Gál Mária mérlegelte az RMDSZ koalícióból való kilépését. Eleve elfogultan írt, az állítva, hogy a kormányba lépést ellenzők "egyedül járható útnak továbbra is az ellenzékiséget, a sérelmi politizálást látták." Gál Mária a multikulturális egyetem híve, amikor ezt Markó Béla sem fogadja el. Szerinte az RMDSZ egyes politikusai is "gerjesztették az egyetemhisztériát". Nem igaz, hogy Tőkés László tábora szűk. Tőkés László körül feltűnően nagy az ifjak száma. A kormányzási szerepvállalás idején az értelmiségiek is "arra a következtetésre jutottak, hogy igenis Tőkésnek van igaza." Gál Mária nagyon finoman fogalmazott, azt mondva, hogy a román koalíció ellentmondásossága is hozzájárult a helyzet kialakulásához, azonban hozzátette, hogy a magyar kényszerképzet volt a másik ok, hogy azonnal legyen magyar egyetem. Megdöbbentő Gál Mária megállapítása: sem a magyar, sem a román közösség számára nem létkérdés az önálló magyar egyetem létrehozása. Szerinte az érveket legyőzték az érzelmek. /Gál Mária: Érvek és érzelmek. = Népszava, szept. 8./ Hosszan lehetne idézni román politikusok magyarellenes nyilatkozatait. Az erdélyi magyarság jövője szempontjából létkérdés a magyar egyetem.

Murvai László az 1997/98-as iskolaév magyar vonatkozású oktatási adatait most nem az előző évihez, hanem az 1994/95-ös tanévhez hasonlította. Ez ugyanis a vízválasztó, az 1990-ben tapasztalt látványos növekedéssel szemben jelentkeztek a problémák. Az óvodai hálózatot vizsgálva megállapítható, hogy az önálló magyar óvodák száma az 1994/95-ös tanévben 659 volt, 1997/98-asban pedig 665, itt tehát növekedés történt, az óvodai tagozatok szám viszont 468-ról 449-re csökkent. Az önálló magyar elemi /I-IV: osztály/ iskolák száma 320-ról 322-re nőtt a jelzett két tanévet összehasonítva, a magyar elemi tagozatok száma pedig 209-ről 144-re csökkent. A legnagyobb mértékű a csökkenés Bihar megyében és Hunyad megyében. Az utóbbiban 12 tagozatból egyetlen maradt. A gimnáziumi oktatás /V-VIII. osztály/ helyzete kedvezőbb: 1994/95-ben 272 önálló magyar iskola működött és 340 tagozat, 1997/98-ban pedig 284, illetve 358. A líceumi oktatás /IX.-XII. osztály/ nem mutat lényeges eltérést: 1994/95-ben 51 önálló magyar líceum működött és 81 tagozat, 1997/98-ban pedig 52, illetve 79. A szakiskolai hálózatot tekintve sürgős változtatás szükséges, újból ki kell építeni a szakoktatást, ugyanis amíg 1994/95-ben 4 önálló magyar szakiskola működött és 50 tagozat, addig 1997/98-ban már csak 1 szakiskola és 27 tagozat. – A posztszekunder képzésben nincs jelentős módosulás. /Murvai László: A magyar nyelvű oktatás Romániában I. Összehasonlító statisztikai elemzés 1994/95 - 1997/98. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Új hetilap látott napvilágot, néhány próbaszám után aug. 21-én jelent meg az első "hivatalos" száma a 16 oldalas Udvarhely Szék /Székelyudvarhely/ hetilapnak, az Impar Kft. gondozásában. Molnos Zoltán, Szőke László, Majla Sándor, Fosztó Zoltán és Majorossy Géza az ismertebb közreműködők. Ugyancsak újdonság az Elit Magazin /Marosvásárhely/ "független, kéthetenként megjelenő közéleti lap", bulvárlap, jellemzi az új lapokat ismertető D. L. /Dénes László/. Suba Júlia a főszerkesztő, a munkatársi gárdából a költő Vitus K. György neve ismert. Ötödik évfolyamába lépett a Tabu Magazin /Marosvásárhely/. /D. L. /Dénes László/: Nő a fű a sajtóprérin. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 8./

