Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1998. július 4.
A tavasszal megalakult Páskándi Géza Baráti Társaság /Szatmárnémeti/ júl. 11-én a Kölcsey Ferenc Kollégiumban tartja következő megbeszélését. Új tagok jelentkezését is várja a társaság. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 4./
1998. július 4.
Gellért Sándor költő emléke előtt tisztelgett a lap, többen méltatták tehetségét. Csillag volt - és egy kicsit üstökös címen írt róla Gúzs Imre. Dr. Bura László Gellért Sándor - a nyelvtörténész címmel megállapította, hogy egész életművén végighúzódik a nyelvvel való csatározás. Gellért Sándor költői nyelvtörténetét három fő vonás jellemzi: az erős népi realizmus, az etnoromantika és a históriaigény. Azonban Gellért Sándor nem tudta elveit korszerű nyelvtörténeti anyagra alkalmazni. Egyre távolabb került a mai nyelvtudomány alapvetéseitől. Az ezer oldalas kéziratában zseniális sejtések vannak, számos remek ötlet, de megállapításai távol esnek a nyelvtudomány hivatalos álláspontjától. Munkássága kritikai feldolgozásra vár. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 4./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11. - Szatmárnémeti, 1987. nov. 14./
1998. július 4-5.
"Zoe Petre asszony, Emil Constantinescu román államfő politikai főtanácsosa júl. 2-i sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az elnök július 14 és 21 között sorra kerülő amerikai látogatása hivatalos jellegű, amelyben egyes elemek még ezt a minősítést is meghaladják. A tisztázásra az adott okot, hogy egy lap kétségbe vonta ezt és azt írta, hogy a látogatás "leértékelődött". Zoe Petre azt hangsúlyozta, hogy éppen ellenkezőleg: megnőtt a látogatás jelentősége azáltal, hogy Constantinescu elnöknek Clinton elnökkel és a kormányzat különböző képviselőivel való találkozókon kívül lehetősége lesz arra is, hogy az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén is beszédet mondjon, mely utóbbira román államfőnek először nyílik módja. Egy román napilap közelmúltban azt sürgette, hogy Constantinescu elnök amerikai látogatásán a Fidesz magyarországi győzelme és az RMDSZ "radikalizálódása" nyomán vesse fel a "magyar kérdést". Zoe Petre asszony hangsúlyozta: ez a téma közvetlenül nem szerepel a washingtoni megbeszéléseken, és nincs is miért szerepelnie, mivel, mint mondotta: "Románia mint állam, saját kezdeményezéséből és konkrét akciókkal rendezte kapcsolatait minden szomszédjával és elsősorban Magyarországgal. Mindkét részről igen nagy nyitottság mutatkozott az alapszerződés megvalósítására, és a mai román-magyar megbékélésnek nevezett folyamat fejlesztésére, és nem gondoljuk, hogy a jelenlegi pillanatban valaki másnak kellene beleszólnia a jól megszilárdult kapcsolatokba. /Constantinescu amerikai látogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./"
1998. július 4-5.
Hatvanéves lenne Szilágyi Domokos, akire jún. 26-27-én kétnapos ünnepséggel emlékeztek az EMKE, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ és a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség jóvoltából, mert annak vezetője, George Vulturescu, maga is költő. Szatmárnémetiben, a katolikus pasztorációs központban irodalmi tanácskozással kezdődött az emlékezés /Szilágyi Domokos Napok/. Az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád megnyitója után a Bécsből jött Szépfalusi István, az ottani Bornemissza Péter Társaság titkára vezette a tanácskozást. Előadást tartott többek között Kádár Ferenc nagykárolyi költő, Kereskényi Sándor, Csirák Csaba, a Szent-györgy Albert Társaság társelnöke, majd Illyés Kinga műsora következett, este megkoszorúzták Szilágyi Domokosnak a megyei kórház előtti parkban álló szobrát. Másnap Nagysomkúton, a költő szülőházában megnyitották a Szilágyi Domokos emlékszobát. Az emlékszoba további emlékeket vár mindenkitől. /Sike Lajos: Irodalomtörténeti pillanat Nagysomkúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 27./
1998. július 4-5.
