"Semmiképpen sem lehet szétszakítani a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemet, hiszen az intézmény autonóm, ezt az alkotmány is szavatolja, jelentette ki néhány napja Emil Constantinescu elnök Kolozsváron. Az államfő a multikulturalitás elkötelezett hívének vallotta magát. Az elnöki kijelentésre Verestóy Attila szenátor reagált: a Medifax hírügynökségnek adott nyilatkozatában emlékeztette Constantinescut az 1997. dec. 10-i közleményére, amelyen az államfő leszögezte: "a tanügyi törvénynek biztosítania kell a kisebbségi anyanyelvi oktatás minden formáját, beleértve a magyar egyetem létrehozását is". Emil Constantinescu akkor megígérte, közbenjár, hogy a tanügyi törvényt módosító kormányrendeletet az eredeti változatában fogadják el. /Emlékeztető az elnök úrnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 17./"

Sajnálja, jelentette ki Ion Diaconaescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, hogy pártjának nem sikerült érvényesítenie a Temesvári Nyilatkozat 8. pontját /amely két törvényhozási ciklusra kitiltaná az állami tisztségekből a kommunista nómenklatúra tagjait/, akkor elkerülhették volna az olyan megnyilatkozásokat, mint amilyet Ion Iliescu volt államfő tett a minap. Iliescu ugyanis kiirtandó sáskáknak, parazitáknak titulálta a jelenleg hatalmon levőket. Diaconaescu szerint az egykori ellenzék tehetetlensége okolható azért, hogy egy volt kommunista vezető ennyire szemtelen: épp azokat vonja felelősségre, akik megjárták a múlt rendszer börtöneit, és most igyekeznek helyrehozni azt, amit az elődök tönkretettek. /Válasz a nómenklatúrára. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 17./

"Wolfgang Wittstock, a Német Demokrata Fórum parlamenti képviselője 1948?ban született Brassóban. Elvégezte a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem bölcsészkarának német-román szakát, majd öt éven át tanárkodott. Később újságíróként dolgozott a hazai német nyelvű lapoknál, illetve a nagyszebeni színház német tagozatának volt a dramaturgja. 1992-ben képviselő lett, a kisebbségi frakció tagja és vezetője, aztán az emberi jogi bizottság vezetője. 1996-tól egy időre a temesvári Horst Brück képviselte az NDF-et a parlamentben, ő azonban nemrég diplomáciai szolgálatot vállalt és így újra Wittstock lett a képviselő. A szatmárnémeti svábtalálkozón Thomas Hackl interjút készített a képviselővel, amely a Szatmári Friss Újság hétfői német oldalán jelenik meg. Ízelítőül néhány gondolat: "A kisebbségi képviselő munkálkodásának fő célkitűzése az identitásprobléma, az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra problémáinak megoldása. (?) A történelem és a földrajz anyanyelvi tanítása mellett vagyunk, hangsúlyozva azonban, hogy szükséges az állam nyelvének alapos ismerete is, hisz anélkül szinte lehetetlen eleget tenni a különböző állampolgári kötelezettségeknek. A romániai németség identitásproblémájának kezelése azért elsőrendű feladat, mert egy olyan világban élünk, ahol egyre fontosabbá válik a hagyományok megőrzése és gazdagítása. Hagyomány nélkül nincs jövőkép, jövőkép nélkül pedig a holnap számunkra nem több fenyegető zűrzavarnál. A mai Románia nagy kérdése a magántulajdonnal, a privatizációval kapcsolatos ügyek korszerű intézése. Ebben az ügyintézésben mi hátrább vagyunk szomszédainknál. Nagyon fontosnak tartom, hogy a német kisebbség visszaszerezhesse 1945 előtti jogos tulajdonát, és részese legyen az országos kártérítési folyamatnak. (?) Saját képviselői tekintélyemet igyekszem a német közösség érdekében felhasználni. Elmondhatom, a német képviselőnek tekintélye van mind koalíciós, mind ellenzéki körökben... Megragadok minden alkalmat annak érdekében, hogy a romániai németség problémái minél szélesebb sajtóvisszhangot kapjanak." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17., átvétel a Szatmári Friss Újságból./"