Petre Turlea egységpárti képviselő 30 ezer példányban szándékszik kiadni Bukarestben a Har-Kov jelentést. A képviselő szerint a törvényhozó testület könyvtárában nincs meg a jelentés, a 2000-2000 példányban kinyomtatott angol, francia, német, spanyol és orosz változatok is eltűntek a szenátus székházának alagsorából. A honatya ismertette, hogy az 1993-as kiadású angol nyelvű fordításból egy példányt eljuttat az Egyesült Államokba ottani kiadás céljából. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa felszólította Antal Jánost, Kőrösfő polgármesterét, hogy azonnal távolítassa el a három évvel ezelőtt Vasvári Pál emlékére Kőrösfőn felállított kopjafát. Péntek László, a kőrösfői RMDSZ elnöke tiltakozott ez ellen, emlékeztetve, hogy ki is volt Vasvári Pál, akit bajtársaival együtt lemészároltak. Péntek László javasolta: hagyjuk egymás hőseit békében. /Péntek László: Legyen kölcsönös tisztelet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Az MVSZ-küldöttgyűlésről tájékoztatott Toró T. Tibor. Megoldódott az eddigi probléma, ezzel megszűnt a feszültség, ami Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között volt, törölték azt a pontot, hogy az alelnöknek ellenjegyezni kell a döntéseket. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ terjesztette elő azt a javaslatot, hogy hozzák létre a Bolyai Internetes Egyetem Tanácsát /BINET/, a tudományos eredmények hozzáférhetősége érdekében. Toró T. Tibor javasolta, hogy az 1989-es események tízéves évfordulójának ünneplés kerüljön be az MVSZ által támogatott programok közé. A kézidvásárhelyi 1989-es események nyomán elindított magyarellenes koncepciós perre is ráirányították a világ magyarjainak figyelmét. /MVSZ-küldöttgyűlés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 8./

Az egyetemista közösség "etnikai alapú szétválasztása" miatt aggódik az Egyetemisták Nemzeti Szövetsége is - közölte a mai Romania Libera. A szövetség vezetői úgy látják, hogy miután némileg sikerült gátat vetni az állami- és magánegyetemek diákjai közötti megkülönböztetésnek, az "etnikai kritériumok" újabb politikai vitákat szülnek. A szövetség ugyanakkor teljes mértékben támogatja a multikulturális egyetemek létrehozását, amelyek az egyetemisták meglátása szerint egyetlen lehetséges módja a román felsőoktatás "harmonikus fejlődésének". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 8./

Újból elhalasztották a csereháti ügy tárgyalását. A szeptember 8-i tárgyaláson nem jelent meg az AGROPOD mezőgazdasági vállalat képviselője, aki személye és az udvarhelyi önkormányzat között lezajlott területcseréről tanúskodott volna. A halasztás másik oka az volt, hogy az idézésről sem érkezett vissza a másodpéldány. A tárgyalást így szeptember 22-re halasztották. Az Adevarul előre megfontolt szándékot lát abban, hogy az idézés nem ért el időben a címzetthez, abszurdnak és furcsának nevezvén ezt. A szélsőséges cikk szerzője jogászhoz illő ügyességgel bizonyítja be, hogy az önkormányzat nem lehetett tulajdonosa annak a területnek, amelyre az árvaház épült, ugyanakkor az udvarhelyi önkormányzat árvaház ellen irányuló érveit "ostobaságnak" címezi. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

