktor miniszterelnököt azon kijelentése miatt, hogy Magyarország kormánya felelős a határain kívül élő magyarokért is. Nastase az RMDSZ-t a Palesztin Felszabadítási Fronthoz hasonlította. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

"C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke Tordán felolvasta kiáltványát, amely tíz intézkedést tartalmaz arra az esetre, ha pártja megnyeri a választásokat. Ezek között szerepel a "fasiszta RMDSZ" törvényen kívül helyezése, a cigányok gyors társadalmi integrálása, ellenkező esetben telepeken való elkülönítésük, továbbá Hargita és Kovászna megye militarizálása. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./"

Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának vezetője elmondta, hogy a kormány ülésén elfogadta azt a sürgősségi kormányrendeletet, mely négy ingatlan visszaszolgáltatására vonatkozott. Markó szerint a rendelet ellen nem volt ellenvetés, a Mezőgazdasági Minisztérium végül azzal a feltétellel írta alá a rendeletet, hogy a kolozsvári mezőgazdasági főigazgatóság még három évig működhessen az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába visszakerülő ingatlanban. Ugyanakkor ülésezett a 17 közösségi ingatlan visszaszolgáltatására vonatkozó kérések jogosságának megállapítására hivatott bizottság, mely tisztázta többek között a bukaresti Petőfi-Ház, a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület egykori székháza, illetve a szecselevárosi evangélikus olvasóház jogi helyzetét. Markó Attila arra is rámutatott, hogy az ingatlan-ügy rendeletekkel történő jogorvoslása ezennel lezárul, mivel előkészületben van az Igazságügyminisztérium kezdeményezte átfogó tulajdonrendezési törvény. Ezt a Kisebbségvédelmi Hivatal egyeztetni fogja az általa kidolgozott törvénytervezettel, így a kormány az ősz folyamán egyetlen törvénytervezetet terjeszt a parlament elé. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozott az általa Alsócsernátonba összehívandó fórumról. Az RMDSZ népszerűsége nagymértékben csökkent, a mai RMDSZ-politika "tájbasimuló", megengedhetetlen kompromisszumokat köt. "Az RMDSZ vezetői az elmúlt négy évben köztudottan MSZP-SZDSZ pártiak voltak, és az elmúlt hatalom bukásának előestéjén is hozzá ragaszkodtak." Az RMDSZ-en belül el sem kezdődött a rendszerváltás. /Makkay József: Megalkuvásmentes RMDSZ-ért! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"Az utóbbi időben mintha megmerevedett volna a román kormánypártok álláspontja az RMDSZ-szel és általában az erdélyi magyarsággal szemben. Mivel magyarázza ezt az ellenséges hangulatot, tette fel a kérdést a Népszava munkatársa a Budapestre látogató Markó Bélának, az RMDSZ elnökének. A román kormánykoalíció vezetői saját választóik nacionalista rétegét akarják megnyerni, felelte Markó Béla. Amióta az RMDSZ együtt kormányoz e pártokkal, "számos álláspontváltozásnak lehettünk tanúi". Ez megbízhatatlanná teszi a koalíciót. Kepecs Ferenc megkérdezte: Orbán Viktor miniszterelnök erdélyi látogatásának lehetett szerepe a román álláspont megmerevedésében. Markó Béla határozottan cáfolta ezt a feltételezést: ennek fordítottja igaz. Mondhatott volna Orbán Viktor bármit, a román sajtó mindenképpen belekötött volna. Orbán Viktor megnyilvánulásai megfontoltak, józanok voltak. Az újságíró a Tőkés László által Alsócsernátonban rendezendő "külön tanácskozásról" kérte ki Markó Béla véleményét. Markó szerint Tőkés László lényegében egy platform megalakítását kezdeményezi és ezt tisztázni kell. /Kepecs Ferenc: Az RMDSZ türelme sem végtelen. Markó Béla a romániai magyarellenes megnyilvánulások hátteréről. = Népszava, aug. 21./"

