Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1998. július folyamán
"Kolozsvári Erkel-bemutató Gyulán. Sorozatban az ötödik Erkel-dalművet mutatja be Gyulán a kolozsvári magyar operatársulat; a bemutatója egyben az előadás premierje is, mely után ősztől Kolozsvárt játsszák a Névtelen hősök című népies daljátékot - tájékoztatta az MTI-t Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója.Erkel Ferenc szülővárosában, Gyulán 1991 óta szerepel évről évre a kolozsvári Állami Magyar Opera. Az erdélyi dalszínház a nagy romantikus zeneköltő műveiből eddig a Hunyadi László-t, a Brankovics György-öt, a Bánk bán-t, valamint az István király-t játszotta el Gyulán is. A most színre kerülő Névtelen hősök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyszerű katonáinak állít emléket, a többi Erkel-operától eltérő, a verbunkos hagyományokat fölelevenítő operettes hangzással. A népies vígopera első bemutatója 1880-ban volt Budapesten a Nemzeti Színházban, a mostani előadás az 1881-es kolozsvári s az 1916-os budapesti bemutató alapján készült. A kolozsvári társulat Dehel Gábor rendezésében játssza a darabot, amelyet Hary Béla karmester és Simon Gábor igazgató zenedramaturgi közreműködésével állítanak színre. A főbb szerepekben Szeibert Istvánt, Szabó Pétert, B. Vass Évát, Marton Melindát, Szakács Leventét és Molnár Jánost láthatja a közönség. A díszletet és a jelmezt Starmüller Katalin tervezte. A kolozsváriak idei gyulai vendégszereplését a társulat Carmen-előadása zárja: a Bizet-művet Ionel Pantea, a luxemburgi opera igazgatója rendezésében láthatják-hallhatják az operabarátok, vezényel Selmeczi György (Budapest). /MTI/
1998. július folyamán
A Magyar Honvédség vezérkara október végére befejezi a részletes elemzését annak, hogy a katonai kiképzési idő kormányprogramban szereplő csökkentésének milyen előnyei és hátrányai vannak - mondta el az MTI munkatársának Végh Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke hétfőn Várpalotán, ahol a magyar-román közös kiképzési gyakorlatot záró éleslövészetet tekintette meg. Végh Ferenc hangsúlyozta, a kiképzési idő csökkentése, a kérdés politikai vonatkozásai mellett rendkívül bonyolult szakmai problémákat, feladatokat is felvet. Az altábornagy szerint rendkívül alaposan meg kell vizsgálni, hogy milyen következményei lesznek például hadkiegészítési, képzési és logisztikai szempontból. Ez utóbbiak elemzése már folyamatban van, s október végére be is fejeződik. Attól kezdve a már e szakmai elemzés birtokában lévő politikusoké a döntés joga. Az MTI munkatársának arra a kérdésére, hogy a mostani magyar-román együttes kiképzési gyakorlat már a közös zászlóalj kialakításának előkészítése-e, Végh Ferenc azt válaszolta, hogy csak közvetve. A békefenntartó zászlóalj, mint rámutatott, ugyanis összfegyvernemi függelék, Várpalotán pedig csak egy páncéltörő tüzér szakegység szakharcászati gyakorlata zajlott le. Természetesen a folyamatban ennek is megvan a maga nagyon fontos szerepe. Szinte elengedhetetlen ahhoz, hogy mindkét oldalról már jó előre megismerjék egymás kiképzési módszereit, a parancsnokok felkészültségi szintjét. A közös béketámogató zászlóaljról elmondta a vezérkari főnök, hogy a két ország honvédelmi minisztere már a tavasszal aláírta az erre vonatkozó szándéknyilatkozatot, ezt azonban még mindkét ország parlamentjének is ratifikálnia kell. A vezérkari főnökök ezután írják alá a végrehajtási szerződést. Végh Ferenc véleménye szerint várhatóan a jövő év elején kezdhetik meg a két közös alegység törzseinek felkészítését arra, hogy bizonyos idő elteltével alkalmasak legyenek a közös béketámogató műveletekre. (17.18 ? 130798)
