Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1998. július 28.
"Orbán Viktor miniszterelnök látogatásának második napján reggel érkezett a Csíkszereda határában lévő világhírű római katolikus kegyhelyre, a csíksomlyói római katolikus kegytemplomba, ahol Tamás Lajos segédpüspök volt a házigazda. A vendéget Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester köszöntötte. Ezt követően a látogatás még inkább magánjellegű eseménnyel folytatódott, a miniszterelnök a református imaházban részt vett egy egyházi szertartáson, keresztelőn (a református lelkész kisfiának Németh Zsolt külügyi államtitkár a keresztapja), amelyet a város egyik vendéglőjében követett ebéd az ünneplőkkel. Délután a miniszterelnök Székelyudvarhely és a fazekas népművészeiről híres Korond érintésével gépkocsin tette meg az utat Marosvásárhelyre, ahonnan helikopterrel utazik haza. Útközben Székelyföld városaiban és falvaiban sokan köszöntötték, Szentegyházán magyar és román zászlókat lengető tömeg fogadta az autókonvojt, lovashuszárokkal és rezesbandával. Székelyudvarhelyen zúgtak a harangok, amikor megérkezett a kormányfő. Orbán Viktor rövid beszédében visszatért a Tusnádfürdőn megfogalmazott gondolatokra. Kifejtette: Magyarországnak új kormánya alakult, olyan kormánya, amely amikor körülnéz a világban, akkor a horizontja nem ér véget a magyar állam határainál. Hangsúlyozta, hogy az új kormány nem fog megfeledkezni az elmúlt esztendőkben elhanyagolt feladatról, az egész Kárpát-medencei magyarság kulturális önazonosságának megőrzéséről. E tekintetben "számíthatnak ránk, és mi is számítunk az Önök erejére, amit hozzá tudnak adni az egész magyar nemzet közös erejéhez" - mondta a lelkesen ünneplő sokaságnak. Ez olyan szerencsés pillanatban történt, amikor komoly esélyek vannak arra, hogy Magyarország gazdasági és külpolitikai súlya jelentősen növekedjen. A kormány feladata megragadni ezeket a lehetőségeket, és akkor a határon túli magyarok egy olyan Magyarországra tekinthetnek, amely erősebb, mint ebben a pillanatban, erősebb összetartozási érzés fűzi össze a polgárokat. A látogatás végén Marosvásárhelyen családi találkozó volt Markó Béla marosvásárhelyi otthonában. Ez módot adott arra, hogy a magyar miniszterelnök még egy oldott eszmecserét folytasson Markó Bélával. Ezután gépkocsival indult haza a magyar miniszterelnök. /Napi Magyarország, júl. 28., /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"
1998. július 28.
"Petre Roman, a koalícióban részt vevő Demokrata Párt elnöke, aki a szenátus elnökeként az állam második közjogi méltósága, júl. 26-án Aradon kijelentette: mindig ellenezte a Bolyai Tudományegyetem újraindítását. Petre Roman bírálta Zoe Petre asszonynak, Emil Constantinescu államfő politikai tanácsadójának Tusnádfürdőn tett nyilatkozatát, miszerint pozitív döntést kell hozni a magyar nyelvű egyetem ügyében. Véleménye szerint az új magyar kormánynak realistának kell lennie, és vissza kell térni arra az útra, "amelyen a magyarországi kormányváltás előtt haladtunk." /Petre Roman továbbra is ellenzi a Bolyai Egyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"
1998. július 28.
"A kormánykoalíció beteg, lényeges ügyekben cselekvésképtelen, figyelmeztetett a Romániai Magyar Szó munkatársa. Az új magyarországi vezetők /"fiatal demokrata barátaink"/ nem veszik észre, hogy a romániai kormánykoalíció nem az, aminek ők álmodják. Abban ugyanis a posztkommunista, a Petre Roman vezette szervezet a kisebbik koalíciós partner. De ez az egységesebb, a keményebb mag. Jellemző, hogy miközben Zoe Petre elnöki tanácsadó elismeri a magyar egyetem szükségességét, Petre Roman Aradon kijelentette: sohasem értett egyet a magyar egyetem létesítésével, mert az szeparatizmus. Mindezt azután mondja, hogy tavaly aláírta azt a protokollt, amelyben az egyetemlétesítés joga szerepel, akárcsak a nemzetiségi anyanyelvű oktatás teljes vertikuma. Petre Roman tehát ugyanúgy nyilatkozik, mint a neokommunista Iliescu vagy C. V. Tudor, Gheorghe Funarról nem is beszélve. Orbán Viktor csak bárányokkal találkozott, nem vette észre, hogy farkas is van az akolban. /Zsehránszky István: Közelednek a választások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./"
1998. július 29.