"Temesváron, az Orvostudományi Intézet előcsarnokában kifüggesztett felvételi vizsgaszabályzat 11. pontja az érdeklődők tudomására hozza, hogy e tanintézményben idén csak román nyelven lehet felvételizni. Ez a döntés viszont megszegi a még érvényben lévő tanügyi törvényt módosító, 36-os számú kormányrendeletet, melynek értelmében minden felsőfokú tanintézetben biztosítani kell a felvételiző diákok számára, hogy anyanyelvükön vizsgázhassanak. Toró T. Tibor, a Temes megyei RMDSZ elnöke - miután, az eset tisztázása végett, felkereste a szóban forgó tanintézményt - a következőket nyilatkozta: A szenátusi autonómia egyetlen felsőfokú oktatási intézetet sem jogosít fel arra, hogy megszegjen egy érvényben lévő kormányrendeletet; ez törvényellenes intézkedés, ezért a lehető legrövidebb időn belül felhívjuk az illetékes minisztérium figyelmét, és kérjük, hogy biztosítsák az idevágó kormányrendelet előírásainak betartását az említett oktatási intézményben is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17., átvétel a Temesvári Új Szóból./"

A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöki posztjára Szabó Tibor a jelölt, de kinevezésére a folyamatban lévő nemzetbiztonsági átvilágítás miatt még nem kerülhetett sor. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a HTMH munkájában nem okoz zavart a kinevezés csúszása, hiszen politikai államtitkárként ő maga felügyeli a Miniszterelnöki Hivataltól a Külügyminisztériumhoz került hivatalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meghívót juttatott el a sajtóhoz, ebben szept. 12-re Alsócsernátonba "Székelyföldi fórum az RMDSZ megújulásáért" címmel rendhagyó tanácskozásra hívta mindazokat, akiket a romániai magyarság közös gondjai foglalkoztatnak, az RMDSZ valamennyi vezetőjét, az SZKT és a SZET tagjait, a parlamenti képviselőket és szenátorokat, az RMDSZ platformjainak képviselőit, az egyházak vezetőit. Aggodalommal tapasztalja, olvasható a meghívóban, hogy az 1996-os kormányváltás utáni időszak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az RMDSZ jelenlegi politikája kritikus helyzetbe került. Az alsócsernátoni fórumon a "hogyan tovább" kérdésére összpontosítanak. Arra kéri a résztvevőket, hogy javaslataikat juttassák el hozzá, hivatalába. /Meghívó a Székelyföldi Fórumra. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./"

Andrei Marga oktatási /hivatalosan nemzeti nevelésügyi/ miniszter az új tanév küszöbén aug. 17-én sajtótájékoztatón ismertette reformelképzeléseit. Bővíteni fogják az ukrán, német, török, szerb, lengyel etnikumhoz tartozók anyanyelvi iskoláit, jelentette ki. Marga nem említette a magyar nemzeti közösséggel kapcsolatos terveit. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./

Aug. 17-én kilencedik alakommal szervezték meg a határon túli magyar értelmiségiek számára Debrecenben az Ady Akadémiát. A tíznapos kurzuson 180 Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból érkező pedagógus, közgazdász, orvos vesz részt. Pokorni Zoltán oktatási miniszter az ünnepélyes megnyitón kifejtette, hogy a kormány erkölcsi és politikai kötelessége a nemzet, a tudomány és a kultúra egységén fáradozni. A kolozsvári magyar egyetemről leszögezte: az a magyar-román alapszerződés próbaköve, erről a magyar kormány kész bármikor tárgyalni. Orbán Viktor kormányfő és őmaga is bármikor, bárhol hajlandó a román vezetőkkel találkozni, hogy előrelendítsék a magyar egyetem létrehozását. Pokorni elmondta, hogy október elején Párizsban találkozik román kollégájával. Eszmecseréjükre javaslatot visz magával, amelyet az RMDSZ-szel egyeztet. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./