"Pusztakamaráson nemrégen felavatták a Kemény Zsigmond Sírkertet. Régóta érlelődő tervek váltak ezzel valóra. Az EMKE, a helyi református egyházközség, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és az RMDSZ ügyvezető elnöksége szervezett ünnepi összejövetelt ebből az alkalomból. Hazajöttek erre a felavatásra a nagymúltú Kemény-család szétszóródott tagjai, jöttek irodalombarátok, érdeklődők is. Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Magyar Pen Klub elnöke és Egyed Emese kolozsvári irodalomtörténész más-más megközelítésben beszélt a Kemény Zsigmond-i szellemiségről, majd Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke elmondta, hogy a Sírkert munkálatait jelentős mértékben támogatta a magyar művelődési minisztérium, az Illyés Közalapítvány, valamint a Kemény-család. A Sírkertben Sütő András így fejezte be beszédét: "E mostani Sírkert újrateremtésekor mondjuk el újból: Porbesújtott emlékhelyét a magyar szellem óriásának utolszor még Isten nevében szenteljük föl. Házát, amelyben meghalt, vandál rombolók a nyolcvanas években földdel tették egyenlővé." Koszorúzással ért véget a gyakran megrongált, ledöntött sírkövek védelméért imádkozó gyülekezet együttléte. /Nagy Pál. Az emlékezés ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./"
1998. július 5.
Idén is megtartották Csíksomlyón az Ezer Székely Leány napját. A találkozó júl. 5-én a kegytemplomban szentmisével kezdődött. Ezután a népviseletbe öltözött résztvevők műsort mutattak be. A műsor keretében leleplezték az Ezer Székely Leány ünnep egykori kezdeményezőjének, Domokos Pál Péternek az egész alakos szobrát, Bodó Levente alkotását. E szoborral cserélik fel a kegytemplommal szemben álló mellszobrot, amelyet a moldvai csángók kapnak meg. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 19./ A mellszobrot 1996. júl. 6-án leplezték le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1996. júl. 8./
1998. július 6.
"Dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter elmondta: "Tőkés László két nappal ezelőtt éjjel felhívott telefonon és azt mondta: megkövet engem azért, mert ő is elítélte az álláspontomat. Mondom, engem ne kövess meg. Nincs miért megkövess. Te is aláírtál nekik, miért nem látod be? Hát én ezt beláttam már, ország, világ előtt. De hát akkor miért nem mondja ki hangosan: én, Tőkés László aláírtam egy kötelezvényt. Mert nem tehettem mást. Ezt tudjuk. Hát akkor miért beszélünk félre? Lehet, hogy a papok nem olyan bátrak, mint az orvosok...?" /A papok nem olyan bátrak, mint az orvosok.? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6., az Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely) nyomán/ "
1998. július 6.
"Kolozsváron Gheorghe Funar a város díszpolgára címet adományozta dr. Iosif Constantin Dragannak, az Olaszországban élő ismert szélsőségesen magyarellenes személynek, aki több újság tulajdonosa, ezek között van a szélsőséges Reneasterea Banateana /Temesvár/. Ez a lap júl. 2-i számában nagy hozsannázással számolt be a díszpolgárság megadásáról. Az írásból az is kiderült, hogy Dragan személyesen járt közbe Ceausescunál azért, hogy Kolozsvár a Napoca nevet kapja meg, így keresztelték át a várost Kolozsvár-Napocává. Ugyancsak a lap közölte, hogy megjelent Dragan legújabb munkája: MOGYORIA-MAGYARORSZÁG, Ungaria - si istoria mogyorilor címen, az Europa Nova Kiadó gondozásában. Egy másik román lap, a Timisoara júl. 3-i száma már máshogy számolt be a történtekről: "Egy bánsági renegát dicsőséggel övezte a másik renegát bánságit", továbbá: "Funar prímás átnyújtotta Ceausescu volt ügynökének, Iosif Constantin Butánnak Kolozsvár-Napoca municípium díszpolgári oklevelét." /Pataki Zoltán: Bután Józsi és a "mogyorok" története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"
1998. július 6.
"Szatmárnémetiben a tanács két szobor állítását is megszavazta. Mihai Viteazul majd öt méter magas szobra a Láncos templom előtt, a hajdani Kölcsey-szobor helyén fog állni, a városépítő Hám János püspök mellszobrát csak többszöri nekifutás után hagyták jóvá. Először ugyanis elutasították a püspök szobrának felállításának tervét a kéttornyú katolikus templom előtt. /A reformátusokat "őrzi" Vitéz Mihály szobra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"
1998. július 6.
