Hatalmas vihart kavart az a kiáltvány, melyet a kolozsvári köztévé egyik szerkesztője, Sabin Gherman a Pro Transilvania Alapítvány elnöke a Monitorul de Cluj lapban tette közzé. A "Torkig vagyok Romániával" címet viselő felhívásban Gherman a centralizmus felszámolását, a térség közigazgatási autonómiáját sürgette, Bukarestet a vidék "diszkriminációjával" vádolva, fő érvként azt említette meg, hogy ebben az évben a fővárost nagyobb költségvetés illette meg, mint egész Erdélyt. Az 1918-as egyesülés arra adott esélyt az országnak, hogy elsajátítsa Erdély szervezettségét, értékrendjét, de valójában "Románia elnyelte Erdélyt": Bukarestben pedig csak korrupcióval lehet elérni valamit: "itt nem jogaid vannak, hanem engedményeid". Gherman az erdélyiek "ébredését" szorgalmazza, hiszen "minden rossz Bukarestből jön"; 75 éve csak beszélgetünk, és "75-ször szegényebbek vagyunk" - véli. A szerző ugyanakkor határozottan visszautasított mindenféle "etnikai" értelmezést kezdeményezésének; szerinte Erdély számára bármiféle, nem etnikai szempontok szerinti föderalizáció csakis előnyökkel járhat. A fiatal tévésnek elege van abból, hogy a "nem erdélyiek" mondják azt neki, hogy itt "baja van a magyarokkal", de elutasította "Tőkés László etnikai aberrációit" is. "Elegem van Romániából, az én Erdélyemet akarom" - fejezte be Gherman. /Torkig vagyok Romániával, Erdélyemet akarom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./ A lap főszerkesztője, Adrian Suciu napi rovatában arról írt, hogy neki is elege van a központ diktátumával és mindenféle, Erdély közigazgatási autonómiájára irányuló törekvést támogatni fog. A tegnapi és mai román lapok hosszú összeállításokban hozták az RNEP, a KDNPP és az ortodox egyház képviselőinek hazaárulást kiáltó nyilatkozatait. A mai Cotidianul a fő ellenzéki párt, az RTDP nyilatkozatát közölte, mely elítélte az "aljas" és "románellenes" nyilatkozatot és azt kéri a Főügyészségtől, vizsgálja ki az ügyet; az RTDP ugyanakkor a jelenlegi kormányt tette felelőssé az "autonomista irányzatok felerősödése miatt", annak "inkoherens és következetlen" politikája miatt. Az Adevarul de Clujban a Vatra Romaneasca Egyesület pedig a nemzet érdekei elleni összeesküvéssel vádolta nemcsak a kiáltvány szerzőjét, de az azt közlő lapot is. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 18./

Constantinescu elnök lemondott arról, hogy a Cotroceni-palotába hívja az ellenzéki pártokat megbeszélés végett - jelentette ki Zoe Petre elnöki tanácsos. Az ellenzék ugyanis félreérthetetlenül kifejezte ellenérzését az elnökkel való találkozás puszta gondolata iránt. Emil Constantinescu konzultáció-sorozatot tervezett mind a kormánypártokkal, mind pedig az ellenzékben levő politikai formációkkal. Múlt héten a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Román Ökologista Mozgalom, a Románia Alternatívája Párt vezetőivel, kormány-tisztségviselőivel találkozott, szept. 16-án pedig a Nemzeti Liberális Párt képviselői voltak hivatalosak az elnöki palotába. Az államfő jövő hétre várja az RMDSZ-t, és a Demokrata Pártból és a Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Unió képviselőit. A megbeszélés során az államfő élesen bírálta a KDNPP politikáját, a kormánypártok közti ármánykodást. A Román Társadalmi Demokrácia Pártja tiltakozott az elnök efféle "buzdítása" ellen, és kijelentette: megszakít minden kapcsolatot az elnöki hivatallal. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem aulájában rendezték meg a Duna Menti Országok Rektori Értekezletét. Andrei Marga oktatási miniszter ecsetelte az egyetem multikulturális jellegét, elmondta, hogy jelenleg magyarul 38, németül 12 szakterületen folyik oktatás. Radu Vasile miniszterelnök is megjelent ő is kiállt a multikulturális egyetem mellett, szerinte ugyanazt támogatja az Európa Tanács és Max van der Stoel EBESZ-főbiztos is. A magyar-német multikulturális egyetem az egyetlen reális megoldás. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./ Megjegyzés: éppen ezt cáfolta Max van der Stoel: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14.