A temesvári akadémikusok az önálló magyar egyetem ellen foglalnak állást. Közleményükben arra hívták fel a román akadémikusok közösségét: határozottan fejtsék ki álláspontjukat a magyar egyetem ügyében. A fenti véleménnyel egyetértő Ecaterina Andronescu tanár, a szenátus tanügyi szakbizottságának titkára aug. 19-én nyílt levélben fordult Románia miniszterelnökéhez. Levelében számadatokkal világította meg a romániai kisebbségi oktatás struktúráját, óvodától az egyetemig. Több nyugat-európai ország példájára hivatkozott, ahol nemhogy saját egyeteme, hanem még külön középiskolája sincs a kisebbségnek. /További tiltakozások a magyar egyetem ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A kormányon, illetve a közigazgatáson belüli feladatok összehangolására, új koordinációs főosztály felállítását tervezi a magyarországi Határon Túli Magyarok Hivatalán belül Szabó Tibor, az elnöki tisztség várományosa - A HTMH által szervezett sétahajózáson Szabó Tibor, terveit ismertetve, fontosnak nevezte a határon túli szervezetekkel való kapcsolattartás erősítését. Ennek érdekében különböző szakmai bizottságokat (szociális, oktatási, gazdasági munkaügyi, kulturális) szándékozik létrehozni a hivatal keretein belül az egyes szervezetek, valamint a magyarországi kormányzati szféra bevonásával - mondta. E testületek feladata lesz, hogy felmérjék az adott területen jelentkező problémákat, és konkrét megoldási javaslatokat dolgozzanak ki. A szakmai bizottságok a magyar-magyar párbeszéd szakmai részének megerősítését is szolgálják majd - tette hozzá Szabó Tibor. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Emil Constantinescu államelnök aug. 20-án fogadta Petre Romant, a Demokrata Párt és a szenátus elnökét. A találkozóra Petre Roman kérésére került sor. Roman előzőleg az államfőhöz írt levelében kérte: hívják össze a Legfelső Védelmi Tanácsot, hogy kivizsgálják pártja egyes vezetői ellen a sajtóban megjelent információkat. A sajtójelentések ugyanis korrupcióval, szervezett bűnözésben való részvétellel és idegen hatalmak kiszolgálásával vádolták meg a DP vezetőit. Constantinescu elzárkózott attól, hogy Petre Roman leveléről véleményt mondjon. Vasile Lupu parasztpárti alelnök szerint ez a DP-offenzíva kétségbeesett kísérlet arra, hogy megvédelmezze korrupt politikusait. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Péntek János elkeseredett hangvételű írásában megállapította, hogy a magyar nyelv évek óta háttérbe szorul a magyar nyelvű közoktatásban. A dolgozatok, vizsgák, tantárgyversenyek egyre inkább lemondanak a nyelvi, helyesírási, nyelvhelyességi követelményekről. A tanterveknek, a tankönyveknek és vizsgatételeknek is szerepük volt mindebben. A tantervet tanulmányozva arra a következtetésre lehet jutni, hogy a magyar érettséginek nincsenek nyelvi követelményei. Az anyanyelvi oktatásban az a szemlélet érvényesül, hogy csak a magyar nyelvű szépirodalmat kell megismerni. Nem az a kiindulópont, hogy az anyanyelv az ember alapvető megnyilvánulási lehetősége, a nemzeti kultúra őrzője és kifejezője. Az oktatási folyamatban az anyanyelv nem lehet mellékes. A következő években korrigálni kell az érettségi tantervét. /Péntek János: Mi mindent nem kell tudni a magyar érettségin? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

A Kárpát-medencében a nemzeti kisebbségek: magyarok, szlovákok, ruszinok, románok, szerbek, horvátok, szlovének, németek nyelvészei ugyanazokkal a gondokkal küszködnek: az anyanyelvű iskola elsorvasztása, a nyelvhasználat korlátai egyre kilátástalanabbá teszik a kisebbségi létet. Burányi Nándor felvetette: a nemzeti kisebbségek nyelvészeinek találkozni kellene. Egymás helyzetének megismerése után a nyelvészek fóruma elfogadhatna egy dokumentumot, amely magába foglalná a kisebbségek nyelvi, nemzeti megmaradásának feltételeit. A nyelvészek összefogása után a kisebbségi élet más területein is létrejöhetnének hasonló kezdeményezések. /Burányi Nándor: Kisebbségi összefogás a Kárpát-medencében. = Magyar Szó (Újvidék), aug. 22./