Virgil Magureanu, a titkosszolgálat volt vezetője, jelenleg a Román Nemzeti Párt elnöke szept. 8-án Szatmárnémetiben tartott sajtóértekezletén kirohant a magyar egyetem létesítése ellen, mondván "köztudott, hogy a világon egyetlen országban sem működik idegen nyelvű állami egyetem. Az RMDSZ harca megalapozatlan és halálraítélt." /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./

A Szabadság Markó Béla szövetségi elnök, a kolozsvári SZKT-n kifejtett véleményének beigazolódását látja a halasztásban: Markó Béla a koalíciós egyeztetésre utalva ugyanis kijelentette: az RMDSZ részt vesz az újabb találkozón, de a "közhangulatot" ismerve nem táplál illúziókat, ami a partnerek jobb belátásra térítését illeti. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

A Romániai Magyar Szó Murvai Lászlónak, a romániai magyar nyelvű oktatásról szóló statisztikai elemzésének második részét közli, ebben az iskolások létszámáról kapunk képet. 1997/98-ban magyar óvodákba 40 978 gyermek járt, az ország óvodáskorúinak 6,6 %-a /a magyar népesség aránya Romániában 7,2 %. A magyar óvodások száma az 1994/95-ös tanévhez képest 12,4 %-kal csökkent, ez közel van az országos apadás arányához. A magyar óvodások körében a legnagyobb a csökkenés Kovászna megyében /17 %/, de Kolozs megyében is jelentős: 11,7 %. Az elemi iskolások közül 67 111-en tanulnak magyar nyelven, ez az összlétszám 4,9 %-át jelenti, 1994-hez viszonyítva növekedett a létszámuk, hasonlóan az országos növekedéshez. Az V-VIII. osztályból /gimnázium/ magyar tannyelvű gimnáziumba járt 54 133 fő /4,6 %/, amíg 1994/95-höz hasonlítva országosan nőtt a gimnazisták száma, a magyarul tanulóké 8,9 %-kal csökkent. A líceumi tanulók /IX-XII. osztály/ közül magyarul folytatta tanulmányait 29 196 /a tanulók 3,8 %-a/. Országos szinten emelkedett 1994-hez viszonyítva a líceumba járók száma, a magyarul tanulóké viszont csökkent 5 %-kal. A szakmai oktatásban részesülők közül 4 946-an /1,9 %/ tanulnak magyarul. Esetükben is ellenkező előjelű a változás 1994-hez hasonlítva: országosan emelkedett a tanulólétszám, a magyar nyelvű viszont 14,4 %-kal csökkent. A posztszekunder oktatásban résztvevők közül 1309-en voltak magyarok, részarányuk 1,9 %. /Murvai László: A magyar nyelvű oktatás Romániában II. Összehasonlító statisztikai elemzés 1994/95 - 1997/98. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Előző: szept. 8.

Megjelent egy gyűlölködő könyv, adataiban mindegyre "mogyori" dokumentumokra hivatkozik, a tudatlanok megtévesztésére. A Kolozsváron is kapható: Mogyoria - Magyarország, Ungaria si istoria Mogyorilor /Editura Nova, 1998/. Puskás Attila arra kéri a történészeket, az RMDSZ és Magyarország romániai képviselőit, intézkedjenek ennek az elfogult, nemzetgyalázó könyvnek /amelynek szerzőségét még román történészek sem vállalták/ a bevonását és a nyilvános bocsánatkérést egy nép egészének gyalázásáért. /Puskás Attila: Történelmi lecke... - a partnerség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Ugyanerről: Pataki Zoltán: Bután Józsi és a "mogyorok" története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Ebből a cikkből kiderül, hogy dr. Iosif Constantin Dragan, Olaszországban élő ismert szélsőségesen magyarellenes személy a szerző, aki több újság tulajdonosa, ezek között van a szélsőséges Reneasterea Banateana /Temesvár/.