Mihai Grigoriu felidézte a Bolyai Egyetem felszámolásának történetét. Visszapillantott az 1945-ös kezdethez. Mihály király aláírta a 407-es törvényrendeletet, amely kimondta: "Kolozsváron 1945. július 1-jei hatállyal magyar előadási nyelvű egyetemet állítanak fel, amely négy karral. irodalom és bölcsészeti, jog- és közgazdasági, természettudományi, valamint orvosi karral fog működni. Az intézmény megkapja a kolozsvári Regina Maria Líceum épületét." Az egyetemet későbbi rendelettel nevezték el Bolyai Egyetemnek. - Az 1956-os magyar forradalom utáni megtorlások után megindult a magyar intézmények elleni támadás. 1958. január 7-én meghalt Petru Groza, akit a közvélemény a magyar egyetem megalapítójaként tartott számon. 1958 júliusában kivonták a szovjet csapatokat Romániából. 1958 februárjában magyar párt- és kormánydelegáció járt Romániában, Kádár János és Kállai Gyula nyíltan megdicsérte Románia nemzetiségi politikáját. Kállai Gyula Marosvásárhelyen kijelentette: "Megmondjuk világosan: nekünk semmiféle területigényünk nincs. Azt tartjuk, hogy Magyarországnak van épp elég földje és népe, hogy azon felépítse a maga szocialista hazáját." Ebből a román pártvezetés arra következtetett, hogy Budapest levette kezét az erdélyi magyarokról. - 1959. február 28-a és március 5-e között egymást követő gyűléseken győzködték Kolozsváron a tanárokat és a hallgatókat az egyesítés helyességéről. A megbeszéléseken Bukarestből jelen volt Nicolae Ceausescu és Ion Iliescu, a Diákegyesületek Szövetsége Országos Tanácsának elnöke is. Ennek érdekében befolyásos tanárokat szólítottak fel beszédek tartására. Szabédi Lászlónak 1958. február 28-án kellett felszólalnia. Beszédét nem tartotta megfelelőnek Ceausescu, aki durván közbekiáltott, ezért később Szabédinak önkritikát kellett gyakorolnia. A két egyetem egyesítése után Kállai Gyula Bukarestbe utazott, hogy tájékoztatást kérjen a történtekről. A megbeszélésékről 87 oldalas, gyorsírással készült román feljegyzés maradt meg. Ebből közöl részleteket Mihai Grigoriu. 1958. július 16-án Kállai Gyula kifejtette: a két egyetem egyesítését a magyar párt "az önök belső ügyének tekinti". "A cél, amelyet a két egyetem egyesítésével akarnak elérni, helyes." Kállai mentegetőzve magyarázkodott, hogy Magyarországon léteznek reakciós, nacionalista elemek. Azt kérte, hogy a jövőben a magyar kisebbség kérdéseiben a magyar pártvezetés kapjon tájékoztatást. A tárgyaláson jelen levő Ceausescu megmagyarázta Kállainak, hogy a marxi-lenini tanítás szerint jártak el. A magyar és román diákok örömnyilvánítással fogadták az egyesítést. /Mihai Grigoriu: Fájdalmas kérdések. A Bolyai Egyetem "felszámolásának" történetéből. = Magyar Nemzet, szept. 19./ Szabédi László 1959. április 18-án öngyilkos lett.

Ferenczi István /Kolozsvár/ régész, nyugalmazott egyetemi tanár Budapesten tartott előadást A nagyfejedelemség-kori kelet-magyarországi határvédelem kérdései címmel ápr. 23-án, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület havonta Budapesten rendezett előadásai keretében. Ferenczi kifejtette, hogy a magyar fejedelmek korában a keleti végek tájékán védelmi vonal épült ki töltésekkel, földvárakkal Nagybánya környékétől Brassóig, először a besenyő betörések elhárítására. 1091-től, Szent László király uralkodásának utolsó és Kálmán királyságának első éveiben kővárakkal is megerősítették a védelmi vonalakat. Ferenczi felsorolta a honfoglaló magyarok eddig feltárt erdélyi temetőit: Déva, Szászváros, Székelyderzs, Marosgombás, Gyulafehérvár /3 temető 3-400 sírral/, Kolozsvár /3 temető/, Kolozsmonostor és Várfalva. /Ferenczi professzor kitart elmélete mellett. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

Csíksomlyón a hagyományos, több évszázados pünkösdi búcsú mellett két évtizede megrendezik az ifjúsági találkozót is. Az utóbbi években az erdélyiek mellett magyarországiak, délvidékiek, felvidékiek és kárpátaljaiak is eljöttek. /Botos László: Istennel, egymással - szeretetben. Ifjúság Csíksomlyón. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

A Moldovai Köztársaság függetlenségének kikiáltásának hetedik évfordulója után ünnepelték a Pruton túli román nyelv napját. Többen szóvá tették, hogy bár a román nyelv államnyelv lett, ennek ellenére a köztársaságban továbbra is elterjedtebb az orosz nyelv. Mircea Druc, a romániai székhelyű Újraegyesítés Pártja elnöke a bukaresti rádióban bírálta azokat a Pruton túli románokat, akik nem beszélik anyanyelvüket. Az ottani szülőknek arra kellene tanítaniuk gyerekeiket, hogy: "Nagy országunk van, amely a Dnyesztertől a Tiszáig terjed, nem tudunk élni a Fekete-tenger, a Duna, a Dnyeszter és a Tisza nélkül." Mircea Druc hangoztatta, hogy a két román állam, illetve a szétdarabolt területek egyesítése visszafordíthatatlan folyamat. Úgy kell tevékenykedni, mintha az ország már újraegyesült volna, hangsúlyozta. /"A Dnyesztertől a Tiszáig" Újraegyesítés-párti álmok. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