"Aug. 23-án Szamoskrassóban a Darvay-kúria falán Bem-emléktáblát helyeztek el, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mondott beszédet, majd Bogumil Luft bukaresti lengyel nagykövet méltatta a szabadságharc jelentőségét. Az ünnepségen megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. Ezen a napon a református templom 200 éves fennállására is emlékeztek, sikerült a templomot felújítani. Ugyanezen a napon a második világháborúban elesettek emléktábláját is felavatták. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./ Az emléktábla magyarul, lengyelül és románul hirdeti: "Ebben a házban szállt meg 1848 decemberében Bem József forradalmár tábornok", az emléktábla állítói: Szent István Kör, Szatmári RMDSZ, helyi tanács. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./"

Az RMDSZ oktatási főosztályának székhelyén, Kolozsváron tartotta aug. 11-én munkamegbeszélését a Felsőoktatási Tanács az önálló magyar egyetem újraindításával kapcsolatos kérdésekről, ugyanakkor javaslatokat dolgoztak ki az egyetem létrehozását előkészítő kormánybizottság számára. A tanács munkájáról Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke számolt be az Udvarhelyi Híradóban. A Felsőoktatási Tanács tagjai: Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Tonk Sándor egyetemi tanár, Horváth Andor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke, dr. Jung János a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet képviselője, Geréb Zsolt, a teológiai intézetek képviselője, Pusztai Kálmán, a kolozsvári Műszaki Intézet professzora, Kovács Béla /Sulyok István Református Főiskola/, Jakab Sámuel, a kihelyezett tagozatok képviselője/. A stratégia egyértelmű, a cél az önálló magyar egyetem. Az önálló magyar egyetemen tíz kar fog működni: természettudomány és matematika, bölcsészkar, jog-, közgazdaság- és politikatudományok, református teológia, római katolikus teológia, művészeti, zeneművészeti, műszaki tudományok, mezőgazdasági tudományok, orvosi és gyógyszerészeti kar. /Ismét lesz magyar egyetem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22-23., az Udvarhelyi Híradó nyomán/

"Szatmár az a régi egyházmegye, amelyet leginkább sújtott a XX. század. Négy ország területére szaggatta szét az egyházközségeket Trianon és a második világháborút követő újabb osztozkodás. Ma Románia, Magyarország, Ukrajna és Szlovákia osztozik a hajdani szatmári plébániákon. A felvidéki részek a Kassai Főegyházmegyébe, a magyarországiak a debrecen-nyíregyháziba, Kárpátalja önálló egyházmegye felé tart, s Szatmárnémeti központtal ma is létezik a romániai területeken a Szatmári Egyházmegye. A szatmári közös történelemtudat, közös sors újraéledőben van. Ezt bizonyítják az évente megismétlődő Scheffler-megemlékezések, melyekre legutóbb 1997 decemberében Fehérgyarmaton került sor, Reizer Pál /Szatmárnémeti/ és Bosák Nándor /Debrecen/ püspökök részvételével, s a most nyáron megrendezett első "nemzetközi" szatmári kispaptalálkozó is. Scheffler János vértanú püspök volt az utolsó olyan szatmári püspök, aki a teljes egyházmegye lelkipásztorkodásáért felelt, nehéz időkben, a második világháború idején. A hős lelkű főpásztor román börtönben halt meg. A szatmárnémeti székesegyház kriptájában levő sírja, az egyházmegye másik nagy püspökéhez, Hám Jánoshoz hasonlóan határokat átívelő zarándokhellyé vált már sok esztendővel ezelőtt. - A magyarországi szatmári papok és kispapok rendszeresen meghívást kapnak szatmárnémeti papszentelésekre, és viszont. A kispapok idén júliusban a Tisza és a Túr találkozásánál verték fel sátraikat. Reizer Pál püspök vezetésével érkeztek a kispapok. Majnek Antal munkácsi püspök is jött volna néhány papjával, de az utolsó napon ellopták az autóját. Jövőre Erdélyben vernek sátrat a szatmári kispapok, de akkor már kárpátaljaiakkal és felvidékiekkel kiegészülve. /Szerdahelyi Csongor: Szatmár keresi egymást. = Új Ember (Budapest), aug. 23./ Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./ "

A nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület által kiadott EMKE-füzetek sorozatban megjelent a Felsőbányai Kalauz című kötet. A könyvben a felsőbányai katolikus egyházközség történetével is megismerkedhetünk, továbbá néhai dr. Czumbel Lajos felsőbányai plébánosról, továbbá a szatmári irgalmas nővérek felsőbányai rendházáról és iskolájáról. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 23./