Resicabányán megrongálták az 1848-as emlékművet, a kereszthegyi emlékművet, amelyet 1874-ben állítottak fel. /Tovább rongálják a kereszthegyi emlékművet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Péter Pál, ügyvezető alelnök, az RMDSZ gazdasági főosztálya vezetője kifejtette, hogy költségvetési hiány fedezését célzó adóilletékek, a behozatali adók növelése valójában nem járul hozzá az állami bevételek növekedéséhez. A kormány meggondolatlanul tette meg ezt a lépést. "Lehetetlenség egészséges gazdaságot teremteni csak a megszorító intézkedésekre támaszkodva. Ha a lakosság egy évig hibernálna, semmit sem fogyasztana, a pénzügyminisztérium is elégedett lenne, de a kemény spórolás bevezetése előtt arra kellene gondolnia, hogy az új adók számottevően visszafogják a termelést" - nyilatkozta Péter Pál. Szerinte az állami költségvetés egész megterhelését a kis- és középvállalkozók viselik a vállukon. Siettetni kell a privatizációt, az Állami Tulajdonalap átszervezését, valamint a társaságok eladását a Rasdaq értékpapírtőzsde felé kell irányítani. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Máthé Éva marosvásárhelyi újságíró rendszeresen publikál a Magyar Hírlapban. Mostani cikkében felvázolta, hogyan látja ő az RMDSZ-en belüli vitát. Úgy, ahogyan a Magyar Hírlapban megjelenő értékeléseknél szokásos, amelyek mindig Tőkés Lászlót támadják. Máthé Éva véleménye bántó: "annak, ami most az RMDSZ-ben most történik, sokkal inkább hiúság - meg némi irigység - a fő mozgatórugója." 1990-ben úgy tűnt, hogy Tőkés László az erdélyi magyarság koronázatlan fejedelme. Azonban idővel elhalványult Tőkés László dicsősége. A hiúság vására nélküle is népes. A fő motívum adott: melyik csoportosulás lesz képes kicsikarni a hatalomtól az önálló állami magyar egyetemet. A román kormány egyik csoportosulással sem hajlandó kompromisszumot kötni, Máthé Éva szerint ez "alighanem megkérdőjelezi az RMDSZ-en belüli viszályok értelmét." Az újságírónő úgy látja, hogy a magyarországi kormányváltás olajat öntött a tűzre és szerinte a "hiúságra visszavezethető hatalmi harc állomásainak egyike lehet az Alsócsernátonban hamarosan sorra kerülő Székelyföldi Fórum is". A marosvásárhelyi publicista is elismeri a magyar egyetem rendkívüli fontosságát, azt is, hogy az csak Kolozsváron lehet. "Alsócsernátonban már arról is érdemes lesz eszmét cserélni, mi lesz azután, ha az RMDSZ kilép a kormányból." Sajnos "túl kevés azon erdélyi fiatal politikusok száma, akik képesek az újfajta politizálási mód kidolgozására". /Máthé Éva: Kolozsvár után, Alsócsernáton előtt. = Magyar Hírlap, szept. 9./

Az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek szept. 8-i ülése után Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős főosztály vezetője kifejtette: "Az RMDSZ támogatja Románia NATO-integrációját és az Európai Unióhoz való csatlakozását, a magyar közösségnek elsődleges érdeke, hogy Románia tagja legyen mindkét szervezetnek" - mondotta. "Kezdeményezni fogjuk viszont az Európa Tanácsban Románia monitorizálásának újrakezdését - folytatta -, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Románia szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket az Európai Unió vele szemben megfogalmazott, illetve azokkal a hiányosságokkal, amelyek a demokratikus társadalmi berendezkedés során felmerülnek. Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Románia által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk - tette hozzá. /Papp Annamária: Románia monitorizálásának felújítását kéri az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Murvai László a magyar nyelvű oktatásról szóló összegzés befejező részében a tanszemélyzettel foglalkozik. A magyar nyelvű óvodákban 2474 óvónő dolgozott, az országos állomány 6,8 %-a. A megyei adatokat összesítve nagyobb a magyar óvónők létszáma: 2670, az 1994/95-ös tanévhez képest emelkedett a létszámuk, ugyanúgy magasabb a szakképzett óvónők száma is. Az elemi iskolák magyar tanítóinak a száma az 1997/98-as tanévben 3463 volt, Románia tanítóinak 5,5 %-át teszik ki. A megyei adatok összesítése eredményeképpen magasabb a magyar tanítók száma, 3812 fő. A szakképzettek száma emelkedett. A gimnáziumokban /V-VIII. osztály/ 5 187 /5,3 %/ volt a magyar tanárok száma, a megyei összesítések szerint viszont 5767 fő. A líceumi oktatásban /IX-XII. osztály/ 2246 magyar tanár működik /3,5 %/. Az eddigieket összegezve megállapítható, hogy több mint 100 ezer magyar gyermek nem tanul anyanyelvén. Romániában 1994/95-ben 208 652 gyermek tanult magyarul, 1997/98-ban pedig 198 489, a csökkenés 4,9 %-os, amikor országosan 0,5 %-kal csökkent a tanulók száma Ugyancsak összegezve látható, hogy az óvodai oktatásban még 6,6 % a magyar gyermekek aránya, de felfelé haladva ez az arány egyre csökken: elemi oktatásban 4,9 %, gimnáziumban 4,6 %, líceumban 3,8 %, szakoktatásban 2,3 %, posztszekunder oktatásban 1,4 %. /Murvai László: A magyar nyelvű oktatás Romániában III. Összehasonlító statisztikai elemzés 1994/95 - 1997/98. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ Előző: szept. 8, 9.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem fogadta el Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének véleményét, miszerint az Alsócsernátonban rendezendő fórum az RMDSZ szakadásához vezethet. Nem a szakadást akarják, hanem az RMDSZ megújulását, hangsúlyozta Tőkés László, hiszen meghívták az RMDSZ vezetőit is. A Magyar Fórum munkatársa idézte Németh Zsolt államtitkárt: a magyar kormány mindig az egész RMDSZ vezetőségének álláspontját tartja követendőnek. "Ez a kijelentés kétélű, hiszen megtörténhetik, mint a délvidéki magyarság esetben, hogy két- vagy hatfelé szakad a magyar politikai képviselet, és akkor melyik álláspontját tartja majd elfogadhatónak a magyar kormány?" Arra a kérdésre, hogy miért most hívják össze a fórumot, a püspök elmondta: "Annyira zárt volt a politikai mozgástér még egy fél évvel ezelőtt az RMDSZ számára a Bukarest-Budapest-Washington háromszögében, hogy lehetetlennek tűnt minden kimozdulás." Most ennek a mozgástérnek a korlátai kinyíltak. /Bágyi Bencze Jakab: Megújul az RMDSZ. = Magyar Fórum, szept. 10./

A romániai német kisebbség politikai képviselői nem támogatják a magyar kisebbség által követelt magyar nyelvű egyetem megalapítását. Ezt Paul Philippi, a Romániai Németek Demokratikus Fórumának (RNDF) elnöke jelentette ki szept. 9-én, aki a Romániában élő mintegy 80 ezer erdélyi száz és bánáti sváb képviseletében szólt. Szerinte senki sem vitathatja el a csaknem kétmillió magyar önálló egyetemhez való jogát, mégsem időszerű a kérdés, mivel csak tovább fokozná a meglévő etnikai feszültségeket. Véleménye szerint a magyaroknak inkább el kellene fogadniuk a vegyes nemzetiségű egyetemeken megvalósítandó anyanyelvi tagozatokat, ahogyan azt a koalíciós partnerek javasolták. Paul Porr, az RNDF erdélyi elnöke elítélte az RMDSZ politikai vezetésének ultimátumát. Az egyetem témájából szerinte képtelen politikai ügyet csináltak, noha az nem a tartozik az elsődleges nemzeti problémákhoz. /A romániai német kisebbség a magyar egyetem ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Szept. 1-jével kinevezték a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ új elnökét, Szabó Tibort, aki eddig a HTMH főosztályvezetője volt. Szept. 