1998. július folyamán
Emil Constantinescu román államfő amerikai útja előtt több fontos törvényt írt alá. Ezek közé tartozik az a törvény, amelynek értelmében a kormány a parlament nyári szünete alatt rendeleteket adhat ki. Ezzel a gyakorlattal a román kormányok a kilencvenes években széles körben éltek. A parlament utólag általában különösebb vita nélkül szentesítette a nyári kormányzati döntéseket, viszont a Ciorbea-kormány heves ellenállásba ütközött, amikor a parlamenti időszak alatt is több kormányrendeletet és sürgősségi kormányrendeletet adott ki. A Vasile-kormány bejelentette, hogy szakít elődjének gyakorlatával e téren, viszont a kéthónapos nyári szünet alatt a korábbiaknak megfelelően számos területen adhat ki rendeleteket. Az elnök aláírta a regionális fejlesztésre vonatkozó törvényt, amely lehetővé teszi egyes különleges helyzetű tájegységek, régiók célirányos fejlesztését. Az államfő ugyancsak törvényerőre emelte az országos lakásügynökség létrehozására vonatkozó szabályozást, amely lakásépítési ügynökség felállítását írja elő. A regionális fejlesztési törvény kimunkálásában közreműködött Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök, aki a legutóbbi napokig a miniszterelnök tanácsosaként dolgozott és azért vált meg ettől a tisztségtől, mert választania kellett a különböző megbizatások között. A lakásalap létrehozásában az egyik illetékes Borbély László közmunkaügyi államtitkár volt. /MTI/
1998. július folyamán
"A Romániai Magyar Szóban Pete István mezőgazdasági államtitkár az általa ellátott feladatokról, valamint az árvizek nyomán kialakult tennivalókról számol be. Az államtitkár úgy látja, az RMDSZ a tárca legnehezebb feladatkörét vállalta fel, azaz a minisztérium "lelkéért" vállalta a felelősséget, ugyanis a mezőgazdasági-élelmiszeripari politika, a mezőgazdasági szolgáltatások, a szakszervezetekkel és a munkaadókkal való kapcsolattartás tartozik e feladatkörbe. Egy másik interjúban Márton Árpád beszélt az RMDSZ és a kormányzati partnerek közötti viszonyról, a szövetség célkitűzéseinek megvalósítási lehetőségeiről. /MTI/"
1998. július folyamán
A Diaszpóra Tájékoztató új számában a református teológusok nyári gyakorlatáról olvashatunk, amikor felkeresik, felkutatják a szórványban élőket, elmennek a román vidékekre, hogy telefonkönyvek, kérdezgetés segítségével felkeressék a távolban élő magyarokat. A szórványlelkészek 1994 óta évente Algyógyban találkoztak. Az egyes találkozók jegyzőkönyveit is közli a tájékoztató. Vetési László titkár és a többiek lelkiismeretesen végzik munkájukat, azonban nem kapnak megfelelő segítséget, sokszor nem is válaszolnak felkéréseikre. - 1997-ben a moldvai és dobrudzsai misszióban összesen 780 családot kerestek fel a teológusok, közülük 164 magyar családot nyilvántartásba is vettek. Igyekeznek minden családhoz eljutni, a katolikusokhoz is. - A tájékoztatóban jelezték, hogy a Duna Televízió a szórványban élők mentsvára, azonban sok helyen leszerelik a magyar adást közvetítő kábelhálózatot és nincs, aki segítsen, tanácsot adjon, mit lehet csinálni. Idén nyáron a Zsil völgyében és a Bánságban szerveznek teológus missziót. /Diaszpóra Tájékoztató (Időszaki hírlevél és dokumentumgyűjtemény a Romániai Magyar Szórványtanács, az erdélyi magyar egyházak és a Diaszpóra Alapítvány szórványgondozó missziói munkájáról), Kolozsvár, 3. sz. - II. évf. 3. sz./
1998. augusztus 1.