A Batthyaneaumot 1949-ben vette el az állam, de hivatalosan csak 1961-ben államosították, ismertette a nagyhírű könyvtár helyzetét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek. A kommunista rendszer idején az egyház beadványaival visszakövetelte a könyvtárat. Elmondta, hogy szentírástudományt tanított, ennek ellenére a magyar töredékes szentírásfordítást tartalmazó kódexeket és a híres Gyulafehérvári Glosszát csak 1989 után láthatta először. "Hivatalos állásfoglalásainkban az erdélyi történelmi egyházakkal együtt mindig azt kértük, hogy az egy tollvonással elorzott egyházi javakat egy tollvonással adják vissza." Célszerűtlen lenne minden esetben pert indítani. A Hivatalos Közlöny /Monitorul Oficial al Romaniei/ 1998. júl. 8-i, 255. száma közölte a júl. 7-én kelt, 13. számú kormányrendeletet az egyházi javak visszaadásáról. A felsorolt 17 tulajdon között szerepel a Batthyaneum múzeum és csillagvizsgáló. - Sajnos ez a rendelkezés még mindig csak írott malaszt. Fehér megye prefektusa, Ananie Garbovean közgazdász azonnal tiltakozott és kérte a rendelet visszavonását. Úgy látszik, hogy a kormányrendelet taktikai időhúzás. Jelezni kell Nyugat felé, hogy Románia megkezdte az egyházi vagyon visszaszolgáltatását. Egyébként a döntésről semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak. A rendeletet aláíró Tokay György miniszter jelezte, hogy augusztus első felében megtárgyalják a visszaadás körülményeit. Eltelt augusztus, azóta semmi sem történt. /Fodor György: Beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 20./

A kommunista diktatúra idején több pap - köztük Márton Áron püspök - szenvedett Nagyenyed börtönében. Gajdátsy Béla gyulafehérvári teológiai rektor és dr. Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspök ebben a börtönben halt meg. A mártírok emlékét szeretnék megörökíteni az okt. 4-én leleplezésre kerülő emlékművön. Az emlékmű felirata: In memoriam qui tempore dictaturae communiste mortuit sunt. Név szerint feltüntetik a gyulafehérvári egyházmegye vértanú papjainak a nevét. Ugyancsak szeretnék felírni a történelmi egyházak elítélt, elhunyt papjainak számát, ha sikerül megbízható adatot találni. /Papp László: Az áldozatok emlékére. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 20./ Bogdánffy Szilárd /Feketetó, 1911. febr. 2. - Nagyenyed, 1953. okt. 1./

1997 augusztusától szerepel a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye Interneten: W3.Datanet.hu/~inigo. Az erdélyi érsekség honlapján szerepel a püspökség felépítése nevekkel, címekkel, szerepelnek a szerzetesrendek és a lelkiségi mozgalmak is. /Barta Tibor: Egy éve az Interneten. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 20./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1997. évi első és második kötete /ez már az 59. kötet/ rendkívül fontos írásokat ad közre: központi témája Erdély népességének száma és etnikai összetétele. Nyárády R. Károly tanulmányában áttekintette a kérdés szakirodalmát. A XVI-XVII. századi Erdély etnikai számarányát illetően megállapította, hogy azt nem lehet tárgyilagosan megbecsülni, az azonban bizonyos, hogy a románság aránya egyharmadnál nagyobb nem lehetett. A fordulatot a XVIII. század hozta, amikor a románság már erdélyi népeknél három-négyszer gyorsabb ütemben növekedett, ami részben a születésekből, részben a bevándorlásból adódott. Az 1869-es népszámlálás szerint a magyarság számaránya 28,2 százalék volt. Varga E. Árpád ettől az időponttól 1920-ig követi a változásokat. A Románia részét képező Erdély demográfiájáról Bereczki András írt. Adataiból kitűnik, hogy az 1910-es 31,6 százalékról 1941-re 29,5-re, 1992-re már 20,85 százalékra csökkent. /Gróh Gáspár: Demográfia, etnikum, műveltség. = Magyar Nemzet, szept. 7., Szabó A. Ferenc olvasói levele helyesbítette a hibásan közölt százalékos arányokat: Erdély magyar népességéről. = Magyar Nemzet, szept. 21./