Mint minden év júliusának utolsó vasárnapján, júl. 26-án Fehéregyházán emlékeztek Petőfi Sándorra. Az ünnepségen beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Dávid Gyula, az EMKE elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
1998. július 29.
Victor Babiuc román védelmi miniszter júl. 27-én kétnapos látogatásra Macedóniába érkezett. Román-macedón katonai együttműködési megállapodást írt alá júl. 27-én Szkopjében Lazar Kitanovski macedón és Victor Babiuc román védelmi miniszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29., Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
1998. július 29.
Emil Constantinescu elnök júl. 28-án egynapos munkatátogatásra Törökországba érkezett. Elsősorban a két ország gazdasági és katonai együttműködéséről kíván tárgyalni meghívójával, Demirel elnökkel. Ankara kivált a Balkánon uralkodó válságos állapotok miatt látja szükségesnek a török-román kapcsolatok erősítését. Romániában ötezer vállalat működik török tőkerésszel, a török tőkebefektetések összértéke 200 millió dollárt tesz ki. /Constantinescu Törökországban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
1998. július 29.
Zoe Petre elnöki tanácsos az Adevarulnak adott interjújában leszögezte, hogy a magyar egyetemmel kapcsolatos álláspontja egyéni vélemény, nem fejezi ki Emil Constantinescu elnökét. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ Az RMDSZ kivételével a parlamenti pártok elítélik Zoe Petre kijelentését egészen addig, hogy a parlament belügyeibe való beavatkozásnak tekintik, írta az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1998. július 29.
"A nacionalista román pártok már júl. 27-én kampányt indítottak Orbán Viktor miniszterelnök ellen. Az Ion Iliescu volt államfő vezette legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja közleményében a hatóságok felelőtlen és nemzetellenes magatartásának minősítette azt, hogy elfogadták és bátorították Orbán Viktor pökhendinek nevezett magatartását és beavatkozását Románia belügyeibe. A párt felszólította Emil Constantinescu államfőt és Radu Vasile miniszterelnököt, hogy "ítéljék el nyilvánosan elfogadhatatlan állításai miatt a magyar miniszterelnököt, aki odáig merészkedik, hogy ultimátumokat adjon a román kormánynak". A párt azt is kérte, hogy az államfő fejtse ki nyilvánosan álláspontját főtanácsosának, Zoe Petre asszonynak nyilatkozatával kapcsolatban. A közlemény szerint "meg kell állítani azt a folyamatot, amelynek révén Erdély Románia és Magyarország társszuverenitási övezetévé alakul, és lehetővé teszi a budapesti kormánynak, hogy beavatkozzék Románia belügyeibe". A Nagy Románia Párt közleményében követelte, hogy nyilvánítsák Orbán Viktort nemkívánatos személynek Románia területén. A közlemény szerint Orbán Viktor ultimátuma arra vonatkozott, hogy ha októberig nem hagyják jóvá a magyar egyetemet, nincs miről tárgyalni. /Ezt a félreértelmezett fordítást már a helyszínen helyesbítették./ A közlemény elítélte Zoe Petrét, aki támogatta a magyar egyetem szükségességét, és követelte lemondását, felszólította továbbá a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot, vizsgálja meg, honnan származik a pénz, amelyet az RMDSZ a nyári egyetemre felhasznál. A Román Nemzeti Egységpárt állásfoglalása szerint a bálványosi szabadegyetem "román- és nemzetellenes jellegű". "Az RNEP sohasem fogja elfogadni egy állami magyar egyetem létrehozását Románia területén". Kritizálta a magyar kormányfő tevékenységét a kormányban részt vevő Románia Alternatívája Párt elnöke, Varujan Vosganian is. A Teodor Melescanu volt külügyminiszter által vezetett Szövetség Romániáért Párt is bírálta Zoe Petre állásfoglalását a magyar egyetem mellett. Valeriu Stoica igazságügyminiszter, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke nem ítélte el a magyar egyetem tervét. /A román politikusok Orbán Viktort támadják. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"