Andrei Marga oktatási miniszter júl. 30-án nyilatkozatot tett közzé, ebben újra elutasította a romániai magyar egyetem létrehozásának javaslatát. Szerinte a Babes-Bolyai Tudományegyetem román, magyar és német nyelven oktat, a magyar értelmiség igényei megvalósultak. Akik az önálló magyar egyetemet akarják, nem rendelkeznek egyetemi tapasztalattal. Marga hangsúlyozta, hogy egyetlen román hivatalos személy sem foglalt állást a magyar egyetem mellett. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke azzal kommentálta Marga nyilatkozatát, hogy az RMDSZ a kormányprogram betartását kéri a koalíciós partnereitől. Amikor Andrei Marga vállalta a miniszteri tisztséget, tudnia kellett, hogy a kormányprogram teljesítését vállalja. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a miniszter által emlegetett multikulturális modell nem létezik sem a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, sem másutt, az ugyanis hamis modell. /Andrei Marga szeparatizmust kiáltva nemet mond a magyar egyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
1998. augusztus 1.
"Kereskényi Sándor szerint mindenki azt hitte, hogy mivel Tőkés László püspök támogatta Orbán Viktort, a miniszterelnök a Markó Béla és a tiszteletbeli elnök közötti konfliktusban a maga részéről Tőkést fogja támogatni. Orbán Viktor azonban vacsoravendég volt annál a Markó Bélánál, akivel egy évvel ezelőtt feszült viszonyba került. Az újságíró szerint ez hidegzuhany volt azon román szélsőségesek számára, akik abban reménykedtek, hogy a Markó-Tőkés rivalizálás fokozódni fog. Kereskényi megállapította: "A két RMDSZ-vezető közötti közvetítés reális súllyal bír az egyetemes magyarság viszonylatában is." /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 30., ismertette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./"
1998. augusztus 1.
A júl. 29-i kormányülésen határozatot hoztak az év végéig tartó, búzára kivetett 25 %-os, lisztre 45 %-os importvámról, ami Adrian Dobrescu mezőgazdasági államtitkár szerint csak Magyarországra vonatkozik, hiszen a CEFTA-országok közül egyedül Magyarország exportál búzát és lisztet Romániába. Halász János, a bukaresti magyar kereskedelmi iroda vezetője kijelentette, hogy ez barátságtalan, diszkriminatív lépés, hiszen a Magyarországról behozott búzamennyiség a romániai felhasználás 1 %-át sem teszi ki. /Megszülték az importvámot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./
1998. augusztus 1-2.
Dr. Hollanda Dénes tisztázta, hogy téves a román újságok híre arról, hogy a Hollanda Alapítvány magyar magánegyetem létrehozását tervezi. Az alapítvány egy önálló állami magyar nyelvű egyetem létrehozását akarja segíteni. Ez az elképzelés a legkevésbé sem kívánja gátolni a kolozsvári egy önálló állami magyar nyelvű egyetem létesítését, ellenkezőleg: azzal párhuzamosan a műszaki képzés egy részét akarja Marosvásárhelyen megvalósítani. /Dr. Hollanda Dénes: Kezdjük el az önálló magyar nyelvű egyetem felépítését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1-2./
1998. augusztus 1-2.
"Toró T. Tiborral, az RMDSZ Reform Tömörülés platformja elnökével, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik fő szervezőjével készített interjút Wagner István. 1990 elején látogattak először az akkor frissen párttá szerveződött Fidesz képviselői Erdélybe azzal, hogy érdemes lenne nyári szabadegyetemet szervezni. 1990 júliusában tartották az első szabadegyetemet, akkor Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel. A szervezés már kezdetben kialakult, a három pillér volt a Fidesz /később a civil szférában a Pro Minoritate Alapítvány/, román részről a Smaranda Enache vezette Pro Europa Liga, a harmadik pillér a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ volt. Az volt a törekvésük, hogy elhozzák a társadalmi vagy politikai elit jelentős személyiségeit, és vitát indítsanak a tabutémákról. Smaranda Enache idén nem vállalta a részvételt, így a Pro Europa Liga helyett az új partner a Pluralizmusért Alapítvány, mely a román elnöki hivatal holdudvarához tartozik. - Az RMDSZ-en belül a szabadegyetem szervezőgárdája nem tartozik a csúcsvezetéshez, vannak nézeteltéréseik ezzel a csúcsvezetéssel. A Reform Tömörülés azonban sohasem kérdőjelezte meg az RMDSZ egységét és legitim vezetését. A szabadegyetemre majdnem minden évben meghívják Markó Bélát, ugyanígy Tőkés Lászlót, "mert mi hozzá közel állónak érezzük magunkat és szeretjük őt". A mostani szabadegyetemre meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt, aki az előző években mindig eljött és Radu Vasile miniszterelnököt is. Nagy jelentősége lenne annak, ha a két kormányfő itt találkozna. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 1-2./"
1998. augusztus 1-2.