"A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ évente megszervezett hajóútján, aug. 19-én Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár hangsúlyozta: Fontosnak tartjuk, hogy szemléletváltás következzék be a határon túli magyarság ügyének kezelésében. Az európai normák helyett inkább az európai gyakorlatra helyeznénk a hangsúlyt. A legfontosabb, mondta az államtitkár, hogy a magyar kormány partnernek tekintse a határon túli magyarság képviselőit, különösen a legitim szervezeteket. Meg kell teremteni az intézményes magyar-magyar párbeszéd kereteit. A hajón ott volt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, aki nyilatkozott a Napi Magyarországnak: Hosszú ideje érezzük, hogy nem jó irányba haladnak az RMDSZ háza táján - jelentette ki a püspök, aki szept. 12-re Alsócsernátonba "Székelyföldi fórum az RMDSZ megújulásáért" címmel hívott össze tanácskozást. Tőkés szerint "népi szinten is" tapasztalható az eltávolodás a magyar politikai szervezettől, mióta a román kormány ígéretei rendre beváltatlannak bizonyultak. Fordítani kellene az RMDSZ politikai irányultságán, állapította meg a püspök, aki egyben hitet tett a kolozsvári magyar egyetem mellett. /Udvardy Zoltán: Közös gondjainkról a HTMH Médiahajóján. = Napi Magyarország, aug. 21./ A HTMH által szervezett hajóúton a Szatmári Friss Újság munkatársa interjút készített Németh Zsolt államtitkárral. Az államtitkár elmondta, hogy több új határátkelőhely megnyitására lenne szükség és erre lesz is pénz. Németh Zsolt államtitkár a hajóúton kérte meg Tőkés László püspököt, hogy aug. 20-án Orbán Viktor mellett vegyen részt a körmeneten. A lapnak Hámos László, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnöke is nyilatkozott, elmondta, hogy tevékenységük kezdete óta küzdenek azért, hogy Erdélyben újra induljon az egyetem. 1989 óta számtalan alkalommal szóvá tették, több mint száz amerikai kongresszusi képviselő egy sorozat olyan levelet írt alá 1992 és 1993 között, amelyben ez a kérdés kulcsszerepet játszott. Hámos alapítványa kész adományokat gyűjteni, mihelyt megnyílik az erdélyi magyar egyetem. Önálló egyetem kell, mert a multikulturális egyetem szemfényvesztés. /Gui Angéla: Kifutott a médiahajó Budapesten. Lesz pénz új határátkelőhelyekre és az egyetemre is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./"

Aug. 22-én tartotta Szatmárnémetiben a helyi Szent István Kör ünnepi előadását. A meghívott előadó dr. Kovács István költő és történész, egyetemi docens, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem történész professzora Bem tábornok és az erdélyi hadsereg címen tartott előadást. Ezután Farkas Árpád költő, a Háromszék főszerkesztője méltatta Bem életútját. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./

"Megtörte a hallgatást Emil Dumitru Steanta, a Fekete szokmányosok /Sumanele negre/ félkatonai szabadcsapatok parancsnokhelyettese, aki csapatával Észak-Erdélyben tisztogató akciókban vett részt 1944 és 1946 között. Csapata, akárcsak a többi csapat több kivégzést hajtott végre, majd visszavonult a hegyekbe, ahonnan csapásokat hajtott végre az új hatalom ellen. Végül a szovjetek kezére kerültek, Gavrila Olteanu parancsnokkal helyben végeztek, Steanta börtönbe került. Büntetéséből 18 évet töltött börtönben, 1964-ben szabadult. Éveken át hallgatott, most viszont a National bukaresti lapnak elmondta, hogyan is történt csapatának megalakulása. 1944. szept. 1-én Iuliu Maniu naszódi házában 11 román értelmiségi megalakította a Iuliu Maniu önkénteseinek századát azzal a céllal, hogy Észak-Erdélyt Romániához csatolják. 1944. szept. 14-én 800 felfegyverzett román fiatal indult el Brassóból Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Maroshévíz, Szászrégen irányába. Szárazajta és több hely vérfürdővé vált. A magyar lakosság a szovjetek segítségét kérték, akik megijedtek a "vasgárdista hordáktól". A szovjet hatóságok kiutasították Erdélyből ezeket a szabadcsapatokat. 1944. dec. 14-én Gavrila Olteanu, Paleancu és Steanta bejelentették, hogy a Fekete szokmányosok megkezdik harcukat a bolsevikok ellen. A Graiul sangelui, a Sinaiai Fegyveresek, a Vlad Tepes II. vasgárdista csoport és a Fekete szokmányosok oroszellenes merényleteket hajtottak végre. Steanta kijelentette: "Nem voltunk antiszemiták vagy magyarellenesek, csak a hazánkat védtük." A Fekete szokmányosok kérik rehabilitálásukat és azt, hogy állítsanak szobrot Gavrila Olteanu parancsnoknak. /Megszólal a "Fekete szokmányos". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ Rettenetes vérengzések fűződnek ezeknek a szabadcsapatoknak a tevékenységéhez. Szárazajtán lefejeztek ártatlan magyar lakosokat. "