1998. július 29.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazás miatt bepereli a bukaresti Adevarul főszerkesztőjét, Cristian Tudor Popescut és Dorin Suciut, a lap szerkesztőjét. Felhatalmazta Kincses Előd ügyvédet, hogy tegye meg az előzetes feljelentést. A szóban forgó újságírók rendszeres kampányt folytatnak Tőkés László ellen, azzal vádolják, hogy a Securitate titkosrendőrséggel együttműködési megállapodást írt alá, titkos paktumot kötött Orbán Viktorral stb. A lapnak küldött válasznyilatkozatait pedig megcsonkították vagy nem vették figyelembe. Emiatt a püspök a napilaptól erkölcsi kártétel címén 200 millió lejt követel. Tőkés László a dokumentációt angol nyelven is a sajtó rendelkezésére bocsátotta, mert az Adevarul hazugságait átvette az Associated Press hírügynökség és annak nyomán néhány jeles európai újság is. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
1998. július 29.
Resicabányán meghaladta a hétezer kötetet a Szombati Szabó István Könyvtár állománya. A polgármesteri hivatal könyvespolcokat adományozott a könyvtárnak. /Gyarapodó könyvtár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1998. július 29.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ és a Gyergyói Kisújság szervezte meg a Bucsin-tetőn azt a tábort, ahol a 30 éven aluli újságírók gyűltek össze. A háromnapos találkozón megjelent Gáspár Attila, a MÚRE ügyvezető elnöke is. A találkozó egyik célja az volt, hogy megvitassák, miképpen hozható létre a MÚRE keretein belül egy ifjúsági szakosztály. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 29. - aug. 4./
1998. július 29.
Hirtelen megnövekedtek a kis patakok is, Tekerőpatak templomába befolyt a víz. - Csomafalván másfél hét leforgása júl. 26-án alatt másodszor pusztított az árvíz. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 29. - aug. 4./
1998. július 29.
Új szórványlap, a Zarándi Zarándok /Pankota/, a pankotai református egyházközség lapja második száma látott napvilágot. Szerkesztői a helyi lelkészházaspár, Baracsi Levente Zoltán és Baracsiné Dávid Zsuzsanna. /Makay Botond: Új szórványlapot köszöntök a Zarándi Zarándokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1998. július 29.
Ötödik alkalommal rendezte meg Nagybányán a helyi RMDSZ és a helyi Lendvay Márton Színjátszó Kör júl. 24-én az Anna-bált. A színjátszók kisebb műsorral is előálltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1998. július 29.
Közel fél évszázados fennállása óta először történtek konzerválási és állagmegóvási munkálatok a Tarisznyás Márton Múzeumban /Gyergyószentmiklós/. A szükséges pénzt célpályázaton nyerte a múzeum, amit a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap által a határokon túli intézmények anyagainak állagmegóvására meghirdetett pályázat tette lehetővé. Az eredményes konzerválás elsősorban az egri Dobó István Vármúzeum munkatársainak köszönhető, akik eljöttek, hogy segítsék a munkát. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 29. - aug. 4./
1998. július 29.
"Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformjának elnöke nyílt levelet intézett Gabriel Andreescuhoz, a Helsinki Bizottság képviselőjéhez, aki az elmúlt fél évben kétszer is nyílt levélben fordult az RMDSZ SZKT-hoz, hogy a kormányban maradásra szólítsa fel az RMDSZ-t. Katona Ádám levelében megállapította, hogy Andreescu kívánsága teljesült, noha se a Ciorbea-, se a Vasile-kormány uralma alatt semmi sem változott az itt élő magyarság előnyére, ezért "az RMDSZ kormányzati szerepe kudarcsorozat". Ha nem sikerül "erkölcsi tisztulást kiharcolni sorainkban, ezt a szomorú kudarcsorozatot bukás követi". /Nyílt levél Gabriel Andreescuhoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./ "
1998. július 30.