"Nehezen tudom elképzelni, hogy a Magyarok Világszövetségének juttatandó költségvetési támogatás bármiféle megszorítást szenvedjen az elkövetkező időszakban - jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, külügyi államtitkár-jelöltje. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz rendkívül fontos intézménynek tartja az MVSZ-t, s eddig is folyamatos volt a kapcsolattartás a két szervezet között. A politikus kifejtette azt is, hogy a Magyarok Világszövetsége érdemtelenül került politikai támadások kereszttüzébe az elmúlt években. "Az MVSZ mozgástere a belpolitikában, a nemzetközi kapcsolatokban és a nemzetpolitikában jól megkülönböztethető a kormányétól. Az ebben rejlő lehetőségeket ki kell használnia a kormányzatnak"- szögezte le Németh Zsolt. /Ki kell használni az MVSZ mozgásterét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"
1998. július 6.
"Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy nem híve azoknak az SZKT-üléseknek, amelyekben állandóan azt próbálják megfogalmazni, hogy kilép-e, vagy nem lép ki az RMDSZ a kormányból. Meglátásában a kolozsvári SZKT-ülés legfontosabb eredménye az volt, hogy sikerült felmérni a lépések és döntések optimális idejét, ennek alapján pedig világosan kivehető, hogy a tényleges reform optimális ideje 1998-ban lejár, kevéssé hihető ugyanis az, hogy a kormányzat 1999-ben, az általános választások előtti évben lényeges, ám szociális elégedetlenséget előidéző reformokat hajtson végre. A szükséges reformintézkedések elhalasztása esetén "az RMDSZ ki kell hogy jelölje a maga számára azt a politikai partnerséget, amellyel együtt elindulhat az akár több évet is igénylő, de eredményekkel kecsegtető megoldások kiépítése fel. Ám lemondani, feladni azt a harcot, amelyet megkezdtünk nem szabad, és nem is lehet" - fejtette ki az ügyvezető elnök. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"
1998. július 6.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa júl. 3-i kolozsvári ülésén úgy döntött, hogy Hajdú Gábor jogászt, Hargita megyei szenátort javasolja a Bárányi Ferenc temesvári orvos-szenátor menesztése nyomán megüresedett egészségügyi miniszteri tisztségbe. Radu Vasile román kormányfő nem emelt kifogást a szövetség miniszterjelöltje ellen. Az MTI hírügynökségnek adott nyilatkozatában Hajdú elmondta, bár meglepte az RMDSZ Operatív Tanácsának döntése, a kinevezés nem érte felkészületlenül, ugyanis 1992-től a szenátus munkaügyi bizottságának elnökeként sokat foglalkozott az egészségügyi reformra vonatkozó törvénnyel, mi több, eredetileg az ő bizottsága készítette el az egészségügyi törvénytervezet alapjelentését, az egészségügyi bizottságot pedig később vonták bele ebbe a munkába. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
1998. július 6.
A Legfelső Védelmi Tanács júl. 6-án a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentése, a kormány a miniszterek írásos nyilatkozata alapján leszögezte, hogy egyik testület tagjai sem voltak a volt kommunista titkosrendőrség besúgói, nem működtek együtt a Securitatéval. - Radu Vasile miniszterelnök, aki az egészségügyi miniszter lemondására vezető Bárányi-ügyet követően kérte fel kormányának tagjait, hogy zárt borítékban nyilatkozzanak a Securitatéhoz fűződő múltbeli kapcsolataikról, most felbontotta a borítékokat. Mint Rasvan Popescu kormányszóvivő közölte, a kormány egyik tagja sem volt a Securitate informátora. Daniel Daianu pénzügyminiszter arról az általa már korábban is közölt tényről tájékoztatta a kormányfőt, hogy a SIE külföldi hírszerző szolgálat tisztje volt egy időben, de erről később maga lemondott. /MTI/
1998. július 7.
Júl. 5-én, vasárnap szentelte fel Nagyváradon Tempfli József római katolikus megyéspüspök Pitó Lajost, aki Győrben végezte a Hittudományi Főiskolát és most hazatért. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 7./
1998. július 7.
Nagyváradon az Ady Endre Középiskola udvarán negyven évig lomtár volt a hajdani kápolna. Németországi, bambergi testvériskola segített a kápolna felújításában. Júl. 6-án volt az avatóünnepség, Tóth Mária igazgatóhelyettes mondott beszédet, majd Tempfli József püspök kifejezte örömét, hogy lassan minden megújul a hajdani Orsolya rend volt intézményében, majd megáldotta a kápolnát. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 7./
1998. július 7.