10-én Szabó Tibor és Németh Zsolt államtitkár bemutatkozó beszélgetésen találkozott a sajtó képviselőivel. Szabó Tibor elmondta, hogy a hivatalban munkacsoportokat alakítanak a kisebbségi magyar közösségek helyzetének felmérésére, továbbá koordinációs főosztályt hoznak létre a hivatalban az egyes minisztériumokban a magyar kisebbségekkel összefüggésben folyó munka összehangolására. A HTMH elnöke arról is tájékoztatott, hogy most alakul meg a magyar-román vegyesbizottsági rendszer. El kell kerülni, szögezte le Németh Zsolt államtitkár, hogy gazdasági, civilizációs és szociális értelemben új "berlini fal" jöjjön létre Magyarország és szomszédai között. Megítélése szerint csak akkor lesz sikeres a nemzetpolitika, ha nem romlik a határon túli magyar közösségek helyzete, ebben a HTMH-nak kulcsfontosságú szerepe lesz, amelyhez az eddigieknél jelentősebb költségvetési támogatást fog kapni. - Az Új Kézfogás Alapítványnál a jövőben inkább a vállalkozási héttér támogatását tűzték ki célul. /Új Szó (Pozsony), szept. 11., Napi Magyarország, szept. 11./ "A magyar külpolitika legfontosabb kihívása az euroatlanti integráció és a szomszédságpolitika, illetve a regionális és a nemzetpolitika közötti összhang megteremtése" - jelentette ki Németh Zsolt államtitkár. Szerinte a magyar kormány fontosnak tartja, hogy egyenrangú partneri viszony alakuljon ki a határon túli magyar közösségekkel, és megteremtse az intézményes magyar-magyar párbeszéd lehetőségét. Utóbbi formájáról várhatóan néhány hét múlva megszülethet a döntés. Szabó Tibor szerint a hivatalnak kettős feladata van a jövőben: támogatnia kell, hogy a határon túli magyarok továbbra is őseik földjén maradjanak, illetve minél többet érzékeljenek azokból az előnyökből, amelyek Magyarország európai uniós csatlakozásából adódnak. Az elképzelések között szerepel a kormányközi vegyesbizottsági rendszer további kiépítése is, például Romániával és Szlovákiával. /A HTMH új feladatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Végh Ferenc magyar honvédség vezérkari főnöke szept. 9-én Aradra látogatott, ahol megbeszélést tartott Constantin Degeratu altábornaggyal, a román vezérkari főnökkel. Degeratu megelégedéssel állapította meg, hogy már negyedízben találkoznak. A román-magyar békefenntartó alakulat létrehozásának részleteiről tárgyaltak. A két vezérkari főnök szept. 10-én Nagyszalontára látogatott, ahol Tódor Albert polgármester fogadta őket. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 10., 11./

Valeriu Stoica igazságügyi miniszter ügyészségi kivizsgálást kér az Atac la persoana hetilap ellen antiszemita cikkek közzététele miatt, közölte az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A szenátus megszavazta az egyik titkosszolgálat, az államelnökség mellett működő Védő és Őrző szolgálat /SPP/, másnéven testőrszolgálat működési törvényét, mely szerint tagjai lehallgathatják a telefonbeszélgetéseket és betekinthetnek a levelezésbe /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A Cotidianul oldalas összeállításban melegítette fel a csángóság eredetének ügyét, nyilván azt bizonygatva, hogy a népcsoport tagjai román eredetűek. És egy másik oldalcím: Tőkés László megpróbálja maga mellé állítani a székelyeket és a történelmi egyházakat. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A képviselőház oktatási szakbizottságának tagjai szept. 