A tusnádfürdői tanácskozáson Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is előadást tartott. Előadásából részleteket közölt a Szabadság. Romániában nemcsak a nacionalista ellenzék, de a kormánypártok körében sem váltott ki nagy lelkesedést a magyarországi választmányok eredménye. A román kormány elégedettebb volt a Horn-kormány nemzetiségpolitikájával. Sőt, az RMDSZ vezetőszárnyát sem töltötte el túl nagy öröm a magyarországi változások láttán. A Securitate-diverzió is erőre kapott, ezt jelzi például az Adevarul által bedobott Orbán-Tőkés titkos paktumról szóló politikai kacsa. Hogyan lehetséges, hogy Andrei Marga miniszter nem hajlandó elfogadni saját kormánya programját a magyar nyelvű állami egyetemet illetően? Tőkés László szerint ennek alapvető oka a nemzetállam alkotmányban foglalt elve. - Másfél év tapasztalatát tekintve a román demokratikus erők nem tudják meghaladni saját nemzetállami korlátaikat. Ezért áll közelebb a Horn-Iliescu-paktum a mai román hatalomhoz. A legfájdalmasabb, hogy a magyar egyetem ügyében az RMDSZ koalíciós szövetségesei közelebb állnak saját utódkommunista, nacionalista ellenzékükhöz, mint a kormányzati felelősséget vállaló RMDSZ-hez. Tőkés László hangsúlyozta: alapvető érdek az állam és nemzeti kisebbségek viszonyának gyökeres felülvizsgálata, és törvényes, békés úton való rendezése. /Kelet-Közép-Európából Európába. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
1998. július 30.
Az árvízkárosultak megsegítésére 6,7 millió forint anyagi támogatást adott át júl. 27-én Németh Zsolt külügyi államtitkár Szatmárnémetiben a magyar kormány és a vöröskereszt nevében. Az átadás alkalmából találkozott a megye vezetőivel, Riedl Rudolf prefektussal, Gheorghe Miklaus megyei tanácselnökkel, Szabó István alelnökkel és másokkal. Az átadást követő sajtóértekezleten Németh Zsolt válaszolt az újságírók kérdéseire. Elmondta, hogy a román kormány vezetőivel való találkozáson egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatait a szavak és nyilatkozatok helyett a tények jellemezzék. Az új magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia állampolgárai vízum nélkül utazzanak az EU országaiba. Nem lehet jó szomszédságról beszélni olyan országgal, amelyik rosszul bánik kisebbségeivel. A magyar kormány nem fog olyan döntést hozni, amellyel az RMDSZ nem ért egyet, olvasható Sike Lajos tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ Németh Zsolt államtitkár Szatmárnémetiben találkozott az RMDSZ és a történelmi egyházak képviselőivel. Elmondta, hogy a kormány még idén szeretné megrendezni a magyar-magyar csúcstalálkozót. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
1998. július 30.
Az Illyés Közalapítvány kuratóriuma júl. 28-i ülésén 140 millió forintot ítélt meg a határon túli magyarok támogatására. A romániai magyarok pályázatai közül 228 pályázót támogattak, összesen 104 millió forinttal, a szlovákiai magyarok csaknem 16,5 millió forintos segítséget kaptak, s mintegy 9 milliót 51 kárpátaljai pályázó. A testület 13 újság működési feltételeinek javítására 9,8 millió forintot ítélt oda. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
1998. július 30.
"Mircea Muthu, a Babes-Bolyai Tudományegyetem megbízott rektora és több román rektor-helyettes határozottabb fellépést sürgetett a magyar állami egyetem létesítése ellen. Az egyetem román többségű szenátusa korábban még az új önálló magyar karok létesítését is elutasította és ragaszkodik a "multikulturális" intézmény jelenlegi formájához. Simon Simon rektor-helyettes szerint a magyar egyetem létrehozása Kolozsváron veszélyeztetné a Babes-Bolyai Tudományegyetem stabilitását. Liviu Pop, a jogi kar dékánja szerint Orbán Viktor kijelentései sértőek, beavatkozást jelentenek a román belügyekbe. Az Adevarul összefoglaló cikkben ismertette az RMDSZ kilenc éve folyó harcát a kolozsvári magyar egyetemért és gunyoros aláírással közölte a küzdelemben szerepet játszó személyek tablóját. - Zoe Petre a Cronica Romana hasábjain reagált a támadásokra. Határozottan kiállt a magyar egyetem mellett, mondván, 1918 előtt erdélyi ősei harcoltak a román nyelvű egyetemi oktatásért. /Határozottabb fellépést kérnek a magyar állami egyetem létesítése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"
1998. július 30.