Július 7-én Kerekes Károly Maros megyei képviselő törvénykezdeményezést nyújtott be a Képviselőház Állandó Bürójához az anyakönyvi okiratokra vonatkozó 119/1996. számú törvény módosítására. A törvénymódosítás célja, hogy lehetővé tegye a nemzeti kisebbségek nyelvén az anyakönyvvezető előtti házasságkötési szertartás lebonyolítását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 1299. sz./
1998. július 7.
A szenátus jogügyi bizottsága elfogadta az RMDSZ és a Demokrata Párt (javaslatát, így az alkotmánybíróságon megüresedett helyre Kozsokár Gábor és Cristian Ionescu számít jelöltnek. A szenátus valószínűleg ma dönt az új alkotmánybíró személyének ügyében. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
1998. július 7.
Budapest után Zalaegerszeg önkormányzata is segélyakciót indított, és egy millió forintot ajánlott fel a romániai árvizektől leginkább sújtott Maros megye károsultjainak. A kolozsvári lap értesülései szerint a magyarországi Vöröskereszt megyei szervezete is csatlakozott a humanitárius kezdeményezéshez. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
1998. július 7.
"Az Illyés Közalapítvány házatáján egyre zavarosabb helyzet alakult ki a leköszönő kormány végnapjaiban. A kormány máj. 27-i határozatával "megbízása lejártával" felmentette a konzervatív-polgári pártokhoz közel állók egy részét: Entz Gézát, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ volt elnökét, Kardos Bélát /a Magyarok Világszövetségében az ausztráliai magyarok egyik vezetőjét/, Tóth Istvánt, a Fidesz egyik kisebbségpolitikusát, Vígh Károly történészt és Burger Róbertet. A puccsszerű felmentések oka a Napi Magyarország információja szerint az, hogy szót emeltek az Komlós Attila kuratóriumi tagsága ellen. Tabajdi Csaba államtitkár az eltávolítás indokaként a kuratóriumi tagság lejártát említette. Azonban ezt megkérdőjelezi, hogy a Magyar Közlöny megjelenésekor Vígh Károly felmentéséről egy érdeklődő újságírótól értesült. A lap idézett Bátai Tibornak, az alapítvány irodavezetőjének egy Tabajdinak 1996. novemberében írt bizalmas leveléből: Jászkuti László kuratóriumi tag "nehezen kezelhető személyiség", Vígh Károly "jól kézben tartható volt, ez bizonyára most sem lenne másképp, hiszen szellemileg nem lett frissebb". /A Tabajdi-klientúra valós arca. Hatalmi játszmák az Illyés Közalapítványban. = Napi Magyarország, júl. 7./"
1998. július 7.
"Azerbajdzsánban, Grúziában és Örményországban népes üzletember-küldöttség élén egyhetes körutat tett Emil Constantinescu elnök és júl. 4-én érkezett vissza Bukarestbe. A kaukázusi országokban tett egyhetes látogatás megfelelt a várakozásoknak, jelentette ki. A tárgyalások középpontjában a három ország együttműködése állt az európai közlekedési folyosók összekapcsolásában, ami szélesebb összefüggésben lehetővé tenné a jövő évezredben a Japán és Kína felől a kaukázusi országokon át vezető hajdani "selyemút" feltámasztását, fejtette ki Constantinescu elnök. /Constantinescu selyemútja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ "
1998. július 8.
Júl. 6-án Orbán Viktor megválasztott kormányfő letette, majd aláírásával hitelesítette a hivatali esküt, amelyet Herényi Károly (MDF) jegyző olvasott fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
1998. július 8.
Júl. 7-én Rómába utazott Radu Vasile román miniszterelnök, akinek személyében hét éve először látogat román kormányfő az örök városba. Vasile fontosnak nevezte a háromnapos utazást, különös tekintettel arra, hogy Olaszország Románia első számú külkereskedelmi partnere és jelenleg a legnagyobb befektető is. A kormányfő II. János Pál pápának átnyújtotta Emil Constantinescu államfő meghívóját. Radu Vasile elismerte, hogy nem sikerült meghívólevelet szereznie Teoctist pátriárkától, a román többségi ortodox egyház vezetőjétől, ami pedig a Vatikán szemében általában szintén szükséges: a pátriárka arra tett ígéretet, hogy jövő májusban küld majd meghívót. A pápával folytatott megbeszélés egyik témája a kommunista rendszer idején elkobzott katolikus egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdése lehet. E tekintetben a kormány fontos lépését jelentette a napokban elfogadott rendelet tizenhét, kisebbségi egyházak és közösségek tulajdonát képező ingatlan visszaszolgáltatásáról, amelynek végrehajtása azonban nem problémamentes. Radu Vasile tárgyal Romano Prodi miniszterelnökkel és fogadja őt Scalfaro elnök is, találkozik az ENI és az IMI ipari, illetve bankcsoportok vezetőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
1998. július 8.