Szept. 19-én ünnepélyes keretek között immár a negyedik alkalommal kiosztották a Bocskai-díjakat. A Bocskai Szövetség /Budapest/ elnöksége, a nyárádszeredai Bocskai Alapítvány és a nyárádszeredai polgármesteri hivatal szervezte rendezvény Az erdélyi magyarság Bocskai végrendeletének örököseként Schengen szorításában címmel vitafórummal kezdődött. Dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke elmondta: a vízumkötelezettségre a legjobb megoldást a kettős állampolgárság biztosítása jelentené. Szerinte ezt orvosolni lehetne, ha az 1993/55-ös törvénybe beiktatnának egyetlenegy bekezdést, amely szerint kérelemmel honosíthatja magát az az állampolgár, aki bizonyítani tudja, hogy felmenője magyar állampolgár volt. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a magyar–román kapcsolatokat mérlegelte, hangsúlyozván, hogy a múlt heti alsócsernátoni fórum határozatban kérte a kettős állampolgárság biztosítását, de ugyanakkor, mondotta Tőkés, szem előtt kell tartani a kérdés valós politikai és jogi vetületeit is. A püspök javasolta, hogy az RMDSZ bizottságot hozzon létre, amely annak megvitatásával foglalkozzon, és a magyar–magyar csúcson tűzzék napirendre. Előadást tartott még dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász, Tempfli József püspök, dr. Csapó József szenátor és Szórádi Béla svájci jogász. - Az alapítók olyan személyeknek adományozzák a díjat, akik tevékenyen szerepet vállalnak a magyarság jogainak védelmében. Az idén kitüntetésben részesült dr. Tőkés István teológiai professzor, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, a Genfben élő Bencze Pál és a rákosszentmihály-sashalmi református gyülekezet. Végül a nyárádszeredai kórusmozgalom 130. évfordulójának ünnepségére kórustalálkozóra került sor. /Átadták a Bocskai-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

A szept. 14-i megállapodás is olyan, mint a többi volt: a koalíciós partnerek megígértek valamit, azután lépten-nyomon visszakoztak. Asztalos Ferenc képviselő, az oktatási szakbizottság alelnöke elmondta: a szakbizottság elnöke, Aghel Stanciu, a Nagy-Románia Párt képviselője azt hangoztatta, hogy nem fog visszatérni a már megszavazott cikkelyre. Házszabályra hivatkozott, holott ilyen szabály nincs. Szept. 15-én Diaconescu parasztpárti elnöknél tartottak megbeszélést, ahol Asztalost vádolták merevséggel. /Zsehránszky István: A tanügyi bizottságból jelentjük. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19-20., szept. 21./

Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának marosvásárhelyi zárt ülésén a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) kormányból való kilépésre vonatkozó döntése során előálló új politikai helyzetet, a szeptember 30-ig hátramaradt két hét feladatait, illetve a kilépést követő cselekvési program módozatait vitatta meg - nyilatkozta Takács Csaba ügyvezető elnök. Szerinte óriásit tévednek azok, akik bíznak abban, hogy Nyugat vagy még Magyarország rohanni fog a romániai magyarság érdekeinek támogatására. Takács szerint felelőtlen szemlélet elhitetni az emberekkel azt, hogy attól lesz jobb az élet, ha kilépnek a kormányból. - Ez legalább olyan felelőtlenség, mint elhitetni azt, hogy csak azért kapunk vagy nem kettős állampolgárságot, mert az RMDSZ kéri vagy nem. Hangsúlyozta, hogy először mindenki végezzen önvizsgálatot, és csak aztán hirdesse meg az RMDSZ megújulását. /Zárt TEKT-ülés Marosvásárhelyen. Az ügyvezető elnök bízik abban, hogy az RMDSZ vissza tud térni önmagához. Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

Gavril Dejeu belügyminiszter kétnapos látogatást tett Hargita és Kovászna megyékben a múlt héten. A látogatásról beszámoló a román sajtó a román-magyar ellentétekre helyezte a hangsúlyt. Az Adevarul szerint a belügyminiszter elintézte "a magyar szélsőségeseket". A látogatás során a miniszter a belügyminisztérium alkalmazottainak szociális és problémái iránt érdeklődött. A miniszteri látogatásról Ráduly Róbert RMDSZ-képviselő elmondta, hogy a miniszter teljesen mellőzte a magyar hatóságokkal való párbeszédet. Ráduly emlékeztetett, hogy Dejeu nyíltan ellenezte a kormány reformtörekvéseit, ezzel elnyerte a Nagy-Románia Párt szimpátiáját. Ráduly kifejtette, hogy a titkosszolgálat és a rendőrség esetében csak a nevüket változtatták meg, de ez nem jelentette a működési elvek megváltoztatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke reagált arra, hogy Gavril Dejeu belügyminiszter kijelentette: a Hargita és Kovászna megyei "sanyarú sorsú" román csendőrök és családjaik elleni felbujtókat megfelelő intézkedések foganatosításával csendre fogja inteni. A belügyminiszter székelyföldi látogatása alkalmával többek közt kijelentette: az országvédelem nem tartozik a helyi szervek hatáskörébe, az esetleges kaszárnyatelepítések "stratégiájához" az illető települések önkormányzatainak tehát semmi köze. A miniszter ugyanakkor egy-egy hektár mezőgazdasági területet ígért a Székelyföldön szolgálatot teljesítő csendőröknek. Takács hangsúlyozta, hogy Dejeu belügyminiszternek a Hargita és Kovászna megyei látogatása során tett kijelentései provokatív jellegűek. Nem lepik meg ezek a magyarellenes hangulatkeltéshez tartozó megnyilvánulások, és határozottan visszautasítja azokat. Ezek a felelőtlen kijelentések csak arra jók, hogy tovább élezzék az amúgy is javában tartó magyarellenes kampányt, és fokozzák, megye lakosságának amúgy is kiábrándult, rossz hangulatát, amely épp a közbiztonság, a rend megbomlásához vezet. /Újabb provokációt jelentenek a belügyminiszter székelyföldi nyilatkozatai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