Eddig nyolc alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben a Gellért Sándorról elnevezett vers- és prózamondó versenyt, melyek során Szilágyi Domokos versei gyakran hangzottak el. Ennek állított emléket Csirák Csaba Szilágyi Domokos költészete a Szatmár megyei versmondó pódiumokon /Kölcsey Kör, Szatmárnémeti/ című tanulmányában, amely most jelent meg. A kötet tartalmazza a legutóbbi versenyen elhangzott előadásokat is. /Újabb könyv Sziszről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1-2./
1998. augusztus 1-2.
Aug. 2-án ünnepli Érendréd református gyülekezete az egyházközség fennállásának 450. évfordulóját. Ebből az alkalomból az egyházközség történetét bemutató emlékfüzetet jelentetett meg a helyi presbitérium. /Ünneplő egyházközség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1-2./
1998. augusztus 1-2.
Idén is megemlékeznek Nyergestetőn az 1849-es csatáról. A nyergestetői emlékműnél aug. 2-án a Szent Márton Alapítvány és a csíkszentmártoni polgármesteri hivatal közösen szervezi az emlékünnepséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1-2./
1998. augusztus 1-2.
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát részvételével tartotta háromnapos lelkigyakorlatát Nagyváradon a római katolikus püspökség a Bazilikában. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 1-2./
1998. augusztus 2.
Szatmárnémetiben a római katolikus püspökség Pasztorációs és Ifjúsági Központjának új neve: Scheffler János Lelkipásztori Központ. Ebben a központban lelkigyakorlatokat szerveznek, azonkívül szeminárium jellegű találkozókat, katolikus felnőttképző szemináriumot vezetnek és egyéb programot is rendeznek. /Vasárnap (Kolozsvár), aug. 2./ Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./ vértanú püspök börtönben halt meg.
1998. augusztus 3.
Andrei Plesu külügyminiszter egynapos látogatásra Albániába utazott. Tiranában kijelentette, hogy Koszovó ügye nem tekinthető szerbiai belügynek. Bukarest nem támogatja az albán többségű Koszovó függetlenné válását, viszont támogatásáról biztosította az Ibrahim Rugova által képviselt kiegyensúlyozott álláspontot. Plesu a dél-tiroli autonómiához hasonló önkormányzat megadását sürgette Koszovó számára. /Román külügyminiszter az autonómia mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
1998. augusztus 3.
Aug. 2-án négynapos hivatalos látogatásra Izraelbe utazott Radu Vasile miniszterelnök, népes küldöttség élén. Elutazása előtt nyilatkozott: az izraeli vezetőkön kívül valószínűleg találkozik Jasszer Arafattal, a palesztin autonóm hatóság elnökével is. Találkozik az Izraelben dolgozó román munkások és 400 ezer Izraelben élő, romániai származású zsidó képviselőivel is. Ion Iliescu 1991-ben tett hivatalos látogatást Izraelben, 1995-ben pedig részt vett a meggyilkolt Jichak Rabin temetésén. Victor Ciorbea 1997 szeptemberében tett látogatást Izraelben, Netanjahu miniszterelnök ezt ugyanabban a hónapban viszonozta volna egy közép-európai körút keretében, amit azonban a belpolitikai fejlemények miatt lemondott. Izraelben hivatalosan mintegy 40 ezer romániai vendégmunkás dolgozik, egyes becslések szerint azonban számuk 100 ezerre tehető. Románia és Izrael kereskedelmi forgalma idén mintegy 300 millió dollárt fog elérni. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
1998. augusztus 3.