"A Tőkés László elleni 1994-es lejáratási kampány idején Ferenczy L. Tibor megírta véleményét egy lapnak, de nem közölték, mert az akkori szerkesztő túlhaladottnak, időszerűtlennek minősítette. Az eltelt négy év alatt érte még számtalan vád "az erdélyi és az összmagyarság egyik legbátrabb képviselőjét és élharcosát". Ferenczy az 1994-ben írtakat változatlanul időszerűnek érzi. Négy esztendeje szidják, gyalázzák azt az embert, akit nem is olyan régen a forradalom lángra lobbantó szikrájának neveztek. A legvadabb, legsovinisztább román pártok és pártvezérek felhasználják erre a sajtónál, tévénél dolgozó társaikat, a parlamentben és a szenátusban az uszító magyargyűlölőket. Hihetetlen, hogy terveik végrehajtása érdekében magyar képviselőket is megnyertek. Ennyire rövidlátó volna Nagy Benedek? Szégyelli, írta Ferenczy, hogy olyan képviselő beszélt szűkebb hazája, Hargita megye nevében, aki sárral fröcskölte be azt, aki vállalta a küldetést. Hol van már Nagy Benedek, fejezte be cikkét Ferenczy, azóta mások álltak a helyére. /Ferenczy L. Tibor: Büszkeség és szegyen, avagy egy négyéves jegyzet aktualitása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./"

"Fehéregyházán a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület minden évben július utolsó vasárnapján emlékezik Petőfire. Idén júl. 26-án tartották meg az ünnepséget, melyen jelen volt Fehéregyháza testvérvárosának, Kiskunfélegyházának küldöttsége, de eljöttek Kecskemét, Barót, Székelyudvarhely, valamint az RMDSZ és az EMKE képviselői is. Gábor Dénes, az egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. Petőfi Erdélyt választotta, élete utolsó napján ugyanis feleségének azt írta, hogy Sepsiszentgyörgyöt kinézte lakhelyül. "Minket választott Petőfi", hangzott el Markó beszédében. "Minket, erdélyi magyarokat. Hiszen Petőfi Sándor megfutamodhatott volna, menekülhetett volna, neki nem volt kötelessége abban a csatában jelen lenni, s ezzel a választással utódokat is választott magának: mi vagyunk az őrzői, a legfőbb letéteményesei Petőfi Sándor emlékének és emlékhelyének." Petőfire emlékezett Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Szabó György Pál, az EMKE Maros megyei elnöke, aki kifejtette, hogy a Németh László-i "minőség forradalmának" végbe kell mennie Erdélyben is, a tehetséggondozásban, hogy felváltsa a trianoni tragédiát követő önpusztítást, amelynek következtében "fogyunk, beolvadunk, szórványosodunk és széledünk". Két kiadvány is köszöntötte az eseményt: megjelent Petőfi Sándor Összes műveinek kétkötetes kiadása a marosvásárhelyi Mentor és a kolozsvári Polis Kiadó közös gondozásában, ez egyébként a Romániában kiadott harmadik Petőfi-összes. A Fehéregyházi emlékeztető című füzet pedig előkészíti a jövő esztendei nagy ünnepséget. /Balázsi Ildikó: Fehéregyháza. . "Minket választott Petőfi Sándor!". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./"

Újra megpróbálja bejegyeztetni magát a Romániai Moldvaiak Pártja. A Constantin Simirad vezette tömörülésnek 15,6 ezer tagja van. Sokan azért támadják őket, mert regionális szeparatista tökevéseket látnak a párt megalakulásában. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./