A Demokrata Párt vezetőségi ülésén leváltották Adrian Severint az alelnöki tisztségből. A döntésre Petre Roman pártelnök javaslatára került sor. /Magyar Hírlap, szept. 21./

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke erdélyi körútja első állomásaként szeptember 19-én kétnapos látogatásra érkezett Marosvásárhelyre, az RMDSZ meghívására. A Bernády Házban találkozott az RMDSZ területi elnökeivel, este pedig részt vett az RMDSZ által az árvízkárosultak megsegítésére szervezett Gálaesten. Elmondta, hogy ez bemutatkozó látogatás. "Erdélyben viszonylag kevésszer jártam, kevesebben ismernek, s úgy tartottam jónak, hogy magam mutatkozzak be, és ismerkedjek meg az utazás során mindazokkal, akik érintettek a közös ügyben. Tehát egyrészt kifejezetten tájékozódni akartam, másrészt a közös gondolkodás a látogatásom célja". Marosvásárhelyről Korond és Farkaslaka érintésével és egy kis megállóval Székelyudvarhelyre, majd ezt követően Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre látogatnak. Onnan továbbutaznak Csíkszeredába, majd Kolozsvárra, ahol az ügyvezető elnökkel, valamint az ügyvezető elnökség tagjaival találkoznak. Gyulafehérváron találkoznak Jakubinyi György érsekkel, majd a Fehér megyei RMDSZ-szel. Zsobokon meglátogatják a gyermekotthont. Nagyváradon részt vesz a 200 éves váradi magyar színjátszás egyik rendezvényén, s találkozik az RMDSZ tiszteletbeli elnökével is. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke erdélyi látogatásra második napján, vasárnap Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével találkozott Marosvásárhelyen. A megbeszélésről Markó Béla elmondta, hogy régóta ismeri Szabó Tibort és Bálint-Pataki József főosztályvezetőt. "Én azt mondanám, hogy az előző beszélgetéseink folytatása volt a mai. Itt a Határon Túli Magyarok Hivatala és az RMDSZ kapcsolatairól beszéltünk, és ezen belül is azokról az együttműködési rendszerekről, amelyeket valami módon a HTMH koordinál: Illyés Alapítvány, Új Kézfogás meg hasonló együttműködési vagy támogatási rendszerek." Szabó Tibor találkozott Fodor Imrével, Marosvásárhely polgármesterével, az RMDSZ parlamenti képviselőivel, Orbán Dezső alpolgármesterrel, valamint Burkhárdt Árpád alprefektussal is. A látogatás közvetlen célja kölcsönösen informálni egymást a közösen megoldandó problémákról, mondta Szabó Tibor. A HTMH partneri kapcsolatot keres a Magyarország határain túl élő magyarokkal. Kelemen Atilla képviselő arra figyelmeztette, hogy változtatni kell a HTMH-nak a határokon túl élő magyarokkal szemben - különösen az utóbbi négy évben tanúsított - magatartásán. Ne egyes magyaroké legyen a hivatal, amely szimpátiák vagy ellenszenvek, barátságok alapján dönt az esetleges támogatásokról, hanem az összes határon túli magyaré, mondta. Felvetették az EU-ban működő információs rendszerhez hasonló hálózat kiépítésének a szükségességét Magyarország és Erdély között (dr. Kolozsváry Zoltán), a szociális problémákkal foglalkozó magyar civil szervezetek támogatásának kérdését (Kerekes Károly), a szórványvidékbeli oktatási nehézségekre hívta fel a figyelmet Kakassy Sándor képviselő, Csíky Boldizsár városi tanácsos pedig a divergenciák káros voltát emlegette, akár a kettős állampolgárság kérdésében, akár más kérdésben. Szabó Tibor megtekintette a Teleki Tékát, majd Markó Bélával tovább indultak Székelyudvarhelyre. /Mózes Edith: Cél: a közös gondolkodás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Az RMDSZ kormány-tisztségviselői a következő szövegű nyílt levélben kértek magyarázatot Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől: "A magyarországi Demokrata c. hetilap 1998. augusztus 6-i számában, a "Kilenc éve tart a lebontásom" című interjúban Ön a következőt nyilatkozta: Riporter: "Hogyan léptek be?" (Megj. - a kormányba). Tőkés László: "A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának, úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptemberi, kolozsvári ülésén mind a szövetségi elnök, mind a kisebbségvédelmi miniszter beszámolójában említést tett erről a számunkra (és az RMDSZ kormányzási tevékenységére nézve) mélyen sértő kijelentésről, a gyűlés során nem kaptunk semmilyen választ a lapban megjelent nyilatkozatra. Ezért kénytelenek vagyunk nyílt levélben felkérni Önt, hogy záros határidőn belül nyilvánosan indokolja meg az említett interjúban elhangzottakat, vagy vonja vissza a fent idézett minősítést. Aláírók: Tokay György miniszter, Hajdu Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula államtitkár, Birtalan József államtitkár, Borbély László államtitkár, Demeter János államtitkár, Erős Viktor államtitkár, Kelemen Hunor államtitkár, Kötő József államtitkár, Lányi Szabolcs államtitkár, Niculescu Antal államtitkár, Pete István államtitkár, Varga Gábor államtitkár, Dézsi Zoltán prefektus, Riedl Rudolf prefektus, Bognár Levente alprefektus, Buchwald Péter alprefektus, Burkhardt Árpád alprefektus, Czédly József alprefektus, Fekete-Szabó András Levente alprefektus, Gazda László alprefektus, Modok Gusztáv alprefektus, Segesvári Miklós alprefektus. /Tőkés László legazemberezte az RMDSZ kormánytisztségviselőit. Az érintettek nyílt levélben kérnek magyarázatot a tiszteletbeli elnöktől. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