Corneliu Grigoras, a Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/ tábornoka az Eveninemtul Zilei lap júl. 31-i számának adott interjújában kifejtette, hogy Severin volt külügyminiszter listája az idegen szolgálatban álló pártvezetőkről és újságírókról megfelel a valóságnak. A listán szereplő Petre Romanról, a szenátus elnökéről elmondta, hogy franciaországi tanulmányai alatt szolgálatot tett külföldi kémszervezeteknek, a kompromittáló iratokat azóta megsemmisítették. A SIE igazgatója, Catalin Harnagea felmentette tisztségéből Grigoras tábornokot, aki hatásköri túllépéssel vádolta a tábornokot. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1., A hét hírei rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
1998. augusztus 3.
Petőfi Sándor halálának 150. évfordulójára emlékezve szobrot kívánnak állítani Fehéregyházán 1999. júl. 31-én, jelentette ki Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület /Fehéregyháza/ elnöke. Máté István /Csongrád/ szobrászművész tervei alapján készül az egész alakos bronzszobor, melyet márványtalapzatra állítanak azon az emlékhelyen, ahol 1920-ig állt egy másik Petőfi-szobor. A költségekhez hozzájárul Kiskunfélegyháza önkormányzata is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
1998. augusztus 3.
Nagyszeben RMDSZ-szervezete súlyos anyagi gondokkal küzd. Az 500 fős tagság zöme nem járul hozzá a tagsági díj fizetésével a költségekhez. A marosvásárhelyi RMDSZ 5. körzete sietett a segítségükre, 300 ezer lejes adománnyal járult hozzá a költségekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
1998. augusztus 3.
A Pro Democratia Egyesület csíkszeredai klubja, az Esély Alapítvány /Gyergyószentmiklós/ és a Fiatal Fórum /Székelyudvarhely/ összefogásának eredménye a Hargita megyei Nem Kormányzati Szervezetek 1998-as Katalógusa /Státus Kiadó, Csíkszereda/. Kétszáz szervezet adatai sorakoznak a könyvben. A megyében közel hétszáz szervezet működik, közülük kétszáz töltötte ki az adatlapot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
1998. augusztus 3.
A Szabadság Torockót mutatta be Falujárás című oldalán. Ughy István festőművész, aki szívesen foglalkozik régészettel, néprajzzal, a székelykeresztúri múzeum volt munkatársa, 1990-ben Pápára költözött. Torockói származású felesége révén azonban régóta visszatérő lakója a falunak. Szerinte Torockót és általában az erdélyi falvakat a szegénység mentette meg. Magyarországon volt pénz, így mindig átalakították a házakat, eltűntek a régi, népművészeti szempontból értékes házak. Torockó százszor szebb, mint Hollókő, vallja. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
1998. augusztus 4.
Csomafáy Ferenc Kelemen Hunor művelődési államtitkárnak tette fel a kérdést: mikor határozzák el Tompa Gábor leváltását a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatói posztjáról. Egyhamar erre nem kerül sor, válaszolta Kelemen Hunor. A műsorpolitikát nem a minisztérium határozza meg, hanem a színház igazgatója, művészeti vezetője és főrendezője /Kolozsváron mindhárom funkciót Tompa Gábor tölti be./ Tompa Gábor mint művész, kiemelkedő egyéniség, ismerte el Csomafáy, de a színház közönsége elpártolt, a színház üres. Kelemen Hunor egész védőbeszédet tartott Tompa Gábor mellett, kiemelve, hogy vezetésével a kolozsvári színház belekerült az európai színházi vérkeringésbe, Spiró-darabokat játszik. Az sem baj, hogy kevesen jönnek a színházba, hiszen az egész világon csökken a színházba járók száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./
1998. augusztus 4.