Székelyszentistvánon aug. 23-án fölavatták Erdély első Szent István-szobrát /mellszobor/, Sántha Csaba alkotását. Az ünnepségre mintegy ezren jöttek el, megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Bálint-Pataki József, Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ főosztályvezetője, Tabajdi Csaba volt államtitkár. Ünnepi beszédében Markó Béla méltatta Szent István király életművét. Székelyszentistvánon - ez az államalapító király nevét viselő 16 Kárpát-medencei helység egyike - ökumenikus istentiszteletet tartottak dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla, az evangélikus egyház főjegyzője részvételével. A helységben már öt éve tartanak megemlékezést Szent Istvánról. Kutasi Zoltán polgármester és Kiss Dénes, a falu református lelkésze leleplezte a templomkertben álló szobrot. A helységet Hármasfalunak is hívják, amelynek része Székelyszentistván, Atosfalva és Csokfalva. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./

"A Romániai Magyar Szó átvette Gál Mária cikkét a Népszavából. Gál Mária /a lap kolozsvári tudósítója/ hangsúlyozta, hogy "minden jó szándékú, de meggondolatlanul kimondott szó az érintett kisebbség rovására sülhet el." Gál Mária a Népszavában kiállt az előző koalíció mellett: a nemzeti kérdésekben "érzéketlennek kikiáltott szocialisták és szabad demokraták négy éve alatt fokozatosan halványult Romániában a mindenkori magyar-veszély kényszerképzete, gyengültek a nacionalista támadások is." Gál Mária helytelenítette Orbán Viktor miniszterelnök kiállását a magyar egyetem mellett, mert ebben a média fenyegető felhangokat vélt felfedezni. "Orbán Viktor kiállása a magyar egyetem mielőbbi létrehozása mellett, a magyar kormány támogatása azért volt szerencsétlenül időzítve, mert június végén megalakult és elkezdte működését az a kormánybizottság, amely az egyetemalapítás módozatait és költségeit hivatott értékelni." /Gál Mária: Ahol a jó szándék nem elég. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25. - átvéve a Népszavából/ Markó Béla nem így látta, többször éppen a nacionalista támadások felerősödését állapította meg."

"Kuszálik Péter Monfordír című rovatában Bodor Pált, az Erdélyből Budapestre áttelepült újságírót, a Népszabadság munkatársát idézte, aki Orbán Viktorról írt,elítélő hangsúllyal, még a Fidesz választási győzelme előtt. "Ambíciója több ezer lóerős." "...mindig neki áll följebb. Egy idő után ez már ellenszenves." Kuszálik most írt még "az RMDSZ előszobájában toporgó fiatalokról", akik több diplomával rendelkeznek, de "hiányzik belőlük a helyismeret, a meggondoltság". Kuszálik szerint tíz-húsz év múlva lesznek reálpolitikusok. "Kétségbe vonják az RMDSZ jelenlegi vezetőinek alkalmasságát." - írta róluk Kuszálik megrovóan, megnevezve egyiküket: Borbély Zsolt Attiláról van szó. /Kuszálik Péter: Monfordír. Iuventus ventus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./"