A magyar–román alapszerződés felmondását és újratárgyalását követelte a Román Nemzeti Egységpárt. A RNEP felszólította Emil Constantinescu államfőt, hogy az ország alkotmánya legfőbb védelmezőjeként lépjen fel a Románia területi egységét fenyegető támadásokkal szemben. "Budapest továbbra is a nemzetközi magyar irredentizmus központja", és "a jelenlegi magyar vezetés teljes mértékben ellenségesen viselkedik Romániával szemben, újra aktivizálta és pénzeli a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen keresztül a romániai magyar nemzetiség szélsőséges szakadár köreit" - olvasható a Valeriu Tabara pártelnök által aláírt közleményben. Szerinte az államfő fellépésére azért van szükség, mert a mostani kormány semmit nem tesz az ország területi egységét és integritását fenyegető támadásokkal szemben. - Valeriu Tabara az elmúlt napokban már követelte, hogy vonják törvényes felelősségre Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, és az RMDSZ többi szélsőségesét, mert állítólag megsértették Románia alkotmányát és az ország törvényeit. Pártja kezdeményezte, hogy az RMDSZ-t véglegesen zárják ki a kormánykoalícióból, toloncolják ki az országból Eva Maria Barkit, és nyilvánítsák nemkívánatos személynek Romániában Orbán Viktor magyar kormányfőt, aki "nyilatkozataival és akcióival semmibe vette a román alkotmányos rendet, az egységes román állam hatóságait". /Valeriu Tabara RNEP-elnök szerint Orbán Viktort nemkívánatos személynek kell nyilvánítani. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő pozitívan értékelte az Alsócsernátonban lezajlott fórumot: rendezvény "nyitottsága és nyilvános volta által rendelkezik azzal a kisugárzással, amely - reményeim szerint - erőt ad majd közösségünknek." Az RMDSZ-ben nem mindenki osztja a Székelyföldi Fórum részvevőinek álláspontját. "Abban bízom viszont, hogy az egyeztetés, a megegyezés és a konszenzusorientált belső munkastílus eredményekre vezethet." Szilágyi Zsolt fogalmazta meg a fórumnak az erdélyi románsághoz intézett felhívását, mert fontosnak tartja, hogy "a központosítás leépítéséért és a helyi autonómia kiterjesztéséért vívott harcunkban szövetségesekre találjunk az erdélyi románok körében" - nyilatkozta a képviselő. /Vissza a programhoz! Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő Csernátonról, a hogyan továbbról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 22./

Erdélyi bemutatkozó körútján Szabó Tibor HTMH-elnök szept. 22-én érkezik Kolozsvárra, ahol az RMDSZ ügyvezető elnökségével, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, és az alelnökökkel folytat megbeszélést. Szept. 23-án látogatást tesz a zsoboki Bethesda gyermekotthonba, majd délután a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségével, önkormányzati képviselőkkel, a civil, illetve az ifjúsági szervezetek vezetőivel találkozik. Körútjának következő állomása: Nagyenyed, Gyulafehérvár, végül pedig Nagyvárad, ahol részt vesz a 200 éves Váradi Magyar Színjátszás rendezvénysorozat szept. 24-i esti előadásán: Kodály Székelyfonóját a kolozsvári opera társulata adja elő a bicentenáriumi ünnepségek tiszteletére. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

A gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár valószínűleg lekerül a visszajuttatandó közösségi javak listájáról. Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal illetékes igazgatója megerősítette ezt. Dan Simeru, a Nemzeti Liberális Párt Fehér megyei képviselője elmondta, hogy erre az ő közbelépése nyomán kerül sor. Szerinte a könyvtár a Román Akadémia tulajdonában van. /Magyar Hírlap, szept. 22./

Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt az RMDSZ kormánytiszt-ségviselőinek hozzá írt nyílt levelére. Rendkívül sajnálja, írta, hogy a hivatkozott interjúból idézett minősítést /a legazemberezést/ Hajdú Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula, Birtalan József, Demeter János, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kötő József, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal, Pete István és Varga Gábor államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, valamint Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhardt Árpád, Czédly József, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv és Segesvári Miklós alprefektusok magukra vették. "Mivel interjúmban nevesítést nem alkalmaztam, népies egyszerűséggel mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy »Akinek nem inge, ne vegye magára«. A nyílt levél aláírói idézett kijelentését szövegösszefüggéséből kiragadva, tévesen vonatkoztatták magukra. Az inkriminált szöveg, a megfelelő kiegészítéssel, így hangzik: "Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén is azt vetettem fel, hogy ha már annak idején nem volt stratégiánk arról, hogy miként lépjünk be a kormányba, most talán kidolgozhatnánk egy stratégiát arra nézve, hogy hogyan lépjünk ki belőle. - Hogyan léptek be? - A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." (Kiemelések tőlem — T. L.) A bővítve idézett szövegrészből értelemszerűen kiolvasható, hogy minősítésem nem a kormányzati tisztségek viselőinek szól, hiszen ezen tisztségeiket valamennyien csak a kormánybalépés után nyerték el, tehát a kormányzati szerepvállalásért, illetve annak mikéntjéért őket nem lehet okunk bírálni." Tőkés László sajnálja hogy "olyan, általam nagyra becsült, jeles közéleti személyiségek sorakoztak fel velem szemben, akiknek nagy többségével soha semmi bajom nem volt, vagy éppenséggel jó viszonyban vagyunk egymással." Ugyanakkor furcsának tartotta, hogy az augusztus 6-i interjúra a nevezettek csupán másfél hónap múltán, szeptember 21-én reagáltak. A nyílt levél - időzítését tekintve, közvetett módon - inkább az alsócsernátoni fórumnak szól. "Ezt támasztja alá Borbély László államtitkár azon, szeptember 22-i nyilatkozata is, mely szerint az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa szeptember 19-i, marosvásárhelyi ülésén "egybehangzó vélemény volt", hogy a Székelyföldi Fórumot "nem lehet másként értelmezni, mint megosztási kísérletet" (kiemelés tőlem - T. L.). Márpedig a vásárhelyi megbeszélésen a szövetség alulíró kormánytisztviselői, az RMDSZ prefektusai és alprefektusai is részt vettek. Az alsócsernátoni fórum, az ott elhangzott építő jellegű bírálatokkal együtt, felelős módon őrködött az RMDSZ egységén. Nagyon remélem, hogy az interjúmmal kapcsolatos félreértések tisztázásával ez az egység továbbra is fennmarad és tovább erősödik." /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./ A felsorolásból Tőkés László kihagyta Tokay György minisztert és Borbély László államtitkárt, tehát tőlük nem kért elnézést. Előzmény: Szabadság (Kolozsvár), szept. 22.