9-i ülésükön elítélték a bizottság elnökét, Anghel Stanciu nagy-románia párti képviselőt, mivel a bizottság nevében levelet küldött Radu Vasile kormányfőnek a magyar tannyelvű felsőfokú oktatás elutasítására vonatkozó múlt heti döntésükkel kapcsolatban. Stanciu levelében javasolta az önálló magyar egyetem létesítésének tanulmányozására létrehozott bizottság megszüntetését. Asztalos Ferenc képviselő, a bizottság alelnöke kifogásolta, hogy Stanciu a levél tartalmáról előzőleg nem konzultált a bizottság többi tagjával. A Mediafax szerint Radu Vasile kormányfőnek nem áll szándékában felfüggeszteni a magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló kormánybizottságot, hanem megvárja a jelentést. A kormányfő kérni fogja a parlamenti tanügyi bizottságot a felsőfokú oktatási intézmények alapítását szabályozó 123-as szakasz felülbírálását. /Döntése felülbírálására kéri Vasile a tanügyi bizottságot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Andrei Marga tanügyminiszter "eredeti" javaslattal érkezett a parasztpárti képviselőkkel való találkozóra: a miniszter német, magyar, angol és francia tannyelvű multikulturális egyetem létesítését javasolta, a román-magyar határ két oldalán. Ezek Aradon és Szatmáron működnének, illetve Magyarországon a román határ közelében lévő helységekben. A Duna menti egyetem létrehozásához a két ország parlamentjének jóváhagyására lenne szükség. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke is meglehetősen érthetetlenül fogadta a hírt, véleménye szerint egy Duna menti egyetem létrehozása enyhén túlzás, mivel szerinte Magyarországon kis számú román nemzetiségű diák él. Diaconescu hangsúlyozta, hogy továbbra is a legjobb megoldásnak pártja javaslatát tartja: multikulturális egyetemet. Remus Opris, a KDNPP alelnöke ellenben egyetért Andrei Marga javaslatával. Annak a véleményének adott hangot, hogy Marga a regionális fejlődés, elsősorban a román-magyar viszonyok megszilárdítása érdekében kezdeményezte javaslatát. Vasile Lupu, a KDNPP másik alelnöke komolynak és mindkét fél számára elfogadhatónak tartotta a Duna menti egyetem létrehozását. Virgil Petrescu parasztpárti képviselő, volt tanügyminiszter szintén jónak ítélte Andrei Marga javaslatát, amely szerinte nem jelent újdonságot. Néhány évvel korábban ez már vita tárgyát képezte, de az RTDP, az akkori kormányzó párt állandó bizottságában nem került napirendre. Petrescu a Duna menti egyetem létrehozását a legjobb megoldásnak tartja, amely egyben kielégíthetné az RMDSZ-vezetők elvárásait is. Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette: a tanügyi törvény megszavazásáig az egyetem ügyében egyetlen kompromisszumos megoldás sem jöhet szóba. - Asztalos Ferenc képviselő elmondta: a tanügyminiszter javaslata, akárcsak a magyar-német multikulturális egyetem létrehozásának kezdeményezése, tulajdonképpen időhúzási taktika, amellyel a koalíciós partnerek abba a helyzetbe akarják kényszeríteni az RMDSZ-t, hogy tekintsen el az SZKT által megjelölt szeptember 30-i határidőtől. - Az RTDP elutasítja Andrei Marga javaslatát, az RNEP és a Nagy Románia Párt politikusai szerint azonban elemezni kell az ötletet. /Marga: "Duna menti egyetem"! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

A Kolozs megyei RMDSZ hivatalosan is képviselteti magát a szept. 12-i alsócsernátoni rendezvényen. A Kolozs megyeieket népes küldöttség képviseli, köztük a szervezetnek mind jelenlegi, mind pedig volt elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Markó Béla RMDSZ-elnök, a bukaresti rádiónak nyilatkozva kijelentette: Andrei Marga tanügyminiszternek egy "dunamenti", magyar-német tannyelvű, Romániában és Magyarországon létesítendő egyetemre vonatkozó javaslata megkerüli a lényeget, ugyanis a törvényről van szó, nem az esetleges intézmény formájáról. Zsehránszky István kérdésére Markó Béla elmondta, hogy a hét eleji koalíciós találkozón továbbra sem jutottak eredményre, egyedüli eredménynek azt említve meg, hogy a képviselőház oktatási bizottságában a kisebbségek oktatására vonatkozó cikkelyek vitáját leállították, "addig, amíg a koalícióban nem születik megállapodás velük kapcsolatban. Ez olyan értelemben eredmény, hogy nem haladunk tovább rossz irányban..." A koalíciós pártelnökök elismerték, hogy a bizottság által jóváhagyott