"Nem hagyhatja szó nélkül Tőkés László meggondolatlan nyilatkozatát, reagált Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével készített interjúra /Szabadság, aug. 21./. Markó szerint Tőkés László több fórumon is kifejthette volna kritikáit. Aggasztónak tartja, hogy a tiszteletbeli elnök egy "RMDSZ-en kívüli" kezdeményezésen, Alsócsernátonban fogalmazza meg kritikáját. Ez arra utal, hogy Tőkés László nem bízik az RMDSZ-ben. "Véleményem szerint Tőkés László senkiben sem bízik, aki épp nincs egy véleményen vele!" Markó hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egyetlen pontja sem mond ellen az RMDSZ programjának. "Tőkés László már jó ideje nem úgy nyilatkozik meg, mint az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, hanem mint a szövetségen belüli ellenzék egyik képviselője. A csernátoni rendezvény szerintem kísérlet arra, hogy egy kis csoportosulásból platformot kovácsoljon, amihez bárkinek joga van az RMDSZ-ben, de ez a tiszteletbeli elnöki funkcióval semmiképpen sem fér össze" - szögezi le az RMDSZ elnöke. Markó szerint Tőkés László egyedüli célja az RMDSZ vezetőségének lejáratása. /Székely Kriszta: Két tűz között... Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"

A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben 1998. első negyedévében 541 újszülöttet jegyeztek be és 1415 elhalálozást, a 874 főnyi különbözet jelzi, hogy negyedév alatt a partiumi református magyarság falunyi lélekkel apadt. Partium magyarsága többségében református vallású, tehát az adatok az egészre általánosíthatók. /Szilágyi Aladár: Partiumi reformátusok. Négyszer kereszteltek, míg tízszer temettek. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./

"George Pruteanu parasztpártból kizárt szenátor a Cotidianul című lapban egy teljes oldalon fejtette ki nézeteit. Szerinte a "parasztpárt nagy melléfogása az RMDSZ-szel kötött szerződés volt, amely lehúzza. Illetve már alá is rántotta." Pruteanunak "az, hogy magyar egyetemeket létesítsenek, iszonyatosnak tűnik." "Megteremteni ezeket az egyetemeket nem jelent mást, mint kettészakítani ezt az államot, amit nevezzünk akkor román-magyarnak." /Pruti fantazmagóriáiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./"

Jákóhodoson a református egyházközség könyvtárat hozott létre. A 288 kötet kevés, mondta Vidits György helyi református lelkész, de bíznak abban, hogy a könyvtár állománya nőni fog. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./

"Románia különböző bányavidékein mintegy 60 ezer bányász lépett augusztus 24-én 24 órás sztrájkba, Motru, Rovinari és Matasari bányavárosokban pedig tiltakozó gyűléseket rendeztek. A sztrájkolók a kormány bányászati és energiapolitikája, az (olcsóbb) külföldi energiahordozók behozatala, a magas energiaárak, a romániai bányák bezárása ellen tiltakoznak, s azért is, mert nem biztosítottak új munkahelyet a távozóknak, akik egyébként 20-30 havi fizetésüknek megfelelő végkielégítést vehettek fel tavaly. Az ország északi vidékein a bányászok nem csatlakoztak a tiltakozó megmozduláshoz. /MTI/ 9/ "A magyar állam és kormány elsődleges feladata, hogy partneri viszonyt létesítsen a határon túli magyar közösségekkel" - hangsúlyozta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, a határon túli magyarok budapesti kulturális seregszemléjén. Az Identitás Klub címmel meghirdetett kerekasztal-beszélgetésen Németh Zsolt megítélése szerint a magyar államot, ezáltal a magyar nemzetet az ezredfordulón biztonságpolitikai és gazdaságpolitikai szempontból erősödés jellemzi majd, ez pedig - az öntudatot, az optimizmust és a jövőlátást tekintve - lassan érzékelhetővé válik a magyar társadalomban is. A határon túli magyar közösségek számára a legfontosabb, hogy ez a megerősödés szétsugározzon Közép-Európában és megtalálják önmagukat ebben a folyamatban - mondta a politikai államtitkár. Németh Zsolt a kormányprogramban foglaltakra utalva kiemelte, hogy meg kell teremteni az intézményes magyar-magyar párbeszéd lehetőségét. Közölte ugyanakkor, hogy a magyar közösségekre is komoly feladatok hárulnak: stratégiát kell kidolgozniuk a megmaradásukért, emellett -magyarországi összefogással- meg kell teremteniük ennek intézményeit. Az Identitás Klub programján résztvevők Hagyomány, szerveződés önmegtartás címmel a határon túli magyarlakta régiók problémáiról és lehetőségeiről tanácskoznak. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"