A klézsei csángók nemrég Kötő József államtitkárhoz fordultak, hogy anyanyelvű általános iskolai oktatást igényeljenek. Az államtitkár nem nagyon bíztatta őket, mondván, nem tudja garantálni szaktanárok kiküldését. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége emiatt felhívásában olyan pedagógusokat keres, akik önkéntesen vállalnák a fakultatív jellegű magyar oktatást. Szállást, étkezést tudnak biztosítani, emellett anyagi támogatást is nyújtanak. /Magyar tanítót a csángóknak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
1998. július 30.
"Kovásznán egy bukaresti kft. tulajdonában levő szakszervezeti üdülőház tulajdonjogát át akarják játszani a Kovászna-Hargita megyei ortodox püspökség javára, ortodox apácák üdültetésére, illetve ortodox kápolna építésére. A terület tulajdonjogát a kovásznai polgármesteri hivatal és a bukaresti kft. 1992 óta vitatja. A kovásznaiak eddig alsó fokon elvesztették a pert. /Újabb "Cserehát" a láthatáron? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./"
1998. július 31.
A Legfelső Védelmi Tanács Emil Constantinescu államfő elnökletével júl. 29-én ülésezett, megvitatták az ország nemzetbiztonsági stratégiájának korszerűsítését. Az időszerűsítést szükségessé tette a NATO bővítése, az Európai Unió Romániát is érintő biztonsági stratégiájának kidolgozása és az olyan új konfliktushelyzet, mint a kozsovói. Az új nemzetstratégiát Constantinescu fogja ismertetni a parlment őszi ülésszakán. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
1998. július 31.
"A Cotidianul júl. 28-án valóságos "Orbán-számmal" lepte meg olvasóit. Ion Cristoiu, a napilap igazgatója "Orbán Viktor - a romániai magyarság miniszterelnöke" címen írta. Hasonló a lap többi írásának hangvétele is. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"
1998. július 31.
Országos Nőszövetségi Konferenciát tartanak aug. 2-án Ürmösön, az unitárius templomban, amely nemrég ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 31. - aug. 6./
1998. július 31.
"Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta, ha a román kormány nem hajlandó anyagilag támogatni az új önálló magyar egyetem újraalakítását, akkor a magyar kormány kész megadni a segítséget. "A magyar egyetemnek történelmi múltja van, hiszen 1959-ig működött" - mondotta Németh Zsolt. /Bolyai Egyetem, ha kell, magyar támogatással. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ "
1998. július folyamán
"Nem lehet vita tárgya, hogy a határon túli magyarság legitim szervezetei és az anyaország között az eddiginél sokkal összehangoltabb párbeszédet kell létesíteni - jelentette ki Németh Zsolt, külügyi politikai államtitkár-jelölt az MTI munkatársának. Elmondta, hogy az elmúlt négy esztendőben nem volt megfelelő az általános tárcaközi koordináció a határon túli magyarság ügyének kezelését illetően, mivel ezt a feladatot a Határon Túli Magyarok Hivatala nem tudta a kellő szinten ellátni. "A Külügyminisztérium és a HTMH közötti kapcsolattartás látványosan gyenge volt" - fogalmazott Németh Zsolt. Az az egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy az európai integráció, illetve a regionális és kisebbségpolitika kiegyensúlyozottabb viszonyba kerüljön egymással az új kormány politikájában. - Németh Zsolt reagált Kovács László ügyvezető külügyminiszter múlt heti kijelentésére, miszerint a korábbi magyar-magyar csúcsértekezletnek nem az ott történtek, hanem az azt követő megnyilatkozások miatt voltak negatív következményei. A magyar diplomácia vezetője akkor hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy egy ilyen rendezvény megkérdőjelezze Magyarország stabilizáló szerepét a térségben. /MTI/"