A parlament júl. 8-án megszavazta a közszolgálati román televízió új igazgatótanácsának összetételét. A parlamentnek majd külön kell szavaznia az elnök személyéről, addig a korelnök, Gálfalvi Zsolt, a Hét c. hetilap főszerkesztője, a Romániai Magyar Pen Klub elnöke. /Nyolc év után- igazgatótanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Az RMDSZ póttagként Sebesi Karen Attilát jelölte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 1300. sz./
1998. július 8.
Július 7-én a szenátusban két szavazat hiányzott ahhoz, hogy Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátort megválasszák az Alkotmánybíróság tagjává, alkotmánybírói tisztségbe. Csütörtökön július 9-én a második fordulóban újabb szavazásra kerül sor, amikor az RMDSZ által jelölt jogász-szenátor remélhetőleg megkapja a megválasztásához szükséges 72 szavazatot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 1300. sz./
1998. július 8.
Caiumi Serafino, egy hamis Máltai Rend kelet-európai vezetője kijelentette: Magureanu /a titkosrendőrség volt vezetője/ és a szabadkőművesek 18-20 millió dollárt zsebeltek be a kőolajcsempészetből. írta az Evenimentul Zilei. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
1998. július 8.
Ion Iliescu volt államelnök és Petre Roman, a kormánykoalícióban levő Demokrata Párt elnöke a Nemzetmentési Front újraalakításáról tárgyalt, adta hírül a National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./ Nemzetmentési Front a Ceauesescu-diktatúra után alakult meg, amelyet később Iliescu párttá szervezett.
1998. július 8.
"Markó Béla szövetségi elnök részt vett a kárpátaljai Szinevéren a Pro Minoritate Alapítvány, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint a Friedrich Naumann Alapítvány közös szervezésében, illetve támogatásával június 29. és július 3. között, hatodik alkalommal megrendezett Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen. Az RMDSZ elnöke "Az EU-integráció és a határon túli magyarság" témakörében tartott előadást. A rendezvényen ugyancsak részt vettek és előadást tartottak az említett témában: Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke és Szecsei Mihály, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./"
1998. július 9.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar professzorainak többsége és számos értelmiségi írta alá azt a 163 kézjegyet tartalmazó memorandumot, amelyet az egyetem szenátusának, valamint Emil Constantinescu államfőnek juttattak el. Az aláírók követelik, hogy az intézmény chartájába foglalják bele az egyetem kétnyelvű voltát, ami a román és magyar nyelv egyenlő használatát feltételezné az oktatásban. A memorandum aláírói követelik, hogy létesüljön több olyan fakultás, ahol kizárólag magyarul folyik az oktatás, ezek: természettudományi kar, matematikai kar, bölcsészkar, politológia, jog- és közgazdasági kar. Meg kell teremteni a református és római katolikus teológia működésének feltételeit az egyetemen. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a romániai magyarságnak joga van egy kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetemhez. /Nyelvi egyenlőséget követelnek. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./
1998. július 9.
Romániában a Máltai Lovagrendnek legalább három olyan képviselete is működik, melyeknek semmi közük az igazihoz. Mind a három lényegében gyanús ügyleteket bonyolít le, lehet, hogy közük van a hírhedt Propanda due szabadkőműves páholyhoz is, amelynek az olaszok szerint tagja volt Nicolae és Elena Ceausescu is. A három közül az egyik képviselője, Caiumi Serafino, aki magát a Máltai Lovagrend kelet-európai kancellárjának nevezi, azt állította, hogy a Jugoszlávia elleni embargó idején a titkosrendőrség /Romániai Hírszerző Szolgálat/ szervezte és irányította a Belgrádnak küldött szállítmányokat. /Gyarmath János: Magureanu és az embargó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1998. július 9.
A szenátus rendkívüli ülésszakának utolsó napján, július 9-én, került sor a megürült alkotmánybírói tisztség betöltése végett rendezett szavazás második fordulójára. A plénum ezúttal 73 mellette és 19 ellene leadott szavazattal megválasztotta Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátort, az RMDSZ jelöltjét az Alkotmánybíróság tagjává. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1301. sz./