Az utóbbi években keveset hallani a Romániai Magyar Kisgazdapártról, pedig az évtized elején aktívan kivették részüket a magyar politikai mozgolódásból, főleg azóta lemondott országos elnökük révén. Vajda Sándor, az RMKGP választmányi tagja pártja elnökségének megbízásából nyilatkozott a lapnak. Az RMKGP 1990. jan. 16-ától hivatalosan bejegyzett pártként működik, jelenleg 3000 tagjuk van. Hamarosan kongresszust fog tartani az RMKGP. Irányadónak tartják a párt 1992 májusában Marosvásárhelyen megtartott kongresszusán elfogadott programját. A program a romániai magyarság kollektív jogaiért való küzdelmet is elsőrendű feladatként jelölte meg. Elek Barna képviselő az RMKGP jelöltjeként került a parlamentbe, azóta is a mezőgazdasági szakbizottságban tevékenykedik. Az RMKGP-nek jó kapcsolata van a magyarországi Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párttal, akik önzetlenül segítik őket. Az RMDSZ-platformok közül az RMKGP-nek az Erdélyi Magyar Kezdeményezéssel alakult ki jó kapcsolata. /Szentgyörgyi László: Csendes építkezés vagy lassú kimúlás? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./ A lemondott országos elnök: Mihályi József.

Nagyszalonta mindeddig három nevezetes személyiségnek emelt szobrot: Arany Jánosnak, Sinka Istvánnak /mellszobor/ és Kossuth Lajosnak. Hiányzik azonban Bocskai István szobra, pedig az erdélyi fejedelemnek sokat köszönhet a település. Szénási Ferenc az RMDSZ akkori helyi kulturális alelnöke /jelenleg helyi elnöke/ először Burján Gál Emil /Gyergyószentmiklós/ szobrásszal készíttette el Bocskai szobrát, de ezzel elégedetlen volt. Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész önszorgalomból, felkérés nélkül vázlatok kidolgozásába fogott. A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület védőszárnya alatt 1996-ban megalakult a Bocskai István Társaság, amely hivatalosan is felkérte Bara Barnabást, készítse el a szobrot. Három kolozsvári művész /Kós András, Korondi Jenő, Gergely István/ zsűrizte a tervet, de nem tartották azt megfelelőnek. A három művész nyílt pályázat kiírását javasolta. Azóta nagy viták zajlanak le Nagyszalontán, többen kifogásolják Bara Barnabás megbízását. Bara Barnabás pedig tovább javítgatja a 2,9 méteres szobrot, de pénzt nem kap a befejezéshez. /Rostás Szabolcs: A fejedelem szobra.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./

Történelmünk a Duna-medencében /Polis, Kolozsvár, 1998/ címmel jelent meg a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság kiadásában annak a történelmi szemináriumnak az anyaga, amelyet Temesváron, 1996. máj. 30-31-én tartottak és a honfoglalás 1100. évfordulójának szenteltek. A kötetet kiegészítették néhány más előadás, illetve tanulmány közlésével. /Történelmünk a Duna-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./ A szerzők között van Jakó Zsigmond, Tonk Sándor, Csetri Elek, Egyed Ákos, Péntek János, Kovách Géza és Demény Lajos is.

A közelmúltban látott napvilágot a Hajdú-Bihar megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kétnyelvű kiadványa: A magyar-román határ menti települések erőforrás felmérése 1998. A több tucat település között több az érmelléki. Közlik a lakosság számát, az életkor megoszlását, az iskolai végzettséget, az utak helyzetét. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./

A kétszáz éves nagyváradi színjátszás ünnepe alkalmából jelent meg Nagy Béla irodalmi titkár Színház születik című könyve. Alcíme: A nagyváradi Szigligeti Színház építéstörténete képben-írásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./

A nagyváradi bábszínház Ludas Matyi Társulata megkezdet az új évad előadásainak próbáit. Szőke Kavinszky András társulatvezető elmondta, hogy a minisztérium által előirányzott létszámcsökkentés nem érinti a tizenkét bábszínészből álló társulatot, a csökkentést a betöltetlen helyek ideiglenes megszüntetésével oldották meg. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./

Fél évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Nyelvű Színművészetért Alapítvány a határon túli, elsősorban az erdélyi színházak megsegítésére. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./