Nem a magyar kormány, hanem a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) tervezi munkabizottságok felállítását a határon túli magyarság valamennyi problémájának áttekintésére - pontosította a román sajtóban neki tulajdonított kijelentést Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Szabó Tibor ezekben a napokban tájékozódó körutat tesz Erdélyben. Szept. 21-én a Mediafax nevű román hírügynökség arról számolt be, hogy a HTMH elnöke állítólag megerősítette: a magyar kormány három munkabizottságot állított fel azzal a céllal, hogy vizsgálják meg, milyen hatással járna társadalmi, gazdasági és közigazgatási szempontból, ha a határokon túli magyarság kettős állampolgárságot kapna. A HTMH elnöke a román hírközlésben nagy visszhangot kapott bejelentést szept. 22-én pontosította. Leszögezte, hogy ő nem beszélt kormánybizottságokról, hanem azt ismertette, hogy a vezetése alatt álló hivatal bizottságok felállítását tervezi, s ezek áttekintik a határon túli magyarság valamennyi problémáját, a szociális ügyektől a gazdaságon és oktatáson át a határátlépésig, és megoldási javaslatokat dolgoznak ki valamennyi területre. A HTMH elnöke szerint a határon túli magyarság igényei nagyok, de túl általánosak. A kettős állampolgárság igénye is, hisz ez esetben is konkrétan kellene vizsgálni, mik azok a jogok és kötelességek, amelyek talán vonatkoztathatók a határon túli magyarokra. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Szept. 22-én fogadta Emil Constantinescu államfő az RMDSZ parlamenti frakcióinak tagjait, miután a Demokrata Párt politikusaival találkozott. A véleménycsere fő témáját a koalíciós válságot kiváltó oktatási törvény képezte, jelentette ki a megbeszélés után Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ csupán azt követeli, hogy a partnerek térjenek vissza a közös kormányzási programban foglaltakhoz. Constantinescu támogatta a kisebbségek nyelvén történő felsőoktatásra vonatkozó törvénycikkely bizottsági újraszavazásának gondolatát. Markó kifejtette, hogy bár a törvényhozás munkájába az elnök közvetlenül nem szólhat bele, véleményére oda kell figyelniük mind a koalíciós pártok vezetőinek, mind pedig a parlament tagjainak. Miután szept. 22-én a képviselőházi bizottság elvetette a szóban forgó cikkely újbóli megvitatását, a magyar állami egyetem létrehozását megengedő szöveget valószínűleg már csak a ház plénuma fogadhatja el. Zoe Petre elnöki tanácsos a Demokrata Párt és az RMDSZ frakcióival lezajlott tárgyalások után kijelentette: a felek megvizsgálták a 2000-ben sorra kerülő választások számba vehető koalíciós lehetőségeit, s arra a következtetésre jutottak, hogy csakis a jelenlegi koalíció pártjai között képzelhető el elfogadható és következetes együttműködés. /Emil Constantinescu fogadta az RMDSZ parlamenti frakcióit. Az elnök támogatja az egyeztetett oktatási törvényszöveg parlamenti elfogadását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Szept. 23-án Daniel Dajanu pénzügyminisztert elnöki rendelettel váltották le, s helyébe Decebal Traian Remes, a Nemzeti Liberális Párt képviselője került. A román sajtó a minisztercsere gyorsaságát emelte ki. Az Adevarul ironikus cikke szerint a csere a reform intézkedések terén eddig példátlan "gyorsasággal és hatékonysággal" történt. A Cotidianul szerint a pénzügyminisztert azért váltották le, mert ellenezte a Bell Helicopters szerződést. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Megfigyelők szerint visszavetheti a gazdaság modernizációját az, hogy leváltották a reformok iránt elkötelezett Daianut. /Világgazdaság (Budapest), szept. 24./

Szabó Tibornak, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének a látogatása Kolozsváron folytatódott, ahol szept. 23-án sajtóértekezletet tartott, sikeresnek nevezve erdélyi útját. Látogatásának célja a tájékoztatás a magyar kormány programjáról, a hivatal előtti feladatokról, továbbá részletes információkat szerezni az erdélyi magyarság helyzetéről, azokról a problémákról, amelyekben konkrét segítséget tudnak nyújtani. A sajtóértekezlet előtt kiderült, hogy a képviselőház tanügyi bizottsága tovább szabotálja az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet azon cikkelyének újravitatását, amely az anyanyelvi felsőoktatási intézmények létesítését biztosítaná. Ennek következtében szinte elkerülhetetlen az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból való kilépése szeptember 30-i határidővel. A HTMH elnöke nem kívánta bővebben kommentálni a szerencsétlen helyzetet, szűk szavúan csak annyit mondott: a magyar kormány álláspontja szerint a határon túli magyarságot megilleti az anyanyelvű oktatás joga az óvodától az egyetemig. Mindaddig viszont, amíg nem születik parlamenti döntés a 36-os sürgősségi kormányrendelet ügyében, a magyar kormány nem tekinti lezártnak az ügyet. A kormánykoalícióból való kilépésnek az eldöntése pedig egyértelműen az RMDSZ-t illeti meg. - Szabó Tibor elmondta, hogy a HTMH-ban két területet kívánnak hangsúlyosabban kezelni: a határon túli magyarok szervezeteivel történő folyamatos partneri együttműködést, másfelől: a magyar közigazgatáson belül a határon túli magyarság problémáinak hatékonyabb megjelenítése. Ennek érdekében új koordinációs főosztály jön létre a Hivatalon belül. Szabó Tibor a Hivatal egyik fontos céljának nevezte azoknak a problémáknak a felmérését, amelyben konkrét intézkedéseket tudnak kezdeményezni. Ilyen megoldásokra váró problémák a munkavállalás, a szociális, illetve az egészségügyi ellátottság, a határátlépés, a magyarországi részképzés, a kihelyezett tagozatok kérdése. Erdélyi körútja alkalmával Szabó Tibor tapasztalhatta, hogy a határon túli magyarságot milyen aggodalommal tölti el Magyarország EU- tagságából, a schengeni határok kiterjesztéséből származó esetleges hátrányok. Szabó Tibor szerint Magyarországnak és Romániának közös érdeke, hogy ne lépjen fel olyan állapot, amikor vízummal lehet csak átjárni a román-magyar határon. Közös érdekünk az, hogy Románia ugyanazokba a kedvezményekbe részesüljön, mint amiben Magyarország fog részesülni az Európai Uniós tagság kapcsán. /Székely Kriszta: Bővülő anyagi forrásokat ígért az új HTMH-elnök. Hosszas tájékozódás - szűkszavú tájékoztató. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./