1998. július folyamán
Kötő József, az Oktatási Minisztérium kisebbségügyi államtitkára erőteljesen állást foglalt a romániai magyar oktatás teljes, az önálló egyetemet is magában foglaló szerkezetének megteremtése mellett és jelezte, hogy amennyiben erre nincs mód, akkor saját minisztériumi posztjának sem látja sok értelmét.Kötő József, aki egyben az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke, a képviselőház tanügyi bizottságának ülését kommentálta, ahol vitába szállt a minisztériumot képviselő másik államtitkárral, Mihai Korkával. Korka felszólalásaiban a kisebbségi jogokat korlátozó megoldások mellett szállt síkra, többek között a kisebbségi (magyar) tannyelvű állami egyetem létesítésének jogát illetően is. - Kötő József elmondotta: a minisztérium kisebbségi oktatással foglalkozó államtitkárságának létrehozására a koalíciós kormányprogram alapján került sor. Õ maga, mondotta, azért vállalta a tisztséget, mert a koalíciós kormányprogram, amelyet a parlament is megszavazott, ehhez biztosítja a lehetőséget. Amennyiben nem jön létre az önálló magyar felsőoktatás, akkor visszafelé bomlik le az egész magyar nyelvű képzés, amit jól mutat, hogy csaknem 130 ezren járnak magyar tannyelvű iskolába az 1-8 osztályban, a 9-12 líceumi osztályban a magyar anyanyelven tanulók száma már csak 30 ezer, a felsőfokú tanintézetekben pedig csak mintegy 10 ezer magyar diák van és közülük csak 4 ezer tanul magyar nyelven. Lélekszám szerint a magyarok a második helyen állnak Romániában, ám a felsőoktatásban való részvételi arányszámuk szerint a 10. helyen - mutatott rá az oktatási államtitkár. /MTI/
1998. július folyamán
Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke Martonyi Jánossal, az új magyar kormány külügyminiszterével, valamint Németh Zsolttal, külügyminisztériumi államtitkárral folytatott tárgyalásai során arra kérte a külügyminisztérium képviselőit, folytassák az eddigi magyar kormányzat, Románia euroatlanti felzárkózását támogató politikáját. Az elnök meglátásában az új kormány folytatni fogja a választások előtti külpolitika irányvonalait, álláspontját mintegy megerősíti az is, hogy az említett két Fidesz-MPP-politikus biztosította az RMDSZ képviselőjét afelől, hogy nem lesz törés a Románia csatlakozását támogató politikában. /MTI/
1998. július folyamán
"Csaknem másfél évi fogva tartás után szabadon bocsátották Miron Cozma bányászvezért, szakszervezeti vezetőt, az 1990 és 1991 évi úgynevezett "bányászjárások" vezetőjét. Cozmát az 1996 évi politikai fordulat után az államrend veszélyeztetése címén állítottak bíróság elé a zsil-völgyi bányászok 1991 szeptemberi bukaresti "kirándulása" miatt, de végül csupán a közrend megzavarása és a közerkölcs megsértése címén ítéltek el olymódon három évi börtönbüntetésre, hogy az rögtön felező amnesztia hatálya alá esett. Mint ismeretes, Iliescu 1990 júniusában az állampolgárok segítségét kérte az állítólag fenyegető anarchia megfékezésére, ekkor érkeztek Bukarestbe a munkaeszközeikkel felszerelt bányászok ezrei és terrorizálták a demokratikus ellenzéki erőket, politikusokat, egyetemistákat. Az államfő személyesen mondott köszönetet a zsil-völgyieknek távozásukkor. 1991 szeptemberében a bányászok újabb bukaresti tömeges látogatása kikényszerítette Petre Roman lemondását, akivel akkor már konfliktusban állt Ion Iliescu. Az 1996 évi kormányváltás utáni letartóztatások leglátványosabbika volt Cozma őrizetbe vétele. Hosszú hónapokon át tartó pere során Ion Iliescuval az élen számos politikus tett tanúvallomást, anélkül, hogy világosabbá vált volna a bányászjárások tényleges mechanizmusa és szervezése. /MTI/"