Kötő József oktatásügyi államtitkár aug. 17-én Kolozsvárra utazott, hogy személyesen tárgyaljon Oliviu Pascuval, a városban működő Orvosi Egyetem rektorával, aki előzőleg nem engedélyezte a magyar nyelvű felvételit. Mulasztás történt, állapította meg Kötő József a 25 perces megbeszélés után, mert sem az egyetem vezetőségének, sem a diákegyesületnek, sem az RMDSZ-nek nem jutott eszébe, hogy idejében hozzáfogjon a tesztkérdések magyarra fordításához. Most már erre nincs idő, ezért Kötő József megállapodott a rektorral, hogy amennyiben a felvételiző nem ért meg valamit a kérdésből, a jelen levő magyar szaktanár a segítségére siet. /Kötő József 25 perce. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Aug. 17-én megnyílt a háromnapos Tokaji Írótábor, melynek megvitatásra kerülő témája: Régió határok nélkül - forradalmak befejezetlenül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Aug. 15-16-án Gyergyószárhegyen első ízben megrendezték a Szárhegyi Napokat, amikor a négyezer lelket számláló Gyergyószárhegy közel ötezer ünneplőt látott vendégül. A Nagyboldogasszony-napi búcsúsok fogadása mellett tartottak lovasfelvonulást, ökörsütést, de volt bábjáték, gálaest és képzőművészeti kiállítás is. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 19./

Aug. 19-én nyitotta meg kaput immár ötödik alkalommal a 10-14 éves gyermekek számára rendezett Nemzetközi Alkotótábor Gyergyószárhegyen, a Borsos Miklós Alapítvány szervezésében. A pályázat alapján kiválasztott gyermekek Erdély egyes részeiből, Magyarországról, Vajdaságból és Németországból érkeztek. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 19./

Klézse hétezer lelket számláló csángó község, az 1992-es népszámlálás szerint csupán tizenegy magyar él a településen. Ennek ellenére a klézseiek egy részében él a csángó-tudat és őrzik hagyományaikat. Duma András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke, akit a nacionalista helyi román lapok hazaárulónak neveznek, továbbá okirathamisítónak és bujtogatónak. Klézsén szinte mindenki beszél magyarul, ennek ellenére csupán tizenegy szülő kérte a magyaróra bevezetését. Akik aláírták a kérvényt, azokhoz kijöttek többször és igyekeztek őket rávenni, vonják vissza aláírásukat. Ugyanúgy az iskolába is behívatták a szülőket, nem hagytak nekik békét, rájuk kiabáltak, hogy hazaárulók. A klézseiek a magyar szentmisét is kérték, de a pap azzal érvelt, hogy Isten románul is tud, minek akkor a magyar szó. Volt, akit megfenyegetett a pap, mondván, nem fél, hogy valaki meggyújtja a házát, amíg aláírásokat gyűjt. Duma András elmondta: Tokay György miniszter eljött ugyan egyszer, de nem jelentette be érkezését, nem tudott róla Duma András sem, egy óra múlva eltávozott és azt mondta, a klézseiek elbújtak előle. - Kötő József államtitkár viszont megígérte, szeptembertől megindulhat a magyar oktatás Klézsén. /A klézseiek a magyar betűt szomjazzák. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 19./

A szervezett bűnözés elleni együttműködésről kötött magyar-román kormányközi egyezmény 1998-99. évre szóló végrehajtásáról együttműködési megállapodást írt alá augusztus 18-án Debrecenben Orbán Péter dandártábornok magyar-, és Nicolae Berechet dandártábornok román országos rendőrfőkapitány. A dokumentum aláírását megelőző sajtótájékoztatón Orbán Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország és Románia rendőrsége között a határ menti együttműködés már eddig is kiválóan működött, ezt jelzik a határ menti megyék rendőr-főkapitányságainak eredményei. /Debreceni rendőrtalálkozó. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 20./

Heves bírálatok érték Emil Constantinescu elnököt azon bejelentése miatt, hogy részt fog venni a kormány egyes ülésein. Azzal vádolták az államelnököt, hogy elnöki kormányzást akar bevezetni. Gabriel Andreescu a 22 című lapban azt hangoztatta: az államfőn múlik, hogy a két fő román titkosszolgálat továbbra is megakadályozhatja a múlttal való szakítást /az átvilágítási törvény megváltoztatásával/. Andreescu kifejtette, hogy az elnök nem tartotta be azt az ígéretét, hogy fényt derít az 1989-es eseményekre és felelősségre vonják az 1990-es bányászjárás felelőseit. Andreescu bírálta azt, hogy az elnök fékezte a reformot, nehogy utcai tüntetések legyenek és azt, hogy Constantinescu fellépett a román gazdaságot elszegényítő Bell Helicopters szerződésért. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

"Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke kijelentette: "Szükségszerű és elodázhatatlan a kormányátalakítás". Borbély szerint a legfontosabb az, hogy "a különböző minisztériumok közötti kapcsolattartás hatékonyabb legyen, a kormányfőtitkárságnak a szerepe pedig minél inkább hangsúlyosabbá váljék a kormányon belül". Az RMDSZ a kormánystruktúra átalakításával kapcsolatos kérdés megvitatására munkabizottságot hozott létre, ennek koordinátora Borbély László. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

Az 1990. márciusában megalakult kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és a Kőrösi Csoma Sándor Alapítvány felhívással fordult mindenkihez, támogassa a nagy tudós szülőfalujában az emlékház, a dokumentációs központ és a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum létrehozását. A tervek /többek között Makovecz Imréé/ elkészültek, az emlékház építése megkezdődött. Az emlékmúzeum felépítéséhez várják az adakozók hozzájárulását, ezért megadják a bankszámlákat is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Augusztus 18-án ülésezett az RMDSZ bukaresti székházában a kormánystruktúra átalakításával kapcsolatos RMDSZ-álláspont kidolgozására alakult munkabizottság. A bizottság további tagjai: Bara Gyula munkaügyi és szociális védelmi államtitkár, Demeter János kormányfőtitkár-helyettes, Niculescu Antal, az Európai Integrációs Főigazgatóság államtitkára és Markó Attila, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal jogügyi főigazgatóságának vezetője. A hírről a román napilapok is tájékoztatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

"Ara-Kovács Attila kirohanást intézett Orbán Viktor miniszterelnök ellen. Ara-Kovács Attila szerint amióta az RMDSZ kormányra került, az "országot végre magyarok is kezdik némileg magukénak érezni". "Még a leglehetetlenebb magyar népnemzetieknek is be kell mostanság látniuk, hogy azok a próbálkozások, amelyek eltávolítják az erdélyieket zord, de mégis saját realitásaiktól, sehova sem visznek." Orbán Viktor és csapata erdélyi útján hamis illúziókat táplált az erdélyiekben - a cikkíró szerint. A publikum számára "előadtak egy XVIII. századi népszínművet, melyben ismét egymásnak esett a gatyás paraszt és a bocskoros jobbágy." A magyar miniszterelnök látogatása és a Németh Zsolt által megfogalmazott ígéretek a radikális oldalt erősítették. Ara-Kovács Attila ellentétet lát, mondván Martonyi János külügyminiszter nem akarta, Németh Zsolt viszont akarta a látogatást. A cikkíró szerint kormányzati politikává akarnak emelni "olyan konfliktusokat, melyekben eddig csak szélsőjobboldali csoportok voltak érdekelve." Lassan majd rájönnek a határon túliak, hogy statiszták voltak egy olyan politikai játszmában, melynek "tétje nem az autonómia volt, hanem egy avult szellemű pártstruktúra összefércelése". /Ara-Kovács Attila: Orbán Erdélyben. = Magyar Narancs, aug. 6. - A cikk fontosabb részeit szó szerint átvette a bukaresti magyar hetilap: Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), szept. 10./ Ara-Kovács Attila állítását cáfolja Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének határozott állásfoglalása: Kepecs Ferenc: Az RMDSZ türelme sem végtelen. Markó Béla a romániai magyarellenes megnyilvánulások hátteréről. = Népszava, aug. 21."

Az RMDSZ Brassó megyei szervezete aug. 19-én tartotta meg Szent István napjának ünneplését. A brassói Áprily Lajos Középiskola díszterme szűknek bizonyult a közönség befogadására. Kádár Sándor bolonyai káplán előadásában Szent István király érdemeit méltatta. Megkoszorúzták az iskola udvarán elhelyezett Széchenyi-emléktáblát. /Hódolat István király emléke előtt. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./