változat nem fogadható el, és valamiképpen ki szeretnék javítani az "elrontott" cikkelyt, viszont bizonytalanok "azt illetően, hogy pártjaikon belül, tehát a parlamenti csoportokban el tudnak-e fogadtatni valamilyen jó változatot". Markó megállapította: "Egyébként azért, hogy ilyen helyzet állt elő, véleményem szerint egyértelműen ők a felelősök, mert hagyták, sőt, bizonyos nyilatkozatokkal támogatták is azt, hogy ilyen hangulat alakuljon ki... Számunkra a dolog egyszerű. Vissza kellene térni a különböző protokollumokban szereplő szöveghez, illetve a sürgősségi kormányrendeletben lévő szöveghez, vagy akár azokhoz a szövegekhez, amelyek a kormányprogramban találhatók. Viszont elég sok a kétség bennem azzal kapcsolatosan, hogy ez sikerül." Markó felhívta a figyelmet a román sajtó szerepére is, mely szerinte "manipulálja a politikusokat és kényszerhelyzetbe hozza őket". A román sajtóban "egyértelműen megfigyelhető", hogy az szándékosan eltorzítja a konfliktus lényegét, azt a látszatot keltve, mintha arról lenne szó, hogy holnap lesz-e magyar egyetem, vagy nem lesz: "Holott a konfliktus arról szól, hogy holnap - ezt a holnapot jelképes értelemben használom - a tanügyi törvény lehetővé teszi-e az egyetem létrehozását, avagy nem teszi lehetővé". /Zsehránszky István: Keringő a magyar egyetem körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., folyt. szept. 12./

A Magyarok Világszövetségének MVSZ küldöttgyűlése javasolja, hogy a határon túl élő magyar nemzeti közösségeket "építsék be" a Magyar Köztársaság jogrendjébe, teremtsék meg a nemzeti összetartozás államjogi formáit - tartalmazza a testület legutóbbi ülésének zárónyilatkozata, amelyet Patrubány Miklós elnökhelyettes szept. 9-én juttatott el az MTI-hez. A zárónyilatkozat szerint az MVSZ indítványozza Magyarország kormányának, hogy gyorsított eljárással adja meg a magyar állampolgárságot mindazoknak a magyaroknak, akik Lettország Szovjetunióból történt kiválása után hontalanná váltak. A testület megismétli, hogy az MVSZ valamennyi illetékes magyar és nemzetközi fórumon tiltakozik "a magyarság erőszakos asszimilációjának minden formája ellen". Kezdeményezi, hogy a Kazahsztánba szakadt magyarokat telepítsék vissza Magyarországra illetve szülőföldjükre, és kéri a magyar kormányt, hogy járjon el Ukrajnánál a Kárpátaljára visszatérni kívánó magyarok visszahonosítása érdekében. A küldöttgyűlés elutasítja a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás tervezett korlátozásának gondolatát is, és kéri a magyar kormányt, hogy a magyar-ukrán alapszerződés keretében lépjen fel ennek megakadályozására. A testület felemeli szavát a szlovákiai római katolikus magyar püspökség létrehozásáért. Egyben megbízták a szövetség elnökségét, hogy folyamodjon minden nemzetközi fórumon támogatásért az erdélyi Bolyai Egyetem visszaállítása érdekében. Szorgalmazták továbbá az erdélyi magyar egyházi, közösségi és magánjavak teljes körű visszaszolgáltatását. A küldöttgyűlés mindezek mellett indítványozza: teremtsék meg annak lehetőségét, hogy a Duna Televízió műsora az amerikai kontinensen is elérhető legyen. /Mit tartalmaz a küldöttgyűlés zárónyilatkozata? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Németh Csaba, Kovászna megye új szenátora mutatkozott be. Kozsokár Gábor szenátort alkotmánybírónak választották, helyébe választották meg Németh Csabát /sz. Marosvécs, 1951/. 1990 óta Kézdivásárhelyen az Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanított, emellett írt több romániai magyar lapban. Németh Csaba hangsúlyozta, hogy az önálló magyar egyetem híve, nem tartja megoldásnak a multikulturális egyetemet. /Béres Katalin: Kovászna megye új szenátora. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 11./