Júl. 27-én védték meg diplomamunkájukat a Gábor Dénes Főiskola erdélyi tagozatának első végzősei. Négy év után 18 hallgató veheti át az informatikus mérnökdiplomát, akik távoktatás útján végezték tanulmányaikat. Négy éve 100 hallgató kezdett, közülük 61-en fejezték be tanulmányaikat, húsz hallgató jelentkezett záróvizsgára, közülük 18 végzett sikeresen. /Megvédték diplomamunkájukat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./
1998. augusztus 4.
Nagy Pál válogatásában jelent meg Bözödi György irodalomtörténeti tanulmányait, szociográfiáit tartalmazó kötete Földre írt történelem /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ címmel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./
1998. augusztus 5.
Radu Vasile miniszterelnök Izraelben aug. 4-én találkozott a zsidó szervezetek képviselőivel, akik felrótták neki a zsidó temetők meggyalázása és egyes antiszemita kiadványok elleni fellépés hiányát. Vasile dühbe gurult és kijelentette, az izraeli hírforrások pontatlanok. Ugyancsak kifogásolták az elkobzott zsidó javak visszaszolgáltatása körüli huzavonát. Alexandru Porac, a zsidó szervezet képviselője szerint ötvenezer és százezer közé tehető a visszaigénylendő ingatlanok - házak, lakrészek, üzlethelyiségek, telkek - száma. /Radu Vasile kutyaszorítóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./ Radu Vasile aug. 4-én találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztin Hatóság elnökével. A román kormányfő kijelentette, hogy a közel-keleti békefolyamatban kész közvetítő szerepet vállalni. /Románia közvetítene a Közel-Keleten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./ Radu Vasile miniszterelnök Izraelben a román hadiipar fejlesztését érintő együttműködésről is tárgyalt. Radu Vasile állítólag bejelentette, hogy aláírta azt a határozatot, amely zsidóktól elkobzott ingatlanokat juttat vissza jogos tulajdonosaiknak. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5./
1998. augusztus 5.
"Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, az egyetem létesítésének módozatait vizsgáló bizottság elnöke nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy Andrei Marga oktatási miniszter kijelentette: az önálló magyar egyetem nem szerepel a kormányprogramban. "Az önálló magyar egyetem megteremtése a kormányprogram lényegéből következik. Ugyanakkor a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet is előírja ezt." - nyilatkozta. A tizenkét tagú bizottság nem arról fog dönteni, hogy kell-e az egyetem, vagy sem, hanem arról, hogy miképpen lehet azt beindítani. Romániában az elmúlt nyolc év alatt 42 egyetemet indítottak be, akkor a negyvenharmadikra is kell lennie pénznek. Arra a kérdésre, hogy mit tervez az RMDSZ, ha az egyetem kérdését nem támogatja a politikai akarat, Tokay határorozottan válaszolt: "nehezen tudnék olyan kormányban tovább dolgozni, amelyik nem tesz eleget ennek a kérdésnek." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5., a Szatmári Friss Újság nyomán./"
1998. augusztus 5.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke arra a hírre, hogy Magyarország különleges státust biztosítana a romániai magyaroknak, felszólította Magyarországot, hogy mindenestől takarítsa ki a magyarokat Erdélyből, közölte a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./
1998. augusztus 5.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke magyarázatot vár Radu Vasile miniszterelnöktől Andrei Marga oktatási miniszter nyilatkozatával kapcsolatban. A miniszter ugyanis több ízben ellenezte az önálló állami magyar egyetem gondolatát. Markó a Ziua lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy Marga ellentmond saját kormánya álláspontjának. Amennyiben Marga nem vonja vissza nyilatkozatát, az RMDSZ kérni fogja a miniszter tisztségéből való felfüggesztését. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
1998. augusztus 5.
Mikó Lőrinc /Kolozsvár/ városi tanácsos elmondta, hogy az 1998/150-es törvény értelmében külön alapot hoznak létre a határon túli románok támogatására, ezt a románok oktatására fordítják. A Monitorul lap szerint a kormány 5 milliárd lejt utalt ki a határon túli románok támogatására. Jelenleg hozzák létre a világ összes románjainak oktatási központját Eudoxiu Urmuzachi néven. /Milliárdok a határon túli románok támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./